Kezdőlap Blog Oldal 20

Equitrend Mérnökiroda: Hogyan kezdjünk neki az istállóépítésnek

Írta:
Lovasok.hu

Hogyan Kezdjünk neki az Istállóépítésnek?
A LÓistálLÓ – avagy – lovak kényszerzubbonyban

Két olyan gondolattal találkoztam a minap, amiért – elvetve az effajta pikírtséget – újra fogalmaztam mindent, amit eddig az ISTÁLLÓÉPÍTÉS témakörében bevezetőnek szántam.

Az egyik: ”Az istálló a lovak egyik „szükséges rossz” és természetellenes élettere, a hobbi-lótartóknak, sportolóknak a szó legjobb értelmében vett „játszótere”, a kikapcsolódás helyszíne, a lovardában folyó munkának fontos előkészítő helyisége.” (Ernst J.- Fehér D.: Sérülések és balesetek megelőzése a lovak körül)

A másik:… a ló számára a legbiztonságosabbnak vélt hely a megszokott istállója!  Hiszen a kint pánikba esett ló akár lovassal, akár lovas nélkül is a számára védelmet nyújtani vélt istállójába vágtat.

A kép illusztráció

Amit itt leírok, nem „szentírás”, kíváncsian keresem az általam eddig nem ismert megoldásokat, némely dologban sokan más lehetőségeket látnak helyesnek, magam az alábbiakban megfogalmazottak mellett teszem le a garast.

A továbbiakban – a fentiekre figyelemmel is – azt nem tárgyalnám, hogy istállózzuk-e a lovat, vagy ne, mennyit és mikor, kinek van ebben, vagy abban igaza („.. mindig annak, akivel éppen beszélek, meg nekem…” dr. Kurucz János), nincs értelme annak, hogy itt ekörül forogjon most a vita, annak viszont igenis van, hogy ha már istállót építünk, akkor azt hogyan tegyük …

Nem könnyű újat mondani a lovak szemszögéből nézve azok után, amiket ebben a vonatkozásban Kovácsy, és Monostori professzor urak a múlt század végén kiadott, lótenyésztésről szóló könyvükben nagy gondossággal, és részletességel leírtak.
Illusztrálandó aktualitásukat, idéznék:

… „Mi is voltunk gyakorló állatorvosok s vajmi sokszor hagytuk oda könnyes szemekkel az olyan gazda istállóját, a ki azt a kucsma nagyságu lyukat, a mely télen bunda darabbal vagy szalmával, fűrészporral el volt tömve, ablaknak nevezte, s a ki azt a négyszögletű rést, melyen két rét görbülve kellett ki- vagy belépni, ajtónak hívta; könnyes szemmel hagytuk oda talán a szánakozás, de még inkább a miatt, mert szemeinket a sötét, levegőben szegény istálló bűze kimarta….”
„…. habár mi ismerünk jó és rossz építési anyagot s habár hajlandók vagyunk mindenütt a jobbat ajánlani, mégis az építtetőre kell bíznunk a falnak való anyag megválasztását éppugy, mint az istálló más részcinek felépítéséhez szükséges materi kikeresését is, mert hiába, ha valahol, itt már a körülmény és a zseb nagyon is döntő valami.”

Megszívlelve a „zseb” kérdésében felvetetteket, már itt előrebocsátanám, hogy az alkalmazható építőanyagok, az építési módok részletes tárgyalásánál a „jóság” kérdésében meg nem tántorodva, abból jottányit sem engedve gondot fogok fordítani a gazdaságosság kérdésére is, nemkülönben a helyi és tájjelegű lehetőségek kihasználhatóságára.

Node mégis, mi az ami időközben változott, és így az új istállóépítéseknél feltétlenül tekintetbe kell venni?

ELSŐKÉNT: az igáslovak, haszonállatként, katonalovakként tartott lovak ideje lejárt. (Ahol mégis tartanak ilyeneket – bizony kis számban -, ott ezeknek a jóltartása talán még nagyobb becsben kellene, hogy álljon…) Ma az  istállózott lovak sport, vagy hobbilovaglás céljából tartatnak, ill. tenyésztetnek, és lakuk (aholis az állásban tartás ma már tilos!) általában lovarda része.
Olyan szoros az összefüggés az épített környezet (hardver), és a működtetés között (szoftver), hogy egy nagyszerűen megépített istállóban is hullhatnak a lovak, ha egyebekben a hanyagság gyökeret ver, a táplálás, gondozás, tisztántartás, odafigyelés nem megfelelő. Magam oda vinném a lovamat, ahol még nem járt állatorvos, vagy ritkán, vagy csak szemlét tartani…(ott is tartom, Papánál…) … ilyenformán a lovardatulajdonos, lovasbirtokos számítógépes nyelven szólva egy rendszergazda, akinek a feladata a hardver, és a szoftver összehangolása, az így összeálló egész hibátlan működésének  biztosítása.

MÁSODRÉSZT: az akkoriban felhasznált anyagok jó része vagy feledésbe merült, vagy szinte beszerezhetetlen, vagy nincs szakember, aki bánni tudna velük. Ugyanakkor új anyagok jelentek meg, ezek materiális természete általában pontosan definiált, méretezési lehetőségeink az építéstudomány fejlődése okán nagy biztonságot nyújtanak, legyen szó akár erőtanról, hő, és páratechnikáról, tűz, és villámvédelemről, még az is tudható, hogy a felhasznált anyagok károsak-e, vagy milyen mértékben károsak az egészségre.
Van villanyunk, fejlett fűtési, hűtési, vízellátási, szennyvízkezelési lehetőségünk, mindezek még kiépített közműhálózat híján is.

HARMADRÉSZT: Az istállók építésénél nemcsak a lovak jólléte veendő figyelembe, hanem a lótartók, sportolók, lovasedzők, hobbilovasok, vendégek, a lovászok, és más lovardai téblábolók igényei, az emberi higiénia biztosítása is.

NEGYEDRÉSZT: naprakész és gyorsan változó humán, és állat-egészségügyi előírásokkal kell számolni, németesen európai sterilitásra törekvő korunk néha olyan túlzásokba is esik, amelyek sokszor képtelen és részben megoldhatatlan kívánalmakat támasztanak. Nevezetesen például a humán egészségügy előírná, hogy zárt tárolót építsünk mondjuk 40 ló trágyájának, az arra kirándulók kényes orrát, valamint a légycsapókat kímélendő, amelyet aztán a mezőgazdasági szakhatóságok előírásai 60-80 napig a tárolóban pihentettetnének kihelyezés előtt. Ekkora házat nem lehet a lósz..trágyának építeni….nem állítom, hogy nem kell vigyázni a földi, és földalatti értékeinkre, vizeinkre, ivóvízbázisainkra, viszont azt igen, hogy disztingválni kellene, ám a hivataloknak sajnos nagyon nagy az inerciájuk. …
Egy hidrogeológus ismerősöm mint ló-laikus, nem értette, miért nem lehet döngölt föld az istálló padlója, mondván: ami beszivárog ott, az fel is dolgozódik, a természet rendje szerint..- s bár néhány ezer évig ez nem jelentett gondot, mégis talán nem ő tudja jól…
… Érdekes, hogy a karámot, és a kifutót még senkinek sem jutott eszébe szigorúan leszigeteltetni, pedig ott is ugyanaz csurran-csöppen…. -attól félek, hogy ami késik, nem múlik…és sajnos az emberi butaságnak nincs határa…főleg, ha hivatalt is ád hozzá a jó Isten-.(minő paradoxon…)
Tapasztalataim szerint viszont a legnagyobb hozzáértéssel a természetvédelmi hatóságoknál, és az állategészségügy állomásoknál fordultak a megoldandó problémák felé, legtöbbször segítő szándékkal, itt nem „zöld” pártok lelkes-naiv aktivistáival, hanem két lábbal a földön álló szakemberekkel találkoztam…

ÖTÖDRÉSZT: eleinkkel szemben sajnos sokszor hajlamosak vagyunk kisebb jelentőséget tulajdonítani annak, ami annak idején igenis a legfontosabb szempontok közé tartozozott, hogy az antibiotikumok, tetanusz vakcina, görcsoldók, fájdalomcsillapítók, egyebek híján egy kis sérülés, vagy táplálási hiba is végzetes lehetett. Legtöbbször már a „romapatika” sem segített… igazából –úgy gondolom- ma is úgy, olyan gondossággal  kellene építenünk, lovat tartanunk, mintha ezekkel nem rendelkeznénk.

