Kezdőlap Blog Oldal 669

Lóháton aludt el a bankban

Írta:
Lovasok.hu

A wiesenburgi cowboy a bankban lovastul horkolta ki mámorát, de a széfet békén hagyta

 

Lovastul aludta ki egy bank előcsarnokában szeszmámorát egy férfi Németországban. A 40 éves Wolfgang Heinrich lóháton tért be Wiesenburgba, és csupán egy pohárkára ugrott be barátai invitálására a helyi kocsmába. Nem egy lett belőle, ő pedig úgy találta, hogy túl kapatos a lovagláshoz.

Viszont fáradt volt hazáig kutyagolni, és amikor útjába került a bank, kártyáját használva kinyitotta az előcsarnok ajtaját, és betért egy kis pihenőre – lovastul. Mind ő, mind lova reggelig aludt, és csak azért nem tovább, mert egy járókelő igencsak meghökkent látványuktól, és kihívta a rendőröket. Az wiesenburgi “cowboy” megúszta figyelmeztetéssel, és hazalovagolhatott, a bank alkalmazottai viszont nem úszták meg lócitrom nélkül, és takaríthattak.

 

2007.04.25.
Forrás: MTI
Frissítve: 2023.03.07.
Fotó: Canva

Lódul A falusi turizmus szekere

Írta:
Lovasok.hu

Lódul A falusi turizmus szekere – BARANYA

A falusi vendégfogadók készülnek az EKF rendezvényeire – Nem csak szálláslehetőségeket kínálnak az idei évtől, hanem a vidék ízeit, gasztronómiáját is.

Egyre több falusi vendéglátóhely nyit kaput a régióban. Ma már összesen 236 fogadóban közel kétezer férőhellyel várják a csendre, nyugalomra vágyó városi embereket.

A szállásadás önmagában nem elég, fontosak a kísérőprogramok is. Legutóbb Csertőn avatott fogadót dr. Szabó Géza, a Baranya Megyei Falusi Turizmus Szövetségének elnöke. Mód nyílt arra, hogy a falusi turizmusról szót váltsunk vele, és hogy az örömöket és a csalódásokat számba vegyük. Az első és legfontosabb: a napraforgókkal minősített vendéglátó mozgalom elmúlt 16-17 évben végleg kiderült, hogy bármely kies vidéken is áll a ház, bármilyen hívogató is a környezet, a falusi turizmus nem lehet megélhetési forrás. Nem mentheti meg a munkahelyek és egyéb jövedelemszerzési lehetőség híján maradt apró baranyai falvakat, a bevétel csupán kiegészítheti a családi kasszát. Miközben azért adódhat olyan élelmes vállalkozó, aki már ebből él: megannyi kiegészítő kínálattal, borával, éttermével. Másrészt az is biztos, hogy reklám, marketing nélkül a mozgalom nem létezhet. Ez utóbbinak köszönhető, hogy például megyénk Mecsek-ölelte falvaiban az elmúlt évben már megközelítőleg 30000 vendégéjszakát töltöttek el a városiak.

Jegyezzük meg: egy négytagú család 5000–8000 forint körül már talál magának kiadó házat, apartmant.

Dr. Szabó Géza lapunknak elmondta, hogy a régióban mintha Baranya a szomszédainál is jobban élne a lehetőségekkel. Hiszen a három megyében jelenleg 260 minősített vendéglátóhely van, s közel kétharmaduk (168) baranyai. Legnépszerűbb területek a Kelet- és a Nyugat-Mecsek, a Zengőalja, a borvidékek környéke, különösen Villány–Siklós, valamint Nagynyárád–Bóly–Mohács térsége, és kezd kinyílni a Dráva-mente is. De nemcsak a szobakiadás lehetősége a fontos. A falusi turizmus szekerén válik eladhatóvá sok egyéb termék és látnivaló. Kapós a túrázás, a természetjárás, a horgászat, a kerékpározás, a lovaglás. Szinte kimaradhatatlan a programokból a környék felfedezésének vágya. Nem kell különösképpen magyarázni, milyen jó az, ha a közelben gyógyfürdő, borvidék, történelmi nevezetesség található. Szabó Géza biztos abban, hogy az EKF pécsi évében a programokra érkezők között sokan a környékbeli falvakban találnak majd szállást. Mivel a kulturális év a régió hatalmas attrakciója lesz, különös gonddal készülnek 2010-re. Örömmel jegyezte meg, hogy az adójogszabályok változásai az idei évtől megteremtették annak a hátterét is, hogy ne csak szobakiadásból álljon a falusi turizmus. Indulhat a saját termékek – sajt, vaj, méz, füstöltáru – feldolgozása és értékesítése is. A betérő akár hazaviheti a terméket, akár egy vacsora keretében helyben is elfogyaszthatja. S a turizmus ebbe a körébe bármelyik porta bekapcsolódhat anélkül is, hogy szálláskiadással foglalkozna.

SZERZő: Kozma Ferenc

Idén a természetbe csalogatják az embereket

A 2007-es év a lovas turizmus és a természetjárás éve, ami kedvezhet a falusi vendéglátásnak.

A Magyar Turizmus Zrt. idén számtalan túralehetőséget, programot ajánl mindazok figyelmébe, akik hajlandóak hétvégén a fotelt nyeregre vagy bakancsra cserélni. A Dél-Dunántúl legkülönbözőbb pontjain április és november között 150 nyílt túrán vehetnek részt azok, akik szakvezetéssel szeretnék megismerni régiónk természeti kincseit. A gyalogos, kerékpáros-, vízi- és lovas túrák az egész család számára kínálnak közös, szép időtöltést.

