Kezdőlap Blog Oldal 86

Vas Gereben: A régi jó idők (részlet)

Vas Gereben: A régi jó idők (részlet)

Ráró

A pusztán vagyunk, hol egy megszakadt felhő mellől a legelső szürkület dereng elő, s mint Jupiter a ködből – a mezőn egy alakzat körrajzai válnak ki, s a képzelet kiegészíti magának az alakot, egy álmodó csikóst a gyöpön heverészve. Tehát mégis egy alak, mellette egy még sötétebb élő mozog, színével az éjben vesz el, s csak akkor alakul ki jobban, midőn büszke fejét fölveti, s a hollósörény szárnyként csapódik vissza, s a nemes állat gazdája mellé lépdel.

A felhők odább tolódnak, a világosság még egy fokot nő, s a finom párázatból minden tárgy átlátszóbb lesz, és látjuk, hogy a ló lábától fejéig megszaglássza gazdáját, s hogy lépésével zajt ne verjen, nyakát oly hosszúra nyújtja, hogy fejével már az alvó gazdának arca fölé ért.

Orrlyukai ökölnyire tágulnak, finom légcsapjai oly gyöngéden húzzák föl a léget, hogy az alvó csak egy lágy fuvalmat érez arca körül elhúzódni, mely mint a szűz leány csókja, kellemesen csiklandja az arcot, melyen most egy kéjérzet mosolya vonul el, s a ló óvatosan emelvén föl lábait, a gazdag fűben lassú léptekkel megyen el, megúsztatván arcát a harmatos fűben, s nem teszen egy harapást, nehogy a harapás harsogása fölverje az alvót. Már tova ért – fejét magasra kapja, mintha tudná, hogy a föld rengése sem ér el gazdájához – berohan a pusztaság mélyébe, melyet szikrázó szemei régóta látnak, sörényét elkapja a szél, és sebes útján meglebegteti, mintegy ezred zászlóját, mely után a bátrak szent győzelemre mennek.

Kanyargásaival berajzolja a gázolatlan füvet, karikákat nyargalván össze, futását ismét visszatereli oda, ahol gazdáját érzi, ki még a gyöpön heverész.

Bárány ugrásait vidáman teszi, s a zajgó kedélyű fiatal állat büszkén áll meg egy másik ló előtt, és orrával majdnem lángot fúva, nyakát a másiknak nyakára veti s mintha magához ölelné, fejével átszorítja a nyakát és egy nyerítéssel beszéli el indulatát.

A két fej lassan-lassan összecsúszik, szemeik egymásba merülnek s a szilajabb csikó egy oldaliramlással vág egy irányba, mely egyenesen gazdájához vezet.

Amint egy bizonyos vonalt elért, a lépések meglassudának, a fej ismét a füvet túrva hajlott alá, s a lépések könnyedén vitték a gyönyörű állatot az előbbi helyre, hol gazdáját hagyá. Még mindig nyugszik, – a ló békétlenkedni kezd, többszöri szaglás után, mintha zajt akarna verni, első lábának egyikét fölkapja, s már vágni kezd vele, de csak a légben – a földet nem éri – érzi, hogy oka volna az indulatra, hogy gazdáját ébreszteni kell, de tán elég a suhogás, melyet lába szel a légben.

A hajnal pírja éppen ekkor szalad föl a látóhatáron, az állat önkénytelenül a bűvöletbe esik – szép lábai biztosan állnak meg a földön, s a ló farával állván keletnek, mielőtt az első sugár átfutná a végtelent, emelt fejét lassan hátra fordítja s meghozza áldozatát a teremtőnek és okos szemeivel várja a percet, hogy az első sugárban az isten kezét megbámulja.

E perc, e várakozás oly ünnepi és megragadó, hogy az ember legméltóbban csak imádkozhatik.

Térdre, ember! Istened szeme néz rád!

Szétfutnak az aranyos sugarak, az éj oly sötét volt, hogy a virág remegve csukódott kelyhébe, a napraforgó fejlődik ki, még kelyhe most is telve könnyűivel, s egészen kisimul, hogy mire a szellő eljő, fölszáradjon az utolsó harmatcsöpp, hogy hímporát elkaphassa a legelső bokorig, hol egy másik napraforgó régen epedez rá.

