Kezdőlap Blog Oldal 330

Abu Dhabiban mutatkozott be Bábolna

Egy tavasszal megrendezett sikeres versenynek köszönhetően a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok meghívást kapott Abu Dhabiba, hogy bemutatkozzon egy nemzetközi kiállításon.

Több ezer kiemelt vendég vett részt az Abu Dhabi Nemzetközi Vadászati és Lovas Kiállításon (ADIHEX, Abu Dhabi International Hunting and Equestrian Exhibition). A rendezvényen öt éve mutatkozott be a távlovas sport, de a szervezők tervei szerint jövőre még több országban népszerűsíti majd az arablovas versenyeket, Magyarországot kiemelve. Magyarország, Spanyolország és Belgium is nagyobb szerepet kap a közelgő versenyek sorában

A kiállításra a világ minden pontjáról érkeztek zsokék, lótulajdonosok, és tenyésztők. Hazánkat a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok részéről Gerstner Blanka ménesgazda, illetve Bihari Alexandra képviselte.

A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok standja az Abu Dhabi Nemzetközi Vadászati és Lovas Kiállításon

„Rendkívül örültünk a meghívásnak. Hatalmas lehetőség a Bábolna Nemzeti Ménesbirtoknak és Magyarországnak, hogy bemutatkozhattunk a világnak ezen táján is. Megtisztelve érezzük magunkat, és nagyon hálásak vagyunk. Mindenki rendkívül szívélyesen, kedvesen, nyitottan és örömmel fogadott bennünket. Sokan jöttek oda hozzánk, hogy elmondják, örülnek, hogy itt látják Bábolnát és ezzel együtt Magyarországot. Szeretnénk, hogy a látogatáson szerzett kapcsolatok ne vesszenek el, és még jobban nyithassunk a világ felé, ezáltal több nemzetet vonzzunk Bábolnára akár látogatóként, akár versenyzőként. Igyekszünk a legtöbbet profitálni ennek meghívásnak az eredményéből. Célunk, hogy egy az eddigieknél is színvonalasabb távlovas versenyt rendezzünk” – mondta Gerstner Blanka.

2016 április végén sikerült megrendezni Magyarországon az első olyan távlovas versenyt, amely a Sheikh Mansoor Festival szponzorálásával jött létre. Az arab szervezők, menedzserek nagyon jól érezték magukat, és látnak fantáziát a továbbiakban is a bábolnai versenyek szervezésében. Ezáltal kaptunk meghívást erre a világkiállításra, ahol a fesztivál számos országa megjelent” – mondta Bihari Alexandra.

„Ami Blankát és engem is motivál a rendezvény után, hogy minél népszerűbb távlovas versenyt tudjunk szervezni a következő fesztiválra. Nagyon bízom benne, hogy az arab országokból sokkal több versenyző fog érkezni, mint ebben az évben, ugyanis az araboknak is az lenne a céljuk, hogy a Sheikh Mansoor Festival nevét és a távlovas versenyt minél jobban népszerűsítsék.

Ami remek hír, hogy az emirátusi emberek szeretik a magyar lovakat, nagyon keménynek, strapabírónak tartják őket, és többen is érdeklődnek a magyar távlótenyésztés és a távlovaglás iránt. Ez azért is jó nekünk, mert Magyarországon tudunk ilyen rendezvényt szervezni. Ezáltal sok emirátusi ellátogat az országunkba, keresik ugyanis Európában a befektetési lehetőségeket.

Reménykedem abban, hogy hamarosan több befektető kerül majd hazánkba is, akik szeretnének arab lótenyésztéssel és versenyeztetéssel foglalkozni. Itt jó a klíma arra, hogy a lovat felneveljék, majd kiküldjék Abu Dhabiba vagy Dubaiba versenyezni. Náluk egyébként is divat, hogy a lovakat Európában nevelik fel, nyáron áthozzák őket ide, és csupán a versenyszezon idejére viszik vissza.

Bábolnát illetően a terveink között szerepel még az is, hogy ne csak egy ilyen fesztivált szervezzünk egy évben hanem többet is” – mondta el Bihari Alexandra.

2016.10.28. Sárréti Anita
Fotó: ADIHEX; Bihari Alexandra és Morhaf Alassaf
Kiemelt fotó: Canva
Frissítve: 2022.09.20.

Széplak Szépike a legszebb kisbéri

A Regionális Kisbéri és Gidrán Tenyészszemle idén ünnepelte tizedik, jubileumi évét. A Füzesgyarmaton a már megszokott időpontban megrendezett szemle legmagasabb pontszámát Széplak Szépike zsebelte be.

Széplak Szépike (Széplak X. x Honvágy I-5 Jutalom)

A tizedik, jubileumi évben 37 kisbéri félvér, négy gidrán, négy magyar-félvér, valamint a lipicai és a nóniusz fajta egy-egy képviselője mutatta be szépségét.

A legmagasabb pontszámot Dózsa Ferenc (Hajdúszoboszló) Széplak Szépike (Széplak X. x Honvágy I-5 Jutalom) nevű 17 éves kancája érte el (tenyésztő: Rongits Pál Mosonmagyaróvár). Szépike korábban díjugratásban és díjlovaglásban is bizonyította képességeit, utóbbiban L osztályban indult ifi versenyeken Rácz Zsófiával.

