Ökomozaik
Náray-Szabó Gábor szerint a nyugati társadalmak mindent megadnak az egyénnek, kevesebbet törődnek viszont a közösségekkel, még kevesebbet a jövővel. Ennek legfőbb oka, hogy egyre kevesebben hiszik, hogy az életnek van értelme. A jelenlegi fogyasztói társadalmi berendezkedés evolúciós zsákutcába vezethet.
Évi ötmilliárd dollárból megoldható lenne az éhezés problémája; ugyanennyit fordítanak a jóléti társadalmak az elhízás következményeinek kezelésére. Míg az északi régió csak kozmetikumokra évente nyolcmilliárd dollárt, állateledelre pedig 17 milliárdot költ el, addig a déli régió legégetőbb oktatási nehézségeit hatmilliárdból, ivóvízellátását kilencmilliárdból orvosolni lehetne. Az újítási kényszer, a „dobd el, végy másikat” hozzáállás hosszú távon kezelhetetlen feszültségeket okoz. A kiutat egy olyan ökoszociális piacgazdaság jelentheti, amelyben a piacot a gyengékkel való szolidaritás, másrészt a környezetvédelem korlátozza. (MN 19)
Hulladék
A kiskunsági szemétbotrány helyszínei közül a legnagyobb mennyiségű hulladékot Kunbaján találták a rendőrök. Az elkövetőkre akár több százmilliós környezetvédelmi bírság mellett szabadságvesztés is kiszabható. A felügyelőség a hulladék visszaszállítását és a lerakásra használt terület eredeti állapotának visszaállítását is elrendelheti. Az ügy hátterében a német hulladékkezelési szabályok szigorítása áll. A háztartási hulladékot csak mechanikai és biológiai előkezelés után lehet lerakni. A megnövekvő költségek miatt sokan próbálkoznak a hulladék külföldre szállításával, noha az EU tagállamok által aláírt bázeli egyezmény szerint ezt legálisan csak hasznosítási céllal lehetne megtenni. (MH 15) A Védegylet szerint a környezetvédelmi felügyelőségeken végrehajtott jelentős elbocsátások miatt nem maradt elegendő szakember az ellenőrzésekre. A lebukás veszélye csekély, a szemétturizmus pedig hatalmas üzlet. Az uniós szabályok miatt a zöldhatóságoknak több engedélyezési feladatuk van, így még arra sincs elegendő emberük, hogy kimenjenek azokra a helyszínekre, ahova a jóváhagyást kiadták. (MN 20)
Bonomi Nóra Katalin személyében a környezetvédelem ügye iránt elkötelezett szakember lett a legfőbb ügyész egyik helyettesévé. 2003-ban jelent meg Ügyészségi tevékenység a környezetvédelemben c. könyve. Szakértők azt várják, hogy a vádhatóság a jövőben sikeresebben léphet fel a környezetkárosítókkal szemben. (MH 18)
REACH (Registration, Evaluation and Authorisation of CHemicals)
Az Európai Parlament elfogadta a REACH direktívát.(VG. 14) Az összes vegyszernek, még a legelterjedtebb háztartási vegyszereknek is olyan szigorú vizsgálatokon kell átesniük, mint a gyógyszereknek és a növényvédő szereknek. (MH 14) A jogszabály több, magyar képviselők által támogatott módosító indítvány nyomán nyerte el végleges formáját. Hegyi Gyula a verespataki bánya környezeti kockázatai miatt azt javasolta, hogy az élő vizek tisztaságát veszélyeztető anyagokat sorolják a gyorsan bevizsgálandó vegyszerek kategóriájába. (Nv 20) A különösen veszélyes anyagokat minden esetben engedélyeztetni kell, s ha biztonságosan helyettesíthetők, kivonni őket a piacról. A jogszabály 11 évet ad a cégeknek termékeik regisztrálására. (Nv 14) A több, mint harmincezer anyag tesztelését egy Finnországban működő hatóság ellenőrzi majd.