HATODRÉSZT: rendelkezünk korszerű tűzoltási technikával, berendezésekkel, felszerelésekkel, tűzoltóhálózattal (… és rengeteg tűzvédelmi előírással). Lehetőségünk van a füst és tűzjelzésre, jelentkezésének már korai szakaszában is.

HETEDRÉSZT: a közút, vasúthálózat sűrűsége, az egyéb épített környezet állatainkhoz való relatív közelsége sok veszélyforrást rejt, ha elszabadult lovaink pánikba esve keresztül-kasul rohangálnak az utakon, végzetes balesetet szenvedhetnek (példa erre néhány tűzeset, amikor is a kihajtott, vagy elmenekült állatok közül sok közúti baleset áldozata lett.

Az istálló építésének tárgyalását kétszer-két oldalról közelíthetjük meg. Egyrészt tárgyalhatnánk helyiségenként, helyiségcsoportonként, másrészt az épületszerkezeti elemek (fal, padló, tetőszerkezet) sorbavételével, mindezt egyszer az ember, másszor a ló szempontjait értékelve. Ebben a dolgozatban a második utat járnám végig, az épületszerkezetek kialakítását, az adott funkció feltételrendszerének megfelelően a felhasználható anyagok, szerkezetek bemutatásával, azok építési követelményeit részletezve.
Az istálló ugyanakkor nem csak épületszerkeztekből áll, ezekhez a mi esetünkben rendkívül szorosan kapcsolódnak – már-már épületelemeként- a különböző felszerelések, berendezések, berendezési tárgyak ( például még a kötőféket is az épület részének tekintem.)

AXIÓMÁK,
AMELYEKET TUDOMÁSUL KELL VENNI, ÉS ISTÁLLÓÉPÍTÉSNÉL IS ELSŐRENDŰ TUDNIVALÓK.

– AZ ISTÁLLÓBAN ÉS A LOVARDÁBAN MINDEN ELSŐSORBAN A BALESET, ÉS EGÉSZSÉGVÉDELEMRŐL SZÓL, S CSAK AZUTÁN MINDEN MÁSRÓL, KÉNYELEMRŐL, KELLEMRŐL.

– A ló természete ellen való -még szélsőséges- körülményekhez valójában és látszólag is jól alkalmazkodik, így ezeket a körülményeket hajlamosak vagyunk számára megfelelőnek tekinteni. Ennek az árát ( pl. rejtélyes eredetű betegségek, sérülések, viselkedési devianciák, stb.) a fentiekkel összefüggést nem látva fizetjük meg.
– A ló természete szerint  télen, nyáron a szabadban, többnejűségi alapokon szerveződött csapatban élő állat, akit mesterséges körülmények közé kényszerítettünk, részben szocializáltunk, – bár ez nem feltétlenül barátunk kedve ellenére való-, éppen ezért hozzánk való alkalmazkodásával, barátságra törekvésével visszaélni nem úriemberhez illő.
– A ló természete szerint társas, baráti viszonyra törekvő lény, egymás közötti nézeteltéréseket főleg figyelmeztetéssel rendezi, ehhez való alkatrészei a fogai, ill. lábai, (odaharap, odarúg) alvási ideje rövid, és szakaszos, (igazából éjjeli állat), kevés kivételtől eltekintve állva pihen, ill., alszik, fekve kevés időt tölt, táplálkozási igénye folyamatos, erre való szervei alapvetőén  a föld szintjéről való legelészéshez, iváshoz vannak kialakítva, prédaállat mivoltából fakadóan „ijedős”, menekülő állat, szorult helyzetében könnyen pánikba esik.
– A lónak saját jóegészségben tartásához, megfelelő vérkeringés ellátásához szinte állandó mozgásra van szüksége.
„Gondoljunk csak bele, milyen messze esik a hátsó patája a szívétől…”(-Kurucz János dr.- )
– A lónak ahhoz, hogy körbeforduljon, kb. a testhosszával azonos helyre van szüksége. 1,60-1,70 marmagasságnál: ~2,4-2,5 m, (vezetőszáron: további 50 cm) hely szükséges (fordulási sugara min. 1.50 m). Ezért, valamint a szervizigényeket is figyelembe véve a legkisebb elfogadható folyosó méret: 3m. (Ennél szűkebb helyen már csak nagyon lassan, óvatosan („topogva”) szabadna fordulni, főleg egy hirtelen szűk körbefordulás sérülés, és balesetveszélyes.)
– A lónak bőségesen rendelkezésre álló tiszta, oxigéndús, pormentes levegőre van szüksége. Az istálló széndioxid tartalmával arányos a többi egészségkárosító anyag jelenléte. A hideget, meleget jól viseli. A közhiedelemmel ellentétben nem annyira általában huzatra, légáramra, inkább a gyors, kis testfelületet érő hőmérséklet változást nem tudja korrigálni, főleg nyálkahártyás szervei érzékenyek

A ló- és általában az állatok messze nem emberi módon érzékelik a klímaviszonyokat.
Hogy mennyire nem, egy példa, Kurucz doktor mesélte: valahol, valamikor az „állat-élettan” kutatói sem a kezdet kezdetén jöttek rá, hogy a futópadon (azt hasznos holmiként alkalmazva –minthogy a műszeres vizsgálatok számára az is- ) vágtamunkára fogot,  vizsgált, jelfogókkal „bekábelezett” szegény párával szemben „szélgépet” kell felállítani, a  fokozott igénybevételhez megfelelő hűtéssel kell ellátni. – A tanulság csak annyi, hogy az emberi elme emberül működik,… szóval, hogy mi emberek melegítőben szoktunk kocogni…és akkor leginkább, ha fú a szél…. 
– Az ember átlagos ténykedése idején  20 OC körüli hőmérsékleten és kb 55%-os r.páratatalom mellet érzi magát a legjobban. A lónál ez kb 14 OC. …Azért jó lenne ezt már egyszer egy lóval is tisztázni… mint még oly sok más dolgot is….
– Tűzön nem megy át, még akár ha csak át kéne ugrania, inkább bentég a boxában.
– A ló lába kényes műszer, akár kismértékű, de tartósan fennálló deformitásokra is érzékeny, ezért a boxban a padlónak felfogásom szerint síknak és vízszintesnek kell lenni, karámban, kifutóban, legelőn (itt legalább részben) bőséges vízszintes, és jó talajú területet kell biztosítani.
– A ló, ha jobb elfoglaltsága nincs, és unatkozik, sajátos játékokkal, „rosszalkodással” múlatja az időt, mondjuk, addig okoskodik, amíg ki nem nyitja a boxajtaját, aztán sorban a többiét is, vagy a rostos, illetve fából való dolgokat -ha hozzáfér – elrágcsálja …de akácot például nem eszik.
– Biztosak lehetünk benne, hogy a ló a legkisebb baleseti forrást is előbb-utóbb (de inkább előbb) „megtalálja”. Abszolút biztonság nincs. Ahhoz talán testhezálló dobozba kellene zárni, …bár…gondoljunk csak Hudinire…

 

Írta: Kovács Miklós okl. építészmérnök
Equitrend Mérnökiroda

 

Frissítve: 2024.05.03.
Fotó: Canva

A lovaglás egészségmegőrző, egészségfejlesztő szerepéről

Írta:
Lovasok.hu

A lovaglás egészségmegőrző, egészségfejlesztő szerepéről

Mi is az egészség?
Több féle megfogalmazása, értelmezése van az egészségnek. Számomra az a legszimpatikusabb, amely az emberi szervezet hármas egységét, a test, a szellem és a lélek harmonikus működését jelöli meg az egészség fogalmaként, amely teljes összhangban van a természettel és a környezetével.
A folytonosan változó világunkban természetesen az egészségünk is változik. Az az egyensúly, amelyet az egészség jelent, lehet borulékony, vagy stabil, folyamatosan fejlődő vagy hanyatló, vagy éppen károsodott. Célunk az, hogy lovasaink egészségét megtartsuk, fejlesszük, vagy helyreállítsuk.
A lovas intézmények másik célja ismeretek átadása, képességek fejlesztése és a lovas életre nevelés, olyan viselkedésforma elsajátítása, amely illeszkedik a magyar és nemzetközi lovas kultúrához.

