Kezdőlap Blog Oldal 252

Tervben van egy lovastúra? Így készülj fel rá! Második rész: a ló és a lovas megfelelő felszereltsége

Előző cikkünkből megtudhattad, hogyan kell felkészítened magadat és lovadat, ha közös túrára készültök. Most röviden összefoglaljuk, melyek azok az öltözékek, és felszerelések, amelyeket mindenképp érdemes magaddal vinned!

Milyen ruházat alkalmas lovastúrázáshoz?

A legfontosabb, hogy praktikus és kényelmes viseletet válasszunk magunknak, csakúgy, mint négylábú túratársunknak. Lovaglócsizma helyett érdemes túrabakancsot használni lábszárvédővel kombinálva, mert akadhat olyan szituáció, hogy hosszabb ideig vezetned kell a lovadat például sziklás, vagy meredek szakaszokon, ha azok nem elkerülhetőek. Ezen kívül a túrabakancs jobban szellőzik és ellenáll az időjárás viszontagságainak.

A lovaglónadrág természetesen legyen kényelmes, az adott évszaknak megfelelő kivitelben. Ma már kaphatók többé-kevésbé vízálló anyagból készült nadrágok, amelyek egy hirtelen érkező nagyobb zuhé esetén is szárazon tartják viselőjüket. Ilyen esetekre egy könnyű, kicsire összecsomagolható esőkabátot is mindig vigyél magaddal!

A kobak viselete erősen ajánlott, hiszen akármennyire is jó lovas vagy, még egy ismerős terepen is érhet kellemetlen meglepetés, amikor életmentő lehet!

A ló megfelelő „öltözéke”

A túraló esetében is mindig a kényelem és a biztonság a legfontosabb. Ha lehet, használjunk zsinóros hevedert, amely kisebb eséllyel töri fel lovunk bőrét a hosszú út során. A nyereg lehetőleg ló és a lovas számára is kényelmes túra-, vagy western nyereg legyen.

 

A jól megválasztott, megfelelően rögzített nyeregtáska nagyon hasznos! Mindent ebbe helyezzünk, amely a kezünk ügyében kell, hogy legyen! Hosszabb túrára, ahová több élelem és váltásnemű szükséges, induljunk málhás lóval, vagy szervezzünk „cserefuvart” holmiainknak!

szügyelő és/vagy a farokmartingál használata megakadályozza a nyereg, illetve a málha elcsúszását, de nagyon ügyeljünk rá, hogy lovunknak ne okozzunk vele kényelmetlenséget! A hátaslovak esetében helyes nyergeléssel használatuk elkerülhető!

A kantár esetében érdemes ún. kötőfékkantárt választani, amelynek zablája egyszerűen kioldható, így nem zavarja a lovat pihenő közben.

Mit kell magunkkal vinnünk egy lovastúrára?

Amikor hosszabb túrára indulunk, alaposan át kell gondolnunk, mely dolgok nélkülözhetetlenek, és melyek a leghasznosabbak utunk során. Egy kisebb „túlélőcsomagot” kell összeraknunk.

Ha nincsenek előre leszervezett szálláshelyeink, akkor értelemszerűen szükségünk lesz sátorra és hálózsákra, esetleg polifoamra. Érdemes éjszakára meleg, kényelmes ruhát csomagolni, ezzel a plusz takarókat akár meg is lehet spórolni.

Mindig legyen nálunk az alapvető tisztálkodáshoz szükséges csomag („utazós” tusfürdő, wc-papír, kézfertőtlenítő, kullancsriasztó, stb…), amelyet mindenesetre egészítsünk ki egy kisebb gyógyszeres szettel (fájdalomcsillapító, bélfertőtlenítő, széntabletta). Vigyünk magunkkal sebkezelésre alkalmas fertőtlenítőszert és krémet, amelyekkel adott esetben lovaink kisebb felületi sérüléseit is elláthatjuk!

A felsoroltakon kívül mindenképp legyen nálad bicska, fejlámpa és a lovak ápolásához szükséges alapfelszerelés (pucoló kefék, patakaparó).

Mindig legyen a csomagban kötél és mobil villanypásztor szett, hogy lovainkat biztonságosan elhelyezhessük éjszakára. A domináns, könnyedén felfedezőútra, vagy hazainduló lovakat mindenképp ki kell kötni, mert adott esetben az egész ménest, vagy egy kisebb részét „magukkal viszik”, ha sikerül kiszabadulniuk. Nagyon körültekintően járjunk el, ügyeljünk rá, hogy lovaink ne gabalyodhassanak egymás kötelébe, vagy a villanypásztorba!

2019.05.23. Paraczky Cecília, a Lovasok.hu szerkesztősége
A képek forrása: Canva.com
Frissítve: 2022.09.22.

Tervben van egy lovastúra? Így készülj fel rá! Első rész: a ló és a lovas megfelelő felkészültsége

Natural Horsemanship – természetes módon való foglalkozás a lovakkal, illetve Természetes “Lovazás”

(Natural Horse-Man-Ship = természetes módon való foglalkozás a lovakkal, illetve Természetes “Lovazás” – nehéz lefordítani, mert nincs rá megfelelő szavunk. “LOVAZÁS” alatt itt a lóval való összes tevékenységünket -és nem csak a lovaglást értjük.)

Sokféle lovasember létezik a világon, akik különféle stílusokban, különféle módszerek szerint foglalkoznak lovaikkal. Egyesek egyéni módszereket, egyéni stílust alakítanak ki, saját megfigyeléseik, tapasztalataik alapján. Pat Parelli módszere a Natural-Horse-Man-Ship – ahogy ő mondja: “valójában olyan régi, hogy ma már újra újnak számít”.

PP a könyv elején egy érdekes problémát vet fel: miért van az, hogy annak ellenére, hogy az emberek többsége vonzódik a lovakhoz és sok közülük ki is próbálja a lovaglást, mégis a kezdő lovasok 80%-a egy éven belül, és a maradék 20%-a 5 éven belül felhagy a lovaglással.

Szerinte ez azért történik így, mert a lóról a lovaglásról az embereknek általában álomszerű elképzelései vannak. Szabadon vágtatni egy gyönyörű, kecses ló hátán a legtöbb ember számára egy vágyálom. Az első próbálkozás után azonban kiderül, hogy a ló kirázza a lovas lelkét, le lehet róla esni, nem arra megy, amerre lovasa szeretné. Vagyis a szokásos közhelyek (miszerint lovagolni egyszerű: csak fel kell nyergelni a lovat, rá kell ülni, majd ha el akarunk indulni vele, meg kell rúgni az oldalát, ha meg akarjuk állítani csak meg kell húzni a szárat, stb.) nem működnek.

A lovaglás nem ilyen egyszerű! Ahhoz, hogy kellemes élményt nyújtson mindkét partner részéről bizonyos TUDÁS-t feltételez. Könyve nem a lovak, hanem inkább a lovasok képzéséről szól. Elmélete szerint egy lovasnak nemcsak a lovát kell képeznie, hanem sokkal inkább saját magát. Könyvében szeretné az olvasót a lovak megértésére, a velük való kapcsolatteremtésre megtanítani, hogy később egymás partnerei lehessenek.

A NATURAL HORSE-MAN-SHIP 8 alapelve (a teljesség igénye nélkül):

