Kezdőlap Blog Oldal 646

Betegség a bécsi Spanyol Lovasiskolában

Betegség a bécsi Spanyol Lovasiskolában

Fertőző betegség támadta meg a Bécs egyik jelképének számító Spanyol Lovasiskola híres lipicai lovait – jelentette internetes kiadásában a Neue Kronen Zeitung című osztrák lap.

A ménes állományának legalább negyede hordozza magában a bakteriális fertőzés csíráját. Armin Aigner, a lovasiskola igazgatója elrendelte az összes ló orvosi vizsgálatát, és egyelőre megtiltotta az istállók látogatását.

A járvány – Contagiózus Equine Metritis (CEM) – kizárólag lovaknál és szamaraknál jelentkezik, és közülük is csak a méneket betegíti meg, a kancák csak továbbadják a fertőzést, amelyről egyelőre nem tudják, hogyan került be az istállókba.

Az ügyvezető igazgató utasítására egy nemzetközileg ismert tudós, Christine Aurich, illetve Max Dobretsberger állatorvos vezetésével összeállt egy szakértői csapat, mely az összes lovat megvizsgálja, és dönt a kezelés módjáról. Az igazgató szerint megfelelő gyógyszerek állnak rendelkezésre a gyógyításhoz, a vizsgálat és a tesztek kiértékelése azonban öt hétig is eltarthat.

A fertőzés tovább terjedésének megakadályozása végett az istállók látogatása a nagyközönség számára egyelőre tilos, de az előadások zavartalanul folytatódhatnak, ott ugyanis a vendégek nem kerülnek közvetlen kapcsolatba a lipicaiakkal.

(MTI-Panoráma – Bécs, Kovács Péter)
Forrás: InforMed
2007-03-28
Kép: Canva
Frissítve: 2023.06.29.

Rendhagyó történelemóra a Csabafiakkal

Rendhagyó történelemóra a Csabafiakkal

Árpádsávos zászlóval díszített jurta az Olt partján, benne tűzhely, korabeli fegyverekkel, hangszerekkel, fekhelyül szolgáló bőrökkel, bundákkal. Szokatlan, korunk kliséitől merőben különböző látvány, ám mégis emberközelibbnek tűnik, mint a környező tízemeletes tömbházak betontömege.

Ez a közszemlére bocsátott ómagyar tér az otthona most a gyergyószentmiklósi hagyományorző egyesület, a Csabafiak néhány tagjának, akik miután tegnap hajnali négykor megtartották a folyó mellett az ideiglenes honfoglalást, délelőtt már lóra pattantak, és más-más történelmi korszakokat idéző öltözékeikben bevonultak a városba, majd délután is megismételték ugyanezt. (Húsz évvel ezelőtt ki gondolta volna, hogy eljön majd az az idő, amikor szirénázó rendőrségi autó vezet fel fehér lovon parádézó, magyar hadi öltözékekben feszedező büszke székelyeket-…)

Köllő Miklós, a Csabafiak vezetője úgy fogalmazott: “ lovasíjászati, jurta-, fegyver- és viseletbemutatójuk ,,kicsivel több, mint egy rendhagyó történelemóra, mert eléggé kiváló lovasnak kell lenni, és még így sem mindig jön össze”…

Aztán a délutáni bemutató mégis szerencsésen összejött, alighanem első alkalommal láthattak a szentgyörgyiek pompás, a honfoglalás korától egészen a Rákóczi-féle szabadságharc befejezéséig tartó öltözékeket, lovas-fegyverhasználati bemutatót (szablyás és kopjás rohammal, más lovas játékokkal, íjászattal, a magyar hagyományos harcművészet, a baranta elemeivel).

Egyébként viseletük minden eleme pontos dokumentáció alapján készül, a fegyverek korhű másolatok, mi több, a gyergyószentmiklósi hagyományőrzők ízekben sem ismernek kompromisszumot: saját készítésű jurtájukban Bornemissza Anna szakácskönyve alapján főznek. Néhány lelkes embernek és hat paripának köszönhetően pergő, látványos negyvenöt perc alatt egy olyan korba pillanthattunk be, ,,ami a miénk”, a székely hadviselés fortélyaival, öltözékeivel, lándzsáival együtt. A Csabafiak nem csak a fegyverhasználat és a virtus mesterei, remekelnek ők abban is, hogy a múlt pusztulásra, feledésre ítélt filmkockáit varázsolják elénk, itt és most.

szerző: Mózes László, Háromszék
Forrás: Erdély Ma
2007.05.03.
Kép: Canva
Frissítve: 2023.06.29.

180 éves a pesti lóverseny

180 éves a pesti lóverseny

 

180 éve, 1827. június 6-án rendezték meg az első pesti lóversenyt. Széchenyi István ismerte fel először a lótenyésztésben és a lósportban rejlő óriási üzleti lehetőségeket.

A lóverseny története

A lóverseny az emberiség legrégebbi sportjainak egyike. A megszelídített lovakat már a közép-ázsiai nomád törzsek is versenyre fogták. A “professzionális” lóverseny gyökerei a középkori Angliába nyúlnak vissza, ahol a keresztes lovagok által felfedezett arab, illetve az angol lovak keresztezéséből tenyésztették ki a telivéreket.

Az első hazai lóversenyekről – vagy ahogy elődeink nevezték, a “lófuttatásról”- már Mátyás király korából vannak írásos emlékeink. Egy feljegyzés szerint 1460-ban maga a király és a királyné is részt vett egy Olmützben tartott kocsiversenyen, ahol saját tudásukkal kápráztatták el alattvalóikat. 1525-ben pedig II. Lajos magyar király, a krakkói vajda és a leggazdagabb főurak kiváló “ménjei” versenyeztek a kelenföldi síkon.

