A lovaglás egészségmegőrző, egészségfejlesztő szerepéről
Mi is az egészség?
Több féle megfogalmazása, értelmezése van az egészségnek. Számomra az a legszimpatikusabb, amely az emberi szervezet hármas egységét, a test, a szellem és a lélek harmonikus működését jelöli meg az egészség fogalmaként, amely teljes összhangban van a természettel és a környezetével.
A folytonosan változó világunkban természetesen az egészségünk is változik. Az az egyensúly, amelyet az egészség jelent, lehet borulékony, vagy stabil, folyamatosan fejlődő vagy hanyatló, vagy éppen károsodott. Célunk az, hogy lovasaink egészségét megtartsuk, fejlesszük, vagy helyreállítsuk.
A lovas intézmények másik célja ismeretek átadása, képességek fejlesztése és a lovas életre nevelés, olyan viselkedésforma elsajátítása, amely illeszkedik a magyar és nemzetközi lovas kultúrához.
Miért gondoljuk, hogy a lovas intézményeknek egészségközpontúaknak kell lenni?
Mondhatnánk a fenti gondolatokhoz kapcsolódva, hogy az emberek megőrizhessék, vagy fejleszthessék az egészségüket. Ez igaz, de sajnos már az iskolás korban is tapasztaljuk, hogy bizonyos testi „hibák” javítására, gyógykezelésére esetenként rehabilitációjára van szükség. Az orvosi szűrővizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy középiskolás korú fiataljaink több mint 50 százalékában már mozgásszervi megbetegedésekhez vezető eltéréseket fedezhetünk fel (hanyag tartás, gerincferdülés, lúdtalp, izomgyengeség, izületi instabilitás, szabálytalan izületi szögelések). Ezek az „apró” rendellenességek vezetnek a gerincoszlop egyre fiatalabb korban bekövetkező, egyre magasabb szakaszait érintő (ágyéki, háti, nyaki) degeneratív elváltozásokhoz, sérvekhez, a nagy izületekben (térd, csípő) kopásokhoz, meszesedésekhez. A test csont- és izomrendszerét érő egyenlőtlen fizikai megterhelés, amely bekövetkezhet otthon vagy munkahelyen, amely adódhat az „oldalasságból” (jobb – bal kezes vagy lábas) vagy a munkafolyamat jellegéből, de még a szakszerűtlen edzésmunkából is, szemmel látható izomtömegeltérést, asszimetriát és még panaszokat is okozhat. A „számítógéphez ragadt” és „gépkocsijában élő” társadalmunknak még soha nem volt olyan nagy szüksége a természetben, a szabadban végzett rendszeres mozgásra, mint napjainkban.
Az egészséghez nemcsak a test, de a lélek harmóniája is szükséges. Rohanó világban élünk, nincs időnk, szoktuk mondani. Nem érünk rá észrevenni a környezetünk, a természet szépségeit. Egy kedves indián megfigyelés jutott az eszembe:
„ A fehér embernek órája van, az indiánnak ideje.”
Szorongással, félelemmel vagyunk tele, gyakran gyűlölettel és agresszióval felelünk. Hiányzik belőlünk a megértés, a türelem, a szeretet és így nem vagyunk képesek a gondoskodásra, az egymás iránti felelősségvállalásra. Elégedetlenek vagyunk önmagunkkal és a környezetünkkel, túltengnek bennünk a negatív érzelmek.
Az egészség harmadik összetevője a szellem, a tudás, ismeretek a világról, amelyek megkönnyítik az eligazodásunkat.
Lovas kultúránk több ezer éves történelmünk fontos része. A ló ma is a leghasznosabb, legsokoldalúbb társunk. De a lovas élet mégsem tölti be azt a szerepet a magyar társadalomban és gazdaságban, amit a nyugati társadalmakban és gazdaságokban általában betölt. A lótenyésztéshez, lovagláshoz, lovassportokhoz kapcsolódó ismereteink összezsugorodtak, pedig ezeket az ismereteket az élet más területén is hasznosítani tudnánk. A lovas ágazat a nemzetgazdaságok jelentős teljesítményű szektora szerte a világon, amely emberek százezreinek ad munka- és megélhetési lehetőséget a lóápolótól az állatorvosig, a kocsikészítőtől a patkoló kovácsig. A magyar lovas ismeretek tudatalattiba süllyesztése azért is fájó, mert azokról a magyar találmányokról és szakmai fogásokról van szó, amelyeket még ma is megtalálhatunk a nemzetközi lovas életben, és amelyek magyar mesterek, magyar lovasok, magyar lovas tanárok kreativitását dicsérik.
Látjuk tehát, hogy bizonyos hibák, hiányosságok vagy helytelen gyakorlat teszi indokolttá, hogy lovas intézményünk egészségközpontú legyen.
