Elismerést kapott a 2009-es Kecskeméti Fogathajtó VB szervezése
Ifj. Kovács Zoltánt szólították szerdán délután Kiskunmajsán a Magyar Turizmus Zrt. által tartott regionális évadzáró értekezleten annak az elismerő díjnak az átvételére, ami a 2009-es kecskeméti fogatható világbajnokság szervezéséért járt.
A díjat Dr. Róna Iván a vállalat vezérigazgatója adta át. – Rendkívüli jelentőségű ez a díj, hiszen Magyarország arculatát alapvetően meghatározó lovassport szervezőinek a munkáját ismerték el.
Ifj. Kovács Zoltánnal a kecskeméti vb operatív igazgatójával beszélgettünk:
A szervezők munkáját ismerte el a MT Zrt, mit lehet tudni a szervezésről?
A 2009-es fogathajtó világbajnokság szervezését a Lovas-Show Kft. nyerte el, amely immár az ügyvezetésem alatt, több éve az ország legjelentősebb lovassporteseményeit szervezi. A világbajnokság mellett meg kell említeni a Budapesti Lovas-világkupa szervezői munkáját, illetve jelentős a szakmai szerepünk a Nemzeti Vágta szervezésében, Monti Roberts-en, illetve a Hungexpo-ban szervezett Equifest rendezvényen.
Mit kell érteni a szakmaiságon?
Az ország legkomolyabb lovas szakemberei állnak e mögött a cég mögött. A programszervezést például Dallos Gyula bronzérmes Európa bajnok díjlovaglónk és a felesége Dallos Beáta, illetve Zilahy István Hortobágy Ménes igazgatója koordinálja, aki egy csodálatos nóniusz bemutatót produkált az ez évi rendezvényen.
A Lázár testvéreket is mindenki ismeri, akik a nevüket adják, és személyesen részt vesznek a szervezői tevékenységben, mind a lovas szakmai kapcsolataikat, mind üzleti kapcsolataikat kihasználva a rendezvények sikere érdekében. Mondok József, Izsák polgármestere, a Lovas Szövetség elnökségi tagja kiterjedt kapcsolataival szintén jelentősen hozzájárul a lovas események pénzügyi egyensúlyának fenntartásához. Főként nekik köszönhető, hogy jelentős támogatói kör állt mind a Budapesti Lovas-világkupa, mind a kecskeméti fogatható világbajnokság mögé. Nagyon meghatározónak tartom, hogy magyar prémiummárkákat sikerült megszereznünk, a magyar lovaglás mögé, mint a Pick a Herendi, az Unicum…
Mi okozza a szervezői munkában a legnagyobb nehézséget?
A legkegyetlenebb kérdés, amit fel szoktak tenni, hogy miért van szüksége Magyarországnak arra, hogy a lovassport tovább éljen. Megkérdezik, hogy egy ilyen drága sporthoz miért kell közpénzeket is felhasználni.
Ezekből a kérdésekből látszik, hogy nagyon sok a tennivalónk, mert ha a lovassportot és a lovas turizmust nézzük, akkor láthatjuk, hogy hazánknak nagyon jelentős eredményei voltak és vannak. Nem beszélve arról, hogy önálló idegenforgalmi arculatot biztosít az ország számára, ezzel különbözünk másoktól.
Az EU-ban az egyik legnagyobb kérdése mindenkinek, hogy mitől lesz különb, mint a többi tag, miben leszünk mások annyira, hogy teszem azt egy németnek megérje idejönni hozzánk. Ha azonos szolgáltatásokat kap, mint otthon, nem fog eljönni. Akkor fognak idejönni a turisták, ha különleges lovas-tanyákat, különleges lovasbemutatókat láthatnak, ha belekóstolhatnak a különleges magyar gasztronómiába, megkóstolhatják a tüzes borainkat, amit magyarruhás pincérek szolgálnak fel, megismerhetik a gyógyító fürdőinket…. Ezt Ausztriában csodálatosan kialakították, ami egy követendő példa lehet számunkra.
Hány éve tölt be vezető szerepet a hazai lovassport szervezésében?
Hát, ha azt vesszük, hogy én már 1996-ban szervezője voltam az első lovas világtalálkozónak Kecskeméten, hiszen akkor hívott haza édesapám a Bugac Tours-ba, akkor mára 13 éve.
Ön szerint hány évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a régi fényét visszakapja a hazai lovassport és lovas turizmus?
Ezt nagyon nehéz megjósolni, mert nagyon jelentős a lemaradásunk. Németországban a Hannover környéki vagy a Holland lovas-centrumok jelentősen előttünk vannak. Hollandiában például, ami fele akkora területű, mint Magyarország 5 millió szarvasmarha van és 1,5 millió ló. Magyarországon ma mintegy 75 ezer regisztrált lóról tudunk.
Tehát nekünk újra kell építenünk az egészet, ami a lovassporton keresztül lehetséges, mert minden lovas esemény kapcsán, – főként, ha az egy világbajnokság – meglendül a lótartási kedv.
Tapasztal-e politikai támogatást a lovassport támogatása mögött?
