Kezdőlap Blog Oldal 22

Veszprém vármegye I-es csapata a Dunántúl bajnoka 2023-ban

Tizennyolc négy fős csapat adta le nevezését Bábolnán a Némethy Bertalan régiós döntő csapatversenyére. A Bábolnai Gazdanapokkal összekötött lovas versenyen teltházas nézőközönséggel zajlott a regionális csapatverseny szeptember második szombatján.

A felnőtt kategória után négy csapat állt hibátlan teljesítménnyel, így következett Fodor István négyes szintű pályaépítő által épített összevetés. Az aranyérmet Berzsenyi Szilvia csapata, Veszprém vármegye négyese szerezte meg, Kern Emília, Nagy Lili, Kapeller Felícia és az összevetésben mindent vivő, Nagy Evelin.

Ezüstérmes a Szikszai Lajos által vezetett Győr-Moson-Sopron vármegye csapata, harmadik Maszlag Ilona csapateveztő Veszprém vármegye III-as csapata.

A regionális csapatbajnokság negyedik helyezettje, legjobb klubként a Laguna lovasklub Kft., ötödik Komárom-Esztergom vármegye, hatodik Vas megye.

Forrás: dijugratoszakag.hu
Kép: Canva
2023.09.11.

A spanyol ló származása, története

 A spanyol ló származása, története, napjainkig

Azon túlmenően, hogy a spanyol ló is az ún. Przewalski lóból származik és valamikor a paleolitikum és a neolitikum között vált honossá az Ibériai-félszigeten, pontos származása napjainkig vitatott. Tény azonban, hogy i.e. 4000 körül a mai Portugáliát és észak Spanyolországot Cynétáknak, a mai kelet Spanyolországot pedig Cymnétáknak nevezett, kiváló lovasokként ismert törzsek népesítették be, akiknek lovaitól származtatják a mai Andalúz és Luzitanó fajtájú lovat.(A mai spanyol szóhasználat is ginete-nek nevezi a lovast.)

Homérosz idejében (i.e. 750 körül) jelenik meg a görög mitológiában a kentaur, ember és ló furcsa vegyületeként, akik bikákra vadászva fordulékonyságukról és gyorsaságukról voltak híresek. A költő valószínűleg az ibériai lovasnépeknél talált rá a mondák gyökerére.

Xenophon nagy műve „a lovaglás művészetéről”(i.e. 400) az akkori görög csatalovakat és azok kiképzését írja le. Ezek a lovak – az ibériai félsziget 300 éves görög megszállása okán- ibériai eredetűek voltak. Nem igaztalan az, hogy az ibériai lovasművészetet és az ibériai lovat tekintik a klasszikus Lovaskultúra alapkövének.

Az ókori hadművészetekben a pún háborúk idején forradalom söpört végig, hiszen a történelem során először kerültek nagytömegű lovashadseregek bevetésre. Hannibál, amikor i.e. 219-ben átkelt a Pireneusokon mintegy 12 000 Cadiz környékéről származó lovast és lovat tudott seregében, ezzel egyidőben Hasdrubal 5000 lovassal védte az ibériai félszigetet Róma ellen. Az ibériai ló és lovasság a római birodalom későbbi történelmében is kiemelkedő szerephez jutott.

Amikor a Vandálok elfoglalták Észak- Afrikát nagy számban vittek magukkal (V) Andalúziából származó lovakat, melyek jótékony hatást fejtettek ki a berber ló kialakulásában.

A közel 700 éves mór megszállás nemigen befolyásolta a spanyol ló fejlődését, hiszen a hódítók szinte csak gyalogos csapatokkal érkeztek és később a megszállás során kezdték el az ibériai lovat és lovasságot mindinkább alkalmazni.

A középkorra a spanyol ló és lovaglás jelentősége szinte az égig emelkedett: a gazdagság, csillogás helyettesíthetetlen jelképévé vált, nélkülük nem történhetett volna meg a „Reconquista”, a mór területek visszahódítása, melynek Granada visszafoglalása (1492) volt a végkifejlete. A mai napig használt kitüntető „Caballero” cím (lovas, lovag) a becsület, gazdagság, dicsőség és bátorság szimbóluma lett. Ekkor jelentek meg az első lótenyésztés szabályozását elősegítő törvények, a tenyészmének kiválogatásának kritériumairól.

A katolikus királyok uralkodása és a nagy felfedezések időszaka nagyhatalommá emelte Spanyolországot és a spanyol lovat is, hiszen egyre inkább a luxust jelképezte (királyok lova – lovak királya). Így a XVI. századi nápolyi királyságban – mely ekkor spanyol uralom alatt volt – kialakult a klasszikus lovasművészetek egyik fellegvára és a nápolyi ló, melynek alapját spanyol fedezőmének adták.

A dán, angol, francia és osztrák királyi udvarok nagy számban importáltak spanyol lovakat és saját fajták kialakításához használták alapanyagként. Így alakult ki a Kladrubi, Lipicai és Frederiksborgi fajta Angliában a Hackney, Norfolk, Cleveland bay és Connemara, de jelentős szerepet játszottak az angol telivér kialakulásában is, hiszen a királyi kancák (Royal Mares) nagy része spanyol ősöktől származott.

A hódítások során spanyol lovakból alakult ki Dél- és Észak – Amerikában az Appaloosa, Criollo, Paso, Pinto és Quarter Horse fajta. A mai napig népszerű „Westernlovaglás” pedig évszázadokkal később a spanyol Vaequerolovaglás nyomdokain jött létre.

A spanyol ló kulturális fellegvára XIV. Lajos, a napkirály versailles-i udvara volt. A király összevásárolta a világ legjobb lovait – nagyrészüket Spanyolországból, itt írta Guereniere híres művét a klasszikus lovaglás művészetéről.

A XVIII. századtól – elsősorban az angol telivér térhódításával, a gyorsaság és a szabad(os) lovaglási stílus, a galopp és a vadászlovaglás terjedésével az egyensúly és összeszedettség alapszabályain mozgó spanyol ló gyorsan és sokat veszített jelentőségéből.

Csak a XX. század hetvenes éveitől éli a spanyol ló és Lovaskultúra világszerte gyorsan terjedő reneszánszát. Köszönhető ez elsősorban az újabban fokozottan jelentkező igénynek, ahol az ember az amerikanizálódott rohanó világból újra utat keres a klasszikus értékekhez és nem utolsósorban a spanyol tenyésztők kitartó és következetes munkájának, akik nem kis állami közreműködéssel tevékenységük során sikeresen ötvözik a spanyol ló hagyományos értékeit a mai elvárásokkal.

Többek között e sikeres törekvés nemzetközi elismeréseként rendezheti a spanyol lótenyésztés és Lovaskultúra fellegvára, Jerez de la Frontiera a 2002 évi lovas világjátékokat.

Forrás: www.epona.hu
Fotók: Mitrov Gabriella


Epona Lovasklub

Fedeztetés, lóeladás

Az Epona Lovasklub Budapesttől mintegy 40 km-re található. Lovardánk 5 ha területen fekszik gyönyörű szép erdőkkel övezett környezetben egy kis tóval a közepén. A két istálló között –melyekben összesen 14 boksz található 8 tisztavérű spanyol lóval– egy fedeles lovarda áll lovasaink rendelkezésére, csakúgy, mint a két homokos pálya a szabadban.

