Kezdőlap Blog Oldal 670

Újabb műemlékkel gazdagodtak Szabadkígyóson

Újabb műemlékkel gazdagodtak Szabadkígyóson

Újabb műemléki védelem alatt álló épülettel gazdagodott Szabadkígyós. Balogh József polgármester arról tájékoztatta lapunkat, hogy a település megvásárolta a helyiek által “Schweizerei”-nak nevezett épületet.

A kép illusztráció

– A szegedi műemlékvédelmi hivataltól keresték meg önkormányzatunkat, hogy örülnének, ha hozzánk kerülne az épület. Ösztönzésükben nagy szerepet játszott, hogy úgy látták, jó gazdaként viselnénk gondját az épületnek – mondta Balogh József. A Wenckheim grófok idején az említett épület istállóként működött, a tervek szerint a jövőben jó szolgálatot tehet majd a helyi lipicai ménesre támaszkodó lovas turizmus megerősítésében. A közeli sütőüzem miatt ugyan itt nem lehet istállót kialakítani, ám bemutatóhelyiségként remekül szolgálhatná a települést és a vendégeket. A grófi időkből maradt számtalan műemléki vagy helyi védelem alatt álló épületből ezzel eggyel többnek rendeződött a sorsa. A közelmúltban a Wenckheim-kastély kezelési joga is a szakemberekből álló Műemlékek Állami Gondnokságához került. Cs. Á. Jó szolgálatot tehet majd a helyi lipicai ménesre támaszkodó lovas turizmus megerősítésében.

Forrás: Békés Megyei Hírlap

2007-02-13
Frissítve: 2023.10.27.
Fotó: Canva

Alagi telep, Nemzeti Lovarda, Kincsem park – sorsukra várva

Akadályverseny
Alagi telep, Nemzeti Lovarda, Kincsem park – sorsukra várva

Minek tartson lovat az állam? Minek pénzeljen olyan intézményeket, amelyek a világ más részein nyereségesen működnek, a saját lábukon állnak? Legyen tekintettel talán a dicső múltra? Ha arra nem is, talán lehetne arra az örökségre, amelyet eleink ránk hagytak. A Kerepesi úti ügetőpályán már épül a pláza. A mellette levő Nemzeti Lovarda pedig megkapta a levelet, hogy készüljön a bezárásra. Hamarosan eladásra kínálják a Kincsem parkot és az alagi telepet is. Itt van tehát az ideje, hogy összefogjanak a ló- és lovassport érdekképviselői, megvédjék, megtartsák, ami még megmaradt.

A kép illusztráció

Magyarországon ma veszélyben van minden állami intézmény, amelyiknek az ingatlana értékes. A kormánynak pénz kell, azt pedig a legkönnyebben valóban úgy lehet előteremteni, ha eladják a nemzeti örökséget, tekintet nélkül arra, hogyan, milyen célzattal és mekkora áldozattal szerezték az ősök. A Budapesti Ügetőverseny Egyesület 1932–33-ban azzal a feltétellel kapta meg a fővárostól a lóvásártér területét versenyek rendezésére, hogy ott lovaspályát, fedett lovardát is építsen. A Magyar Lovar Egylet 1890-ben azért vásárolta meg az alagi homoktengert, hogy azon korszerű idomítótelepet és munkapályákat, istállókat létesítsen. Mindezek egykor magánpénzből épültek a köz érdekében. Kérdés, van-e joga egy alkalmi, négy évre választott kormánynak, hogy elherdálja az évszázados javakat.
Nem demokráciában honos eljárás, közelmúltunk történetében azonban nem idegen elem, hogy a döntéseket ott „fönn” anélkül hozzák, hogy előtte bárki érintettel konzultálnának róluk. Az ügymenet így tűnik a legegyszerűbbnek és leggyorsabbnak, igaz, demokráciában éppen így lehet a leghamarabb komolytalanná is válni. Az élet ugyanis nem iroda, egy intézmény jövője, sorsa nem akta, hanem bonyolult érdekek élő szövete, és az érdekek kikövetelik a maguk helyét. Amikor tavaly decemberben elkezdődött a Nemzeti Lovarda kálváriája, még csak tippelni sem lehetett, mi lesz a történet vége. Hát talán nem az lesz, amire a történetírók eredetileg gondoltak.