A kép illusztráció

Miért gondoljuk, hogy a lovas intézményeknek egészségközpontúaknak kell lenni?
Mondhatnánk a fenti gondolatokhoz kapcsolódva, hogy az emberek megőrizhessék, vagy fejleszthessék az egészségüket. Ez igaz, de sajnos már az iskolás korban is tapasztaljuk, hogy bizonyos testi „hibák” javítására, gyógykezelésére esetenként rehabilitációjára van szükség. Az orvosi szűrővizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy középiskolás korú fiataljaink több mint 50 százalékában már mozgásszervi megbetegedésekhez vezető eltéréseket fedezhetünk fel (hanyag tartás, gerincferdülés, lúdtalp, izomgyengeség, izületi instabilitás, szabálytalan izületi szögelések). Ezek az „apró” rendellenességek vezetnek a gerincoszlop egyre fiatalabb korban bekövetkező, egyre magasabb szakaszait érintő (ágyéki, háti, nyaki) degeneratív elváltozásokhoz, sérvekhez, a nagy izületekben (térd, csípő) kopásokhoz, meszesedésekhez. A test csont- és izomrendszerét érő egyenlőtlen fizikai megterhelés, amely bekövetkezhet otthon vagy munkahelyen, amely adódhat az „oldalasságból” (jobb – bal kezes vagy lábas) vagy a munkafolyamat jellegéből, de még a szakszerűtlen edzésmunkából is, szemmel látható izomtömegeltérést, asszimetriát és még panaszokat is okozhat. A „számítógéphez ragadt” és „gépkocsijában élő” társadalmunknak még soha nem volt olyan nagy szüksége a természetben, a szabadban végzett rendszeres mozgásra, mint napjainkban.

Az egészséghez nemcsak a test, de a lélek harmóniája is szükséges. Rohanó világban élünk, nincs időnk, szoktuk mondani. Nem érünk rá észrevenni a környezetünk, a természet szépségeit. Egy kedves indián megfigyelés jutott az eszembe:
„ A fehér embernek órája van, az indiánnak ideje.”
Szorongással, félelemmel vagyunk tele, gyakran gyűlölettel és agresszióval felelünk. Hiányzik belőlünk a megértés, a türelem, a szeretet és így nem vagyunk képesek a gondoskodásra, az egymás iránti felelősségvállalásra. Elégedetlenek vagyunk önmagunkkal és a környezetünkkel, túltengnek bennünk a negatív érzelmek.
Az egészség harmadik összetevője a szellem, a tudás, ismeretek a világról, amelyek megkönnyítik az eligazodásunkat.

Lovas kultúránk több ezer éves történelmünk fontos része. A ló ma is a leghasznosabb, legsokoldalúbb társunk. De a lovas élet mégsem tölti be azt a szerepet a magyar társadalomban és gazdaságban, amit a nyugati társadalmakban és gazdaságokban általában betölt. A lótenyésztéshez, lovagláshoz, lovassportokhoz kapcsolódó ismereteink összezsugorodtak, pedig ezeket az ismereteket az élet más területén is hasznosítani tudnánk. A lovas ágazat a nemzetgazdaságok jelentős teljesítményű szektora szerte a világon, amely emberek százezreinek ad munka- és megélhetési lehetőséget a lóápolótól az állatorvosig, a kocsikészítőtől a patkoló kovácsig. A magyar lovas ismeretek tudatalattiba süllyesztése azért is fájó, mert azokról a magyar találmányokról és szakmai fogásokról van szó, amelyeket még ma is megtalálhatunk a nemzetközi lovas életben, és amelyek magyar mesterek, magyar lovasok, magyar lovas tanárok kreativitását dicsérik.

Látjuk tehát, hogy bizonyos hibák, hiányosságok vagy helytelen gyakorlat teszi indokolttá, hogy lovas intézményünk egészségközpontú legyen.
Célunk az, hogy ezeket a hiányosságokat a ló, a lovaglás segítségével javítsuk ki, ami pedig jó, azt a ló és a lovaglás segítségével fejlesszük. Mi tehát vidéken szeretnénk a lóval az ember számára teljes szolgáltatást nyújtani, amely a test, a lélek és a szellem harmóniájához vezet. Vidéken ott, ahol szűkek a tornatermek, szegényes az infrastruktúra. Így valósíthatjuk meg azt a több évtizedes gondolatot miszerint „legyen a ló a falu tornaterme”, de egyben „pedagógusa” is, mert a lovaglás, mint intenzív fizikai és lelki élmény, erős tudat és jellemformáló hatással is rendelkezik.

A ló által az emberre gyakorolt fizikai hatások:

A ló a természet része és így vált az emberi élet részévé is. Mozgása ritmusos, egyenletes, rugalmas, háromdimenziós, amely az emberi szervezet számára rendkívül hasznos fizikai hatásokkal rendelkezik:
 Fokozza a medence, a gerincoszlop és a vállak mozgékonyságát => izületi mozgékonyság.
 Aktivizálja, vagy lazítja a felegyenesedésért, a gerinc tartásáért felelős izmokat => izomtónus szabályozás.
 Helyes mozgások automatizálása, a törsz fiziológiai beállítása mozgásdialógus által=> mozgáskoordináció.
 Az izmok folyamatos összehúzódása és elernyedése, folyamatos munkavégzés => izomerő fejlesztés.
 A ló háromdimenziós mozgásának követésében és értelmezésében születik meg és fejlődik a => mozgásérzékelés és a tértudatosság.
 Az egyensúlyzó szervünk folyamatos ingerlése révén, amely a szervezet érzékszerveinek koordinátora, nemcsak az érzékelés, hanem az agyhoz kötött bizonyos funkciók (számolási-, olvasási, beszéd- és írás készség) is jelentősen javulhat => szomatoszenzoros integráció

A rendszeres mozgást, mozgatást, amelyet a lovaglás jelent az egészséges test is igényli, a betegekben pedig a gyógyítás, a funkció visszaállítása céljából alkalmazzuk.
A lovon kialakított helyes testtartás a földön járáshoz hasonlítható, amely kíméli az izületeket, optimálissá teszi a terhelést, egyenletessé a kopást, könnyíti a légzést, összehangolja a különböző testrészek mozgását. Ez a könnyed biomechanikai egység így lesz képes hosszú időn át ellátni a feladatát.

A ló csak akkor képes a hátán lévő súlyt egyensúlyban hordani, ha ez a „súly”, a lovas, azt rugalmasan feszes ülésével megkönnyíti. Helyes ülés esetén a lovas valamennyi izülete együtt mozog, ringatózik a lóéval. Így valósul meg a szorongásmentes, harmonikus együttműködés, amelynek nem csak üteme, hanem szinte dallama is van. A rugalmasan feszes hát miatt a lovas „magas”, keze laza és független, hosszan lenyúló combok, feszültségmentesen hajlított térdek, szabad, a lóhoz simuló csizmák teszik tetszetőssé.
Ezen hatások eredőjeként élhetjük át azt az élményt, amelyet lovasérzésnek nevezünk.

A lovaglás psychés hatásai:

 Azt, hogy a lovaglás milyen érzéseket vált ki belőlünk, tartjuk a lovaglás psychés hatásának. Azért is tölt be a ló különleges szerepet az életünkben, mert nincs még egy olyan élőlény, amellyel hasonló eredményeket érhetnénk el a közös munka során.

Mivel váltja ki a ló ezt a pozitív lelki hatást?
 A ló, a maga fizikai megjelenésével, természetes erőtől duzzadó mozgásával, elegáns viselkedésével ragadja meg a szépségérzetünket, és ejti rabul a szemünket.
 A selymes szőre, testének melege, telt idomai is kellemes hatással vannak a lelkünkre.

A ló és a lovas kapcsolatában:
 A lovaglás tökéletes összpontosítást igényel, a környezet szinte teljes kizárásával, ami a feloldódást, a kikapcsolódást jelenti.
 A lóval való közös munka dominancia harc is egyben, a rangsorba előrébb álló irányítja a kapcsolatot. Biztos értékmérője a határozottságunknak, magabiztosságunknak, amelyet a ló úgy ismer el, hogy kitüntet bizalmával, és megbecsülést érez irántunk.
 A ló tettei szerint ítéli meg az embert. Szeretetre ragaszkodással, erőszakra durvasággal, gondoskodásra bizalommal, zaklatásra lázadással felel. Érzékeny tükör a viselkedéstanulásunk útján.
 A legfontosabb tulajdonságok, amelyeket a lovasnak ki kell fejlesztenie magában a siker érdekében:
– az empátia
– a türelem
– az alázat.
A munkasikerek vagy kudarcok jelezni is fogják, hogy hol tartunk a fejlődésben.
 A ló az embernél erősebb, gyorsabb, tömegesebb állat, a közös munka veszélyekkel jár, amelyben megjelenik a kockázatvállalás és felelősségérzet.
 A ló visszajelzéseiből a lovas megismerheti önmagát, ami egy reális énkép, és az egészséges önbizalom alapja.
 Az igazságosság, következetesség és a mértékkel alkalmazott erő a lovak esetében is elvezet a barátsághoz és a tisztelethez, ez a legfontosabb érzés, amit egy ló érezhet irántunk.

