Elektromos lovaskocsik könnyítik meg a munkalovak életét
Egy svájci kutatóintézet nemrég mutatta be az e-lovaskocsi prototípusát, amely egy igény szerint bekapcsolható elektromotorral támogatja a lovak húzóerejét.
Hisszük vagy sem, a munkalovak visszatérnek mindennapjainkba. Főleg Franciaországban és Svájcban láthatjuk, hogy a szemétszállításban, a zöld területek művelésében, a turizmusban és az iskolai személyszállításban is dolgoznak lovak– nem csupán a növekvő benzinárak miatt. A lovak mindenki szereti, hiszen munkájuk praktikus, ökológiailag értékes és zajmentes.
A kép illusztráció
Főleg a franciák mutatnak érdeklődést a munkalovak hasznosítására: már több mint 120 község használ lovakat a közfeladatok ellátásában. Azonban a lovak alkalmazásának lehetőségei korlátozottak: az emberek többsége mindössze egy lóval szeretne dolgozni, ami korlátozott húzóerőt jelent. Ezen a ponton lép be a képbe a svájci intézet találmánya: az első e-lovaskocsit, ami a lovakat nehezebb munkavégzés esetén segíti. Így nem csak a napi munkaidejüket hosszabbítják meg, hanem nagyobb területeket tudnak lefedni.
Az e-lovaskocsi méri az állat húzóerejét és szükség esetén bekapcsolja a motort – így megkönnyítve a ló munkáját nehéz terepen vagy lejtőn felfelé. Augusztusban mutatták be először a nyilvánosságnak az elektromos lovaskocsit és azóta folynak a tesztek. Például Avenches óvárosában is ezzel az innovatív lovaskocsival gyűjtik össze a szemetet. Az első eredmények ígéretesnek bizonyultak.
A tizenhétszeres ugró champion Tony McCoy és lova már „nyakig” karácsonyi hangulatban vannak. Dr. Livingstone ugyanis egésztestes karácsonyi szőrfestést kapott.
A különleges fellépésre a Racecourses Jockey Club online adventi naptárjának fotózása alkalmából került sor. Az ünnepi hangulatot a karácsonyi díszekbe öltöztett akadály teszi teljessé. Az adventi naptár a giftofracing.co.uk oldalon érhető el, ahol naponta újabb és újabb meglepetések várják a weblapra látogatókat: több ezer ingyenes belépőjegy, exkluzív és szórakoztató videók, ünnepi receptek és még további karácsonyi ajándékok.
„Karácsonykor mindent beleng a boldog, meghitt hangulat, nagyszerű alkalom ilyenkor kilátogatni a versenypályára. Fantasztikus időtöltés az egész család számára.” – nyilatkozta McCoy.
Dr. Livingstone testdíszét Nicole Rossa készítette, aki rendszeresen testfestés alkalmazásával mutatja be a ló anatómiáját. A festések természetes szőr- és bőrbarát, vízalapú színezőanyagokkal készülnek.
A tavalyi esztendőt követően 2012-ben is Orlando Bloom lett az „Év Ügetőlova” hazánkban.
Fazekas Imre idomítottja elsősorban kiegyensúlyozott teljesítményének köszönheti, hogy 2011 után ismét ő végzett az „Év Ügetőlova” címért zajló pontvadászat élén.
A Pimri istállólova eddig tízszer ált starthoz az idei évben, s ezen futások alkalmával, négyszer haladt át győztesként a célvonalon, míg további versenyei mindegyikében a dobogón végzett.
Győzelmei közül kiemelkedik a 103. Nemzeti Díjban, az 55. Négyévesek Nagydíjában és a Ménesek Díjában elért siker. Utóbbi versenyt ráadásul korosztályos pályarekordban nyerte. A négyéves mén több mint 6,1 millió forintot keresett 2012-ben, ezzel életnyereménye már a 10,7 millió forintot is meghaladja.
Avagy: a lovak, a pályák, a nagyversenyek, a sprintversenyek, fogadás, rekordok…
Igyekeztünk összegyűjteni a legfontosabb ismérveket a galopp világából. Nézzék el, ha néhol leegyszerűsítve fogalmaztunk, hiszen a témával több kötetet is meg lehetne tölteni (mások meg is tették). A kisokost elsősorban azoknak készítettük, akik most ismerkednek a galopp világával, talán pont Overdose-nak köszönhetően.
