Lódul A falusi turizmus szekere – BARANYA
A falusi vendégfogadók készülnek az EKF rendezvényeire – Nem csak szálláslehetőségeket kínálnak az idei évtől, hanem a vidék ízeit, gasztronómiáját is.
Egyre több falusi vendéglátóhely nyit kaput a régióban. Ma már összesen 236 fogadóban közel kétezer férőhellyel várják a csendre, nyugalomra vágyó városi embereket.
A szállásadás önmagában nem elég, fontosak a kísérőprogramok is. Legutóbb Csertőn avatott fogadót dr. Szabó Géza, a Baranya Megyei Falusi Turizmus Szövetségének elnöke. Mód nyílt arra, hogy a falusi turizmusról szót váltsunk vele, és hogy az örömöket és a csalódásokat számba vegyük. Az első és legfontosabb: a napraforgókkal minősített vendéglátó mozgalom elmúlt 16-17 évben végleg kiderült, hogy bármely kies vidéken is áll a ház, bármilyen hívogató is a környezet, a falusi turizmus nem lehet megélhetési forrás. Nem mentheti meg a munkahelyek és egyéb jövedelemszerzési lehetőség híján maradt apró baranyai falvakat, a bevétel csupán kiegészítheti a családi kasszát. Miközben azért adódhat olyan élelmes vállalkozó, aki már ebből él: megannyi kiegészítő kínálattal, borával, éttermével. Másrészt az is biztos, hogy reklám, marketing nélkül a mozgalom nem létezhet. Ez utóbbinak köszönhető, hogy például megyénk Mecsek-ölelte falvaiban az elmúlt évben már megközelítőleg 30000 vendégéjszakát töltöttek el a városiak.
Jegyezzük meg: egy négytagú család 5000–8000 forint körül már talál magának kiadó házat, apartmant.
Dr. Szabó Géza lapunknak elmondta, hogy a régióban mintha Baranya a szomszédainál is jobban élne a lehetőségekkel. Hiszen a három megyében jelenleg 260 minősített vendéglátóhely van, s közel kétharmaduk (168) baranyai. Legnépszerűbb területek a Kelet- és a Nyugat-Mecsek, a Zengőalja, a borvidékek környéke, különösen Villány–Siklós, valamint Nagynyárád–Bóly–Mohács térsége, és kezd kinyílni a Dráva-mente is. De nemcsak a szobakiadás lehetősége a fontos. A falusi turizmus szekerén válik eladhatóvá sok egyéb termék és látnivaló. Kapós a túrázás, a természetjárás, a horgászat, a kerékpározás, a lovaglás. Szinte kimaradhatatlan a programokból a környék felfedezésének vágya. Nem kell különösképpen magyarázni, milyen jó az, ha a közelben gyógyfürdő, borvidék, történelmi nevezetesség található. Szabó Géza biztos abban, hogy az EKF pécsi évében a programokra érkezők között sokan a környékbeli falvakban találnak majd szállást. Mivel a kulturális év a régió hatalmas attrakciója lesz, különös gonddal készülnek 2010-re. Örömmel jegyezte meg, hogy az adójogszabályok változásai az idei évtől megteremtették annak a hátterét is, hogy ne csak szobakiadásból álljon a falusi turizmus. Indulhat a saját termékek – sajt, vaj, méz, füstöltáru – feldolgozása és értékesítése is. A betérő akár hazaviheti a terméket, akár egy vacsora keretében helyben is elfogyaszthatja. S a turizmus ebbe a körébe bármelyik porta bekapcsolódhat anélkül is, hogy szálláskiadással foglalkozna.
SZERZő: Kozma Ferenc
Idén a természetbe csalogatják az embereket
A 2007-es év a lovas turizmus és a természetjárás éve, ami kedvezhet a falusi vendéglátásnak.
A Magyar Turizmus Zrt. idén számtalan túralehetőséget, programot ajánl mindazok figyelmébe, akik hajlandóak hétvégén a fotelt nyeregre vagy bakancsra cserélni. A Dél-Dunántúl legkülönbözőbb pontjain április és november között 150 nyílt túrán vehetnek részt azok, akik szakvezetéssel szeretnék megismerni régiónk természeti kincseit. A gyalogos, kerékpáros-, vízi- és lovas túrák az egész család számára kínálnak közös, szép időtöltést.
Ezek azok az élmények, amelyek elkísérnek minket egész életünkön át. Március 9. és 11. között a Dél-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság a Pécsi Expo Center „C” csarnokában, az Utazás Kiállításon mutatja be idei információs anyagait.
A „Gyerekbarát Dél-Dunántúl” olyan kirándulási lehetőségek és szálláshelyek gyűjteménye, amelyek kimondottan a gyerekes családok kedvében kívánnak járni. A kiadvány több oldalt is szentelt a fogyatékkal élő vendégek speciális elvárá-sainak megfelelő ajánlatoknak.