Gáspárné Bada Magda a Magyar Vegyipari Szövetség igazgatóhelyettese szerint a magyar vegyiparnak 11 év alatt várhatóan 300-350 milliárd forintjába kerül a REACH bevezetése. Ez az összbevétel egy százaléka, vagyis több, mint amennyit kutatás-fejlesztésre tudnak költeni. A szabályozás alapelveivel egyetértenek, attól tartanak, hogy a REACH eszköz lesz, amely kiszorítja a piacról a gyengébb tőkeerejű, így a magyar cégeket. Az „egy anyag-egy regisztráció” elve ugyan lehetővé teszi, hogy egy nagy cég végeztesse el a vizsgálatokat, s a többi némi térítés ellenében csatlakozzon a regisztrációs konzorciumhoz, félő, hogy a nagy cégek nem akarják majd megosztani információikat másokkal. A magyar vegyipar sérelmezi a különlegesen veszélyes, pl. rákkeltő anyagok kötelező helyettesítésének elvét, mert ez óriási költségekkel fog járni. (MH 14)
A TVK már összeállította az általa használt azon anyagok listáját, melyekre valószínűleg vonatkozik a REACH. A beszállítókkal is egyeztetést kezdtek, hogyan tervezik a REACH-nek való megfelelést. A TVK szerint környezetvédelmi és kémiai biztonsági szempontból rengeteg előnye van a szabályozásnak: intenzívebb technológiai fejlődés, környezetbarát technológiák számának növekedése várható. (NG 19)
Energia
Ernst Schwanhold, a BASF Környezeti, Biztonsági és Energia Kompetenciaközpontjának vezetője szerint az iparág klímamérlege pozitív, számos innovatív technológiát biztosít az energia-megtakarításhoz és az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentéséhez. A polisztirol vagy poliuretán alapú szigetelőanyagok egy tonnájának előállításához 2500 liter fűzőolaj szükséges, s e szigetelőanyag alkalmazásával évente 3300 liter fűtőolajjal egyenértékű energia takarítható meg. (NG 19)
A szélerőmű-beruházók véleménye szerint egyesek könnyebben hozzájutnak a szükséges papírokhoz és kvótákhoz, és elvtelen összefonódásokat, valamint diszkriminációt emlegetnek. A kvótához jutottak egy része jelentős felárral árulja a szélerőmű–építés lehetőségét, míg az engedélyező hatóságokat többen bíróság elé citálják. (NG. 14.)
Armand Klein, a DuPont kelet-közép-európai régiójának elnöke szerint a fenntartható fejlődésre vonatkozó 2015-ig szóló stratégiájuk egyik alappillére, hogy a környezettudatosság üzleti eredménnyel jár. Az üvegházhatást kiváltó károsanyag-kibocsátásukat 2015-ig évi 15 százalékkal mérsékelik. Valamennyi üzemükben legalább 30 százalékkal csökkentik a vízfelhasználást. Valamennyi személygépkocsijukat és könnyű tehergépjárművüket alternatív üzemanyag-kombinációkkal vagy hatékony üzemanyagokkal működtetik, és a légnemű károsanyag-kibocsátásukat 96 százalékkal csökkentik. (NG 14)
Kibocsátás
Az EU emissziókereskedelmi rendszerében a múlt héten tovább folytatódott a széndioxid-kvóták árfolyamcsökkenése, amiben a magyar állam aukciója is közrejátszhatott. (Nv 18)
Az amerikai TransGroup üvegház-semleges logisztikai programot indított. Az ügyfelek eldönthetik, szeretnék-e „zölden” feladni küldeményüket, belföldi forgalomban fontonként kevesebb, mint egyheted centért. A cég megállapítja a küldött tömeg alapján a szállítmánnyal járó üvegházgáz-kibocsátást, és annak függvényében támogatást küld egy kibocsátás-csökkentő programnak, amelyik azt erdő-újratelepítésre, megújuló energiaforrások előállítására fordítja. A program a széndioxid-kereskedelmet felügyelő Chicago Climate Exchange ellenőrzése alá tartozik. (MH 18)
Az évente 5 millió liter tejet előállító, 16 ezer élősertést nevelő Fejér megyei Pálhalmai Agrospeciál Kft. évi 60 ezer tonnányi szerves hulladékának hasznosítására kétmilliárdos költségű biogáz-üzemet épít, melyet a KIOP-program egymilliárddal támogat. A kiotói program keretében az osztrák állam is támogatja a programot, amely lényegesen csökkenti a levegőbe jutó metán mennyiségét is. A régió másik öt cége is érdeklődik az új lehetőség iránt, így összesen évi százezer tonna hulladékot tud majd feldolgozni az üzem, amely a keletkező gázt villamos- és hőenergia-termelésre hasznosítják. (Nv 19)