Tartalomjegyzék
1: A lovak – Angol telivér
– A legnagyobb hatású apamén: Eclipse
– Nemek
– Évjárat
– Szín
– Nemzetiség
– Névadás2: A pályák – Talaj
– Hossz, méret, ív
– Rekordok
– Magyar pályák3: Előkészületek – Nevezés
– Zsokéválasztás
– Istállólovas
– A zsokék dresszei
– Hölgy lovasok4: Versenytípusok – Távok
– Különbségtétel
– Díjversenyek
– Versenyosztályok
– Korteher
– Hendikepek
– A hendikepper
– Képességszám
– Alacsonyabb kategóriák és hendikeposztályok
– Akadály- és gátversenyek
– Az induló lovak száma
– Egy versenynap felépítése
– Meeting5: A versenyek lefutása – Jártató (Ring)
– Kikentrézés
– Startprocedúra
– Ostorhasználat
– Tele kéz
– Célfotó, hosszak
– Keresztezés
– Bezárás
– Kiszakadás
– Feltartás
– Időmérés
– További szakkifejezések
6: A nagyversenyek – Derby
– Derby-felvezető versenyek
– Hármas Korona
– Kancadíj
– Millenniumi, Kincsem és Imperiál Díj
7: Rövidtávú versenyek – Magyarország
– Anglia
– Franciaország
– Írország
– Németország
– Olaszország
– Dubaj
– Hongkong
– Japán
– Szingapúr
– USA
– Ausztrália
9: Egyebek – Sampion
– Távoszlop
– Doppingellenőrzés
– Általában a pályákról
– Öltözködés, divat
– Piknikezés, egyéb programok a lóversenyen
– Hogyan szerepelnek a magyar lovak külföldön
10: Rekordok, rekorderek – Aperianov Zakariás
– Vas József
– Kállai Pál
– Kincsem
– Magyar sikerek Angliában: Kisbér, Adular…
– Patience
– Imperiál
– Veretlen lovak
– Veretlenségi sorozatok
– További rekordok és furcsaságok
A kisokos nyomtatható változatát ide kattintva töltheti le. (PDF – 2,34 MB – 35 oldal).
Elkezdődött a versengés a Nemzeti Vágta sztárjai között
De vajon ki lesz a jobb?
Vasárnap délutáni edzésre gyűltek össze a Nemzeti Vágta sztárjai, hogy felkészüljenek a
szeptember 15-16-i futamokra.
Először a dámalovas hölgyek, Janicsák Veca és Détár Enikő szálltak női nyeregbe, majd a fogathajtók tették próbára magukat és a lovakat. Rékasi Károly már rutinos versenyző, hiszen ebben a versenyszámban tavaly is indult, Bebe is kipróbálta már magát az V. OTP Lovaskupán ebben a számban, így most csak fel kellett eleveníteniük az ott megszerzett tudást. Hajas László, a Jótékonysági Sztárfutam tavalyi győztese idén a nyerget fogatra cserélte, de lovas rutinjának köszönhetően nem tartott a speciális fogattól, a bigától sem. Vastag Tomi azonban abszolút újoncként várja a Fogatvágta Sztárfutamát, az edzésen nagyon jó tanácsokat kapott a futam tavalyi győztesétől, volt mentorától, Keresztes Ildikótól is. A gyakorlást végül a kocsitolók zárták, és Fekete László most sem hazudtolta meg önmagát, az ország legerősebb embere ugyanis fiaival együtt egész egyszerűen felkapta a kocsit Lázár Vilmossal, a Nemzeti Vágta elnökével együtt.
A kép illusztráció
Keresztes Ildikó átadja a stafétát Vastag Tominak
A Nemzeti Vágtán tavaly debütált a fogathajtás, az eseményre speciálisan kifejlesztett fogattal, a bigával. A sztárfutamot 2011-ben Keresztes Ildikó nyerte meg, Rékasi Károly, Pataky Attila és Piroch Gábor előtt. A tavalyi bajnok azonban idén átadja a staféta botot mentoráltjának, Vastag Tominak, aki már izgatottan várja a szeptember 15-16-i Nemzeti Vágta sztárfutamát
„Tavaly egyetlen nőként sikerült megnyernem a fogathajtó versenyt, hála Lázár Zolinak, aki a segédhajtóm volt. Úgy gondolom, a csúcson kell befejezni, ennél jobb eredményt már nem érhetnék el, ezért az idei versenyen átadom a helyem Vastag Tominak. A Nemzeti Vágta azonban annyira megfertőzött, hogy mindenképpen részt akartam vállalni benne, ezért a dámalovasok felvonulásán veszek részt, igaz nem nyeregben, hanem hintón ülve.” – mondta el Keresztes Ildikó, az X-Faktor mentora.
„A kezdetektől nézem a Nemzeti Vágtát, nagyon megtisztelő, hogy a részese lehetek. Őszintén szólva kicsit tartok a lovaktól, hiszen itt nem egy gépet, hanem egy másik élőlényt kell irányítani, de most a fogathajtás remek alkalom, hogy legyőzzem a félelmemet. A két domonyvölgyi edzés során már nagyon jól összebarátkoztam ezekkel a csodálatos állatokkal, és remélem, a szombati futamon nem hozok majd szégyent volt mentoromra, jó helyen zárom a sztárfutamot.” – tette hozzá az X-Faktor felfedezettje.