Tisztavérű spanyol ménjeink tenyésztésre is rendelkezésre állnak. A mének honosított fedeztetési engedéllyel rendelkeznek.

Az évek során sikerült remek kapcsolatokat kiépíteni a jerezi Spanyol-lovasiskola lovasaival, tenyésztőkkel, állatorvosokkal, egy rejoneador családdal és más nagyszerű lovas-szakemberekkel. A többszöri lóvásárlásunk alkalmával szerzett tapasztalatunkkal, nyelvtudásunkkal szívesen segítségére vagyunk minden komoly lóvásárlás iránt érdeklődőnek. Folyamatosan újuló információkkal rendelkezünk eladó lovakról: kancákról és fiatal lovaktól egészen a magasan képzett ménekig különféle árkategóriákban. A sikeres lóvásárlást követő Spanyolországból Magyarországra történő szállítás megszervezésében is készségesen segítünk.

További információ: www.epona.hu
Frissítve: 2023.09.10
Fotó: Canva

Aranykalászos Gazda képzés indul!

Itt a lehetőség a vizsgabizonyítvány megszerzésére.

Miért kell ez neked?

  • Mert egy hektár feletti földek tulajdonba vételéhez szakmai végzettség szükséges.
  • Mert elképesztően rövid idő alatt elvégezhető a tanfolyam, a legkönnyebben, legolcsóbban bizonyítványhoz juthatsz.

Milyen további lehetőségek nyílnak meg előtted?

Pályázatokhoz is feltétel a végzettség. Például a Fiatal Gazda pályázathoz is mezőgazdasági
szakképesítés szükséges, amelyhez könnyű utat enged az Aranykalászos Gazda képzés.

Mi a képzés tematikája?

  • A képzés során megszerezheted azt a tudásanyagot, aminek segítségével sikeresen tudod majd végezni a mezőgazdasági munkálatokat.
  • A mezőgazdasági gépek karbantartásáról is szó lesz a tanfolyamon.
  • Az építmények fenntartásához, karbantartásához is megkapod a szükséges információkat.

Segítünk, hogy mielőbb a kezedbe foghasd a bizonyítványodat.

Már felvetődött benned, hogy szükséged lenne Aranykalászos gazda vizsgabizonyítványra? Ha igen, töltsd ki most az alábbi űrlapot!

Hamarosan keresni fogunk részletes információkkal.

Bábolna 2023. augusztus 25-27. – Lovastusa

Ha Bábolna, akkor extrém időjárás? Az idei évben ez látszik tendenciának, hiszen az eddigi két bábolnai rendezvény rendkívüli időjárása után az augusztusi verseny is egy hőhullám csúcsán, magas páratartalom melletti, szinte fullasztó hőségben került megrendezésre.

A hőség miatt minden nap korán kezdődtek a versenyszámok, hogy a magasabb terhelésű kategóriák még az extrém meleg előtt befejeződhessenek.

A versenyen 116 páros indult el 5 kategóriában, és ismét szép számmal érkeztek külföldi versenyzők is.

A megszokottól eltérően lett kiírva a verseny, követve a mostanában rövid formátumú versenyszámokra jellemző nemzetközi trendet. Így a pénteki díjlovaglás után szombaton az ugrópályán bizonyíthattak a párosok, hogy aztán vasárnap a terepszakaszon mutathassák meg rátermettségüket.

A versenyen érezhető volt, hogy a lovasok a közelgő kontinens viadalokra és az Országos Bajnokságra készülnek, volt akinek a minősülés megszerzése volt a cél, mások pedig az „utolsó simításokat” végezték a nemzetközi bajnokságok előtt.

A versenyrendezők és a hivatalos személyek ismét kitettek magukért, a verseny szervezetten és balesetmentesen került lebonyolításra.

Forrás: military.lovasszovetseg.hu
Kép: canva
2023.09.04.

Büszke magyar lovas nemzet vagyunk

Büszke magyar lovas nemzet vagyunk – mondta a honvédelmi miniszter a Kincsem+ TUTI Nemzetközi Ló- és Agárverseny és Food Truck Show rendezvénysorozaton szombaton Budapesten, a Kincsem Parkban, ahol a tárcavezető átadta a Kincsem-díjat és egyúttal megkoszorúzta a híres magyar versenyló szobrát.

A nagysikerű atlétikai világbajnokság után ismét Budapestre figyel a világ, sikerült visszahelyezni a lóversenyvilág nemzetközi térképére Magyarországot – hangsúlyozta a tárcavezető.

Nagyon sok év után igazi angol nyerő ascoti és goodwoodi lovak és lótulajdonosok látogattak el hazánkba és versenyeztek a magyar lovak ellen. Emellett a lóversenysport Messije, Frankie Dettori a világ legismertebb zsokéja is hat futamban lovagolt szombaton, kétszer nyert is, ő kapta idén a Kincsem- és az Imperial-díjat – mondta a honvédelmi miniszter.

“Nagy sikere ez a magyaroknak, a Széchenyi Istvánhoz visszavezethető gyökerekkel rendelkező magyar lóversenysportnak, amely ezzel nagy lépést tett annak irányába, hogy ismét a nemzetközi világporondon szerepeljen” – hangoztatta Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

A vasárnapig tartó eseményen a lovassportok mellett a honvédség legmodernebb harci eszközeit is megtekinthetik az érdeklődők, köztük a Leopard 2-es harckocsit, a Gidrán páncélautót és a PzH 2000-es önjáró löveget vagy a vadonatúj LYNX aKF41 gyalogsági harcjárművet.

A háromnapos programban pénteken az agárversenyé volt a főszerep, szombaton és vasárnap a lovassporté. A program része a fiataloknak első alkalommal megtartott Nagy Lovas Szakágválasztó is, ami alatt bárki tájékozódhat a különböző lovassportokról és a hazai lovaglási lehetőségekről.

Forrás: MTI

Kép: Canva
2023.09.04.

Az angol telivér szerepe Magyarország sportlótenyésztésében

Az angol telivér szerepe Magyarország sportlótenyésztésében

Angol telivér populációnk mindig is világhírű volt, a Kárpát-medence éghajlata tökéletesnek bizonyult a szívós, kitartó lovak nevelésére.

A tenyésztés a legnagyobb sikereit a XIX. század végén érte el, az 54 versenyében veretlen Kincsemmel és az Epsom Derby-nyerő Kisbérrel, de még az 1900-as évek elején is sok hasznos és jó telivér született a magyarországi ménesekben.

Az I. Világháború nemcsak fizikai pusztításával okozott nagy kárt, hanem az azt követő trianoni szerződés országcsonkító rendelkezéseivel is, melynek hatására számos jól működő és eredményes ménes szakadt el Magyarországtól értékes állományával együtt.

