Csikó születik
Egy kanca akkor ellik rendes időre, és akkor hoz egészséges csikót a világra, ha biológiai igényei tökéletesen ki vannak elégítve. Kevesen gondolnak arra, hogy a vemhes kancáról való gondoskodás része – sok más egyéb mellett – a megfelelő takarmányozás, a jártatás, az állatorvosi ellátás és az ellés feltételeinek biztosítása is.
Hogyan kell felkészíteni a kancát az ellésre?
Takarmányozás
Az ellésre való felkészüléshez hozzátartozik, hogy a kancát már a feltételezett vemhesülés időpontjától kezdve megfelelően takarmányozzuk. Csak a helyesen összeállított takarmány képes kiszolgálni a kanca és a növekedő vehem igényeit. Törekedni kell az optimális kondíció kialakítására, mert akár a hiányos, akár a túlzott kondíció akadályozhatja a vehem építését és a normális ellést.
A megfelelő, igényes takarmány összeállítása nem egyszerű feladat. Ezért ehhez érdemes szakember tanácsát kérni. Az alapelvek, amelyeket azonban mindenki egyszerűen tud alkalmazni, a következők:
- A vemhesség első harmadában – amikor a magzatnak még nem mennyiségi, hanem inkább minőségi igényei vannak – a kancának a jó minőségű alaptakarmány mellett komplett vitamin-kiegészítést kell adni.
- A vemhesség középső szakaszában a vitamin-kiegészítés mellett az ásványi anyag, ezen belül is elsősorban a kalcium és foszfor kiegészítésre kell törekedni.
- A vemhesség utolsó harmadában – amikor a magzat testtömegének több mint 50%-a kialakul – a legnagyobb hangsúlyt az abraktakarmány mennyiségi növelésére, vagy a nagyobb energiát és fehérjét biztosító lótápok alkalmazására kell fordítani, és a takarmányt továbbra is ki kell egészíteni vitaminokkal és ásványi anyagokkal (1. táblázat).
- A vemhesség alatt végig kerülni kell a penészes, gombatoxinnal fertőzött takarmányok etetését, mert bizonyos gombatoxinok a vemhesség bármely időszakában vetélést okozhatnak.
Jártatás
A kancák jártatása szintén az ellésre való felkészülés fontos része, mert a rendszeres és kíméletes jártatás könnyebb ellést eredményez. A vemhes kancát a vemhessége alatt is munkában lehet tartani, természetesen egyre jobban kerülve a túlzott megerőltetést. Csak az okozhat problémát, ha a nem jártatott kancát hirtelen akarják munkába fogni.
Preventívek (megelőző kezelések)
Tágabb értelemben az ellésre való felkészülés része a kancák megfelelő vakcinázása is, hiszen a csikó, megszületése után – más állatfajtól eltérően – csak a föccstejen át juthat olyan védőanyagokhoz (immunglobulinokhoz), melyek az élete első három-négy hónapjában – az immunrendszere kialakulásáig – védettséget biztosítanak. A jó vakcinázási program során figyelemmel vannak arra, hogy a vemhesség utolsó harmadában adott vakcina növelje a föccstej ellenanyag szintjét. Az így oltott kanca csikójának tehát jobb a védettsége az élet első, kritikus hónapjaiban. Ebben a tekintetben elsősorban a tetanusz elleni ismétlő oltás fontosságát emelném ki, amit a számított ellés előtt egy hónappal kell beadni. Ekkor kell újra elvégezni a féreghajtást is, hogy a csikót megóvjuk a korai féregfertőzöttségtől. Fontos, hogy az alkalmazott készítmény hatékony és vemhesség idején is alkalmazható gyógyszer legyen!
Elletőboksz
Az ellés akadálymentes levezetéséhez egy minimum(!) 10 m2-es nagyságú boksz szükséges, de az ideális 12-16 m2, illetve ennél nagyobb lenne. Egyrészt azért, mert az ellő kancának elegendő helyre van szüksége, másrészt ha véletlenül ellési segélynyújtásra kerül sor, az állatorvos is hozzáférhessen az ellő lóhoz.
