Egy kislány játszik a Miracle nevű, hatnapos miniatűr lóval a texasi városban 2007. április 11-én. A miniló tulajdonosai véletlenül vették észre, hogy megszületett a kicsi – sokkal korábban a vártnál. Az állatorvosok szerint ez a legkisebb testsúlyú miniatűr ló, amely életben maradt.
2007.04.12.
Forrás: MTI
Frissítve: 2023.03.20.
Fotó: Canva
Szolnoktól mintegy 50 kilométerre található Mezőtúr, itt működik a szolnoki Mezőgazdasági Főiskola műszaki fakultása. Ebben az intézményben két félévben oktatnak vidékfejlesztést. A hallgatók a Furioso North Star lófajtát próbálják megmenteni, és merinó juh tenyésztéssel foglalkoznak.
Hekliné Herbály Katalin – főiskolai tanár, Szolnoki Mezőgazdasági Főiskola
“Az elméleti órákon foglalkozunk a vidéki térségek általános jellemzőivel, foglalkozunk a vidéki térségek funkcióival, ami azt jelenti, hogy a gazdasági termelési funkción túl, külön hangsúlyt fektetünk az ökológiai, környezetvédelmi, illetve társadalmi funkciókra is. Tehát a vidékfejlesztés nem egyenlő a mezőgazdaság fejlesztésével, hanem ennél sokkal tágabb terület.”
A mezőtúri oktatók nem elégszenek meg azzal, hogy a diákok csak passzívan hallgassák a tananyagot, a diplomáért cserébe aktív részvételt várnak el. Itt bizony házi feladatként kérdőíveket töltenek ki az ifjú emberek, interjúkat készítenek, amiket aztán az oktatók segítségével a kiscsoportos szemináriumokon dolgoznak fel. Hekliné dr Herbály Katalin külön felhívta a figyelmünket a főiskolán folyó biomassza hasznosító kísérletekre, amikben a kutatási téma iránt érdeklődő diákok szintén aktívan közreműködnek.
A mezőtúri főiskola azonban nemcsak hazai perspektívában gondolkodik, amikor felkészíti diákjait az életre.
Hekliné Herbály Katalin:
“Évente a Főiskolán megrendezésre kerül a Nemzetközi Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi konferencia, ahol az egyetemistáknak, főiskolásoknak, Phd hallgatóknak lehetőségük van az ezirányú kutatásaikat bemutatniuk, és azon hallgatóink akik komolyan veszik a munkát minden évben eredményesen szerepelnek. A nemzetközi kutatásokba is bekapcsolódtunk, pl: az elmúlt év júniusában rendeztük meg az Európai Vidék Egyeteme c. nemzetközi szimpóziumot, ahol a Főiskola oktatói aktívan, szekcióvezetőként, workshop vezetőként vettek részt. Itt szintén a megújuló energiákkal kapcsolatos témában, vidéki nők helyzete, illetve az ökológiai biogazdálkodáshoz kapcsolódó témákban vezettük a csoportokat.”
Manapság persze elképzelhetetlen felsőfokú képzés anélkül, hogy ne tanulnának pályázatírást a leendő vidékfejlesztési szakemberek. A mezőtúri főiskolán ez is a tananyag része.
Hekliné Herbály Katalin:
“A feladat általában, hogy a saját településre, illetve a saját kistérségre készítenek egy reális helyzetfeltárást. Tehát vizsgálják meg, hogy az adott település milyen adottságokkal rendelkezik: földrajzi, gazdasági adottságokra gondolok. Készítsenek egy rövid összefoglalót. Ehhez kapcsolódik a svot analízis, azaz az erősségek, gyengeségek, lehetőségek, és veszélyek kategóriában kell felsorolni azokat a jellemzőket amelyek az adott térségben tetten érhetőek.
Tehát ha az egyik hallgató pl. azt jelöli meg a dolgozatában, hogy infrastruktúra fejlesztés, vagy falusi turizmus fejlesztése reális az adott térségben, akkor tudja, hogy ehhez milyen EU forrást lehet megkeresni.”