Kecskemét városa részéről mindenképpen érezhető a támogatás, sajnos országosan erről nem tudok beszámolni. Ebben a nehéz időben nem érzem, hogy bárki úgy gondolná, hogy a lovassport és egyáltalán a lótartás lenne a hazai gazdasági fejlesztés egyik kitörési pontja, pedig hosszú távon be kell látnunk, hogy tengerpartunk mostanában nem lesz és a világ ma még lovas nemzetként tart számon bennünket.
Ön egy fiatalember, mégis az újkori lovas turizmus szervezésének a kellős közepében van másfél évtizede, miként?
Én beleszülettem a turizmusba, hiszen gyerekként a kecskeméti városházán terítettem a kecskeméti barackpálinkát a külföldi turistáknak, miután édesapám volt a Bács-Kiskun megyei idegenforgalmi hivatalnak a vezetője. A rendszerváltás után, pedig ő Bugacpusztára vette be magát, ahol majd két évtizedes munkával mára sikerült a tulajdonviszonyokat rendezni. Így a gyerekkoromtól szerzett turistákkal és a rendezvényszervezés területén szerzett tapasztalataimat fel tudom használni a különböző lovas világversenyek szervezése kapcsán.
Mára megkopott Bugac imázsa. Azt mondja, hogy rendeződtek a tulajdonviszonyok, akkor mivel áll elő az ország egyik legjelentősebb lovas-turisztikai központja?
Hiszem, hogy Bugacpuszta újkori reneszánsza előtt áll, ugyanis egy 400 férőhelyes étterem bővítés fejeződik be 2010-ben, és a családi összefogás jó szerkezete kapcsán, mindannyiunk olyan szakmai kompetenciát tud hozzátenni, ami szerintem a fejlődés garanciája.
Érdekes beszélgetni Bugacpuszta tulajdonosának az egyik fiával, aki az ország legjelentősebb lovasversenyeinek az operatív szervezője. A vér nem vált vízzé, de Bugac az szinte igen. Kérem pár szóban, elevenítse fel Bugacpuszta történetét!
Annak idején a vasfüggöny mögé utazni különlegesnek számított, ráadásul az államilag támogatott árak miatt egy nyugati turistának rendkívül olcsó volt Magyarországra jönni, ráadásul a 80’-as évektől a hazai szolgáltatások minősége is jelentős fejlődésen ment át.
A bugaci lótartásnak évszázados tradíciója van, de a szocializmusban Bugacot az akkori IBUSZ fedezte fel újra. A turizmus szervezése tudatos dolog, így döntés született, hogy Hortobágyi mintára létre kell hozni egy lovas központot Bács-Kiskunban. Erre helyet kerestek, így először a városföldi gazdaságra számítottak, ahol a traktorosítás miatt nem akartak újra lótenyésztéssel foglalkozni, és a következő a bugaci gazdaság volt.
A bugaci csárda megvolt, ahol a gulyás előtte sem volt ismeretlen, így a kiskunfélegyházi Lenin Tsz gondozásában elindulhatott a bugaci fejlesztés. A turizmus mozgatója már akkor is az idegenforgalmi vonzerő, a motiváció volt, amely egy térségbe vonzza a turistákat. A motiváció lehet természeti, mondjuk egy tengerpart, hegy, lehet épített örökség, például egy várkastély, vagy lehet akár a gasztronómia, és még lehet pár dolog.
Bugacon a vonzerő a puszta és a ló, ezért létrehozták az „Arany ménest”, a „Puszta ötöst”, odahívták Abonyi László lótenyésztő szakembert és unokaöccsét Abonyi Imre fogathajtót, aki nemzetközi rangra emelte a magyar fogatsportot. Tulajdonképpen az ő és Fülöp herceg barátsága emelte a világ számára érdekessé Bugacot. Ugyanis akkor egy kommunista ország sportembere és a kapitalizmus fellegvárának tartott Anglia királynőjének a férje közötti sportbarátság megjelenése a sajtóban elegendő volt a turizmus fellendüléséhez Bugacon. Később Erzsébet királynő is e miatt látogatott el ide.
Mit lát mi történt és történik az utóbbi években, hogy újra fejlődjünk?
A rendszerváltás után érthetően a turizmusunknak is új motivációkat kellett, vagy kellene megfogalmazni, hogy újra érdekessé váljunk. A térségben maradva meg lehet állapítani, hogy Kecskemét turisztikai vonzereje nem túl gazdag, vagyis utaztatói nyelvre lefordítva átlagosan jó, ha egyórás programot tud biztosítani egy szervező az egyedülálló szecessziós történelmi főtér bemutatásával.
Ezért a térség lehetőségei alapján konferenciákkal és nemzetközi sporteseményekkel lehet fellendíteni az érdeklődést, ugyanis a térség turisztikai motivációját Kecskemét földrajzi lehetőségei magában hordozzák. Egyszerűen azért, mert egyenlő távolságra vagyunk az ország minden pontjától és jó az infrastruktúránk. A város és a megye vezetői nagy horderejű turisztikai tervekkel rendelkeznek, gondolok itt a lovas klaszterre, ill. „Kecskemét Magyarország lovas fővárosa” címre. Reméljük ezek a tervek hamarosan megvalósulnak.
Forrás: Oltyán József,
2009.12.11.
hirosindex.hu
Kép: canva
Frissítve: 2024.03.12.