  1. Lovazni, természetes módon lehet – ami azt jelenti, hogy az embernek, ahhoz, hogy a lóval megfelelő képen tudjon bánni, tudnia kell ló módjára gondolkozni, vagyis ismernie kell annak természetét, ösztönrendszerét, viselkedésmódját.
  2. Törekedjünk a változatosságra! Pl. Ha 3 napon keresztül mindig a kijáratnál fejezzük be a munkát, a negyedik napon ne csodálkozzunk, ha a kijárathoz érve a ló azt hiszi, vége a munkának.
  3. A ló-lovas közti kommunikációnak kétoldalúnak kell lennie. Pl. egyoldalú a kommunikáció akkor, amikor a lovas túl durva kezére a ló jelzés képen kinyitja a száját és amire a lovas csak az orrfék szorosabbra húzásával válaszol.
  4. Felelősség. A ló részéről: tanulja meg kordába tartani menekülési reflexét, maradjon mindig a szárak között és ne tekingessen összevissza. Az ember részéről: viselkedjen partnerként és ne félemlítse meg a lovat, legyen biztos ülése, és gondolkodjon ló módjára.
  5. Magatartásunk legyen mindig fair. Próbáljuk elérni, hogy amit mi akarunk, azt lovunk is akarja, azzal, hogy a nemkívánatos dolgok legyenek nehezebben véghezvihetők
  6. Meg kell tanulni olvasni a testbeszédet. Pl. ha a ló nyalja a száját, akkor megértette és elfogadja a szituációt. Ha a füle hátrafelé áll, akkor bizonytalan és ekkor jó, ha vigyázunk! Ha az ember nincs tisztában azzal, hogy a ló mit olvas le az ő mozdulataiból, akkor könnyen félreértésekre kerülhet sor. Pl. Helytelen, ha a lovat, számára agresszív tartással (a szemébe nézve, vele szembe fordulva, egyenes vonalon) akarjuk megközelíteni.
  7. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy nemcsak az ember képzi a lovat, hanem a ló is az embert. Az egyik legnagyobb hiba, hogy kezdő lovas csikót vesz magának, vagy a gyermekünknek csikót veszünk, mondván, hogy “együtt nőjenek fel”. Számukra olyan ló lenne szükséges, ami már megtanulta, hogy hogyan kell az emberrel szemben viselkedni. Pl. sok lovas nem rója fel hibaként lovának, ha felszállás közben az nem áll nyugodtan, mozdulatlanul, mert nem is gondolja, hogy ez másként is lehetne. Pedig ez nagyon sok baleset forrása volt már.
  8. A tanár munkaeszköze: a cél és az idő. Először a lónak alapdolgokat tanítunk meg azokat, amiket szeretnénk, hogy tudjon, majd ehhez célt adunk, hogy azok értelmet nyerjenek. Pl. megtanítjuk az oldaljárásokra, hogy később ki tudjunk egy kaput nyitni. Fordítsunk elég időt az alapok megtanítására, hagyjunk elég időt a ló számára a megértésre. Más szóval, haladjunk lassan, hogy gyorsan célhoz érhessünk!

A lóval való kapcsolatteremtés

Ahhoz, hogy a lóval egy megfelelő partnerkapcsolatot alakítsunk ki, el kell érnünk, hogy a ló egyre kevésbé viselkedjen áldozati állatként. Ez azt jelenti, hogy egyre kevésbé cselekedjen az ösztönei hatására, vagyis jobban figyeljen az emberre, illetve annak parancsaira, mint félelme tárgyára. Mozgása az addigi pánikszerű menekülés helyett egyre inkább kontrolláltabbá kell hogy váljon. Különböző kedveskedésekkel el kell érnünk azt is, hogy a ló szeressen a társaságunkban lenni, majd ezt követően ki kell vívnunk a tiszteletét. A ló tiszteletét a földről kell megszereznünk, és a nyeregben is meg kell tartanunk.

A ló tiszteletének, bizalmának elnyerése a földről

Ennek eszköze a vezetőszáron való idomítás (játék). Ez közelebb hozza a lovat és a lovast egymáshoz, nagymértékben növelheti a tekintélyünket és a belénk vetett bizalmat. Azáltal, hogy különböző feladatokat végeztetünk el a lóval arra törekedve, hogy azokat készségesen, finom jeladásokra kényszer nélkül magától hajtsa végre, engedelmességre neveljük.

Az engedelmességre való nevelést nem a nyeregben kell elkezdeni. Olyasmi ez mint egy jó katona kiképzése. Az sem a speciális feladatok megtanításával kezdődik, hanem a katonai magatartás (feltétlen engedelmesség a feljebbvalónak) kialakításával. Egy feladat elvégeztetése során, minél kisebb kényszert kell alkalmazunk pl. minél nagyobb távolságból tudjuk azt végrehajtatni, minél finomabb segítségadásokkal, azt mondhatjuk, hogy lovunk annál engedelmesebb. Például, ha lovunkat csak úgy tudjuk hátraléptetni, hogy közvetlenül előtte állva erővel húzzuk, és/vagy toljuk hátrafelé akkor nem beszélhetünk túl nagy engedelmességről. Ha azonban ugyan ezt például csak jelre (szóra, vagy kézjelre…stb.) el tudjuk érni, akkor már lovunk készségesen és engedelmesen hajtotta végre a feladatot.

A feladatok legyenek változatosak, különbözőek. Csak a fantáziánk szabjon nekik gátat. A gyakorlatiasságot figyelembe véve például gyakoroltassuk a lóval azokat a feladatokat, amiket majd nyeregből is meg szeretnénk tanítani. Az oldaljárásokat, a hátraléptetést, a ló elejének, hátuljának elmozdítását …stb. A feladatok megtanítását először kezdjük közvetlenül a ló mellől a kezünket használva a segítségadásokhoz. Ehhez használjunk kezdetben a körkarámot, majd később egy kb. 4 m-es vezetőszárat. Jóval később próbáljuk majd meg minél távolabbról ugyanazokat a feladatokat elvégeztetni, csak a szárat, vagy kézjeleket használva segítségként.

Hátraléptetés

A hátraléptetés tanításához álljunk közvetlenül a ló elé. Több módszert is alkalmazhatunk a ló érzékenységétől függően. A fontos csak az, hogy tartsuk be a fokozatosság elvét. Tegyük pl. kezünket az orrnyergére és először nyomjuk meg az orrát a tenyerünkkel. Ha nem reagál, akkor már két ujjunkkal nyomjuk meg az orrnyereg két oldalán futó idegeket. Ha erre sem reagál, egyre erősítsünk a nyomáson – több lépésben.

Egy másik módszer: tegyük tenyerünket a szügyéhez és nyomjuk meg egy kicsit. Ha nem reagál, nyomjuk meg a hüvelyk ujjunkkal. Ha még erre sem reagál, lépjünk tovább az előzőben leírtak szerint. Először elégedjünk meg mindig egy-egy lépéssel, mindig fokozatosan újra kezdve, majd ha ez már jól megy, kössük össze a lépéseket.

Egy jó hét gyakorlás után akár 20-30 lépést is hátra tudunk így léptetni finom segítségekkel.

Ha a gyakorlat lóközelből már működik, álljunk a lóval szembe, tőle pár méterre. Lendítsük felé a vezetőszárat. Ha nem megy hátra, kezdjük el a vezetőszárat kígyózó mozgással mozgatni. Először finoman, majd ha kell, egyre erősebben, (hogy esetleg a lengő szár az állát súrolja) míg el nem lép hátra. Itt is elégedjünk meg először csak egy-egy lépéssel.
Fontos, hogy tudjuk: egy ló minél engedelmesebben megy hátra (vagy oldalra), annál engedelmesebben fogja a többi gyakorlatot is végrehajtani.

A ló meghajlítása

Fontos, hogy lovunk hajlékony, meghajlítható legyen, mert a hajlításban lévő ló mindig kontroll alatt van. (Menekülés közben a ló mindig egyenes.) Ehhez először álljunk a ló jobb oldalához, majd fogjuk meg a farkát és tegyük kezünket az orrnyergére. Próbáljuk meg a farka és a feje húzásával megszagoltatni a saját farkát. Ha ellép, ne legyünk türelmetlenek, kezdjük elölről a gyakorlatot, mindaddig, míg helyben nem marad és az orrával el nem éri a farkát. Ekkor dicsérjük meg, pl. a homloka dörzsölésével, szóval. Ha jobbra sikerült a feladat, próbálkozzunk meg a bal oldallal is.

Oldaljárások

Az oldaljárások megtanításához állítsuk a lovat egy fallal vagy karámmal szemben. Álljunk először a ló jobb oldala középre és nyújtsuk ki a bal kezünket a ló szeme felé, ezzel felszólítva arra, hogy az elejével távolodjon el tőlünk. Eközben a jobb kezünk hüvelykujjával finoman érintsük meg az oldalát ott, ahol később az oldalra ható lábszársegítséget adnánk, hogy a hátuljával is mozduljon el.

Ha a ló nem lép el oldalirányban előlünk, kicsit masszírozzuk meg az oldalát. Ha erre sem akar még ellépni, növeljük a nyomást és következő lépésként bökdössük meg a hüvelyk ujjunkkal, míg el nem lép. Először elégedjünk meg egy-egy lépéssel, mindig elölről kezdve (érintés-masszírozás-bökdösés), majd kössük a lépéseket össze és léptessük oldalra folyamatosan. (ugyanígy a másik oldalra is)

Később, megpróbálhatjuk a gyakorlatot kezünk érintése nélkül, csak a vezetőszár segítségével is. Ekkor -szintén jobbról kezdve- jobb kezünkkel ugyan úgy mutassunk a ló szeme irányába, bal kezünkkel pörgessük meg a szárat a ló oldalánál. Először csak lassan, majd, ha szükséges egyre gyorsabban, és ha kell hagyjuk hozzáérni.