Az erőteljes kar lecsúszott a csikós szeméről s a fény fölverte az édes álmot, mely akként végződött, hogy ellenségre nyújtá ki karját.

Mint a meghajlott acél, úgy pattant egyenesre a csikós, dús haját rendre rázta, s néhány percnyi szünet után, meddig arcát a fönséges igézeten végig hordá, kalapján az árvalányhajat végig simítva, a kalapot föltette.

Tán önök úgy is ráismertek Pistára, ki a mindenséget még egyszer körülnézve, “Ráró”-ra föltette a nyerget, s aztán a gyönyörű állatot megveregetvén, hangos szóval mondja: – “Gyere édes lovam – nem váratlak tovább, huszárlóvá teszlek!

 

Forrás: Vas Gereben – A régi jó idők
Frissítve: 2023.04.25.
Fotó: Canva

A kovácsműhelyben – Gáll István: A ménesgazda

A kovácsműhelyben 
Gáll István – A ménesgazda /részlet/

A kovácsműhely a legszélső istálló végében van, és amikor először nézett be oda Busó, meglepődött. Mert látott már kovácsműhelyt eleget, mindegyik kormos falú, rozsdás vasakkal, fekete szerszámokkal és ócskaságokkal telehányt odú volt, ahol a dézsákból szétcsurgó víz iszamos tócsákban állt a téglapadlón. Ez a műhely azonban majdnem úgy ragyogott, mint egy orvosi rendelő: a meszelt falra erősített deszkatáblákon hurkokba akasztva lógtak a vasfény-szerszámok (otromba műszerek, igaz, de mégis inkább műszernek látszanak), vaskampókon a különböző méretű, előre elkészített patkók, és egy szétdűlő, téglából rakott kovácstűzhely helyett itt modern, samottos belsejű vasállványzaton vöröslött a parázs.

– Jó napot. Nem zavarom? – Ménküs Márton feléje lebbentette szürke bajuszát.

– Nem bír zavarni, mert nem futok el.

Legközelebb nem mert ilyen bárgyún érdeklődni. Az ajtóból nézte az üllőn ugráló  kalapácsot, amint csengve-bongva pattog, mielőtt odacsapna a fogóval forgatott, mélyvörösből feketére váltó vasra. Kivárta, amíg a kovács rápillant.

– Kicsit figyelgetem a munkát.

– Csak figyeljen erősen, ha elfárad, felváltom. – Busó jókedvűen túlkiáltotta a zajt.

– Maga mindenre tud mondani valamit? – A kovács felemelte az üllőn táncoló kalapácsot, hogy csönd legyen.

– Én mindenre. Mert minden likba illik egy szög, csak azt kell tudni, hogy melyik hova. – Az elkészült darabot bedugta a vízbe, és amikor már nem sistergett, félrelökte. Új izzó patkót kotort ki fogójával a parázsból.

– Patkóból csinált patkót, úgy látom, ez nem nagy kunszt.

– Annak nem, aki nézi.

– Na komolyan, mért csinálja?- Ménküs Márton visszadugta a patkót a parázsba, bőrköténye aljával megtörölte az üllőt.

– Nézze, ezek nyers patkók, ahogy kapjuk az elosztóból. Rendesen ki sincsenek verve. Ilyet nem teszek a ló lábára, mert nemcsak az állatban van becsület. Aztán meg olyanra alakítom, amilyen vasalásra épp szükség van.

– Nem mindegy az, mit ver fel?- Ménküs Márton öreg arcán szétfutottak a ráncok.

– Mi sem viselünk egyforma cipőt, a ló meg éppen hogy kényes a lábára. Figyelje – bökött a falra aggatott patkósorra. – Ezek meredek patára valók, vékony szárúak, emezek meg papucspatkók, puha patára. Ha ferde a pata, az egyik holdját vastagon hagyom a patkónak. Mankólábra meg ilyen kampósat teszek. És mást a bevágó lábúra és megint mást a bokázó lóra, kiigazítom a láb hibáját. – Hunyorított egyet. – De az az igazi mesterség, meglátni, hogy kell-e egyáltalán patkó! Ilyen istállóban tartott lovakat nem vasalunk, ha nem muszáj. Minden hónapban megfaragom a patájukat, ez untig elég.

– Nohát! Csak úgy mezítláb vannak a mi lovaink? Nem is vettem észre.