A lósport a gazdagabb társadalmi rétegek kedvenc szórakozása lett, hiszen a versenylovak birtoklása csak a vagyonos polgárok kiváltsága volt. A lóversenyeket kezdetben magánbirtokokon szervezték, az első nyilvánosan megrendezett futtatásnak pedig a Bécs melletti simmeringi mező adott otthont.

Széchenyi szerepe a magyar lovaskultúrában

A hazai lóversenyzés “atyja”, Széchenyi István 1815-ben járt először Angliában. Arra a következetetésre jutott, hogy a szigetországban három dolgot kell mindenképpen tanulmányozni: az alkotmányt, a gépeket és a lótenyésztést. Cenki birtokára 80 lovat hozatott Angliából, és külföldi trénerek segítségével lefektette a magyar lótenyésztés szakmai alapjait.

A ménesek tartása igen nagy mértékben növelte a földesurak tekintélyét, a vagyonukat azonban nem gyarapította, ezért Széchenyi elhatározta, hogy nyereségessé teszi a hazánkban évezredes hagyományokkal rendelkező lótartást. Ehhez a lóversenyzés intézménye bizonyult a legjobb befektetésnek.

Pesti lóverseny

Az első hivatalos próbafutamot Pozsonyban tartották 1826-ban, Széchenyi azonban Pestre álmodta meg a magyar lósport központját. Nem titkolt szándéka volt, hogy az Üllői út és a Soroksári út által határolt 230 holdas pályára a magyar arisztokrácia legjavát toborozza össze. 1827. június 6-án óriási tömegek indultak a “Gubacsi-dűlőre”, hogy láthassák az első pesti lóversenyt.

A magyar lósport első aranykora a második világháborúig tartott. 1925-ben nyílt meg az akkori Európa legmodernebb versenytere, a világhírű versenylovunkról elnevezett Kincsem Park. A terület most ismét régi fényében tündököl, egy multifunkciós versenypályává alakult át Budapest szívében.

Az ügetőversenyeket egy 1200 méteres, kivilágított pályán rendezik meg, a galopp lovak pedig egy 2000 méteres galopp gyeppályán, egy 1300 méteres gyep egyenes pályán és egy 1900 méteres homokpályán versenyezhetnek.

2007.06.06.
Forrás: Deluxe Magazin
Frissítve: 2023.02.28.
Fotók: Canva

Legendás lovak /részlet/

Legendás lovak
/részlet/

Jó hatvanmillió évvel ezelőtt, amikor a ló története elkezdődött, az embernek még híre-hamva se volt. Hatezer évvel ezelőtt azonban – megőrizve büszkeségét és megvesztegethetetlen jellemét – hagyja magát megszelídíteni, és elkezdődik az ember és a ló közös története.

Íme néhány csodálatos gebe és paripa – akár valóságos, akár az ember álmodta, mindegyiknek maradandó patanyomát őrzi a történelem, a sport vagy a művészet. A téren és időn túli utazásra hívó, színes és változatos, gondos munkával készült kötet arra csábítja a lovak régi rajongóit, hogy elmélyítsék ismereteiket, a többieket pedig arra, hogy örömmel engedjenek a kísértésnek.


 Gélinotte
A szép kisasszony

Szakadó esô szaggatja Modena egét. Az egymás elôl futó, egymással versenyző, ügető lovak úgy suhannak, mint megannyi kísérteties látomás. Egy árny hamarosan kiválik a bolyból, s átrepül a célvonalon – ebben a pillanatban pompás szivárvány ragyog fel körülötte. Gélinotte-ot hirtelen dicsfény övezi, legendává válik. A fogadók ezentúl Szivárvány kisasszonynak becézik. Ez a csinos ügető pej 54 versenyen gyôzött a 87 közül, amelyen rajthoz állt, egymilliárd régi franknyi (mai pénzben kifejezve 1,525 millió eurónyi) hasznot hozott tulajdonosának. Világszerte számtalan rajongója volt, százszámra kapta a szerelmes leveleket, valamennyit Gélinotte kisasszonynak címezve. Virágokat, haute couture modelleket neveztek el róla, sôt, még egy camembert sajtot is – normandiait, elvégre odavalósi volt. Ám ez a csábító szépség, amely annyi szívet megdobogtatott, a magáét egyedül a hajtójának, Charlie Millsnek adta, akit Boszorkánymester néven emlegettek.

A ló négyéves, és egyre-másra nyeri a versenyeket, amikor a hajtó ágynak esik. Gélinotte pedig meglepô következetességgel elveszít minden futamot. Imbolyog, elköveti ugyanazokat a hibákat, amelyek miatt diszkvalifikálták pályafutása elején, visszahőköl a startnál, szembefordul a mezőnnyel, nem várja ki az indítást. Amint visszatér boszorkányos hajtója, rögvest zsinórban nyeri a versenyeket. Nemhiába mondják, hogy a szerelem szárnyakat ad… Gélinotte úgy repül a pályán, akár egy kocsiba fogott Pegazus. Meg kell vallanunk, Charlie Mills értette a dolgát. Szeretet, türelem, figyelem és alkalmazkodás – elsősorban ezekkel a szavakkal jellemezhetjük idomári módszereit.

A legnevesebb európai ügetőpályákon töltött nyolc ragyogó év után a kanca – amelyet a hálókocsik madonnájának is becéztek, annyi kilométert utazott éjszakai vonatokon – lassan háttérbe szorult. Gélinotte visszatért a ménesbe, amelyből származott, és pályát változtatott: tenyészkancává vált. Ritkaságszámba megy a versenyek bajnokai között, hogy egy négylábú ugyanolyan kitűnô tenyészállat legyen, mint amilyen remek ügető volt. Egyik utóda volt a híres Ourasi majdani nagyapja is. 1970 márciusában, tizedik ellése során a csikó rosszul feküdt, és Gélinotte szörnyű szenvedések közepette elpusztult. Charlie Mills megsiratta lovát, amelyet világéletében magázott, és szép kisasszonyának szólított.