A ló biztonsággal csak szabadon tud elleni, ezért az ellés előtt álló kancát nem szabad állásban lekötve tartani. Az állásban véletlenül elellő kanca csikója számos sérülésnek van kitéve.
Ha az elléshez külön elletőbokszot tudunk biztosítani, akkor a kancát már a számított ellés előtt két héttel át kell helyezni ebbe, hogy megszokhassa az új helyét, és megelőzzük az esetleges elelléseket. Ezzel egy időben vetessük le a patkókat. Különösen figyeljünk arra, hogy a bokszból távolítsunk el minden olyan veszélyforrást, ami a kanca, a csikó vagy a segédkező ember sérülését okozhatja. Az elletőbokszban mindig friss, tiszta alomnak kell lennie.
“Szülészeti csomag”
Az ellés előtt – hogy később ne kapkodjunk, vagy ne maradjunk tárgyi segítség nélkül – célszerű beszerezni azokat az eszközöket és gyógyszereket, amelyekre az ellésnél, vagy közvetlen utána szükségünk lehet!
Ilyenek a fásli (rugalmas pólya), az ellő kanca farkának befáslizására, jódtinktúra vagy egyéb más hatékony fertőtlenítőszer a köldökfertőtlenítéshez. Én magam a Betadine oldatot javaslom, mely kis kiszerelésben is kapható, és alkalmas a kéz- és köldökfertőtlenítésre is. Vatta, a pératájék letisztításához, olló (ha nem tudnánk a köldökzsinórt elszakítani) és egy olyan doboz vagy nagyméretű szemeteszsák, melyben a magzatburkot tudjuk tárolni a megsemmisítésig. Gondoskodjunk törülközőről, kézmosó szerről, gondoljunk a legrosszabb eshetőségre, és szerezzünk be cumisüveget és cumit is. A csikóknál gyakran előforduló bélszurok-kólika megelőzése érdekében én magam a Klistier használatát ajánlom a különböző szájon át alkalmazható olajokkal (ricinus és paraffin olaj 1:1 arányú keverékével) szemben. Ennek előnye, hogy végbélen át kell alkalmazni, így azonnal hat. (Lásd még később!)
Mindezeket az eszközöket és gyógyszereket célszerű úgy elhelyezni az istállóban, hogy mindig elérhetőek legyenek, de csak az férjen hozzájuk, akinek az elletés a feladata.
Az ellés előtt – főleg nagy értékű vagy először ellő kancák esetében – célszerű az ellátó állatorvossal megbeszélni, hogy az ellés várható idején elérhető lesz-e, vagy ha nem, kit ajánl maga helyett. Az állatorvos telefonszámát egyébként is célszerű az istállóban jól látható helyen kiírni, hogy baj esetén ne teljen az értékes idő ennek keresésével.
Mikorra várjuk a csikót?
A vemhesség időtartama
A ló átlagos vemhességi ideje 330 és 340 nap között van. Általános szabályként kimondhatjuk, hogy a 300 napnál rövidebb időre születő csikónak kevés esélye van az életben maradásra. A 300-320 napra született csikó koraszülöttnek minősül, így különös gondoskodást igényel. A szakirodalom feljegyzett már 360 napra történt ellést is!
A tapasztalat azt mutatja, hogy a vemhesség idejét befolyásolhatja a csikó neme (a méncsikót az esetek többségében hosszabb ideig hordja a kanca), a tartási és takarmányozási körülmények is. Amikor az ellés várható időpontját kiszámoljuk, ne feledkezzük meg arról, hogy a számolás kiindulópontja az utolsó fedeztetés napja legyen (2. táblázat). Az évről évre ellő kancák általában közel azonos időre ellenek, ha tartási körülményeik nem változnak. Ez segíthet a várható ellés idejének pontosabb meghatározásában. A lovak – természetükből adódóan – a nyugalmat keresve általában éjszaka, hajnalban ellenek.
Milyen jelekből lehet az ellés kezdetét észrevenni?