Ezek azok az élmények, amelyek elkísérnek minket egész életünkön át. Március 9. és 11. között a Dél-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság a Pécsi Expo Center „C” csarnokában, az Utazás Kiállításon mutatja be idei információs anyagait.

A „Gyerekbarát Dél-Dunántúl” olyan kirándulási lehetőségek és szálláshelyek gyűjteménye, amelyek kimondottan a gyerekes családok kedvében kívánnak járni. A kiadvány több oldalt is szentelt a fogyatékkal élő vendégek speciális elvárá-sainak megfelelő ajánlatoknak.

A „Kiránduljunk együtt! Nyílt kerékpáros-, vízi-, barlang- és gyalogtúrák szakvezetéssel, finom falatokkal” című füzet tucatnyi lehetőségeket villant fel, amelyet a regionális marketingigazgatóság saját rendezvényeként reklámoz. Ezeken vendégül látnak egy tál, jellegzetesen helyi ízvilágú ebédre is, és számos értékes nyereményt – sportszereket, családi üdülést – sorsolnak ki a résztvevők között.

Első fecske Csertőn a Hollósi Vendégház

A csertői önkormányzat halastó rendbetételéhez megpályázott SAPARD-támogatásához kapcsolódik az első falusi vendégház megépítésének gondolata a településen. Hollósi Sándor volt polgármester lapunknak elmondta, arra gondolva indították első fecskeként az építkezést, hogy majd több is követi. Hiszen a térség egyre szépül. Szigetvár csupán négy kilométerre van a falutól, s mint az köztudott, a város termálfürdőt épít. Helyben bortúrákat, vadászatot, lovaglást tudnak biztosítani a vendégnek, elviszik a szőlőhegybe, ahol diófa alatt némi inni- és harapnivaló mellett élvezheti a csöndet, vagy kimehet a tóhoz, horgászni. Másrészt már vállalkozói kézben a Festetics-kastély, ahol a tulajdonos a szándéka szerint rövidesen teniszpályát, minigolfpályát és többek között szaunát is épít. Mindezekkel együtt minden bizonnyal egyre vonzóbb lesz Csertő. A vendégház megépítésére az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretéből közel 8 milliót nyertek el.

Igazi orvosság a túlhajszolt mindennapokra

A falusi turizmus részesedése az idegenforgalomból ma még Európa-szerte jelentéktelen, de kétségtelenül fokozódik iránta az érdeklődés. Mind többen ismerik fel, hogy a túlhajszolt mindennapok kipihenésére nem feltétlenül egy zsúfolt, szennyezett világváros vagy tengerpart a legalkalmasabb. Sokan az idealizált vidék romantikáját, kuriózumait keresik falun, másokat egyszerűen a táj szépsége, a csend, a tiszta levegő vonz. Vannak, akik az otthon megszokott komfortot várják el, mások nem rettennek vissza a szerényebb, ám több élményt nyújtó körülményektől sem. Az egyre népszerűbb kerékpározás, evezés, lovaglás szintén ösztönzőleg hatnak a falusi szálláshelyek számának növekedésére. Vonzó olykor az is, hogy a tiszta természeti környezetbe kerülő megismerkedhet a falusi élettel, szokásokkal, hagyományokkal, lehetősége van megkóstolni a helyi ételeket, italokat, bekapcsolódhat a ház körüli munkákba. A felmérések szerint a falusi turizmusba fektetett pénz és erőfeszítések leggyorsabb megtérülésére a Balaton-felvidéken és a nyugati határvidék falvaiban lehet számítani, utána következnek a hegyvidékek, erdőségek. A külföldiek szemében igen vonzó az Alföld, a tanyavilág. Különböző kultúrákban különböző tevékenységek tartoznak a falusi turizmus kategóriába.

Közép-Európában a turisták ugyanabban a házban laknak, ahol a házigazdák, kiszolgálják őket. Skandináviában a vendégek kibérelnek a házigazdáktól egy házat, és gondoskodnak saját magukról.

Gazdag a dél-Dunántúli régió vonzerőleltára

A Dél-Dunántúl három megyéje – Baranya, Somogy, Tolna – 548 települési önkormányzatot foglal magában. Történeti múltja, a táji keretet meghatározó dombsági jelleg, a táj peremét alkotó folyó- és állóvizek, a lakónépesség nemzetiségi karaktere előrevetíti e régió sokszínűségét, másságát, vonzerőinek sajátos vonásait.

Ha a Magyar Turizmus Rt. országos felmérése alapján elkészült régiós vonzerőleltár alapján az összes vonzerőt száz százaléknak vesszük, akkor abból Somogy megye 39,3 százalékot, Baranya megye 36,0 százalékot, Tolna megye pedig 24,7 százalékot mondhat magáénak. Somogy megye esetében természetesen a Balaton-parti települések sokat nyomnak a latban.

Ki miben erős a régióban? Baranya megye a táji-éghajlati elemek, az építészeti örökségek, a vallási, nemzetiségi hagyományok gazdag tárházával vezet, Somogy a vízhez kötődő sportokkal, illetve szabadidő-eltöltéssel, valamint a rendezvényei sokaságával emelkedik ki. Tolna megye szerényebb adottságaival egyetlen vonzerőtípusban sem régióvezető.

Ha csak Baranya megyét tekintjük, akkor vezető helyen szerepel az építészethez tartozó vonzerőegyüttes (32%), gazdag tárházat ad a természet (22,8%), nem utolsósorban gazdagon mérhetők a hagyományok, kultúra, vallás, nemzetiségek
és a gasztronómia (benne a borászat) vonzerőtípusai (30,9%). A többi egyéb, mint például a konferenciaturizmus.