– Miért cipeljék a vasat, ha nem szükséges.

Megtudta még, például lónak is lehet lúdtalpa, ha a pata a szarutalp után szétterül, és nem képződik üres köröm. És békának nevezik azt a lágy részt, ami a talp hátulján van, a sarok felé, és a béka egészséges volta határozza meg az állat járását. A rossz patkolások nyomán meg kőepék képződnek, amolyan tyúkszemek, azt aztán már nem lehet helyrehozni semmiképpen, gyenge járású, sánta ló válik az elrontott patájú állatból.

– Keveset tudok még a lovakról – vallotta be Ménküs, mert az öreg előtt nem szégyellte magát. – Amikor tehetem, jövök magához tanulni.

– Jöjjön – nyúlt Busó a szerszámai után. – Addig is erőt, egészséget.

– Az az, csak egészség legyék – dörmögte a kovács -, akkor aztán akármilyen betegség jöhet.

 

Forrás: Gáll István – A ménesgazda
Frissítve: 2023.06.27.
Fotó: Canva

Xilingol

Xilingol

 

A fajta eredete és története

A Xilingol fajta Közép-Mongóliában található. Az 1960-as években fejlődött ki Orosz ügető, Akhal-Teke, Sanhe és Mongol lovak keresztezésével, később Kabarda és Don fajtát vittek bele.

A fajta jellemzői

Átlagos marmagassága 144-152 cm. Bármilyen színű lehet. Rendkívül gyors, hátaslóként és könnyű igáslóként is használják.

 

Fordította: Jenna2
Frissítve: 2023.04.14.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Anna Sewell: Fekete szépség – Tűz

Tűz – Egy ló szemével

“… Késő este a másodlovász egy utazó lovát vezette be az istállóba, és mialatt lecsutakolta, egy fiatalember, szájában pipával, bejött egy kis tereferére.

– Hallod-e, Towler – mondta neki a lovász – mássz már fel a padlásra, és hozz egy kis szénát ide az etetőrácsba, jó? Csak előbb tedd le a pipádat.

– Jól van – egyezett bele a másik, és már indult is. Hallottam, amint odafönt járkál, és ledobja a szénát. James még utoljára benézett hozzánk, aztán bezárták az ajtót.

Fogalmam sincs, mennyi ideig aludtam, vagy hogy hány óra lehetett. Nyugtalanul felriadtam, bár nem tudtam az okát. Felálltam, a levegő sűrű és fullasztó volt. Hallottam hogy Vadóc prüszköl, és egy másik ló idegesen ficánkol. A sötétség miatt nem láttam semmit, de az istálló tele volt füsttel, jóformán lélegzeni sem lehetett. A padlásfeljáró nyitva maradt, úgy gondoltam, Onnan jön ez az egész. Füleltem.

Valami sistergésfélét, halk recsegést és pattogást hallottam. Sejtelmem sem volt, hogy mi ez, de olyan furcsa hangok jöttek, hogy egész testemben remegni kezdtem. Ekkorra már valamennyi ló felébredt, a kötőfékjeiket rángatták és toporzékoltak. Végre odakint lépések közeledtek, és az a férfi, aki az utazó lovát hozta be az este, egy lámpással berontott az istállóba, gyorsan kezdte eloldozni a lovakat, és megpróbálta kivinni őket. Úgy kapkodott, és maga is olyan rémültnek látszott, hogy még jobban megijesztett bennünket. Az első ló megmakacsolta magát, a második és a harmadik sem mozdult. Aztán engem próbált erőszakkal kivinni az állásomból, de eredménytelenül. Még egy kísérletet tett mindegyikünkkel, aztán kiment az istállóból. Nem kétséges, hogy bután viselkedtünk, de olyan közelinek éreztük a veszélyt, és nem volt ott senki, akiben megbízhattunk, ráadásul minden olyan furcsa és bizonytalan volt. A nyitott ajtón beáramló friss levegő kicsit megkönnyítette a lélegzést, de a sistergő hang a fejünk felett egyre erősödött, és amikor az üres etetőrácson keresztül felnéztem, egy táncoló vörös fényt láttam a falon. Aztán odakint valaki “Tűz!”-et kiáltott.