Előre küldés

Először kb. 2m (később: 4, 8m…stb.) sugarú körön küldjük a lovat körülöttünk körbe lépésben, mintha futószáraznánk. Ennek a feladatnak azonban a hagyományos futószárazástól eltérően nem a ló “lejártatása”, elfárasztása a célja, hanem a ló figyelmének magunkra irányítása, magunkon tartása, jelzéseink akceptálása.

Először próbáljuk meg jobbra: Álljunk szembe a lóval és fogjuk meg a szárat a jobb kezünkbe, úgy, hogy a vége a balban legyen. A szárat tartó jobb kezünket nyújtsuk ki jobbra, mutatva vele az irányt és nézzünk mi is ebbe az irányba. Ezután a ballal pörgessük meg a szár végét a ló eleje irányába, felszólítva ezzel arra, hogy induljon el (a kéz által mutatott irányba).

Ha erre nem indul el, az előzőek tematikája szerint, erősítsünk a jelzésen vagyis pörgessük erőteljesebben (gyorsabban) a szárat. Ha szükséges, engedjük a nyakához érni – egyre erősebben. Ha ez sem elég, induljunk el a ló nyaka irányában (ne a hátulja felé!) addig, hogy szükségszerűvé tegyük, hogy (lehetőleg a kívánt irányba) elmozduljon. A lónak azt kell megértenie, hogy ha a szárat pörgetem, az azt jelenti, hogy mennie kell.

Lehetőleg maradjunk mindig egy helyben és nézzünk a mozgás irányába. Ne küldjük körbe 2-3 körnél tovább, mert nem az a célunk, hogy meguntassuk vele a feladatot, hanem, hogy azt kérésünk szerint szabályosan és készségesen végrehajtsa. Állítsuk meg úgy, hogy a jobb kezünkkel fogjuk rövidebbre a szárat, és a bal kezünkkel küldjük el magunktól a hátulját. Ha a ló szembe fordul velünk, hagyjuk pár másodpercig állni, majd ismételtessük meg vele a gyakorlatot az ellenkező, vagy ugyan abba az irányba.

Ez a gyakorlat jó szolgálatot tehet majd később a lószállítóra való első felküldéskor is!

PP módszerének alkalmazási lehetőségei

A fentebb már említett “előre küldés” gyakorlat egy összetettebb változata: a “szűk helyen való átküldés”, jó szolgálatot tehet, pl. kézen való ugratáskor, lószállítóra való felszálláskor, más szűkebb helyre való bevezetésnél, etetésnél …stb.

A gyakorlat menete: Ennek gyakorlásához álljunk egy masszív építménnyel pl. fallal vagy karámmal szemben attól kb.2m-re. A lovat állítsuk a fallal párhuzamosan tőlünk szintén kb. 2m-re. A célunk az, hogy a ló haladjon el előttünk, a fal és mi közöttünk. Első lépésként nyújtsuk ki (ha a ló jobbról van) a bal kezünket balra, mutatva ezzel az irányt és húzzuk meg finoman a szárat, felszólítva ezzel arra, hogy menjen el előttünk.

Ha nem indul el, pörgessük meg a jobb kezünkbe lévő szárvéget. Ha még erre sem reagál, eresszük a szár végét olyan hosszúra, hogy először finoman hozzáérhessen a ló elejéhez, majd ezt addig erősítsük, míg el nem indul. Ahogy ezt megtette, azonnal hagyjuk abba a pörgetést és térjünk vissza az eredeti pozíciónkhoz. Engedjük át előttünk a lovat a bal oldalunkra és törekedjünk arra, hogy ahogy megállt, forduljon felénk. Hagyjuk pár pillanati állni, majd menjünk oda hozzá és simogassuk meg a fejét. Ez után ismételjük meg a feladatot a másik kézre is.

Előfordulhat, hogy a ló ahelyett, hogy elhaladna előttünk, hátrafele fog elindulni. Ekkor lépjünk pár lépést hátra, ezzel nagyobb helyet adva neki köztünk és a fal között. Ekkor a feladat máris hasonlóvá válik az egyszerű “futószárazáshoz”. Ne hagyjuk azonban abba a szárvég pörgetését, hanem hagyjuk nyugodtan, hogy a ló húzza a szárat. Semmi képen ne menjünk a ló mögé!

Hogyan is kell ezt csinálni?

Ismételtessük el lovunkkal az előzőekben ismertetett feladatot, egy fal vagy egy karám előtt, először 1,5m-es távolságról, majd csökkentsük ezt 80cm-re. Fontos, hogy ahogy a ló egy kicsit is együttműködő (tesz egy vagy több lépést előre) attól a pillanattól kezdve ne hajtsuk tovább. Mivel a távolság itt igen kicsi, ha a ló ellenszegül (megáll, vagy hátra akar lépni), hagyjunk neki egy kis időt gondolkodni és csak ez után lépjünk tovább.

Addig ismételjük a gyakorlatot, míg a ló elengedetten, félelem nélkül nem halad el előttünk. Ha ez már megy, ismételjük el a gyakorlatot hasonló módon az utánfutó hátulja előtt is. A ló lépjen fel a feljáróra és keresztben menjen át rajta. (ne ugorjon) Ha ezt is készségesen végrehajtja, akkor ahelyett, hogy elengednénk köztünk és a futó között, álljuk el az utját és irányítsuk be a futóba. Nem baj, ha először magától csak félig megy be, ne erőltessük tovább, hanem léptessük le a futóról hátrafelé. Majd kezdjük elölről a gyakorlatot.

Fontos, tartsuk be a következőket:

  • Hagyjunk mindig elég időt a feladatra (min.:20-30 perc)!
  • Ha lovunk kipróbáltan fél a futóra felmenni, ne próbáljuk ki először újra az addig alkalmazott módszert: “hátha most sikerül”.
  • Ha a ló felment a lószállítóra, ne akadályozzuk meg, hogy lejöjjön, ha akar – azzal, hogy rázárjuk az ajtót, vagy mögé akasztjuk a kitámasztót!
  • Ha a ló elindult, ne hajtsuk tovább!
  • Legyünk türelmesek, nyugodtak!

Annak vizsgálatára, hogy lovunk milyen engedelmes, mennyire fogad el bennünket, nézzünk érdekességképpen néhányat a teljesség igénye nélkül PP tesztjeiből:

  • Kötőfékkel a kezedben menj oda lovadhoz a karámban, (majd a bokszában is) és nézd meg elszalad-e előled vagy inkább odajön hozzád.
  • Térdelj le mellé és próbáld meg így felkantározni.
  • Ülj fel a lovadra szőrén, kötőfékkel (amin alul, csak egy vezetőszár van) és nézd meg, hogy irányítható-e így is.: hátra – oldalra tudod-e így léptetni, meg áll-e így pl. vágtából is, stb.
  • Próbáld meg egy vizesárkon, ugráson úgy (előre) átküldeni, hogy te helyben maradsz.

További információ: www.parelli.com
Forrás: www.maxinet.hu/westernlo
Kép: Canva
Frissítve: 2022.08.10.

Az ugrás elmélete

A helyes ugrás

A ló az ugrásnál ívelt háttal, ívelten előrenyúló nyakkal jut keresztül az akadályon. Az ugrás íve (lebegés) folyamatos, törés nélküli. Az ugrás mozzanatainak elemzésekor megállapítható, hogy az ugrás maga a vágtasorozat egyik emeltebb tagja, annak egyik formája. A lábsorrend azonban az elugrás pillanatában nem azonos a vágtáéval.

Az akadály helyes leküzdésének a módja, hogy a ló az akadály előtt kellő lendülettel, izgalom nélkül az elugrás helyét jól megválasztva, méreteit megbecsülve, bátran ugorjon el. A ló az akadály megközelítésekor súlypontját hátra helyezve, az ízületeit meghajlítva, izmai megfeszítésével rugószerű ellökést produkál. A lendülettel történő ellökés erejével az akadály felett lebeg. A helyes egyensúlyi helyzetet a nyakával biztosítja.