Rádiháza Szendergő (Koppány x Álom)

Őt szorosan követte az értékelésben a Kabala-Ménes Kft. által tenyésztett, szintén 17 éves Rádiháza Szendergő (Koppány x Álom), akinek tulajdonosa Dobi Dezső. Szendergő az elmúlt években eredményesen versenyzett Dobi Péterrel díjugratásban 130 cm-es magasságon.

A legmagasabb küllemi bírálati pontszámot holtversenyben Bálint István (Füzesabony) Fernando Angyal nevű 3 éves kancája (Fernando Zsebtolvaj x Hadfi Apanázs), és egy 2 éves sárga kancacsikó, Maxim Rebeka (Maxim Maharadzsa x Főhős Ragyogás) érték el, akinek tenyésztője és tulajdonosa Gyulai Gábor (Füzesgyarmat).

A bírálatokat követően a nézők egy közös ebéd során beszélhették meg élményeiket, kérhettek szakmai tanácsokat az egyesületek képviselőitől és cserélhettek egymás között is tapasztalatokat. Erre azért is volt szükség, mert Füzesgyarmat és annak 30-40 km-es vonzáskörzetében a Galambos-Varga Kisbéri tenyészet motorja, Galambos János jóvoltából egy olyan 50-55 egyedes kisbéri félvér kancaállomány jött létre, ami igen figyelemreméltó ennél a szétszórt és hányattatott sorsú őshonos fajtánál.

A tenyésztők viszont igénylik, hogy segítsék a munkájukat. Idén is érkeztek tenyésztők Füzesabonyból, Debrecenből, valamint Szegedről. Ez mutatja azt is, milyen fontosak az ilyen és ehhez hasonló fórumok, ahol a tenyésztők megmérettetnek, testközelből kérhetnek és kapnak szakmai segítséget a mai viszonyoknak megfelelően egy regionális rendezvényen.

Maxim Rebeka (Maxim Maharadzsa x Főhős Ragyogás)

Mint mindig, ezúttal is jól előkészített helyszínen zajlott a szemle, ahonnan tanulságos élményekkel térhetett haza minden résztvevő. A tenyésztők a szokásos módon búcsúzhattak el egymástól:„Jövőre ugyanekkor, ugyanitt!”

2016.10.21. Varga István
Fotó: Varga István, Canva
Frissítve: 2022.08.10.

Iskolai lovaglás: még nincs minden veszve?

Hogyan épülhetne be a lovaglás a mindennapi oktatásba? Milyen plusz lehetőségek nyílnak meg a gyermekek egészségének megőrzésére és milyen költségekre kell számítani? Az iskolai lovasoktatás témáját és a lovasképzések helyzetét is körüljárták a hegykői lovasfórumon.

Most is lovagolhatnak az iskolások

A Fertő-parti Lovasklub Egyesület rendezésében az Alpokalja-Fertőtáj Vidékfejlesztési Egyesület együttműködésével és a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával június 22-én Minden, ami ló, lovaskultúra, lovasoktatás címmel zajlott konferencia Hegykőn, a Tornácos házban.

A fórum első, iskolai lovasoktatásról szóló szekciójában három előadás hangzott el.

Stróbl Dorottya sajnos nem tudott megjelenni a rendezvényen, előadását és Páliné Keller Csilla olvasta föl. Ebből kiderült elmondta, hogy jelenleg is folyamatban vannak azon egyeztetések, melyek a lovasoktatás tantervbe való beillesztésének lehetőségeit vizsgálják, és egy finanszírozási keretet is biztosíthatnak hozzá. Ettől függetlenül több intézmény települési önkormányzatokkal és helyi lovardákkal való összefogásban kísérleti jelleggel elindította a mindennapos testnevelés keretében a lovasoktatást, összevont tanórai keretek között.

„A lovaskultúra oktatása egy lehetőség, melyet azok az iskolák választhatnak, ahol a szükséges feltételek adottak, s amely iskolák fenntartói vállalják az oktatással kapcsolatos többletköltségeket. Jelenleg azokban az iskolában, ahol az iskola fenntartója jóváhagyta a lovaskultúra-oktatást, a foglalkozások a délutáni sportköri foglalkozás – mellyel ki lehet váltani a mindennapos testnevelés két óráját – valamint a szabadon választható órakeret terhére szervezhetők meg.”

A probléma az iskola fenntartója, hiszen majdnem minden iskola esetében a KLIK volt az elmúlt években és anyagi támogatást nem nyújtott az iskolai lovasoktatás bevezetéséhez (egy-két kivételtől eltekintve).

Tanórai kereten kívüli lehetőségek

Stróbl Dorottya: „Az Nkt. mindennapos testneveléssel foglalkozó rendelkezései között szerepel az a lehetőség, hogy heti két órát ki lehet váltani az iskolai sportkörben való sportolással. Az iskolai sportkör kapcsán az Nkt. 27. § (13) bekezdése előírja, hogy a legalább négy évfolyammal működő iskola biztosítja az iskolai sportkör működését, hetente legalább kétszer 45 perc keretében. A sportkörökkel kapcsolatban az iskola köteles felmérni a tanulók részéről jelentkező igényeket és ezek szerint szervezi meg azokat a sportágakat, melyeket sportköri foglalkozás keretében oktat. Amennyiben egy intézményben van igény a lovaskultúra ismeretanyagának oktatására, akkor az a sportköri foglalkozás keretében is megoldható.”