Megjelent az öreg lovász, gyorsan, de nyugodtan dolgozott: egy lovat kivitt, máris ment a következőhöz. A padlásfeljárót elborították a lángnyelvek, és a zúgás félelmetessé vált. Ekkor meghallottam James most is nyugodt és bátorító hangját:

– Gyertek, szépségeim, ideje kimennünk, ébredjetek, és gyerünk. – én álltam legközelebb az ajtóhoz, így először hozzám jött, és megsimogatott.

– Gyere, Szépség, kötőféken vezetlek, és máris kikerülünk ebből a füstfelhőből. – De nem volt már elég idő, James ekkor levette nyakáról a sálját, lazán a szememre kötötte, megveregette a hátamat, nyugtatgatott, és végül kivezetett az istállóból. Az udvaron már biztonságban voltam, levette szememről a sálat, és nagyot kiáltott:

– Hé, ide! Valaki fogja ezt a lovat, amíg visszamegyek a másikért.

Egy magas, tagbaszakadt férfi lépett hozzám, James pedig visszarohant. Amikor láttam, hogy elmegy, hangosan felnyerítettem. Vadóc később elmondta, ennél jobbat nem is tehettem volna: ha ugyanis nem hallja, hogy én már kint vagyok, sohasem lett volna bátorsága elhagyni az istállót…”

 

Forrás: Anna Sewell – Fekete Szépség
Frissítve: 2023.04.25.
Fotó: Canva

A Ló évének szentelte idei első bélyegét a Posta

A kínai horoszkóp szerint 2014 a Ló éve. Ebbe az újévbe a kínai asztrológia szerint január 31-ével lépünk be. A Magyar Posta pedig már kiadta első idei bélyegét, éppen ebben a témában. 

A kínai horoszkóp szerint a ló jegyében születettek kommunikatívak, népszerűek és vidámak, ugyanakkor temperamentumosak, impulzívak is egyben. Keményen dolgoznak, de nem szeretik a kereteket és a kényszert.

A ló mindenesetre egy tüzes, energiával teli jegy, úgyhogy nem véletlen, hogy ez a szép és nemes állat a világ több nemzete számára is egyformán jelkép.

A Magyar Posta már kiadta első idei bélyegét a Ló éve alkalmából – és nincs egyedül ezzel a kezdeményezéssel, ugyanis világszerte sok országban bocsátanak útjára bélyegsorozatokat a Ló évének kezdetén. Ezek különböző módon jelenítik meg az állatot, az egészen stilizált formáktól kezdve az animáción át, a művészi megközelítésig, mint azt a hongkongi, szingapúri, Fülöp-szigeteki, japán és gibraltári bélyegek jól mutatják. A magyar bélyeg egy kínai festőművész Xu Beihong alkotásainak felhasználásával készült.

A ló, mint motívum nem most jelenik meg először bélyegeken, hiszen készült már sorozat a lóversenysport tiszteletére is.

Azt pedig csak remélhetjük, hogy a kínai asztrológia évezredes tapasztalatai igazat mondanak és ez az év valóban az öröm, a jóság és a világra nyitás éve lesz.

 

2014.01.14.
Forrás: Posta.blog.hu
Frissítve: 2023.06.27.
Fotó: Canva

Ló és lovas biztonság a lovastusában

Az eddigi legnagyobb lovastusa-biztonsággal foglalkozó tanulmány összesen 16 tényezőt hozott összefüggésbe a tereppálya közben történő balesetekkel. Az olimpiai sportágak egyik legveszélyesebbje ez a szám, az elmúlt 10 év során 16 lovas és 69 ló vesztette életét nemzetközi versenyeken – ennek ellenére mégis igen kevés tanulmány foglalkozik a lovastusa, és kifejezetten a cross-country (tereplovaglás) versenyszám biztonságával.

A Central Lancashire és a Nottingham Trent egyetemek által közösen végzett kutatás, mely a „Towards a safer sport: risk factors for cross-country horse falls at British Eventing competition” („A biztonságosabb sport felé: British Eventing tereplovas versenyein való ló bukás rizikófaktorai”) címet kapta, összesen 749,534 start adatait elemzi, melyek közül 2,633 végződött bukással.