A Nemzeti Lovarda Budapest szívében, a Kerepesi úton nemcsak verseny- és tenyészlovak, kezdő lovasok, lovas rendőrök és élsportolók otthona, hanem a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakiskolája is. Lótenyésztőket, belovaglókat, lovastúra-vezetőket, patkolókovácsokat képeznek. Pontosabban képeztek. Benedek Fülöp államtitkár 2006. december 6-án írt levelében ugyanis arról tájékoztatta a lovarda igazgatóját, Prutkay Zoltánt, hogy finanszírozási és egyéb (?) okok miatt a minisztérium vezetése úgy döntött, a szakiskolában nappali tagozaton tanuló diákokat 2007. január 1-jétől a váci Táncsics Mihály Mezőgazdasági Szakközépiskola veszi át. Most nemcsak arról van szó, hogy egy iskolát három héten belül kellett volna felszámolni, költöztetni, hanem arról is, hogy tanév közben iskolát megszüntetni a törvény szerint is tilos. Arról nem beszélve, hogy a váci iskola nem is tudta átvenni a huszonnyolc pesti diákot. Nem sokkal később egy hosszabb főosztály-vezetői levél érkezett a minisztériumból, amelyben tájékoztatták az igazgatót a szakiskola jogutódlással történő megszüntetéséről, de az nem szerepelt benne, hogy ki lenne a jogutód. A főosztályvezető felszólította az intézményt, hogy gyorsan és szakszerűen készítsen össze minden, az iskola megszüntetéséhez szükséges dokumentumot.
Illúzió ekkorra már alig maradt. Csak a megrögzött derűlátók hihették, hogy az iskolabezárást nem követi a Nemzeti Lovarda bezárása is. Az intézmény több mint tíz évig tartozott az állatorvos-tudományi egyetemhez, de 1999-ben, amikor az átkerült az oktatási minisztériumhoz, az FVM a lovardát nem adta vele. A szakmai kapcsolat azonban megmaradt. Fodor László, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának dékánja, menteni kívánva a menthetőt, január 8-án levelet írt, amelyben összefoglalta, milyen szerepet játszik oktatásukban a Nemzeti Lovarda, hogyan segíti – éppen fizikai közelsége okán – a gyakorlati állatorvosképzést, és rögzítette: „A Nemzeti Lovardában számos speciális, az országban máshol nem folyó, jellegénél fogva nem tömeges, de mégis aligha nélkülözhető képzés történik… Amennyiben a Nemzeti Lovarda kérésünknek megfelelően ismét az állatorvos-tudományi kar és a Szent István Egyetem része lesz, töretlenül, sőt szakmailag megerősödve folytatódhatnának a Nemzeti Lovardában ma is folyó iskolarendszerű és önköltséges tanfolyami képzések.” A dékán kitért arra is, hogy a lovas szakemberek képzése és továbbképzése a vidék megtartó erejének és minőségi fejlődésének egyik lehetősége. Ha odatesszük emellé, hogy az idei a lovas turizmus éve, s hogy Magyarországon a lovagláshoz kapcsolódó idegenforgalomnak páratlan lehetőségei vannak, nehezen érthető, miért nem lát az állam üzletet, de legalábbis nemzetgazdasági hasznot e szolgáltatási ág szakembereinek képzésében.
A gyorsvonat azonban – ekkor még úgy tűnt – nem tud megállni. Benedek Fülöp 2007. január 11-én kelt levele egyértelműen fogalmazott: haladéktalanul el kell kezdeni a bérleti és lótartási szerződések, a szolgálati lakások bérletének felmondását, a dolgozók elbocsátását, a saját tulajdonú állatok és ingóságok értékesítésére, illetve egyéb hasznosítására vonatkozó javaslatokat pedig január 25-ig kell kidolgozni.
„Tavaly a költségvetésünket a felére, 180 millióról 90 millióra csökkentették, de ezt még valahogy túléltük – mondja Burucs Balázs, a lovarda igazgatóhelyettese. – Alakult egy Nemzeti Lovardáért Alapítvány, hogy segítsen megmenteni, esetleg átvegye az intézményt, de ez nem lenne jó megoldás, hiszen akkor itt csak egy bértartóhely maradna. Jelenleg ez a lovastársadalom egyetlen budapesti lovaspályája, az öttusasport lovasbázisa, itt treníroznak a rendőrlovak, itt folyik a szakemberek képzése, itt zajlanak az állatorvosi egyetem állattenyésztési és anatómiai gyakorlatai. Mindez együtt a Nemzeti Lovarda, amelyhez egykor a lovak termelték ki a pénzt. Ha eladják, a lovastársadalmat kirekesztik a vagyonából. Ha pedig sikerülne ismét az egyetemhez kerülnünk, könnyebben jutnánk pályázati pénzekhez is, hogy megőrizzük és fejlesszük az örökséget. A Nemzeti Múzeum is ott nemzeti múzeum, ahol van. A Nemzeti Lovardának meg itt a Kerepesi úton a helye.”
A Keleti pályaudvar mellett, a Kerepesi út elején lévő területen 1878 óta élnek lovak. Jelenleg 98 lovat tartanak, közülük 21 a Magyar Öttusaszövetség, 50 pedig az állam tulajdona, a többit bértartásban gondozzák. Ami egykor a város széle volt, ma már a belváros része. Az évtizedek során a terület körbeépült, a lószag talán zavarja a kényesebb orrúakat, de gyanítható, hogy nem ez a gond. Egy hat-hét milliárd forint értékű, hathektáros ingatlanról van szó, amely kívánatos befektetés, ugyanakkor jelentős bevételt hozhat a kormány megszorító csomagja miatt pénzhiánnyal küszködő mezőgazdasági tárcának. Ilyen esetekben nem azon szokás gondolkodni, hogyan lehetne fejleszteni a Nemzeti Lovardát, amely felújítva unikum lehetne a város közepén, hanem hogy mennyit lehet rajta spórolni. Pedig ha a bécsi Burgban elfér a spanyol iskola, miért ne férne el a Kerepesi úton a mi Nemzeti Lovardánk? Persze nem a mai siralmas állapotában. Fejlesztésre, beruházásra évek óta egyetlen fillért sem adott a gazda.
Ha nem is legfényesebb napjait éli, attól még érték az érték. A műemlékesek nemrég kezdeményezték az 1932–33-ban épült központi épület és a még eredeti istálló védettségét, ami korlátozhatná az ingatlanbefektetők építési kedvét, a tattersall szakmai dokumentációját azonban valakik valahol kiszedték a csomagból, így nem jutott el a kulturális miniszter asztaláig. Talán csak nem azok, akik kitervelték a lovarda rapid felszámolását és eladását? A mai állás szerint erre még egy ideig várniuk kell. A lovasok ugyanis nem hagyják magukat. Ha létrejön a megegyezés, a gödöllői Szent István Egyetem átveheti az FVM-től az intézmény működtetését, ami még nem jelenti annak a garanciáját, hogy maradhat is a Kerepesi úton. Túl kívánatos az a hathektáros ingatlan, igazán csinos lakótelepet lehetne rá építeni. Ám aki időt nyer, életet nyer. Reménykedhet, hogy a bakónak lejár a megbízatása.

