Kezdőlap Blog Oldal 528

Gólyamentő akció

Gólyamentő akció

Fejletlen gólyafiókák maradhatnak itthon – kérjük, Ön is segítsen!
A Magyar Madártani Egyesület felhívása

A júniusi hideg, esős időjárás miatt a fehér gólyák legjobb esetben is csak 50% körüli költési sikert érnek el idén. Ennél nagyobb is lehet azonban a baj, mivel sok gólya az első fészekalj pusztulása után pótköltésbe kezdett, és ezek megkésett fiókái túl fiatalok ahhoz, hogy a szülőkkel elhagyják a fészket a napokban kezdődő vonuláson. Ezért könnyen előfordulhat, hogy országszerte akár jelentős számú itthon maradó gólyafiókáról kell gondoskodnia a természetvédelmi hálózatnak!

A problémát az okozza, hogy a pótlásként lerakott tojásokból kikelő fiókák akár egy hónapot is meghaladó késésben lehetnek. Olyan fészekről is érkezett információ, ahol a fiatalok még nem is röpképesek! Ugyanakkor a hazai fehér gólya állomány a sokéves adatok alapján az elkövetkező két hétben elvonul az országból, és ilyen helyzetben a szülők többnyire magukra hagyják a gyámoltalan fiókákat.

Ez a látszólag kegyetlen és értelmetlen viselkedés valójában a faj túlélését szolgálja. A szülők tudják, hogy a nem kellően felkészült (beteg, sérült, az időből kicsúszó) fiókáknak nincs esélye megérni a következő tavaszt és szaporodni – míg az öreg madaraknak igen. Ezért a gólyáknak sem éri meg a további energiabefektetést az időn túli fiókák etetése, mivel eközben a saját túlélési esélyeik is napról-napra romlanak.

Az elkövetkező napok és hetek a legkritikusabbak. Legnehezebb helyzetben a fészket elhagyni nem tudó röpképtelen fiókák vannak, ők emberi beavatkozás nélkül két-három nap alatt éhen halnak. Szerencsére ezek a madarak lehetnek kisebb számban, a többségük kisebb-nagyobb mértékben már tud repülni, ezért le tudnak siklani a fészekről a közeli táplálkozásra alkalmas területekre (rétek, kaszálók, tarlók, árokpartok vagy akár a települési füves járdaszegélyek).

Mit tehetünk az itthon maradó fiókákért?

A legfontosabb, hogy figyeljük a még lakott gólyafészkeket, különösen akkor, ha egyértelműen röpképtelen fiókák vannak benne. Szerencsés esetben ezeket még etetik a szülők, ha azonban már nem, akkor azonnal értesítsük a területileg illetékes nemzeti park igazgatóság őreit (lásd lent).

Némileg jobb helyzetben vannak a repülő fiókák, mert ők képesek lehetnek elegendő táplálékot gyűjteni maguknak. Ezeket az állatokat is érdemes szemmel tartani, figyelni, hogy nem gyengülnek-e le. Ennek a legbiztosabb jele, ha a közeledő embert látva csak ugrálva-verdesve menekülnek, mivel az éhezéstől már nem tudnak szárnyra kapni. Az ilyen madarakról is értesítsük a nemzeti parki őröket.

Hol jelenthetjük be a segítségre szoruló gólyákat?

Magyarországon a madármenés feladatát több intézmény: állatkertek, nemzeti parkok, civil szervezetek látják el (további részletek >>). A magukra maradt gólyafiókák mentőhelyre szállításához országosan egyedül a nemzeti parki őrszolgálat rendelkezik emberekkel és járművekkel, illetve ők a fészekből történő mentést is el tudják végezni. Kérjük, mielőbb jelentsék az ilyen eseteket!

A területi illetékességről a nemzeti park igazgatóságok portálján tájékozódhat.

Mi történik a mentet madarakkal?

A gólyafiókák az állatkerti és egyéb mentőhelyeken megfelelő táplálásban részesülnek, így a szabad ég alatt is gond nélkül átvészelik a telet (hidegtűrőbbek, mint a dél-afrikai mérsékelt övi pingvinek!). Jövő tavasszal aztán ezeket az állatokat el lehet engedni, így nem vesznek el a sebezhető állomány számára, amit a nemzeti parki őrszolgálat, a madármentő állomások és a lakosság segítségének köszönhetően saját fiókákkal tudnak erősíteni.