Olimpikonokkal egy versenyben:
Pintér Tibor újra elindul a Nemzeti Vágtán!
Pintér Tibor színművész, a 2010-es Nemzeti Vágta jótékonysági sztárfutamának győztese idén ismét megmérettetik a Hősök terén. Ezúttal azonban dupla kihívásnak néz elébe: nem elég, hogy olimpikon sportolókat hívott ki versenyre, még a lova is ismeretlen lesz számára, azt ugyanis az egyik, döntőbe nem jutott település bocsátja majd rendelkezésére.
Méltó ellenfelekkel, többek között Magyarország olimpikonjaival veszi fel a versenyt Pintér Tibor szeptember 16-án, vasárnap délután a Nemzeti Vágta egyik sztárfutamán. Fantasztikus öttusázók: az olimpiai bajnok Martinek János, az olimpiai ezüstérmes Balogh Gábor, illetve a rutinos Vágta-induló, thai-box világbajnok Kunkli Tivadar ellen száll nyeregbe. Sőt, eldöntötte, egy számára idegen lóval vállalja a megmérettetést, hiszen művészemberként azon kevés lovasok közé tartozik, aki sportlovas múlttal is rendelkezik.
“Mint a Magyar Lovas Színház művészeti vezetője nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy idén Magyarország olimpikonjaival indulhatok a Nemzeti Vágtán. Ez azért különösen nagy kihívás számomra, mert az öttusázók mind egytől egyig kiváló lovasok. Ebben a mezőnyben még utolsónak lenni is kitűnő sportteljesítmény. Már most tudom, ez a verseny egy életre szóló élmény lesz számomra” – mondja lelkesen.
Az eddigi négy futamon Tibor mindig a saját csapata által felkészített lóval indult, idén azonban a sok fellépés, vendégszereplés nem tette lehetővé, hogy ő készítse fel a lovát. Így eldöntötte, felkéri az induló települések lovasait, segítsenek számára megfelelő paripát találni, ezért felhívást intézett hozzájuk, hogy akár az előfutamon, akár a középfutamon, a továbbjutásról lemaradt lóval szívesen elindulna a sportolók ellen. A Nemzeti Vágta Bajnokok Jótékonysági Sztárfutamán indulóknak vasárnap (szeptember 16-án) 15.20 órától drukkolhatnak a nézők.
Dupla jótékonysági sztárfutammal ünnepel a Nemzeti Vágta:
Az 5. Nemzeti Vágtán minden eddiginél több híresség áll rajthoz
2012. szeptember 14-16-án, az idén 5. alkalommal megrendezésre kerülő Nemzeti Vágtán több tucat híres ember vesz részt. A talán legjobban várt jótékonysági sztárfutam az idén két menetben kerül megrendezésre, hiszen már eddig is 7 híresség fogadta el a felkérést. Trokán Nóra, Szöllősi Györgyi, Pintér Tibor, Martinek János, Kaszás Géza, Homonnay Zsolt és Kunkli Tivadar már biztosan rajthoz áll szeptember közepén a Nemzeti Vágtán.
Homonnay Zsolt idén először méreti meg lovagló tudását a sztárfutamon. Az Operettszínház művésze több mint húsz éve lovagol. Kedvence a tereplovaglás és a túrázás. “Nagyon szeretem, amikor együtt létezem a lovammal, s ehhez még a természet is csodálatos környezetet nyújt. Saját lovam ugyan még nincs, de kedvencem akad, ha csak lehet, Gengszter nyergébe pattanok, s már jól megszokott kis csapat vagyunk mi ketten. Most éppen a Szépség és Szörnyeteggel turnézunk Németországban, de itt is minden nap edzek egy lovasiskolában, hiszen keményen kell készülnöm a szeptemberi Vágtára, amit már nagyon várok.” – mondta az Operettszínház sztárja.
A sztárfutam két női résztvevője a tavalyi év után is örömmel fogadta el a felkérést. “Már tíz éve lovagolok rendszeresen, de csakúgy mint tavaly, idén is külön készülök a versenyre, mert ez más jellegű gyakorlást igényel” – mondta el Szöllősi Györgyi, az mtv műsorvezetője. Trokán Nóra is tavaly esett át a Vágta tűzkeresztségen, és teljesen megfertőzte a verseny hangulata. “Több év kihagyás után a Nemzeti Vágta kedvéért ültem újra nyeregbe, nem is volt kérdés, hogy idén újra rajthoz állok.”
