VIII. Négyesfogathajtó Európa-bajnokság
6/4. rész
Nosztalgia. Fogat-nosztalgia:
„sóvárgás, vágyakozás távoli, elveszett, elmúlt dolgok után”: Fülöp herceg, a Nemzetközi Lovas Szövetség elnökének felkérésére 1971-ben Budapesten, nagy szakmai és közönségsikerrel rendezték az I. Négyesfogathajtó Európa-bajnokságot. 1981-ben az Eb „elhalt”.
Lázár Vilmos a Magyar Lovas Szövetség elnökének javaslatára négy évtized múltán a kontinensviadal újjáéledt. E jeles alkalomból az Európa-bajnokságok történéseire, magyar sikereire Dr. Várady Jenő és e korszak szakértő újságírói: Dávid Sándor, Róth Ferenc, Salánki Miklós Aranyúton című kitűnő könyve alapján emlékezünk. A hitelességet a sorozat lektora e nagy fogatidők tanúja, Salánki Miklós garantálja.
II. Négyesfogathajtó Eb, Windsor, 1973.
IV. Négyesfogathajtó Európa-bajnokság, 1977. Donaueschingen
ABONYI NÉLKÜL: A CSIKÓCSAPAT BRAVÚRJA
10 nemzet, 7 csapat, 32 versenyző
Európa-bajnok Bárdos György és a magyar csapat: Bárdos, Muity Ferenc, Fülöp Sándor
Edzőtábor Szilvásváradon
Bárdos, Fülöp, Muity, Fintha. A vidám, felszabadult, mosolygó együttes gondtalanul feszült neki a munkának, készült az EB várhatóan dombos terepviszonyaira.
A lippeken kívül csak a Fülöp-fogat új tagja, Bánat volt az egyetlen, „aki”, ha nem is hegyet, de dombokat már látott és mászott. A többieknek újonnan kellett ismerkedniük az emelkedőn való haladás és húzás gyakorlatával, a tüdő, a szív, az izomzat ilyen irányú terhelésével.
Nehéz feladat volt, még akkor is, ha az edzőkiválóságok, Jávor György és Kádár László megfontolt mérséklettel adagolta a terepedzés napi mennyiségét.
Legyőzött betegségek
A Donaueschingenbe érkező csapat kellemesen tapasztalta, hogy a hegyek nem is olyan rettenetesek, ha túl is lépik a tengerszint feletti magasságot.
Bárdos kulcslova Újságíró riadt tekintete, zavart mozgása kezdődő vérfestékvizelés /haemoglobinuria/ betegsége viszont aggasztotta a csapatot. A terepen nélküle jóval kisebb lenne az esély. Abonyi gyakorlatias kezelése sikeres volt: injekciós tűvel egy vödörnyi vért vett le a méntől.
A díjhajtás előtt Bárdos másik lova a 71. Favory súlyos kólikát kapott. Ha állapota nem javul, a fogat nem tud kiállni. Igaza volt a német állatorvosnak: „annyi gondja van a magyaroknak, hogy az az egész mezőnynek sok lenne.”
Ütőképes a csapat
A kérdések kérdése: Abonyi nélkül milyen teljesítményre lesz képes a magyar csikócsapat?
Sokan úgy nyilatkoztak, hogy a maraton-pálya az eddigi kontinens és világbajnokságok között a legkönnyebb. Mi nem így ítéltük meg. Az A-szakasz például mindjárt a rajt után egy jó 300 méteres emelkedőnek szaladt neki. Háromnál több hibátlan hajtás nem lesz – „jósoltuk”. S lám mi is tévedtünk, mert csak egy volt – emlékezik vissza Várady.
Ebben a korszakban még a bírálattal kezdődött a nap. Elsősorban idehaza sok vitára adott okot a fogataink kiállítása, illetve a bírálatokban tapasztalt lepontozásunk. Kunsági-, hortobágyi- csikósruha, kocsisruha, az Országos Lótenyésztési Felügyelőség formaruhája, egysarkantyú, rézsarkantyú, piros lajbi, kék csákó, zöld hajtóka, piros vitézkötés – ez mind volt. Páva nem, de mindenesetre túzoktollunk igen. Tehát mindennel rendelkeztünk, ami egy magyar fogat kiállításához és díszítéséhez szükséges, vagy nélkülözhetetlen. /Várady/
A bemutatáson a mieink közül egyedül Bárdos kapott hetest. Holtversenyben kilencedik! Ennyit nem lehet veszíteni, illetve ennyi előnyt nem szabad adni az ellenfeleknek. Ilyen hátrányt rendkívül nehéz behozni.
A díjhajtásban aztán kisimultak a ráncok: Bárdos bemutatóját méltányolta – sőt Várady szerint egy kicsit kedvezett is neki, vagy talán az öreg 71-esnek – a zsűri.