A madármentő állomásokon még a sérült, röpképtelen gólyák is hozzá tudnak járulni a faj állományának fenntartásához, mert képesek talajon épített fészkekben is költeni, az innen kirepülő fiókák pedig a mentettekhez hasonlóan szabadon engedhetők.

Kérjük, segítse a gólya adatbázis bővítését!

Bármennyire szomorú is az idei gólya helyzet, nagyon fontos, hogy minél pontosabb képet alkothassunk a probléma országos kiterjedtségéről és mértékéről. Ezért arra kérjük a lakosságot, hogy minél többen keressék fel az internetes gólya oldalt, és töltsék fel a problémás fészek adatait.

Minden gólyamentő segítségét köszönjük!

További információk: http://magyarnemzetiparkok.hu/kapcsolat/
Frissítve: 2023.02.27.
Fotó: Canva

Gyakori kérdések a lovak nyírásáról

Közeleg a tél, ilyenkor egyre több lovas és lótartó gondolkodik el lova nyírásán. Íme néhány konkrét kérdés, amit gyakran feltesznek a témával kapcsolatban.

Miért kell nyírni a lovakat?

Nem sorolva ide az egészségügyi okokat (tetvesség stb.), a lovat azért kell lenyírni, mert ha a munkavégzés során hosszú szőre miatt megizzad és nagyon lassan szárad meg, akkor nagy a kockázata, hogy később az istállóban vizesen álldogálva esetleg megfázik. Ez általában télen gyakori, de sok ló nyáron is viszonylag nagy szőrt növeszt és arra is gondolnod kell, hogy egy hűvösebb istállóban ez gondot okozhat.

Fontos tudnod, hogy egy zárt istállóban tartott, izzadt lóra nem megoldás rátenni a vastag takaróját (még akkor sem, ha „lélegző” anyagból készült), amíg meg nem szárad, mert felveszi a párát és néhány órával később a ló vizes takaróban fog fagyoskodni. Nem nehéz elképzelni, mennyire kellemetlen ez. Abban a ruhában, amibe beleizzadtál egy kiadósabb mozgás következtében, te is igencsak fázni fogsz, amint megállsz a hidegben. A ló szőre annyival előnyösebb, hogy magától meg tud száradni, de ha ezt egy vastag – esetleg vízálló – takaróval lezárod, akkor nem sok esélye marad.

Sokan használnak polár lótakarót a szárításhoz, ami rövid szőrű vagy nyírt egyedeken jól működik, de a nagy szőrű lovakon nem elég hatékony, sőt gyakran még jobban aláizzadnak.

ridegtartásban tartott lovaknál a fenti probléma még télen sem jellemző, mivel a munka és levezető séta után egy tágas, mozgásra alkalmas helyre érkeznek, ahol tovább sétálgathatnak, esetleg hempereghetnek az alomban, homokban, ami gyorsítja a száradást és a mozgás eleve melegen tartja őket.

Egy, a természetben élő ménes alkalmanként télen is megizzad és bár senki sem takargatja, mégsem éri őket baj. Sőt, ménesi körülmények között is gyakori, hogy a csikók vidáman szaladgálnak a hóban, de semmi gondjuk, hiszen sétálva megszáradnak. Ez természetesen csak akkor lehetséges, ha a lónak alkalma nyílt megszokni a hideget.

Mikor kell nyírni a lovakat?

Rengeteg tényező befolyásolhatja a nyírás időpontját, de az első és legfontosabb, hogy milyen munkát végez a lovad. Ha télen is aktívan dolgozik és megizzad, akkor praktikus ősszel, mikor a téli bundáját már megnövesztette.

Ha hideg időben a munka ugyan rendszeres, de nem kimerítő, vagyis nem izzad meg és van elég idő alaposan visszahűteni munka után, akkor nem szükséges ősszel nyírnod. Ebben az esetben tavasszal mérlegelned kell, hogy kivárod türelemmel a vedlést, vagy lenyíratod a lovat.