Kaszás Géza már harmadszorra száll nyeregbe a sztárfutam legjobb lovasa címéért. Gyermekkorától szenvedélye a lovaglás, és tavasz óta gőzerővel készül, hogy idén végre ő vihesse haza a megtisztelő címet. Kunkli Tivadar, a thai-boksz korábbi profi világ- és Európa-bajnoka annyira komolyan veszi a versenyt, hogy új lovat vett az idei futamra, és a pálya mását is elkészíttette, hogy azon gyakorolhasson.
“2009-ben az öttusázók futamát megnyertem, idén, három évvel később a sztárfutamon indulok, remélem, most is jó eredménnyel.” – mondta el Martinek János, kétszeres olimpiai bajnok öttusázó. Pintér Tibor negyedik alkalommal indul, és a Komáromi Lovasszínház vezetése, az új darab Utolsó Betyár színpadra állítása mellett szakít időt a felkészülésre.
A jótékonysági sztárfutam a városok és falvak ünnepének egyik legnépszerűbb programja, amelynek résztvevői az általuk választott alapítványnak ajánlják föl nyereményüket. A két futam a Nemzeti Vágta utolsó napján, szeptember 16-án, vasárnap délután rajtol el.
Jótékonysági Sztárfutam
Egymás ellen küzdenének a bajnokok az idei Nemzeti Vágtán: a Jótékonysági Sztárfutamon az eddigi évek győzteseit állítanák rajthoz a szervezők!
Az ötödik évforduló ihlette a Nemzeti Vágta szervezőit arra, hogy az elmúlt négy év győzteseit kérjék fel egy bajnoki futamra. A bajnoki címet 2008-ban Sasvári Sándor, 2009-ben Stohl András, 2010-ben Pintér Tibor színművészek, 2011-ben Hajas László mesterfodrász szerezte meg. A nézők tehát idén nekik drukkolhatnak a Jótékonysági Sztárfutamban
Pintér Tibor szívesen részt venne egy ilyen futamon, ám Hajas László még gondolkodik: őt családja nagyon óvja már a versenyzéstől, ráadásul egy jó lovat is kellene addig találnia. Kaszás Géza elmesélte, elkezdte a felkészülést, sőt már a következő lovasgeneráció nevelésén fáradozik, ugyanis lóra ültette már mindkét gyermekét. A Sztárfutamon a sztárok, ahogy tavaly, idén is kizárólag magyar lovakkal állhatnak rajthoz.
Fogatvágta
A tavalyi Fogatvágtára készült el először a világon a szkíta harci kocsik és a római kocsik modern kor igényeihez alakított ötvözete, a Biga. A kocsi kitalálója a Nemzeti Vágta társelnöke, a hatszoros világbajnok hajtó Lázár Zoltán volt. A speciális kocsik óriási sikerrel debütáltak, a látogatók a nagysikerű Ben Hur című film kocsiversenyéhez hasonlólélegzetelállító viadalnak lehettek szemtanúi a Hősök terén felállított versenypályán.
A szédületes sebességgel száguldó kocsik irányításakor óriási bátorságról kellett tanúbizonyságot adniuk a versenyzőknek. Rékasi Károlynak hatalmas élményt jelentett a részvétel.
– Már akkor vágytam rá, hogy újra felüljek a Biga kocsira, amikor a futam végén leszálltam róla. El sem tudom mondani milyen érzés, amikor 12 mázsa izom, lendület, akarat és adrenalin visz előre a száguldó lovak révén. Lenyűgöző érzés. A lovak, a lovassport olyan érték, melyet magunkénak érezhetünk, hiszen kimagasló eredményeink vannak fogathajtásban, díjlovaglásban, öttusában, lótenyésztésben. Ez a rendezvény többek között azért is nagyszerű, mert ingyen élvezheti a közönség – tette hozzá Rékasi Károly. A színész korábban a kocsitolásban is kipróbálta magát, ami szerinte „borzasztó” nehéz dolog, hiába feszülnek neki többen, hogy megmozgassanak háromszáz kilót a homokos talajon.
Istenes Bence műsorvezető elismerte, ehhez neki bizony kellene még egy kis izmot magára „rántania”, s egyelőre Vastag Tomi énekes is csak távolról szemléli a lovakat, ám mindkét fiatalember kiemelte a Nemzeti Vágta fantasztikus hangulatát, közönségcsalogató atmoszféráját. A családias hangulat és az élmények miatt kedvelik a versenyt a Rippel fivérek, Feri és Viktor, akik bátran megméretnék magukat akár kocsitolásban, akár fogathajtásban.