Az ugrás előkészítése

A ló az előkészítés alatt előrenyújtja a fejét és a nyakát, hogy az akadályt helyesen tudja megbecsülni és az ugrás helyét megválasztani. Ezzel egy időben az egyik elülső lábára helyezett testsúlyát, biztosítva a tökéletes alátámasztást. Így lehetővé válik, hogy az ugrás magasságához mérten alátámasztva, a rugószerű ellökést biztosítani tudja. A far süllyedése annál mélyebb, minél magasabb az akadály. Az elülső láb megterhelése után a vágta folyamatához hasonlóan, az átlós hátulsó láb ér a földre, (megszakítás, az elejét a földről már ellökte) majd a másik hátulsó láb földre érése következik.

Elugrás

A hátulsó lábak földre érésének sorrendjében a ló súlypontját teljesen hátra helyezi, izmai összetolásával a lendület lökő erejével magát a földtől ellöki. A hátulsó lábak ellökése nem egyszerre, hanem a földre érés sorrendjében történik.

Lebegés

Az elugrás pillanatában a kinyúló hátulsó lábak izmai, felszabadult rugóként a testet ellökik, s a ló lebegő helyzetbe kerül. A hát tevékenysége az erélyes felfelé ívelésben jut kifejezésre. A teljesen kinyújtott nyak biztosítja az egyensúlyt. Az elülső lábak teljesen felhúzódnak. A lebegés folyamán a hát és a nyak törés nélküli ívet képez. A kinyújtott nyak az egyensúlyt, a felfelé ívelt hát a hátulsó lábak érintés nélküli átjutását biztosítja. Az ugrás ívének legmagasabb pontjától a testsúly már előre helyeződik. Az előrehelyeződött súlypont következtében a hátsó rész felszabadul és az akadály fölött a ló érintés nélkül halad át.

Földre érés

A földre érés a kereső láb talajra helyezésével, a terhelés teljesen a földet érő lábon van. A hátulsó lábak a has alá vannak húzva. A talajtérő elülső láb azonnal kicserélődik a másik elülső lábbal, mely nemcsak áthelyezett súlyt visel már, hanem az ellökést is végzi a vágta folytatásához.

Tovahaladás

A hátulsó lábak talajhoz való közeledésével, a súlypont hátra helyeződik, és a hátulsó lábak tevékenysége is előtérbe kerül. A súlyt viselő elülső láb felrántásával, az először földetérő hátulsó láb veszi át a terhet, mely egyben első mozzanata a következő vágtaugrásnak is.

Az itt leírtak a helyes lábsorrendet ismertetik az ugrásnál. Az ettől való eltérés a helytelen lábsorrend, a megzavart ugró-előkészítés, a lónak sokféle módon való akadályoztatásából eredhet. A nem kiegyensúlyozott ugrásnál előfordulhat, hogy a hátulsó lábak érintik az elülsőket (patkót, inat), s ennek következtében felbukhat a ló.

Sok esetben megfigyelhető, hogy a lovak az ugrás előkészítése, vagy a lebegés alatt váltják lábukat. Ez rendszerint az ügyesebb, erősebb láb használatának akarása, vagy az elhasznált lábak kímélése. Egyes lovak magasabb ugrásoknál, a hátulsó lábak felrántása mellett, azokat oldalra is elhúzzák, kizárva az akadály érintésének lehetőségét. Ebben esetben az egyensúlyt a nyak másik oldalra tolásával biztosítják. (Csak teljesen elengedett, szabad nyak esetében lehetséges.)

Az akadály felett kirúgó lovak az ízületeik, izmok meghajlításától félve, kirúgással biztosítják a hátulsó lábak átjutását. Rendszerint az érzékeny hát és csánkízületi bántalmak az okai. Megfigyelhető, míg a kis vágtaugrású lovak közelről, addig a tért nyerő mozgású lovak messzebbről is elugranak. Nem elég azonban a lónak jó ugróképességgel rendelkezni, hanem szükséges még hozzá a bátorság, lovasába vetett bizalma, valamint a ló ugróstílusa (bascule).

Vannak lovak melyek nagyokat ugranak ugyan, de még az 1,20 m-es rudat is leverik, mert lógatják lábaikat. Ezek a lovak a tenyésztésben nem kívánatosak, mert utódaik valószínűleg ugyanezt a bascule-t fogják mutatni az akadályok felett. A FEI tiltja ugyan, ennek ellenére még ma is sok helyen látni az ilyen lovak ún. bárolását, ami annyit jelent, hogy ugrás közben a lábát lógató ló lábára ütnek, vagy a rudat – az ugrás közben – magasabbra emelik, hogy a ló beverje lábát. Így a ló nem együttműködése, hanem félelme jeleként fogja korrigálni lábait az ugrás felett.

Forrás: Bokor Árpád
Fotók: Pixabay.com
Cikk frissítve: 2019.05.14.
2022.08.19.
Kiemelt kép: Canva

Nyár közepén ismét vár a Hortobágyi Lovasnapok! (x)

Nem délibáb, jól látod: idén július 12. és 14. között kerül megrendezésre a hazánkban és az országhatáron túl is népszerű Hortobágyi Lovasnapok. A magyar lovasélet esszenciáját jelentő háromnapos programsorozat a lókedvelő közönségnek épp úgy tartogat meglepetéseket, mint az amatőr és profi lovasok számára.

Hortobágyi Lovasnapok

A rendezvénynek ismét a lassan 350 éves múltra visszatekintő Mátai Ménes ad otthont, melynek hat csikósa és egy pusztaötös hajtó idén az egyik legpatinásabb angol lovas eseményen, a Royal Windsor Horse Show-n is tiszteletét tette. Ugyanazt a csikós bemutatót csodálhatta meg a szigetország közönsége, amit nap mint nap előadnak a Hortobágyon.

Hasonló élményben lehet részed neked is, ha ellátogatsz a Hortobágyi Lovasnapokra. A hortobágyi lótenyésztés kezdeteire visszanyúló, 1671 óta működő ménes területén a pásztor kultúra múltja és jelene mellett a lótenyésztés és a napjainkban is használatban lévő fogatgyűjtemény kapja a főszerepet. A régi lovasnapok hangulatát idéző eseményen koncertek, népi iparművészeti és kézműves vásár, valamint egész napos gyerekprogramok várják a látogatókat.

Hortobágyi Lovasnapok

A fogathajtás, díjugratás, díjlovaglás, western versenyek és a Hortobágyi Csikósok Versenye mellett július 13-án itt kerül megrendezésre a Nemzeti Vágta egyik előfutama, a Hortobágyi Vágta is. Egyszóval lesz miért szurkolni, hiszen itt dől el, kik lesznek azok, akik képviselhetik településüket ősszel a Hősök terén.

Az idei, 53. Hortobágyi Lovasnapok részletes programja és a jegyárak hamarosan elérhetők. Addig is érdemes végigböngészni a korábbi lovasnapokról készült galériát és az esemény Facebook-oldalát.

2019. 05. 21., Svébis Bence, Lovasok.hu Akadémia – LOLA program
Forrás: hortobagyilovasnapok.hu, mataimenes.hu, MTI
Képek forrása: mataimenes.hu, Canva
Frissítve: 2022.08.16.

A ló és az ember

Mivel a ló szellemi képességei messze elmaradnak az emberétől, így alapvetően alacsonyabb értelmi szintje miatt, csak nehezen vagy – a nem hozzáértő bánásmód miatt – néha egyáltalán nem tudja megérteni az embert. Ahhoz, hogy ez mégis sikerüljön, az embernek kell megtanulnia lónyelven “beszélni”, és nem fordítva.

Tehát, ahhoz, hogy egy lóval helyesen és eredményesen tudjunk bánni ismernünk, és értenünk kell annak pszichológiáját (gondolkodásmódját, érzelmi világát) és vele született, ösztönös és tanulható magatartásformáit. Hogy a közös kapcsolat saját magunk és lovunk számára is, ne csak “eredményes”, hanem kellemes is legyen, a megértésen kívül mind két félnek alkalmazkodnia is kell egymáshoz. Az embernek meg kell tanulnia a ló fejével gondolkodnia, hogy megértse reakcióit, viselkedésformáit, a lónak pedig meg kell tanulnia bízni az emberben, igazodni a szokásaihoz. Meg kell tanulnia, hogy mit szabad és mit nem a közelében, meg kell tanulnia vigyázni rá. Így a nem kívánatos, de öröklött tulajdonságok részben elnyomhatók, a kívánatos tulajdonságok pedig erősíthetők.

Mit kell az embernek a ló viselkedéséről tudnia, és hogyan kell vele bánnia?