Markó Béla Marosvásárhelyen fogadta a Védegylet és a romániai Zöld Erdély Egyesület vezetőit, Jávor Benedeket és Kovács Csongort. Markó szerint ha az aranytermelés akár minimális környezeti kockázattal jár, akkor nem szabad vállalni ezt a kockázatot. Az RMDSZ szakemberei szerint jelenleg nincsenek érvek és garanciák a beruházás megvalósítása mellett. (MH 18)
Állatok
Két elpusztult és két beteg sas, illetve négy döglött egerészölyv maradt a jászsági sas-mérgezők legutóbbi akciója nyomán. Szándékos karbofurán-mérgezés történt; az idegmérget leölt galambok testüregébe helyezték, így véletlen balesetről szó sem lehet. Nem a sasokat akarta megmérgezni, sokkal inkább azokat a kártevőket, amelyek a baromfijaikat dézsmálják. Az elkövetett súlyos természetkárosítás büntetése akár 2-3 évnyi szabadságvesztés is lehet, a megmérgezett madarak természetvédelmi értéke 4 millió 40 ezer forint. (Nb 14)
A Dráva-medence komplex ökoturisztikai program uniós támogatásból 1.1 milliárd forintos fejlesztéseket hajt végre. Kiépítik a Dráva-medencén átívelő túraútvonal- és tanösvény-hálózatot, lovas- és gyalogostúra-állomásokat, esőbeállókat építenek, madármegfigyelő helyeket hoznak létre, látogatóközpontok, többfunkciós közösségi tereket alakítanak ki. A csarnótai Tenkes-hegy tetején és Gyékényesen kilátótornyot építenek, Mattyon a gazdag madárvilág bemutatására emlékparkot létesítenek. (VG 20)
Közlekedés
A WWF Magyarország tanulmánya szerint a vízi- és vasúti szállítást egyformán környezetbarát. Ám míg a vasútvonal fejlesztése csak a sínpár közvetlen környezetében igényel élőhely-átalakítást, a hajóút biztosításához szükséges folyószabályozások messze ható ökológiai kárt okoznak a folyóban és árterében. Közvetlenül is veszélyeztetik a hal-, az erdő- és a mezőgazdálkodást. A meder túlkotrása megsértheti az ivóvízbázis természetes szűrőrétegét, így a vízbázis szennyezésre érzékenyebb lesz. A kavics- és homokkotrásokkal a halívóhelyeket teszik tönkre. Figeczky Gábor szerint a dunai és a tiszai hajózás továbbfejlesztése során a mindenáron való túlszabályozás helyett a folyók természetes adottságaiból eredő előnyök kihasználására kellene inkább törekedni. (Nb 14)
A Budapest Airport és a Hungarocontrol a zajhatások csökkentése érdekében módosítaná a repülők fel- és leszállási útvonalát, és új szabályokat léptetne életbe az éjszakai repülés terén. A járművek a sűrűn lakott zuglói területek helyett az M0 feletti légifolyosón közlekednének, a fordulási területet lakott területen kívüli légtérbe helyezik át. (MN 20) Az elképzelések között szerepel az is, hogy a BA kapjon bírságolási lehetőséget azon légitársaságokkal szemben, amelyek megszegik a zajvédelmi rendelkezéseket. (NG 20)
Az unió unszolására Magyarország feloldotta az öreg autók behozatali korlátozását, a jövő évtől. Szabadon bejöhetnek az 1996 előtt gyártott kocsik is. A valóságos értékvesztéshez jobban igazodik a regisztrációs adó új avultatási táblázata. Egy kilencéves autó adója pl. csak egyharmada lesz az újénak. (VG 14) – Budapesten tonnaszámra használnak ipari sót az utak jégmentesítésére. A védett fasorokat környezetkímélőbb ásványi anyaggal próbálják megkímélni. (MH 14)
Kovács Mátyás olvasói levélben veti a zöldek különböző képviselői és „akadékoskodó hajlamú magánemberek” szemére, hogy tíz-tizenöt éve folyamatosan akadályozzák az M0 körgyűrű építését. Nem értik meg, hogy ezzel éppen ők hozták létre az elviselhetetlen belvárosi forgalmat és a levegőszennyezést. A körgyűrű megépítése után az átmenő teherautó-forgalmat jogosan lehet kitiltani a városból, s így az autók kb. fele automatikusan eltűnne a városból. Kovács felháborítónak tartja az idősebbekre, kisgyermekesekre, fogyatékosokra nézve esztelen „dugóadó” felvetését. Ezek az emberek nem tudnak biciklire ülni, nem tudnak fél kilométert sem gyalogolni. (Nb 18)