Alagon is a bizonytalanság az úr. A Dunakeszihez tartozó lovastelep, a galopplovak szállás- és idomítóhelye 1890 óta a lóversenysporté. A Magyar Lovar Egylet ekkor vásárolta meg a Károlyi-birtok egy részét tréningpálya céljára, és építette fel mindazt, ami máig ott látható és használható. Jelenlegi gazdája, a Nemzeti Lóverseny Kft. az ÁPV Zrt. tulajdonában van, és annyi tudható, hogy márciusra tervezik a lóversenyfogadás, a lóversenyrendezés és a hozzá tartozó ingatlanállomány koncessziós pályázatának kiírását. Ebbe beletartozik az újjáépített Kincsem park Budapesten, az Albertirsai úton (80 hektár), valamint az alagi pálya még megmaradt része (110 hektár). Az alagi téli pálya ötvenkét hektáros területe már magánkézben van. Bár a tavaly tavaszi választási kampányban minden helyi politikai erő azt hirdette, hogy élete és vére árán megvédi az alagi lovastelepet, nem engedi, hogy a helyén lakópark épüljön, a választás utáni tettek nem erre utalnak. A dunakeszi képviselő-testület elé már került olyan javaslat, amelyik belterületbe kívánná vonni, egyelőre még csak a téli pálya ötvenkét hektárját. Nincs ezen mit csodálkozni, Dunakeszin minden talpalatnyi helyen lakópark épül.
„A lóversenyzés jelenleg valóban veszteséges – mondja Bus Antal, az alagi telep vezetője –, mert nagyon kevés Magyarországon a fogadóiroda, és a fogadásból befolyó pénznek is csak kis része a versenyrendezőé. A lóversenyzés ötven évig a tűrt kategóriába tartozott, úri huncutságnak tartották, így a becsületét is vissza kellene újra állítani. A tulajdonosok között kevés az ismert, igazi húzónév. Az a réteg pedig, amelyik tudna áldozni erre a sportra, nem csatlakozik a mai tulajdonosi körhöz. A jelenlegi versenyló-tulajdonosok rengeteget költenek, de kiadásaikat csak kis részben fedezik a versenydíjként visszaosztható forintok. Ezért nem vesznek sok pénzért nagy teljesítményű lovakat sem. Ha a lóversenynek csak feleakkora reklámja lenne, mint a totónak vagy a lottónak, nagyobb lenne a keletje is, hiszen több benne a játékosság. A fogadó azonnal megtudja, nyert-e vagy veszített, és rögtön hozzájut a pénzéhez is.”
Alagon nem a privatizáció ellen tiltakoznak, hisz azt szeretnék, ha a telepnek, a hazai lóversenyzésnek lenne végre gazdája, és nem a politikusok sáfárkodnának a javakkal. Csak azt várják, hogy a befektető is legalább olyan szemmel nézze a világot, mint annak idején Batthyány Elemér, aki a lovaregylet elnökeként a lóversenyzés érdekében munkálkodott. A kérdés az, hogyan írja majd ki a pályázatot az ÁPV Zrt. Feltételül szabja-e, hogy Alagon kell tartani a tevékenységet?
A befektetőnek azonban, ha csak az ingatlan és nem a lóversenyzés érdekli, egy ideig nem lesz olyan egyszerű a dolga. Az egész telep ugyanis műemléki védettséget élvez. A műemlék fogalma ma már összetettebb, a komplex kulturális örökség azt jelenti, hogy az épületek mellett a szellemi, történelmi örökség is védelmet kap – magyarázza Sarkadi Márton, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) tudományos munkatársa, aki az alagi telep dokumentációját készítette. Ebben az esetben a komplex védelem azt jelenti, hogy védettek az épületek, a telep struktúrája, építészeti kialakítása, a tájrendezés. A téli pálya eladása azalatt történt, míg folyt a védettségi eljárás előkészítése, de mostanra ez is bekerült a műemléki kataszterbe. Tehát az ötvenkét hektárt, amely jelenleg a város rendezési tervében zöld területként szerepel, csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal beleegyezésével lehetne belterületté, tehát lakóházas övezetté átminősíteni. Az új tulajdonos által tervezett lovas komplexum viszont teljes mértékben összhangban lenne a műemléki kívánalmakkal, legfőképpen azzal, hogy a füves homokpusztai, sok természeti értéket is tartalmazó terület eredeti jellege megőrződjön.
Az alagi telep területe persze nem érinthetetlen. Csak minden funkcióváltást egyeztetni kell a műemlékvédőkkel. Az épületeket lehetőség szerint annak kell használni, aminek a legalkalmasabbak, tehát amire kitalálták. Vannak elfogadható kompromiszszumok, de kérdés, mi lehet egy lovastelepből. Nyilvánvaló, hogy a telepre költeni kellene, az épületekre rájuk férne a felújítás, de Sarkadi Márton szerint műemléki szempontból ez nem olyan nagy szerencsétlenség. Az épületek szerkezete ugyanis az eredeti állapotot tükrözi, ha van is némi toldás, a változtatások reverzibilisek, azaz könnyen visszaállítható az eredeti állapot. A telep nem hivalkodó és puccos, hanem praktikus, az istállók kopottak, de a célnak tökéletesen megfelelnek. Alag 1889 és az első világháború közötti években épült fel, a lovak igényei pedig azóta sem változtak. Hasonló lovastelep nincs több Magyarországon, mondja a műemléki szakember, aki szerint Alag épp az utóbbi években kezdett ismét az eredeti szellemben működni, és nagy baj lenne, ha másra akarnák használni.
Persze a műemléki kötöttségeket ki is lehet játszani. Az élelmes tulajdonos tudja, hogy ha hagyja összedőlni az épületeket, akkor lekerül róluk a védettség. A döntéshozók felelőssége tehát, hogy milyen feltételekkel írják ki a pályázatot, el tudják, el akarják-e érni, hogy Alag a lovaké, a lóversenyé maradjon. Mindehhez arra is szükség lenne, hogy a sportág fellendüljön, felébredjen jelenlegi hibernált állapotából. Bus Antal szerint, ha egyszer tényleg olimpiát rendezne Magyarország, itt lehetne az olimpiai lovasfalu, de végszükség esetén ide lehetne menekíteni más lovas intézményeket, így például a Nemzeti Lovardát is. Úgy tűnik azonban, hogy a privatizáció elkerülhetetlen, a hazai lóversenycég éves vesztesége hat-hétszáz millió forint. De ha kiderül, hogy a ló- és a lovassport megéri a magánbefektetőnek, akkor az államnak vajon miért nem? Egyesek gyakran mondják mostanában, hogy az állam rossz gazda, pedig nem az állam a rossz gazda, hanem az az ember, akit az állam odaállít, és az nem gazdaként kezeli a rábízott értékeket.
Egymás után zárnak be a hazai lovassport nagy múltú bázisai. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a vevőnek az épületekre, a gyönyörű telkekre fáj a foga, a lovak költözhetnek, ahová tudnak. A hírek szerint hamarosan Szilvásvárad is kalapács alá kerül.
Mit tenne most Batthyány Elemér?

