Korábbi kérdések és válaszok – lovaglás 7.

Lovaglással, lókiképzéssel kapcsolatos kérdéseitekre válaszolnak:

Szent-Miklóssy Andrea (Lovaskultúra Oktató) és Nyírő László lovasedző,
Benta Lovastanya

A kép illusztráció

Korábbi kérdések és válaszok:

KÉRDÉS:
Az lenne a kérdésem, hogy egy lónak hogyan lehet megtanítani az ágaskodást és a fektetést? Ez a ló még fél éves csikó, és földről már nagyon sokat tanítom és bízik is bennem. Most már lehet arról szó, hogy ilyeneket tanítsak neki, vagy még túl korai?
Köszönettel, Bakos Csenge

VÁLASZ:
Kedves Csenge!

Egy fél éves lovacska olyan kicsi, mint emberi léptékben egy csecsemő. Nem nagyon kell erőltetni a tanítást nála, ahogy egy csecsemőt se íratunk be iskolába. A maximum, amit érdemes vele csinálni, hogy bízzon az emberben és hogy ne féljen semmitől. De csak nagyon óvatosan, pici lépésekben, mert el is ronthatod őt egy életre az emberekhez való kapcsolat szempontjából.

Azt nem írtad, hogy milyen nemű a lovacska, de ágaskodásra tanítani még később is nagyon meggondolandó. Csak olyan hozzáértő szakember vezetésével szabad és csak olyan intelligens lónak, hogy minden pillanatban tudja majd, hogy mikor az a feladata, hogy ágaskodjon és mikor nem szabad neki semmiképp. Nehogy visszaüssön a dolog és ellenkezésre, neadjisten támadásra használja később, vagy csupán egy utasítás félreértése miatt okozzon balesetet.

A fekvés is olyan, hogy ha nem elég meggondoltan csináljátok, elég kellemetlen lesz, ha mondjuk egy tereplovaglás alkalmával lefekszik alattad a lovad, nem beszélve arról ha még hempereg is és összetöri a nyerget.

Én azt gondolom, hogy egy átlag ló nem mutatványos lónak született. Olyan dolgokat érdemes tudnia, amelyek a társaival való együttléthez vagy később a lovas alatti munkához kellenek. Gondolom ez alatt, hogy ne féljen semmitől, bárhova el merjen menni veled, a hátáról ki tudj nyitni pl. egy kaput, feltenni a kabátodat egy oszlopra stb. Persze „mutatványokra” is meg lehet tanítani, de csak ha felnőtt, és ésszel, megfelelő szakértelemmel, hogy az játék legyen, ne pedig baleset forrása, nem feledve, hogy egy 5-600 kilós állattal játszol.
Üdvözlettel:

Szent-Miklóssy Andrea                            Nyírő László
TF Lovaskultúra Oktató                           Lovasedző
Benta Lovastanya
                                                            www.bentalovastanya.hu


KÉRDÉS:

A lovam csak az egyik lábra tud helyesen vágtázni! Hogy lehet neki megtanítani, hogy jó lábra ugorjon be?
Előre is Köszönettel: Lilla

VÁLASZ:
Kedves Lilla!

Ezzel a problémával kapcsolatban több kérdést is fel kell tennünk a korrekt válaszhoz.
• Tudsz-e a lovad valamiféle olyan korábbi (vagy jelenlegi) betegségéről, láb- vagy pataproblémájáról, amiért kímélheti az egyik oldalát, vagy egyszerűen rossz szokás nála?
• Mit jelent az, hogy nem tud helyesen vágtázni? Be sem ugrik a helyes kézre, vagy nem tiszta a lábsorrendje egyik kézre vágtában?
• Mennyire értesz a helyes vágtabeugratáshoz, illetve eddigi élete folyamán milyen gyakran követelték tőle szakszerűen?
• Csak neked nem ugrik be, vagy senkinek sem (edzőnek, oktatónak?), illetve mindig „következetesen” helytelenül csinálja; vagy hol jól, hol rosszul?

A fenti kérdésekre adott válaszokhoz mérten más-más megoldás kínálkozik.
• Ha a lovadnak fáj a lába, akkor a fájdalmat kell megszüntetni.

