A BME Építészmérnöki Kara és a Magyar Lovassport Szövetség ismét elindította „A lótartás építészeti vonatkozásai” című tantárgyat, melyben a hazai lovasélet képviselői és a Műegyetem tanárai mutatják be a lovaglás és építészet művészetét. Pintér Tibor előadásában, színház és ló kapcsolatáról beszélt.
Pintér Tibor a Nemzeti Lovas Színház “Musicalek lóhátról” c. előadása közben
A 2015. március 5-én megtartott óra vendége: Pintér Tibor színművész, Szigetszentmiklósi Sziget Színház és a Nemzeti Lovas Színház igazgatója, rendező és producer volt. Ahogy a kurzust vezető Lázár Antal tanár úr bemutatta, igazi polihisztor: énekel, lovagol, előadást ír-rendez, színházat hoz létre.
Pintér Tibor bemutatkozását azzal kezdte, hogy 17 éve végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola operett-musical szakán, Szinetár Miklós osztályában. Már ott megtanulta, hogy a sikeres munkának 30 százaléka a szakmai tudás, a többi a menedzsmenten múlik.
A polihisztorokkal kapcsolatban felvetődhet az a kritika, hogy „aki mindenhez ért, az valójában semmihez sem igazán”. Ha megkérdeznénk Pintér Tibort, hogy akkor mi is az amiben ő igazán jó, azt válaszolná: ez a színház. Ezen belül pedig természetesen a lovas színház, ami világviszonylatban úttörő kezdeményezésnek számít. Eltökélt célja, hogy ennek a fajta színháznak is legyen „létjogosultsága”.
Az előadás tematikája megerősítette, hogy a lovas színházhoz valóban kicsit polihisztornak kell lenni.
Szó esett:
- a lovas színház történetéről
- a show- bizniszről
- az esztétikai – művészeti szempontokról
A lovas színház történetének áttekintése a jelenkori hasonló előadások összegyűjtésével kezdődött. A nemzetközi kitekintés is megerősítette azt a véleményt, hogy a magyarországi (Pintér Tibor által elindított) lovas színház világviszonylatban egyedülálló. A hazaihoz talán leginkább hasonló bemutatók is (Németországban) trükklovasokkal dolgoznak, és playback biztosítja a zenei hatásokat. A népszerű Apassionata nevű produkcióban is a ló és a lovas tudás (valamint a hatásos látvány elemek) kerülnek fókuszba. A magyar előadásban fontos szerepe van a drámának, a színháznak, szemben egy show műsor felépítésével.
A történeti ismertetés az őskorral elkezdve (barlangrajzok tanúsága szerint lejátszódott “varázslatok”), az ókoron keresztül (gladiátor játékok), a középkort érintve az újkor időszakáig terjedt. A történelem során a ló folyamatosan társa volt az embernek, az ember sorsa kisebb-nagyobb mértékben függött a lótól (mezőgazdasági munkák, csaták, stb). Ló és ember közös történetében mindenképp meg kell említenünk a huszárokat. A könnyűlovas magyar katonákat nevezik huszároknak közel ötszáz éve.
A ló különféle hasznosítási lehetőségeinek alapvető feltétele az idomítás. Ennek a munkának alapja, hogy – a Kishercegből idézve – “Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelidítettél”.
“… a ló tükröt mutat” (Pintér Tibor a BME-n tartott előadáson)
Ahogy Pintér Tibor mondja: “a ló feltétel nélkül tud szeretni, és a szeretete nem megvásárolható. A ló rettenetesen egyszerű, érzékeny és intuitív. Képes „diagnosztizálni” az embert. Nagyobb, erősebb, gyorsabb és mindene megvan, hogy legyőzze az embert, csak az nem, hogy előre gondolkodjon. Ha nem kihasználjuk, csodákra képes. A ló (csak) „megnyújtja” a színész tehetségét, és „hatványozott tehetséggé” összegződve tényleg egy csodát hoz létre. Ez nagy felelősség. A színésznek ló nélkül is jónak kell lennie.”
A ló persze ad egy őrült erőt is – folytatja. “A lovon kinyílik az egó, az egyéniség. Sok embernek – meglepő módon – gyenge az egója. Ez a gyógyításban is jól használható. (pl: autisták kezelésében, és egyéb pszichoterápiás gyógymódok alkalmazásakor, vagy fizikailag hátrányt szenvedők fejlesztésében). Lovon ülve összeolvadsz a lóval, s akkor nincs más, a lovad a legfontosabb. A ló tükröt mutat. Ha kevés az energiám, a ló megérzi. Ha felülkerekedek ezen, őt koordinálom, akkor egyben magamat is. Hosszútávon a lovas ember tisztává, bátorrá és jobbá válik.” (Itt nem lehet kétszínűnek, gonosznak lenni.)
Ahogy Pintér Tibor meséli, gyakran kérdezik a lovas színház kapcsán: mennyit lovagol, hogy idomítja a lovakat – a legtöbb kérdés, a lóra vonatkozik.
De ha megkérdeznék, hogy mi a legfontosabb, a válasz egyszerű: az ember.
Pintér Tibor a Nemzeti Lovas Színházban
Ez egyfelől azt jelenti, hogy az előadások során a színészeket nézzük. A tekintet a lényeg. Ha ott a helyén vannak a dolgok, akkor elhiszem amit látok. Ez a színház varázsa. Másfelől van egy spirituális oldala is a hitvallásnak lóval és színházzal kapcsolatban, ez a hitelesség.
Pintér Tibor eltökélt célja, hogy ennek a fajta – a világon egyedülálló – színháznak is legyen „létjogosultsága”. Ebben nagy segítséget jelenthet egy – az ezeknek a különleges előadásoknak megtartására alkalmas – a lovas színház szellemiségéhez méltó épület kialakítása.