Forrás: Dunántúli Napló 2007-03-02
Kép: Canva
Frissítve: 2024.04.03.

Fogathajtó döntő Hortobágyon

Írta:
Lovasok.hu

Fogathajtó döntő Hortobágyon

Az országos, többfordulós ,,fedeles” fogathajtó bajnokság döntőjét március 3-án, szombaton délelőtt 10 órától rendezik meg a hortobágy-mátai fedett lovas csarnokban.

A kép illusztráció

A rendezvényen a négyes-, kettes- és a póni négyes fogathajtók legjobbjai mérik össze tudásukat. A késő délutánig tartó eseményen induló 20 versenyző között ott lesz Juhász László, Dobrovitz József és Váczi István is, akik már nyertek egyéni, illetve csapat világbajnoki címet is, így garantált a magas színvonal. A fedett pályás fogathajtó bajnoki döntő megtekintése ingyenes.

Forrás:Debrecen Online  2007-03-01

Frissítve: 2023.07.05.
Fotó: Canva

Kibővített sajtótörténeti kiállítás a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban

Írta:
Lovasok.hu

Kibővített sajtótörténeti kiállítás a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban
150 éves a magyar sportújság

 

Bérczy Károly

150 évvel ezelőtt – egy csütörtöki napon – 1857. január 15-én, Pesten, a Landerer és Heckenast nyomdában elkészült az első magyar nyelvű sportújság, a „Lapok a lovászat és vadászat köréből” c. 16 oldalas újság, amelynek tulajdonos szerkesztője – talán nem véletlenül – egy 36 éves vadász. Az a Bérczy Károly, aki gróf Széchenyi István titkára volt, tagja a Petőfi Sándor alapította Tízek Társaságának, unokaöccse a Nemzeti Színház egyik legkiválóbb színészének, Megyeri Károlynak. Már fiatal joghallgatóként versel, balladákat ír, rendszeresen publikál a kor szépirodalmi lapjaiban. Németül, angolul és franciául beszél-fordít, Puskin: Anyegin c. darabjának műfordítása miatt megtanul oroszul. Az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban nem vesz részt, mert egy erős megfázás miatt szívproblémái támadnak és a Nógrád megyei Vanyarcon, majd Balassagyarmaton küzd az egészségéért.

1850-ben tér vissza Pestre és – hogy megélhetését biztosítsa – a Pesti Napló munkatársa, újságíró, később a külpolitikai rovat vezetője lesz. Közben novellákat ír, melyek két kötetbe gyűjtve meg is jelennek. Egyre ritkábban vadászik és hódol kedvenc időtöltésének, a pisztolyos céllövészetnek… viszont a Széchenyi alapította nemzeti kaszinó és a pesti lovasegylet titkára és egyik legkedveltebb tagja lesz… s a barátok  bíztatására vág bele a lapkiadásba.

1858-ban a lap megváltoztatja a nevét Vadász és Versenylap-ra, amely 1919 végéig jelenik meg. Az újság – Arany László szerint – amellett, hogy a sport hivatalos közlönye volt, „félig-meddig egy szépirodalmi lap föladatának is megfelelt… a műnyelvet a szerkesztőnek kellett megalapítania…” Kiadványával Bérczy Károly a magyar sportirodalom megteremtője lett. A vadászszaknyelv fejlesztésének igénye ösztönzi az 1860-ban elkészített Vadászműszótár elkészítését, majd a lovas-sport minőségi fejlődése érdekében megszerkesztett Méneskönyvet.

A sport mibenléte

Magyarországon a közvélemény az arisztokrácia fölösleges kedvtelésének tekintette a sportot, még a sport szó jelentésével sem voltak tisztában az emberek. Pedig 1851-ben megalakult már a Pesti Testgyakorlók Egyesülete, s volt már lóverseny, vadászat, csolnakda is. Hogy mennyire nehezen, szinte lépésről-lépésre küzdhette ki magának Bérczy lapja a nagyközönség elismerését, azt bizonyítja a Vasárnapi Újság 1865. 34. számában olvasott (tehát jóval későbbi) vita a sportról. Bérczy itt válaszol az előző számban, név nélkül megjelent írásra, mely Játék és munka címmel egy kis okoskodás a sportról. A cikkíró még most is, nyolc évvel a sportújság megindulása után, vitatta a sport jelentőségét, és csupán játéknak nevezi, mely jó játék ugyan, de elvonja a figyelmet más, fontosabb feladatainkról. Bérczy válaszában tisztázza a sport fogalmát, szerinte a lóverseny nem cél, hanem eszköz a lótenyésztés emelésére, mely milliókat hozhat az országnak. A sport pedig „eszköz a test megedzésére és ügyessége kifejtésére”.

Bérczy kibővíti az olvasók számára a sport fogalmát, lapja tíz év alatt népszerűsíti a pisztolylövészetet, az íjászatot, az ökölvívást, az úszást, az evezést, sőt a kerékpár-sportot is. Szerkesztői képességét igazolja, hogy a ma embere is érdeklődéssel olvassa a folyóiratban megjelent értekező cikkeket.