• Ha egy korábbi betegségből, lábproblémából kifolyólag „megtanulta” kímélni valamelyik lábát, amire már nincs oka, akkor következetes szakszerű munkával újra meg kell tanítani arra, hogy merje terhelni azt az oldalát is.

• Ha nem olyan túl nagy a probléma, értjük ez alatt azt, hogy van, amikor jól ugrik be és helyes a lábsorrendje (lehet ez lovas nélkül, bizonyos lovasok alatt vagy esetleg ugyanazon lovas alatt bizonyos helyzetekben): akkor nagyon szabályosan kell beugratnod, lehetőleg egy ív megkezdésekor (akár pályán, akár terepen lovagolsz) és végig figyelned kell, hogy szabályosan fenntartsd a vágtáját.

Jó trükk szokott lenni, hogy először kell a „rosszabbik” kézre vágtázni, amikor még jobban „tele” van és szívesebben ugrik be.
A másik „trükk”, hogy terepen is próbálj figyelni arra, hogy íveken helyes kézre vágtázzon, illetve, ha még ügyesebb vagy, akkor egyenes vonalon is váltogasd, hogy melyik kézre ugratod be.

• Ha a lovad egészséges és mégsem hajlandó egyik kézre vágtázni, akkor rá kell venni különféle gyakorlatokkal. Ilyen a futószáras munka kikötővel, az ívelt cavalettiken történő munka, a nagykörön való vágtamunka, illetve a kiskörből való beugratás is.
Ha ügyesebb lovas vagy, fel lehet állítani olyan gimnasztikai ugrósorokat is, melyek rákényszerítik a helyes lábon való munkára. Célszerű először földről kezdeni a munkát, majd nehezíteni a feladatokat. A lényeg, hogy úgy kell a feladatokat összeállítani, hogy legyen esélye helyesen végrehajtani és akkor addig nem hagyni továbblépni, amíg nem csinálja rutinszerűen jól. A cél az legyen, hogy bármilyen helyzetben helyes kézre helyes lábsorrenddel vágtázzon.
Üdvözlettel:

Szent-Miklóssy Andrea                            Nyírő László
TF Lovaskultúra Oktató                           Lovasedző
Benta Lovastanya
                                                            www.bentalovastanya.hu


KÉRDÉS:
A lovamnak van egy nagyon rossz szokása, amit már nagyon kezdek unni, semmit nem tudok tenni ellene.
Ha kiengedem a karámba 10 percet kell vele küzdeni mire megáll és meg tudom fogni. Mihelyt közeledek, egyből farol oda és rúg. A bokszában is ugyanezt teszi, ha meg akarom fogni, kell neki 10-15 perc. Ahogy megyek az ajtaja felé, egyből odafarol és rúg, alig enged be. Mit tegyek?

VÁLASZ:
Tisztelt Lótartó!

A fenti problémáról már többször esett szó ebben a rovatban. A rangsort kell tisztázni közted és lovad között. Egy lónak sem szabad megengedni, hogy emberre rárúgjon! Az nagyon veszélyes dolog! Tiszteljen annyira, hogy ne merjen bántani. Én azt tenném, hogy megkötném a bokszban egy időre és ha kell, még streitfát is betennék. Minél többet mászkáljanak mellette emberek ki-be, úgy, hogy ne merjen rájuk rúgni. Valahányszor mégis megteszi, szigorúan meg kell büntetni. A büntetésnél gondold meg, hogy a ménesben is megbünteti (rúgással, harapással) a vezérkanca a rendetlenkedő, helyüket nem ismerő lovakat.
Üdvözlettel:

Szent-Miklóssy Andrea                            Nyírő László
TF Lovaskultúra Oktató                           Lovasedző
Benta Lovastanya
                                                            www.bentalovastanya.hu