Újabb, az előbbieknél is nagyobb veszteséget okozott a II. Világháború. 1946-ban az 1943-44-es kancaállomány (745 egyed) alig egy tizedével indulhatott újra a tenyésztés (Fehér, 1990). A kancák nagy része eltűnt (a Magyar Méneskönyv X. kötetének pótfüzete foglalkozik a kancák hovakerülésével), néhány esetben ismert a zsákmányba ejtő nagyhatalom neve, és csak csekély számú egyed maradt itthon. Ezért a tenyésztés fenntartására ezidőtájt francia, angol, nyugat és kelet-német, svájci, osztrák, jugoszláv és szovjert importból származó kancákat sorolták be a ménesekbe. A tenyésztői kedv növekedésének az 1946. július 7-én elsőként megrendezett versenynap is kedvezett. Új ménesek alakultak, a régiek újraszerveződtek. A legfontosabb tenyészhelyek a remeteségi, dióspusztai, kerteskői szépalmai, kisbér-apátipusztai és kisbér-nyeskenyepusztai ménesek voltak. A hazai szakemberek lelkes lelkiismeretes tevékenységének köszönhetően az állomány gyors gyarapodásnak indult, és az 1950-es évek elejére egy stabil populáció alakult ki, egy konzekvens fejlődési irány mutatkozott meg. Nagy szerepe volt ebben Laky Ferencnek, a Lótenyésztési Felügyelőség, majd később Lótenyésztési Igazgatóság lótenyésztési referensének, aki a kancacsaládokat rendszereztette, és következetesen építtette. A világháborúban szétzilált állomány jó néhány egyedét és kancacsaládját telepítette haza Németországból és a Szovjetunióból. A populáció vizsgálatával arra a kérdésre is választ kaphatunk, vajon lett-e eredménye Laky Ferenc munkájának. Valóban vannak-e teljesítményt mutató és örökítő családok között olyan különbségek, amelyek a holsteini tenyésztőket a már leírt következtetésekre vezették.

Magyarországon a II. Világháború előtt is voltak olyan telivér mének, melyek kitűnő ugróképességű utódokat nemzettek. Ilyen ló volt a kiváló származású Ekkehard xx, Lavandel II. xx, Riadó xx, Ritternsorn xx, stb.

Ekkehard xx: Szürke, angol telivér mén, 1917-ben született a weiselburgi ménesben. Apja Delaunay xx, francia tenyésztésű telivér, anyját Keila xx-t szintén Franciaországból importálták 4 évesen 1909-ben (lásd I. pedigree). Versenyteljesítménye: 3 évesen handicapekben futott, 4 évesen gát és akadályversenyeken szerepelt, s akadályon versenyeket nyert (pl. September Steeple Chase, Kreutzbruch Zdenko akadályverseny). 1922-ben véget ért versenypályafutása. Gencsy Károly Szatmár megyei ménesébe került, majd Csépre, Rádiházára (ménesvezető: Bartha Miklós), ahol sok jó concourslovat adott. 1932-ben a Geist-féle csákói ménesbe került, 1935-ben Berzencére került, ahol 1936-ban elhullott.

Ivadékai:

– Egyetlen – az olasz válogatott vette meg Magyarországról, s annak a II. Világháború előtt a legjobb lova volt.
– Mekkorka – igen jó 1.60-as ló volt, anyja Mirabelle akadályló volt.
– Csusza – tagja a magyar csapatnak, mely 1937-ben, Berlinben a Nemzetek Díjában III. lett, a verseny egyéni győztese.
– Százszorszép, Eszter, Jövö, Jancsi, Lugano, Maskara, 55. Alix
– Rádiháza-Mohamed, Alló, Addle, Bajazzo /Bombardon-Juno/, Ajándék, Bonifác.

Lavandel II. xx: ivadékai is kiválóak voltak. A telivér Lavarone xx egyik tagja az 1939-ben Luzernben a Nemzetek Díjában IV. és Bécsben II. helyezést elért magyar csapatnak Adam II. xx az egyik legeredményesebb lovasedzőnknek, Némethy Bertalannak volt tehetséges concourslova, mely az 1939-ben Aachenben IV., 1940-ben Rómában V. helyezést elért magyar csapat egyik lova volt. Lavandel II. xx apja az Angliából 1909-ben behozott Wool Winder, Martagon fia. Wool Winder angol St. Leger-t nyert, sok jól ugró ivadéka volt. Az előtte anyja hasában hozzánk került Sorrento xx jó képességű ló volt, de csak komoly ugrótraining után volt hajlandó bizonyítani, majd sorra nyerte a hosszútávú nagydíjakat még Németországban is. Ivadékai közül Szózat schönaui díj-gátversenyt nyert, A sport pedig kitűnő akadályló volt. Ugrókészsége örökítésének legmeggyőzőbb bizonyítéka leánya, Gyerünk csak, a Nagy Pardubitzei akadályverseny győztesének, Gyílovam-nak az anyja. Márpedig A “Nagy Pardubitzei” a kontinens legnehezebb ugróversenye, ahol fontosabb az ugrótehetség, mint a gyorsaság.

Örvösgalamb xx: is kiváló ugróló volt. Apja a francia nevelésű, nagyon jó küllemű, állóképes, kemény, sárga Ossian, mely Kisbéren sok hasznos lovat, főleg ugrólovat nemzett. Az akadályokon kivételes képességű, legendáshírű Atta Troll is Ossian ivadék volt. Örvösgalamb anyja Pigenoette, Homing Pigeon lánya Maxim után. Homing Pigeon Gallilune lánya volt. Homig Pigeon Ossian után nevelt lánya volt Repülj Galamb!. Repülj Galamb!-nak két kancaivadéka képviselte ezt a családot telivértenyésztésünkben. A Latorna után nevelt Galamb és a Bocskai apaságú Csuli. Galambnak Alpár után nevelt lánya, Gondola, egy gátversenyt nyert. Csuli Szultan Mohamed után nevelt fia, Szu-Csong, 2 gátversenyt nyert, Bánk után nevelt fia Becsali 3 gátversenyt nyert, és II. volt Simonbán mögött az Atta Troll akadályversenyben. (Hecker, 1969)

Ritternsporn xx: szintén 1917-ben elletett szürke mén volt. Kiváló steepler, ugróörökítő, a holsteini fajtában is fedezett a nagyszerű Ramzes apja. (lásd II. pedigree)

A II. Világháború követő évtizedek legjelentősebb ménjei a következők:

Szikrázó xx: eredetileg Scintillant xx néven importált, 1961-ben elletett telivér mén, melynek nagyszerű ivadéka, Szikrázó I. (Szikrázó Scintillant – 167 Shannon IV; ell. 1974, tenyésztette: Sárvári ménes) kisbéri félvér mén máig érezteti hatását a fajtában. (lásd III. pedigree)

Kemál xx szürke mén, 1961-ben elletett a Kerteskői ménesben, a híres olaszországi import, Chitet xx ivadéka. Pedigréjében többek között megtalálható Szultan Mohamed, Nubier, Phalaris, Dark Ronald, Son-In-Law. Maga is S-kategóriás ugróló. Tenyészhatását a sportlótenyésztésben elsősorban a Mezőhegyesi félvérben fejtette ki (pl. Kemál-36). (Lásd IV. pedigree.)

Karakorum xx: sötétpej mén, 1973-ban elletett a Kisbéri ménesben. Apja Seebirk xx Németországból importált sötétpej mén, mely sok jó ugrólovat adott. Anyja pedig egy Zoagli xx apaságú Korzó xx nevű kanca. Zoagli xx Olaszországból importált mén volt Chitet xx és Falerno xx mellett. Chitet xx anyai nagyapja Orsenigo, aki egyben Zoagli xx és Falerno xx apja!