Az intézmény már néhány – náluk végzett – sikeres pályázatíróval büszkélkedik, akik a gyakorlatban kamatoztatják tudásukat.
Az elméleti tudást a hallgatók a gyakorlati foglalkozásokon egészítik ki, mégpedig a főiskolától néhány kilométerre a hármas Kőrös mentén, a Peresi holtágnál, ahol 120 hektáros tangazdaságban 12 éve ökológiai termelés folyik.
Krizsán József – igazgató-helyettes, Szolnoki Mezőgazdasági Főiskola
“A fajtáknak a megőrzése nagyon fontos feladat. Itt, ahol vagyunk, a Furioso North Star lófajtát próbáljuk megmenteni, és merinó juh tenyésztéssel foglalkozunk. 100 anyajuh van a telepen, és a hallgatók itt ismerkednek meg a két állatfajjal kapcsolatos tartási feltételekkel. A lovas turizmusnak a képző helye is a terület, 60 férőhelyes vendégszállónk is van, és a turizmus szakirányos hallgatóink itt ismerkedhetnek meg a szakma fogásaival.”
A gyakorlati oktatás része az is, hogy a hallgatók rendszeresen ellátogatnak a 800 fős Kétpó nevű községbe, ahol már a valósággal találkozhatnak.
A helység már 10 éve pontos terv szerint fejlődik, és csak az elmúlt év során 35 millió forintot fordítottak fejlesztésre.
Boldog István – polgármester, Kétpó
“Itt mindent magunknak kell elkészíteni, nem olyan egyszerű a pályázatírás, a nagyon bonyolult pályázatokhoz már cégeket kell felfogadnunk. Itt minden dolgozónak meg kell tudnia írnia egy pályázatot, ez elemi kötelesség. A legnagyobb nehézség az, hogy a pályázatok legnagyobb része utófinanszírozott, ezt egy ilyen kis település nagyon nehezen tudja megoldani, hogy megfinanszírozza előre, és majd utólag kapja meg a pénzt. A legnagyobb nehézség pedig az, hogy a pénzek nagyon sokára jönnek meg, eltelik 3-4 hónap, mire az elszámolást követően megjön a pénz.”
A hallgatók persze nem a csupán a nehézségekkel, hanem az eredményekkel is találkoznak Kétpón. A felújított óvoda és iskola, és az új Községháza arról árulkodik, hogy a község lakói és vezetői tudják miként lehet egy lakóhelyet élhetővé tenni. A település rangját emeli a közeli kastélyszálló, ami úszómedencével, szaunával, és a hamisítatlan az alföldi csenddel várja a vendégeket.
2007.07.24.
Forrás: MTV
Frissítve: 2023.03.13.
Fotók: Canva
A szkíták történelmét és kultúráját bemutató nagyszabású kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Múzeumban jövőre, a tervek szerint június végén, július elején – mondta Rezi Kató Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese az MTI-nek. Rezi Kató Gábor tájékoztatása szerint a kiállítandó több ezer tárgy között számtalan arany ékszer, viseleti darab, szőnyeg és egy kiváló állapotban megmaradt múmia is szerepel majd.
A közönség megcsodálhatja az arzani hercegi sírból előkerült aranykincseket is, amelyekre német és orosz régészek bukkantak rá 2000-2003 között az orosz-mongol határvidéken.
A németországi Elő- és Korai Történeti Múzeum, valamint a Német Régészeti Intézet (DAI) által közösen létrehozott kiállítást eddig Berlinben, Münchenben és Hamburgban láthatta a közönség – tette hozzá a főigazgató-helyettes.
A szkíták törzse a Kaukázus és a Kárpátok közti területen élt, az időszámítás előtti 6-4. században itt uralkodó szerepet játszott. Az iráni eredetű nomád nép tagjai főként állattartással foglalkoztak, de egyes csoportjaik földet is műveltek. Kitűnő lovasaik legfontosabb fegyvere a reflexíj és a rövid kard volt.
Az óperzsával rokon nyelvet beszélő nép művészete a totemizmusból öröklött sajátos világszemléletükből sarjad, amely szerint az emberek, sőt a tárgyak is állatokká változhatnak.