A finanszírozásról is folynak az egyeztetések, melynek során a következő hangzott el:

„Az iskolai lovaskultúra-oktatás finanszírozása részben állami forrásból, részben a Kincsem + Nemzetközi lóversenyfogadás bevételéből valósulhat meg.”

Tovább a teljes előadásra: Stróbl Dorottya előadása teljes terjedelmében >>

Összefogással lovagolnak a gyerekek Pátyon

A konferencián ehhez kapcsolódóan a pátyi általános iskola testnevelő tanára és a Bellandor Lovasközpont vezetőedzője is megszólalt, akik tapasztalataikat és eddigi eredményeiket összegezve igyekeztek másokat is példájuk követésére buzdítani.

Előadásukból kiderült, hogy az iskolai lovaglás az iskola, a testnevelő tanár valamint a lovarda elkötelezettsége nélkül nem lett volna folytatható, sokszor bizonytalan anyagi háttérrel indultak az évnek. Az anyagi fedezet előteremtése minden évben nagy gondot jelent, a lovarda hozzájárulása, a szülői támogatás, a különböző alapítványok segítettek, de volt már példa kormányzati (KLIK) támogatásra is.

Tapasztalatik alapján megerősítették, hogy az iskolai lovasoktatás tanórai keretek között csak óraösszevonásokkal, tömbösített formában valósítható meg.

Felhívták a figyelmet arra, hogy az általános iskolai lovasoktatást követően jelenleg nincs lehetőség középiskolai keretek között az általános iskolában megkezdett lovasoktatás folytatására.

Tovább a teljes előadásra: Az előadáshoz tartozó prezentáció >>

Nagy a bizonytalanság a középfokú lovasképzésekben

A középiskolai oktatáshoz kapcsolódóan a kőszegi iskola tanára, dr. Mentes Katalin számolt be arról, hogyan alakul a lovas végzettségekhez kapcsolódó középfokú képzési paletta, így beszélt a lovász, a lovastúravezető, a belovagló szakmákról és képzési lehetőségekről.

A lovastúravezető képzés átalakulása sok gondot fog még okozni, a felnőttképzésből a középiskolai képzésbe való bevezetése majd kivezetése igen rövid idő alatt nagyfokú rugalmasságot és alkalmazkodó készséget vár el az oktatói gárdától.

A lovász képzéssel kapcsolatosan kiemelte: már nem csak a lovasok között több a nő, a lovászképzésre is több lány jelentkezett, mint fiú. Az iskola rendelkezik tanlovardával, ahol megfelelő számú és képzettségű lóval a középszintű lovasképzés feltételei adottak. Probléma ugyanakkor, hogy a lovászképzésnél van ugyan egészségügyi alkalmassági előírás, de ez nem terjed ki a fogyatékosságokra, így sajnos előfordult már hogy olyan tanulójuk is volt, aki fizikai adottságai illetve hiányosságai miatt alkalmatlan volt lovásznak, de fel kellett venniük, mivel nincs erre vonatkozó alkalmassági előírás.

Különleges fejlesztési lehetőség a különleges gyerekeknek

A különleges fejlesztési lehetőségeket biztosító terápiás lovasoktatásról Sztefanu Tamara tanárnő számolt be, a Csalogány Intézetben gyűjtött tapasztalatai és egyéni kutatási eredményei alapján.

A tanórai keretek között zajló lovasképzés elsősorban fejlesztést jelent a speciális fejlesztést igénylő gyerekek számára. Látványos eredményekről itt nem lehet beszámolni, a fejlesztés hosszútávú, alig látható, de nagyon hasznos a rászorulók számára. A finanszírozást itt sem állami pénzből oldják meg.

A hegykői lovasfórumon elhangzottakból folytatás következik…

2016.10.17. Obádovics Csilla – Fertő-parti Lovasklub Egyesület
Páliné Keller Csilla – Alpokalja-Fertőtáj Vidékfejlesztési Egyesület
Frissítve: 2022.08.17.
Kép: canva.com

Újra együtt a póni és az ő macija

Egy hatalmas plüssmaci ölében alvó aprócska, árva póni csikó robbantotta fel az internetet 2013 májusában. A kiscsikó azóta pajkos fiatal lóvá cseperedett és nemrégiben ismét találkozott plüss barátjával.

2013 májusában az angliai Dartmoor Nemzeti Park dolgozói találtak rá egy mindössze néhány órás póni csikóra, aki kétségbeesetten járkált fel-alá a hegyoldalban. Próbált találni egy kancát, aki elfogadja és hagyja szopni – de egyik sem akarta elfogadni. Megmentői is hiába kutattak a környéken, a Breeze névre keresztelt csikó anyját nem sikerült megtalálniuk.

Breeze egy menhelyre került, ahol gondozói egy hatalmas a plüssmacit adtak neki, hogy ne érezze magát annyira egyedül, hiszen hasonlóan a gyerekekhez, a csikók is igénylik a törődést, a társaságot, a biztonságot, különösen az éjszakai alváshoz.

