A lovaskultúrát gazdagító Flandorffer Tamásra emlékezünk
1992-ben, 73 éves korában távozott körünkből Flandorffer Tamás huszárszázados, lóverseny szakember, lovas idegenforgalmunk megalapítója, szakíró és sokak példaképe.
Gyermekkoromból emlékszem egy ritkán hallott népi bölcseletre: „Van egy nagy hibája, hogy nincs hibája!”. Kevesekről, az ideális példaképről mondták a kortársak és nem az utókor, irigyelve az egyfajta emberi jellemet, a makulátlan tisztességet, a szakmai hozzáértést, a feladatmegoldó képességet, a sikeren osztozó tulajdonságot, a vonzó modort egyidejűleg birtokló emberről. A csikorgás természetrajzában fogant és fejlődött lóversenyzés világában találkoztam, és évekig munkatársi viszonyban dolgozhattam én is egy „egyhibájú” emberrel, Flandorffer Tamással, akinek nem volt hibája.
A megbecsült és módos soproni patríciust, a földbirtokos lovag-Flandorffer család másodszülött férfi sarjaként – törvényszerűen – a katonai pályára sodorta az élet, ahol huszáralapokkal megjárta a csatatereket. A nagy változások ellenére, makulátlan jellemmel talált új, alkotó feladatokat, mindvégig a ló társaságában.
Vázlatos életút egy évezredvég gerinc-sanyargató évtizedeiből
Karpaszományos tiszthelyettes 1939-ben a Ludovika Akadémián, hadnaggyá avatták 1940-ben. Városának huszárezredében, a Nádasdy, illetve a 3. huszárezredben szakaszparancsnok Munkácson, majd Nagyváradon, és részt vett a délvidéki hadműveletekben 1941-ben. Ugyanebben az évben frontszolgálatos felderítő járőrparancsnok Ukrajnában. Rohamtanfolyamon vesz részt Orgoványban 1942-ben. 1943-ban az alagi Honvéd Versenyistállóban versenylovas. Ugyanebben az évben előléptetik főhadnaggyá. Ekkor Lovagló- és Hajtótanárképző Iskolába jár Örkénytáborban, melynek elvégzése után újra az alagi Honvéd Versenyistálló lovasa lett. Ekkor határozta el, hogy a háború után életét a telivérrel és a lóversenyzéssel fogja összekötni.
1944 nyarán az 1. huszárhadosztály 3. huszárezredének kötelékében harcolt a Prypec-i mocsaraknál, majd ősszel a Duna-Tisza közén. Harci sebesülést szenvedett 1944 késő őszén, majd kórházvonattal az ausztriai Knittenfeldbe szállították. Hazatérése után Szombathelyen igazolták, 1945. december 18-án. Továbbszolgált a hadseregben és közreműködött a honvédségi versenyistálló felállításában.
A háború után, 1946. június 7-én megtartott első galoppverseny első futamában Fella nevű lovon, tiszttársaival avatta fel a megújult pályát. Versenyzett és közreműködött a Magyar Lovas Egylet alagi ménesének felállításában. 1947. december 15-én századossá léptették elő, de hamarosan megvált a honvédségtől, és a Versenylótenyésztő Vállalat alagi állami ménesének vezetője lett.
Dolgozott a galopp versenytitkárságon, közreműködött a Mezőgazdasági Múzeum lótenyésztési kiállításának megszervezésében 1952 és 1953 között. Majd a lóversenyzés belső átszervezései során a Lósport Vállalat alagi istállócsoportjának vezetője lett. Munkástanácsi tagsága miatt elbocsátották 1956-ban, és fizikai munkásként dolgozott tovább egy kisipari szövetkezet paszomány készítőjeként. 1961-ben az Országos Lótenyésztési Igazgatóság javaslatára, az IBUSZ Rt. alkalmazásában alapító szervezője lett a magyarországi lovasturizmusnak. Majd az újjáalakult Magyar Lóverseny Vállalat versenytitkárának nevezték ki 1972-ben. 60 éves korában, 1979-ben nyugállományba vonult.