Ezért művészetükre jellemző az “állatstílus”, a szkíta törzsi arisztokrácia ideológiájában főszerepet játszó állatok (főleg ragadozók), az állatküzdelmi jelenetek ábrázolása. Fő motívumuk a fekvő szarvas, a kaukázusi kecske és a hal.
2007.12.22.
Forrás: Hírextra
Frissítve: 2023.03.08.
Fotó: Canva
Évtizedek óta készít gyereklemezeket, országszerte koncertezik, nem mellesleg hűséges tagja a Vígszínháznak. Elmondhatjuk róla, hogy azon kevés művészeink közé tartozik, aki tartós közszeretetnek örvend.
Halász Judit nem véletlenül a Mosoly Rend tulajdonosa, boldog nagymama, együttérző művész és szeretetteljes ember. A napokban Szeresd a testvéred címen megjelenő lemezét unokái ihlették, a dalokat szokás szerint decemberben, három egymást követő vasárnapon a Vígszínházban is elénekli, két-két előadásban. Ráadásul “mély humánumáért, az örök emberi értékek tiszteletéért, nemzedékeket helytállásra nevelő hiteles színművészeti teljesítményéért” november 6-án átvehette a Maecenas-díjat a színész-énekesnő.
– Tetszik a weboldala, sok kedves és személyes információ kiderül önről. A képgalériában láttam mennyire hasonlít önre Félix unokája.
– Mondták már az ellenkezőjét is, de én is úgy vélem, hogy hasonlítunk. Félix az a típusú gyerek, aki mindent meg akar tanulni. Három hónaposan emlékszem kiolvastam a szeméből, hogy szeretne felállni, mert tehetetlennek érezte magát. Hamar meg is tanult járni és beszélni, az angol tanulással is gyorsan halad, gondolom azért, mert kapcsolatokat akar teremteni az óvodában.
– A napokban megjelenő lemezt, melynek Szeresd a testvéred! címet adta gondolom az unokái ihlették?
– Két unokám van, talán lesz harmadik is! Maxi másfél éves, a nagyobbik Félix, akiről beszéltem az előbb, három. Láttam mennyire megviselte a testvére érkezése, hogy egyszer csak itt termett egy másik emberke, akit ugyanúgy szeretnek, akivel ugyanúgy törődnek, sőt a kisebbel még többet is kell foglalkozni, mert nem tud mozogni, szavakkal nem tudja még magát megértetni. Ez a helyzet nem feltétlenül féltékenység és nem a szülők hibája, egyszerűen nehéz elviselni, hogy osztozni kell valakivel szeretetben, figyelemben. Sokáig tart még, mire megérti, hogy társat, támaszt, segítséget, erőt kap azzal, hogy ketten vannak. Sajnos nem lakunk közel egymáshoz, hiszen jelenleg a fiamék Amerikában élnek. Idén öt hetet tudtam náluk tölteni, majd ők jöttek haza egy hónapra. Kilenc hét egy évben nem sok idő. Ugyan webkamerával tartjuk a kapcsolatot, de a fiúk elég kicsik még ahhoz, hogy akkor lehessen őket leültetni a kamera elé, mikor mi akarjuk A Szeresd a testvéred lemezen egyébként Bródy János három és féléves kisfia és az én unokám is mond néhány mondatot. Még sok beszédhibával… De nagyon helyesen!
– Ha összeszámolnánk hány órát töltött azzal, hogy dalokat tanult és koncerteket adott sok-sok gyerek előtt, mit szólna, ha esetleg az jönne ki, hogy megállapíthatjuk fél életét a közönségnek adta?