Minden család életében a legnagyobb ajándék a gyermek. De mi történik akkor, ha a súlyos betegséget diagnosztizálnak? A legtöbb esetben megszakadnak a baráti kapcsolatok és csak a betegségre összpontosítanak. Pedig a helyzet elfogadása és legyőzése sokkal könnyebben megy, ha van egy elfogadó vidám, szerető közeg, ahol a betegséggel kapcsolatos szorongások meghallgatásra találnak és fel is oldódnak. Erről szól a Bátor Tábor. A tábor életéről, feladatairól és céljairól Nagygyörgy András, a tábor egyik szervezője mesélt.
– Mikor indult útjára az első Bátor Tábor?
– A tábor 2001-ben alakult meg gyermekorvosok, gyermekpszichológusok és szociális munkások kezdeményezésével. Ők, akik a mindennapok során látták, hogy a beteg gyermekek mennyi időt töltenek a kórházban, elhatározták, hogy létrehoznak egy olyan alkalmat, ami támaszt nyújt a kis betegeknek, lehetőséget ad új barátok szerzésére, visszaadja az önbizalmukat, és ami talán a legfontosabb, megmutatja nekik, hogy olyan dolgokra is képesek, amikről álmodni sem mernének. Egyszóval lerombolják a betegség okozta korlátokat, falak helyett hidakat építenek.
– Mitől különleges ez a hely?
– A táborainkban az úgynevezett élményterápiát alkalmazzuk, amelynek segítségével minden nap minden perce élményeket kínál, hiszen mindenki megtalálja a vidám programok között, amiben a leginkább ki tud bontakozni. Emellett kiemelkedő figyelmet fordítunk a gyerekek testi és lelki biztonságára. A nyolcnapos táborban nagyon színes palettáról választhatnak elfoglaltságot a gyerekek, hiszen napi 4 tematikus program igyekszik emlékezetessé tenni a napokat, amiken a gyerekek forgószínpadszerűen vesznek részt. Alkalmuk van egy kicsit megfeledkezni betegségükről. Ehhez hozzájárul még a táborban található magas-kötélpálya, a csónakázó tó, az íjász pálya a műfüves focipálya, valamint a fedett sportcsarnok.
– Hol található a tábor?
– Táborhelyünk Hatvan mellett van. Az egykori úttörőtábor épületeit 2007-ben építettük újjá aszerint, hogy a modern és korszerű helységek megfeleljenek a gyerekek és felnőttek minden igényének. Ennek köszönhetően az orvosi épületben folyamatos egészségügyi felügyeletet is tudunk biztosítani.
– Évente hány gyermek vesz részt a táborokban?
– Minden évben több mint 600 táborozót látunk vendégül, nyaranta 6 turnusban összesen 400 gyereket fogadunk. Őket több mint 500 önkéntesünk segíti. Az önkénteseinket a táborban cimboráknak hívjuk, az ő közreműködésük nélkül nem jöhetnének létre a táborok. Bárki számára adott a lehetőség, hogy részt vegyen ebben az életre szóló kalandban, csupán annyi kikötést teszünk, hogy idősebb legyen, mint 21 éves.
– Vannak-e a nyári táboron kívül más lehetőségek?
– Igen, évközben is igyekszünk alkalmat teremteni az együttlétre. Vannak nálunk családi és testvértáborok is, ahol szeretnénk megerősíteni a családi kapcsolatokat, hogy könnyebben meg tudjanak küzdeni a rájuk váró nehézségekkel.
– A Bátor Tábor is képviselteti magát a Nyeregszemlén. Mit fognak csinálni? Mire számíthatnak a látogatók?
– Elsősorban találkozni szeretnénk. Találkozni mindazokkal, akik érdeklődnek irántunk és esetleg később önkéntesként szeretnének csapatunk tagjai lenni.
Ezen kívül kiépítünk egy kis Bátor Tábort, ahol a gyerekeknek fogunk hasznos és élvezetes elfoglaltságot nyújtani. Lehet majd íjászkodni, kézműveskedni és a tábor lovainak tiszteletbeli tagján, a fából készült Farabellán lovagolni is.
Élménypedagógiánk része a lovas terápia, amely szálon kapcsolódtunk a Nyeregszemléhez. Szeretnénk bemutatni, hogyan mennyire fontos és jó lehetőség, ha egy beteg kisgyermek lehetőséget kap, hogy egy lóval kössön barátságot.
2012. március közepétől indítottuk el a lovasterápiás foglalkozásokat a lovardában, a Patás Pajtás Közhasznú Egyesület keretein belül. Kicsit nehézkesen indultunk az elején, különféle technikai problémák miatt. Csak két kisgyerek kezdett heti rendszerességgel jönni. Ditta nevű terápiára kiképzett lóval kezdtük a foglalkozásokat, a gyerekeknek nagyon hamar kedvencévé vált, azonban betegsége miatt ideiglenesen pihentetni kényszerültünk. Szerencsére addigra érkezett két tarka csodapaci,a tinker Napsugár és a póni Szofi. Barna- és fekete-fehér foltjaik, nyugodtságuk, gyerekszeretetük gyorsan népszerűvé tették őket.