Már elesett a Kerepesi úti ügetőpálya. Az izraeli tulajdonban lévő Plaza Centers amellett, hogy Óbudára „álomszigetet” (magyar Las Vegast) épít, és a balettintézet gyönyörű palotáját luxusszállóvá alakítja, az ügető helyén tavasszal adja át az Arena Plaza Mallt, Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb szórakoztató- és bevásárlóközpontját. (Ennél nagyobbat csak Bukarestben tervez építeni a cég, talán ott nem az ügetőpálya helyére.) A Kerepesi úti pálya lelátójából mostanra csak egy kis szakasz maradt, onnan is a csak a pláza falaira lehet lelátni. Az épületet és vele a pályát 1933 augusztusában avatták fel, tervezője ifjabb Paulheim Ferenc, a magyar Bauhaus egyik jelentős képviselője, aki az ügető és a mellette lévő tattersall épületeit egységes szemléletben álmodta meg. Az ügetőpálya lelátója megnyitásakor Európa egyik legmodernebb és legmerészebb módon megoldott, tartóoszlopok nélkül kialakított tetőszerkezetű létesítménye volt.
A tattersall is 1932–33-ban épült fel tehát. Richard Tattersall angol vállalkozó alapított elsőként olyan istállót, amelyben eladó és bérlovakat egyaránt lehetett tartani. Ez a fajta intézmény gyorsan népszerű lett, ezért a hasonló célú vállalkozásokat nemcsak Angliában, hanem Európa-szerte tattersallnak nevezték el. Pesten 1881-ben alakult meg a Magyar Tattersall Részvénytársaság, amely a Lóvásár utcától a gumigyárig terjedő területen rendezett lóvásárokat. A Budapesti Ügetőverseny Egyesület 1931-ben azzal a feltétellel kapta meg a fővárostól a területet, hogy azon az új ügetőverseny-pálya mellett felújítja az istállókat, és fedett lovardát is épít. A faszerkezetes lovarda, amelyet máig tisztázatlan okokból az ötvenes években elbontottak, Európa második legnagyobb fedett lovaspályája volt.
Az 1932–33-ban emelt épületek közül ma már csak a főépület és az egyik istálló áll, amely megőrizte eredeti szerkezetét. A műemléki szakemberek eredetileg azt javasolták, hogy nyilvánítsák védetté a tattersall, mai nevén Nemzeti Lovarda egész területét, amely két helyrajzi számon van bejegyezve. A koncepció később módosult, végül csak a főépület és az istálló maradt a listán. A dokumentumok azonban valahol a minisztériumok folyosóin elakadtak. A Józsefvárosi pályaudvarral, a budapesti rakpartokkal és a II. kerületi hadapródiskola épületével együtt kivették a védendő műemlékek közül. Az indokok nem ismertek. Azt viszont tudjuk, hogy míg Európa más országaiban értéknövelő, Magyarországon értékcsökkentő tényező a műemléki védelem. A műemlék tulajdonosának ugyanis önkorlátozást kell gyakorolnia, terveit, lépéseit egyeztetnie kell a műemlékvédelmi hatósággal. Ez a Kincsem parkban nemrég sajátos módon történhetett meg. Az eredeti elegáns, többszintes, minden kényelemmel ellátott tribünépületek Wellisch Andor tervei alapján készültek el 1925-ben. Mivel az építmény mostanra műemlék, így lebontani nem lehetett, az új közös galopp- és ügetőpályát építő francia cég tehát az új tribünt a régi elé húzatta fel. Páratlan megoldás, igazi hungaricum.