Az ellés előkészítő folyamata
Az ellés előtti napokban hormonális változások indulnak meg a kancában. Ezzel együtt a csikó anyaméhben lévő helyzete is megváltozik. Ezek külsőleg is látható jelekben is megmutatkoznak. Ilyenek a has alakjának megváltozása, a horpasz beesése, a felső farizmok ellazulása és beesése, a pératájék duzzanata, valamint a viaszcsepp megjelenése a tőgyön. Fontos tudni, hogy a tényleges tejelválasztás csak az ellés előtt 6-12 órával kezdődik meg.
Az ellés előtti órákban a csikó beigazodik a szülőútba, amit a kanca erős nyugtalansággal jelez. Ebben az időszakban a kanca különösen érzékeny a külvilág ingereire, ezért ilyenkor ne zavarjuk. Ekkor keresi a helyét, fekszik-kel, izzad és nyugtalanul kapar, szinte kólikaszerű tüneteket mutat. Ez az időszak néhány perc vagy akár több óra is lehet. Ha ez nagyon elhúzódik, akkor az a magzat fekvési rendellenességére hívhatja fel a figyelmet, és az már állatorvosi beavatkozást igényel! A csikónak, illetve a magzatburoknak a megjelenésével megindul a “tényleges” ellés, az ún. kitolási fázis.
Hogyan zajlik le a normális ellés?
Az ellés lefolyása
A kancáknál az ellés általában gyorsan, könnyen és komplikációmentesen zajlik le. A lovaknál ritka az ún. “nehéz ellés”, ezért ritkán van szükség ellési segélynyújtásra. Ha azonban komplikáció lép fel, akkor az általában súlyos és szinte biztosan állatorvosi beavatkozást igényel.
A kitolási szakasz a magzatvíz egy részének elfolyásával veszi kezdetét. A végtagoknak a pérarésben való megjelenése után a kanca 20-30 percen belül világra hozza a csikóját. Ezen idő alatt tökéletes nyugalmat kell biztosítanunk számára. A csikó – az esetek döntő többségében – kinyújtott elülső végtagokra helyezett fejjel jön a világra (lásd a képen). Ha testtartása ettől eltér, az már ellési komplikációnak számít. Előfordul, hogy a csikó vállának kitolása során a kanca “elfárad”, és az ellés megszakad. Mivel ebben a helyzetben elszorítódik a köldökzsinór, érdemes korlátozott erejű húzással kell besegítenünk.
Ellési segélynyújtást csak hozzáértő ember végezzen, mert például fontos tudni, hogy a lónál a megengedett erejű húzatás végtagonként 1, azaz 1 ember fizikai erejét jelentheti, ellenkező esetben az ellő kancának vagy a csikónak sérüléseket okozhatunk. A húzás irányának mindig követni kell a kanca szülőútjának ívét. Ha az ellés elhúzódik, akkor azonnal állatorvost kell hívni!
A csikó megszületése után a kanca kb. 30 percen belül el kell, hogy vesse a magzatburkot. Ekkor olyan erős utófájások jelentkezhetnek, hogy a ló ismét akár kólikaszerű tüneteket mutathat. Ha a kancától a magzatburok egy órán belül nem távozik el, az már magzatburok-visszatartásnak számít. Ez nagyon súlyos beszámítás alá esik, mert akár a kanca életébe is kerülhet. Enyhébb lefolyású esetekben is olyan szövődmények fordulhatnak elő, mint pl. a méhgyulladás, ennek következtében meddőség és savós patairha-gyulladás. Hogy ezt elkerüljük, feltétlen forduljunk azonnal állatorvoshoz.
A magzatburokra érdemes egy csomót kötni úgy, hogy az ne érjen le a földre. Így a magzatburok saját súlya segíti annak leválását. Ha egyszerűen csak lógva hagyjuk, akkor a kanca esetleg ráléphet és kiszakíthatja azt, ami a méhfal sérülésével járhat.
Mikor kell az elléshez állatorvost hívni?
Összefoglalva tehát, a következő esetekben szükséges állatorvost hívni.
– Ha a magzatvíz elfolyása után nem jönnek erős tolófájások (ekkor az ellés leáll vagy elhúzódik; a magzatvíz elfolyása után a csikó a szülőútban maximum 40 percig marad életben!).
– Ha a szülőútban csak egy végtag jelenik meg vagy a paták talpi felülete felfelé néz.
– Ha a szülőútban a hátulsó végtagok jelennek meg először.