Ha lovad télen nem dolgozik, de tavasszal kezdeni szeretnéd a rendszeres munkát, akkor érdemes tavasszal nyírnod, mert valószínű, hogy a ló gyenge kondiban és nagy szőrben izzadni fog és igen nehezen szárad vissza.

Ha pedig a ló nem dolgozik, nem szükséges nyírni, még akkor sem, ha szerinted melege van.

Mennyire kell lenyírni a ló szőrét?

Ide tartozó kérdés, hogy változtatható-e a nyírás hossza? Nem. A lónyírógépek többsége egységes 3 mm-es szőrt hagy a lovon. A nyírás mértéke a lenyírt felület méretének változtatásával befolyásolható. Itt is fontos szempont a terhelés mértéke és a ló tartási körülményei. Leggyakrabban istállózott, sportoló lovakat kell nyírni.

A gyakorlati szempontok alapján ajánlatos a test nyírása a fej és a lábak nélkül. Ilyenkor a fejet „pofaszíjig” (ezt a legtöbb ló gond nélkül hagyja is) szokás nyírni, a lábak pedig könyöktől és térdtől lefelé szőrösek maradnak.

Amennyiben az esztétikum fontos, (eladó lovak, nagyobb versenyek, ménvizsgák stb.) a ló teljes nyírása indokolt lehet. Ez lényegesen elegánsabb, viszont sokkal hosszadalmasabb és sok ló nem is viseli jól a fülek, a homlok és a lábak nyírását.

nyereghely meghagyása szintén szokás. Tény, hogy a szőr természetes ütéscsillapító és a nyereg dörzsölésétől is véd, viszont a ló megizzad a nyereg alatt, ami pont ugyanolyan lassan szárad, mint a nyíratlan ló.

Magyarországon nem túl gyakori fazon, amikor csak a kifejezetten izzadékony testtájak, mint a nyak, szügy, lágyék és a konc kerülnek nyírásra. Ez a módszer nagyon praktikus, nem túl nehéz munkát végző, félridegen tartott jószágok esetében, mikor a ló sokat van karámban de tulajdonképpen bokszban lakik. Ehhez a fazonhoz egy alternatíva, amikor a has sincs lenyírva. Ez további védelmet szolgál és a has nem különösebben izzadós.

Ilyenkor a munka során kevésbé izzad a ló, vagy ha mégis, a lenyírt szőr hamar megszárad és a hát természetes módon védve marad. Így a karámban, sőt gyakran az istállóban sem igényel takargatást. Hátránya, hogy a magyar szem nincs ehhez a képhez szokva és a tulajdonosok gyakran kapják meg lovas társaiktól, hogy „Szegény ló…”

Nem olcsóbb vásárolni egy gépet, mint hívni valakit, aki lenyírja a lovamat?

Ma már igazán könnyen lehet nyírógépet venni. De egy jó nyírógép nem olcsó: egy szakemberrel végeztetett nyírás tíz- tizenötszörösébe kerül. Tehát ennyiszer lehetne lenyíratni a lovat egy gép árából, ami évi két nyírást számolva elég hosszú idő.

Másrészt a legjobb minőségű gépek is csak egy nyírófejjel kerülnek forgalomba. Sajnos a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az éle bármikor kimehet és ez általában nem a tervezett nyírás végeztével szokott bekövetkezni.

Mindenképpen tanácsos legalább még egy nyírófejet venni a géphez, és a tartalék mindig élesen várakozzon a felszerelések között, hogy semmiképpen ne kelljen félbehagyni egy lovat. Ez akkor lehet kellemetlen, ha a ló be van bódítva, mivel a legtöbb műhely minimum két nap átfutással vállalja az élezést. Egy verseny előtt különösen kínos egy félbemaradt nyírás… Jól gondold tehát át, hogy befektetsz-e egy nyírógépbe.