Hanthy Kinga
Forrás:Magyar Nemzet  2007-02-10
Frissítve: 2023.07.08.
Fotó: Canva

Lázár Vilmos

Lázár Vilmos:  „A jövő évi világbajnokságra készülök.”

Szilvásváradon Lázár Vilmos teljesen új összeállítású fogatával fölényesen nyerte a kettes fogathajtók összetett versenyét. Vilmos az év elején azt nyilatkozta, hogy ebben az évben nem fog versenyezni, most mégis starthoz állt Szilvásváradon.

Miért döntött úgy, hogy elindul a versenyen?
Ennek több oka is van. Az egyik az, hogy nagyon hiányzott már a versenyzés és a 2008-as év úgymond jubileumi év a számomra, hiszen 25 évvel ezelőtt kezdtem el versenyezni. Aztán jövőre Magyarországon kettes fogathajtó világbajnokságot rendeznek, így én, mint a világbajnoki cím védője, szeretnék elindulni a versenyen. Ezért úgy döntöttem, hogy itt Szilvásváradon kipróbálom új lovaimat.

A tavalyi VB-t nyerő fogatomból  Mithos  befejezte hosszú és eredményes pályafutását, Nápolyt csak kölcsön kaptam a VB-re. Valter pedig az idén öcsém, Zoli fogatában szerepel és készülnek a Hollandiai Világbajnokságra. Új fogatomban egy saját tenyésztésű lovunk, Figaró kapott helyet, ő most nyolc éves, de már nagyon rutinos lónak számít. Eddig Zoli négyes fogatában versenyzett és már a két évvel ezelőtti Aachen-i VB-n is részt vett.

A másik lovam Charlie, szintén Zoli fogatában versenyzett, ő maratonon nagyszerűen tud teljesíteni. Fogatom harmadik tagja, szintén egy fiatal hét éves lipicai pej herélt, őt Koppánynak hívják, a Fábiánsebestyéni Hajtó Derby után vásároltuk meg Farkas Lászlótól. Koppány egy nagyszerű mozgású ló, elképzeléseim szerint őrá díj-és  akadályhajtásban számítok. Itt Szilvásváradon  Figaró volt a párja és megnyertem velük a díjhajtást, úgy hogy az első versenyükön 40 pont alatt tudtak teljesíteni a nem éppen ideális sáros talajon.

Ezzel a három lóval szeretne elindulni a világbajnokságon?
Ezt még korai lenne eldönteni, de kétségtelen, hogy lovaim teljesítménye nagyon bíztató. Amennyiben ha szükség lenne rá, akkor Zoli fogatának lovaiból is válogathatok.