– Nem számíthatom időelvonásnak, hiszen ez az életem. Azzal foglalkozom, amit szeretek, ami a hivatásom. Ellenkező esetben bajban lennék. A színész addig színész, amíg színpadon van. Tisztában vagyok vele, hogy egy-egy szerepből, alakításból szerencsés esetben csak egy arc, talán egy mondat vagy egy mozdulat él tovább a nézőkben. De a színháznak a pillanat adja a varázsát. Sulyok Máriához egyszer bementem előadás után, még kezdő színész koromban és elmondtam mennyire tetszett az alakítása. Azt mondta, ha tíz ilyen szerep adódik a színész életben, már érdemes csinálni. Az éneklés sok szempontból más. Úgy érzem, az kicsit személyesebb. Nem választok olyan témát egy lemezhez, amely idegen tőlem. Arról énekelek, amiről szeretnék másokkal is beszélni, amiről el szeretném mondani a véleményemet. A másik szempont pedig az, hogy ébren tartsam a gyerekekben a magyar költészet ismerete iránti igényt. Ezen a lemezen is régi zenész segítőtársaimmal dolgoztam, első sorban Bródy Jánossal, aki mindig dalba fogalmazza lemezeim fő témáját. De Tolcsvay László, Móricz Misi, Anti Tamás is már régi partnereim, Cipő, a Republicból már negyedik lemezemre ír dalokat, és FODO a huszonévesek táborát képviseli. Petőfi a klasszikus, Tóth Kriszta, Fecske Csaba, Eörsi István és a többiek pedig a kortárs költészetet.
– Legalább ilyen fontos volt az életében a lovaglás. Ez már a múlté?
– Bármikor nyeregbe szállhatnék. A hobbiszerű lovaglás nem vonz, számomra a lóval egy cél érdekében való közös felkészülés jelentette az izgalmat. Egyébként a lovaglás is olyan, mint a biciklizés, ha egyszer megtanultad, nem lehet elfelejteni, csak az izmaid épülnek le, de ezeket néhány hetes edzéssel újra lehet építeni. A szüleim mindentől féltettek, de igazi városi emberekként nem tudták a lovassport mennyire veszélyes, így engedték, hogy lejárjak a Budapesti Honvédba. Azt gondoltam, a lovaglásnak majd színészként hasznát vehetem. A valóságban egyszer volt lehetőségem lovagolni, a Szerelmesfilm-ben. Ennek ellenére annyira a szenvedélyemmé vált, hogy egyetlen pillanatot sem bánok, életem legszebb évei közt tartom számon! Pedig voltak nagy bukásaim! Anélkül nincs lovassport! A fiammal is próbáltam megszerettetni a lovakat. Élvezte, amikor lovon ülhetett, de azt vettem észre, hogy két lovaglás között soha nem kérdezte, mikor megyünk legközelebb. Nem vittem többet. Ő sem kérdezte, mikor megyünk. Úgy gondoltam, csak úgy érdemes csinálni, ha szenvedélyévé válik.
– Karakán volt a kedvenc lova, vele versenyzett. Tudja esetleg, hogy mi lett vele, hol van most?
– Már Főiskolás voltam, mikor egy versenyen egy másik lóval összetörtem magam… Karakán egy nagyon jó lovashoz került, aki két évig lovagolta. Mindenki tudta, hogy remek képességű ló, de úgy tűnt, női lovasra van szüksége, hogy eredményes legyen. Két évvel később egy olasz lókupec, aki Bologna mellől érkezett, megvette. Hosszú évek után Olaszországban jártunkban elhatároztam, megkeresem a lovamat. Szerencsésen odataláltunk a lókereskedő farmjára, ahol a feleségétől megtudtam a további sorsát. Milánóba került, egy hölgy vette meg, és később láttam egy újságban megjelent fotót, ahol Karakán egy nehéz, magas akadályt gyönyörűen ugrik egy nővel a nyergében. Kicsit összeszorult a szívem, de neki is azt kívántam, amit mindenkinek: érezze jól magát a bőrében!
2007.11.10.
Forrás: Story Online
Frissítve: 2023.03.09.
Fotók: Canva
Különleges, Magyarországon ritkán látható lovasversenyt tartanak szombaton a Győr-Moson-Sopron megyei Koroncón. A derbin nem csak a megszokott színes díjugrató akadályokat, hanem épített terepakadályokat is le kell küzdeniük a versenyzőknek.