Bukephalosz
A zabolázhatatlan zabolázott

Bukephalosz Nagy Sándor (III. Alexandrosz) lova. A hadurat – aki huszonkét éves korában leigázta a perzsákat – és a lovát összekapcsoló szenvedélyes szeretet a világ egyik legszebb története. És az egyik legvarázslatosabb. Mindketten nagyjából egyidősek, és mindkettôjüket a harmincas éveik elején éri el a végzet. Együtt hódítják meg a világot. A tekintélyes hátas a legjobb thesszáliai fajtából, azaz abból a görög tartományból származott, amely a kentaurok, az ősi mondabeli, félig ember, félig ló testû teremtmények szülőhazája is. Bukephalosznál és lovasánál, Nagy Sándornál senki sem testesíthette meg tökéletesebben ezeket a méltóságos, csodás, ritka lényeket.

Bukephalosz nevének jelentése: ökörfej, ez talán széles, csontos homlokára, illetve rövid, tág orrlyukaira utalt. Hatalmas, fekete ló volt, a homlokán fehér csillaggal. Íriszét fehér szaruhártya övezte, és tüzes szeme jóval nagyobb volt, mint általában a korabeli lovaké. Nagy Sándor időszámításunk elôtt 356-ban született, és görög származású, akárcsak tüzes hátasa. Mélységesen hitt abban, hogy isteni eredetû. Anyai oldalról Akhilleusz egyenes ági leszármazottjának vallotta magát. Egyébként soha nem tért nyugovóra anélkül, hogy Homérosz híres eposzának, az Iliásznak egy másolata ne lett volna a keze ügyében.

Bukephalosz olyan vad volt, hogy senkinek sem sikerült meglovagolnia. Nagy Sándor akkoriban csupán tizenkét éves, de már megjárta a csatamezőt, és kiváló lovas, így hát vállalta a kihívást. Elôször türelmesen tanulmányozta a fekete ló viselkedését, hogy rájöjjön, mi a gyenge pontja. Észrevette, hogy az állat megijed a saját és a hozzá közelítô ember árnyékától. A fiatal uralkodó szelíden, becézgetve rávette a lovat, hogy forduljon szembe a nappal, felpattant rá, és keresztül-kasul vágtatott vele. Ettôl a naptól fogva Bukephalosz hagyta, hogy az apródok szôrén megüljék, de ha királyi módra felszerszámozták, akkor csak Sándort tûrte meg a hátán. Még le is térdelt, hogy gazdája könnyebben nyeregbe szállhasson. Nagy Sándor és Bukephalosz csaknem húsz esztendeig harcolt együtt.

Szerző: Myriam Baran
Forrás: www.interpressmagazin.hu (2007. november)
Kép: Canva
Frissítve: 2023.06.24.

40 éve történt – megyei elismerés az Európa Bajnokoknak

40 éve történt – megyei elismerés az Európa Bajnokoknak

40 évvel ezelőtt – 1967. szeptember 7-10. között a Salzburgban megrendezett Ländliche Európa Bajnokságon, a Nemzetek Díja versenyszámban a magyar military csapat első helyen végzett.

A győztes csapat tagjai – Bánki László, Juhász József, Nagy Tamás, Prutkay Zoltán – valamennyien Győr-Moson-Sopron megyei születésűek. Felkészítőjük és vezetőjük Neémethy Tamás kitűnő lovas szakember volt, akinek tevékenysége meghatározó szerepet játszott a Győr-Moson-Sopron megyei és a magyar lovassportban.

Az EB 40. évfordulója alkalmából dr. Szakács Imre, a megyei közgyűlés elnöke egy találkozóra hívta az egykori bajnokcsapat tagjait, ennek keretében a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat nevében emlékéremmel és díszoklevéllel köszönti a kiváló sportembereket e jeles jubileumon kedden délután a Megyeházán- tájékoztatott Ponty Zita megyei sajtóreferens.

Forrás: Győr Online
2007-09-25
Kép: Canva
Frissítve: 2023.06.24.

Fábry: “akár még bajnok is lehetek!”

Fábry: “akár még bajnok is lehetek!”

Fábry Sándor, aki immáron közel másfél éve a fogathajtás szerelmese, szombat este fantasztikus győzelmet aratott Hexe Sörn kocsijában.

Ezzel már idei harmadik győzelmét zsebelhette be a showman, amellyel egyébként átvette az összetettbeli vezetést is.

Az Esti Showder házigazdája a STOP-nak elmondta, hogy hihetetlenül boldog, amiért vezetheti a versenyt az amatőr championátusi címért folytatott harcban. “Az egész dolog kilencven százalékban a lovon múlik, én voltam a legjobban meglepve, hogy sikerült elérnem ezt a győzelmet”- mesélte boldogan.

Kérdésünkre elmondta: egyik nagy álma válna valóra, ha az idény végén őt koronáznák a bajnokság új királyává. “Még nagyon hosszú az esztendő, de ha sikerülne nyernem, az azért már megmutatná, hogy van némi tehetségem ehhez a sporthoz.”

Amennyiben össze tud gyűjteni tizenöt nagydíjgyőzelmet, akár még a profi hajtók között is kipróbálhatja magát. “Nem hiszem, hogy tudnék annyi pluszt adni a lovak teljesítményéhez, amellyel ott is babér teremne nekem, de itt az amatőrök között, ha az ember nem rontja el nagyon, akkor máris van esélye a győzelemre”– utalt ezzel saját esélyeire.

Szerző: ft
Forrás: Stop.hu
2007-03-26
Kép: Canva
Frissítve: 2023.06.21.

Mesterek Tornája: Révész és Dallos

Mesterek Tornája: Révész és Dallos

A kaposvári Lovas Akadémián befejeződtek a 19. Mesterek Tornája nemzetközi lovasverseny díjlovagló döntői. A vasárnap délelőtti programban három versenyszám szerepelt, a résztvevők a zenés gyakorlatokat mutatták be. A Nagydíj-kűrt Révész Paula nyerte meg Topol nevű lovával Dallos Zsófia előtt, az Intermediaire-kűrben viszont éppen fordított végeredmény született.