KÉRDÉS:
Nekem egy 5 éves arab félvér lovam van. Eddig nagyon kezelhetetlen volt, de most már 2009 nyarán annyira “beérett” hogy olyan, mintha nem is ő lenne, nem akaratos, nem visz el, sokkal kevesebbet ugrál. De azért még mindig akad 1-2 probléma vele.
Az első az, hogy sarokra nem úgy figyel, ahogy kellene (amikor olyanja van egyáltalán nem). Ajánlották nekem, hogy pálcával piszkálgassam sarok helyen, merthogy a csikókat is így tanítják. Csak ezzel az a probléma, hogy rövid pálcával nem érem el, hosszúval meg ha sarokhelyen piszkálom elrohan. Ezzel mit tudnék kezdeni? Milyen módszerrel tudnám neki ezt megtanítani, hogy a finom saroksegítségekre is reagáljon?
A másik problémám meg az, hogy nem tudom összelovagolni. Szoktam rá használni gumiskikötőt (hosszabbra engedve) amíg rajta van, addig kereken megy, nem mondom, hogy támaszkodik, mert nem igazán, de kereken megy, de ahogy leveszem róla a kikötőszárakat, fenn van a feje és nézelődik. Hogyan tudnám elérni, hogy kereken dolgozzon és támaszkodjon?

Üdvözlettel: Timi

VÁLASZ:
Kedves Timi!

1. Egy lónak nem sarokra kellene figyelnie, hanem „csizmára”, ami magyarul lábszárat jelent. Ha erre nem tanult meg eddig figyelni, akkor azt csak úgy tudod elérni, ha kombinálod más segítségekkel (amiket egyébként is együtt kellene alkalmazni). Ez lehet testsúly, hang vagy pálca (ahogy te is írtad). Illetve ezek kombinációja.

2. A hosszú pálcát a csizma mögé használd, de finoman! Nagyon tudd, hogy hol és mennyire csíped meg vele a lovat! Az nem baj, ha először meglepődik és megiramodik, mert az azt jelenti, hogy reagált rá (csak vele együtt alkalmazd a csizma segítséget is és nagyon finom legyél!), vedd vissza derékkal és magyarázd el neki, hogy mit szeretnél tőle. Ha sokat gyakoroltok, meg fogja tanulni, hogy csak a csizmára érzékeny legyen, de semmiképp ne durvítsd el; ha reagál, vegyél vissza a segítségek intenzitásából!

3. Amit utoljára írtál, az klasszikus lovaglási hiba. Az, hogy egy lónak „begörbíted a nyakát”, még nem jelenti azt, hogy összeszedett, átengedő, támaszkodik, de még azt sem, hogy „kereken” megy. Ezzel csak becsapod magad. Az igazi átengedőség úgy jön létre, hogy megtanítod a lovadat, hogy a hátuljával maga alá lépjen (cavaletti-munkával és sok hajlítással, tanügetéssel). Ha maga alá lép és hordozza a saját és a lovas súlyát, kialakul a megfelelő tolóerő és a lovas alatti egyensúly, a lengő hát; hát- és koncizomból dolgozik. Ennek következtében tarkóból is engedni fog. Akkor szabályos a tartása, ha a tarkó a nyakának a legmagasabb pontja.
Üdvözlettel:

Szent-Miklóssy Andrea                            Nyírő László
TF Lovaskultúra Oktató                           Lovasedző
Benta Lovastanya
                                                            www.bentalovastanya.hu


KÉRDÉS:
Van egy kisbéri félvér herélt lovam, aki gyakorlatilag egy megmentett ló. 5 évesen vettük (most 9 éves) és gyakorlatilag 5 évből 4-et egy sötét kis koszos bokszban töltötte. Amikor megvettük még csődör volt és nagyon vad. Sokszor csutakolás közbe egyszerűen meg akart félemlíteni vagy a legelőn felém rohant és tőlem alig egy méterre megállt. Most már ezek a gondok nincsenek vagy csak nagyon ritkán fordulnak elő, amikor rosszkedvű. Viszont az idegeneket rettenetesen utálja. A répát és a finomságokat gyorsan elveszi, de utána rögtön elmegy … Ez nem lenne baj, csak egyszer az egyik barátom, aki jómaga is lovas, akart rajta lovagolni, de egyáltalán még véletlenül se csinálta azt, amit a lovas szeretett volna. Addig szófogadatlankodott, forgolódott amíg levetette a hátáról és utána nagy büszkén odaügetett hozzám.
Én lovagoltam azelőtt, mielőtt a barátom ráült és normálisan ment, viszont neki meg nem csinált semmit. Volt pár ehhez hasonló eset, de akkor csak sunyított, kelletlenül ugyan, de megcsinálta, amire kérték.