Biztonság a lovastusában

A lovastusa biztonságossága – mind lovasra, mind pedig lóra nézve – egy sokat vitatott téma. A három számból álló sportág legveszélyesebb része a tereplovaglás, a kockázat a nagy sebességgel teljesített, fix akadályokból álló pályában rejlik. Sokszor előfordulnak komolyabb sérülések, vagy akár végzetes balesetek is. A Nemzetközi Lovasszövetség (FEI) statisztikái szerint minden 63. start bukással végződik (nemzetközi szinten), és minden 55. bukásban súlyosan sérül a lovas. Rotációs bukás – amikor a ló lába megakad az akadályban és a páros megpördülve esik el – minden 572 startból egyszer fordul elő.

David O’Connor, olimpiai aranyérmes lovastusázó már hosszú évek óta szóvivője a balesetmegelőzés fontosságának. 2017. óta ő a FEI Lovastusa Szakbizottságának elnöke, neki köszönhetően sokat fejlődött a sport a biztonság terén, ami saját bevallása szerint az egyik legnagyobb szenvedélye.

„Ahogyan mindig, a ló jólléte az elsődleges. Kéz a kézben jár egymással, hogy ha a lovak bukásait minimalizáljuk, az ember is kisebb veszélynek van kitéve. Ha éberek vagyunk a lóval kapcsolatban, a rizikó csökken.” – nyilatkozta O’Connor néhány évvel ezelőtt egy nyílt levélben.

A Hartington-Jelentés

Az 1999-es lovastusa szezont követően, mely során 5 lovas vesztette életét, a FEI megalapította a Nemzetközi Lovastusa-Biztonság Bizottságot, melynek alapítótagjai között David O’Connor is ott volt. Céljuk a sportággal kapcsolatos egyre növekvő aggodalom kezelése, valamint biztonsági intézkedések bevezetése volt. Alapítási évük tavaszán adták ki a Hartington-Jelentés néven elhíresült beszámolójukat, mely az addigi legalaposabb rizikócsökkentéssel foglalkozó írás volt. A Bizottság munkájának eredményeképp terjedt el a következő évek során a „Frangible Technology”, azaz a fix akadályok olyan módon való biztosítása, hogy azok bizonyos erősségű ütéstől szétessenek, ezzel megelőzve a baleseteket.

Rizikófaktorok

Az új, Heather Cameron-Whytock által vezetett kutatás összesen 16 tényezőt hozott összefüggésbe bukásokkal. Eredményeik alapján férfi lovasok nagyobb eséllyel esnek, mint a nők, az idősebb lovasok pedig kisebb eséllyel, mint fiatalabb versenytársaik. A lovaknál elsősorban a korábbi startok óta eltelt időt hozták összefüggésbe balesetekkel; akiknek legutóbbi versenye óta 15-21 nap eltelt, kevesebbszer buktak, mint azok, akik 14 napja, vagy még kevesebb ideje álltak rajthoz legutóbb. A kutatás azt is megmutatta, minél magasabb hibaponttal teljesített egy páros a díjlovas programja alatt, annál nagyobb eséllyel buktak fel később a tereppályán.

A lovastusa-biztonság érdekében nemzeti és nemzetközi szinten jelenleg is érvényben vannak olyan szabályozások, melyek ez utóbbi két rizikófaktorral kapcsolatosak. A Minimum Eligibility Requirement (Minősitő eredmény, vagy MER) alapján diszkvalifikálhatók többek között olyan lovasok, akik túl magas hibapontot értek el díjlovas programjukon, de meg van határozva az is, hogy egy ló nap elteltével indulhat újabb versenyen.

A lovak biztonsága a sportban

A lovak biztonsága nem csak a lovastusában, hanem az egész lovassport számára aktuális téma. A Tokiói Olimpia öttusa díjugrató száma során történt botrány miatt reflektorfénybe került a lovaglás társadalmi elfogadottsága, amely a FEI-t is cselekvésre sarkallta. A 2022.-ben alapított Lóetikai és -jóléti Bizottság már felvetett olyan ötleteket, mint a nagykantár vagy a sarkantyú opcionálissá tétele. A francia parlament emellett államilag szabályozná a Párizsi Olimpia lovas számainak lójóléti szabályait, ennek közeledtével pedig olyan változások léphetnek majd életbe, amik gyökeresen megváltoztatják a lovassportot, és annak nyilvános megítélését.