Forrás: Népszava
2007-03-26
Frissítve: 2023.06.21.
Kép: Canva


Horváth jól ugratott Frederikkel

A kaposvári Lovas Akadémián rekordmezőny részvételével rendezték meg a Mesterek Tornája nemzetközi díjugrató és díjlovagló viadalt. A háromnapos esemény programjában huszonhárom versenyszám szerepelt, s a legjobbak között négy és félmillió forintot osztottak szét. A hétvége legnagyobb érdeklődéssel várt számát, a díjugrató Nagydíj-döntőt 29 induló közül a kecskeméti Horváth Balázs nyerte meg Frederik nevű lovával.

A Mesterek Tornája az elmúlt csaknem két évtizedben komoly rangot vívott ki magának, így nem véletlen, hogy az idei erőpróbán 60 lovas és 120 ló vett részt. Két szakágban is eljött a teljes hazai élmezőny, mellettük pedig német, román és horvát sportolókat is láthatott a közönség. Vasárnapra a jó idő is megérkezett, és a záró nap küzdelmeire kitehették volna a “Megtelt”-táblát a Lovas Akadémia bejáratára. Eddig talán még soha nem látott érdeklődés övezte a hagyományos honi évadnyitót, és a lovasok ezúttal is kitettek magukért.

A díjlovasok kilenc számot mutattak be, és a mezőny tagjai nem voltak irigylésre méltó helyzetben. Szombaton éjjel fél 11-kor (!) fejezték be a programot, de vasárnap reggel fél 8-tól már megint ők következtek a sorban. Az utolsó napon a zenés gyakorlatokat mutatták be. A Nagydíj-kűrt végül Révész Paula nyerte meg Topol nevű lovával Dallos Zsófia előtt, az Intermediaire-kűrben viszont éppen fordított végeredmény született.

Ezután következtek az ugrólovasok. A kis kör román győzelemmel ért véget, majd üde színfolt volt az autós-lovas kombinált szám, ahol a vállalkozó kedvű versenyzők előbb lovukkal teljesítették a pályát, majd futottak egy jót, végül pedig egy Forddal szlalomoztak az akadályok között.

Az igazi izgalmak még mindig csak ezután következtek, s végül a kecskeméti Horváth Balázs és Frederik nevű lovának győzelmével ért véget a Mesterek Tornája díjugrató Nagydíj-döntője. A Turi József-emlékversenyen huszonkilencen vettek részt, és a nehéz, technikás alappályát hat páros teljesítette sikerrel. Az összevetés után hárman maradtak hibapont nélkül, közülük Horváth Balázs bizonyult a legjobbnak Jürgen Mayer és Varga Balázs előtt.

Eredmények, díjugratás
Mesterek Tornája Nagydíj Turi József emlékére (29 induló):
1. Horváth Balázs (Airvent Lovas Klub) Frederik nevű lovával 0 hibapont – 39,95 másodperc
2. Jürgen Mayer (német) Zseni 0 – 44,61
3.Varga Balázs (Kabóka Kft.) Nábob 0 – 46,49

Díjlovaglás
Nagydíj-kűr:
1. Révész Paula (Green Galopp LK) Topol nevű lovával 69,67 százalék
2. Dallos Zsófia (Xenophon LK) Druppy 66,67.

Intermediaire-kűr:
1. Dallos Zsófia Don Pikainah 63,75,
2. Révész Paula Justy Boy 63,67,
3. Szokola Csaba (Körmendi LK) Karnevál 60,75.

Forrás: Origó
2007-03-26
Frissítve: 2023.06.21.

Veszely Beáta Oxfordban

Csizmadia Alexa: Veszely Beáta Oxfordban

A Modern Art Oxford két évvel ezelőtt indította Arrivals (Érkezések) című kiállítássorozatát, amelynek keretében egy-egy alkotó munkáin keresztül mutatja be az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagországok kortárs képzőművésztét. A sorozat 9. kiállításaként most Magyarország bemutatkozására került sor » Veszely Beáta munkái révén.

Veszely Beáta figuratív alkotásainak visszatérő témája a ló és a lovas, de nem a pusztaromantika, hanem inkább a hagyományok vetületében.

A kiállítás központjában a Mennybe vezető út című videómunka látható, melyben egy lovas szürke kancáján vágtázva ugrat, a becsillantott napfény pedig némi misztikumot és melankóliát kölcsönöz a dinamikus jelenetnek, mígnem fokozatosan eluralja a képmezőt. A History Wanted sorozat egyik legújabb festményén két meggyötört testű ló hozza zavarba a nézőt és minden bizonnyal a közismerten harcos brit állatvédőket is. A kiállítást a H. Á. rajzok címet viselő sorozatból bemutatott rajzok kerekítik szerves egésszé. Különböző újságok, főleg nemzetközi művészeti magazinok kiragadott lapjaira rajzolt fekete lovas íjászok feszítik íjukat távoli célpontok felé. A szövegeket, fotókat vagy éppen festményeket reprodukáló oldalakat felülíró fekete sereg az arte povera egyszerűségét keresztezi a ready made kritikai szellemével.

Ugyancsak az Arrivals sorozat keretében a Margate-i Turner Contemporary rövidesen » KissPál Szabolcs: A Tánc című videóját mutatja be, míg a Modern Art Oxford kortárs magyar videoválogatást iktatott programjába és egy beszélgetést » Sugár Jánossal és » Lázár Eszterrel.

©Csizmadia Alexa, London
Forrás:  Artportal
2007-01-15
Kép: Canva
Frissítve: 2023.06.14.

Amit a para-díjlovaglásról tudni kell

Amit a para-díjlovaglásról tudni kell

Az Olimpiai Játékokhoz hasonlóan a Lovas Világjátékokat négyévente rendezik meg, ez a Nemzetközi Lovas Szövetség (FEI) által hivatalosan elismert nyolc lovassportág világbajnoksága.