Veres János szerint a kormánytöbbség ellenzéki költségvetési módosító javaslatokat is támogatott, egyebek mellett a szigetközi kárelhárítást célzó, ill. kerékpárút-hálózat fejlesztését célzó javaslatokat. (MN 19) Ötpárti módosítással, ellenszavazat nélkül fogadták el a kerékpárutakra elkülönített egymilliárd forintos keretet. (Nb 19) Százötven millió forinttal kevesebb jut jövőre a Mátyás-templom felújítására. N. Kósa Judit szerint annyi pénzből, amennyit mai lehetőségei mellett az állam az épített értékekre fordítani képes, legfeljebb az életveszély-elhárítást lehet finanszírozni. Más kérdés, hogy ilyen helyzetben megéri-e újra és újra bejelenteni, sajtótájékoztatni, diadalittasan világgá kürtölni terveket. A források bővítésének bevált eszköze a brit módszer, ahol a szerencsejáték-alap fordít jelentős összegeket a kulturális örökség megóvására. Építeni lehetne a civil energiákra is, önkéntes munkákra, felajánlásokra. (Nb 20)
Vizek
Súlyos környezeti szennyezést okozhat a csepeli szennyvíztisztító, ha a szennyvíziszapot a jelenlegi terveknek megfelelően, teherautókra pakolva, három kerületet érintve szállítanák a XVIII. kerületi deponáló telepre. Kemény Attila szerint elkerülhető a környezeti terhelés, ha az iszapot a Dunán az almásfüzítői vörösiszap-tárolóba vihetnék. (MH 20)
Az osztrák kormány a tartományokkal összefogva megoldást keres a Rába habosodásának megszüntetésére. Ózon hatását hasznosító mobil szűrővel próbálják tisztítani a feldbachi bőrgyár szennyvizét. Ha a módszer beválik, a Rába mentén működő más bőrgyáraknál is felszerelik a berendezést. Josef Pröll környezetvédelmi miniszter szerint hatékony lépéseket akarnak tenni. A fürstenfeldi geotermikus erőmű sóval terheli a helyi vízrendszert, itt arra törekszenek, hogy mielőbb biomasszát használjanak energiahordozóként. A térség egyik elektronikai gyára környezetvédelmi programot készített szennyvíztisztításának javítására. Az intézkedési terv csak akkor lehet sikeres, ha megvalósításához hozzájárulnak a térségbeli gyárak is. (MN 18)
Dominik Kocinger szerint Szlovákia türelemmel vár, hogy a magyar szakértők olyan megállapodást dolgozzanak ki, amely a magyarországi duzzasztómű nélkül is teljesíti a bősi erőmű eredeti energiatermelési célkitűzéseit és a hajózási feltételek javítását. (MN 20)
Emberemlékezet óta nem volt ilyen enyhe ősz az alpesi országokban, emiatt a síszezon csak jelentős késéssel tud elindulni. Az ágazat jövőjére sötét árnyékot vet a globális felmelegedés. Az OECD tanulmánya szerint 666 vizsgált európai síközpont 90 százaléka számíthat évente legalább száz havas napra. A 2025-re várt egyfoknyi felmelegedés százzal csökkentené a rentábilis helyek számát. (VG 15)
Élelmiszer
Márai Géza, a Szent István egyetem adjunktusa szerint nagyüzemivé vált mezőgazdasági termelésünkben távol került a fogyasztó a termelőtől. A szállítás külön iparággá válik, óriási környezeti tehertételt és drágulást okozva. A termékek csomagolása megnövekedett hulladékképződéssel jár. Sehol a kontinensen nem épültek ilyen hatalmas arányban szupermarketek, mint nálunk. A csirkeneveléstől a zöldségtermesztésig minden agrártechnológiát természetellenesen felgyorsítanak, s az így előállított élelmiszereknek rendkívül alacsony a szárazanyag- és magas a víztartalma. A vizes élelmiszer gyorsabban romlik, ízetlenné és színtelenné válik, ezért aromákat, szín- és ízfokozókat adagolnak hozzá. Számos Nyugat-Európában már betiltott adalék nálunk legális. Az iparszerű mezőgazdasági termelés, a feldolgozás, az áruházláncok, az adalékanyag-ipar és a kereskedelmi média ugyanannak a kéznek az ujjai: a nemzetközi pénzvilág működteti a rendszert.