Száraz- és vizesárok, farönkök, vadetető ugrás és lépcsőzetes ugróakadályok nehezítik a lovak és a versenyzők dolgát.
A csaknem egy kilométer hosszú pályán 20-25 akadály található. A derbi – a military versenyektől eltérően – zárt, körbekerített pályán zajlik, így a nézők az egész küzdelmet végig láthatják.
A szombaton délután kezdődött derbit a koroncói Cavaletti Lovas Club szervezi, neves hazai szakemberek segítségével. A délután négy órakor kezdődő futamra negyven versenyző adta le nevezését – tájékoztatta a Független Hírügynökséget Kardos Erika, a Cavaletti Lovas Club vezetője.
2007.07.22.
Forrás: Hajdú Online
Frissítve: 2023.03.09.
Fotó: Canva
Fesztiválkalauzunk szerelmes lett Bábolnán – a lovakba. Ami teljes mértékben érthető a részéről, hiszen ki tudna ezeknek az okos, nemes állatoknak ellenállni.
Olyan volt ez a ló-fesztivál, mint egy ló-szépségverseny, egy kis ügyességi bemutatóval – díjlovas, díjugrató, military versenyszámok – megspékelve. Nemzetközi alkotószemle volt, nemzetközi bírákkal. Mindent szemügyre vettek a lovakon, az egész testüket, a fejüket és a – kettőt összekötő – nyakukat is. Kiderült, hogy a lovak, fej szempontjából, szoros összefüggésben vannak a halakkal, mégpedig a csukákkal, lásd csukafejű ló. Valahogy úgy kell elképzelni, hogy a két szem kitüremkedik, az orrlyuk felett pedig van egy kis horpadás. (élőben jobb)
Fesztiválkalauzunk a szürke ló láttán beindította a feszti körkép társkereső rovatát, és az “Ellés előtt” tábla is beindította fantáziáját.
2007.07.13.
Forrás: Híradó
Frissítve: 2023.03.09.
Fotók: Canva
A neves fürdővárosban már évek óta beszédtéma, hogy lovasszakosztályt hoznak létre. Most realizálódott, sőt, szombaton és vasárnap már nagyszabású díjugrató versenyt is rendeznek.
A szakosztály a Hévíz SK keretein belül működik. Több hozzáértő szakember is segíti a zökkenőmentes megalakulást. A helyi lovasok eddig többnyire a környező klubokban szerepeltek, most többségük hazatér. Ez egyben azt is jelentheti, hogy a Hévízi Lovasklub a jövőben egy erős egyesület lehet. Következetesen szeretnének felépíteni egy olyan erős szakosztályt amely a sportág népszerűsítése mellett a közönséget is jól kiszolgálná. Erre szükség is van, hiszen a helyi lakosságon túl a népes vendégsereg számára is több színes programot tudnak majd nyújtani.
Az első ilyen eseményre a hétvégén kerül sor Hévízen, a futballcsapat edzőpályáján.
Szombaton és vasárnap is 8.30-kor kezdődik a megyei nyílt díjugrató bajnoki forduló. Az előzetes nevezések alapján 78 lovas és 120 ló indulása várható. Ez rendkívül népes mezőnyt ígér. Neves vendégek is lesznek, az érdeklődők többek közt láthatják a tavalyelőtti magyar military bajnokot, az egykor pókaszepetki Egyed Lászlót, a tavalyi első helyezett egerszegi Kaizinger Balázst, valamint a díjugrató bajnok Szentirmai Ferencet.
Puszta ötös, csikósbemutató és még számos színes program várja a sportág kedvelőit a hétvégén Hévízen.
2007.06.01.
Forrás: Zalai Hirlap
Frissítve: 2023.03.09.
Fotó: Canva
Dániában rendezték meg a Női Európa Bajnokság 2007-es fordulóját. Ez évben Nagyváry Andrea képviselte a magyar színeket. Franciaország visszalépett a F.E.G.A.T.-ba, ezért ez évben 14 ország képviseltette magát az Európa legjobbja címért.