Több, rendszeresen nyírt ló esetében megtérülhet, de feltétlen ismert márkájúerős gépet érdemes venni, aminek az alkatrészellátása is megoldott. A minőség nagyon fontos. Az olcsó gépek nehezek, melegednek, gyorsan kopnak. Az internetről rendelt gépekhez gyárilag sokszor nem ideális fejet mellékelnek, például túl ritka fogazatút, amitől a ló szőre csíkos lesz.

Nézd meg az eladó lónyíró gépeket a Lovas Piactéren >

Kivel nyírassam a lovamat?

Itt is érvényes a mondás: „Az olcsóbb lehet, hogy drágább”. Legjobb, ha olyan embert kérsz meg, akinek már láttad a munkáját vagy olyan ismerősöd ajánlja, akiben megbízol. Hirdetés alapján megkeresett vállalkozótól kérdezd meg, hogy rendelkezik-e tartalék nyírófejjel, esetleg géppel és kérj referenciát.

Mire ügyeljek, ha úgy döntök, magam birkózom meg a feladattal?

  1. Ne állj neki egyedül. Még a legnyugodtabb ló is okozhat meglepetéseket. Feltétlenül legyen minimum hallótávolságban valaki, aki a segítségedre siet, ha bármi gond adódik. A lovat lehetőség szerint kétoldalra kösd ki, figyelembe véve minden szabályt (oldhatóság, stabil oszlopok, csúszásmentes talaj, ismerős hely stb.).

  2. A gép kábelét úgy helyezd el, hogy ne keveredhessen a ló lába alá, közé.

  3. Készülj fel, hogy olyan helyeken is lószőrt fogsz találni magadon, ahol eddig kizártnak tűnt. Legjobb, ha sűrű szövésű anyagból készült (orkán) overállt vagy köpenyt veszel fel. Célszerű a sapka (kendő), gumicsizma és vékony gumikesztyű viselése is.

  4. A ló tiszta és száraz legyen.

  5. A gépet nagyon gyakran kell olajozni. Teljes nyírás esetén oldalanként nyolc- tizenkét alkalommal, de poros lovon még többször. A nyírófej használhatósági idejét rendszeres kenéssel jelentősen meg tudod hosszabbítani.

Hol kezdjem a nyírást?

Nyírni csak szőrnövekedéssel ellentétes irányban lehet. Ennek megfelelően célszerű a ló farán kezdeni, de olyan lovaknál, akik még soha sem voltak nyírva, inkább a háton, lapocka tájékon kezdd.

Minden esetben javasolt, hogy a lovat először az üres, majd a gépes kezeddel kicsit dörzsölgesd meg és csak akkor érintsd hozzá a nyírófejet, ha ezt minden gond nélkül hagyja. Elég kínos lenne, ha rögtön belenyírnál egy tenyérnyi foltot és utána derülne ki, hogy mégsem hagyja magát.

A nyírási felületek sorrendje a következő: elsőként a test mindkét oldala hátulról előre, utána a lábak, végül a fej. Azért fontos ez a sorrend, mert ha bármi oknál fogva mégsem tudnád befejezni a nyírást (életlen gép, áramszünet stb.) lehetőleg a ló használható maradjon. Többet árt, mint használ, ha például csak a lábak vannak lenyírva, de a test nincs.

A fejet azért érdemes utoljára nyírni, mert a lovak ezt hagyják a legkevésbé. Ennél a legvalószínűbb, hogy segítségre, esetleg pipára lesz szükséged. A ló fejét és lábait egyébként sem szabad egyedül csinálnod. Kérj meg egy segítőt, hogy fogja meg a ló vezetőszárát.

Mit tehetek, ha a ló nem állja a nyírást?

Általában nagy segítséget jelent, ha valaki megfogja a ló fejét és nem magában kikötve áll.  Az etetés többnyire nem vezet célra, különösen a fej nyírásakor, hiszen értelemszerűen nem praktikus, ha a ló rág. Ráadásul az első falat után továbbiakat követel, szóval kapar, mászkál, de még véletlenül sem áll nyugton. A pipa többnyire működik, de a nyírás időtartama felülettől függetlenül is egy-két óra. Ennyi ideig nem célszerű a ló orrán pipát hagyni. Ha lehet minden részt nyírj le, amit lehet és csak a legvégső esetben, a legrövidebb ideig legyen rajta pipa.