Az érzéseink az agyunk ingerfeldolgozásának termékei. Ezek az ingerek érkezhetnek belülről a testünkből, vagy kívülről a külvilágból, és válthatnak ki pozitív vagy negatív érzéseket.
Vezető csak az lehet, aki pozitív érzésekkel van tele. A pozitív érzések megnyugvást, békességet, harmóniát jelentenek. Ezek az érzések a következők: bizalom, önbizalom, szeretet, tiszta lelkiismeret. Ha ilyen érzéseink vannak megnyugszunk, feltöltődünk, érzékenyek vagyunk a körülöttünk lévő világ szépségeire. Elfogadjuk, és nem akarjuk megváltoztatni a világot a saját képünkre.

Ha a negatív érzések kerítenek hatalmukba bennünket az ingerek feldolgozásának eredményeként – ez a stressz -, akkor egy olyan izgalmi állapotba kerülünk, amikor úgy érezzük, hogy azonnal cselekednünk kell, támadni vagy menekülni. Négy fontos érzés, ami ezt a helyzetet létrehozza: félelem, kishitűség, gyűlölet, bűntudat.
Az érzelem az a több komponensű motivációs rendszer, amely bennünket cselekvésre ösztönöz. A stressz olyan erős érzelmi töltés, amely markáns magatartási jegyekben mutatkozik meg. A stressz helyzetben jelentkező negatív érzések akár menekülésre, akár támadásra sarkalnak, hatalmas terhet jelentenek a szervezet számára és fogyasztják az energiatartalékainkat. A mindennapi tevékenységünkkel, munkavégzésünkkel szintén az energiakészletünket használjuk fel, amelynek a pótlásáról folyamatosan gondoskodnunk kell. A munka legyen az akár szellemi, akár fizikai nagyon fontos az életünkben. De az alvás és az aktív pihenés, a felfrissülés, az energiagyűjtés ugyan olyan fontos része az életnek, mint a munka.
A rekreáció, a stressz oldás egyik leghasznosabb eszköze a ló, mert úgy ad felüdülést, úgy változtatja pozitívvá az érzéseinket, hogy közben a testünkre és a szellemünkre is hat, tehát fizikálisan, psychésen és mentálisan is regenerál, oldja a stresszt, és pozitív érzésekkel tölt el.

Mit jelent a ló szellemileg, milyen tudás kapcsolódik hozzájuk?
A ló háziasítása óta az ember felelőssége a lóról való gondoskodás, hogy a természetes élőhelyhez hasonló körülmények biztosításával tegyük „komfortossá” a szabadságától megfosztott társaink életét. A lóhoz kapcsolódó ismereteink, a ló anatómiai és élettani működése, szokásainak, viselkedésének megértésére irányulnak. Több évezredes tudás halmozódott fel a lovak használhatóságának módjáról, a képzésük gyakorlati tapasztalatairól, a képességeik határairól. Több kötetet töltenek meg azok az ismeretek, amelyek a lovak használata során alkalmazott szerszámokról, eszközökről szólnak. Nélkülözhetetlen ismereteket is, amelyek kultúránk máig őrzött értékei. A lovak szerepe az ember igénye szerint sokat változott, és a hajdan fontos hadászati feladatok eltűntek, mára már csak a díszelgés és a hagyományőrzés maradt meg a katonai események között. Manapság a legjobb lovaink a sportban jeleskednek, tudásunk pedig, a felszerelésekre, szabályokra, a kiképzésre, az értékelésre vonatkoznak. A lovakról felhalmozott szellemi kincsünk nem csak a magas szintű tudományos ismereteket tartalmazza, hanem segítségünkre van az alapvető, hétköznapi gyakorlatok elsajátításában is:

 Irányok megkülönböztetése (jobb, bal).
 Számolási feladatok (hány lába, füle van a lónak?).
 Sorrendiség, erőhatások (lábsorrend, mozgásirány).
 Vezényszavak, lovardafigurák, lovaglási alakzatok.

Biztosan állíthatjuk, hogy a lovaglás, a lóval való foglalkozás során olyan szellemi tőkére tehetünk szert, amelyeket az élet más területén is hasznosíthatunk. Bizton remélhetjük, hogy a magyar lovas ismeretek nemcsak voltak, hanem még lesznek is az egyetemes lovas tudományok legfontosabb fejezetei.

Dr. Ungvári Zsigmond Lovaskultúra Oktató

Frissítve: 2023.11.28.
Fotó: Canva

Kösd meg lovardád biztosítását!

Írta:
Frisch Andrea

A lovardád működtetése során felmerülő kockázatokra ugyanúgy fel kell készülnöd, mint a mindennapok nyújtotta kihívásokra. A lovarda üzemeltetése során számos váratlan esemény és káreset fordulhat elő. Legyen szó lopásról, tűzesetről vagy természeti katasztrófáról, egy megfelelően kialakított lovarda biztosítás képes fedezni az ilyen váratlan költségeket. A biztosítás nélkül egyetlen súlyos esemény is katasztrófához vezethet, mely sokszor felülkerekedik a vállalkozás anyagi lehetőségein.

Biztosítást bárki köthet lovardájára, legyen szó induló lovardáról vagy egy más régóta sikeresen működő lovarda komplexumról. Ha megkötötted a biztosítást, a biztosító téríti a különböző épületek, fedett helyiségek esetleges kárait, biztosítva lesznek a különböző lovardai eszközeid (jártatógép, akadálypálya, gépek, lófelszerelések, bértartók eszközei, stb.).

Hogyha szeretnéd te is biztosítva tudni értékeidet, töltsd ki az alábbi űrlapot, és hamarosan keresni fogunk!















Az idegrendszer működése – Miként reagál a ló?

Írta:
Frisch Andrea

Az idegrendszer az, ami összeköti a lovat a külvilággal és a külvilágot a lóval. Ez a szervrendszer teszi lehetővé, hogy a ló el tudja helyezni magát a világban, érezze az ingereket, és mindezen ingerekre reakcióval tudjon felelni. Az idegrendszer szerepet vállal a külvilággal való összeköttetés mellet a kardiovaszkuláris rendszer és emésztőszerv működésében is. Az idegrendszer úgy, mint a többi szervrendszer képes megbetegedéseket elszenvedni, bizonyos pontjai képesek regenerálódni (leginkább a környéki idegrendszer terén), így a prevenció ugyanúgy fontos itt is, mint a többi szervrendszernél.

Az idegrendszer, felépítésében és működésében is egy igen komplex rendszer, mely a ló minden porcikáját behálózza (lásd az ábrán, mely csak illusztráció, és a főbb idegpályákat mutatja).

Az alapegység, az idegrendszer alfája és omegája a neuron (lásd az ábrán), avagy idegsejt. Az idegsejtek azok a sejtek, melyek képesek az ingerületek továbbítására a szervezeten belül.

A neuronok az ingerületeket a dendrit-en keresztül veszik fel, majd továbbítják az axon terminális végződésibe, mely az ingert a célba juttatja. Egyes neuronok maguk is eljuttathatják az ingert, vagy továbbíthatják következő neuronok számára. Az így létrejött láncolatot hívjuk szinapszisnak.

Ahogy látható, a neuron dendrit-jei igencsak szerteágazóak, ami folyamatos, több pontból érkező ingerületelvezetést tesz lehetővé, ezáltal maximalizálva a neuron hatékonyságát. Lássuk, hogy milyen szerepe van a neuronnak, hogyan is teljesíti a munkáját a szervezetben. Azt a folyamatot, amíg egy inger válaszreakciót kap, reflexívnek nevezzük.

A reflexív (lásd az ábrán) egy ingerrel kezdődik (pl: egy légy száll a lóra). Ezt az ingert a receptorok felveszik, majd érző neuron viszi az infót a központba, a gerincvelőbe, ahol egy átkapcsoló neuron adja meg a válasz reakciót. Ezt a reakciót a motoros neuron viszi az effector-hoz, majd így adja meg a szervezet a választ (pl: a ló csap a farkával, így elhessegeti a legyet). Reflexekből, képzésben lévő lónál, talán legfontosabbak az exteroceptív reflexek, melyek a ló megfelelő egyensúlyozását, ahhoz szükséges minden apró izommunkát hivatottak fenntartani (Pl: amikor egy ló ráterhel az egyik végtagra, akkor megfelelő pillanatban feszüljenek a feszítők, támasztók ahhoz, hogy a ló lába megtartsa a súlyát, engedjenek, amikor a végtagot elemeli).