A kép illusztráció
Fedeles lovarda híján, az időjárás miatt többször kisebb pihenőkre kényszerültünk, de a gyerekek kedvét, és a lovak iránti szeretetét, nem tudta befolyásolni, és rendületlenül jártak kedvenceikhez.
Augusztus második felétől tovább nőtt kisebb-nagyobb lovasaink száma és tanév/óvodaév kezdésre jó pár gyerkőccel, és egy fiatal felnőttel folytattuk tovább a terápiákat egészen az év végéig.
Szép hosszú őszünk volt szerencsére, így a legtöbben egész novemberig élvezhették a lovaglás örömeit.
Két gyerkőcről külön említést tennék (gyógypedagógia fejlesztésen vesznek részt), akik a tél, néha zord időjárása ellenére is rendszeresen és kitartóan látogatták négylábú barátaikat. Előfordult; mínuszokban, hóesésben, vagy 40 cm-es hóban lovagoltunk, de semmilyen körülmény nem rettentette el őket.
A szülők elmondása szerint gyermekeik alig várják, hogy újra kedvenceik hátára ülhessenek, illetve mindegyik kis lovasnál van látható fejlődés, és javulás.
Amivel foglalkoztunk 2012-ben:
ICP-születés körüli oxigénhiányos, agyvérzés utáni állapot
Agydaganat okozta féloldali bénulás
Sclerosis multiplex
Autizmus-Asperger sy
Angelman sy
Beszédfejlődés és viselkedészavarok
A kezdeti év után kijelenthetem, hogy az első évet sikeresnek tartom, tapasztalatokban gazdagodtunk, amit legjobb tudásunk szerint fogjuk kamatoztatni, és felhasználni jövendőbeli kis lovasainknál. A tapasztalatok mellett egyre igyekszünk bővíteni eszközparkunkat is, hogy minél szélesebb körben tudjuk fogadni a gyermekeket és felnőtteket egyaránt!
Ezúton is szeretném a szülőknek, támogatóknak megköszönni, hogy gyermekeiket rendszeresen elhozták, és bizalmukkal megtiszteltek minket!
Szeretettel várja ebben az évben is lovasait, a Patás Pajtás Közhasznú Egyesület a Krisztina Lovasudvarban!
Az 1712-től 1814-ig terjedő korszak a huszárság hőskorának tekinthető. Ez alatt az évszázadnyi időszak alatt csaknem minden európai országban létrejöttek huszárezredek, mindenütt kialakult a huszár viselete, korszerűbbé vált felszerelése.
A kép illusztráció
Elsőként a huszár lováról kell említést tenni. Huszárlónak továbbra sem az istállóban, hanem a pusztán, füves sztyeppén nevelt, fürge, melegvérű ló vált be, tehát az arabs fajokkal keresztezett magyar, lengyel, orosz ló volt a legalkalmasabb a huszárnak. Az ilyen ló jól tűrte a fagyot és a forróságot, átúszta a folyót, felkapaszkodott a hegyre, és kitartó volt a hosszan tartó attakban is. Maga Napóleon is elcsodálkozott azon, hogy a orosz dragonyosdandár lovai olyan hosszú vágta után sem fulladtak ki, amilyenben a francia lovak mindig használhatatlanokká váltak. A huszárló hátára rendszerint kis termetű ember került. Nehéz, megtermett lovas ritkán volt alkalmas huszárnak.
A lószerszám és a huszárfelszerelés mind egységesebbé és korszerűbbé vált. A 18. század végén már bizonyos előírások szabályozták a fegyverek és az egyenruha színét, sőt méretét és anyagát is. Az 1751-es öltözködési szabályzat szerint a kucsma tíz hüvelyk; a dolmánynak olyan a hossza, hogy az öv alól egyhüvelyknyi látszódik ki belőle. A dolmány gombolása-zsinórozása hatsoros, a huszáregyenruhára összesen 30 rőfnyi (Kb. 20 méter) zsinórt kell verni.