Para-Díjlovaglás:

A “para” szó azt jelenti, hogy valamivel párhuzamos, valami melletti, és az Egyesült Államok Lovas Szövetségének állásfoglalása szerint  a para-lovassportok párhuzamosan zajlanak az egészségesek lovassportjával. A 2010-es Világjátékok világklasszis paralimpikonjai a Lovas Világjátékok történetében először az egészséges sportolókkal vállvetve fognak versenyezni!

A para-díjlovaglás a FEI (Nemzetközi Lovas Szövetség) által elismert szakággá vált 2006-ban, és a lovassport egyetlen szakága, amely szerepel a Paralimpián. A para-díjlovaglás lesz a 2010-es Világjátékok lovas para-sportága. A másik, FEI által hivatalosan elismert lovas para-sportág a fogathajtás.

Hogyan történik a para-díjlovaglás?

A para-díjlovaglás, hasonlóan a szokásos díjlovagláshoz, olyan díjlovagló programok bemutatását követeli a lovasoktól, amelyek a ló és lovas összhangjának értékelésére szolgálnak. A díjlovas programokat egy olyan pályán teljesítik, amelyet betűjelzések vesznek körül, ezek a betűk jelölik a programon belül az egyes feladatok kezdésének, vagy éppen befejezésének helyét.

A verseny helyszínére, a programokra, a bemutatás módjára, valamint az értékelésre ugyanazok a FEI szabályok és előírások vonatkoznak, mint a normál díjlovaglás esetében.  A para díjlovasok ugyanúgy mutatnak be tehát programokat – beleértve a zenés kűrt is – szigorú bírói tekintetek kereszttüzében, mint egészséges társaik.

A para-díjlovagláshoz a lovasokat testi képességeik szerint sorolják csoportokba. Orvosok és gyógytornászok értékelik a lovas izomerejét és/vagy mozgáskoordinációját és határozzák meg az adott lovas profilját. E profil határozza meg azt a „fokozatot”, amelyben a sportoló versenyezni fog.

A para-díjlovaglásban öt fokozat, kategória van: Ia, Ib, II, III és IV. Ez a besorolás lehetővé teszi az egyes profilokba tartozó sportolók egymással versenyzését és képességeik igazságos megítélését. A nyergek, kantárak és csizmák módosíthatók úgy, hogy a versenyzők megfelelően használhassák azokat. S mint bármely más sportág esetében, a para-díjlovaglás lovasainak is minősülnikük kell a Világjátékokon való részvételhez.

A 2010-es Világjátékokon

A para-díjlovasok versengése Világjátékok hat napján, október 5. és 10 között zajlik majd. Minden versenyző három programot lovagol végig a versenyben: csapat program, egyéni program és zenés kűr. Minden fokozathoz testre szabott gyakorlatsor tartozik, s a lovasoknak a maguk fokozatának gyakorlatait kell teljesíteniük.

Miután a lovasok teljesítették a a csapat és az egyéni programot, a három legjobb lovas pontszáma minden nemzet esetében összeadódik, ez határozza meg a csapat helyezését.

A lovasok zenés kűrt is bemutatnak. A hagyományos díjlovagláshoz hasonlóan, a lovasok megterveznek és koreografálnak egy saját programot, melyet az általuk megválasztott zenére mutatnak be. A programnak természetesen tartalmaznia kell bizonyos kötelezően előírt feladatokat, de a lovas dönthet ezek sorrendjéről, a végrehajtás helyéről.

Hogyan történik a pontozás?

A pontozás ugyanúgy zajlik, mint a hagyományos díjlovaglásnál. A lovasok az alapján kapnak pontokat a bíráktól, hogy milyen színvonalon teljesítették az egyes előírt feladatoka, és milyen pontosan hajtották végre a gyakorlatot. A pontszám 0 és 10 pont között változhat, ahol a nulla azt jelenti, hogy a lovas a feladatot egyáltalán nem hajtotta végre, míg a 10 azt, hogy a feladat kitűnő volt.

Ezen felül a para-díjlovasok összesített pontszámokat is kapnak jármódra, lendületre, az átengedőségre és a lovas ülésére. Miután a lovas befejezte a gyakorlatát, a bírák pontszámait összeadják, és büntetőpontokra váltják át. A három verseny után legkisebb hibapontszámot elérő lovas lesz a győztes.

Szurkolói etikett

Csakúgy, mint sok más sportágban, a para-díjlovaglás nézői csendes megfigyelői kell, hogy legyenek a gyakorlatok végrehajtásának. Miután a lovas megállította lovát és köszönt a bíráknak, már helyénvaló és örömmel vett a drukkolás.

Miért érdemes néznem a para-díjlovaglást?

A para-díjlovas versenyzők megtekintése inspiráló, nem csupán azért, mert legyőzték a fizikai akadályokat, annak érdekében, hogy azt csinálják, amit szeretnek, de amiatt is, hogy mind a sportolók, mind a lovak rendelkeznek azzal a tehetséggel, mely lehetővé teszi, hogy sportjukat a lehető legmagasabb szintjén űzzék.

Ha ez nem lenne elég ok, nos, akkor ez az első alkalom, hogy a para-díjlovaglás bekerült a Lovas Világjátékok programjára, tehát ez egy történelmi pillanat a sportolók és a nézők számára egyaránt!

Kép: Canva
Frissítve: 2023.06.06.

184 éves a magyar lóversenysport: a derby…

184 éves a magyar lóversenysport: a magyar derby… 

A „legnagyobb” magyar gróf Széchenyi István kezdeményezésére 184 évvel ezelőtt rendeztek először lóversenyt hazánkban, így a kontinensen az elsők között futottak a telivérek a zöld gyepen.