Sportélet a sajtóban

A kiegyezést követően tömegesen alakulhattak meg a társadalmi egyesületek és ezek szövetségei, ez a sport szerveződésének adott szervezeti keretet. A mind számában mind struktúrájában egyre terjedelmesebb sportélet a magyar sajtóban is megkövetelte a helyét.
Az 1880-as évektől kezdődően – a sportágak fejlődésével párhuzamosan – mind több sportlap jelenik meg. A sport megosztottságát hűen tükrözve két jelentős lappal indul a sportújságok sora: 1883 őszén a Tornaügy (a torna mozgalom szócsöveként), 1884 tavaszán a Porzsolt fivérek kiadásában a Herkules testgyakorlati közlöny első száma jelenik meg (az atléták képviseletében). Különösen markáns a lovas és vadászújságok térhódítása. Ekkor indul a Vadász-lap (később kötőjel nélkül Vadászlap), amely Egerváry Gyula és Sugár Károly szerkesztésében 1920-ig van a sajtópiacon, illetőleg a Nimród Vadászújság, amelyet 1913-tól újra indít Szabó Kálmán. A Tornaügy és a Herkules bár nagyon fontos szerepet tölt be a sporttörténetben, de túlzott szakmai küldetéstudatuk miatt nem tudják kielégíteni a nagyközönség igényeit. A szurkolókat érdeklő színes sporthíreket is tálaló új lapok jelennek meg a század végén, 1893-tól a Sport-Világ és 1903-tól – a mai napig – a Nemzeti Sport. Az általános sportlapok mellett megjelennek az egy-egy sportágra fókuszáló lapok is, 1889-től a Turisták Lapja, a 90-es évek kerékpáros reneszánsza idején több igen tartalmas kerékpáros lap is indul, de ezek hamar megszűnnek.

Lovas és vadászati lapok

1896-ban Őszi Kornél – a Budapesti Hírlap parlamenti gyorsíró tudósítója – sportlap-kiadó vállalatot indít és kiadja a Sportélet és a Magyar Turf c. lapokat. Mindkét lap a városligeti lóverseny pálya megszűnéséig, 1917-ig  jelent meg.
1915-ben Ferdinándy Béla indítja el a Magyar Versenyújság-ot, amelynek az a nevezetessége, hogy az első világháborút követően rövid ideig az egyetlen lap volt, amely lóversenyekről tudósított. Említést érdemel az 1907-ben indított Handicap, majd 1924-től a II. világháború végéig megjelentetett  Szent György c. havilap, amely a múlt század legjelentősebb lovas-lapja volt.

1920-ban a két vadászlap egyesül és a neves afrika-tudós, Kittenberger Kálmán lesz a főszerkesztője a Nimród képes vadászújság-nak, amely többszöri név módosítás után 1948-ig rendszeresen megjelenik. Ennek a lapnak volt a konkurenciája az 1901-ben először megjelenő Vadászat és állatvilág c. lap, amelyet 1917-től Vadászat címmel adott ki Gyöngyöshalászi Takách Gyula, majd 1927 és 1941 között a Magyar Vadászújság, illetőleg 1941 és 1944 között a Vadászújság.

A 20. század második fele

A két háború közötti időszak meghatározó szaklapja a Testnevelés, de mellette igen színvonalas sportági lapok, magazinok is megjelennek, elsősorban az úri közönséget érdeklő ágakban, így: A jég, a Szent György, a Vízisportok, Lawn Tenisz.
1939-ben elindul a Képes Sport, olyan nevek jegyzik, mint pl. Csik Ferenc, Rajcsányi László vagy Pluhár István. A lap 48-ig a háború alatt is csaknem folyamatosan megjelenik. 1954-ig alig van sportlap, ami van az is „kőnyomatos” szövetségi értesítő. 1954-ben újra indul a Képes Sport, s olyan ma már elfelejtett lapok, mint a Sportélet és a Sportvezető. A szövetségi lapok is egyre jobb külalakban kerülnek a standokra.1946-ban adják ki a Pesti Turf – a fogadók újságjának – első számát, amely sok változás után Magyar Turf néven ma is megjelenik.

1955-ben Galkó Ernő szerkesztésében jelenik meg a Pegazus, ami 1957-től Lovassport-lótenyésztés elnevezésre változik és 1982-ig adják ki.
1984-ben dr.Hecker Walter, neves lovas szakíró szerkesztésében jelent meg a Lovas Magazin, később a Lovas Nemzet magazin. 1991-től a Lovasfutár … és két éve van újra a piacon a Pegazus.

Megszűnések és átalakulások

1948-tól 1968-ig egyeduralkodó volt a Magyar Vadászok Országos Szövetségének a hivatalos lapja a Magyar vadász, amely 1969-től dr. Karczag Iván szerkesztésében újra Nimród néven jelent meg.
1976-ban a mélynyomású, fekete-fehér oldalakkal megjelenő, szakmai lapból utcai terjesztésű, a nagyközönség által manapság is megvásárolható magazin lett.
A rendszerváltást követően eléggé szétszóródott a sportlapok mezőnye, egyes sportágak színvonalas lapokkal tudnak a standokon ott lenni, míg mások eltüntek a színről. A nyolcvanas években kiszínesedő Képes Sport is megszűnt egy időre.
1992-ben – a Nimródtól megvált újságírók – indították útjára a Magyar VADÁSZLAP-ot, amely a kezdeti években újságformátumú szakmai lapként jelent meg, 1996-ban átalakult magazinná és 2005-től vált 68 oldalas, színes, igazi vadász-magazinná.
Jelenleg négy lap közül választhatnak a vadászat iránt érdeklődő Olvasók, a piacon van a Nimród és a Magyar VADÁSZLAP, valamint a 2002-től megjelenő, kis formátumú Magasles és a francia vadászmagazin tavaly piacra dobott, negyedévenként megjelenő Élmény-vadász magazin.
Napjainkban, több sikertelen kísérlet ellenére a Nemzeti Sport az egyetlen sportnapilap, mellette számtalan színes sportmagazin van a piacon, tükrözve a sport sokszínűségét.