Idén még elindul valamelyik versenyen?
Igen, szeptember végén az Izsáki OB-n starthoz fogok állni lovaimmal, ezt a versenyt is a fogatépítésre szánom. Örülnék, ha még az idén összeállna az a fogat, amivel  jövőre sikeresen feltudnám venni a versenyt a  világbajnokságon.

Szerző: Tóth István
Frissítve: 2023.02.09.
Fotó: Canva

Tóth István további cikkei >>

Inárcs: Országos bajnokokat avattak

Országos bajnokokat avattak

 Három országos bajnoki címet, egy ezüst és egy bronzérmet szereztek, további helyezések mellett, Szenténé Mágori Katalin lovasai a hétvégén, szombaton Inárcson megrendezett Országos döntőben.

A kiváló és főként nagyon eredményes szezon zárásaként, Mucsi Dalma immár pályafutása második, Gaizer Tünde és Illin Zsófia első országos bajnoki címét vívta ki, mindhárman díjlovaglás versenyszámban diadalmaskodtak.
A Gyermek és Pónilovasok Országos Szövetsége által szervezett versenysorozat végállomására az év során megrendezett minősülő versenyeken lehetett jogosultságot szerezni a döntő viadalra.

Szenténé hat tanítványa közül mindenki kivívta a lehetőséget a döntőben való szereplésre, a bajnoki címek mellett Zsoldos Petra ügyességi versenyszámban ezüst, Juhász Gyöngyi díjlovaglásban bronzérmes lett. Ugró versenyszámban Illin Zsófia 4., Mucsi Dalma az összevetés után, valamint Sinkó Tekla ügyességi versenyszámban nem ért el helyezést.

Illin Zsófia a díjlovaglás haladó kategóriájában megnyert bajnoki címéért egy póni csikót is hazahozhatott.

Szenténé Mágori Katalin saját tenyésztésű és saját képzésű lovaival, évek óta eredményesen készít fel lovait és versenyzőit. A kiváló szezon zárásaként, mint azt elmondta, nagyon boldog volt, hogy ilyen jól sikerült az országos döntőn való szereplése kis csapatának, külön kiemelte, hogy mindezt Gaizer Tünde Jómadár nevű lován kívül, saját sport póni lovaival sikerült elérni.

Eredmények:
Díjlovas könnyű kategória:
Mucsi Dalma (Muki nyergében) 1. helyezés
Juhász Gyöngyi (Jómadár) 3. helyezés
Díjlovas haladó kategória:
Illin Zsófia (Muki) 1. helyezés

10-14 éves korosztály Díjlovas haladó kategória:
Gaizer Tünde (Jómadár) 1. helyezés

15-18 éves korosztály Ügyességi kezdő kategória:
Zsoldos Petra (Mirella) 2. helyezés
Sinkó Tekla (Módi)

Ugró nagy póni kategória:
Illin Zsófia (Módi) 4. helyezés
Mucsi Dalma (Mirella)

Írta: AmbrusReka
Forrás: Promenád 2007-10-08
Frissítve: 2023.02.09.
Fotó: Canva

Tereplovasok a Gyertyános-völgyben

Tereplovasok a Gyertyános-völgyben

A második világháború előtt Magyarország világszinten is military-nagyhatalomnak számított.

A díj- és tereplovaglásból, valamint díjugratásból álló sportág – melyben a három szám összesített eredménye alapján alakul ki a végső sorrend – 1945 után a többi lovasszakághoz hasonlóan hanyatlásnak indult, így a rendszerváltás után rengeteg munkára volt szükség, hogy ismét feléledjen a sportág – ezek után nem meglepő, hogy hatalmas sikernek számított idehaza, hogy magyar versenyzők állhattak rajthoz az 1992-es barcelonai és az 1996-os atlantai olimpián.

A sportág népszerűsége folyamatosan növekszik, s Kaposváron is egyre többen űzik. Sőt, szombaton és vasárnap a Korona Lovassport Egyesület gyertyános-völgyi bázisán rendezik az idei póni országos bajnokság döntőjét.

– Harmincan jutottak a fináléba – mondta Schaller Gábor, a Magyar Póniklub Szövetség elnökségi tagja. – rajtuk kívül még körülbelül százan állnak rajthoz a viadallal egy időben rendezendő regionális versenyen. A pónisoknál huszonegy év a versenyzői felső korhatár, azaz tényleg az utánpótlás-nevelésen van a hangsúly. Természetesen az akadályok magassága és a tereptáv hossza is eltér a nagylovakétól. Amíg utóbbiaknál másfél kilométeres a pálya, melyen tizennyolc akadályt kell leküzdenie lónak és lovasának, addig a nagypóniknál 1200 méter alatt tizenöt, míg a kispóniknál ezer méter és tizenegy akadály vár a versenyzőkre. Akik közül az országos döntőben öt, míg a regionális versenyen tucatnyi kaposváriért szoríthatnak az érdeklődők.