Sokan elkövetik azt a hibát, hogy megpróbálnak a lóval ember módjára bánni és a lovat emberi tulajdonságokkal felruházni. Úgy kommunikálnak a lóval, ahogy azt az emberi kapcsolatteremtéseik folytán megszokták. Ez azonban veszélyes lehet, arról nem is beszélve, hogy nem lesz célra vezető, mert a ló gondolkodásmódja más, mint az emberé. Az embernek a lóval való bánás módját, mind a mindennapi használat, mind a kiképzés során az állat vele született viselkedési ösztöneire és a szerzett viselkedési tulajdonságaira kell alapoznia.

A ló egyik legfontosabb vele született viselkedési ösztöne: a menekülési reflexe

Induljunk ki a ló őseiből, a vadlovakból. A vadló természetes ellenségeihez, a ragadozókhoz képest nem volt elég nagy és elég gyors állat. Életben maradásának legfontosabb feltétele az volt, hogy a veszélyt idejében felismerje és elmenekülhessen. Ezért már a nem egyértelmű, de veszélygyanús helyzetekre is azonnali meneküléssel kellett, hogy reagáljon.

A vadló tehát állandó félelemben, állandó menekülési készenlétben élt, mert soha nem érezhette magát teljes biztonságban. Ez az ősi ösztön olyan mélyen gyökerezik, hogy ezt a ló háziasítása során kialakult új életformája sem tudta kitörölni. Ezért tartásánál, felnevelésénél, kiképzésénél, használatánál a nagyobb eredményesség és a balesetek elkerülése érdekében figyelembe kell venni, hogy a ló félénk, a legcsekélyebb “veszélyre” is azonnal, hirtelen mozdulatokkal reagáló állat.

Érzékenységét tekintve azonban nagy egyedi változékonyságot mutat. Tudnunk kell a lóról azt is, hogy az emberétől eltérő látása és érzékenysége miatt képes, olyan dolgoktól is megijedni és elmenekülni, amiről mi emberek nem gondolnánk, hogy ijesztő, így ez könnyen balesetekhez vezethet.

A ló közösségben, ménesben élő állat

A ló természetes körülmények között csoportosan, ménesben élő állat, amiben rangsor uralkodik. A rangsor az idő múlásával (pl. a csikók felnőnek), és új helyzetek létrejöttével változhat. A rangsor kialakulását a csoport tagjainak életkora, nagysága, neme, a különböző egyedek természete és egymáshoz való viszonya, együtt tartózkodásuk időtartama befolyásolhatják.

A rangsor, a kialakulását befolyásoló változó tényezők miatt nem feltétlenül mindig állandó. Egy közösségbe bekerülő új lovat az ott lévő egyedek ritkán ismernek el elsőre náluk feljebb lévőnek. Viszont az idő múlásával, a rangsor-vitákon keresztül az új ló egyre feljebb kerülhet. A rangsorba minden lónak így, vagy úgy, de be kell illeszkednie. (Megfigyelhető az is, hogy a rangsor nem mindig következetes.)

A rangsor gyakran mechanikai úton: sunyításokon, rúgásokon, harapásokon, és érzelmi ráhatásokon keresztül alakul ki. A rangsorban legfelül álló, magának tiszteletet kivívó lóra azonban nem haragszanak társai. Épp ellenkezőleg, megbíznak benne, és ragaszkodnak hozzá. A ló, más élőlényekkel is hasonló viszonyt alakít ki. Ilyen lehet, pl. az ember, a kutya, a birka, …stb.

Az ember helye viszont ebben az ember-ló kapcsolatban, csak a rangsor első helyén lehet. Ha tehát megfelelő kapcsolatot akarunk egy lóval kialakítani, úgy kell vele viselkednünk, hogy a vezető szerep, mindig a mienk legyen, függetlenül attól, hogy lovaglás, felvezetés, pucolás…stb. közben, vagy “csak” a legelőn, vagy a boxban vagyunk-e vele. Hogy a ló-ember kapcsolat mind két fél számára kellemes és eredményes legyen, ahhoz mind két félnek alkalmazkodnia kell a másikhoz.

A lónak úgy kell viselkednie, hogy az ember hű társa legyen. Szívvel-lélekkel és főként tisztelettel dolgozzon együtt vele. Az embernek pedig vigyáznia kell arra, hogy “vezető pozíció”-jával soha ne éljen vissza, és maradjon mindig korrekt!

A csoportos életmód egy másik jellemzője a ménesösztön (együtt-tartózkodási ösztön). A lovak ménesösztönét bizonyos esetekben meg kell próbálnunk tudatos neveléssel elnyomnunk, vagy pedig a magunk javára fordítanunk. Például: Ijesztőbb akadályok leküzdésénél (pl. vízen, árkon, ugráson való átkelésnél), jó szolgálatot tehet a lovak erős egymáshoz tartozási ösztöne. Egy megbízható vezető ló után legtöbbször még a legijedősebb egyedek is elmennek.

Vannak olyan esetek is, amikor a csorda szellem nem kívánatos: terep lovaglás alkalmával tapasztalhatjuk, hogy főleg a rangelső lovak, nem szívesen mennek hátul. A legtöbb ló nem szívesen marad le, vagy válik el a többitől. Mivel ezek a csoportos viselkedésbeli jellemzők, vele születettek, felesleges erőszak helyett csak szisztematikus munkával és fokozatosan lehet a lovat leszoktatni erről.

A csoportos életmód szükségszerűvé teszi az egyes egyedek közti kommunikációt. A “lónyelv” testbeszédből és nyerítésből áll. Ha odafigyelünk a ló testbeszédére, olvashatunk a gondolataiban. A ló tekintete, füleinek mozgása sok mindent elárul. Ezért, ha csak tehetjük, szakítsunk időt és figyeljük meg a lovak egymás közti viselkedését természetes (ménesi) körülmények között is. Ha például egy ló megijed valamitől, legtöbbször mielőtt megugorna, az egyik fülét az ijedelem tárgya felé fordítja. Tartsuk be mi is a lovak által ismert játékszabályokat: egy ló először jelez, mielőtt cselekedne.

A ló erősen reagál az érintésre

Ha az ember lassan ráteszi a kezét egy lóra és megsimogatja, megvakargatja ez bizalmat vált ki a lóból. Ha egy csikót megsimogatunk, álljunk szorosan a válla mellé. A magyarázat egyszerű: figyeljük meg a lovakat a ménesben. A lovak nyugalomban egymással szemben, vállat vállhoz vetve állnak, hogy a farkukkal egymás fejéről, nyakáról elhajtsák a legyet, vagy hogy egymás marját vakarják.

Ez egy gesztus az egymással jó kapcsolatban lévő lovak között, ami jó érzéssel tölti el őket. Hasonló a helyzet, mikor az ember áll a ló mellett és simogatja, vakargatja azt. Ez az elfogadás egy formája, amit a lovak megértenek. A lóval a saját szintjén kell kapcsolatot teremteni. A lovaknak könnyebb az embert elfogadni, ha az olyat tesz velük, amit megértenek.

A ló az ismétléseken keresztül érti meg a dolgokat és tanulja meg, hogy hogyan kell azokra reagálnia

A ló nem képes aktívan tanulni, mint az ember, hanem számára a gyakorlás során, az ismétléseken keresztül történik meg a bevésődés. Ezért nagyon fontos, hogy mit, hogyan, mikor és meddig gyakoroltatunk:

Hogy mit, azért fontos, mert a nemkívánatos tulajdonságok épp úgy rögzülnek ,mint a hasznosak! A ló szempontjából, az teljesen mindegy, hogy egy (nem kívánatos) cselekvéssort ismételni hagyunk, vagy ismételtetünk. Az eredmény ugyan az, mind két esetben rögzül.

Az által tehát, hogy bizonyos dolgokat állandóan ismételtetünk vagy ismételni hagyunk, jó és rossz szokásokat alakíthatunk ki. Szokások alakulnak ki a belovaglás alkalmával is, ahol állandóan ismételtetjük a feladatokat. Szokások alakulnak ki a lóval való egyéb munka során az istállóban (pl. mindig ugyan abban az időben való etetés…stb.), karámba való kiengedéskor, a ló vezetése közben …stb. Ezért veszélyes az, ha ráhagyunk a lóra egy-egy kezdetben ártalmatlannak tűnő nemkívánatos viselkedést, mint pl. a csipkelődést, megijedésnél a megugrást, az ágaskodást, méneknél a ménjelleg kimutatását, elengedéskor az elrohanást …stb., mert azok később rossz szokássá alakulhatnak.

Ügyeljünk tehát arra, hogy csak azt “gyakoroltassuk”, amit tényleg meg szeretnénk tanítani!