Sajtótörténeti kiállítás

A 150 éves évfordulót a hazai lovas és vadászújságok szerkesztőségei közösen ünneplik. Februárban  – a Hungexpo területén, a 16-os pavilonban – a FeHoVa kiállítás keretében először mutatkozott be a Török Csaba tervezőgrafikus által tervezett sajtótörténeti kiállítás, egy „életfán” ábrázolja a lapok fejlődését, a szerkesztőségek kiemelkedő személyiségeit, szerkesztőit, munkatársait. Az első szerkesztő Bérczy Károly mellett, az író Bársony István, a tudós Kittenberger Kálmán, az ifjúsági regényeivel is nevet szerzett Fekete István … valamint az elmúlt 50 évben tevékenykedő szakemberek, mint az 1971-es Budapesti Vadászati Világkiállítás egyik rendezője, a nemzetközileg is elismert dr. Studinka László, a vadbiológus dr. Fodor Tamás, a hazai természet és vadfotózás mestere Nagygyörgy Sándor, valamint a neves festő – a 80-as években a Nimród művészeti szerkesztője – Csergezán Pál is helyet kapott a tablókon.
A sportújságírókat olyan személyiségek képviselik, mint a Porzsolt testvérek, Kovács Rezső, Vadas Gyula vagy Csík Ferenc. A kiállítás még egy érdekességgel szolgál, bemutatja a szerkesztőségek munkaeszközeinek fejlődését, a tollak, írógépek, fényképezőgépek, telefonok 150 éves változásait.
A sajtótörténeti kiállítás március 23-a és május 10-e között a Vajdahunyad várban, a Mezőgazdasági Múzeumban, ezt követően Keszthelyen a Festetics Kastélymúzeumban, majd Szekszárdon a Művészetek Házában lesz látható az érdeklődők számára.

A Vajdahunyad-várban a kiállítás kibővül Keszthelyi Jenő faintárziákból készült vadászati pantheonjával, neves vadászokról készített művészi portrékkal, valamint a múzeum saját anyagával.
Az évforduló ünnepség-sorozata 2007. december 11-én zárul, az európai vadászújságok főszerkesztőinek első konferenciájával, amelynek a témája az európai vadászújságok helyzetének, aktuális gondjainak a megvitatása lesz.

A projekt jelenlegi támogatói:

az SCI Közép-Magyarországi Egyesülete,
az Országos Magyar Vadászkamara,
a Vadászati Kulturális Egyesület,
a Magyar VADÁSZLAP szerkesztősége,
a Magyar Újságírók Országos Szövetsége,
az Országos Széchényi Könyvtár,
a Magyar Nemzeti Múzeum,
a Keszthelyi Festetics Kastélymúzeum,
a Magyar Mezőgazdasági Múzeum,
az Országos Műszaki Múzeum,
a Magyar Testnevelési és Sportmúzeum,
a Nógrádi Történeti Múzeum,
a Magyar Lovas Szövetség,
a Hungexpo Zrt. FeHoVa-projektje,
a Skicc Kft.,
a Gemenc Zrt.,
és a szakmai lapok szerkesztőségei…

 

Frissítve: 2023.02.28.
Fotók: Canva

Félnek a lakók a lószagtól

Írta:
Lovasok.hu

Aláírásgyűjtés a lovaspark ellen
Félnek a lakók a lószagtól

 

Aláírásokat gyűjtenek annak a győrladaméri utcának a lakói, amelynek szomszédságában lovas pihenőparkot építene egy vállalkozó. A tulajdonos európai szintű, kulturált állattartást ígér, az utcabeliek mégis tartanak a kellemetlenségektől.

Kétségek a tervek kapcsán

Az öthektáros külterületen tíz ló tartását engedélyezi a település rendezési terve – csak összehasonlításul: a falu szívében álló másik lovarda egy hektárján 30 állat megengedett –, a Hunyadi utca lakói mégis tiltakoznak.

A petíciót aláíró mintegy ötven lakó attól tart, hogy az uralkodó, észak-északnyugati szélirány miatt érzik majd a „lószagot”, s ellenérvként hozták fel a réten időnként feljövő talajvizet is. Úgy tudjuk, néhány hangadó tüzeli az utcabelieket, van, aki – falu ide vagy oda – egyenesen megtiltana mindenféle nagyállattartást a településen…

A terület tulajdonosa, aki irigyeitől tartva egyelőre nem szeretné nevét nyilvánosságra hozni, kulturált állattartást ígér – egyébként is számos szigorú, európai uniós előírásnak kell megfelelnie –, és szeretné eloszlatni a terveiről keringő pletykákat.