Csupán néhány évtizedet kellett várni és már jöttek is az egyre komolyabb nemzetközi sikerek. 1876-ban pályára lép Kincsem a csodakanca, aki 54 versenyében nem talál legyőzőre, így belép a halhatatlanok klubjába. A mai napig szinte hihetetlen, hogy egészen Angliáig jutott el és nyert Goodwod-ban. Nem véletlen, hogy szobra azonnal a bejáratnál fogadja a látogatókat Newmarketben a lóverseny múzeumban.

Kortársa Kisbér szintén véghez viszi a csodát, egyetlen magyar tenyésztésű telivérként győz a világ leghíresebb galopp futamában az Epsom Derby-ben. Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy Batthyány Elemér kezdeményezésre a főváros szomszédságában Alagon az angol Newmarket mintájára a századfordulóra  tréningparadicsom nő ki a homokból. A régió legjobb versenylovai rendre itt készülnek a klasszikus futamokra, a lóállomány minősége és mennyisége is folyamatosan nő.

Az első világháború megtöri a lendületet, a harmincas évekre azonban újra magára talál a sportág, lovaink és szakembereink ismét Európa élvonalába küzdik fel magukat. Közben 1925-ben megépül a mai Kincsem Park, ami korlátlan lehetőségeket biztosít a versenyszervezésre. A sok klasszis telivér közül nehéz neveket kiemelni, azonban Pázmán, Patiance, Tokió, Rascal és az első magyar Tripple Crown nyerő Try Well neve mellett nem mehetünk el szótlanul.

A lovasoknál azonban vitathatatlanul Janek Géza viszi a prímet. A félelmetes képességű lovas még Angliában is maradandót alkot és hosszú időre megalapozza a magyar zsokék jó hírét. A második világégés szinte teljesen lenullázza hazánkban a lóversenyt, ráadásul 1956-ban az itthon maradt három krekk zsoké, Kállai Pál, Bocskai Pál és Alafi Péter egyszerre disszidál a magyar galopp sport eddigi egyik legvitatottabb futama után. Bécsben váratlanul vereséget szenved a korszak kimagasló alakja Imi, honfitársától Roppanttól.

Érdekesség Kállai 1978-ban visszatér és élete utolsó napjáig 2006. októberig versenyez, amivel megdönt minden rekordot, hiszen Ő az egyetlen aktív zsoké 73 éves korában. Legendás alakja megihlet számos újságírót, így Kállai állandó szereplő a médiában. A háború után a sok nehézség ellenére a közönség kitart a lóverseny mellett, sőt a helyzetet tovább javítja 1963-ban az aranyszőrű táltos Imperiál, aki egy személyben ismertté teszi mindenki számára a sportágat és még Amerikába is eljut. Amikor itthon pályára lép a közönség áhítattal nézi minden mozdulatát, győzelmei után hősként ünneplik.

Utána egyre fogynak a nemzetközi sikerek, majd az 1990-es években egy új korszakban, új importokkal, példádul Ryan’s Gift-tel ismét megjelenünk Nyugat Európában, 1997-ben  a szürke March Groom még magyar színekben arat sikert a Fürstenberg Rennen-ben. Egy évtizeddel később jön az újabb a csoda Overdose, aki egy évvel később háromévesen olyan magasságokba emeli népszerűségét, ami talán még Imperiálon is túltesz. Miután felküzdi magát a világ élmezőnyébe, négyévesen tavasszal 20.000 embert csábít ki a pályára, nyergében a földkerekség egyik legnagyobb zsoké alakja Christophe Soumillon. Az Overdose őrület ekkor már átlépi a határokat, a New-York Times címlapon hozza a magyar csodaló történetét, akinek karrierje egy súlyos patabetegség miatt sajnos megreked, ám szerencsére néhány hete Ascotban visszagaloppozza magát a világ élmezőnyébe.

Az ügetőn fél évszázaddal később, 1883-ban indult el az élet és ott az 1920-as években Baka jutott a legmagasabbra nemzetközi szinten. Európa rekordja után egyetlen hazai ügetőlóként eljut a tengerentúlra és ott sem vall szégyent.  Ebben a szakágban is látványos fejlődést tapasztalhattunk a 30-as években, többek között ekkor épült a Kerepesi úti pálya, amely 2004-ig szolgálta a magyar ügetősportot. A maga idejében roppant modernek számító versenypálya emlékezetes küzdelmek színtere, legendás pesti találkahely, amely még a filmeseket is megihlette, itt játszódik ugyanis az elmúlt évtizedek egyik legsikeresebb magyar játékfilmje a „Sose halunk meg”. 

A világháború után itt is gyorsan gyarapodott az állomány, miután Bródy János első osztályú lovakat importált a tengerentúlról. Ebből a korszakból Kabala és Api a felejthetetlen hősök, de nem szabad kihagynunk Butterfly-t sem, aki 2002-ben 14,3- al örökre megdönti a régi pálya rekordját. A Kincsem Park új pályáján már Illetmény sztár, kétéves korától szinte verhetetlen, majdnem utoléri Apit nagydíjakban aratott győzelmi rekordját. A rendszerváltás után új alapokon, a nehézségek ellenére folyamatosan próbál megújulni a magyar lóversenyzés, amely változatlanul őrzi meghatározó helyét a régió galopp és ügető sportjában.

Szerző: Pécsi István


A Derby

1780-ban Angliában Lord Derby és Lord Bunbury fogadást kötött, hogy melyiküknek gyorsabb a lova. A megegyezés szerint a győztes viszi a kitűzött trófeát, viszont a vesztesről nevezik el a minden évben megrendezendő versenyt. Lord Derby lova alulmaradt a megmérettetésben, cserébe viszont gazdája egy világhíressé vált sporteseménynek lett a névadója.  A több mint kétszáz éves szabályok sok szempontból ma is változatlanok. A másfél angol mérföldes távon (2400 méter) kizárólag 3 éves angol telivér mének és kancák futhatnak. A táv sajnos több országban ma már rövidebb, ennek ellenére változatlanul a telivérek életének legfontosabb versenye, hiszen a 89. Magyar Derby mezőnye egyszeri és megismételhetetlen, jövőre ezek a lovak már nem indulhatnak a Derbyben, helyüket átadják a most felnövő korosztálynak.