Magyarország sportlótenyésztését figyelemmel kísérve minden fajta kialakításában kulcsfontosságú szerepet játszottak, és játszanak az angol telivér mének, illetve azok félvér kancák után nevelt ménivadékai.

– Kisbéri félvér: Deutscher Michel xx (1856), Vereneuil xx (1874), Gunnersbury xx (1876), Kisbér öccse xx (1877,) Fenék xx (1883), Filou xx (1886), Dunure xx (1889), Kozma xx (1891), Shannon xx (1895), William Rufus xx (1900), Rocketter xx (1903), Slieve Gallion xx (1904), Maxim xx (1905), Loup xx (1908), Tank xx (1917), Major xx (1922), Fortis xx (1924), Honpolgár xx (1928), Fokos xx (1930), Duce xx (1932).
A II. Világháború után pedig Szikrázó xx (eredetileg Scintillant xx, 1961), Rakéta xx (1953), Vinago xx (1961), Riadó xx (1952), Forintos xx (1956), Chitet xx (1954), Ibsen xx (1966), Wacusta xx (1960), Refrain xx (1954), Korhely xx (1960).

Mezőhegyesi félvér (Furioso-North star): vonalalapítók: Furioso sen xx (1836, Privateer – Miss Fury), North Star sen xx (1844, Jaques – Ringlet). Később Blokád xx (19), jutott szerephez a fajtában.
Gidrán: Chorist xx (1978), Stormalong xx (1948), Királyrét xx (1968), Wacusta xx (1960)

Nóniusz: Revolver xx (1849), Ostreger xx (1862), Ürmény xx (1880), Durcás xx (1889), Good fellow xx (1887), Jaskson xx (1868), Vihar xx (1873), Álnok xx (1929), Canova xx (1930), Karl von Burgund xx (1971), Francia xx (1957), Fitos II. xx (1953), Rodope xx (1959). Jelenleg a fajtában fedez Akitos xx, fekete angol telivér mén, melynek ivadékai Németország ugrósportjának, és military versenyeinek már adott jó képességű utódokat.

Mezőhegyesi sportló: áttételesen a nóniusz, mezőhegyesi félvér és gidrán fajtákban fedezett telivér mének 1960-ig, mivel ezen fajták kancaállománya, ill. dán, normann, lengyel, és nyolc ismertetlen kanca alpította. 1984-óta elismert fajta. A fajtában fedezett legjelentősebb telivér mén a már fent említett Kemál xx (1961, szürke mén, ap. Chitet, any.: Meduza II.) volt.

 Írta: Bokor Árpád
Kép: canva
Frissítve: 2023.08.31.

A ló a művészet történetében

A ló a művészet történetében

“Az ember sohasem érzi magát szabadabbnak,
fennköltebbnek és boldogabbnak, mint lóháton.”
(Goethe)

A költő óriás szavai örök igazságot fogalmaztak meg. de gondoljunk bele, hogy milyen hosszú idő telt el attól kezdve, hogy az ember a Lascaux-i  barlang falára az első lovat felrajzolta?

És, mennyi idő telt el a felfedezésig, hogy hátára pattanva könnyebben meghódíthatja a környező világot?! Korai és későbbi irásos emlékek mellett a Bibliában is olvashatunk a ló hadászati jelentőségéről.

A ló illetve a lovasság segítségével indul meg Belső Ázsia térségeinek benépesítése. A ló nem önmagában, hanem lovasával együtt új, történelemformáló tényezőként jelenik meg – első sorban az antikvitásban. Xerxes, a hatalmas álmokat szövögető király, a nagy babiloni birodalom megteremtését el sem képzelhette volna lovak nélkül.

A görögök, mint híres lótenyésztők, legtökéletesebb lóábrázolásaikat a Parthenon frízein hagyták ránk és az Ilias örökbecsű soraiban.

Nagy Sándor, Hannibál tettei nem képzelhetők el, s meg sem valósultak volna híres, szép lovaik nélkül. A görög mondák szárnyas lova,  Pegazus az utókorok a költői géniuszainak szimbólumává vált.

A ló és lovas együttesének, a hatalom, az erő, az összhang csodálatos egységének emléke, Marcus Aurelius lovas szobra, a későbbi korok minden lovas szobrának előképe.

A Földön különböző helyeken kialakuló ember alkotta kulturális központokban  szinte mindenhol a ló ábrázolás tökéletességét figyelhetjük meg, így például a Tang-kori síroknál előkerült csodálatos agyagszobrokon is.

Leonardo lóvázlatain nem csak a tökéletes anatómiai forma, de a végtelen energia, és az állat mozgásának harmóniája és dinamizmusa jelenik meg. Pisanelló hátaslovai kicsit fáradtabbak, de szolgálatkész jóindulatról tanúskodnak.

A magyarországi ábrázolások sora a honfoglaláskori sírok lelet anyagjaival kezdődik, ahol a ló kiemelkedő szerepét, elsősorban a gazdájánál sokszor díszesebb és értékesebb lószerszám is mutatta. A nomád ember és a ló kapcsolata mindennél erősebb volt, hiszen  éjjel-nappali együttlétet, szomatikus kapcsolatot jelentett.
A krónikák lovas ábrázolásai az érett középkor szép művészeti alkotásai.

A reneszánszban Leonardó, Micheangelo, Raphael, Tizian, Dürer, Donatello, Verocchio a ló anatómiájának teljes ismeretében alkotják meg halhatatlan lovas képeiket és szobraikat.

Kolozsvári Márton és György, lovas szobra a magyar művészet lovas ábrázolásainak kiemelkedő csúcsát jelenti.

Az emberek és állatok kapcsolatában a ló mindig és mindenhol kiemelt szerepet töltött be, így az arab ló is megkülönböztetett megbecsülést élvezet.

A  mohamedán vallás szerint  Allah a lovat azért teremtette az ember előtt, hogy  azonnal a rendelkezésére állhasson. Az arab ló termékenyítette meg Európát és létrejött az angol telivér. A kezdeti gyorsasági próbák és versenyek megteremtették a tökéletes formát, a szépség és dinamizmus harmóniáját.

Az angol főurak magánbirtokán indultak meg az első „lófuttatások”. A győztes lovak tulajdonosai, kedvelt lovaikat először, a legjobb holland és német festőkkel örökíttették meg, eleinte szabadban, futásban, majd portréként, istállóban állva.

Stubbes a zseniális festő megörökítette a pompás állatokat, kialakult az angol – ló – portréfestészet és az ábrázolások pontos formai kánonja, amely évszázadokra meghatározta a lóábrázolás szabályait. Lóportréi minden lóban kifejezik az egyéni vonásokat, sőt a pszihét is.

Ezt hozta el hozzánk Emil Adam, Jules Blaas, akik a legjobb magyar lovak ábrázolásával, megteremtették a magyar tulajdonú lovak festészetének szabályrendszerét. Gericault és Degas festményei után, a magyar Konrád Ignác, Franciaországba települve is, kivívta a „legjobb lófestő” kitüntető címet.

Edvard Muybridge 1878-as fényképsorozata pedig, sok újdonságot hozott a lovak mozgásának ábrázolásában. A 20. század művészeinek is visszatérő témája a szépség és szabadság szimbóluma, a ló. Magyarországi mestereknek kitűnő alapot ad Szonyoghy András „A ló anatómiája” c. csodálatos könyve.