Ha semmilyen módon nem sikerül meggyőznöd az állatot, hogy ez az ő érdekét is szolgálja, akkor marad a bódítás. A szájon át adható bódítók legtöbb esetben tökéletesen megfelelnek. Ezt ráadásul a tulajdonos is beadhatja, miután az állatorvostól beszerezte és gondosan kikérdezte a használatáról. Vedd figyelembe, hogy legalább fél óra, mire hat.

A vénásan adható bódítókhoz állatorvost kell hívnod. Hatóanyag szempontjából az acepromazine jól bevált, mert ettől a ló nem izzad. Hátránya, hogy nem túl mély bódultságot okoz, emiatt az igazán problémás lovakhoz nem biztos, hogy elég.  A detomidin-hidroklorid tartalmú szerek függetlenül a beadás módjától jobban hatnak, de nem szerencsés, hogy a lovak többnyire megizzadnak tőle. Azt javaslom, hogy ilyen esetekben mindenképpen hívj állatorvost, és ha teheted, már a nyírás várható időpontja előtt kérd ki a tanácsát.

Az utóbbi években nagyon divatosak a különböző minták. Az egyszerűbbeket (például szívecske) egy kis gyakorlattal akár sablon nélkül is megvalósíthatod. Bonyolultabb mintáknál többféle sablon közül választhatsz.

De vedd  figyelembe, hogy ami télen, az otthoni edzések alkalmával vicces, az később, mondjuk egy tavaszi versenyen már kellemetlen lehet. Sajnos az ilyen meghagyott foltok tavasszal a szőr természetes növekedése miatt általában nem tüntethetők el nyomtalanul, még akkor sem, ha újranyírod a lovat.

Surányi Kriszta, Terepráró Lovastanya
2013.01.29.
Frissítve: 2022.01.31.
Kép forrása: Canva.com

Világkupa versenyek Lipcsében

Világkupa versenyek Lipcsében

Magyar fogathajtó a dobogó második fokán. Dobrovitz József nagyszerű teljesítménnyel a második helyet szerezte meg a fedeles fogathajtó Világkupa-sorozat utolsó, lipcsei állomásán, így bejutott a bordeaux-i fináléba.

A VK egyetlen magyar szereplője Lipcsében az előcsatározásokból az első helyen jutott a hármas döntőbe, melyben mellette a hollandok háromszoros világbajnoka, Koos de Ronde és a svédek szintén háromszoros vb-győztese, Tomas Eriksson szerepelt még.

A 2004-ben csapatban világbajnok Dobrovitznak a döntőben két verőhibája volt, ezzel De Ronde mögött második lett. 

A nyolc állomásos sorozat döntőjét február 8-án és 9-én rendezik meg a francia városban, ahova a hat legjobb fogathajtó utazhat majd el.


Lovastorna: A két favorit mindent vitt

A francia világbajnok Nicolas Andreani és a nyolcszoros olasz bajnok Anna Cavallaro állhattak a dobogó legmagasabb fokára a Lovastorna Világkupa-sorozat negyedik állomásán Lipcsében.

Andreani programját az a Patric Looser segítette futószárazóként, aki 2010-ben a Lovas Világjátékok első helyezettje volt Kentuckyban. További érdekesség, hogy a francia versenyző Looser Radix SB nevű lovának hátán teljesítette programját. Andreani végül 8665 ponttal nyerte a lipcsei világkupa-fordulót. A dobogó második helyén a német Thomas Brüsewitz (8447), a harmadikon pedig a cseh Lukas Klouda (8370) végzett.

A hölgyeknél a hétszeres olasz bajnok, Anna Cavallaro győzedelmeskedett 8796 ponttal. A 26 éves olasz versenyző Harley nevű lovával és futószárazójával, Nelson Vidonival osztozott a sikeren.

A második helyen Simona Jäsier (Svájc) végzett 8199 ponttal, őt követte a német Regina Burgmayer 8103 ponttal.

A világkupa-sorozat utolsó fordulója február 8 és 10. között kerül megrendezésre Bordeaux-ban. A március 14-17 között Braunschweigben megrendezésre kerülő döntőre a hat legeredményesebb női és férfi versenyző minősül.

