Rendhagyó történelemóra a Csabafiakkal
Árpádsávos zászlóval díszített jurta az Olt partján, benne tűzhely, korabeli fegyverekkel, hangszerekkel, fekhelyül szolgáló bőrökkel, bundákkal. Szokatlan, korunk kliséitől merőben különböző látvány, ám mégis emberközelibbnek tűnik, mint a környező tízemeletes tömbházak betontömege.
Ez a közszemlére bocsátott ómagyar tér az otthona most a gyergyószentmiklósi hagyományorző egyesület, a Csabafiak néhány tagjának, akik miután tegnap hajnali négykor megtartották a folyó mellett az ideiglenes honfoglalást, délelőtt már lóra pattantak, és más-más történelmi korszakokat idéző öltözékeikben bevonultak a városba, majd délután is megismételték ugyanezt. (Húsz évvel ezelőtt ki gondolta volna, hogy eljön majd az az idő, amikor szirénázó rendőrségi autó vezet fel fehér lovon parádézó, magyar hadi öltözékekben feszedező büszke székelyeket-…)
Köllő Miklós, a Csabafiak vezetője úgy fogalmazott: “ lovasíjászati, jurta-, fegyver- és viseletbemutatójuk ,,kicsivel több, mint egy rendhagyó történelemóra, mert eléggé kiváló lovasnak kell lenni, és még így sem mindig jön össze”…
Aztán a délutáni bemutató mégis szerencsésen összejött, alighanem első alkalommal láthattak a szentgyörgyiek pompás, a honfoglalás korától egészen a Rákóczi-féle szabadságharc befejezéséig tartó öltözékeket, lovas-fegyverhasználati bemutatót (szablyás és kopjás rohammal, más lovas játékokkal, íjászattal, a magyar hagyományos harcművészet, a baranta elemeivel).
Egyébként viseletük minden eleme pontos dokumentáció alapján készül, a fegyverek korhű másolatok, mi több, a gyergyószentmiklósi hagyományőrzők ízekben sem ismernek kompromisszumot: saját készítésű jurtájukban Bornemissza Anna szakácskönyve alapján főznek. Néhány lelkes embernek és hat paripának köszönhetően pergő, látványos negyvenöt perc alatt egy olyan korba pillanthattunk be, ,,ami a miénk”, a székely hadviselés fortélyaival, öltözékeivel, lándzsáival együtt. A Csabafiak nem csak a fegyverhasználat és a virtus mesterei, remekelnek ők abban is, hogy a múlt pusztulásra, feledésre ítélt filmkockáit varázsolják elénk, itt és most.
szerző: Mózes László, Háromszék
Forrás: Erdély Ma
2007.05.03.
Kép: Canva
Frissítve: 2023.06.29.