Mihez kezdjek vele, hogy ne utálja az idegeneket ennyire?? Hogy tudnám rászoktatni, hogy másnak is engedelmeskedjen?? Amikor rosszkedvű és nekem jön, hogy adjam tudtára, hogy ezt nem teheti??? (Ilyenkor mindig rácsapok az orrára.)

És talán a legfontosabb kérdés: Fogadjam el, hogy ilyen egy gazdás ló vagy gyötrődjek vele azért, hogy a többi
embert is elfogadja??
Válaszukat előre is köszönöm: Bazsó Evelin

VÁLASZ:
Kedves Evelin!

Én a helyedben elfogadnám, hogy egygazdás a lovam. Vannak ilyenek! Rajtad kívül az lovagolja, akit ő elfogad. Rajta oktatni például valószínűleg nem tudnál, illetve nem akárkit, mert az se a lovasnak, se a lónak nem lenne építő jellegű. Ha van olyan személy az életedben, akit fontos lenne, hogy elfogadjon, ahhoz szép lassan futószáron szoktasd hozzá. De még akkor sem biztos, hogy teljes lesz a siker.
Az erőfitogtatásait szerintem lényegében megoldottad, jól kezelted. Ritkulni fognak, majd elmaradnak. Az idegeneket megint nem biztos, hogy megszereti. Elég lenne azt elérni, hogy ne bántson senkit, mert az veszélyes lehet. Ha valaki nem tetszik neki, álljon odébb.
Üdvözlettel:

Szent-Miklóssy Andrea                            Nyírő László
TF Lovaskultúra Oktató                           Lovasedző
Benta Lovastanya
                                                            www.bentalovastanya.hu


KÉRDÉS:
Sziasztok!

Lenne pár kérdésem, ezeken már egy ideje agyalok. Van egy ló, tény hogy nem felhőtlen a viszonyunk, de megvagyunk. (Valahogy érzem hogy nem kedvel/tisztel eléggé. Mindent megcsinál amit kérek, csak nem elég szépen.) Szóval terepen voltunk, és leghátul mentünk. Ő általában első ló terepen. De jófej volt, szépen tartotta a távolságot. Aztán már visszafele, egy ideje léptünk, mikor elkezdett legyezni a farkával. aztán maga alá rugdosott. Aztán elkezdett valami bakoláshoz hasonlót művelni. Nem nagyon, de érezhetően. Párszor csinálta, aztán leszálltam, végigsimogattam a hátulját, és visszaültem. Onnantól minden rendben volt. A terepvezető azt mondta hogy csak hülyített. Mennyire volt igaza?

A másik: van pár olyan ló, akiken nem szoktam lovagolni. Viszont amint meglátnak, jönnek oda hozzám a karámban, hogy vakargassam meg őket. Meg is vakargatom, aztán mennék másik lóhoz, de elhajtja a másik lovat. A másik vakargatós bokszban van. Jön oda az ajtóhoz, mutaja a hátát, és amint abbahagyom a vakarást, vagdosni kezd az elejével (ha visszamegyek abbahagyja). Akkor ők most minek tekintenek engem? Rangsorban hol vagyunk ?
Köszönöm: egy kíváncsi lovas

VÁLASZ:
Kedves Kíváncsi Lovas!

• Én így látatlanban azt mondanám, hogy a terepen valami irritálta a lovad hasát: rovar, bogáncs vagy valami növény. Nem gondolnám, hogy ez hülyítés volt.
• Az, hogy a lovak barátkoznak veled, féltékenyek rád, az semmi rosszat nem jelent. Társuknak tekintenek. Az viszont nem lenne rossz, ha a vagdosásról le tudnád szoktatni az említett lovat, mert közben megsérülhet.
Üdvözlettel:

Szent-Miklóssy Andrea                            Nyírő László
TF Lovaskultúra Oktató                           Lovasedző
Benta Lovastanya
                                                            www.bentalovastanya.hu


KÉRDÉS:
Olyan kérdéssel fordulok hozzátok, hogy fiatal csikónál (1,5 éves) mikortól lehet vagy érdemes kikötőszárat használni? Már futószáron szépen megy, akadályt is ugrik, csak azt szeretném elérni, hogy szépen beadja a fejét.
Van aki azt mondja, hogy szárakkal is be lehet venni a fejét, nem kell ahhoz kikötővel futószárazni, és mondtak olyant is, hogy felejtsem el a kikötőszárat, mert akkor a csikó nem mer majd bátran előre menni.
Várom válaszotokat! Üdv.: Balázs

VÁLASZ:
Kedves Balázs!