– Ha az ellés után egy órával sem távozik a magzatburok.
– Ha a kanca az ellés után nem csillapodó erős fájdalmat jelez, vagy ha az általános állapota folyamatosan rosszabbodik, belázasodik.
– Ha az ellés után a pératájék erősen beduzzad, vagy felmerül a gátrepedés gyanúja.
– Ha az ellés után a kanca erősen vérzik.
Mi a teendő az újszülött csikóval?
Az újszülött csikó ellátása
A megszületés után az újszülött csikóval azonnal elvégzendő legfontosabb teendő a légutak szabaddá tétele. Ez azt jelenti, hogy a csikó fejéről el kell távolítani a magzatburkot, ha az a megszületés során magától nem történt meg, és ezután az orrból – felülről lefele – ki kell “húzni” az ott lévő váladékot. Célszerű átvizsgálni a szájüreget is, hogy az ellés során nem került-e valami idegen test oda.
A köldökzsinór a megszületés után – általában a kanca felállásakor – magától elszakad. Ezt mi, szakemberek a gyakorlatban – ha nem történt meg azonnal a csikó világra jöttekor – nem szoktuk megvárni, mert előfordulhat, hogy nem a kellő helyen történik meg a szakadás, és ennek súlyos következményei lehetnek (köldöksérv, köldökgyulladás stb.). Ha magunk szakítjuk el a köldökzsinórt, akkor rögtön fertőtlenítjük is, és így hatékonyan meg tudjuk védeni a köldököt a fertőzésektől. A köldökzsinórt (amely szürkésvörös színű) kb. 4-6 centiméterre a hasfal alatt lehet elszakítani. Ez a terület, tejfehér színével erősen elüt környezetétől. A köldökzsinór elszakítása természetesen nem a hagyományos értelembe vett “szakítást” jelenti, hanem egy olyan mozdulatot, amihez érteni kell. Fontos tudni, hogy a köldökzsinórt a benne haladó erek pulzálásának megszűnése után, és csak azután (!!!) szabad elszakítani vagy elvágni. Ez általában 1-2 perc (a szakirodalom szerint maximum 9 perc).
Ha a köldökzsinór nem szakadt el, akkor azt ollóval is el lehet vágni, de ekkor a csonkot – a vágás előtt, közvetlenül a vágás vonala felett – el kell kötni.
Ezután fertőtlenítsük le a csikó köldökét. Ami Betadinnal, vagy más erre alkalmas fertőtlenítőszerrel történhet. Ennek legegyszerűbb módja az, ha a fertőtlenítőt kis tégelybe öntjük, és ebbe mártjuk bele a csonkot. Én magam azt szoktam javasolni, hogy ezt az ellés után háromszor tegyük meg: rögtön a születés után, a csikó felállásakor és a csikó első szopása után, így biztosan nem feledkezünk meg róla. Az élet első két-három napján célszerű a köldököt naponta kétszer újra fertőtleníteni, ami azért fontos, hogy biztosan elkerüljük a köldök elfertőződését, gyulladását és a tetanusz kialakulását, amely a csikó köldökcsonkján át is megtörténhet. A köldök ellátása után hagyjuk, hogy a kanca lenyalja a csikót. Ne csutakoljuk át, hagyjuk, hogy a kanca és a csikó között a fizikai kapcsolat ezáltal is kialakuljon.
A bélszurok elleni kezelés történhet szájon át adott olajos anyagokkal (paraffinolajjal, ricinusolajjal és ne adj’ isten étolajjal) vagy Klistier alkalmazásával. Én ez utóbbit ajánlom a következők miatt. A szájon át adott hashajtókkal kapcsolatban tudnunk kell, hogy azokat szigorúan csak az első szopás előtt szabad alkalmazni. Ha a hashajtó olajokat a föccstej felvétele után vagy közben adjuk be a csikónak, akkor az olajok rontják a föccstejben lévő védőanyagok (immunglobulinok) felszívódását. A Klistier nevű állatgyógyászati készítményt ezzel szemben a “problémás helyre”, a csikó végbelébe kell befecskendezni. Ez egyrészt oldja a bélszurkot, másrész sikamlós anyaggal vonja be azt, hogy a csikó könnyebben kinyomhassa.