Célunk az, hogy ezeket a hiányosságokat a ló, a lovaglás segítségével javítsuk ki, ami pedig jó, azt a ló és a lovaglás segítségével fejlesszük. Mi tehát vidéken szeretnénk a lóval az ember számára teljes szolgáltatást nyújtani, amely a test, a lélek és a szellem harmóniájához vezet. Vidéken ott, ahol szűkek a tornatermek, szegényes az infrastruktúra. Így valósíthatjuk meg azt a több évtizedes gondolatot miszerint „legyen a ló a falu tornaterme”, de egyben „pedagógusa” is, mert a lovaglás, mint intenzív fizikai és lelki élmény, erős tudat és jellemformáló hatással is rendelkezik.
A ló által az emberre gyakorolt fizikai hatások:
A ló a természet része és így vált az emberi élet részévé is. Mozgása ritmusos, egyenletes, rugalmas, háromdimenziós, amely az emberi szervezet számára rendkívül hasznos fizikai hatásokkal rendelkezik:
Fokozza a medence, a gerincoszlop és a vállak mozgékonyságát => izületi mozgékonyság.
Aktivizálja, vagy lazítja a felegyenesedésért, a gerinc tartásáért felelős izmokat => izomtónus szabályozás.
Helyes mozgások automatizálása, a törsz fiziológiai beállítása mozgásdialógus által=> mozgáskoordináció.
Az izmok folyamatos összehúzódása és elernyedése, folyamatos munkavégzés => izomerő fejlesztés.
A ló háromdimenziós mozgásának követésében és értelmezésében születik meg és fejlődik a => mozgásérzékelés és a tértudatosság.
Az egyensúlyzó szervünk folyamatos ingerlése révén, amely a szervezet érzékszerveinek koordinátora, nemcsak az érzékelés, hanem az agyhoz kötött bizonyos funkciók (számolási-, olvasási, beszéd- és írás készség) is jelentősen javulhat => szomatoszenzoros integráció
A rendszeres mozgást, mozgatást, amelyet a lovaglás jelent az egészséges test is igényli, a betegekben pedig a gyógyítás, a funkció visszaállítása céljából alkalmazzuk.
A lovon kialakított helyes testtartás a földön járáshoz hasonlítható, amely kíméli az izületeket, optimálissá teszi a terhelést, egyenletessé a kopást, könnyíti a légzést, összehangolja a különböző testrészek mozgását. Ez a könnyed biomechanikai egység így lesz képes hosszú időn át ellátni a feladatát.
A ló csak akkor képes a hátán lévő súlyt egyensúlyban hordani, ha ez a „súly”, a lovas, azt rugalmasan feszes ülésével megkönnyíti. Helyes ülés esetén a lovas valamennyi izülete együtt mozog, ringatózik a lóéval. Így valósul meg a szorongásmentes, harmonikus együttműködés, amelynek nem csak üteme, hanem szinte dallama is van. A rugalmasan feszes hát miatt a lovas „magas”, keze laza és független, hosszan lenyúló combok, feszültségmentesen hajlított térdek, szabad, a lóhoz simuló csizmák teszik tetszetőssé.
Ezen hatások eredőjeként élhetjük át azt az élményt, amelyet lovasérzésnek nevezünk.
A lovaglás psychés hatásai:
Azt, hogy a lovaglás milyen érzéseket vált ki belőlünk, tartjuk a lovaglás psychés hatásának. Azért is tölt be a ló különleges szerepet az életünkben, mert nincs még egy olyan élőlény, amellyel hasonló eredményeket érhetnénk el a közös munka során.
Mivel váltja ki a ló ezt a pozitív lelki hatást?
A ló, a maga fizikai megjelenésével, természetes erőtől duzzadó mozgásával, elegáns viselkedésével ragadja meg a szépségérzetünket, és ejti rabul a szemünket.
A selymes szőre, testének melege, telt idomai is kellemes hatással vannak a lelkünkre.
A ló és a lovas kapcsolatában:
A lovaglás tökéletes összpontosítást igényel, a környezet szinte teljes kizárásával, ami a feloldódást, a kikapcsolódást jelenti.
A lóval való közös munka dominancia harc is egyben, a rangsorba előrébb álló irányítja a kapcsolatot. Biztos értékmérője a határozottságunknak, magabiztosságunknak, amelyet a ló úgy ismer el, hogy kitüntet bizalmával, és megbecsülést érez irántunk.
A ló tettei szerint ítéli meg az embert. Szeretetre ragaszkodással, erőszakra durvasággal, gondoskodásra bizalommal, zaklatásra lázadással felel. Érzékeny tükör a viselkedéstanulásunk útján.
A legfontosabb tulajdonságok, amelyeket a lovasnak ki kell fejlesztenie magában a siker érdekében:
– az empátia
– a türelem
– az alázat.
A munkasikerek vagy kudarcok jelezni is fogják, hogy hol tartunk a fejlődésben.