A nézetek ugyan megoszlanak, de a mi határozott véleményünk és hitvallásunk, hogy a csikó szabadon kell, hogy éljen és mozogjon. Ügyesednie lehet és kell, de ő még gyerek, nem szabad besavanyodnia a korai munka miatt. Egy másfél éves csikó még sem fizikálisan, sem agyilag nincs ott, hogy komolyabb feladatokat megoldjon. (Kb. olyan, mintha egy óvodás gyerekkel cementes zsákot cipeltetnénk, vagy matekfeladatot oldatnánk meg.)

A fejének beadását majd belovaglásnál kéne elérni. Ilyen korban még zablát sem tennék a szájába, hogy ne tompuljon el. Az is igaz, hogy egy fiatal csikóban elsősorban az előremenetelt kell ösztönözni, ráérsz a támaszkodást később is hozzátenni. Legyen egyensúlyban, lépjen a hátuljával maga alá, hordja magát, a többi a jövő zenéje lesz. Ha így alakul ki a mozgása, maga fogja felajánlani a támaszkodást, az összeszedettséget. Persze lovas alatt újra meg kell találnia majd a közös egyensúlyi helyzetet. A lényeg ebben áll, nem a fej bevételén.

A helyes nyaktartás a helyes önhordás és egyensúlyi helyzet eredménye. Ezt segíthetjük akár kikötőszárral, akár szársegítséggel, de csupán ezekkel nem érhetjük el. És nagyon vigyázni kell, hogy mindenféle segítségünk nagyon finom legyen, ne durvítsuk el a lovat, a fiatal állatot pedig semmiképp!
Üdvözlettel:

Szent-Miklóssy Andrea                            Nyírő László
TF Lovaskultúra Oktató                           Lovasedző
Benta Lovastanya
                                                            www.bentalovastanya.hu


KÉRDÉS:
Milyen lovat ajánlanak, ha kezdő vagyok? És nem késő-e még elkezdeni 14 évesen?
Előre is köszönöm!

VÁLASZ:
Kedves 14 éves leendő lovas!

14 évesen semmiképp nem késő elkezdened a lovaglást, még akkor sem, ha később esetleg valamelyik szakágban sportolni is szeretnél. Ha viszont csak hobbi szinten szeretné űzni az ember, akkor szinte nincs is korhatár. Van olyan ismerősünk, aki nyugdíjbamenetele után kezdett el nálunk lovagolni, amikor több szabadideje lett. Most saját lovai vannak, akikben nagy örömét leli.

Egy kezdőnek egy egészséges, már tapasztaltabb, viszonylag jól képzett ló az ideális, akitől lehet tanulni. Inkább herélt vagy kanca, mert könnyebb velük és egyszerűbb „társaságban” lovagolni. De ezen szempontok fölött áll és fontosabb náluk, hogy a kezdő lovas összhangba tudjon kerülni azzal a lóval, akin tanul, hogy ne küzdéssel teljenek az együttléteik.


Üdvözlettel:

Szent-Miklóssy Andrea                            Nyírő László
TF Lovaskultúra Oktató                           Lovasedző
Benta Lovastanya
                                                            www.bentalovastanya.hu


KÉRDÉS:
Lenne pár kérdésem a lótartással kapcsolatban.

Kérdések a takarmányozás témakörben:
Kérdés: Lehet-e a ló takarmányához különböző olajokat adni, meglocsolni velük mint pl. a napraforgó olaj?
Válasz: Igen lehet, de csak kis mennyiségben. Kb. egy evőkanál/abrakadag.

Kérdés: Ha pl. kukoricadarát vagy más darálékot etetnék a lóval (azt olvastam így nem lehet mert nagyon poros), mennyi vizet adjak hozzá hogy megfelelő állagú “anyagot” kapjak?
Válasz: Úgy mondjuk, hogy az állaga dercés legyen. Ez azt jelenti, hogy ne lucsogjon a víztől, de sehol se legyen száraz. Nedves legyen, de peregjen az abrak.