A ló és ember kapcsolata napjainkban szinte csak a versenyzés és a lovassport területére szorul, de szobrászaink és festőink változatlanul kedvelt témái között maradt, az ember „második” legjobb barátja, a ló. Sorozatunk későbbi írásaiban – többek között –  erről fogunk beszélni.

dr. Szatmári Sarolta
Kép: Canva
Frissítve: 2023.08.29.

Lovak között boldogan – Dallos Gyula

Lovak között boldogan – Dallos Gyula

„Úgy gondolom, csak a ló szeretete, tisztelete mellett szabad csak vállalni ezt az életformát, és ez adja az alapot ló és ember kapcsolatához.”

 Az Öttusa Világbajnokságot 1999-ben Magyarország rendezte, ahol természetesen, a megnyitó fényes ünnepségén is a lovaké volt a főszerep, mind-mind – akárcsak a lovasok – ismert egyéniség,  a különböző lovas szakágakból vagy éppen a színpadról.

Sajnos az időjárás nem kedvezett a programnak, ám ez mit sem zavarta a résztvevőket és a nézőket, különösen, amikor megjelentérkezett a várva várt páros: Dallos Gyula és Aktion. Fantasztikus kűrt mutattak be, teljes összhangban, amelyben – dacolva a csúszós talajjal és a mély sárral – Aktion magabiztos tudással és biztonsággal mutatta meg képességeit. Felejthetetlen élményt adtak.

Az örökös magyar bajnok, 11 tizenegy világkupa forduló győztese, hatszoros világkupa döntős, az 1991-es Európa Bajnokság 7. helyezettje, az 1993-as EBb 3. helyezettje és az 1994-es VB 7. helyezettje, Dallos Gyula így a következőképp emlékszik az impozáns Aktionra:

“Életem során szerencsém volt, mert sok lóval dolgoztam. Úgy gondolom, hogy minden lovassportoló életében van egy LEGJOBB LÓ „legjobb ló”. Nekem ez AKTION Aktion volt. Lehet hogy több ilyen már nem is lesz, habár sosem lehet tudni, mit hoz az élet. Pontosan 15 Tizenöt évig volt a társam, szoros volt a kapcsolat közöttünk, családtagként tiszteltük egymást. tekintettük. Ló Aktion személyiség volt, aki mindig tudta, hol van, mi a feladata, hogyan kell viselkedni, mit kell teljesíteni., Ha Amikor tőle 30 méterre dolgoztam a pályán, ahová kilátott a boxából, végig követte a tekintetemet, figyelte, ahogy beszélek,; ha abbahagytam a munkát, azonnal követelte, hogy odamenjek hozzá, vigyek egy marék füvet vagy egy kis cukrot. Egymás tekintetéből olvastunk,, mintha tényleg, valami hihetetlen intelligenciával lett volt volna megáldva. A tanításánál, új dolgok tanulásánál elég volt egyszer megmutatni valamit és tudta, megcsinálta élete végéig. Ritka az ilyen ló, amely aki, a világ egyik legjobb lova volt. Az olimpiai szakágakban, tekintve ez ideig, a magyar lovassportnak a legjobb eredményeket hozta. Áldom a jó istent, hogy ezzel a lehetőséggel megajándékozott, mert a lovassportolót a ló emeli azokba a magasságokba, amit elérhet. Az én értékítéletemben a ló a lovassal, egyforma súllyal szerepel az összteljesítményben, és segítőtársa a lovasnak.”

Miért fontos, hogy az ember milyen kapcsolatot alakított ki a lóval, mennyire vannak összhangban, lelkileg hogyan hangolódnak egymásra?

“Amennyiben olyan sportágat választottunk, illetve olyan munkát, ahol a két élőlény közös tevékenységétől függ az eredményesség, akkor alapfeltétel, hogy a két élőlény között hihetetlenül szoros, személyes – mondhatnámjuk lelki – kapcsolat alakuljon ki. Enélkül semmilyen lehetősége nincs a lovasembernek a lóban rejlő genetikai képességek felhozására megmutatására. Amíg a ló és lovas között nincs szoros kötődés, szem- hang- és testkontaktus, addig véletlenül se higgye és reménykedjen az ember, hogy – bármilyen szakágában a lovaglásnak – eredményes tud lenni. Negyvennégy éves tapasztalatbóltal a hátam mögött mondom, hogy ez a kitétel nemcsak a nehéz, hanem a nagyon jó karakterű lovakra is érvényes. Én úÚgy gondolom, csak a ló szerete, tisztelete mellett szabad csak vállalni ezt az életformát, és ez adja az alapot ló és ember kapcsolatához. tén keresztül szabad vállalni ezt az életformát és ez megadja az egymáshoz viszonyulási szintet. Akit szeretek, ahhoz másként közelítek, mint akit nem szeretek. Ez az alaptétel, valamint a szakma klasszikus elveinek betartása hozza majd azokat az összetevőket eredményeket, amelyek során ló és ember között hihetetlen lelki kapcsolat épül, hogy  a ló károsodás nélkül, – beleszámítva a természetes elhasználódást –, tehesse a dolgát, amennyire csak tudja.”

A lovak mindennapjai sem egyformák, előfordulhat, hogy neki is „rossz napja” van, valami bántja. Figyelembe lehet-e, kell-e venni ezt a ló lelkiállapototát?

“Igen, a mindennapi munkában fontos, hiszen élőlény, neki is van saját bioritmusa, érzi az időváltozást, tudja a napszakokat, az érzékszervein keresztül kapcsolódik a külvilághoz, ugyanúgy érez, mint az emberek., csak más szinten. Ugyanaz a ló más és más arcát tudja mutatni minden alkalommal. Minden, előző naphoz képest változást észlelünk történt változást észreveszünk. Munka előtt az általános egészségét felmérjük, de a lóra ülésnél, a hozzá való közeledéssel már érzékeljük a hangulatváltozásokat, s de a ló ugyanígy tesz velünk, emberekkel, sőt azonnal le is reagálja reagál is. Ha egy ló hosszú ideig van ugyanazon a helyen van, sok évet eltöltött ugyanabbanzon a képzésben, ugyanannál a lovasnál, akkor bizonyos határok között mozog ez az ingadozás, de mégis számolni kell vele. állandóan számolni kell vele.”

Az Ön hangulataira, lelkére milyen hatással vannak a lovak?

“Nélkülük nem tudnék élni, nem tudnám elképzelni az életemet. A legpozitívabb hatással vannak rám, mondhatnám, számomra, a földi paradicsom, a lovak között van. A sport vonatkozásában az életem, és a munkám értelmét a lovak jelentik. A családom és az emberi kapcsolataim természetesen más jellegűek, minőségűek. Boldog vagyok és hálát adok a Jjó istennek, hogy ezt a hivatást választottam, mert a lóban olyan igaz barátot találtamunk, aki mindig őszintén reagál viselkedésünkre, és soha nem csalja meg az embert.