2013 májusában Buttons vigyázta Breeze álmát, majd…

Breeze azóta jó kiállású fiatal lóvá nőtte ki magát, a csikók gondtalan életét éli, játszik kortársaival, és ha eljön az ideje, gondozói új gazdát keresnek majd neki. Buttons, a plüssmaci pedig jó néhány árva csikónál betöltötte már a mama szerepét 2013 óta. A menhely dolgozói azonban nemrégiben ismét összehozták a legendás párost.

Breeze öröme megható volt, szagolgatta, nyalogatta plüss barátját, majd fülön fogta és körbevitte az istállóban. Végül lefeküdt mellé, mint kiscsikó korában és az egész délutánt átaludta a macihoz bújva. 

… három évvel később ismét együtt a legendás páros

2016.10.27. Forrás és fotó: Mare&Foal Sanctuary
Frissítve: 2022.07.28.

Vízből ki, vízbe be: lovastusa Bábolnán

Október elején a Bábolnán gyűltek össze a lovastusa legjobbjai, hogy számot adjanak lovaik idomítottságáról és saját rátermettségükről. A terepverseny legizgalmasabb pillanatait Haga Zsuzsanna örökítette meg és hozta el nekünk.

A Bábolna Nemzeti Ménesbirtokon október 7. és 9. között kivételesen nem az arab lovaké volt a főszerep, a Ménesbirtok ezúttal Nemzetközi Military Versenynek adott otthont. A lovak és lovasaik a verseny három napja alatt díjlovaglásban, díjugratásban és a terepversenyen mérték össze az erejüket.

Egy military verseny legizgalmasabb része minden kétséget kizáróan a terepverseny, ahol a lovasokat több kilométer hosszú pálya, változatos akadályok várják le- és felugrással, illetve vízbeugrással tarkítva.

A verseny legizgalmasabb pillanatait a terepszakaszon Haga Zsuzsanna lovas fotós kapta lencsevégre, aki kamerájával ott lapult minden egyes akadály közelében.

2016.10.27. Fotók: Haga Zsuzsanna

Önálló fajta lehet a muraközi ló?

Egyre több lótenyésztő foglalkozna a muraközi lóval, az Őrségi Nemzeti Parkban létrehozott állomány pedig az első lépés lehet a fajta önállóvá válásához.

A muraközi ló a magyar hidegvérű tájfajtája, nevét a délnyugat-magyarországi Muraközről kapta. Ez  finomabb felépítésű hidevgérű a 20. század második felében azonban csaknem eltűnt.

Az Őrségi Nemzeti Park már 2003-ban célul tűzte ki a muraközi ló megmentését. Az azóta létrehozott tenyészet pedig ma már alkalmas arra, hogy az állomány génmegőrzését, regenerálását és hasznosítását célzó, kutatást is magában foglaló mintaprogram induljon el, megtéve az első lépést a muraközi ló önálló fajtaként való elismertetéséhez – mondta V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára az Őrségi Nemzeti Park génmegőrzéssel foglalkozó szakmai rendezvényén.

Markovics Tibor, az Őrségi Nemzeti Park igazgatója elmondta: szakmai napjukra olyan lótenyésztőket hívtak meg, akik szívesen foglalkoznának a muraközi tenyésztésével. A munkába már bevont tenyésztők számára ménvizsgát is tartottak.

Hozzáfűzte: a muraközi ló számos előnye közül a legfontosabb nyugodt természete, nagy fizikai terhelhetősége, ami alkalmassá teszi például kocsihúzásra, teherszállításra, de kezdő lovasok oktatására és akár terápiás célokra is.

Az Őrségi Nemzeti Parkban található az ország egyetlen muraközi tenyészete, amely 60-70 lóból áll, de egyre inkább érdeklődnek a magántenyésztők is a muraközi iránt. Többen alá is írták azt a szándéknyilatkozatot, amelyben elkötelezték magukat a muraközi ló megmentésére – mondta Markovics Tibor.

 

2016.10.26. Forrás: MTI
Fotó: Haga Zsuzsi, Canva
Frissítve: 2022.08.10.

A Köztársasági Díj utolérhetetlen lova: Romi Mms

Romi Mms megvédte címét és a tavalyi év után idén is megnyerte a Köztársasági Díjat a Kincsem Park ügető pályáján. A hatéves kanca rendkívül fölényesen, szép stílusban iskolázta le a mezőnyt. A második helyet a hazánkban most debütáló Underpaid Hanover szerezte meg, harmadik helyen pedig Amazing Koks ért célba.

83. Kétévesek Nagydíja

Vesna és Villám Ville hibáztak a negyedik futam elején, mindkettőjüket diszkvalifikálták. Vulcano Boy és Walking John M kezdtek a legjobban, őket VAQU.Em.Q., Villeneuve és Violetta követték. Az első egyenesben Walking John M tudott gyorsítani és élre állt, mögötte libasorban haladt a mezőny. A túlsó oldalon Violetta vette át a vezetést Villeneuve mellett és egyre feljebb ügetett, az élen nem történt változás. A mezőhegyesi tenyésztésű kétéves mén Walking John M, magabiztos elsőként fordult a befutóra és a versenyt is megnyerte hajtójával Branislav Mukity-vel. Mögötte Vulcano Boy szerezte meg a második helyet Hajnal Tiborral, VAQU.Em.Q. és Csordás Emil pedig a harmadikat.