Kérdés: Búzát etethetek-e a lóval ha igen akkor maximum milyen mennyiségben?
Válasz: Igen, de csak vegyes darában és az abrak maximum ¼ részét tegye ki.

Kérdés: A tritikálét milyen mennyiségben etessem, milyen lovaknak ajánlott?
Válasz: Bármilyen lónak ajánlott, de ugyanaz vonatkozik rá, mint a búzára.

Kérdés: Lucernagranulátumot tudnák beszerezni nagy mennyiséget, de az érdekelne hogy mennyit etethetek belőle és telljesen helyettesíti-e a lucernát?
Válasz: A lucerna nem helyettesítheti az egyéb szálastakarmányt (réti széna, szalmák, stb.), eleve csak ezekkel keverve célszerű adni a lónak és csak olyan lóval célszerű etetni, aki intenzívebb munkát végez, vagy pl. vemhes vagy szoptatós kanca. A granulátum pedig nem helyettesíti a szálas lucernát, mert a rágás miatt szüksége van a lónak mindenképp szálastakarmányra (fogak kopása, stb.). Tehát én a helyedben a ló munkavégzésétől függően nem, vagy csak nagyon keveset etetnék belőle.

Kérdés: A sodrott “fajtájú” lovat hogyan etessem? Mivel a hidegvérű szülő többet eszik, a melegvérűnek pedig nem kell annyi, tehát az arany középutat kellene választani?
Válasz: Ez nem attól függ, hogy hideg- vagy melegvérű, hanem a terhelésétől és attól, hogy mennyire jól hasznosítja a takarmányt a szervezete. A kondícióján látni fogod, hogy mennyi takarmányra van szüksége. Úgy kell az adagját beállítanod, hogy ne legyen sovány, se elhízott.

Kérdések lóvásárlással kapcsolatban:
Kérdés: Első lónak milyen lovat érdemes venni? A sodrott “fajtájúak” elég jónak tűnnek és mindkét vérmérséklet jó tulajdonságait egyesíti (vagy a rosszat) valamint bármire használhatók – gondolok itt tereplovaglásra valamint fogathajtásra.
Válasz: A sodrott is lehet jó, főleg ha tereplovaglásra és fogathajtásra gondolsz. De mindig az adott egyedet kell megnézni, hogy egészséges, jó fejű, ne elrontott legyen. Ha pedig már ment kocsiban, vigyázni kell arra is, hogy a szája ne legyen eldurvítva, főleg, ha lovagolni is akarsz rajta.

Kérdés: Heréltre gondoltam mert az általában nyugodt, vagy egy nagyon nyugodt ménre. Hogy könyebb legyen 14 éves vagyok: 175 cm magas és 65-70 kilogramm.
Válasz: A herélt nagyon jó ötlet, a mént elsőre nem ajánlanánk, mert nehezebb tartani is, lovagolni is. Akkor már a kanca jobb variáció, annak viszont a munkakedve, koncentrációja, lovagolhatósága a ciklusával együtt változhat. A herélttel ilyen problémák nincsenek.

Kérdések lovardatechnikával kapcsolatban:
Kérdés: Milyen istállót építsek két lónak? Milyen anyagból épüljön? Az úgynevezett OSB lapot gondoltam hogy 50 centiméterenként megerősítjük vastag lécekkel, de semmiképp nem fenyővel. Belülről pedig szigetelnénk (vagy kívülről). Vagy az OSB lap helyett inkább téglából kéne építeni? Vagy marad a fa, csak olyan ami jól bírja a belerúgást is, tehát tölgy vagy vastag akác deszkák.
Válasz: Az OSB lap semmiképp sem jó a törhetősége miatt. A tégla higiénikusabb és olcsóbb is a fánál (nem költözik bele rovar, rágcsáló, gomba stb.). Könnyebb tisztán tartani.

Kérdés: Ha két összeszokott lovat veszek  akkor azokat tarthatom együtt 20-25 négyzetméteres istállóépületben?
Válasz: Természetesen igen, csak az a kérdés, mekkora karám tartozik hozzá?