2013.01.29. Deák Anette, Lovasok.hu
Forrás és fotó: MTI, Horsetalk.nz, Partner Pferd
Kép: canva
Frissítve: 2024.03.12.

Félig szamár, félig zebra

Bemutatkozott a nagyközönségnek a félig szamár, félig zebra kiscsikó!

Félig zebra, félig szamár csikó született egy kínai állatkertben néhány nappal ezelőtt. A pici születése ugyan nem volt zökkenőmentes, de már ő és mamája is jól vannak.

A csíkos lábakkal és barna színű testén halvány csíkokkal rendelkező kiscsikó 30 kilós és egy méter magas, és a kínai Xiamen Haicang Zoo-ban sétálgat a kíváncsi érdeklődők előtt.

 

Az angol “donkey” és “zebra” szókapcsolat keresztezésének eredményeként  a szamár-zebra hibridet a “donkra” névvel illették, de emlegetik még a “zonkey”, “zebonkey”, “zebrinny”, “zebrula” vagy “zedonk” elnevezéseket is.

Frissítve: 2023.01.26.
Fotó: Canva

Mennyit bír a lovad?

A legtöbb egészséges ló könnyedén elbír egy lovast nyergestül, terhelhetőségének azonban megvannak a határai. Az Ohiói Egyetem kutatóinak nemrégiben sikerült meghatározniuk azt a terhelést, amikor a ló még kényelmesen elbírja lovasát.

A vizsgálat során során nyolc lovat terheltek különböző, a testsúlyuk 15 és 30 százalékának megfelelő súlyokkal, miközben lovagolták őket. A lovak 400 és 625 kg közötti súlyban voltak.

Míg a lovak csak saját testsúlyuk 15-20 százalékát cipelték, kevéssé mutatták erőfeszítés jeleit.

A vizsgált lovak láthatóan szaporábban lélegeztek és jelentősen felgyorsult a szívverésük, mikor lovasuk és a plusz teher testsúlyuk 25 százalékának megfelelő volt. A pulzus és a légzésszám a testsúly 30 százalékát elérő terhelés esetén tovább emelkedett.

A legnehezebb súlyokkal történő munka után egy nappal az izmok lényegesen nagyobb érzékenységet és feszességet mutattak, mint kisebb súlyoknál. Azok a lovak szenvedtek a legkevésbé izomláztól, amelyek szélesebb ágyéki résszel rendelkeztek.

A kapott eredmények alapján a kutatók azt ajánlják, hogy ne terheld lovadat saját testének 20 százalékánál nagyobb súllyal. Egy 500 kilogrammos lónak tehát nem tesz jót, ha a lovas, a lófelszerelés, valamint a málha együttesen 100 kilogrammnál többet nyom.

Érdekesség, hogy az Ohiói Állami Egyetem Mezőgazdasági és Ipari Intézete által elvégzett kutatás eredménye megegyezik az 1920-ben megjelentetett amerikai lovassági irányelvek ezirányú rendelkezéseivel.

2013.01.16. Kondoray Katinka, Lovasok.hu
Forrás: horsesciencenews.com
Kép forrása: Canva
Frissítve: 2022.01.28.

Lovak a sarkvidékeken

A lovak hosszú éveken át segítették az embert a sarkvidékek felfedezésében: kegyetlen zimankóban, hóban, jégen húzták a sarkkutatók szánjait, zab és széna helyett pedig még húst is ettek az életben maradásért.

Szánhúzó kutyák helyett jakut lovakkal a sarkvidékre

Már a norvég Fridtjof Nansen, a “sarkvidéki felfedezések atyja” is használt lovakat expedícióin. 1888-ban, első gröndlandi útjának speciális ruházattal, pemmikánnal (tápláló zsír és fehérje koncentrátum) és szánhúzó lóval vágott neki. Nansen tudta, hogy a lovak kibírják a legnagyobb hidegeket is.