Az idegrendszer rendelkezik anatómiai felosztással is, mely a következő:

  • központi idegrendszer:
    • agyvelő, gerincvelő;
  • környéki idegrendszer:
    • agyvelő idegek,
    • gerincvelő idegek,
    • idegdúcok,
    • intramurális idegrendszer.

Valamint funkcionális felosztással:

  • szomatikus idegrendszer:
    • vázizomzat beidegződése;
  • vegetatív idegrendszer:
    • simaizom, szívizom és mirigyhám beidegzése.

Itt általánosságban elmondtató, hogy a központi idegrendszer (anatómiai felosztás szerint) és a vegetatív idegrendszer (funkcionális felosztás szerint) felelnek a létfenntartásért. Ezek a területek felelnek a vegetatív funkciók megfelelő ellátásáért, sérülésük a vegetatív funkciók működési zavarát, akár elhullást eredményezhet.

Szerencsére a szervezet a tőle telhető legmagasabb mértékű védelmet adja a központi idegrendszernek. A környéki idegrendszer, illetve a szomatikus idegrendszer ezzel szemben az akaratlagos és a reflexszerű mozgásokért egyaránt felel, mindezt pedig a vázizomzatban hozza létre, Pl: a ló megmozdul, felkel, üget, vágtázik, stb. A környéki idegrendszer sérülései bizonyos mértékben képesek a regenerációra, szinapszisok helyreállítására a perifériákban (láb, nyak, törsz), amennyiben a sérülés ott helyben történik.

A lovak (ahogy azt minden lovas átélhette már) nagyon gyorsan reagálnak minden a környezetükből érkező ingerre, mivel az ő idegrendszerük gyorsabb válaszreakcióval működik, mint az élőlények java. Ennek evolúciós okai vannak, a ló, mint zsákmányállat fontos hogy minden fenyegetésre a lehető legkevesebb idő alatt reagálhasson. Ez azonban nem úgy megy végbe, hogy az ő reflexíve hamarabb vinné végig az üzenetet, egészen más a gyorsabb reakció létrejöttének oka.

Hogy megértsük a lovak gyors reagálását, először meg kell értenünk a ‘harcolj vagy menekülj vészreakció’ elvét.

A ‘harcolj vagy menekülj’ egy fiziológiai válaszreakció egy vélt vagy valós veszélyhelyzetre. Ilyenkor a veszélyhelyzet felismerése után az élőlény mérlegel, hogy a harc, vagy a menekülés kecsegtet-e jobb túlélési esélyekkel. Ebből indultak ki a lovak is, azonban mindezt a lovaknál az evolúció simán ‘menekülj’ -re redukálta. Ez azért volt különösen hasznos a lovak számára, mert a veszélyhelyzet felismerésének pillanatában a ló nem mérlegelt, nem kellett lényegében a veszély mivoltát sem felismernie, elég a gyanú, és a ló már fut is. Nem mérlegel, nem pazarol időt arra, hogy felmérje a lehetőségeit, hanem egyből, menekül, ezzel rengeteg időt spórolva meg magának. Mindez a vészreakció a mai, háziasított lovaknál ugyanúgy egy való reflex, nem tűnt el belőlük. A lovaknak mai napig megvan ugyan az a gyorsaság a válaszakcióban mint régen, ugyanúgy kérdés nélkül tud megrémülni, amikor egy időjárási viszonyok által tépázott műanyag szék, vagy isten őrizz esernyő fenyegeti az életét.

Fontosnak tartom azonban kiemelni, hogy mindez nem feltétlen hátrány négylábú barátainknál. Ha jobban belegondolunk, ez a gyors reakció nem csak a menekülésben tetten érhető, ez a lónak minden mozdulatát befolyásolja. Többek között ez az oka a lovak remek idomíthatóságának, taníthatóságának. Egy jól idomított lónál a feladat végrehajtás reflexszerű, nem gondolkozik rajta, hanem a segítségre reflexből csinálja (természetesen ehhez kell a precíz segítségadás, valamint jó gyakorlatvégreharjtás esetén a pozitív visszajelzés, és az, hogy mindehhez nyugalom is társuljon, és bizonyosság a ló részéről). Bizonyára sokan nem gondolkodtak még el rajta, de egy teve, vagy egy láma egy kör alatt bontaná le még a díjnégyszöget is, mindennek oka hogy a ló koordinációs készségei kimagaslóak. Tehát annak, aki lovakkal dolgozik, az hogy a ló ilyen ‘érzékeny’ nem hátrány, hanem megfelelő képzés mellett a siker kulcsa. Fontos azonban, hogy ezt az érzékenységet tartsuk tiszteletben, mert pontosan emiatt könnyen kerülnek stresszhelyzetbe túl erőteljes bánásmód, stresszes környezet esetén, ami hosszútávon nagyon nem egészséges a lovaknak sem.

Ahogy minden szervrendszernek, úgy az idegrendszernek is megvannak a maga veszélyforrásai, megbetegedései. Ezen betegségek tünetei/következményei lehetnek az  egyensúlyzavar, romló mozgáskoordináció, tartásbeli problémák, fej rázása, -furcsa szögben tartása, rosszabb esetben bénulás, stb. Idegrendszeri problémákat előidézhetnek fejlődési rendellenességek, traumák, fertőzések, vitaminhiány. A prevencióra (mint mindig) itt is nagy hangsúlyt kell fektetni. Mindig figyelni kell (kiváltképp kiscsikónál) a mozgás lehetőségére, megfelelő minőségű és mennyiségű takarmányra, kiegyensúlyozott vitamin bevitelre.

Továbbá nagyon fontos az oltások folyamatos megléte, ha van ismert járvány (pl: Nyugat-nílusi láz) a régióban (versenyző lovak esetében az országban, vagy ahol versenyzik), akkor annak a betegségnek is a vakcináját érdemes beadatni. Figyeljük a lovunkat, és ha szokatlan viselkedést mutat, mindenképp hívjunk szakembert, aki a megfelelő vizsgálatokat el tudja végezni, szükség esetén neurológiai vizsgálatokat is, melyekkel jó arányban lehet szűrni a problémás lovakat.

Neurológiai megbetegedéseknél mindig különösen fontos tényező az idő, a lehető leghamarabb kell a lovat megfelelően ellátni, gyógykezelni ahhoz, hogy ezek ne okozzanak maradandó károsodást, vagy akár rosszabb végkimenetelt.

Fontosnak tartom, hogy minden lovas ismerje meg a lovát, a mozgását, annak helyes, és helytelen mintáit, mert így tudunk velük a lehető legmagasabbra jutni úgy, hogy mindeközben nem teszünk bennük kárt sem fizikálisan, sem mentálisan. Remélem érdekesnek találtátok, és tudtam segíteni a lovas mindennapokban!

2023.11.23.
Szerző: Dobos Áron, FEI képesített ló masszázs terapeuta (FEI PET)

Lovas fogadások: grácia és izgalom

Írta:
huszar.anna

Lovas fogadások: grácia és izgalom

A lovak nemes esztétikáját sok költő és író leírta, a művészek nem kímélték magukat gráciájuk és nagyságuk ábrázolásával. Az embereknek ezek az évszázados társai nemcsak segítők, barátok, hanem a státusz és a becsület mutatói is. Minden önbecsülő uralkodónak ritka és egyedi lovak gyűjteménye volt. Például Nagy Sándor 12 évesen megmutatta rendkívüli ügyességét, amikor sikerült megfékeznie a makacs lovat, Bukephalosz.

A lóverseny az ókorban olimpiai sportág volt. A leggyorsabb ló győzelme dicsőséget és méltó győzelmet ígért tulajdonosának. De a hétköznapi nézők is kereshettek rajta plusz pénzt, ha előtte kitalálták a leggyorsabb lovat és fogadást kötnek a többi érdeklődővel. Manapság nem kell menni a Colosseumba fogadni  – vannak online platformok, amelyek lelkesedést és izgalmat vihetnek be a lóversenyekbe, például  Mostbet.

Az online fogadás előnyei

A fogadóirodák és a kapcsolódó online fogadási szolgáltatások megjelenésével a lovassport új fejlődési kört kapott. Most már nem csak profi játékosok, hanem amatőrök is próbálhatnak szerencsét lóversenyekre fogadva. A pénzjutalmak intrikát adnak hozzá, és a lóversenyt izgalmas sportélménnyé változtatják.