A föccstejet a kanca az ellés után kb. 48 óráig termeli. Ennek összetétele más, mint a kancatejnek, annál jóval koncentráltabb, magasabb az energia-, fehérje- és ásványianyag tartalma is. Ez tartalmazza a csikó számára létfontosságú védőanyagokat is, amihez a csikó más módon nem jut hozzá. A föccstej egyébként hashajtó hatású is, így segíti a bélszurok eltávolítását.
A tőgy állományában már hetekkel az ellés előtt elkezdődik a föccstej védőanyagainak képződése. Ezért a tőgyben ilyenkor képződő “tejet” ne fejjük ki, mint arra sok lovasember buzdítja az először ellő kanca gazdáját, mert ezzel a csikót megfosztjuk a számára fontos védőanyagoktól. A “fejegetés” célja általában az szokott lenni, hogy a kanca könnyebben fogadja el a szopni akaró újszülöttet.
Az egészséges csikó a születés után általában 1 órán belül feláll, és 1,5-2 órán belül szopik is. Így tökéletesen fel tudja venni a föccstejben lévő védőanyagokat, mert a föccstej akkor értékesül a legjobban, ha a csikó ehhez a megszületés után 2 órán belül hozzájut. Ennek az oka az, hogy csak az élet első 2 órájában tudnak a védőanyagok a bélből a véráramba tökéletesen felszívódni, ezután a szervezet már egyszerűen megemészti azokat.
Ha a kanca agresszív magatartása vagy a csikó gyengesége akadályozza a föccstej felvételét, akkor mindenképpen meg kell oldani annak pótlását úgy, hogy a kancát megfejjük, és a csikót időben megitatjuk vele.
A fel nem vett föccstej pótlásának léteznek egyéb lehetőségei is. Ezzel kapcsolatban kérjük ki állatorvos véleményét.
Dr. Filipsz István, IC Ranch
lovas magánállatorvos (A cikk megjelent a Nemzetközi Lovas Magazin 2003.áprilisi számában.)
Frissítve: 2023.04.07.
Fotó: Canva
A kis ló hamar rájött, hogy nem rohangálhat ezután össze-vissza lovasával, a lovas pedig visszanyerte önbizalmát- túlságosan is. Karámon belül tejes ládákra fektetett rudakat akart ugratni, de ehhez a póninak nem sok kedve volt. Annak ellenére, hogy a feszítőzablás szár kezelésére és a durva kezelés esetleges következményeire ki lett oktatva, a póni kitöréseit durva szárrángatásokkal és pálcázásokkal torolta meg. Ráadásul úgy csapkodta a lovat, hogy minden ütésnél a pálcás kezében lévő jobb szárral nagyot rántott a póni szájába.
Mit érdemes még tudni róla?
Lindsey Kahn elmondása szerint „lóháton” nőtt fel a Minnesota állambeli St. Paulban, így a lovak mindig is közel álltak a szívéhez. Ma is számtalan lovas területen dolgozik: lovaglást oktat, ír és illusztrációkat készít az Eventing Nation számára, emellett pedig csomózott kötőfékeket készít és árusít.
3. Kiskakas komplexus
5. Habzsoló üzemmód
A házi patika mind a lótartó, mind az állományt kezelő állatorvos számára fontos. Ha az istállóban van jól felszerelt házi patika – amit használni is tudnak – az megnyugtató a lótulajdonos számára, hiszen addig is tud segíteni a lován, míg az állatorvos megérkezik. De hasznos az állatorvosnak is, hiszen tudja, hogy a ló az ő megérkezéséig a tulajdonostól elvárható leggondosabb ellátásban részesül.
A tenyésztési cél meghatározása
.
A lovak belső élősködői közé tartoznak a leggyakrabban előforduló különböző fonál- és orsóférgek és a sajnálatos módon hazánkban is már néhány éve megjelent galandférgesség, valamint ide sorolják még a – Magyarország csak bizonyos részein előforduló – rozsférgességet is. (A rozsférgesség tulajdonképpen nem is férgesség, hanem egy légyfajta lárvája, amely a ló gyomrában fejlődik ki.)