Ezek a csodálatos négylábúak az angol telivérek közel 400 éves szisztematikus tenyésztés eredményei. A világ hivatalos galopp versenyeiben csak olyan telivérek indulhatnak, melyek ősei megtalálhatók az Angliában vezetett Telivér Méneskönyvben (General Stud Book). Minden telivér versenyzést szervező ország köteles a területén született angol telivér ősökkel rendelkező ivadékokat az ország hivatalos telivér ménes¬könyvébe bevezetni. Telivéreknek kiírt galopp versenyeken csak az ily módon hivatalosan regisztrált egyedek futhatnak.

Az angol telivér lófajta évszázadokon keresztül a világ galopp versenyein bizonyította gyorsaságát és állóképességét. A tenyésztésbe rendszeresen a pályákon komoly eredményeket elért egyedek kerültek, és kerülhetnek ma is. Ennek a tudatos tenyésztésnek az eredménye, hogy a galopp versenyekben az angol telivér lófajtának ma már nincs ellenfele. Hiába neveznénk be más fajtájú lovat, gyorsaságban biztosan alulmaradna, ezt bizonyítja a néhány éves múlttal rendelkező Nemzeti Vágta is, ahol szintén csak a gyorsaság számít, így telivérek ott is verhetetlenek.

A világ minden versenypályájá, a Derby a lószerető közönség és a lovak ünnepe. Ebből következően az alkalomhoz illő öltözetben jelennek meg a lóversenyrajongók, ezzel is emelve a különleges esemény rangját. A nagy lóverseny-hagyományokkal rendelkező országokban (Nagy-Britannia, Írország, Franciaország, USA, Ausztráia) a Derby napján minimális öltözködési szabályok érvényesek, így a rövidnadrág, farmer, sportruházat nem megengedett, és az ing, nyakkendő használata kötelező. A hölgyek elegáns ruhájukhoz rendszerint valami különleges kalapot viselnek. Angliában az urak ilyenkor frakkban és cilinderben parádéznak. Ez az össznépi “jelmezbál” ápolja a történelmi hagyományokat, és megadja a “Derby Day” alaphangulatát, remélhetőleg egyre inkább hazánkban is.

Természetesen a fogadás szorosan hozzá tartozik a klasszikus versenynaphoz. Nem múlhat el egyetlen Derby futam sem a kisebb-nagyobb összegű fogadások nélkül. A nagy mezőny alapos megfontolásra készteti a játékoskedvű közönséget, de találat esetén magas osztalékot eredményezhet. Kezdőknek mindenképpen a tét-hely játékot javasoljuk, ahol a nyerő lovat kell eltalálni, de ha csak második-harmadik lesz, akkor sincs vész. Egy futamban több lovat is játszhatunk tétre-helyre, így növelhetjük esélyünket, és akár három lóval is nyerhetünk! (Egy tét-hely játék ára alaptéttel: 2×200=400 Ft) A magasabb nyeremény reményében természetesen megpróbálkozhatunk a befutó vagy a hármasbefutó játékkal is.

A Derby futamához továbbá hozzátartozik a jó hangulat, a pezsgő, a hűsítő sör és valami könnyű, jéghideg koktél, amelyet minden lóversenypálya előszeretettel kínál a vendégeknek. Szerencsére a Kincsem Park méltó környezetet biztosít a kellemes szórakozáshoz és Magyarországon újra éled a lóversenyzés, a “turf” hagyománya, és mindenki annak fogja tartani, ami valójában a lényege: sport, játék, szórakozás az egész családnak.


Magyar Derby 1921-2010

A Kincsem Park építése miatt Alagon futották az első Magyar Derbyt, 1921-ben. Az első nyerő Vatinius, Nagy Gézával a nyergében. 1925-ben természetesen a Derby is költözik Pestre és Bajtársé a történelmi győzelem. A következő évben egy nemzetközi klasszis Naplopó a hős, de Tempó, Cagliostro, Duce, Try Well sem csak itt alkotott maradandót. Utóbbi később a St. Legerben is hazaér, így ő az első Hármas Korona nyerő hazánkban. Utána több mint négy évtizedes várakozás, mire Bilbao lemásolja a teljesítményét, ezzel szert téve jókora hírnévre.

Persze még így sem ér apja Imperiál nyomába, aki 1963-ban egy pillanat lesz nemzeti hős, a Derbyn több tízezer ember tombol a pályán, Kádár János pedig először és utoljára a díszpáholyban. Ő nem tombol, de remekül szórakozik. Imperiál trénere Aperianov Zakariás nem elégszik meg az aranyszőrű táltos sikereivel, további 15 trófeát is begyűjt. Teljesítménye világszenzáció, utolérhetetlen rekord. Bilbaót már említettük, de nála állt még Regény, Immer, Íjász, Sky, Gázsi, Királyhágó, Betét, Aszbeszt, Try Star, Torocko, Tabán, Alfonz, Finavon, utoljára pedig 1998-ban Menedzser. Az ősz hajú mesterrel együtt menetelt lovasa, Vas József is, aki kilencszer térhetett vissza nyerőként a legnagyobb klasszikusról, 1970 és 1987 között.

A háború utáni évekből nem felejthetjük ki Imi nevét, igazi nemzetközi sztár, szinte verhetetlen a pályán, Imperál apjaként pedig kiemelkedő fedezőmén a ménesben. A rendszerváltás utáni időkből három név, a szürke Jeremy, a később Hármas Koronát nyert April Sun és a régi Kincsem Park utolsó hőse Rodrigo kihagyhatatlan. 2005-ben új fejezet kezdődött a pálya történetében, az új lelátón 10.000 néző örjöngött  a német klasszis Rosenblatt díszelőadását látva. Hasonló hangulat uralkodott 2007-ben is, amikor a szuperfavorit Saldenzar realizálta az esélyét, aki később a Hármas Korona nyerésig menetelt. A Magyar Derby győztesek listáját böngészve szinte minden évről előjön egy felejthetetlen emlék, történet, dráma, öröm és bánat, azaz minden, ami a lóversenyhez tartozik.