A császári huszárruha színének eredetileg a kéket szánták. Az 1677-ben keletkezett előírás azonban a sötétkéket és a sötétzöldet jelöli meg alapszínként; a nadrág színét az ezredtulajdonosokra bízták. A huszár-körköpeny színe fehér. A hosszú utakon az egyenruhát azzal kímélték, hogy a nadrág és a csizma fölé egy vászonból szabott nadrágot (sarivari) húztak. Mind a francia, mind pedig a német huszároknál gyakran változott az egyenruha színe. Mivel azonban a huszár sokszor teljesített előörsi szolgálatot, az akkoriban oly divatos fehér, máskor gyöngyszürke vagy skarlátszínű posztóból csak ritkán készítettek huszárruhát. A porosz huszárezredek öltözetét fekete posztóból készítették, volt azonban olyan huszárezred is, amely zöld vagy vörös színű mentét és dolmányt viselt. A francia Bercsényi-huszároknál hosszú ideig égszínkék volt a nadrág, a mente és a dolmány színe. A zsinórozás a poroszoknál általában fehér, a franciáknál pedig leginkább vörös színű volt.
A legszebb és legdíszesebb huszárviseletnek a magyar nemesi testőrség egyenruháját tekintették: zöld dolmány, piros nadrág, mindkettő sűrű ezüst sújtással, sárga csizma, medvebőr süveg kócsagtollal, párducbőr kacagány és fehér körgallér. Ennek a testőrségnek a mintájára szerveztek huszár testőrséget más országokban is. A huszárok sűrűn zsinórozott vitézkötéses dolmánydivatját vették át a francia svalizsérok, Napóleon guide-csapata és az angol tüzérek.
Itt említjük meg, hogy a magyar huszároknál már 1767-ben csákó váltotta fel a kucsmát, s 1802-ben sima csizma, zsinórozás nélküli kényelmes zeke kerül a dolmány mellé. Utóbbit a tisztek csak laktanyai szolgálatban viselhették.
A fegyverzetben a kardon kívül csak a karabélynak és a pisztolynak volt jelentősége.
A franciáknál előfordult a mousqeton, egy kartácsszerű lőfegyver, amelyet csak minden 11. lovas kezelt. Az angol lovasságnak pedig a napóleoni háborúk utolsó szakaszában lóra szerelhető “rakétakilövő állványa” volt – a géppuska előfutára.
A huszárcsapat figyelmeztető- és hívójeleit eleinte dobolták. A huszárdobos a nyereg elé szíjazott dobokon verte a jelt ébresztőre, gyülekezőre, rohamra. Ez a régi huszárszokás az angol királyi lovasságnál napjainkig fennmaradt. Később – elsősorban a magyar huszárezredeknél – trombitaszóval adtak jelt a támadásra. A csata utáni hívójel ugyancsak trombitán hangzott fel, ennek dallama cseng vissza mindmáig a Rákóczi-induló kezdő ütemeiben.
A régi huszárezredekben minden kompániának (századnak) volt lovas zászlaja, nemzetközi szóval: estandartja, sőt dobzászlaja is. Később, mikor a kompániákat kettesével svadronokba (ezred negyede = kvadráta: svadron) sorolták, már csak a svadronoknak volt zászlajuk; a végén csupán az ezrednek. Ez a huszár-estandart – miként a többi lovas zászló is – jóval kisebb méretű volt, mint a gyalogos alakulatoké: mindössze akkora, hogy lovon is könnyen lehessen hordozni.
A huszár-szakirodalom a 17. században, a huszárháborúk idején bontakozott ki. Idetartoznak a II. Frigyes nevéhez fűződő kisháborús (partizán) kézikönyvek és A. H. Guilbert fontos stratégiai műve, amelyet még a nagy forradalom előtt írt, s amelynek a lovasság feladatairól vallott úttörő elveit (például a gyorshadviselést) Napóleon vitte át a gyakorlatba.
A huszár-szakirodalom a szabályzatok kiadásával kezdődött. A legrégibb magyar nyelvű, nyomtatásban is megjelent 1722-es Lovas Regulamentum nagyjából a német szabályzat fordítása, amelynek viszont a kor legjobb szabályzata, a francia lehetett a mintája.
Ennek a korszaknak a huszáralakulatai számukat tekintve növekedést, a többi csapatnemhez viszonyított arányukat tekintve csökkenést mutatnak. 1716-ban a császári haderő magyar része egy gyalogos és öt huszárezredből tevődött ösze. A századfordulóra ez a mintegy hatezer katonát számláló haderő csaknem a tízszeresére növekedett, elsősorban az új gyalogos alakulatok jóvoltából. 1815-ben a császári haderő 52 lovasezredéből 12 volt huszárezred. A porosz huszárregimentek száma 16; a 100 ezrednyi francia lovasságból 16 ezred volt huszár. Az angol seregnek mindössze 4 huszárezrede volt ekkoriban. Volt még huszáralakulata a holland, a nápolyi, a svéd, a dán és a spanyol királyságnak is.
Forrás: Magyar Huszár Frissítve: 2023.12.31.