Fintha élete legjobb díjhajtó programját mutatta be. Lovai szinte megtáltosodtak. Rajta és Zánka úgy mentek elől hibátlanul összedolgozva, mint két iker. Az öreg Nagyasszony, – hét csikó anyja – szintén kitett magáért. Várady szerint Fülöpöt – bár a legjobb magyar volt – és Muityot lepontozták.
A díjhajtás után szoros az eredmény.
A maraton napján minden megszépült körülöttünk. Előzőleg Bárdos Ladájával mértük fel a terepszakaszt. A terepet – egyedüli hibátlan hajtással – a lengyel Muriel nyerte. Bárdos 2, Fülöp és Muity 6, Fintha 8 hibaponttal fejezte be a maratont. A csapatversenyben négy ponttal vezettünk a lengyelek, héttel a németek előtt.
Az akadályhajtás kezdetén a verseny rendkívül szoros. Egy akadályhiba 10 pont. Tehát az első három csapat egy akadályhibán belül van. Egyetlen hiba aranyból bronzot, két hibátlan bronzból aranyat eredményezhet. A 800 méter hosszú, vizesárok nélküli pálya húsz akadályból állt.
Bárdost kérte be a mikrofon! Ha hibázik, akkor a lengyel Walisewski bronz-, a csapatunk ezüstérmes. A mintegy 15 ezer ember csendben ült. A csapatok izgalmi légköre átragadt a nézőkre is. Bárdos különben is a német közönség kedvence, így a lelátók tele.
Újságíró gyeplősként, a 631. Conversano ostorhegyes, a 73. Favory nyerges és a 15. Favory a rudas a fogatban. Úgy, ahogy a terepen. Sok minden fel volt téve erre az egy lapra, illetve hajtásra. A 2-es akadálynál ingott a teniszlabda, ám ez is és a többi is a helyén maradt! Hibátlan!
A 30 éves átlagkorú csapat kitűnőre vizsgázott; jelentős idegi megterhelés ellenére haza hozta a két aranyat; tovább szilárdította a magyar hajtósport nemzetközi helyzetét. A nemzetközi ranglista élén Magyarország csapata és egyéni versenyzője állt.
Muity Ferkó
Ferkónak azért nevezem, mert Várady doktor Ferinek, pláne Ferencnek még véletlenül sem szólította volna.
Nem lehet azt mondani, hogy különösebben ideges típus. Hangos szavát soha nem hallotta senki. A lovainak is legfeljebb halkan „imádkozott”, ostort emlékezetem óta soha nem bontott. Dombóváron egy emelkedő meghajtásánál Bárdos hatalmas hangja tíz kilométeres körzetben fölzavarta még a halottakat is. Muity Ferkó ekkor is csendben tette a dolgát. .
Szokása volt a maratonhajtás előtti napon a viharverte kis Polskijával „meghajtani” az akadályszakaszt. A kis járgány általában kibírta a megpróbáltatásokat.
Kora gyerekkorától fogva minden rendű, rangú, nemű és fajtájú lovat el tudott hajtani. Emlékszem: mindig az volt a „nóta”, hogy Muitynak éppen nincs fogata, szerezni kell neki. Legtöbbször sikerült is. Ő meg felült a bakra és mesterien elhajtotta.
Különben zseni volt ő is, mint a legnagyobbak. Vékony csontú, keskeny arcú, légies termetű. Háromszoros csapat Európa-bajnok.
Dávid Sándor
Fintha Gabi
A „rossznyelvek” szerint a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre is azért jelentkezett, szerzett agrármérnöki diplomát, hogy a lovak közelébe kerüljön. Álma valóra vált. Első munkahelye a Hortobágyi Állami Gazdaság. A Mátai Ménes vezetője volt.
1974-ben Pásztor Györgytől vette át a gyönyörű hortobágyi fogat gyeplőjét; tőle tanulta a fogathajtás alapjait. Kádár László és Abonyi Imre a két fogathajtó zseni tanították, csiszolták tovább egyre gyarapodó tudását.
1977-ben első nemzetközi versenyén, Sierakovban mindjárt bronzérmes. Még ugyanebben az évben Donaueschingenben, két évvel később a zugi Európa-bajnokságon startolt.
Genetikai kincsnek számító, meseszép nóniusz fogatot hajtott. Élményszámba ment fogatának felszerelése: a szerszámokat azokból a századforduló idejéről előkerült szerszámcsodákból mintázták, amelyekben egykor a híres debreceni ötösfogatot pompázott. A leghosszabb ideig /2001-2012/ volt sikeres fogathajtó szövetségi kapitány.
2013.07.30., Szerző: Dr. Fehér Károly
Kommunikációs igazgató, Magyar Lovassport Szövetség
Frissítve: 2024.01.24.
Fotó: Canva