A Magyar Derby győztesek:

1921 Vatinius 57 kg Nagy G.
1922 Lavandel 57 kg Esch Gy.
1923 Handful 57 kg Takács I.
1924 Oskar Anton 57 kg Shejbal J.
1925 Bajtárs 57 kg Sajdik S.
1926 Naplopó 57 kg Gutai J.
1927 Bűvész 57 kg Gutai J.
1928 Tiszavirág 56 kg Esch Gy.
1929 Rabló 57 kg Esch Gy.
1930 Csákány 57 kg Gutai J.
1931 Starlight 55 kg Carslake
1932 Tempó 57 kg Blackbum
1933 Canada 55 kg Esch Gy.
1934 Cagliostro 57 kg Esch Gy.
1935 Duce 57 kg Csaplár L.
1936 Try Well 57 kg Balogh J.
1937 Fürstenbrauch 57 kg Gutai J.
1938 Alibi 57 kg Esch Gy.
1939 Puczur 57 kg Weissbach M.
1940 Trissotin 57 kg Balogh J.
1941 Kamarás 57 kg Schejbal J.
1942 Botond 57 kg Keszthelyi I.
1943 Raphael 55 kg Klimscha A.
1944 Zsivány 57 kg Papadopulos D.
1945 Nem futották
1946 Nem futották
1947 Minci 55 kg Keszthelyi I.
1948 Róbert Endre 57 kg Szentgyörgyi I.
1949 Lubica 55 kg Szentgyörgyi I.
1950 Gulianar 55 kg Bocskai P.
1951 Szaladin 57 kg Pfendler S.
1952 Tacskó 55 kg Keszthelyi I.
1953 Fero (CZE) 57 kg Havelka J.
1954 Rubint 57 kg Szentgyörgyi I.
1955 Roppant 57 kg Kovács L.II.
1956 Imi 57 kg Bocskai P.
1957 Almáriom 57 kg Keszthelyi I.
1958 Mormota 57 kg Németh F.
1959 Indok 57 kg Krusnyiczky M.
1960 Hadnagy 57 kg Esch S.
1961 Frappáns 57 kg Barna A.
1962 Babatündér 55 kg Lapusán F.
1963 Imperiál 57 kg Németh F.
1964 Precíz 55 kg Détári S.
1965 Regény 55 kg Németh F.
1966 Nem igaz 57 kg Papp S.  2.32.2
1967 Iglói diák 57 kg Tandari J.  2.33.9
1968 Seebirk  (GDR)57 kg Krusnyiczki M  2.30.0
1969 Nótás kapitány 57 kg Fejes L.  2.37.0
1970 Norbert 57 kg Vas J.  2.31.9
1971 Isztopirin 57 kg Vas J.  2.30.9
1972 Immer 57 kg Hertelendy G.  2.30.2
1973 Anda 54,5 kg Alafi L.  2.32.4
1974 Íjász 57 kg Alafi L. 2.31.4
1975 Sky (IRE) 57 kg Alafi L.  2.31.2
1976 Tirán 57 kg Vas J.  2.32.6
1977 Bilbao 57 kg Hertelendy G.  2.33.1
1978 Dimitrij 57 kg Vas J.  2.33.0
1979 Gázsi  (SU)57 kg Vas J.  2.32.5
1980 Aréna 57 kg Tóth J.  2.30.7
1981 Turbó 57 kg Bodnár L.  2.30.0
1982 Királyhágó 57 kg Vas J. 2.29.8
1983 Betét 57 kg Bíró J.  2.33.5
1984 Aszbeszt (SU) 57 kg Gálitzky A.  2.36.9
1985 Bűvölő 57 kg Vas J.  2.38.3
1986 Try Star (GB) 57 kg Vas J. 2.30.2
1987 Torockó 57 kg Vas J.  2.35.9
1988 Jagelló 57 kg Bodnár L.  2.32.9
1989 Tabán 57 kg Varga Z. 2.32.2
1990 Pendragon 57 kg Tormási Gy.  2.33.9
1991 Jeremy (GB) 57 kg Kállai P. 2.30.4
1992 Alfonz 57 kg J.P. Lopez  2.31.2
1993 Finavon (GB) 57 kg D.Ilic  2.29.3
1994 Sir Khan 57 kg Simon F.  2.27.8
1995 Mafhum (IRE) 57 kg S. Mc Cann 2.29.0
1996 Pierro 57 kg Simon F. 2.30.5
1997 Cardinal 57 kg Noska J. 2.32.5
1998 Menedzser 57 kg Bodnár L. 2.31.5
1999 April Sun 57 kg Kovács S. 2.32.1
2000 Rodrigo 57 kg Kállai P. 2.28.7
2001 April Surprise 57 kg Kovács S. 2.33.3
2002 Poggione (GB) 57 kg A. Luce 2.29.4
2003 Rodolfo 57 kg Kerekes K. 2.29.9
2004 King’s Honor (GER) 57 kg J. Línek 2.31.8
2005 Rosenblatt (GER) 57 kg P.Heugl 2.30.9
2006 Thunder Groom (GER) 57 kg J. Línek 2.29,6
2007 Saldenzar (GER) 57 kg P. Krowicki 2.29,5
2008 Sunny Sam (GER) 57 kg G. Hind 2:26,1
2009 Csillaghullás (fv) 57 kg S. Budovic 2,35,0
2010 Shamal Sally (USA) 55,5 kg Z. Smida 2.28.6

Kép: Canva
Frissítve: 2023.06.06.

Hiba bejelentés