Fotó: Canva
Magyar állampolgárságot kérvényeztek
a Nyeregszemlére érkező székelyek
“Magyar házban a vendéget szeretettel várják, pirosra sült friss cipóval szívesen kínálják. Ha nincs cipó, ha nincs kalács, mit tehet az ember, köszönti a vendéget nagy-nagy szeretettel.” A jászszentlászlói óvodások hangja betöltötte a községi parkot, amelyre válaszként felsírt a székelyek hegedűje “Áldd meg szegény magyarokat, felejtsék el balsorsukat.” Július 12-én, kedden délután egy haza szülöttei köszöntötték egymást Jászszentlászlón.
A kép illusztráció
Eördögh András Jászszentlászló melletti tanyájára a napokban érkeztek meg a vendégek. Látogatásuknak célja egyrészt, hogy részt vegyenek a hétvégi Nyeregszemlén, másrészt pedig, hogy a 2011. január 3-án életbe lépett kettős állampolgárság elfogadásáról szóló törvény értelmében kérvényezzék magyar állampolgárságukat. A nyolc felnőtt és három gyerek okiratait adták át tegnap délután Kiss Melindának, Jászszentlászló polgármesterének. Az ünnepségre a székelyek lóháton, népviseletben érkeztek a község hűs árnyú parkjába, Kincses Kálmán székelyszenterzsébeti református lelkész és a vendéglátó Eördögh András kíséretében.
– Nagy örömömre szolgál, hogy mintegy 91 év után már nem csak lelkükben, hanem állampolgárságunkban is összetartozunk a határon túli magyarokkal. Beteljesedett nemzedékünk vágya: idén több ezer határon túli magyar kapta meg a magyar állampolgárságot – mondta a polgármester asszony a bensőséges hangulatú ünnepélyen.
Kincses Kálmán székelyszenterzsébeti református lelkész történelmi pillanatnak nevezte az eseményt, és a nagy erdélyi költőt, Dsida Jenőt idézte:
„Száraz nyelvem kisebzett,
égő fejem zavart.
Elindulok, mint egykor Csoma Sándor,
hogy felkutassak minden magyart.
Székelyek, ott a bércek szikla-mellén,
üljetek mellém!
Magyarok ott a Tisza partján,
magyarok ott a Duna partján,
magyarok ott a tót hegyek közt
s a bácskai szőlőhegyek közt,
üljetek mellém.
Magyarok Afrikában, Ázsiában,
Párisban, vagy Amerikában,
üljetek mellém!
Ti eztán születők s ti porlócsontu ősök,
ti réghalott regősök, ti vértanuk, ti hősök,
üljetek mellém!
Ülj ide, gyűlj ide, népem
s hallgasd, amint énekelek,
amint a hárfa húrjait,
feszült idegem húrjait
jajgatva tépem,
ó, népem, árva népem! –
– dalolj velem,
mint akit füstös lángokra szítottak
vérszínű, ósetét, nehéz, fanyar borok,
dalolj velem hörögve
és zúgva és dörögve,
tízmillió, százmillió torok!”
– A teremtő adott nekünk egy hazát, és kijelölte annak határait. Az pedig maradandó. Emberi ármánykodás szabhat ugyan új határt, de az csak ideiglenes. Hisszük azt is, hogy a jóisten bennünket – székelyszenterzsébetieket, jászszentlászlóiakat, a Kárpát-hazában együtt élőket – szövetségesként rendelt ide. S bár történelmünknek annyi fájdalmas időpontja, emléknapja van, emlékeznünk kell a nagyszerű dolgokra, a dicső tettekre is: a pozsonyi csatára, a nádorfehérvári győzelemre, az igazságos Mátyás királyra, ’48 és ’56 hőseire… és azokra a jelenben érvényes lehetőségekre, amelyek némely sebünkre a lelkünkön gyógyírt adnak. Köszönjük, hogy nem csak elindulhattunk, de immár meg is érkezhettünk!
A lelkész szavainak ostorcsapkodással adtak nyomatékot a székely fiatalok, majd körözöttes kenyérlángos és a nyári forróságban enyhülést hozó friss víz mellett ismerkedtek egymással a vendégek és vendéglátók.
A csoport ma, július 13-án, szerdán reggel ismét útra kelt, hogy Petőfiszállás–Szentkútról – az ország különböző pontjairól érkező lovassal együtt – elzarándokoljanak Ópusztaszerre, és részt vegyenek a július 15-én kezdődő Nyeregszemle Kárpát-medencei Lovas Hagyományőrző Találkozó és Ismeretterjesztő Fesztiválon.
Fazekas Imre idomítottja elsősorban kiegyensúlyozott teljesítményének köszönheti, hogy 2011 után ismét ő végzett az „Év Ügetőlova” címért zajló pontvadászat élén.
– Mikor indult útjára az első Bátor Tábor?