Vas András
Forrás:  Somogyi Hírlap 2007-09-04
Frissítve: 2023.02.09.
Fotó: Canva

Lovas halász Belgiumban

Lovas halász Belgiumban

Belgium kihaló mesterségei közül talán az egyik legősibb a lovas garnélarák-halászat. Képünkön egy halász lovával éppen a hálóját vontatja a tengerparti Oostduinkerke város közelében. A hagyományosan sárga viharkabátot viselő férfi ugyanúgy húzza hálóját apálykor a tengervízben, ahogy elődei ötszáz éven keresztül.

 

Forrás: Népszava 2007-08-28
Frissítve: 2023.02.09.
Fotó: Canva

Két fényes aranyérem

Két fényes aranyérem

Hévíz (bl) – A Díjlovagló Regionális Bajnokság és Wintermühle Kupa újabb fordulóját Balatonvilágoson rendezték. Hat megye, két régió lovasai mérték össze tudásu- kat. A zalaiak közül Illés Annamária és Felföldi Péter is aranyérmes lett.

Zalai vonatkozású eredmények.

Ülés és stílusverseny: 1. Illés Annamária (Monteveres-Ó nevű lovával, Hévíz LK), …5. Lágler Viktória (Hanna nl., Hévíz LK).

A3 licencefrei:… 2. hely Illés Annamária (Monteveres-Ó nl. Hévíz LK), … 4. Nemes József (Fatime nl., Hévíz LK), 5. Gáspár Andrea (Szélvész Maxi nl. Hévíz LK), 6. Lágler Viktória (Hanna nl., Hévíz LK).

A3 ifjúsági:…4. Felföldi Enikő (Attila nl., Hévíz LK).

A7 ifjúsági:… 4. Illés Enikő (Monteveres-Ó nl., Hévíz LK.

A7 felnőtt: 1. Felföldi Attila (Attila nl., Hévíz LK),… 5. Nemes Péter (Fatime nl., Hévíz LK).

L6 ifjúsági és felnőtt: 3. Felföldi Attila (Attila nl., Hévíz LK), 4. hely Nemes Péter (Torro nl., Hévíz LK), … 5. Illés Enikő (Monteveres-Ó nl. Hévíz LK).

L7 felnőtt: 4. Nemes Péter (Torro nl., Hévíz LK).

Szerző: Bóbics László
Forrás: Zalai Hírlap 2007-07-10
Frissítve: 2023.02.09.
Fotó: Canva

Horror a lóversenypályán

Horror a lóversenypályán – nézze meg a bukást!

A csodával határos módon sértetlenül megúszta a királyi sarj a bukást a lóversenypályán. Zara Phillips lova nem tudta venni az akadályt, a 26 éves zsoké többször átbukfencezett a nyakán.

Zara Phillips a 11. a brit trónörökösök sorában. A közönségnek a lélegzete is elállt, mikor balesetet szenvedett a Bramhan versenyen.

“Nem volt olyan borzalmas, amilyennek látszott” – nyugtatta meg a királyi sarj az aggódókat. A háromnapos verseny-sorozattól ugyan visszalépett, de napokon belül újra indul a következő futamon.

Zara már harmadik éve lovagolja Tsunami II-t; a kilencéves ló azonban most először indult az egyik legtekintélyesebb brit versenyen.

Zara Mark Phillips kapitány lánya, és maga is tart lovakat gloucestershire-i otthonában, amelyben barátjával, a rögbi-játékos Mike Tindallal él. Három éve is nagyot bukott egy versenyen, akkor el is veszítette az eszméletét.

Ha látni akarja a képeket a bukásról, kattintson ide!

Forrás: Inforádió
2007.06.11.
Frissítve: 2023.02.09.
Fotó: Canva

Fűvel és dámszarvassal menekül előre a tardosi kisnyugdíjas

Fűvel és dámszarvassal menekül előre a tardosi kisnyugdíjas

Energiafű termesztésén töri a fejét egy tardosi kisnyugdíjas. A férfinak semmiféle mezőgazdasági gépe nincs, de bízik benne, rokonai és barátai némi disznótorosért cserébe eljönnek majd segíteni learatni e furcsa növényt.
Gíber Imre a Komárom-Esztergom megyei Tardoson él. A kisnyugdíjas kárpótláskor kapott birtokai a Gerecséhez tartozó Öreg-Kovács-hegy oldalában találhatók. Egyik földje húsz-, a másik két és fél hektáros. Földje jórészt bokros, bozótos, de akad egyhektárnyi erdő és több száz négyszögöl zöldséges és gyümölcsös is.

A kép illusztráció

A négy éve létrehozott kisebb biofarmon évente két mangalicát nevel, de tavasztól lesz itt néhány ló, két-két tehén és birka is.