Hiába is sorolnak fel észérveket

„Ugyanazzal a modern technológiával folyik majd itt a lótartás, mint bárhol Európában: az EU-szabványoknak megfelelő, a szélső lakóháztól 200 méterre álló fedett trágyatárolóval, kulturált bokszokkal, tágas karámokkal. Számos jó példa van arra, többek között a már működő győrladaméri lovarda, hogy kellemetlenségek nélkül élhetnek együtt, akár egymás szomszédságában lovak és emberek. Tény, hogy ha magas a Duna vízállása, a talajvíz feljön bizonyos részeken, éppen ezért a trágyatároló és a bokszok olyan helyre kerülnek, amelyet még soha nem ért el a víz. Visszahallottam, hogy nagyállattartó, lótenyésztő telepet szeretnék építeni, s hogy felvásárolom, majd beépítem az egész környéket, de erről szó sincs, már csak azért sem, mert a környező telkekre nem is lehet építeni semmit” – mondta a vállalkozó, aki nem tipikus lovardát, inkább afféle lovasudvart, szabadidőparkot álmodott a falu határába. Fákkal, padokkal, játszótérrel, a tájba illeszkedő faépületekkel – nyitva mindenki számára. A megyében egyedülálló, különleges lókiképzési Parelli-módszer mellett sérült gyerekek gyógylovagoltatását is tervezi, és szívesen lát bárkit – akár a fejlődést ellenzőket is –, aki kíváncsi rá, mi épül majd a falu határában.
Ami a szagokat illeti, a tulajdonos már csak azért sem érti a lakók tiltakozását, mert a rétet korábban kutyasétáltatónak és illegális szemétlerakónak „használták” a helyiek; a megnyúzott nyúltól a disznóbelsőségekig minden volt a mező szélén lerakott szemétkupacokban.

Mindenféle tiltakozás alaptalannak tűnik

Kifogásként merült fel az is, hogy a lovasudvar Natura 2000 program védelme alá tartozó területek szomszédságában épülne, a környezetvédelmi szakhatóság állásfoglalása szerint azonban a tevékenység beleillik a tájvédelmi elképzelésekbe.

Tatai Ernő Zoltánné, a település polgármestere nem érti a lakók tiltakozását, hiszen az érintett terület szomszédságában is farmterület fekszik, azaz nemcsak itt lehetne nagyállatokat tartani. A polgármester asszony egyébként a falu másik lovardájával átellenben lakik, és semmilyen hátrányát nem érzi a „szomszédságnak”, de ígéri, az önkormányzat számon kéri a tulajdonoson az állattartási szabályok maximális betartását. „Sok település örülne neki, ha egy ilyen modern vállalkozás telepedne le náluk, nevet, vendégeket és bevételt hozva a falunak” – véli, s nemsokára várhatóan közmeghallgatást hív össze, ahol az utcabeliek választ kaphatnak kérdéseikre.

A terület tulajdonosa pedig reméli, hogy idővel az ott lakók is belátják: az a kulturált állattartás, ami Európa minden országában működik, náluk is történhet mindenki megelégedésére, s a falu fejlődésének ők is előnyét látják majd.

Györgyi Orsolya, a lovaspark leendő oktatójának és Garliczky Gergőnek a lova is ide költözik majd. Hely van bőven…

2007.08.28. Pomaranski Luca
Forrás: Kisalföld
Frissítve: 2023.02.28.
Fotó: Canva

 

Nem lehet az enyészeté, Szentkozmadombja

Írta:
Lovasok.hu

Nem lehet az enyészeté

Szentkozmadombja – Elég az utcáról egy pillantást vetni rá, a máló vakolat is jelzi, hogy a valaha szebb napokat látott épületben már évek óta nincs élet. Csúfítja a falu központját és a múló idő csak ront az állapotán. Az önkormányzat egyelőre egy ígéret beváltására vár.

Egy nagyobb lépéssel a félig-meddig kidöntött kerítésen át is a kertbe juthatna az ember, de a pincébe sem lenne kunszt aláereszkedni, hiszen jókora nyílás tátong egy régen volt ablak helyén. A szentkozmadombjai uradalmi kastély alapos szemügyre vétele után nem kérdéses, a külső falon díszelgő márványtábla van a legjobb állapotban. Ez árulkodik róla, hogy az egyházasbükki Dervarics – egyes iratok szerint Dervalics – János, illetve neje, Tivolt Vilma építette még 1888-ban.

– A jelenlegi tulajdonos felvette a kapcsolatot a szakemberekkel és azt ígérte, amint lesz áramellátás, nekilát az épület rendbehozatalának. Múlt héten ideiglenesen bekötötték a villanyt, erről értesítettük is, úgyhogy akár azonnal megkezdődhet a felújítás – bocsátotta előre Káli Lajos polgármester, aki rövid időre idegenvezetőnknek szegődött. – Kilencedik éve, hogy nem történik a kastéllyal semmi, illetve annyi, hogy kitakarították a helyiségeket, hogy megkezdődhessen a renoválás. Korábban nyomda üzemelt ezek között a falak között, azt megelőzően pedig iskolaként működött. Mint az egyik utolsó diák, megőriztem a tábláját… Az alsó tagozat négy osztálya járt ide, egy tanítónk volt, megvan az ő íróasztala is…

A falu első embere egy múlt század közepén készült fotót is hozott magával találkozónkra, a megsárgult apró kép még rendezett környezetről tanúskodik. Hintón érkezhettek ide egykoron a látogatók. A hajdani építtető, Dervarics János ménessel büszkélkedhetett. Mintegy száz ló jelentette az állományát, harminc angol félvér anyakancát tartott, hátas és hintós lovakat tenyésztett. A hivatalos dokumentum szerint a hároméves csikókat katonai telepek vásárolták meg, de kivételes esetekben méneket is adtak el az államnak. A múlt nyáron először megrendezett nagy sikerű fogathajtó versenyhez és lovas bemutatóhoz egyébként éppen ez adta az ötletet a település elöljáróinak.

