Dacszövetség a lovin

Úgy tűnik, véd- és dacszövetséget készül alakítani a Kincsem Parkban a magyar lótulajdonosok egy köre, amelynek következményeként egyes ügetőfutamokban nem indítanák lovaikat.

Szándékaik hátterében azonban nem a Nemzeti Lóverseny Kft. tervezett privatizációja vagy a versenyek szervezésének egy esetleges, nekik nem tetsző átalakítása áll, hanem meglepő módon maguk a lovak. Mint mondják azonban, nem akármilyen jószágok, hanem külföldi lovak miatt indult meg a zúgolódás körükben. Véleményük szerint ugyanis az elsősorban Szerbiából érkező versenyparipák miatt számottevő pénzdíjtól esnek el a hazai tulajdonosok és így a magyar lótenyésztés is.

A baj a nyílt, azaz külföldről érkező lovak előtt is megnyitott futamokkal van. Tűzkő István lótulajdonos a Népszabadságnak úgy nyilatkozott, hogy ezeken az elsősorban nyeretlen vagy viszonylag kevés pénzdíjat nyert lovaknak kiírt versenyeken olyan határon túli lovak állnak rajthoz, amelyeknek lényegében semmilyen előéletük nincs – azaz nincs érdemi nyereményük. Ehhez képest viszont pazar versenyt produkálnak, és van, hogy 50-100 méter előnnyel érnek célba.

Két hete szombaton olyan időt futott az egyik ilyen általuk kifogásolt ló, ami aznap csaknem pályacsúcsnak számított. Éppen ezért azt gondolják, hogy ezeknek a paripáknak bizonyosan kellett volna már valahol valamilyen, sok esetben komoly pénzdíjat hozniuk, amely révén viszont azokon a futamokon, ahová nevezik őket, már nem állhatnának rajthoz. Ezeken a megmérettetéseken – állítja Tűzkő István – így esélytelenül vesznek részt a magyar lovak. Így például ha két külföldi ló is indul, akkor már legfeljebb a harmadik helyért járó 25 ezer forintért küzdhetnek, hiszen adott esetben a 125 ezer forintos első és az 50 ezer forintos második díjat elviszik az orruk elől. Ez pedig nem túl sok, ha azt is figyelembe vesszük, hogy egy versenyló általában négyszer fut egymás után, azt követően viszont három hét pihenőt kap – mondják név nélkül nyilatkozó tulajdonosok.

Ilyenkor pedig nem keres pénzt, miközben tartása havonta legalább 40 ezer forintba kerül. Véleményük szerint ilyen futamokat például Ausztriában nem rendeznek. Ott csupán meghívásos, nagy pénzdíjjal járó, komoly erőket felvonultató futamokon vagy derbiken vehetnek részt külföldi lovak. Ott ugyanis – állítják – védik a hazai tenyésztőket. Azért, hogy ez Magyarországon is működjön, meg kellene szüntetni a nyílt versenyeket, és külföldi lovakat itthon is csak a meghívásos vagy a nagy derbiken lenne szabad rajthoz állítani.

Forrás: Ma.hu
2007.06.04.

Forr a levegő a lovin

Megszüntetnék a nyílt versenyeket a Kincsem Parkban a magyar lótulajdonosok – tudta meg a Népszabadság.

A tenyésztők szerint nem a legtisztább eszközökkel viszik el előlük a pénzdíjakat a külföldi, elsősorban Szerbiából érkező versenyparipák tulajdonosai. Felvetődött a gyanú, hogy a kitűnő eredménnyel futó hátasok korábban már indulhattak pénzdíjas versenyen, ám ebben az esetben nálunk nem állhatnának rajthoz. Ha például két külföldi ló is indul, a hazai tenyésztők már csak a harmadik helyért járó 25 ezer forintért versenyezhetnek, mert esélyük sincs az 50 ezer forintos második és a 125 ezer forintos első díjra, miközben egy jószág tartása havonta legalább 40 ezer forintba kerül. Vajtó Lajos, a Nemzeti Lóverseny Kft. ügyvezető igazgatója képtelenségnek tartja az állításokat. Elmondta: a magyar versenyek mintegy 60 százalékán csak magyar tenyésztésű és tulajdonú, valamint idomítású lovak nevezhetnek, a többi esetben külföldi tenyésztésű, de magyar tulajdonú és idomítású állat is indulhat. A derbiknek csupán 3-4 százaléka teljesen nyílt nemzetközi. A szakember szerint inkább az a probléma, hogy “a magyar lótenyésztés az évtizedek során lassan-lassan leépült, és ma már finoman szólva is le van maradva az európai élvonaltól”.

Forrás: NAPI Online
2007.06.04.
Kép: Canva
Frissítve: 2024.04.15.