Hogy hogyan gyakoroltatunk valamit egy lóval, az azért fontos, mert ha valamit nem következetesen, korrekten és a megfelelő alapok birtokában csináltatunk, akkor vagy nem érjük el a kívánt eredményt, vagy ami még rosszabb, “elronthatjuk” a lovat.

Hogy mennyi ideig gyakoroltatunk valamit a lóval az azért fontos, mert, ha nem szánunk elég időt a biztos alapok felépítésére, és túl korán próbálunk meg tovább lépni, akkor ez azt eredményezi, hogy rövid időn belül az egészet újra kell kezdenünk.

Ez hasonló ahhoz, mint amikor egy gyereket tanulni küldünk. A tanulás először az óvodával kezdődik, majd az általános iskolával folytatódik, és a gimnáziumon keresztül egyeseknek az egyetemig tart. Egy gyerektől elsőre az egyetem anyagát követelni, mielőtt elvégezte volna az általános és közép iskolát, hasztalan fáradozás. A lóval ugyan ez a helyzet!

Fontos tehát, hogy hagyjunk elég időt, mert azzal időt spórolunk! Tartsuk be mindig a fokozatosság elvét és legyünk türelmesek! A fokozatosság azonban nem jelent következetlenséget: ha valamit egyszer megköveteltünk a lótól, azt hajtassuk is végre vele.

A táplálkozási ösztön

A táplálkozási ösztön a ló egyik legerősebb ösztöne, ezért nem szabad figyelmen kívül hagynunk, és ha lehet,meg kell próbálnunk a szolgálatunkba állítani. Valószínű, azt már minden lótartó, aki saját maga eteti lovait, észrevette, hogy ha általában azonos időben eteti lovait- a ló szinte jobban tudja nála, mikor kell az etetésnek kezdődnie.

A lovaknak nagyon jó az időérzékük, ezért a velük kapcsolatos ismétlődő tevékenységeknél, mint például az etetésnél, istálló munkáknál, edzéseknél, …stb. jó hatású a megszokott rend betartása. A rendszertelenség, nyugtalanságot, stresszhelyzeteket, így a teljesítmény romlását idézheti elő.

Az etetés megszokott idejének késése, olyan rossz szokásokat alakíthat ki, mint például a különböző nem kívánatos dolgok megrágása, vagy a velük való játék. Ha az edzés vége bele nyúlik az etetési időbe, romlik a figyelem, nő az engedetlenség. A táplálkozási ösztönt, nevelési vagy jutalmazási céllal a magunk javára is fordíthatjuk. Az idomítás eredményességét fokozhatjuk szakszerűen alkalmazott jutalom falatokkal (alma, kenyér, cukor…stb.).

Forrás: www.maxinet.hu/westernlo
Kép: Canva
Frissítve: 2022.08.10.

Avokádóval a szemünk egészségéért!

Tudtátok, hogy az avokádó azon kívül, hogy gazdag egyszeresen, és többszörösen telítetlen zsírsavakban,  a szemünket is védi?

Zalai Noémi Dietetikus elmondja nektek, miért is olyan hasznos ez a különleges gyümölcs!

Amerikai kutatások rámutattak, hogy ez a zöldséggyümölcs (igen, kettős életet él), szóval gazdag luteinben, amely egy erős antioxidáns, és amely védi a szemünket a degeneratív megbetegedésektől! Mindezek mellett magas a káliumtartalma, kiváló vitaminforrás, és hatékonyan növeli a HDL, vagyis a “jó” koleszterinszintet a szervezetünkben.

Ezért a sok jó dologért pedig a mexikóiaknak lehetünk hálásak, tőlük került ugyanis hozzánk Európába.

És hogy hogyan fogyasszátok?

  • Készítsetek belőle avokádókrémet, amit egy finom piritóssal akár vacsorára is fogyaszthattok.
  • Keverjétek bele banánturmixba, és egy tápláló italt kaptok tízóraira például.
  • De egy pici sóval, borssal megszórva, salátába, illetve szendvicsre feltétként is ízletes!

A boltokban válasszátok a puhább, érettebb változatokat, ezek azonnal fogyaszthatók!

Ha szeretnél még több receptet és tippet kapni kövesd Noémit instagramon, vagy látogass el Facebook oldalára!

Tekintsd meg Zalai Noémi Lovasok.hu Kártya elfogadóhely adatlapját is!

Válts energikusabb, egészségesebb életformára gyorsan és egyszerűen- Lovasok.hu Kártyával kedvezményes dietetikai konzultációt és étrendtervezést vehetsz igénybe Noéminél! 

 

Ajánld kedvenc szolgáltatódat Lovasok.hu Kártya elfogadóhelynek!

2019.05.20. Paraczky Cecília, a Lovasok.hu Szerkesztősége

Forrás: Zalai Noémi Dietetikus

Képek: Zalai Noémi Dietetikus

Csodálatos helyeken kapcsolódhatsz ki kedvezményesen Lovasok.hu Kártyáddal!

A Pegazus Élménykártya Program közelebb hozza a természetet a Lovasok közösségéhez. Ki ne szeretne mesebeli szépségű, nyugodt helyeken feltöltődni szeretteivel úgy, hogy közben még pénzt is spórolhat? Mindenkinek jár a kikapcsolódás!

Elfogadóhelyeink között sokféle szállásadót találsz, sokféle programlehetőséggel. Választhatsz aktív pihenési formákat, de ha csak lazítani akarsz, egyszerűen hátra dőlhetsz és élvezheted a különféle wellness szolgáltatások nyújtotta kényeztetést! Masszázs, csontkovács, élményfürdők, gyertyafényes éjszakai fürdőzés… Partnereink mindent megtesznek, hogy vendégeik kedvére tegyenek!

Középkori vagy mediterrán hangulatot tükröző szállások, egyszerű kemping, otthonos kisház és lovasudvar, vagy kastély – tényleg nagyon változatos lehetőségek közül választhatsz. Biztosan megtalálod a neked megfelelő típusú szállást! Az igényes vendéglátás és a jó hangulat mindenhol garantált!

Bejárhatod lovas-, vagy gyalogtúra keretében a környéket, bérelhetsz kerékpárt, de egy hangulatos horgásztó csendjét is élvezheted. Kóstolj bele a helyi ételkülönlegességekbe és élvezd a körülvevő természet nyugalmát! Használd ki Lovasok.hu Kártyád előnyeit és töltődj fel energiával, élményekkel!

Tudj meg többet szállás szolgáltatást nyújtó Partnereinkről és válaszd ki a neked legideállisabb helyet!

Szállás szolgáltatást kínáló Partnereink:

Puchner Kastélyszálló

Vadkert Major

Wellness Hotel Aphrodité

Koppány Lovasudvar

Ökopark Lovasudvar

Szépalma Hotel és Ménesbitrtok

 

Ajánld kedvenc szolgáltatódat Lovasok.hu Kártya elfogadóhelynek! 

2019.05.19. Paraczky Cecília, a Lovasok.hu szerkesztősége 

A képek forrása: pixabay.com

A hobbi (szabadidős) westernló

Mik azok az alapkövetelmények, amelyeket egy hobbi western lónak tudnia kell, ahhoz, hogy, lovasa és önmaga örömét lelje a lovaglásban?

A kérdés nem ilyen egyszerű. Még a legmagasabb szinten kiképzett Champion western ló sem fog örömet okozni egy olyan lovasnak, akinek téves, vagy hiányos ismeretei vannak. Egyrészt azért, mert vagy egyáltalán el sem tudja lovagolni a lovat, mert “nem egy nyelvet beszélnek”, másrészt még ha a dolog úgy-ahogy működne is, az nem tartana tovább pár napnál, mert ellovagolná a lovat.

Ahhoz, hogy egy hobbi lovas kellemes órákat tudjon eltölteni a nyeregben, viszont az sem kell, hogy Bob Loomis, vagy Némethy Bertalan legyen. A mércét olyan magasra kell állítani, amit saját maga és lova is el tud érni. A legfontosabb az, hogy lovával szakszerűen, módszeresen, emberségesen tudjon bánni és a lova ne jelentsen rá és másokra veszélyt. Ahhoz, hogy ezek a feltételek teljesülhessenek, mind két félnek bizonyos alapismeretekkel (alapképzettséggel) kell rendelkeznie. Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ahhoz, hogy egy ló, jó hobbi ló legyen, mennyire kell képzettnek lennie.