Az online fogadás további előnyei:

  • elérhetőség 24/7 a világ bármely pontjáról;
  • kényelmes pénzbefizetési és -felvételi módszerek;
  • anonimitás és biztonság;
  • gyors hozzáférés az aktuális statisztikákhoz;
  • bónuszok és promóciós ajánlatok.

Lóverseny-fogadási stratégiák

A lóversenyekre való fogadás különös figyelmet igényel a részletekre és az információ elemző képességeire. Számos stratégia létezik, amelyek növelhetik a nyerési esélyeket. Íme néhány ezek közül:

  1. A lovak és a zsokék tanulmányozása. A múltbeli teljesítményekre vonatkozó információk ismerete a sikeres fogadás kulcsa lehet. Érdemes felmérni a korábbi versenyek eredményeit, a lovak jelenlegi formáját, egészségi állapotát. Az az információ is segít, hogy részt vettek-e erősebb ellenfelekkel versenyben, és hogyan teljesítettek ott. Fontos odafigyelni a tapasztalt zsokékra, lovaglási stílusukra és teljesítményükre egy adott pályán.
  2. A pálya és az időjárási viszonyok tanulmányozása. Egyes lovak alkalmasabbak lehetnek bizonyos típusú felületekre (fű, homok) vagy természetesen hosszra. Vannak olyan lovak is, amelyek magabiztosabban érzik magukat nedves vagy száraz felületen. Fogadás előtt meg kell találnia, hogy a kiválasztott lovak számára milyen feltételek a legalkalmasabbak.
  3. A fogadások elemzése. A fogadási szorzók tanulmányozásával képet kaphat arról, hogy mely lovak számítanak kedvencnek, és mely lovak rendelkeznek nagyobb nyereséggel. De nem szabad elfelejteni, hogy nem mindig a kedvencek nyernek.
  4. Fogadási formátumok. Növelheti nyerési esélyeit a fogadások diverzifikálásával. A Win, Place, Show vagy Exotic fogadások kombinációjának kiválasztása segít növelni nyerési esélyeit.
  5. Bankroll kezelése. Fontos, hogy korlátot szabj a fogadásodnak, és szigorúan tartsd be. Ez segít elkerülni a megfizethetetlen pénzügyi veszteségeket. 
  6. Szakmai előrejelzések használata. A tematikus forrásokon olyan szakértőket találhat, akik előrejelzéseket készítenek a lóversenyekről. Elemzéseik és tanácsaik hasznosak lehetnek a döntések meghozatalakor.
  7. Közösségi részvétel. A többi lóverseny-rajongóval való kapcsolatfelvétel segít gyakorlati tapasztalatszerzésben. Hasznos tippeket és egyéb érdekes információkat is találhat ott.

A lovassportra való fogadás izgalmas és jövedelmező szórakozási forma lehet. De nem szabad elfelejteni, hogy a lóversenyekre való fogadás kockázatokkal jár, és nincsenek garantált nyerési stratégiák. Ezért érdemes felelősséggel és értelmesen bánni a játékkal.

2023.11.20. Kép forrása: Canva.com, szöveg: Frank Houston

Izomregeneráció – Vajon eleget pihen a lovad?

Írta:
Frisch Andrea

Az edzésmunka egyik fontos alappillére a megfelelő regeneráció, hiszen lehet alapanyagunk és szakmunkás seregünk, ha nincs idő az építkezésre.

Nagyon gyakran találkozni a humán edzés terén is, hogy valaki edz és edz, de nem nő az izomtömege, nem erősödik, rosszabb esetben akár még vissza is fejlődik. Ez a jelenség a túledzés, mely lovaknál még nagyobb veszélyfaktor, mint humán területen. Ennek oka, hogy a ló nem tud beleszólni a saját edzéstervébe, nem tudja mondani hogy “fáradt vagyok”, vagy hogy “izomlázam van”. Oké, ez nem teljesen igaz, ha mondani nem is, jelezni tudja, de nagyon fontos, hogy meg is hallgassuk.

Egy ló edzéstervét különösen nehéz összeállítani, hiszen sokan nem ismerik az ideális terhelési szintet, vagy ha elméletben tudják, gyakorlatban akkor sem lövik be megfelelően. Nehezíti, hogy ez a terhelés természetesen minden lónál más és más. Emellett fontos, hogy a ló nem csak edz, tanul is. Tehát az edzéseket olyan sűrűn kell tervezni, hogy a ló képes legyen elsajátítani a gyakran fizikailag is igen megterhelő feladatokat, de eközben ne essen bele a túledzésbe. Sok lónál hallani azt az indokot is, hogy mindig tele van, így folyamatos mozgatást igényel (telivérem van, abszolút meg tudom érteni ezeket a lovasokat is), ám ez sem feltétlen a helyes út.

Ahhoz, hogy megérthessük, hogyan tudunk ideális edzéstervet összeállítani és a leghatékonyabban dolgozni a lóval, először fektessük le az alapokat.

Elsőként, hogyan épül az izom, és mi is a többször emlegetett túledzés, vagy egyáltalán az optimális edzésterhelés.

Fontos azt leszögezni, hogy maga az izom nem az edzés közben épül. Az edzés közben, amikor a ló izomzata dolgozik, végbe megy egy adott szintű degradáció a ló izomrendszerében. Sejtek, szövetek károsodnak, roncsolódnak a terhelés hatására. Az, hogy ez milyen mértékben megy végbe, az a ló aktuális izomállapotától és a terhelés szintjétől függ. Amikor a ló az edzéssel végez, és visszaáll az aerob munkavégzés, akkor indul meg a regenerációs szakasz, mely az edzés egyik legfontosabb része. Ilyenkor a szervezet a rongálódott izomszöveteket elkezdi helyreállítani. Mivel ezek a szöveteket azért degradálódtak, mert nem bírták el az adott terhelést, ezért a szervezet mindig megpróbál egy kicsit erősebb, kicsit jobb, kicsit nagyobb izomszövetet létrehozni, hogyha legközelebbi ilyen szintű terhelés éri, akkor azt el tudja viselni.

Az edzéselméletben van egy fogalom, melyet túlkompenzációnak, szuperkompenzációnak neveznek. Ez lényegében az imént leírt folyamat, amikor a szervezet túlkompenzál az izomregeneráció során, így erősebb izomszövet jön létre a regenerációs folyamat után (lásd az ábrán).

A probléma akkor történik, amikor ez a túlkompenzációs folyamat (esetleg huzamosabb időn keresztül) nem tud végbe menni. Ilyen esetben a szervezet – ha például egy magasabb terhelésű edzés után nincs ideje regenerálódni a következő edzés előtt – nem képes befejezni ezt a folyamatot, és az alapállapotnál rossz esetben még gyengébb izomzat kerül munkába. Ebben az esetben, és ennek a folyamatnak a huzamosabb fennlássa esetén következik be a túledzés. Ilyenkor, mivel az izomzat nem kap elegendő regenerációs időt, így a folyamatos munka és degradáció hatására az izomtömeg, izomerő csökkenni fog (lásd az ábrán).

Jogosan merül fel ilyenkor a kérdés, hogy mennyi a sok, mennyi a kevés, mennyi az optimális.

Erre egzakt válasz nem létezik, de vannak alapelvek, melyeket, ha kiismerjük a lovunkat, akkor hatékonyan alkalmazhatunk, valamint vannak általános ismeretek.

Ehhez először meg kell ismerni a terhelési szinteket. A lovak terhelési szintjei a következőkre oszthatók: könnyed munkánál (mint egy hosszabb száras, laza munka) a ló alapvető fizikális aktivitása javítható, ez a legideálisabb a bemelegítéshez, levezetéshez, illetve az aktív regenerációs munkára. Egy kicsit aktívabb munkafolyamatnál, mint a hosszhajlítások alapgyakorlása, könnyedebb vágta munka (ez kb. 70%-os terhelés) még aerob munka növeli a ló edzettségéi állapotát. Egy korrekt összeszedettségnél, ugró munkánál, magasabb osztályú díjlovas feladatoknál (kb. 80-90%-os terhelés) átlépi a ló az anaerob munkaküszöböt, mely a teljesítményfejlesztés ideális szakasza. 90- 100%-os terhelésnél (kevésbé edzett ló galoppozik, vagy a kelleténél tovább végzi az imént említett gyakorlatokat, esetleg olyan gyakorlatot kell végre hajtania melyre nincs fizikálisan felkészülve) már oxigénhiányos állapot alakulhat ki, ez a terhelés nem tartható huzamosabb ideig.