A korszerű tudományos és gazdaságpolitikai értékelés nem pártok szembenállásában gondolkodik. A vízválasztó másutt keresendő: a nyitott gazdaságokban könnyen mozduló nemzetközi tőke áll szemben a nemzeti közösségekkel, a társadalmi szervezetekkel, önkormányzatokkal. A kormányzatokat az minősíti, hogy melyik érdekérvényesítő csoportot részesítik előnyben. Svájc, Szlovénia vagy Ausztria a nemzeti gazdaságot támogatja, és mostanában áll át erre az oldalra Lengyelország. Szlovéniában elképzelhetetlen, hogy kiárusítsák az élelmiszeripart és a termőföldet. Magyarország a tőke oldalán áll. Ám tévedés, hogy a közösségeknek nincs politikai erejük, hiszen el tudták érni, hogy ötpárti konszenzus alakuljon ki a géntechnológia megfékezéséről. Ausztriában minden ötödik ház előtt ki van írva, hogy vágott csirke, sajt vagy méz eladó. Ott nem kell ÁNTSZ-vizsgálat és központi jóváhagyás, a helyi jegyző engedélyével és az állatorvos közreműködésével folyik a gazdálkodói kiskereskedelem. Ha valaki komolyan venné az ellenőrzési feladatokat, a globalizált nagytőke érdekeit sértené, márpedig nálunk a nagytőke az állammal áll érdekszövetségben. A magyar agrártermelést kiszorítják, mondván, hogy gazdaságtalan és versenyképtelen – hamisított, silány, olcsó termékekkel valóban nem lehet versenyezni. A középosztály lassan csúszik az elszegényedés felé – rákényszerül az olcsó és rossz élelmiszer vásárlására.
Az élelmiszerbotrányok főszereplői általában multinacionális cégek. Hazánk kivételével minden újonnan csatlakozott uniós tagállam arra törekedett, hogy előnyös helyzetbe hozza a mezőgazdaságban tevékenykedő kis- ill. családi vállalkozásokat. Ma az unióban az átlagos birtokméret 19 hektár, nálunk viszont a latifundiumokat igyekszik fenntartani a rendszer. Számos lehetőség van az uniós rendszerben a piacvédelemre, a magyar állam azonban ennek legalapvetőbb eszközeit pl. a bejövő árukra vonatkozó egészségügyi, környezetvédelmi jogszabályokat sem alkalmazza. (MN 16)
Tanács István szerint a fűszerpaprika-háború következő ütközete Brüsszelben lesz, amikor a Bizottság dönt az ohratoxin uniós határértékéről. A magyar szabvány kilónként 10 milligramot enged meg, a magyar, szlovákiai és szerbiai termelők ezt szeretnék uniós határértéknek is. Spanyolország, amely a volt gyarmatain termelt, magasabb gombatoxin-tartalmú paprikát gyakran spanyol áruként forgalmazza, ennek ötszörösét javasolja. Ha jól működik az agrárdiplomáciánk, a németek, svédek, franciák, akik nem termelnek, csak fogyasztanak paprikát, inkább az alacsonyabb határértéket támogatnák. A szigorúbb szabályozás nemcsak a hazai piacról szorítaná ki a dél-amerikai importot, hanem az unióból is, növelve a magyar paprika iránti keresletet. Vannak azonban magyar élelmiszer-feldolgozók, melyek abban érdekeltek, hogy behozzák az olcsó, de toxinos dél-amerikai paprikát, keverjék a magyar áruval és magyarként szállítsák Nyugat-Európába. Ez végleg tönkretehetné a magyar paprikát. (Nb 18)
A tagállamok nagy többséggel hozzájárultak ahhoz, hogy Ausztria fenntarthassa két génkezelt kukoricafajta forgalomba hozatali tilalmát. Csak a GM-barátnak tekintett Nagy-Britannia, Hollandia, Cseh- és Svédország támogatta a Bizottság előterjesztését. Ezek után a Greenpeace a GM-növények magyarországi termesztési tilalma elleni fellépés kilátástalanságára figyelmeztette a Bizottságot. (VG 20)
2006.12.21. Tolnai Dénes
Forrás: ttfk/Heti Ökopol, Gondola
Frissítve: 2023.06.21.
Fotók: Canva