Ez sok mindentől függhet:

  • Mit vár el a lovas a lovaglástól? Elég-e számára egy kellemes séta terep, vagy szeretne tudni csoportos túrákon, vagy esetleg néha-néha lovardai munkában, vagy “házi versenyeken” is részt venni?
  • Hol, milyen körülmények között van alkalma lovagolni? Lakatlan területeken, ahol szinte rajta kívül a madár sem jár, nehéz terepen, vagy olyan helyen, ahol fokozottabban van kitéve veszélynek. Pl. forgalmas úton kell átkelni, vagy mellette haladni, más (esetleg idegen) lovasokkal kell tudnia együtt lovagolnia ?stb. -ami a ló felé még külön elvárásokat is támaszt.
  • Gyerekről, képzetlen, kevés tapasztalattal rendelkező, vagy képzettebb lovasról van-e szó? Gyerekeknek, kevés tapasztalattal és tudással rendelkező (kezdő) lovasoknak mindenképpen egy már szakember által kiképzett, idősebb, jó magaviseletre nevelt, megbízható, nyugodt ló ajánlott!

Itt két dolgot szeretnék megjegyezni:

Az egyik leggyakrabban elkövetett hiba, hogy a gyerekeknek kiscsikót vesznek, mondván: milyen jól össze fognak szokni, mire együtt felnőnek. Hasonló hibát szoktak a kevés képzettséggel, tapasztalattal rendelkező (kezdő) lovasok is elkövetni: nyers csikót vesznek és azt maguk szeretnék belovagolni.

Ez egy téves és veszélyes elgondolás, mivel nem csak a ló tanulhat az embertől, hanem az ember is a lótól. Egy gyereknek, vagy egy nem eléggé képzett lovasnak, akinek nyilvánvalóan nincs túl nagy tapasztalata a lóról, olyan lovat kellene venni, ami megfelelő kiképzést kapott.

Egyrészt a lónak tudnia kell, hogy hogyan kell az emberrel szemben viselkedni, hogy a közös együttlét során ne rossz élményeket vagy balesetet, hanem örömet okozzon, másrészt megfelelő hátasló kiképzésben is kellett, hogy részesüljön, hogy lovasa egyáltalán tudjon rajta lovagolni és tanulhasson tőle.

Gyakori az a tapasztalat, hogy a lovas nem is tudja, hogy mi az, amit a lovától el kell, vagy el lehet, hogy várjon. (A Lada is csak addig a legjobb autó, míg Mercédeszbe nem ültünk!) Az első tapasztalatok meghatározóak lehetnek a lovas későbbi lovas-életét illetően. Elgondolkodtató az a tény, hogy azok közül, akik lovaglásra adják a fejüket, miért nem jut el odáig még a fele sem, hogy tényleg “megtanuljon” lovagolni. Lehet, hogy többek között ezért?

A másik, szintén gyakori hiba, hogy kezdő, vagy haladó lovasok olyan magasan képzett, elismert verseny teljesítménnyel rendelkező lovat vesznek maguknak, amelyik képzettsége messze meghaladja az ő lovas tudásukat. Ez egyrészt pénzkidobás, mivel az ilyen lovak ára is nagyságrendekkel magasabb egy átlagosan képzett, de jó ló áránál. Másrészt a lovas alacsonyabb tudásszintje miatt, nem tudja a lóban rejlő tudást kihasználni. És egy idő után itt is érvényes lesz az az aranyszabály, miszerint “egy ló mindig csak olyan jó, mint amennyire jó a lovasa”.

Vagyis az ilyen ló is rövid időn belül a lovasa “szintjére fog süllyedni”. A képzettebb hobbi lovasok esetleg foglalkozhatnak már a kevésbé képzett csikók lovaglásának gondolatával is -erről úgy sem lehet őket lebeszélni- megfelelő szakmai segítség és/vagy felügyelet mellett. Egy lovas minél inkább tisztában van a helyes (=optimális) segítségadásokkal, annál inkább kontroll alatt tudja tartani lovát. A kontroll akkor megfelelő, ha a teljes lóra, fejére, nyakára, vállaira oldalára, hátuljára is érvényes. Csak az a ló nevezhető megbízhatónak, csak az a ló fog lovasának maximálisan engedelmeskedni, amelyik teljes mértékben lovasa kontrollja alatt van.

A jó hobbi western lóra vonatkozó legfontosabb alapkövetelmények

A ló természetét tekintve:

  • Legyen nyugodt vérmérsékletű, kiegyensúlyozott. Az ideges, gyenge idegzetű ló nehéz lovaglású, nem hobbi lovasnak való. Az ilyen lóra nem lehet gyereket, gyengébb lovast “rábízni”, mert egyrészt labilis idegrendszere miatt kiszámíthatatlan, másrészt nem annyira megbízható, hogy az ember lazára engedett szárral is lovagolni merje.
    Ne legyen félős. A félős ló gyakran megugorhat. Az ilyen lovat lazára engedett szárral szintén nem “életbiztosítás” lovagolni. Arról nem is beszélve, hogy a lovaglás élvezeti értékét rontja, ha a ló nem hajlandó ott elhaladni, átkelni, ahol szeretnénk, illetve ahol a többiek. (víz, árok, híd, forgalmas út)
  • Legyen könnyen kezelhető (engedelmes természetű). A lovasával állandóan harcban álló (ellenkező), vagy nemileg túlfűtött mén, esetleg abnormális nemi működésű ló, nehezen kezelhető és nehéz lovaglású, ezért gyengébb tudású lovas számára nem ajánlott. (Mén egyébként sem javasolható gyereknek, kezdő lovasnak!)

A nevelésével kapcsolatban:

  • A ló tisztelje az embert, elsősorban lovasát és bízzon meg benne. A ló természetes körülmények között csoportosan, ménesben élő állat, amiben rangsor uralkodik. A ló más élőlényeket is e szisztéma szerint kezel. Az ember helye ebben az ember-ló kapcsolatban, csak a rangsor első helyén lehet. Vigyázzunk! Egy ló bizalmát nehéz elnyerni, de könnyű elveszteni!
  • Legyen “jó magaviseletre nevelt”. Az ember mellett, ne legyen hirtelen, ne nyalogassa, szaglássza hogy ruháját bekoszolja, ne lökje fel az embert, ne lépjen rá a lábára, még abban az esetben sem , ha esetleg valamitől megijedne, stb.
  • Engedje magát felszerszámozni, hosszú száron vezetni. Pl. ne emelje fel a fejét, ha kantározni akarjuk, vezetés közben hosszú száron is nyugodtan mindig az ember tempóját követve -nem lemaradva, nem előre sietve, nem forgolódva, nem nézelődve – haladjon vezetője mellett/után.stb.
  • Legyen megköthető és várakozzon nyugodtan. A magát megkötni nem tűrő, kötelet szaggató ló egyrészt veszélyes, mert elszabadulva baleseteket okozhat, másrészt kényelmetlen, ha terep, vagy túra lovaglás alkalmával állandóan kézben kell tartani. Az ilyen állatot állatorvosi kezeléshez, szállítás alkalmával, körmöléshez, etetéshez sem lehet megbízhatóan megkötni.stb.
  • Felszállás, állás közben, álljon türelmesen. Az olyan ló, amelyik nem áll nyugodtan felszállás közben, nem megbízható, mert ha elindul, vagy megugrik, akkor a fél lábbal már a kengyelben lévő lovasa könnyen egyensúlyát veszítheti. A kengyelben fennakadt lovastól a ló megijedhet és esetleg a kengyelbe szorult lábú, földön fekvő lovasát a földön meghúzhatja. Az állás közben való nyugodt várakozás a western ló egyik ismérve, előnyeiről, kényelmi szempontjairól nem is beszélve.

A ló kiképzésére vonatkozóan:

  • A ló legyen átengedő és engedelmeskedjen a szársegítségeknek. Azt a lovat nevezhetjük átengedőnek, amelyik a száraknak (a zabla nyomásának) és a lábszár segítségeknek megfelelő képen enged és nem ellentart.

Mit is jelent ez?
Ha a lónak előre hajtó lábszár segítséget adunk (“neki hajtjuk a zablának”, vagy másképpen: “zablára lovagoljuk”) és közben kezünk kitart, úgy hogy a szárak belógását megszüntetjük (így a zabla által egy “falat” állítva a ló elé), a ló az előrehajtó lábszársegítség miatt a hátsó lábait jól maga alá veszi és a zabla kitartó hatása miatt -hogy a zabla nyomásától megszabaduljon- tarkóban enged, vagyis az orrát lefelé-hátrafelé viszi. Ez az első lépés az összeszedettség elérése felé. Valamint ez az alapja a sebességkontrollnak, a megállításnak és a hátraléptetésnek. (Vigyázat a kitartó szársegítség nem egyenlő a szárak folyamatos hátrafelé húzásával!)