  • Befutási sorrend: Walking John M (3) – Vulcano Boy (2) – VAQU. Em. Q.(4)
  • Győztes idő: 20,3

Walking John M “besétált” a célba

Őszi Kanca Díj

Uzsorásnő és Uránia RG kezdtek a legjobban, de Unreal Boss és Unipress is közel ügettek hozzájuk. Az első egyenesben Unreal Boss-szal gyorsított hajtója és átvette a vezetést, miközben a hátulról forduló lovak is megérkeztek a többiekhez, egyedül Szacharin és Őrangyal voltak egy-két hosszal lemaradva. Unreal Boss a befutót is elsőként érte el, ott azonban támadások érkeztek Uzsorásnőtől és Uránia RG-től. Hármójuk közül utóbbi volt a legerősebb és megnyerte a futamot, a második helyről célfotó döntött Unreal Boss, valamint Uzsorásnő között.

  • Befutási sorrend: Uránia RG (5) – Unreal Boss (1) – Uzsorásnő (3)
  • Győztes idő: 19,3

Uránia RG és hajtója Mitja Slavic jól taktikáztak

Köztársasági Díj:

Nagyon jól kezdett a hazánkban most debütáló Underpaid Hanover, azonban nála is gyorsabb volt Romi Mms és hamar átvette tőle a vezetést. Mögöttük Piera del Bar, Amazing Koks, Lemon Ice, Lotte és Grumetti volt a további sorrend. Sok változás nem történt a futamban, a várt küzdelem elmaradt, mert Romi Mms miután elsőként érte el a befutót, tovább távolodott a mezőnytől és fölényesen nyerte a Köztársasági Díjat. Underpaid Hanover második helye sem forgott veszélyben, messzi, de magabiztos harmadik Amazing Koks lett.

  • Befutási sorrend: Romi Mms (5) – Underpaid Hanover (3) – Amazing Koks (1)
  • Győztes idő: 15,5

Romi Mms akár még egy mms-t is küldhetett volna ügetés közben, akkora fölénnyel nyert. Fotó: Péter Réka

Tovább a szombati ügető versenynap részleteihez >>

A következő ügető versenynap október 29-én lesz a Kincsem Parkban:

  • Helyszín: Kincsem Park, 1101 Budapest, Albertirsai út 2-4.
  • Időpont: 2016. október 29-én szombaton
  • A belépés ingyenes
A versenyekről közvetít a 

 

2016.10.25. Forrás: Kincsempark.hu
Fotó: Kincsempark, Péter Réka

Magyar lovasnak szólt a Himnusz Lengyelországban

A lengyelországi Lesznóban folytatódott a közép-kelet-európai díjugrató világkupa sorozat. A magyar lovasok közül ifj. Szabó Gábor szerepelt a legeredményesebben a háromnapos versenyen, az ő tiszteletére szólt a magyar himnusz.

Fotó: csiobudapest.hu

Szombat este a 145 cm-es, világranglista pontot adó nagykörben 61 indulóból és 16 összevetőből ifj. Szabó Gábor egyedüliként tudott a 11 éves Timpex Bölcsésszel harminc másodpercen belül lovagolni, ami a győzelmet jelentette számukra.

CSIO-győztes versenyzőnk olyan neves lovasokat hagyott maga mögött, mint az Európa- és világbajnoki csapat aranyérmes holland Jur Vrieling, vagy a német Andre Thieme, aki 2015-ben az Egyesült Államokban egy egymillió dolláros nagydíjat, 2011-ben pedig hamburgi ugróderby-t nyert.

A vasárnapi világkupa versenyszámban a lengyelek sztárja, Jaroslaw Skrzyczynski végzett az első helyen. Hatodik lett az összevetésben a négy hibaponttal lovagló magyar-angol James Wingrave saját tulajdonú pej kancájával Quirosával, míg ifj. Szabó Gábor Timpex Bölcsésszel megismételte előző heti litvániai eredményét és a kilencedik helyen zárt.

A versenyen Hugyecz Mariann kisebb versenyszámokban indult Chacco-Boy-jal. Ifj. Szabó Gábor pedig a Timpex Ménes lovaival, Gerlével, Ben-Hurral és Ezüsttel ért még el helyezéseket.

2016.10.24. Forrás: Díjugrató Szakág
Frissítve: 2022.08.11.
Fotók: csiobudapest.hu

A lovas állatorvos élete maga a kiszámíthatatlanság

Vajon egy lovas állatorvosnak van saját lova? Milyen tapasztalat van egy fiatal állatorvos háta mögött, amikor praktizálni kezd? Mi mindent csinálnak máshogy egy külföldi lóklinikán? Dr. Bocz Nórával, a Lovaspraxis Kft. állatorvosával beszélgettünk.

 Azt csiripelik a verebek, hogy Neked is van lovad.

Dr. Bocz Nóra: Igen, egy 16 éves Shagya kancám Bayla, aki már 12 éve velem van. De nem csinálunk semmi különöset: csak hobbi, főleg terepezgetés és egy kis benti munka. Igyekszünk fejlődni, mindig valami újat tanulni. Sajnos nincs annyi időm rá, mint szeretném, de szerencsére Bayla nagyon intelligens és jószándékú ló, könnyű vele dolgozni.

Dr. Bocz Nóra és lova, Bayla

 Biztosan sokan megkérdezték már, de azért elmondanád, honnan jött az elhatározás, hogy lovas állatorvos leszel?