Vitathatatlanul pozitív hatással van az emberi lélekre.Nagyon pozitív a hatása, ez vitathatatlan. Nem az elfogultság mondatja velem, de gondoljunk el az autista, a mozgás- és szellemi sérült gyerekekkel folytatott lovas foglalkozásokra. számára olyan lehetőség, amivel picit lehet rajtuk segíteni. Megható például, amikor egy olyan autista gyermek, akinek életében nem nyílt még szóra a szája egyszer csak elkezd hangokat adni. Természetesen, az egészséges embernél a hatás ezt másképp nyílvánul meg,éli meg, de a beteg emberre sokkal fokozottabb még nagyobb hatással van, sokkal több élményt kapnak, minden tekintetben. mind pozitív, mind negatív tekintetben. Eufórikus állapotba kerül az ember a ló mellett, amikor dolgozik vele, vagy egyszerűen csak tesz-vesz a közelében. A lovaglás egyfajta magatartásforma is, hiszen a ló megtanítja az embert viselkedni.”

Jobbak lesznek tőle az emberek?

“Sokkal. Ugyanis az az ember, akinek sprőd rideg a lelke, nem is gondol arra, hogy társakkal, emberrel vagy állattal, hogyan lehet szimbiózisban élni. A finomabb és jólelkű emberek a lovat választják és velük szeretnék élni az életüket. Természetesen itt is van, aki hirtelenebb és nem olyan jó karakterű, és ezért durvább a lóval, de a szíve mélyén mégis szereti a lovat. De Aaki azonban igazán szereti a lovat, az nem tud vele gátlástalanul durva lenni, akármi történik. Gyerekkoromban egyszer láttam, hogy a homokbányából nem tudták a lovak kihúzni a kocsit és a kocsis nem valami finom módszerekkel próbálta a kocsis a célállomásig eljuttatni a szállítmányt. Jobb lett volna, ha segítséget hív és a másik fogatot is elkéri, de a kivagyiság, az „én lovam jobb, mint a tiéd” ezt nem engedte, inkább szakadjon meg a ló!, és inkább megszakadt a ló. Az biztos, hogy a siker hajhászása a sportban is néha túlfeszíti a húrt. Ennek ellenére mindenki, aki a lovat választja valamiért mégis, jobb lelkű, és akárhogy is foglalkozik ítéljék meg abból, hogy mit csinál a lóval, azért  szereti őket. Az más kérdés, hogy amit el akar érni csinál, azt a saját adottságában tudja-e a ló, de a szíve mélyén szereti és tiszteli sporttársát, a lovat.”

„Boldog vagyok és hálát adok a jóistennek, hogy ezt a hivatást választottam, mert a lóban olyan igaz barátot találtam, aki mindig őszintén reagál  és soha nem csalja meg az embert.”

A lovak csodálatos világában a sport szempontjából megkülönböztetjük a lósportot és a lovassportot. A kettő kissé eltávolodott egymástól. Ön szerint lehetne-e ezt a távolságot csökkenteni, illetve a lósportba a képzés során becsempészni a díjlovaglást?

“Nem, ezek nem távolodtak el, hanem egymáshoz közel, párhuzamosan futnak, rokonok, mivel mind a kettőben a ló és lovas játssza a főszerepet. A kétféle sportban Mindkettőnek más a jellege, más a kihívás, a célfeladat, más a ló tenyésziránya,. aA lósportnál – ahol a tenyészcél, hogy a minél gyorsabban futásssa le a távot –, ügetőlovakat és galopp telivéreket tenyésztenek sok száz éve óta. A sportlovaglásban más trendek uralkodiknak, sokkal lassabb az előrehaladás, más célzattal lovagolják a lovakat. Azonban mMindkét szakágban azonban, ugyanúgy biztos kapcsolatnak kell lennie a két élőlény között, és a tréningmódszerekkel ugyanazokat a relatív eredményeket tudják kihozni a lóból.”

Van egy nagyon tehetséges lánya Zsófi, aki az Ön  nyomdokaiba lépett. A lószeretet, a hozzáállást örökölni lehet, vagy megtanulni, hogyan lehet ellesni ezeket a titkokat?

“Én úgy látom, öröklött tulajdonságról van szó. Amit az ember hivatásként vagy életcélként élete folyamán egy belső hangra választ, az a  abban a génekben kódolt dolgok jelenítődnek meg. Amit az említett gének alapján öröklötten gondolunk és csinálunk, az sokkal magasabb szinten fog megvalósulni és általa magasabbra jutunk, jobb a kötődésünk a választott életcélhoz.

Zsófi örökölte, – az édesanyja is kiváló versenylovas volt – beleszületett ebbe a milliőbe. Választhatott volna bármit mást, hiszen a lehetősége megvolt, elég sokoldalúan, nem volt kötelező, hogy ezt csinálja,, de őt is irányították a génjei és erre orientálódott, ezt akarta.”

Ön nagyon szerencsés, már már irigylésre méltó, hiszen van egy csodálatos felesége, tehetséges lánya, és persze a lovak

Mindig azt mondtam, én vagyok a világ legboldogabb embere, mert olyan ajándékot kaptam az élettől, amit mindenkinek csak kívánni tudok.”

Köszönöm a beszélgetést!

Hajdú Ágnes
Kép: Canva
Frissítve: 2023.08.29.

Gudmon Kata: Szívdobbanás

Gudmon Kata: Szívdobbanás

Igaz történet alapján..

… követte őt, akármerre fordult. Csizmájának nyoma ott maradt a vizes homokban, melyet eláztatott az előző napi eső, s a nyári hónap e hűvösebb reggelének szele simogatta az arcomat amint a karámon ülve csodáltam őket. Aki kívülről nézte, azt mondta micsoda bemutató, de én tudtam, hogy ez nem kényszeríttet, hanem természetes mindkettejük számára.

Füleit végig az előtte lépkedő, nála sokkal kisebb, szemében mégis hatalmas barátja felé tartotta, s fejét lehajtva követte őt. Ahogy bőrén érezte az érintését nagyot sóhajtott, s tétovázás nélkül lépte át a magasított rudat, egy percig sem kételkedve a lány döntésében. Mintha tudta volna, ha ő vele van, nem érheti semmi veszély.

A néma csend, mely körülöttünk, nézők között uralkodott, lassacskán beterítette az egész udvart, de azt hiszem, hogy csak én, egyedül én hallottam azt, ami a mai napig is tart: kettejük közös szívdobbanását…

Sok-sok éve már annak, hogy e mérhetetlen bizalom él kettejük között, s én nem is tudnám megmondani, hogy mikor kezdődött. Egy biztos… nem az első lovaglásnál.

A lopott pillantások, az eltévedt gondolatok, az egymás felé való kíváncsiság keltette életre ezt a kapcsolatot. De nem csak ők figyelték egymást, én kívülről láttam az egész „szerelmet”.

Apa újfajta motivációt talált ki a számunkra. Azt mondogatta, hogyha akármilyen tantárgyból viszünk haza egy ötös osztályzatot, elvisz minket lovagolni. Ó abban az időben angyal gyerekek voltunk, rendszeres látogatóivá váltunk a tanyának. Egy lovon ellovagolgattunk ketten egy órán keresztül. Viszont egyvalami váratlanul ért.