A ló az embernél erősebb, gyorsabb, tömegesebb állat, a közös munka veszélyekkel jár, amelyben megjelenik a kockázatvállalás és felelősségérzet.
A ló visszajelzéseiből a lovas megismerheti önmagát, ami egy reális énkép, és az egészséges önbizalom alapja.
Az igazságosság, következetesség és a mértékkel alkalmazott erő a lovak esetében is elvezet a barátsághoz és a tisztelethez, ez a legfontosabb érzés, amit egy ló érezhet irántunk.
Az érzéseink az agyunk ingerfeldolgozásának termékei. Ezek az ingerek érkezhetnek belülről a testünkből, vagy kívülről a külvilágból, és válthatnak ki pozitív vagy negatív érzéseket.
Vezető csak az lehet, aki pozitív érzésekkel van tele. A pozitív érzések megnyugvást, békességet, harmóniát jelentenek. Ezek az érzések a következők: bizalom, önbizalom, szeretet, tiszta lelkiismeret. Ha ilyen érzéseink vannak megnyugszunk, feltöltődünk, érzékenyek vagyunk a körülöttünk lévő világ szépségeire. Elfogadjuk, és nem akarjuk megváltoztatni a világot a saját képünkre.
Ha a negatív érzések kerítenek hatalmukba bennünket az ingerek feldolgozásának eredményeként – ez a stressz -, akkor egy olyan izgalmi állapotba kerülünk, amikor úgy érezzük, hogy azonnal cselekednünk kell, támadni vagy menekülni. Négy fontos érzés, ami ezt a helyzetet létrehozza: félelem, kishitűség, gyűlölet, bűntudat.
Az érzelem az a több komponensű motivációs rendszer, amely bennünket cselekvésre ösztönöz. A stressz olyan erős érzelmi töltés, amely markáns magatartási jegyekben mutatkozik meg. A stressz helyzetben jelentkező negatív érzések akár menekülésre, akár támadásra sarkalnak, hatalmas terhet jelentenek a szervezet számára és fogyasztják az energiatartalékainkat. A mindennapi tevékenységünkkel, munkavégzésünkkel szintén az energiakészletünket használjuk fel, amelynek a pótlásáról folyamatosan gondoskodnunk kell. A munka legyen az akár szellemi, akár fizikai nagyon fontos az életünkben. De az alvás és az aktív pihenés, a felfrissülés, az energiagyűjtés ugyan olyan fontos része az életnek, mint a munka.
A rekreáció, a stressz oldás egyik leghasznosabb eszköze a ló, mert úgy ad felüdülést, úgy változtatja pozitívvá az érzéseinket, hogy közben a testünkre és a szellemünkre is hat, tehát fizikálisan, psychésen és mentálisan is regenerál, oldja a stresszt, és pozitív érzésekkel tölt el.
Mit jelent a ló szellemileg, milyen tudás kapcsolódik hozzájuk?
A ló háziasítása óta az ember felelőssége a lóról való gondoskodás, hogy a természetes élőhelyhez hasonló körülmények biztosításával tegyük „komfortossá” a szabadságától megfosztott társaink életét. A lóhoz kapcsolódó ismereteink, a ló anatómiai és élettani működése, szokásainak, viselkedésének megértésére irányulnak. Több évezredes tudás halmozódott fel a lovak használhatóságának módjáról, a képzésük gyakorlati tapasztalatairól, a képességeik határairól. Több kötetet töltenek meg azok az ismeretek, amelyek a lovak használata során alkalmazott szerszámokról, eszközökről szólnak. Nélkülözhetetlen ismereteket is, amelyek kultúránk máig őrzött értékei. A lovak szerepe az ember igénye szerint sokat változott, és a hajdan fontos hadászati feladatok eltűntek, mára már csak a díszelgés és a hagyományőrzés maradt meg a katonai események között. Manapság a legjobb lovaink a sportban jeleskednek, tudásunk pedig, a felszerelésekre, szabályokra, a kiképzésre, az értékelésre vonatkoznak. A lovakról felhalmozott szellemi kincsünk nem csak a magas szintű tudományos ismereteket tartalmazza, hanem segítségünkre van az alapvető, hétköznapi gyakorlatok elsajátításában is:
Irányok megkülönböztetése (jobb, bal).
Számolási feladatok (hány lába, füle van a lónak?).
Sorrendiség, erőhatások (lábsorrend, mozgásirány).
Vezényszavak, lovardafigurák, lovaglási alakzatok.
Biztosan állíthatjuk, hogy a lovaglás, a lóval való foglalkozás során olyan szellemi tőkére tehetünk szert, amelyeket az élet más területén is hasznosíthatunk. Bizton remélhetjük, hogy a magyar lovas ismeretek nemcsak voltak, hanem még lesznek is az egyetemes lovas tudományok legfontosabb fejezetei.
Dr. Ungvári Zsigmond Lovaskultúra Oktató
Frissítve: 2023.11.28.
Fotó: Canva