2023.03.29.
Merényi Kincső
Kiemelt kép: Ray Bird – Képek: Canva

Laura Ingalls Wilder: Veszett vágta

LAURA INGALLS WILDER: HÁZ A PATAKPARTON (részlet)

Veszett vágta

A délután szép csendesen telt el a földbe vájt ház falai között. Otthon voltak. A tehenek nem csámpáztak be egyik szénakazalba sem. Lassan a nap is lecsúszott a préri nyugati peremén. Közeledett az idő, hogy hazahajtsák a marhákat a nagy szürke sziklától. Laura és Mary csak azt kívánta, bár itthon lenne már édesapa és édesanya.
Ki-kiszaladtak az ösvényre, hátha meglátják a szekeret. Végül Jancsi kutyával kiültek a fűbe, a ház tetejére, hogy ott várakozzanak. Szürkülni kezdett, mikor Jancsi fülei már érzékenyen jelezték a szekér közeledtét. Minduntalan felálltak, hogy a látóhatár peremét fürkésszék, ahol a szekér eltűnt a szemük elől, de semmivel sem láttak többet, mint ülve.
Kisvártatva Jancsi először csak az egyik fülét hegyezte, majd mind a kettőt. Félrebillent fejjel nézett fel Laurára. Egész testén reszketés futott végig, hogy végül is heves farkcsóválással fejezze ki örömét.
Felálltak, és csak lestek, mikor bukkan fel a szekér a préri füvéből. Amikor Laura megpillantotta, szökdécselni kezdett. Főkötőjét lengetve ujjongott.

Laurát megdermesztette a félelem. Hallotta a szekér csattogását. Peti és Rozsdás viharzottak végig a prérin, csak úgy rángatták maguk után a szekeret. Kergülten vágtattak keresztül mindenen. A szekér nagyokat zökkenve hánykolódott mögöttük, csattogva pattant minden hepehupán. Csoda, hogy szét nem esett. Laura már látta édesanyát is, amint hátul, a szekér sarkába kapaszkodik. Másik karjával Carrie-t szorította erősen magához. Édesapa öles ugrásokkal vetette magát előre, parancsszavakat kiabált, és időnként nagyot sújtott az ösztökével a mellette robogó Rozsdásra. A patak előtt megpróbálta visszafordítani a megvadult ökröket. De képtelen volt megfékezni az állatokat. Az ormótlan ökrök egyre közelebb értek a töltés meredek pereméhez. Rozsdás szinte lelökte édesapát. A szekér már-már megcsúszott a meredély szélén, hogy édesanyát és Carrie-t estében magával ragadja egészen a patakig.
Édesapa kétségbeesetten iszonyatosat üvöltött és Rozsdás fejére vágott. Minden dühét beleadta az ütésbe. Rozsdás vissza is farolt. Laura sikoltva rohant előre. Jancsi kutya belekapott Rozsdás orrába. Édesanya és Carrie akkor robogott el mellettük. Rozsdás nekirohant a pajtának, majd hirtelen minden elcsendesedett.
Édesapa a szekér után rohant, Laura a nyomában.
– Rozsdás, Peti! hóha hó! – kiáltott édesapa. A szekér oldalába kapaszkodva igyekezett visszatartani az állatokat.

– Minden rendben, Charles – nyugtatta édesanya, de arca fehér volt, és minden ízében reszketett.
Peti megpróbált bejutni a pajtába, de egy járomba volt kötve Rozsdással, aki még fel sem ocsúdott abból, hogy fejjel ment a pajta falának. Édesapa kiemelte édesanyát és Carrie-t a szekérből.
– Ne sírj! – vigasztalta Carrie-t édesanya. – Látod, mindannyian jól vagyunk.
Carrie rózsaszín ruhája elől végighasadt. Megpróbálta abbahagyni a sírást, ahogy édesanya kérte.
– Hú, Caroline! Azt hittem, átzuhantok a töltésen – sóhajtotta édesapa.
– Én is azt gondoltam pár percig – felelte édesanya. – De tudhattam volna, hogy úgysem hagyod.
– Hagyd el, Caroline! – legyintett édesapa. – A jó, öreg Peti volt, aki kihúzott minket a csávából. Nem ő vadult meg, hanem Rozsdás. Ő csak ment vele. Meglátta a pajtát, és vacsorázni akart.
Laura azonban pontosan tudta, hogy édesanya Carrie-vel együtt szekerestül, ökröstül beleesett volna a patakba, ha édesapa nem sózott volna akkorát Rozsdás fejére. Odafurakodott édesanyához, szorosan átölelte, és megkönnyebbülten szólongatta:
– Édesanya! Édesanya!
Mary is hozzátörleszkedett.
– Ugyan, ugyan – nyugtatta meg őket édesanya.
Minden jó, ha jó a vége. Most lányok, gyertek, segítsetek behozni a csomagokat a szekérről, amíg édesapa beköti az ökröket.