Az egyik ilyen szombati délutánon, amikor megkérdezték tőlünk, hogy melyik lovon szeretnénk lovagolni, időm sem maradt a válaszadásra, Zsófi, aki már akkor is sokkal bátrabb volt nálam, Saci nevét kiáltotta. A szívem hírtelen megszűnt dobogni, levegőt alig kaptam, de követtem őt a karám felé.

–   Miért félsz tőle? – kérdezte Zsófi, miközben próbáltam másik lóra erőltetni.

Saci akkor 10 éves lehetett, de addigra már Ballószög leghírhedtebb lovává vált. Csikó kora túlnyomó része arról szólt, hogy belé nevelték a rohanni akarást, ereje teljében volt, izmoktól duzzadó ló.

Ebből adódóan óriási kihívást jelentett a lovasok számára, bár hamar bebizonyította, hogy nem enged akárkit a hátára. Számtalan csikós, cowboy és hobbilovas tanulhatta róla az esés fortélyait.  Hívták már őrültnek, betegnek, átoknak, de én mindvégig tudtam, hogy csak a megfelelő társra vár. Mégsem mertem felülni rá.

Hiába volt körülöttünk a karámfal, ha Saci vágtatott szűkülni kezdtek körülöttem a falak. Nem szégyen bevallani, hogy rettegtem tőle. De Zsófi…

Egész másként ért hozzá, suttogott neki, értette minden mozzanatát. Fogalmam sincs, hogy honnan, vagy mikor tanulta ezt, egyáltalán tanulta-e, de elgémberedve figyeltem, ahogy Saci könnyed ügetésbe ugrik a megszokott jelre. Minden erőlködés nélkül állt meg és fordult, füleit végig hátracsapva figyelt lovasára.

Ettől a naptól kezdve Zsófi örökös lovasává vált, s minden alkalommal egyre jobban éreztem a kettejük között kialakuló barátságot.

Évek teltek el az első közös munka óta. A rendszeres látogatások miatt már ingyen lovagolhattunk, edzhettük a lovakat, s ez egyben volt munka és szórakozás. Minden hétvégén órákat töltöttünk kint a tanyán, hogy csiszoljuk a tudásunkat. Mint a diák az iskolapadban, olyan komolysággal vettük az egymást követő akadályokat, de most csak a lovak voltak a tanáraink.

Sokkal nehezebb volt megérteni őket, mint akármelyik embert, mégis nekünk könnyedén ment. Beszélhetnék az én kapcsolatomról is a lovakkal, de az korántsem volt annyira látványos, mint Zsófié. Én titokban figyeltem őket és tanultam tőlük, meghúzódva a háttérben. Éreztük a szabadság szelét, ahogy vágtattunk, és átjárt az a felemelő érzés, amit minden lovas átél. Mégis, vágytunk az igazi szabadságra…

Forró, nyári nap volt. Egész héten terveztünk, gondolkodtunk, hogyan kérdezzük meg a tulajdonost, hogy engedjen el bennünket terepre lovagolni. Eszünkbe sem jutott, hogy a rengeteg tervezés ellenére becsúszhatnak problémák…

Azt hittük, elég ideje vagyunk már a lovak közelében ahhoz, hogy irányítani tudjuk őket, de reményeink nem hasonlítottak a valóságra. A lovak izzadtak a tikkasztó hőségben, mi pedig mosollyal az arcunkon készítettük ki a nyergeket és kantárokat. Zöldfülű, nagyravágyó gyerekhez híven másra sem gondoltunk, csak hogy induljunk.

Egyetlen bemelegítő kört sem tettünk a karámban, nem futószáraztuk le hátasainkat, csak elindultunk. Alig értünk ki a tanyára vezető út végére, Saci megérezte a szél illatát, és nyomban sebesen vágtatni kezdett. Lovaink azonnal a nyomába eredtek, de egy sem tudta utolérni a sárga kancát. Kétségbeesetten próbáltunk megállni, de minél jobban húztam a szárat, lovam annál inkább belefeküdt a zablába.

Cipőm beleszorult a kengyelbe, így az járt a fejemben, hogy muszáj fent maradnom a hátán ennek a száguldó bolondnak, ha leesek maga után vonszol és biztosan nem élem túl. A fák ágai belógtak a keskeny útra, egymás után kaptam az ütéseket az arcomra, de erősen kapaszkodtam. Néha-néha hallottam, hogy  Zsófi kiabál Sacinak, hogy álljon meg, de a rohanási kedv egyik lóban sem csökkent. 3 km gyorsvágta után az én száguldásom véget ért, végre kifulladt a hátasom, és kétségbeesve nyerített anyja után, hogy egyedül hagyja.

Ezek után már csak azt tudom leírni ami velem történt, hogy Zsófi hogyan is úszta meg az esetet csak később hallottam tőle.

Helga ügetni kezdett, s én kihasználva a mellettünk lévő kis lakatlan rétes részt, leugrottam a hátáról, és a kantárt a kezemben tartottam. Mérgesen szitkozódtam, aggódtam a testvéremért, hiszen a falu kellős közepe felé tartottak, amikor eltűntek a szemem elől. Azon járt az agyam, hogy hogyan meséljük majd el mindezt a tulajdonosnak, mi lesz, ha bármelyiküknek baja esik? Nem mertem visszaszállni a nyeregbe, biztosan, hogy hamar megismétlődött volna ez a vad vágta.

Óriási kő esett le a szívemről, amikor meghallottam Zsófi hangját, amint utánam kiállt. Vezette Sacit, s látszólag egyiküknek sem esett semmi baja. Mivel sok idő telt el, a keresésünkre indultak, s végül sajgó térdekkel, és hólyagos kezekkel de visszakerültünk a tanyára.

Még soha nem éreztem olyan félelmet, mint akkor. Ahogy észrevettem, hogy a lábam nem mozdul, a pillanatképek azonnal átfutottak az agyamon. Az ösztöneim azt súgták, ha leesel, nem úszod meg. Azt hiszem ekkor tanultunk meg igazán lovagolni. Nem estünk le, bármilyen keményen is rázkódtunk a nyeregben, ekkor fogtuk fel, hogy a lovak nem úgy viselkednek a karámban, mint odakint a vadonban.

Féltünk elmesélni a szüleinknek a történteket. Féltünk, hogyha megtudják, nem engednek ki bennünket többé. De nehéz lett volna eltakarni a lila foltokat a lábunkon, kezünkön, és persze a véres arcomat. De apa csak annyit kérdezett:

–  Leestetek?

–  Nem, leszálltunk. – nem szólt semmit, csak kezet nyújtott, és megrázta azt. Nem tudtuk elhinni, hogy valóban ez történt.

Itt szót említenék Apáról is, hiszen neki köszönhetjük a lovak iránti soha el nem múló vonzalmat.

Még nem volt akkora divatja a lovaglásnak, mint napjainkban, akkoriban valóban csak a szórakozást elégítette ki. Apa a helyi western lovasok közé tartozott, ő lovagolta az egyik legvérmesebb arabot, akire soha nem engedett fel bennünket.

S bár ő mindig csak figyelt minket, mégis jó érzés volt, amikor ő maga is kijött velünk a tanyára. Gyakran mondta, mit, hogyan csináljunk, bár ő se tanulta senkitől, csupán, pontosan ahogy nekünk, ösztönből jött az egész. Amikor lóháton beállított elénk western kalapban a nyári napsugarak takarták arcát, s árnyéka hosszúra nyúlt a füves földön, a régi cowboy történetek egyikében éreztem magam. Ahogy telt az idő, elmaradt a kalap, majd egyre kevesebbszer vitt minket lovagolni, végül pedig már csak akkor ült lóra, ha mi ráültettük egyre. Nem azért, mert nem szerette, csupán az ideje nem engedte.