Sok ismerős nevet találhattunk a résztvevők névsorában, akiket tavaly a Kincsem Parkban is láthattunk hajtani. Sajnos a szervezőknek nem sikerült a kellő számú futamot összehozniuk, és ráadásul a dán szabályok szerint csak 12 ló indulhat maximálisan egy futamban, ezért minden hajtónőnek két hajtás jutott. A sok rossz ellenére viszont még soha nem voltunk ennyire közel egy aranyéremhez, ezért inkább átadnám a szót Nagyváry Andreának.
Az eredeti kiírás szerint úgy volt, hogy öt futam lesz a dán szabályok miatt, mert egy futamban maximálisan 12 ló indulhat. Mire megérkeztünk már csak három futam volt programon, mert nem sikerült több lovat összeszedniük a versenyzők számára a szervezőknek. A sorsolás nélkülünk lett megtartva, amin egy kicsit felháborodtunk, de el kellett fogadnunk, mert a fogadási rendszer úgy lett kialakítva, hogy már napokkal a versenynap előtt fel vannak a futamok téve a rendszerre, ahol csak hajtókkal együtt szerepelhetnek a lovak. A programot látva kicsit megnyugodtam, mert az a ló, akivel másodszorra versenyeztem kimagasló esélyt képviselt.
Első nap Koppenhágától 200 km–re lévő Odense-n hajtottunk, ami az ottani viszonylatban egy orosházi pályának felelt meg. Kombinált pálya, egy 1000 méteres ügető pálya, amit egy gyepes galopp pálya vett körbe. Ezen a napon agár, póni galopp, póni ügető, ügető és galopp versenyek voltak. A verseny irány a mi ügető versenyeinkkel megegyezik.
Az első lovam, Facello, nem áll túl jó hírben, mert általában galoppozott a versenyeiben, de volt egy nyerés is a formái között. Az istállóban nem tudtak sok információt adni a lóról, mert nem beszéltek angolul, így a szomszédok oktattak ki, hogy a hajtója, azaz a tulajdonosa nem túl rutinos, ezért hibázhat, ezért nagy esélyem van arra, hogy eredményesek legyünk. A vezető francia hölgy mellé helyezkedtem, az egyenesben egész jól ügetett, de a kanyarokban nagyon bizonytalan volt, de nagy küzdelmek árán sikerült őt talpon tartani. Érdekes, mert ahogy fáradt, egyre biztosabban ügetett. A befutóban tudtam, hogy a francia lányt nem tudom megverni, így arra törekedtem, hogy érvényest hajtsak, hogy minél több pontot szerezhessek. Az utolsó 200 méteren az orosz lány, Julia Kashovskaya lova mindkettőnknél könnyebben ment, így ő győzött. De mivel valami történt a francia lány és közötte, ezért kaptak 1-1 büntető pontot. Így pont egyenlőséggel az első futam után a második helyen álltam. Nagyon bíztam a dobogós helyezésemben, mert Emu, akit másodszorra hajtottam, hatalmas esély volt.
Emu-val sikerült is beváltanunk, amit elvártak tőlünk, de pechemre Julia másodikként ért célba, így ekkor tudtam, hogy Európa Bajnok nem lehetek, mert neki volt egy első és egy második helyezése, nekem pedig első és egy harmadik helyezés dönthet. Az ezüst sorsa a francia lány és közöttem dőlt el. Morgana Le Vexier hasonlóan jó esélyű lovon ült a harmadik napon sulky-ba, mint én, ezért nem sok esélyt láttam az ezüstre. A francia lány 19 éves kora ellenére nagyon ügyesen hajtott, ezért nem okozott számára sem gondot a favorit meghajtása. Ekkor egy érdekes helyzet állt fenn, ugyanis a büntető pontok miatt pont egyenlőség állt fenn, az orosz, a francia és közöttem. Ekkor a jobb időteljesítmény döntött, ami számomra meghozta a bronzérmet. Persze örülök a harmadik helyezésnek, csak az eredményt tekintve nagyon kicsin múlt a győzelem.
Hajdu Bíborka
Frissítve: 2023.03.20.