Forrás:Laura Ingalls Wilder – Ház a patakparton
Frissítve: 2023.03.28.
Fotó: Canva

A lovasok 5 típusa

A jelen írásban szereplő típusok kizárólag a képzelet szüleményei, valóságos személyekkel való mindennemű hasonlóságuk pusztán a véletlen műve.

Az elméleti

A témában fellelhető minden könyvet felvásárol és azokat el is olvassa. Példásan felkészül a következő lovagló órára, persze csak elméletben. A gyakorlatban viszont szívesebben ácsorog a karám mellett, ahol a jelenlévőket – ha kérik, ha nem – elméleti oktatásban részesíti az oldaljárás technikájáról.

A biztonságos

Minden eshetőségre felkészül, így minden alkalommal visel kobakot, védőmellényt, vállvédőt, nyakvédőt, láthatósági szalagot, kobak-lámpát és kitudja még milyen kütyüket. Életbiztosítását már jó előre megkötötte – biztos, ami biztos alapon. Ennek ellenére terepen csak sétál, osztálylovaglásnál pedig fejfájásra hivatkozva félrehúzódik, ha vágtára kerül sor.

A versenyző

Évente legalább 79 verseny napon indul (legalább 3 lóval, azaz összesen 237 alkalommal startol), amelyek jórészét nélküle meg sem tartanák. Igazi otthonának a lószállító kamiont tekinti, ahol a megnyert szalagokat és kupákat is őrzi.

A lótulajdonos

Lovagolni még senki se látta, valószínűleg soha nem is ült még lovon. Azt viszont mindenki tudja, hogy ő a tulajdonos! Neve nagy betűkkel ott díszeleg a lószállítón, valamint minden nyeregalátéten, lótakarón, a lovak bokszain, illetve télen a lovak szőrébe nyírva.

A vagány

Ő az első, aki felül a betöretlen csikóra. Teljesítménye határtalan, főleg, ha produkcióját nézősereg is kíséri. Ilyenkor a lehetetlent nem ismerve hajtja végre még a legnehezebb feladatokat is. A baleseti sebészeten már ismerősként köszöntik.

Frissítve: 2014.01.30.
Frissítve: 2023.03.28.
Fotó: Canva

Fríz ló ingyen – Svédországból

Fríz ló ingyen – Svédországból

Olvasói levél

Szerettem volna egy fríz lovat venni, de itthon horribilis árban vannak. Egyre nézegettem a hirdetéseket a lovas oldalakon, és találtam is egyet, miszerint egy fríz lovat ajándékba odaad egy nő mert elvesztette a lábát autóbalesetben.

A gond csak az volt, hogy Svédországban van a ló és a szállítást  ki kell fizetni…

Természetesen gyanús volt a dolog, de épp ezért rengeteg emailt váltottam vele. Boldog voltam hogy régi álmom teljesülni fog, de nem hagyott nyugodni a dolog, ezért nyomozni kezdtem.

Kiderült, hogy az egész átverés és a hirdetők csak a szállítási pénzre pályáznak.

Lovasok.hu Tipp:

  • A ló egy igen értékes jószág, ezért ha valaki ingyen, ajándék lovat hirdet, fogadjuk azt egészséges gyanakvással és igyekezzünk a lehető legalaposabban utánajárni az ügynek.

Frissítve: 2023.03.28.
Fotó: Canva

 

Tosa

Tosa

Mára már kihalt fajáról van szó, japán fajta. A fajtát szelektív tenyésztéssel javították és keresztezték nyugati lovakkal, hogy fokozzák a méretét és az erejét ennek a helyi lónak, amely mellesleg kicsi volt. Például az Edo periódus folyamán a holland emberek “perzsa” lovakat hoztak be ajándékként (Arabot vagy Türkmént).

Fordította: Jenna2
Frissítve: 2023.03.28.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Hiba bejelentés