Ez 1893-ban is bebizonyosodott, amikor az angol hosszútávlovas Frederick Jackson több mint 4800 kilométert utazott a szibériai télben. Szánját a hidegtűrésükről híres jakut lovak húzták. A következő évben Jackson nekivágott a sarkvidéknek is, elsőként használva a szívós orosz lovakat a felfedező expedícióhoz. Négy patással érkezett Ferenc József-földre (Oroszország), ahol a kis lovak nagyszerűen beváltak: még a nehezen járható terepen is elhúzták a több mint háromszáz kilós szánokat a -34 fokban. “A pónik messze a leghasznosabb szánhúzó állatnak bizonyultak. Szívósak, jól bírják a hideget, és amikor kimerültek a zab és szénakészletek, gyorsan hozzászoktak a száraz kutyakekszhez és a jegesmedvehúshoz” – emlékezett vissza Jackson.

Ezt a tapasztalatot hasznosította az amerikai Anthony Fiala 1903-ban, amikor sarkköri expedícióra vállalkozott. “A pónikkal kevesebb gond volt, mint a kutyákkal, és erősebbek is náluk. Elképesztő terheket képesek elhúzni.” A lovak − először a történelem során − átlépték a sarkkört, és a Déli-sark felé meneteltek.

Úton ott, ahol széna sem terem

Sir Ernest Shackleton, az ír felfedező elődeihez hasonlóan tisztában volt azzal, hogy szibériai lovai nem fognak legelnivalót találni a Déli-sarkon, így a brit hadsereghez fordult tanácsért. A szakemberek ismertek olyan lovas kultúrákat, ahol a lovakat fehérjével is etették a máshol is megszokott takarmány mellett. Ezen információ birtokában elkészítettek egy különleges húsalapú készítményt a felfedező lovai számára. “Szárított marhahúsból, répából, tejből, bogyókból és cukorból állt. Azért erre esett a választás, mert rengeteg tápanyag van benne, viszonylag kicsi a tömege.” − írta Shackleton.

Ugyan a csapatnak vissza kellett fordulnia a céltól 150 kilométerre, de az egyik szánhúzó, Socks valamivel tovább mehetett, így ő lett az a ló, aki a legközelebb jutott a Déli-sarkponthoz.

Versengés a sarkvidék meghódításáért

A Déli-sark környékén a legjelentősebb lovas események 1910-ben történtek, de ezek részben a feledés homályába merültek, részben pedig félreértelmezték őket. A városi legendák előszeretettel foglalkoznak az angol Robert Scott kapitány és a norvég Roald Amundsen versengésével, arról azonban már nem szól a fáma, hogy ekkoriban egy harmadik expedíció is elindult a Déli-sark felé.

II. Vilmos császár a német hosszútávlovast, Wilhelm Filchnert küldte az Antarktisz meghódítására. Filchner már bejárta lóháton Közép-Ázsiát, de a sarkvidéki körülményekről nem voltak tapasztalatai, ezért Londonba utazott, hogy kikérje Shackleton és Scott tanácsát. Scott és Filchner is lovakkal vágtak neki a Déli-sarknak, és megegyeztek, hogy összekötik a két expedíciót. “Viszlát a Sarkon!” − búcsúzott Scott. Azonban Amundsen váratlan felbukkanása egyikük sem számított.

Scott és Filchner az Antarktisz ellentétes oldalain szálltak partra legénységükkel, kutyáikkal és lovaikkal, de a Sarkpontra tervezett találkozó elmaradt. Soha többé nem látták egymást. Scott elérte célpontját, de a visszaúton életét vesztette. Filchner nem jutott messzire a parttól, viszont fontos megfigyelésekkel gazdagította lovas ismereteinket. Észrevette, hogy míg a kutyák a hajót az otthonuknak tekintették, és komoly erőfeszítések árán lehetett csak elszakítani őket onnan, addig a lovak alig várták, hogy partot érjenek. Amint biztos talajt ért a patájuk, visszatért az életkedvük: harapni, rugdalózni, ágaskodni kezdtek.

Filchner felfigyelt lovainak kiemelkedő teherbíró képességére is: több mint 540 kilós szánját könnyen megmozdították. Filchner visszatérése után lovait az Antarktisz és Dél-Amerika között fekvő South Georgia szigetén hagyta, ahol utódaik talán még ma is megtalálhatók.