Télen egy engedély nélkül fúrt kút is került a nagyobb birtokra, ezért tízezer forintos büntetést kapott a helyi önkormányzattól. Az összeg fővárosi szemmel nézve nem túl jelentős, de vidéki viszonylatban rengeteg.

A falubeliek egyébként a felvonuló fúrógépek láttán úgy gondolták, a nyugdíjas villamos szakember lokátorállomást épít, ezért még a rendőröket is kihívták. A kék ruhások előírásszerűen megjelentek, egy jót mosolyogtak az egészen, majd elmentek.
Gíber Imre a rendszerváltás előtt elektroműszerészként dolgozott a Tatabányai Szénbányáknál. Egyik kollégájával beszélgetve jutott arra a következtetésre, hogy hamarosan súlyos élelmiszerválság lesz, és ha nem lép idejében, őt is elérheti a vész. Ezért hozta létre a biofarmot, ez az egész családját ellátja élelemmel. Botorság lenne azt hinni, hogy a hatvankét esztendős férfi leragadt az élelmiszeriparban.

Legújabb tervei szerint hamarosan szélkerék kerreg a birtokon és a földön energiafű hullámzik. Utóbbi egyébként lázba hozta a kisnyugdíjast.

Szabadidejében az interneten tájékozódik, hol lehetne beszerezni a magvakat, s miként kell e furcsa növényt felnevelni. A késztermékkel elsősorban lakását akarja fűteni, valamint – ha lehet – állatait etetni.

Természetesen kicsiben kezdené, s ha beválik a dolog, nagyban fogna a termeléshez. A folyamatosan dráguló energiaárak láttán úgy véli, ez biztos megélhetéshez juttatja.

Józan paraszti ésszel tudja, előbb-utóbb a faluból többen is “utánajönnek”. De nem bánja, nem irigyli mástól a kenyeret.

Gyakorta mondogatja, az energiafűben az a jó, hogy feldolgozása nem igényel különleges eszközöket. A hagyományos kombájn és a bálázógép tökéletesen megfelel a célnak.
Igaz, neki ilyesmije nincs, de ha kell, kölcsönkér mástól. S ami a fő, cserébe nem pénzt, hanem pálinkát, húst, bort vagy egyéb terményt kell adni, azaz olyasmit, amit “ingyen” megad a biofarm.

Gíber Imre két év múlva már dámszarvasokat szeretne nevelni birtokán. Szerinte a dámaszarvas szelíd, barátságos, és a szervezete jobban hasznosítja a takarmányt, mint a szarvasmarháé. Azaz gyorsabban nő, mint társai. Kiváló a húsa, és ezt a vendéglősök is tudják. Ezzel az állatfajtával nem sokan foglalkoznak hazánkban.
Lázin Miklós András

Forrás:  Magyar Hírlap 2007-02-07

Frissítve: 2024.04.27.
Fotó: Canva

Szöllősié a Pegazus-kupa

Szöllősié a Pegazus-kupa
Nemzetközi lett a díjugratók versenye

Minden év augusztus utolsó hétvégéjén rendezi meg a békéscsabai Pegazus Lovasiskola díjugrató lovasversenyét. A hagyománnyá vált Pegazus-kupa rendezvényen kilenc számban 105 startot jegyeztek.

A nemzetközi mezőnyben a magyarok mellett román klubok versenyzőit, kínai és angol lovast is felfedezhettünk. Jó napja volt Bán Nikolettnek (Tréten Kft.), a jövő évi kezdő lovak kategóriájában Izisz nevű lovával első, Dáriusz nevű lovával második lett. Horostyák Norbertnek (Gyeraj Lovastanya) is emlékezetes lesz a verseny, hiszen két számban is győzött, Dáriusz nyergében a kezdő nyitott kategóriában, Sugárral a vadászugratásban nyert. A jövő évi kezdő lovasok versenyében Lee Zhong (Békéscsabai LK) Atamán nevű lovával lett első. Ugyanebben a kategóriában, a versenyen kívül indulók között Gávai Szonja (Gyeraj Lovastanya) Peggyvel nyert. Karmen, Potocska Attila (Gyulai Lov. Tur.) lova győzött a kezdő lovak mezőnyében. A kezdő lovasok között Mojdisz Anita (Békéscsabai LK) Omar nevű lovával, az összevetésben is hibátlan lovaglással végzett az élen. A Pegazus-kupát Szöllősi Zoltánnak (Békéscsabai LK) adták át, aki Mevrick nevű lovával nyerte a pontgyűjtőt.

Fantasztikus hangulatot teremtett a vadászugratás látványa, ahol a gyorsaság az egyik fő erény.

A nap fénypontja az örökifjú öregfiúk és hölgyek versenye volt, amit Zsilinszky Mátyás (Békéscsabai LK) Jutalom nevű lovával most is megnyert, a lovas lassan az örökös első címet is megkaphatja a rendezőktől.

Forrás: Békés Megyei Hírlap
2007-09-01
Frissítve: 2023.02.05.
Fotó: Canva

Hiba bejelentés