Fordult a kulcs a zárban: bemerészkedtünk a vasajtók mögé is. A bolthajtásos pincerendszer most nem mutat túl barátságos arcot – a falak sajnos elég vizesek -, de nem kell hozzá élénk fantázia, hogy az ember szinte maga előtt lássa a megszépült, modern termeket a polcokon pihenő ízléses borospalackokkal. Merthogy szóba került már, hogy esetleg vendéglátóhelyként funkcionálhatna. A földszinten lévő hatalmas terem nagyobb szabású rendezvényeket fogadhatna, az emeleten szobákat lehetne kialakítani. De akár idősek otthona is helyet kaphatna az épületben.

Ezek persze egyelőre csak ötletek, a tény az, hogy összefirkált falak fogadják a belépőt, a településen táborozó, az épületbe is ellátogató fiatalok írták le emlékként, milyen jól érezték magukat. Az aláírások mellé utoljára a 2000-es évszám került, az utóbbi időben már zárják az ajtókat. Itt-ott néhány kisebb négylábú is nyomot hagyott a padlón. Egyébiránt, árulta el Káli Lajos, többen érdeklődtek már, eladó-e, mert szívesen megvásárolnák a kúriát, akár azonnal.

A tulajdonos, aki egykor a mozi-, illetve színházjegyeket kibocsátó nyomdát irányította, a fővárosban él. Elképzeléseire természetesen kíváncsiak voltunk.

– Nem szeretném, ha teljesen tönkremenne az épület – hangsúlyozta. – Hamarosan nekilátunk és rendbe hozzuk, kezdődhetnek az állagmegóvó munkálatok. Nyárra a tetőszerkezetet és a pincét is felújítjuk. Konkrét cél egyelőre nincsen, de több minden felmerült, sokat gondolkodtunk rajta, hogyan is lehetne hasznosítani.

A bolthajtások csendje, a nagyobb helyiség valóban alkalmas lenne borozó, valamint étterem kialakítására, de ahhoz, hogy panzióként üzemeljen, kicsi az épület, és a termek elosztása sem igazán megfelelő, magyarázta. Ha mégis efféle szálló-vendéglő mellett tenné le a voksát, azt is át kellene gondolni, kihasználásához biztosítható-e élénkebb idegenforgalom, hiszen csak úgy érné meg működtetni egy ilyesfajta helyet, ha egyszerre legalább egy busznyian érkeznének a településre. A tulajdonosban egyébként az is felmerült, hogy akár néhány szobás vadászházzá változtathatná az apró kastélyt.

– Egyelőre azonban az óvatos beruházásnál maradok, hiszen a lecsupaszított falakkal még igen sok dolog van – tette hozzá. – Az épületgépészeti munkák, a burkolás, a víz bevezetése egyaránt komoly összegeket igényel.

Káli Lajos hangoztatta, az önkormányzat szeretne együttműködni a tulajdonossal, hiszen céljuk mindenképpen az, hogy így vagy úgy, de a falu központjának dísze legyen az épület. Annyi bizonyos, hogy nem lesz az enyészeté, hiszen elkészült a település rendezési terve, így adott esetben jogosultak lennének arra is, hogy karbantartásra szólítsák fel a budapesti tulajdonost. Ha ez adott esetben nem lenne elég, akár építési hatósághoz is fordulhatnának. Erre azonban, remélhetőleg, nem lesz szükség…

Forrás: Zalai Hírlap 2007-02-26
Kép: Canva
Frissítve: 2024.04.08.

Lovasok kíséretében búcsúztatták a telet

Írta:
Lovasok.hu

Lovasok kíséretében búcsúztatták a telet

Mór (me) – A látványosság teremtésében, a helybéliek zenés szórakoztatásában – főként a szüreti tapasztalatok birtokában – már nagy tapasztalattal fogtak az új ötlet kivitelezéséhez. Tegnap farsangbúcsúztató délutánra várták a szervezők az érdeklődőket, negyedik alkalommal rendezték meg a maskarás felvonulást. Jó egy kilométert ballagtak a fogatok lovasok kíséretében, másfél órán át tartott az út a kultúrháztól, érintve a Kapucinus teret, vissza kultúrházig. Míg a nagyérdemű, a nézőközönség az út mellett a díszes és vidám jelmezekbe bújt szereplőket csodálta, az asszonyok fánk dagasztásával serénykedtek, (tíz kiló liszttel kezdték már délelőtt) s a borosgazdák kitöltötték a kóstolnivalót. El is kélt a melegítés, mert a farsangbúcsúztatóra, hideg érkezett – pedig már, ha eddig nem volt, bízzunk benne, hogy a kutya végül is megeszi a telet!

Szerző: Móré Erzsébet
Forrás: Fejér Megyei Hírlap 2007-02-19
Frissítve: 2023.01.26.

Megszűnik a lovas polgárőrség

Írta:
Lovasok.hu

Megszűnik a lovas polgárőrség

 

Támogatás híján megszűnik a lovas polgárőrszolgálat Zalaegerszeg északi kerületein. A dombos vidéken egyedül a lovasjárőrök jelenléte adott biztonságérzetet az ott élőknek. 6 esztendeje tartják szemmel a külterületeken található 700 ingatlant.

„Vállalkozóktól vagy a Zalaegerszeg Közbiztonságáért Közalapítványtól megpróbálunk fedezetet kérni erre a dologra, hogy tovább mehessen. Addig viszont sajnos nem tudjuk üzemeltetni. Addig szüneteltetjük”- mondta Devecser István, az Andráshidai Polgárőr Egyesület elnöke.

A többszáz hegyi hajlék tulajdonosa aggódik, hogy a lovas polgárőröknek köszönhető közbiztonság a járőrözések után megszűnik.