Dr. Bocz Nóra: Gyerekkori álom – de úgy gondolom, hogy ez mindenkinél így kezdődik. Az állatszeretet már megvolt, mióta az eszemet tudom, a lovakhoz kicsit később kerültem közelebb.

Amikor elkezdtem lovagolni, akkor jött ez a nagyon erős lovak iránti vágy, így igazából én már úgy mentem az egyetemre, hogy mindenképp lovakkal szeretnék foglalkozni. A sántaság kifejezetten érdekelt, ehhez jött később a belgyógyászat. Nem volt könnyű, mert az egyetem nagyon kemény. Szóval, ha nem úgy mentem volna oda, hogy én biztosan ezt akarom, lehet, hogy nem csinálom végig.

 Úgy emlékszem, hogy a tanulmányaid során több alkalommal is jártál külföldön gyakorlaton.

Dr. Bocz Nóra: Próbáltam minden lehetőséget kihasználni, amit csak lehetett. Ez többé-kevésbé sikerült is. Először harmadév után volt klinikai gyakorlatunk, és lehetőség volt arra, hogy ezt külföldön teljesítsük. Én akkor Hannovert pályáztam meg. Amikor megláttam a klinikát, és hogy ott milyen munka folyik, már egyértelmű volt, hogy muszáj külföldre menni, muszáj ezt is látni, mert hatalmas különbségek vannak. Én a legtöbbet a különbségekből tanultam. Abból a felismerésből, hogy „ó, hát ezt lehet így is csinálni”.

 Mondanál erre egy példát?

Dr. Bocz Nóra: Például, hogy ki hogyan végzi a mintavételt a hasűri folyadékból egy kólikás lónál. A négy helyen, ahol jártam, mindenki különbözőképpen csinálta. Tényleg nagyon sokat tanultam abból, amit láttam.

És persze jöttek a klasszikus esetek, pont úgy, ahogy a tankönyvben le van írva. Mert tanultunk ugyan bizonyos betegségekről, de idehaza esetleg nem, vagy nagyon ritkán találkozunk velük. Például rhodococcusos csikóval, tetanusszal vagy botulizmussal. Légzacskómikózisos lovat is kint láttam először.

A következő nyáron Bernben töltöttem egy hónapot, itt ekkor dr. Bodó Gábor volt a sebészeti részleg vezetője. Ez is nagyon tanulságos volt, tényleg majdnem minden éjszaka jöttek a sürgős esetek, így rengeteget lehetett tanulni.

A következő állomás pedig Berlin volt, ott öt hónapot töltöttem, ebből egyet kisállatok, négyet pedig lovak mellett. Aztán jött még egy hónap Csehországban Brnoban, így tényleg volt alkalmam körülnézni több nagynevű európai lóklinikán.

 Jól sejtem, hogy a felszereltség és az esetszám is más, mit idehaza?

Dr. Bocz Nóra: Igen, sokkal több betegük van, mint itthon nekünk. Itthon az anyagi lehetőségek sajnos sokszor korlátot szabnak. Ha odakint a klinikára érkezett egy kólikás ló, nem nagyon fordult elő olyan, hogy nincs pénz és ne műtsük, hanem gyorsan eldöntötték, hogy műthető-e vagy sem.  Ha műthető volt, akkor gyakorlatilag már egy órán belül a műtőasztalra került.

 Akkor is, ha mondjuk konzervatív módon itthon még próbálkoznánk vele?

Dr. Bocz Nóra: Igen, sok olyat is műtöttek, amivel itthon még konzervatív kezeléssel próbálkoztunk volna. Ott nagyon korán meghozzák a döntést, hogy irány a műtő.

Viszont nagyon hamar döntenek akár az eutanáziáról is, sokszor még akár számomra indokolatlan esetben is, ami egyrészt jó, mert nem szenved az állat, de azért olykor kicsit túlzásba is esnek talán. Ezt egyébként más kollégáktól is hallottam.

Persze ezeket a döntéseket lovakra kötött biztosítás is nagymértékben befolyásolja.

 A lovak biztosítása általánosan elterjedt?

Dr. Bocz Nóra: Németországban teljesen általános, és véleményem szerint jó lenne, ha itthon is elterjedne. Sokkal több ló kapna esélyt és a mi munkánkat is jelentősen megkönnyítené.

 Az ilyen pörgős gyakorlati hely talán azért is jó, mert felkészülhettél arra, ami itthon várt, tehát hogy mész egyik pácienstől a másikig, és a legkülönfélébb esetekkel találkozol.

Dr. Bocz Nóra: Valahol igen, bár nagyon nagy a különbség a klinikai gyakorlat és a kijáró állatorvos munkája között. Én a gyakorlataimat inkább klinikákon csináltam, így nekem ez a kinti kijárós állatorvoslás volt az új.

Mindkettőnek meg van az előnye és a hátránya is. Az egyik legnagyobb előny, hogy így a tartási helyükön látom a lovakat, ahol sokkal nyugodtabbak, jobban mutatják a problémát, mint a klinikán, ahol eleve idegesek és nehezebben kezelhetőek. Gyakorlatilag a speciális, kifejezetten klinikán elvégezhető műtétek és az intenzív terápián kívül mindent meg tudunk csinálni kint is.