Fotók: Canva
Rekordmezőny indult az idei Országos Díjlovagló Bajnokságon. A versenyt 7 év után ismét a Hortobágyon rendezték meg a hétvégén.
A lovak és lovasaik képzettségük szerint 4 kategóriában mérték össze tudásukat.
Ezek a serlegek várták a legjobb lovasokat a hétvégén. A küzdelem kiélezett volt, hiszen minden korábbinál több sportoló jelentkezett az idei bajnokságra.
60 versenyző és 80 ló indult a megmérettetésen.
Soha még Magyarországon ennyi díjlovas nem vett rész egy versenyen. Olyannyira így van ez, hogy nem is tudtuk a tervezett módon egy négyszögben megrendezni a versenyt, hanem ketté kellett választani, és az egyik részét egy külön versenypályára kellett átvinnünk – mondta el Zilahy István versenyigazgató.
A versenyen az elmúlt 40 év valamennyi magyar bajnoka részt vett. Köztük a tavalyi győztes, a hortobágyi születésű Ács Róbert is.
Mindenképpen szeretnék jól lovagolni, és az eredmény úgy, nagyon-nagyon szép lenne, hogy itt, ahol elkezdtem lovagolni, itt tudnék magyar bajnok lenni, újra megvédeni a címet a tavalyi év után – bizakodott Ács Róbert.
A zord időjárás csak a lovaknak kedvezett, a látogatóknak nem. A nézőtéren emiatt kevesen, főként a szakavatott közönség drukkolt a versenyzőknek. A sportág képviselői szerint a díjlovaglás csak azok számára nyújt értékes és szórakoztató látnivalót, akik értik a szabályokat.
Itt nagyon komoly feladatokat kell a lovasoknak a lóval együtt dolgozva végrehajtani, a megadott betűnél a megadott feladatot. Minden feladatnál van egy elvárás, hogy mit szeretne a bíró látni, tehát mire adna egy 10-est – magyarázta Hillier Orsolya, a versenybíróság elnöke.
A versenyzők száma alapján a díjlovaglás fellendülőben van Magyarországon, főként a hölgyek körében. A szervezők és a bírák szerint ahhoz, hogy a közönséggel is megszerettessék ezt a sportágat, szakkommentárokra lenne szükség minden egyes versenyen.
2007.08.05.
Forrás: Győr Online
Frissítve: 2023.03.09.
Fotók: Canva
Kaposváron termálvizes lófuttató készült. A berendezés Európában egyedülálló, mert termálvízben térningeznek az állatok. A berendezést sérült lovak rehabilitációjára és versenyállatok kondícionálására használják.
Ez Európa első termálvizes lófutattója. Az alján egy végtelenített futószalag mozog, ebben jártatják az állatokat. Az egyik első paciens izlandi póni. Két hete kezelik, mert egy korábbi sérülés miatt nem tud rendesen mozogni, az első lábaiban merevek az inak.
Dr. Hevesi Ákos állatorvos: Azt szeretnénk elérni, hogy gyakorlatilag még kb. olyan 15 fokkal tudjuk jobban hajlítani.
A póniló egy négyhetes tréningen vesz részt. A futtatóban ráállítják a szalagra, rázárják a falakat és feltöltik gyógyító termálvízzel. A vízoszlopot folyamatosan emelik, a ló pedig ebben gyalogol fél órán át.
Dr. Hevesi Ákos állatorvos: Az állat gyakorlatilag ekkor magas térdemeléssel közlekedik a vízben.
Az eredmény már fél óra után látható. A víz masszírozó ereje fokozza a vérkeringést.
Dr. Ütő Dániel állatorvos: Amikor a ló kijön a tréning után a futópadból, akkor sokkal közelebb tudjuk közelíteni a lábvéget a könyökéhez, ami azt jelenti, hogy sikerült rajta nyújtanunk.
A termálvizet környékbeli fürdőkből hozzák. Egy kezeléshez tíz köbmétert használnak fel. A kezelés nem olcsó, de egy versenyló értékéhez mérve megfizethető.
2007.04.25.
Forrás: Híradó
Frissítve: 2023.03.10.
Fotó: Canva