Az egykori példaképből és tanárból vált mára diák, s gyakran előfordul, hogy rákérdez dolgokra, például, miért dőlünk be a kanyarban, vagy miért dűlünk hátra megállásnál.

De kanyarodjunk vissza eredeti témánkhoz, Zsófihoz és Sacihoz. E kalandos nap ébresztette fel nővéremben a küzdeni akarást, itt döntötte el, hogy addig dolgozik tovább a hírhedt kancával, amíg nem fordul elő még egyszer egy ilyen eset.

A zablát felváltotta a Hackamore kantár, ami sokkal erősebb a hagyományos szerszámoknál. Ez kimondottan az orr légző csöveit szorítja, így a ló hamar rájön, hogy ha levegőt akar kapni, meg kell állnia. Kegyetlen módszernek tűnhet, de Saci kiváló hátaslóvá avanzsált elő.

Még több idő telt el, fokozatosan szoktattuk vissza a lovakat a rendszeres mozgáshoz, így csökkent bennük a hatalmas rohanási kedv is. A tanya előtti mezőn teszteltük az eredményeket, igaz, hogy lassan, de biztosan haladtunk….

Aztán új kihívások következtek mindannyiunk számára….

Abban a hónapban töltötte be 15. életévét a Gábor Tanya, Saci otthona. Ezt az alkalmat muszáj volt megünnepelni, s azon a meleg szeptemberi napon sok ember összegyűlt a tanyán. A nyüzsgő emberek forgataga nem volt szokatlan a lovak számára, hiszen egész életükben hozzászokhattak már a tömeghez.

Most azonban nem csak számunkra, de a vendégek számára is unalmassá vált a szamarak és kiskecskék simogatása, pár kellemesen eltöltött óra után a forgatag egyre inkább fogyni kezdett. Túl korán volt még, valamit ki kellett találnunk, hogy feldobjuk a hangulatot.

Már az első percekben, ahogy a tanyára léptem elleptek a kisgyerekek azzal a kérésükkel, hogy lovagolni szeretnének. Ők adták az ötletet.

Nem tellett bele sok idő, mire talpig beöltözve, pirosra festett arccal és orral léptem ki az öltöző ajtaja mögül. Nehéz volt úgy eljutni a karámig, hogy meg ne bámultak volna, és meg kell valljam, nem bírtam ki nevetés nélkül. Ehhez azért tudomány kell, saját magamat megnevettetni nem kis feladat.

A karám fala mentén hamarosan egy szabad hely sem maradt, a kicsik a felnőttek nyakában tornyosultak, én pedig végig azon gondolkoztam, hogy mit kellene előadni.

Aztán hírtelen megszólalt egy zene. Megpillantottam Zsófit amint a keverő pultnál áll, és jelez, hogy kezdhetem, majd beszaladt hozzám a karámba.

Saját lovunk, Dakota volt a tökéletes segítőtárs, nyugodtan tűrte, hogy Zsófi engem dobál a hátán. Egy-két erőltetett esés, ügyetlenkedés a lovon és felhangzott a kacajok zaja a birtokon.

Ahogy kivonultunk, alig kaptam levegőt, boldog voltam, hogy jól sikerült a műsor. De ahogy megszólalt a lassú, szívhez szóló szám, kirázott a hideg.

Zsófi befutott a karámba, nyomában Sacival, akin csupán egy kötőfék lógott. Meg se tudtam szólalni, csak ellepett az az elnyomó pillanat, ami alatt csodáltam kettejüket.

Sacit nem zaklatta fel a tömeg, ugyanúgy loholt testvérem nyomában. Zsó képes volt csupán a testtartásával jelezni neki, és ő máris fordult, ügetett vagy éppen megállt.

Aztán, ahogy Zsófi megállt, nem tudtam mi fog következni. A közönséget figyelte, majd egy kislányra mutatott és magához hívta. Feldobta Saci hátára, majd elindult. A kislány remegett, de fantasztikusan érezte magát. Beletúrt Saci sörényébe és elfeledkezett mindenről, a körülötte lévőkről, és csak a lóra figyelt. Pár percet töltött rajta, de még sose láttam annál boldogabb gyereket.

Lassan elhalkult a szám, és Zsófi a karámközepére lépett, maghajolt, majd Sacira futottak szemei, aki szintén meg rogyasztotta térdeit, és letérdelt.

A taps hatalmas volt, a könnyek a szemembe szöktek ahogy végig futottam tekintettemmel rajtuk. Ellepték őket a gratulációk, egyesek kezet fogtak vele, mások fényképeztek.  Én csak a háttérben álltam, és mosollyal az arcomon kapkodtam levegő után.

A napsugarak cikáztak rajtuk, testükön megcsillant egy-egy izzadság csepp, s nagyokat szuszogva hagyták el a „színpadot”.

Az estig tartó mulatság után végre kiürült a tanya. Kezdett sötétedni, mikor szokásos körutamra indultam, hogy ellenőrizzem a lovakat, mikor megpillantottam a karámban valamit, ami újfent mosolygásra késztetett.

Kettejük lábnyoma még mindig ott virított a karám közepén, s nyomot hagyva az emberekben mosta el az esti zápor….

Ajánlanám ezt a történetet testvéremnek, Zsófinak, s ha Saci mestere lenne az olvasásnak, akár neki is. De ők sokkal jobban jártak, hiszen átélték mindezt, és úgy gondolom nem  lehet ezt eléggé megérteni a soraimból.

Köszönöm nekik, hogy megmutatták mi is az a kitartás és erő, amelyet csak egy szóval tudnék kifejezni:

Szívdobbanás…

Vége

Kép: Canva
Frissítve: 2023.08.29.

Négyesfogathajtó Eb – Váczi István kilencedik a díjhajtás első napja után

Legjobb magyarként a csapatban is érdekelt Váczi István kilencedik helyen áll a díjhajtás első, csütörtöki napja után a hollandiai Exloóban zajló négyesfogathajtó Európa-bajnokságon.

A lovak együttes munkájáról és a jármódok szabályosságáról számot adó első számban 12 induló után a német Michael Brauchle vezet 50,91 hibaponttal, tőle 12,12 hibaponttal marad el Váczi. Szintén csütörtökön szerepelt a kizárólag egyéniben érdekelt Juhász Péter és Tóth-Simon Sándor, akik közülük előbbi 66,09 hibaponttal tizedik, utóbbi pedig 69,89 hibapontos teljesítménnyel 11.

A magyarok közül pénteken a mezőny második felében kezdi meg a szereplését ifj. Galbács Ferenc, valamint a másik két csapattag, Papp János és a 2004-ben csapatban világbajnok Dobrovitz József. A csapattagok közül mindhárom számban a két jobbik versenyző eredménye számít bele.

A kontinensviadal szombaton a maratonhajtással folytatódik, majd vasárnap az akadályhajtással zárul.

Forrás: MTI

Kép: Canva
2023.08.28.

Hiba bejelentés