Szerencsésnek mondhatom magam, hogy egy nagyon jól felszerelt praxisban dolgozhatok. Van digitális röntgen, ultrahang, kis és nagy endoszkóp és teljes szemészeti felszerelés. Sokszor halljuk az ügyfelektől, hogy ilyen jó röntgen vagy ultrahang még a humán kórházakban sem mindenhol van… Hát igen, ez azért elgondolkodtató..

 Meg egy klinikán azért általában már súlyosabb állapotban találkozol a lóval…

Dr. Bocz Nóra: Itthon igen, de külföldön például gyakran hoztak be csak egy hétköznapi sántaságvizsgálatra lovakat, amit itthon a ló tartási helyén megold az ember. Ott felrakják a futóra és beviszik.

 Hogyan telnek egy kijáró állatorvos mindennapjai?

Dr. Bocz Nóra: A kijáró állatorvosok élete maga a kiszámíthatatlanság. Reggel elindulunk, aztán persze mindig csúszás van, mindig bejön egy-két sürgős eset, így általában későn végzünk.

Télen kicsit nyugisabb, de a tavasz és a nyár nagyon pörgős szokott lenni. Igazából soha semmit nem lehet előre tudni. Ez rendkívüli módon megnehezíti a szervezést. Sokszor hallani, hogy a „lovas állatorvosok mindig késnek”, ami azért van, mert egy-egy esetnél teljesen kiszámíthatatlan, hogy mennyi időt kell eltölteni. Lehet, hogy fél órát, de lehet, hogy akár ötöt is.

 Mennyire gyakori, hogy éjszaka vagy hétvégén menned kell, mert egy ló sürgősen ellátásra szorul?

Dr. Bocz Nóra: Nagyon változó, nem lehet általánosítani. Vannak „csendesebb” időszakok, viszont van, hogy egyszerre többfelé is kéne menni. Ha kólikás lónál vagyok, akkor utána mindig úgy kell tervezni a napot, éjszakát, hogy lehet, hogy vissza kell menni hozzá.

 Említetted, hogy a belgyógyászatba és légzőszervi problémákba is beleástad magad.

Dr. Bocz Nóra: Igen, a belgyógyászaton belül az egyik kedvenceim a légzőszervi megbetegedések, amiből Magyarországon jócskán akad. Hihetetlen mennyi köhögő lovat kell vizsgálni és kezelni. Tagadni sem tudnám, hogy az egyik kedvenc beavatkozásom a légutak endoszkópos vizsgálata.

 Van olyan eseted, ami máig emlékezetes?

Dr. Bocz Nóra: Nehéz lenne egyetlen esetet kiemelni, hiszen nagyon sok emlékezetes van. Van amelyik szakmai, van amelyik érzelmi vagy egyéb szempontból.

Kedves számomra egy kórosan lesoványodott póni esete, akinek nagyon nagy fájdalmai voltak. Fogreszelés miatt hívtak ki, és az igaz, hogy a fogaival sem volt éppen minden rendben, de nem ez volt a legnagyobb baj. Szegénynek krónikus hashártyagyulladása volt. Gyakorlatilag a belgyógyászati vizsgálatok egész tárházát kellet végigcsinálni rajta, de megérte, mert végül így, kinti körülmények között is sikerült megoldani ezt a nem éppen mindennapi esetet, és a póni azóta is jól van.

Eszembe jut még az egyik legrégebbi és legkedvesebb ügyfelünk lova, akinek az ínsérülését őssejtekkel kezeltem, vagy olyan légzőszervesek, akiket szinte a munkám kezdetétől fogva kezelek, és a tulajdonosokkal együtt igyekszünk több oldalról megközelítve tünetmentesen tartani a lovakat.

Mint már említettem, az egyik kedvenc beavatkozásom az endoszkópia, és ha még sikerül is egy nagyon agresszív, életet is veszélyeztető betegséget, mint a légzacskó gombás megbetegedését időben észrevenni, akkor az pláne nagy öröm. Volt olyan páciensem, akinek kétoldali volt a fertőződése, amit a klinikán hosszas kezeléssel végül meg tudtak gyógyítani.

Nagyon érdekes, de valahol furcsa egybeesés volt, amikor egy hónapon belül két, gyakorlatilag teljesen ugyanolyan sérülést kellett ellátnom: csüd alatti seb artériás vérzéssel. Szerencsére mindkét ló meggyógyult.

Ezek és a számtalan kólikás eset azért kiemelkedő, mert itt az állatorvosi szakma legszebb oldalát éli meg az ember, méghozzá az életmentést.

De hogy aktuálisak legyünk, itt vannak az idei, Nyugat-nílusi lázban megbetegedett lovak, akik közül többet sikerült otthon is meggyógyítani.

Persze még sok esetet lehetne említeni, tényleg hihetetlen, hogy mennyire változatos és sokszínű ez a munka. Nincs két ugyanolyan eset.

Elérhetőségek:

Dr. Bocz Nóra

Email: bocz.nora@lovaspraxis.hu
Telefon: +36 30 722 5766

Dr. Molnár József

Email: molnar.jozsef@lovaspraxis.hu
Telefon: +36 30 279 0916
Honlap: lovaspraxis.hu
Facebook oldal: facebook.com/lovaspraxis

.