Kérdés: A legjobb alom is érdekelne: olvastam az aprított szénát amely elég meggyőző, mivel időt lehet megtakarítani és csak 2 havonta kell teljesen eltávolítani és újat letenni. A faforgács helyettesítheti minden mértékben a szalmát és ha ezt használom akkor milyen időközönként cseréljem az almot?
Válasz: Az nem igaz, hogy bármely almot csak két havonta kell cserélni. Úgy tönkremegy tőle a ló patája, és az ammóniagáz keletkezése miatt a tüdejének sem tesz jót. Az aprított szalma és a faforgács is jó. Úgy tudsz spórolni vele, ha minél többször leszeded a trágyát, illetve a húggyal átitatott részt és akkor a szárazon maradt almot tényleg nem kell lecserélni. Emellett a lónak szalmára takarmányként is szüksége van.

Üdvözlettel: Kajtár Dániel (14 éves vagyok. Van sok szakkönyvem, de nincs bennük minden információ, tehát még több szakember segítségét szeretném kérni.)

VÁLASZ:
Kedves Dániel!

Nagyon örültünk intelligens, érdeklődő kérdéseidnek. Ha meg tudod oldani, hogy elgyere hozzánk, szívesen megmutatjuk neked a tanyánkon gyakorlatban, hogy hogyan működnek bizonyos dolgok.


Üdvözlettel:

Szent-Miklóssy Andrea                            Nyírő László
TF Lovaskultúra Oktató                           Lovasedző
Benta Lovastanya
                                                            www.bentalovastanya.hu


KÉRDÉS:
A lovam viselkedésével van egy kis probléma, méghozzá a csipkelődés. Szeptember elején vettük meg és azóta folyamatosan csinálja de nem velem. Engem sose csíp meg sőt nagyon jó a kapcsolatunk, ezzel nincs is semmi probléma. Megismer megkedvelt tehát elfogad mint új gazdáját.
A csipkelődést lótársai ellen teszi, ez előtt egy darabig másik ló is volt a környezetében majd sokáig csak egyedül volt bokszban egy családi háznál.
Velem bértartásban van másik 8 lóval együtt és ridegtartásban (télen boksz) Nagyon jól megvan a lovakkal sőt az elején alig tudtam kivezetni a legelőről, úgy ment volna vissza hozzájuk. De kint terepen ügetés közben is van energiája, hogy átharapjon a másik mellettünk ügető lóra. Sőt múltkor hagytuk, hogy felegyék az elszórt kukoricát, és közben is beleharapott a másik ló pofájába pedig együtt is vannak tartva.
Másik, hogy középen van a boksza, így ha mennek hátra a többiek a helyükre, akkor is kinyúl és a hátukba csípne. És mindeközben sunyít is.
Ha látom, hogy gonoszkodik azonnal rászólok, megcsapom, de még mindig nem javult a helyzet, pedig sokat lovagolunk együtt, jól ismerik a lovak egymást.
Annyit kell még tudni, hogy ő a legkésőbb érkezett ló a ménesben, ha ez esetleg befolyásolhatja a dolgot.
Erre szeretnék választ kapni, hogy mi lehet a probléma, mert amúgy velem olyan kedves, normális ló. (7 éves kisbéri kanca)
Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Edina

VÁLASZ:
Kedves Edina!

Amit leírsz, az igazából nem túl nagy probléma. A lovad vagy a korábbi helyén, vagy itt az új ménesben tanult meg így reagálni a rangsorbeli illetve szociális konfliktusokra. Ezzel nem nagyon tudsz mit csinálni, majd a többiek helyreteszik. Az egyetlen dolog, hogy amikor rajta ülsz, alattad ne engedjen meg magának ilyeneket. De akkor meg is tudod büntetni az ilyesfajta viselkedését. A lovaglás legyen munka, fegyelem, a rangsorbeli vitákat döntsék el a ménesben!
Üdvözlettel:

Üdvözlettel:

Szent-Miklóssy Andrea                            Nyírő László
TF Lovaskultúra Oktató                           Lovasedző
Benta Lovastanya
                                                            www.bentalovastanya.hu


Frissítve: 2024.04.29.
Fotó: Canva

Hozzászólások