A maximális terhelési szint túlzott alkalmazása veszélyes lehet a ló egészségére nézve, gyakran vezethet túledzéshez, és a túlkompenzációz folyamatok végbemenésének képtelenségéhez. Bár a kondíciót és fizikumot jól fejleszti ez a magas terhelési szint, de a mozgásszerv károsodásához vezethet. A ló kondíciójára és egyben izomállapotára a legideálisabb fejlesztési állapot az anaerob küszöb megcélzása, itt fejlődik a ló kondíciója, egyúttal nem károsodik a mozgásszerv. Fontos hogy ezt a terhelési szintet se tartsuk fent 3 – 4 percnél tovább egyhuzamban, engedjünk neki minél több pihenőt.

De hogyan lehet akkor az edzéseket megfelelően összeállítani?

  • 90% – os terhelési szint után lehetőség szerint ne legyen a ló terhelve (természetesen egy verseny helyzet pl. kivétel).
  • Legyen a ló mindig előkészítve a következő napi munkára, ne kapjon hirtelen túlterhelést.
  • A regenerációs folyamatok végbemehetnek aktív pihenés folyamán is, amíg a lovat fixen könnyed munkában tudjuk tartani, az belefér a regenerációs szakaszba (laza séta terepen, könnyed futószár). Ez azért fontos, mert egy többszöri magas terhelés után a teljes regenerációhoz szükséges idő több lehet 72 óránál is. Ilyenkor a lónak természetesen nem kell végig a boxban állni és koncentráltan regenerálódni, az előbb említett laza mozgatások abszolút még elő is segítik a regenerációs folyamatokat, például az anyagcsere serkentésével.
  • Segítsük a ló regenerációs folyamatait erre alkalmas technikákkal, környezettel, és takarmányozással.

Jómagam a lovamnak egy 3 napos ciklust állítottam össze, melyet a mindennapok folyamán követek. Ennek lényege, hogy kezd egy könnyű nappal (pihenő, laza futószár, masszázs, stb), majd egy közepes terhelés következik (futószár, terep, cavaletti, stb), végül a harmadik napon pedig egy magas terhelési szintű edzés (idomító, ugró, stb), melyre ismét következik a könnyű nap, amely folyamán tud regenerálódni. Ez egy lehetséges formája annak, hogy a ló semmiképp ne legyen túlterhelve, és a regenerációs folyamatok rendre végbemehessenek.

Magasabb terhelés esetén pedig kiegészítem olyan kezelésekkel, mint a PEMF kezelések, masszázs terápia, és természetesen minden egyes edzést teljes testes nyújtással zárunk, ami szintén kiváló feladat a regenerációs folyamatok elindítására.

Ez egy olyan téma, mely mindenképp figyelmet érdemel, mert a túledzés nem csak az izmokat, de ezáltal az ínakat, ízületeket is veszélyezteti, mely egy ló teljes karrierjébe kerülhet. Viszont ha odafigyelünk rá, és kellő törődéssel, és utánajárással dolgozunk vele, akkor hosszú távon garantálom, hogy meg fogja hálálni a munka minősége, és a lovassal való kapcsolata terén egyaránt.

Szerző: Dobos Áron, FEI képesített ló masszázs terapeuta (FEI PET)
SmartHorseMassage

Az 5 legnagyobb lovas esemény 2024-ben Magyarországon

Írta:
huszar.anna

Talán nem annyira népszerűek a lóversenyek és lovas futamok Magyarországon, mint a sportág őshazájának számító Egyesült Királyságban, de azért itt is szép számban vannak rajongók és versenyzők is. Köszönhető ez elsősorban a Kincsem Parknak és az ott megrendezendő eseményeknek.

Ha már a szigetországot említettük, a magyar lóversenyzés is az ottani tapasztalatok alapján vette kezdetét. Széchenyi István gróf a 19. század kezdetén járt tanulmányúton az országban, ekkor figyelte meg és jegyezte fel a lóversenyzés hagyományát, amely olyannyira népszerű volt, hogy a királyi család tagjai is részt vettek rajta, saját lovakkal és fogadóként is.

Pesten az első lóversenyre 1827-ben került sor, ez akkor egy négynapos versenysorozat volt, míg az első ügető derbyt 1884-ben szervezték meg. A magyar lóverseny mai otthona és központja a Kincsem Park, amelyet eredetileg 1925-ben nyitottak meg.

A versenyzéssel és szurkolással párhuzamosan, hasonlóan a szigetországi hagyományokhoz, itt is fogadással párosulnak a futamok, ami növeli az izgalmakat. Ma már a sportfogadóknak nem feltétlenül kell kimenni a pályára, ha fogadni szeretnének, hiszen számos olyan online fogadási lehetőség van, mint az Unibet HU. 

Ezeken a felületeken akár a karosszékből gyorsan és egyszerűen tudunk fogadni kedvenc lovainkra. Persze, a lóversenyt a leginkább élőben lehet élvezni, de mivel az online fogadásokat akár mobilról is megtehetjük, így aztán nem kell elhagynunk a lelátót és sorban állni a pénztárnál, ha fogadni szeretnénk.

A legnagyobb események

A Kincsem Parkban egész évben rendeznek különböző lovas versenyeket és lovaglással kapcsolatos rendezvényeket, ahol a csoport minden tagja talál valami érdekes és izgalmas elfoglaltságot.

Ezek között ügető és galopp versenyek egyaránt szerepelnek, de a legnagyobb közönséget a fesztivál jellegű események vonzzák. Az alábbiakban összegyűjtöttük azokat a 2024-es lovas eseményeket, amelyekre mindenképp érdemes kilátogatni.

Nemzeti Vágta

A Nemzeti Vágta talán a legismertebb lovas esemény, amelyet 2008 óta szerveznek meg. Az ötletgazdák Geszti Péter és dr. Tamás István Pál voltak, akik Mátyás király trónralépésének 550. évfordulója kapcsán szervezték meg az első versenyt.

A rendezvény történelmi hangulatú és a magyar huszárság emlékét kívánja ápolni, ezért a versenyzők kifejezetten erre az alkalomra tervezett huszár öltözékben szállnak versenybe. Évente több mint 100 település nevezi be legjobb lovasát a versenyre, amelyen évek óta határon túli magyar térségek versenyzői is részt vesznek. 

A legjobb lovasé lesz az Arany Sarkantyú, az őt delegáló önkormányzat pedig ötmillió forintot kap. Az eseménynek minden évben rengeteg látogatója van, ahogy a településeken megtartott előselejtezők s izgalmas versenyeket hoznak.

Tavaszi Lóverseny és Food Truck Show

Ahogy az a rendezvény nevéből is kiolvasható, ezen az eseményen, amelyre május elején kerül sor, a versenyzés és a gasztronómia jelenik meg kéz a kézben. A háromnapos rendezvények kerekeken guruló éttermek várják a látogatókat, emellett pedig az első napon rendszerint agárversenyek vannak, a második napon ügető futamokat tartanak, vasárnap pedig a telivérek versenye élvezhető.

Egy remek hangulatú családi rendezvényről van szó, amelynek keretében körhinta, állatsimogató, kézműves foglalkozások, pónilovaglás, utcai zenészek és számos más program is megtekinthető és kipróbálható.

Derby és Divat Fesztivál

Az előző rendezvényhez képest, ahol a jó evés és ivás párosul a futamokkal, a Derby és Divat Fesztivál eleganciát visz a lovassportba. Ezen a rendezvényen ugyanis a lóversenyek mellett a Miss Health and Beauty szépségverseny követhető figyelemmel.

A derby a lovassport legfontosabb rendezvényének számít, amely világszerte hatalmas népszerűségnek örvend. Ezen a háromnapos eseményen nem csak megtekinthetők a legizgalmasabb futamok, de akár fogadhatunk is, tétre, helyre, vagy befutóra.

Ügetőszilveszter

A lovassportok kedvelői az év utolsó napján sem maradnak program nélkül. Az Ügetőszilvesztert 1999 óta szervezik meg és az egyik legérdekesebb, legegyedibb lovas rendezvénynek számít Magyarországon. 

A versenyprogramban olyan pontok szerepelnek, mint híres emberek futamai, agárversenyek és a Kincsem futam, amelyekre remek fogadási lehetőségeket is kínálnak. Emellett az egész napos pikniken lemezlovas szórakoztatja a látogatókat, és változatos programok közül is válogathatnak a látogatók.