2016.10.21. Magyar Dorottya, Lovasok.hu

Most ő a legnagyobb galoppsztár Európában

Almanzorra akkor figyelt fel a lóversenyvilág, amikor még nyáron megnyerte a Francia Derby-t. A ló ezután szeptemberben az ír, október közepén pedig az európai galoppszezon utolsó nagyversenyében, a brit Chamipion Stakest-ben is győzött.

A francia tréningben és tulajdonban álló Almanzorról egyértelműen kijelenthetjük, hogy jelenleg ő Európa galoppvilágának első számú sztárja. A hároméves mén ugyanis október közepén megnyerte az európai galoppszezon utolsó nagyversenyét, a Champion Stakes-t az angliai Ascotban. Itt Európa még talpon lévő legjobb hároméves és idősebb lovait előzte meg. Ráadásul mintegy egy hónappal korábban az ír Champion Stakes-ben is győzött – ez az ír díj 1976-os fennállása óta eddig mindössze négy telivérnek sikerült.

Almanzorra azután figyelt fel a lóversenyvilág, miután ezen a nyáron meglepetést okozva megnyerte a Prix du Jockey Club névre hallgató Francia Derby-t. Igaz, korábban már sikerült Listed és Group 3-as szinten is győznie, de a Derby mégiscsak egy Group 1-es verseny, ahol jobbnál jobb származású és eredményeket felmutatni képes vetélytársakkal találkozott.

Fotó: racinguk.com

Velük ellentétben a sötétpej mén nem rendelkezik a jelenkor legdivatosabb és legsikeresebb szülőivel, hiszen apja, Wootton Bassett kezdő fedezőménként eddig egyetlen nagyverseny-nyerőt sem adott még, anyja szintén nem sok nyomot hagyott a lóversenytörténelem nagykönyvében, bár egy 2400 méteres Listed győzelem azért szerepel a neve mellett.

A Derby-ben mindezek mellett nem is egy sztárzsoké, hanem a 41 éves és eddig még nem sok nagyversenyt nyert Jean-Bernard Eyquem ült a nyergében. Ezt követően viszont már mindenki nagyon kíváncsian várta a folytatást, Jean-Claude Rouger, a ló trénere pedig ambiciózus versenytervet készített a ló számára.

A több mint két hónapos nyári pihenő után, augusztus közepén Almanzor Deauville-ban – itt állt tréningben is egyébként – egy Group 2-es, 2000 méteres díjban ismét bebizonyította, hogy változatlanul nagyon erős.

Ezután a felkészítő verseny után szeptember 10-én következett az igazi nagy erőpróba, az 1,25 millió euró összdíjazású Irish Champion Stakes Leopardstownban. Itt a 12 induló soraiban többek között ott találtuk az idei Epsom és Ír Derby-t nyert Harzandot, a tavalyi Francia Derby-győztes New Bay-t, a korábban már hat Group 1-es versenyben első Mindingot, az Ascotban Group 1-es versenyt nyert Highland Reelt és My Dream Boatot, a tavalyi Breeder’s Cup Turf első Foundot is.

Ennél nehezebb mezőnyt nem igazán lehetett volna elképzelni. Almanzor a célegyenesbe még a mezőny végén fordult be, ahol azonban Christophe Soumillonnal hatalmas hajrát indítottak. A cél előtt már csak egyedül Found tudott lépést tartani vele, akivel nagy csatát vívtak, azonban Almanzor végül erősebbnek bizonyult.

 

Ezután két héttel rendezték a világ legmagasabb díjazású gyepversenyét, az Arc de Triomphe-ot. Az ötmillió euró összdíjazású verseny egyik legnagyobb esélyesének éppen Almanzor tréningtársa, a veretlen La Cressoniere számított, akit azonban egy héttel a nagy futam előtt kisebb hátfájdalmai miatt töröltek a nagydíjból.

Ekkor mindenki azt várta, hogy a két ló trénere a kanca helyett majd Almanzort indítja az Arc-ban. Ez azonban sokak nagy csalódására nem így történt és nem változtattak Almanzor eredeti tervein. Az Arc de Triomphe-ot így Almazor írországi nagy vetélytársa, Found nyerte meg Highland Reel és Order of St George előtt.

Ezután ismét két héttel, október 15-én következett Ascotban a szintén 2000 méteres 1,3 millió angol font összdíjazású angol Champion Stakes. Itt Almanzor többek között újra találkozott a legnagyobb ellenfelének tartott Founddal. A finisben ismét fej-fej mellett vívott külön csatát a két telivér és ezúttal – az egy hónappal korábbinál könnyebben – ismét nyert Almanzor Christophe Soumillonnal szemben. A verseny finisét minsenképp érdemes megnézni.

Almanzor úgy tűnik, hogy mindenkit legyőzött Európában középtávon. A telivér idén már nem fut többet a tréner nyilatkozata szerint, és jövőre, négyévesen ismét a legnagyobb 2000 méteres versenyeket veszi majd célba.

A ló Antonio Caro színeiben versenyez, aki eddig Gérard Augustin-Normand-nal futtatta őt közösen. A Champion Stakes előtt azonban újabb tulajdonosok társultak be a lóba, akik egyértelműen a telivér versenykarrierje utáni tenyésztész-pályafutásában érdekeltek, de azért minden bizonnyal nagyon várják a 2017-es versenyszezont is.

2016.10.20. Vonczem Gabriella

Hiba bejelentés