A „Kiránduljunk együtt! Nyílt kerékpáros-, vízi-, barlang- és gyalogtúrák szakvezetéssel, finom falatokkal” című füzet tucatnyi lehetőségeket villant fel, amelyet a regionális marketingigazgatóság saját rendezvényeként reklámoz. Ezeken vendégül látnak egy tál, jellegzetesen helyi ízvilágú ebédre is, és számos értékes nyereményt – sportszereket, családi üdülést – sorsolnak ki a résztvevők között.
Első fecske Csertőn a Hollósi Vendégház
A csertői önkormányzat halastó rendbetételéhez megpályázott SAPARD-támogatásához kapcsolódik az első falusi vendégház megépítésének gondolata a településen. Hollósi Sándor volt polgármester lapunknak elmondta, arra gondolva indították első fecskeként az építkezést, hogy majd több is követi. Hiszen a térség egyre szépül. Szigetvár csupán négy kilométerre van a falutól, s mint az köztudott, a város termálfürdőt épít. Helyben bortúrákat, vadászatot, lovaglást tudnak biztosítani a vendégnek, elviszik a szőlőhegybe, ahol diófa alatt némi inni- és harapnivaló mellett élvezheti a csöndet, vagy kimehet a tóhoz, horgászni. Másrészt már vállalkozói kézben a Festetics-kastély, ahol a tulajdonos a szándéka szerint rövidesen teniszpályát, minigolfpályát és többek között szaunát is épít. Mindezekkel együtt minden bizonnyal egyre vonzóbb lesz Csertő. A vendégház megépítésére az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretéből közel 8 milliót nyertek el.
Igazi orvosság a túlhajszolt mindennapokra
A falusi turizmus részesedése az idegenforgalomból ma még Európa-szerte jelentéktelen, de kétségtelenül fokozódik iránta az érdeklődés. Mind többen ismerik fel, hogy a túlhajszolt mindennapok kipihenésére nem feltétlenül egy zsúfolt, szennyezett világváros vagy tengerpart a legalkalmasabb. Sokan az idealizált vidék romantikáját, kuriózumait keresik falun, másokat egyszerűen a táj szépsége, a csend, a tiszta levegő vonz. Vannak, akik az otthon megszokott komfortot várják el, mások nem rettennek vissza a szerényebb, ám több élményt nyújtó körülményektől sem. Az egyre népszerűbb kerékpározás, evezés, lovaglás szintén ösztönzőleg hatnak a falusi szálláshelyek számának növekedésére. Vonzó olykor az is, hogy a tiszta természeti környezetbe kerülő megismerkedhet a falusi élettel, szokásokkal, hagyományokkal, lehetősége van megkóstolni a helyi ételeket, italokat, bekapcsolódhat a ház körüli munkákba. A felmérések szerint a falusi turizmusba fektetett pénz és erőfeszítések leggyorsabb megtérülésére a Balaton-felvidéken és a nyugati határvidék falvaiban lehet számítani, utána következnek a hegyvidékek, erdőségek. A külföldiek szemében igen vonzó az Alföld, a tanyavilág. Különböző kultúrákban különböző tevékenységek tartoznak a falusi turizmus kategóriába.
Közép-Európában a turisták ugyanabban a házban laknak, ahol a házigazdák, kiszolgálják őket. Skandináviában a vendégek kibérelnek a házigazdáktól egy házat, és gondoskodnak saját magukról.
Gazdag a dél-Dunántúli régió vonzerőleltára
A Dél-Dunántúl három megyéje – Baranya, Somogy, Tolna – 548 települési önkormányzatot foglal magában. Történeti múltja, a táji keretet meghatározó dombsági jelleg, a táj peremét alkotó folyó- és állóvizek, a lakónépesség nemzetiségi karaktere előrevetíti e régió sokszínűségét, másságát, vonzerőinek sajátos vonásait.
Ha a Magyar Turizmus Rt. országos felmérése alapján elkészült régiós vonzerőleltár alapján az összes vonzerőt száz százaléknak vesszük, akkor abból Somogy megye 39,3 százalékot, Baranya megye 36,0 százalékot, Tolna megye pedig 24,7 százalékot mondhat magáénak. Somogy megye esetében természetesen a Balaton-parti települések sokat nyomnak a latban.
Ki miben erős a régióban? Baranya megye a táji-éghajlati elemek, az építészeti örökségek, a vallási, nemzetiségi hagyományok gazdag tárházával vezet, Somogy a vízhez kötődő sportokkal, illetve szabadidő-eltöltéssel, valamint a rendezvényei sokaságával emelkedik ki. Tolna megye szerényebb adottságaival egyetlen vonzerőtípusban sem régióvezető.
Ha csak Baranya megyét tekintjük, akkor vezető helyen szerepel az építészethez tartozó vonzerőegyüttes (32%), gazdag tárházat ad a természet (22,8%), nem utolsósorban gazdagon mérhetők a hagyományok, kultúra, vallás, nemzetiségek
és a gasztronómia (benne a borászat) vonzerőtípusai (30,9%). A többi egyéb, mint például a konferenciaturizmus.
Forrás: Dunántúli Napló 2007-03-02
Kép: Canva
Frissítve: 2024.04.03.