Flandorffer Tamás számos írásával is gazdagította a lovaskultúrát. Társszerzője volt az Ernst J. Fehér D. Ócsag I. által szerkesztett „Magyar lovaskönyv” (Bp. 1988.) című munkának. Kiemelkedő kézikönyve, a szakmaalapozáshoz mindmáig a leghasznosabb mű a „Ló és lovaglás” (Bp. 1985.), társszerzésben jelent meg, melyben Seeger Ferenc illusztrációit magyarázva, szinte A-tól Z-ig teljes kapaszkodót nyújt a kezdő és haladottabb lovasnak. Alapigazságként hangsúlyozza: „A lovaglás egyik fontos tényezője a ló mozgását harmonikusan követő szilárd, a ló egyensúlyához igazodó ülés. A ló ugyanis természettől fogva egyensúlyban mozog, testének terhét négy lábán, a jármódnak megfelelően megosztja. Ezt a természetes egyensúlyt bontja meg a lovas súlya azzal, hogy a ló elejét jobban megterheli. Ezért a belovaglás, az idomítás célja, hogy a ló lovassal a hátán ugyanolyan egyensúlyban mozogjon, mintha lovas nem is ülne rajta.” Ez a munkája lengyel nyelven is megjelent.
Flandorffer Tamás emlékét őrzi az általa kezdeményezett, majd elnökölt Alapítvány, mely életre hívta és gondozza a Nádasdy Tamás Huszár Múzeumot Sárváron, valamint az évente kiemelt ünnepélyességgel szervezett Derby-napok flieger versenye, melyet Flandorffer Tamás Emlékversenynek neveznek.
Végül, szubjektív mondatokkal rögzítenek egyéni emlékképeket Flandorffer Tamásról, egykori munkatársai.
Babochay György: Szinte beleszülettem a Flandorffer család ismeretségi körébe, miután apám 1934-ben, mint elsőéves ludovikás, Sopronban töltötte csapatszolgálati gyakorlatát. Az akkori társasági élet maghatározó szereplője Flandorffer Ignácz országgyűlési képviselő igyekezett fiait mielőbb a 3. Nádasdy huszárezred lovardakiképzésébe és társasági életébe bevezetni, s azt megszerettetni.
Másodszor 1950 tavaszán találkoztunk, amikor az Alagi Lóverseny Vállalat telivér ménese éléről apám váltotta Tamás bátyámat. Harmadik találkozásunk, már az ő IBUSZ korszakára esik. 1966-ban, közbenjárásával megbíztak a Lótenyésztési Igazgatóság és az IBUSZ közös üzemeltetésű tihanyi lovasiskolájának vezetésével. Az ott töltött két idényem elegendő referencia lehetett, hogy megbízott több országjáró lovastúra vezetésével.
Újabb találkozási pontunk már a 70-es évekre esett. Ő versenytitkár, én pedig a szenttamási ménes vezetője voltam. Együttműködésünk felhőtlen volt, már csak azért is, mert akkoriban ménesünk a futtatások élenjárója volt. Legutolsó közös ténykedésünk 1983-1992 évekre esett, a sárvári Huszár Múzeum Baráti Körének megalapításánál és működtetésénél, melynek ügyvezetői tisztségét családilag megtartotta. A múzeum folyosóján elhelyezett emléktáblánál a 2012. évi közgyűlésünk alkalmával, Aliz és Orsolya leányai jelenlétével koszorúztunk.
Ernst József: Közvetlenségével, nyugalmat sugárzó egyéniségével azonnal a legbensőségesebb kapcsolatot tudta megteremteni munkatársaival, vezetőivel, partnereivel, s környezetében mindenki úgy érezte, hogy kölcsönös belső kapoccsal, bizalommal kötődnek egymáshoz, amit az idő sem fakít meg. Szakmai problémákkal, diszkréciót kívánó kétségekkel bátran fordulhatott hozzá bárki, s humorral telített, derűs bölcsességével mindig segítséget nyújtott. A szó legjobb értelmében vett úriember volt!
Dr. Gaál Szabolcs: A ló- és lovassport a kisujjában volt. A szakmából, bajtársiasságból és emberségből egyaránt sokat tanultunk tőle. Az emberi kapcsolatteremtésnek és ápolásnak igazi művésze volt. Egy mondat mindennél többet árul el: Flandorffer Tamást mindenki szerette és nem volt ellensége!
2014.11.03. Írta: Váczi Ernő
Kép: Canva
Frissítve: 2023.07.27.
.jpg)
A fentieknél sokkal ismertebb szerepe volt az 1867-es kiegyezésben való részvétele, miután kegyelmet kapott és hazatérhetett Magyarországra. A kiegyezésben döntő szerepe volt Erzsébet Királyné („Sisi”) Magyarországot szerető magatartása, de vitathatatlan volt Andrássy gróf szerepe is, akivel Sisi közismerten kiemelkedően fontos kapcsolatot ápolt. (Sisi II. számú lovagjának nevezte Andrássy grófot.)
.png)