Miért van erre szükség? Azért, mert e nélkül a lovas nem tudja lova előre haladó mozgását megbízhatóan kontrollálni, azt bárhol, bármikor megállítani, hátraléptetni. Az a ló, amelyik nem elég átengedő, a zabla nyomására felveti a fejét és a zabla ellen megy, az az előbb említett esetben az előrehajtó segítségekre is pont fordítva reagál: gyorsítani fog. Az olyan ló, amelyiknek a sebességét nem tudjuk megfelelően kontroll alatt tartani, amelyiket nem akkor és ott tudjuk megállítani, ahol akarjuk, az mind lovasára, mind környezetére kockázatos lehet! Mit jelent az, hogy a ló engedelmeskedik a száraknak? Western módon lovagolt ló esetén, ez két dolgot jelent:

1. Fiatal ló lovaglásakor, kétkezes szárhasználat esetén azt, hogy a csikó fejét mind két oldalra könnyű ( direkt) szárhasználattal állítani tudjuk és fordulat esetén a ló készségesen, a megfelelő testtartásban kell kövesse a valamelyik oldalon finoman felvett (=húzott-engedett) szárat. Vagyis amerre a ló fejét húzzuk, a lónak “az orrát követve”, arra kell elfordulnia.

2. Idősebb, már belovagolt ló esetén azt, hogy a ló a nyakára tett külső (indirekt) szár nyomására, attól kitérve az ellenkező irányba forduljon.

Engedelmeskedjen a lábszár-segítségeknek. A ló számára az természetes (gyorsan megtanulható), hogy a lábszárak nyomására előre való mozgással reagáljon. A lóra gyakorolt kontroll, az egyoldali lábszár-segítségekre való engedelmessé tétellel fokozható. Ahhoz, hogy a ló a lábszárak egyoldali nyomásának megfelelően engedjen, szintén szükség van az átengedősség bizonyos fokára. E nélkül ugyanis erre, szinte csak előre való mozgással reagálna. A heveder elé helyezett láb nyomására a lónak a vállával, a hevederhez helyezett láb nyomására az egész testével, és a heveder mögé helyezett láb nyomására a hátuljával kell a nyomás elől kitérnie, miközben a kitartó kéz szükség szerint az előre való mozgást megakadályozza.

Miért van erre egy hobbi lovasnak szüksége? Egyrészt az egyoldali lábszár-segítségekre való engedelmesség, az előre hajtó lábszár-segítségekre való engedelmességet is fokozza. Másrészt, bizonyos esetekben, ha a ló ellenszegül és nem hajlandó pl. egy árkon átkelni, kapun bemenni, lejtőn helyesen lemenni, legtöbbször vagy az elejével, vagy a hátuljával tör ki. Ha a probléma megoldásához nem tudjuk a lábszár-segítséget igénybe venni, akkor nehezen fogunk boldogulni.

  • Maradjon midig a szárak között.
    Mit is jelent ez? Ha a ló vállai felett is kontrollal rendelkezünk, akkor mondhatjuk azt, hogy lovunk “szárak között van”. Ilyenkor a ló nem vállazik ki (nem ejti a vállát) egyik irányba sem, tehát nem dől egyik szárra sem, vagyis a szárak között van. Miért szükséges ez? Ugyan úgy, ahogy szükség van a ló egyéb testrészeinek kontroll alatt tartására, így szükség van a vállainak kontroll alatt tartására is. Ha a ló ejti valamelyik vállát, általában megpróbál abba az irányba sodródni. A lovak gyorsan megtanulják, hogy a válluk ejtésével ki tudják vonni magukat a lovas kontrollja alól, és így ellenszegülhetnek.
  • Ne váltson magától iramot, irányt, jármódot. A lovaglás a lovas számára nem okoz örömet, ha lova akarata ellenére állandóan önállósítja magát. A legbosszantóbb, ha magától iramot, esetleg jármódot, vagy irányt vált. A kellemetlensége mellett ez kikapcsolódás helyett állandó munkát ad a lovasnak.
  • Egykezes szárhasználattal és lazára engedett (nem egyenlő: odadobott!) szárral is megbízhatóan irányítható legyen. Az egykezes, laza szárhasználat a western lovaglás igazi ismérve. Ehhez viszont a lónak már magasabb szinten kiképzettnek kell lenni, a segítségekre megfelelően, minden körülmények között engedelmesen kell reagálnia. Ez az egykezes, laza szárhasználat mind a lónak, mind a lovasnak nagyobb szabadságot ad, ami mindkettőjük számára kellemesebbé teheti a lovaglást. Ezért ideális a hobbi lovasok számára.

Ez a rendszerezés terjedelme miatt nem készülhetett a teljesség igényével. Viszont szerette volna felhívni a hobbi lovasok figyelmét azokra a legszükségesebb alapkövetelményekre, amik nélkül lovaglásuk nem lehet maximálisan örömteli. Remélhetőleg azt is sikerült megértetni, hogy az idomítás nem csak a versenylovasok “hóbortja”, hanem olyan alapfeltétel, aminek bizonyos szintje nélkül nem létezik igényes és biztonságos lovaglás.

Forrás: www.maxinet.hu/westernlo
Frissítve: 2022.08.31.
Fotó: Canva

 

A lóvásárlás alapjai: ezekre figyelj mindenképp!

Nemcsak szép és fontos, de felelősségteljes elhatározás is, ha arra adod a fejed, hogy saját lovat veszel. A lóvásárlás előtt a legfontosabb, hogy megfelelő körülményeket biztosíts, és elsajátítsd a lótartás alapismereteit. Ám már a ló kiválasztása is sok figyelmet kíván, ebben adunk most számodra néhány hasznos tippet.

Ma már messze nem olyan bonyolult eladó lovat találni, mint Paul Sandby fenti festményén Bruntsfield Links-ben, hiszen elég, ha szétnézel oldalunkon. Ám a neheze csak ezután jön, és tudnod kell, hogy a lóvásárlás egy viszonylag hosszú folyamat. Időt és türelmet kíván tőled, hiszen szinte minden ezen a döntéseden múlik. Az ember hajlamos elsőre a külső alapján ítélni, ám talán ez a legkevésbé lényeges dolog a lovad kiválasztásánál. A szín és a fajta sokkal kevesebbet nyom a latba, mint az, hogy egészséges és jó természetű lovad legyen. A méret is csupán esztétikailag számít: nem mindegy, hogyan fest ló és lovasa egymás mellett.

Lovaglásban szerzett tapasztalatod nagyban behatárolja, hogy milyen lovat érdemes vásárolnod: ha még kezdő vagy e téren, mindenképp tapasztaltabb, higgadtabb, jól kiképzett lovat válassz. Hiszen csak kellő lovas tudással leszel képes egy fiatal, keveset lovagolt lovat továbbképezni.

Sok múlik a ló egészségén is. Mindenképp vizsgáld meg a patákat, a fogakat, illetve érdemes utánajárni a ló kórelőzményeinek is.

Miután alaposan átnézted a ló testét, jöhet a viselkedés vizsgálata. Célszerű a lovat először nyereg és lovas nélkül megfuttatni, és figyelni, hogyan viselkedik. Ezután nyereggel és lovassal a hátán is megnézni, te pedig csak ezt követően üld meg. A lónak ütemesen, lendületesen és lazán kell mozognia mindhárom esetben.

Fontos, hogy megbizonyosodj róla, nincsenek-e rossz szokásai, mint például a szitálás, karórágás vagy levegőnyelés.

Ha minden tekintetben elégedett vagy a lóval, hátravan még az állatorvosi vizsgálat, melyet jó esetben egy általad felkért állatorvos végez. A végső döntés és a vételár kifizetése, vagyis a lóvásárlás utolsó fázisa előtt, ha az eladó is beleegyezik, érdemes a kiválasztott lóval eltölteni egy hetet oly módon, hogy már saját istállódba viszed át.

2019. 05. 19., Svébis Bence, Lovasok.hu Akadémia – LOLA program
Forrás: Heidrun Werner: Lovak (SubRosa Kiadó, 1993.)
Képek forrása: Wikimedia Commons, Bigstockphotoes.com

 

Hiba bejelentés