A fenti kiemelt programok mellett egész évben látogathatók különböző versenyek a város legnagyobb lovasparkjában. De nem csak ott, országszerte rendeznek kisebb-nagyobb versenyeket, úgyhogy ha lóversenyt szeretnél nézni, nem feltétlenül kell a fővárosba látogatnod. Emellett, a legtöbb futam, verseny online is megtekinthető, úgyhogy akár a nappali szobából is élvezheted őket.

2023.11.03.
Képek: Pixels.com

Equifest beszámoLÓ

Írta:
Lovasok.hu

Equifest beszámoLÓ

Hatalmas érdeklődés kísérte a megújult Budapesti Vásárközpont átadása alkalmából október 17. és 19. között megrendezett Equifest-A Ló Ünnepe kiállítást, a hozzá kapcsolódó szakmai programokat és a hazai és külföldi lovasok bemutatóit. A Cadre Noir de Saumur előadása mind két alkalommal telt ház előtt zajlott, mintegy tízezer néző élvezte a Francia Nemzeti Lovasiskola különleges bemutatóját az új G pavilon lelátójáról.

A kép illusztráció

Az Equifest – A ló ünnepe rendezvény első nagyközönség-napján fellépett  többek között Sasvári Sándor színész-énekes-lovas, az Equifest kiállítás arca; továbbá Páska Ildikó és a voltizs válogatott, volt lovagi torna  és Maus Ilus közreműködésével Pas de deux verseny is.

A Hungexpo Zrt. hagyományteremtő szándékkal Objektívvel–szubjektíven fotópályázatot hirdetett, melynek ünnepélyes eredményhirdetésére a szombati napon került sor.  A zsűri döntése alapján a megújult Hungexpo Budapesti Vásárközpontról készített alkotásáért Steiner Gábor (euroastra.hu) nyerte meg az első díjat,  a beküldött sorozat magas színvonalát emelték ki a pontozók. Második lett Bohanek Miklós (Szabad Föld), harmadik Földi Imre (MTI) egy-egy képe. A zsűri Orosz Pétert (Pannon Lapok Társasága) és az egykori világbajnok öttusázó, Madaras Ádámot (sportfm.hu) különdíjjal jutalmazta.

Az Equifest – A ló ünnepe vasárnap is színes és izgalmas programokkal várta az érdeklődőket. Délelőtt 11 órakor az országos gyermekrajz pályázat díjátadására került sor. A lovas esemény szó szerint az egész országot megmozgatta a gyermekrajzpályázat kapcsán is.

A kiállítás zárónapján vehették át a díjakat a mintegy háromezer pályázó közül a legjobb művek alkotói. Jutalmuk több értékes ajándék mellett egy sétarepülés volt a Dunakanyar fölött. Az Equifest alkalmából rendezett  országos gyermekrajz és fotópályázat nyerteseinek György Miklós, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója adta át a díjakat.

Sikeres volt maga a kiállítás is, elsősorban a lovak, lovasruházati termékek, illetve a lovas tanyák, panziók kínálata váltotta ki a legnagyobb érdeklődést. Volt olyan francia lótenyésztő, aki az Equifest alatt valamennyi lovát értékesítette.

Az Equifestnek hagyományt kíván teremteni a szervező HUNGEXPO Zrt. A második Equifest előreláthatóan jövőre is októberben fogadja majd a kiállítókat és a látogatókat.

Frissítve: 2024.05.01.
Fotó: Canva

A főbb lovassportok és technikai igényük

Írta:
Lovasok.hu

A főbb lovassportok és technikai igényük

1. lovassportok:
• díjugratás, díjlovaglás, lovastusa (military), fogathajtás, távlovaglás, lovastorna
• western lovaglás (reining, trial, rodeo…)

A kép illusztráció

2. általános igények:
• megközelíthetőség
• közönség elhelyezése (lelátók, parkolók, kivetítők, tájékoztató eszközök)
• pályák (lehetőleg kivilágítható), bemelegítő pályák (a pálya közelében, lehetőleg a pályával azonos minőségű talajon dílovaglás, díhajtás esetén a pályával azonos (esetleg nagyobb) méret), fedett csarnokok (kivéve military, fogathajtás) balesetvédelem, igényes kinézet (dekoráció)
• lovak elhelyezése (állások, vagy istálló)
• többnapos versenyek esetén lovak elszállásolása (általában mobil bokszok, ivóvíz, széna, szalma esetleg abrak), lovasok szállása
• versenyek idején:versenyt lebonyolító személyzet (rendezők, bírók, pályaszemélyzet) állatorvos, kovács, orvos, mentő

3. az egyes sportágak igényei:
díjugratás
• díjugrató pálya (parcours) akadályokkal
minden esetben világosan körülhatárolt terület (min. 40X70 m)
akadályok: általában színes, vagy természetes, verhető akadályok számmal és zászlóval jelölve (magasság és szélesség az adott versenykiírásnak megfelelően)
beépített ugrások (vizesárok, bank, mélybeugrás…)
• bírói torony, vagy emelvény, hangosítás
• bemelegítő pálya zászlókkal jelölt akadályok (min. kettő)

díjlovaglás
• díjlovagló pálya: körüllovagolható kb. 30 cm magas kerítéssel körülhatárolt díjlovagló négyszög főbb pontok betűkkel történő jelölésével (20X40, 20X60 m versenykiírástól függően)
• bírói fülkék 5m-re a négyszögtől ( versenykiírásnak megfelelően elhelyezve)
• bemelegítési lehetőség biztosítása

lovastusa
• díjugrató és díjlovas pálya a fentebb leírtak szerint
• terep: ügető szakaszok (A, C) zászlóval jelölve
steeple cheese C szakasz sövénytokos ugrások (magasság a kategóriának megfelelően)
cross (D szakasz) rögzített ugrások zászlókkal és számmal jelölve (akadályok száma, mérete, a pálya hossza a kategóriának megfelelően)
közönségtől jól elhatárolt terület, ill. akadálybírók
start és célállomás (ugyanazon a helyen)
fogathajtás
• díjhajtó négyszög ( a díjlovaglásnál leírtak szerint) mérete: 20X60m; 40X100 m
• terep: fogatok számára kiépített rögzített akadályok számmal és zászlókkal jelölve (nehézség a kategóriának megfelelően) közönségtől elhatárolt területen, akadálybírókkal
• akadály hajtó pálya: világosan körülhatárolt terület (méret min. 50X80m) bólyákkkal és labdákkal, valamint rudakkal jelzett, számozott akadályok, esetleg beépített akadályok (vizesárok, híd) bírói emelvény bemelegítő pálya

lovastorna
• 18 m átmérőjű futószárazóhely, bírók elhelyezése
• bemelegítési lehetőség

távlovaglás
• versenykiírásnak megfelelő hosszúságú kijelölt útvonal
• rajt és célállomás
• ellenőrző pontok
• útvonal kialakítása igényes, érdekes környezetben

Dr. Bartos Ádám
Frissítve: 2023.10.11.
Fotó: Canva

Bódai Hanna az ifjúsági OB győztese

Írta:
Tanner Eszter

13 lovas jutott be az ifjúsági kategória döntőjébe, ahol a versenyzőket 135-140 centiméteres magasságú pálya és 600 ezer forint összdíjazás várta.

Összevetésre ezúttal nem került sor, a kiélezett döntőben a győzelmet Mráz Tamás és Németh István tanítványa, Bódai Hanna szerezte meg Quintanóval (Gyenesdiási LSE), aki végig magabiztosan lovagolt a két forduló során.

Második helyen zárt a Champions Team LKE lovasa, a 15 éves Kámán Nóra és Hedda, a lovas edzője Sári Viktor. Harmadik Füzér Gábor tanítványa, a szintén 15 éves Kiss Maja és Agropoint Cojano (Mórahalmi LSE).

További helyezettek: Kiss Lizanna – Cloé (Mórahalmi LSE), Bencses Réka – Arania Z (Sugo-Horse Park LE), Magyar Balázs – Filuchi (Sion Security Kft.), Gorzó Eszter – Arwen (Mizsei Lovastanya SE), Károly Mandula Kinga – Corno S’tannan (ELIT Lovas Klub SE).

A helyezetteket ismét a fedeles lovardába szólították az eredményhirdetésre. A versenyzőknek Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke, Dallos Gyula miniszteri biztos, örökös magyar bajnok és Juhász Tibor, a versenybíróság elnöke gratulált. A győztes különdíja az E.Sporthorses jóvoltából egy Baloubet du Rouet embrió. A különdíjat Erdélyi Gyula unokája, Papp Dominika adta át.

Forrás: nemzetilovarda.hu
Kép: Canva
2023.09.26.

1...192021...69920. oldal a 699-ból
© Lovasok.hu
Hiba bejelentés