„Hát nem örülünk neki megmondom őszintén, mert azért egyszer kétszer eljönnek, nem tudom, hogy milyen rendszerességgel járnak, de néha látom őket és azért azok a dolgok, amik jópár évvel ezelőtt voltak, tehát pincefeltörések nem is kevés, azok az utóbbi 4-5 évben megszűntek” – mondta Hegyi László.

Amennyiben heteken belül nem sikerül összegyűjteni a szükséges 1,3 millió forintot, akkor a lóállományt is kénytelenek lesznek felszámolni.

 

2007.02.22.
Forrás: Duna Tv
Frissítve: 2023.09.29.
Fotó: Canva

Mihók Csaba: egy ezüst, egy bronz

Írta:
Lovasok.hu

Mihók Csaba: egy ezüst, egy bronz

Győr térségében, a Bakony lábánál rendezték a távlovas országos bajnokság 3. fordulóját. A rendkívül nehéz, dombos, erdős terepen az ostorosi Mihók Ménes Lovas SK három versenyzője öt lóval vett részt a megmérettetésen.

A 120 kilométeren Komjáthy Barbara Tájfun nevű arab telivér nyergében sokáig fölényesen vezetett, 90 kilométernél még 20 perces előnnyel vágtatott. A későbbiekben azonban taktikai hibát vétett, így a válogatott kerettag egység 8 óra 50 perces időeredménnyel a 2. helyen ért célba.

Mihók Csaba 80 kilométeren Kövidinka nevű saját tenyésztésű angolarab kancáját állította csatasorba. Mihók a ló apjával (Hannibál) és anyjával (Furmint) is évekig sikeresen versenyzett. A vér nem válik vízzé. Kövidinka végig az élen haladt és 36 percet ,,vert” a 2. helyezett egységre.

Negyven kilométeren Mihók Orchidea Ezüst Gepárd nevű arab telivér paripája a csúszós erdei úton megsérült, így feladni kényszerült a futamot. Komjáthy, Afuz Ali angloarab lovával a 4. helyen zárt, míg Mihók Csaba Zafír nevű arab telivér paripáján 2 óra 40 perces időeredménnyel a 3. helyet szerezte meg. Az országos bajnokság következő fordulója Szekszárd térségében lesz.

Forrás: Heves Megyei Hírlap
2007-07-09
Kép: Canva
Frissítve: 2023.02.18.

Múltjuk volt, jövőjük lesz – Öttusa

Írta:
Lovasok.hu

Múltjuk volt, jövőjük lesz

Székesfehérvár (sis) – A hétvégi budapesti fedett pályás nemzetközi öttusaversenyen az Alba Volán-Bericap ifjai közül a világ bámulatára Gyenesei Leila a 4., Kovács Sarolta az 5. lett.

Mindketten fiatalok, bájosak, láthatóan szeretettel teszik azt amit csinálnak, és így is beszélnek róla.

– Korábban triatlonoztam, volt egy biciklis balesetem, és utána már nem akartam ezzel a sporttal foglalkozni. Azért választottam az öttusát, mert a futás és az úszás korábban is kedvenc volt, a lövészet, a vívás, a lovaglás kihívást jelentett. Sífutással is foglalkoztam, a baleset után volt másfél évem a téli olimpiáig, gondoltam megpróbálom, és sikerült kijutni a játékokra. Sokan rácsodálkoztak, hogy lovaglásban a legjobb magyar lettem, de ne feledjük, ehhez a tusához jó adag szerencse kell. Hogy mi lesz később? Mi lenne? Irány az olimpia! – jelentette ki Gyenesei Leila.

– Mindig örömmel edzettem a fizikai számokban, az úszás volt a fő kedvenc, de futni is szeretek. A versenyen csak annyiban foglalkoztatott az úszás, hogy magamhoz képest a legjobb eredményt érjem el. Az, hogy a világbajnokok előtt én voltam a leggyorsabb a medencében, az már csak bónusz volt. Ami a technikai számokat illeti, a vívásban például kifejezetten feldobott, hogy a világ egyik legjobbját, Corsinit sikerült megszúrnom. A lövészet nem sikerült, de innen álom volt feljönni, és az 5. helyen végezni. – fogalmazott Kovács Sarolta.

A felvetésre, miszerint a váratlan nagy kiugrás után bizony nagyot lehet esni, közösen, egyhangúan mondták:

– Jó a csapat, helyén kezelik a sikerünket. Itt dolgozni kell és nem beszélni. Lesznek még gödrök, de az inkább erőt adhat a folytatáshoz.

A két lánynak a hét végén elért sikere hiszem, egy a sorban. Gyenesei Leilának jelentős tapasztalata, sportmúltja van, hiszen síelt, triatlonozott, úszott, atletizált korábban. A mostani volt az első teljes felnőtt versenye. Van sportmúltja, de nálunk fog kiteljesedni a jelene, jövője. Kovács Sarolta hozzáállásával szép reményekre jogosít, a mostani tudásával helytáll a felnőttek között a fizikai számokban, de ez érvényes Gyeneseire is. Erre építünk, miközben a technikai számokat tanulják. A vasárnapi verseny óta teljes erőbedobással dolgozunk, így ez a viadal a maga sikerével együtt már történelem… – jelentette ki tanítványairól Kulcsár Antal női szövetségi kapitány, az Alba Volán-Bericap öttusa szakosztályának szakmai igazgatója.

Szerző: Silye Sándor
Forrás: Fejér Megyei Hírlap
2007-02-21
Kép: Canva
Frissítve: 2023.02.18.

1...668669670...699669. oldal a 699-ból
© Lovasok.hu
Hiba bejelentés