Az utolsó felfedezésre váró vidék: Grönland

A sarki pónik sok halálos áldozatot követelő drámájának utolsó felvonására a bolygó északi felén került sor. 1912-ben, 42 évvel azután, hogy Nansen elhagyta Grönlandot, a dán Johann Koch lépett nyomdokaiba. Célja Grönland átszelése volt − izlandi lovakkal. Szigetre érkezésükkor a hőmérséklet -50 fokig süllyedt, de a lovaknak ez meg se kottyant. Amikor elindultak 1913 márciusában, már „csak” -40 fok volt. Koch speciális hópatkókkal látta el lovait, melyeket Skandináviában már több száz éve használtak. Az expedíció több mint 1200 kilométert tett meg a nyugati partig.

1930-ban Alfred Wegener német tudós tért vissza Grönlandra és egyedülálló módon ötvözte mindazokat a praktikákat és találmányokat, amelyekre fájdalmas tapasztalatok vezették rá elődeit.

Wegenerrel tartott Koch egykori lovas szakértője, Vigfus Sigurdsson is. Huszonöt izlandi lóval, szánhúzó kutyákkal és sítalpakkal felszerelkezve vágtak neki az útnak, de Wegener életét vesztette egy hóviharban. Ez volt az utolsó kísérlet a sarkvidékek lovas felderítésére.

Egy korszak véget ért

Azonban a Föld legészakibb és legdélebbi tájainak megközelítése lóháton továbbra is vonzó kalandnak tűnt. 1951-ben lovasok egy csapata ellovagolt a sarkkörig. Ugyanebben az évben az angol Donald Brown és a dán Gorm Skifter, a két első modern hosszútávlovagló eljutott a föld legészakibb városából, Hammerfestből Koppenhágába. 2012 nyarán Vaidotas Digaitis litvániai szülőfalujából lovagolt el az Északi-Sarkkörig és vissza.

De vajon mi lett a sorsa azoknak a csodálatos jakut lovaknak, akikkel ez a történet elkezdődött? A kivételesen hidegtűrő lovak ezrei legelésznek ma is a -60 fokos szibériai szimankóban, és a jakut lovas kultúra sem veszett a múlt ködébe.

 

 Weisz Hanna, Lovasok.hu
Forrás: Horsetalk.co.nz
Képek forrása: Canva
2013.01.08.
Frissítve: 2022.01.28.

Így kommunikálj lovad állatorvosával

Ahhoz, hogy lovad mindig jó egészségben legyen, szükséged lesz egy lovas állatorvosra. A vele való jó együttműködés kulcsa pedig a megfelelő kommunikáció. Ehhez adunk most néhány tippet.

1. Légy közvetlen és őszinte

A jó kommunikáció bizalmon alapszik. Elengedhetetlen, hogy az állatorvossal őszintén tudj beszélni és kölcsönösen válaszokat adjatok egymás kérdéseire. Fontos, hogy az állatorvos komolyan vegye a problémáidat, Te pedig nyugodtan meg tudj kérdezni bármit és magyarázatot kapj a kezelésről, az azzal kapcsolatos termékekről, feltételekről, bármiről, amit nem értesz.

2. Dokumentáld lovad kórtörténetét

Jegyezd fel, hogy lovad mikor született, az oltásokat, a patkolást, a betegségeit, sérüléseit és a kezeléseket, az esetleges takarmányváltásokat, és azt is, hogy milyen takarmánykiegészítőket, illetve gyógyhatású készítményeket etetsz vele. Jó, ha ismered az átlagos vízfogyasztását is. Emellett ismerned kell lovad viselkedését, szokásait, hogy el tudd dönteni, hogy egészséges-e, vagy sem. A pontos információk megkönnyítik az állatorvos számára a diagnosztizálást és a kezelést.

3. Legyen kéznél elsősegély csomag

Hasznos az istállóban és a lószállítóban is egy elsősegélycsomag. Bátran kérdezd állatorvosodat, hogy mit és hogyan használhatsz a készletből szükség esetén.

4. Hívd bátran, ha baj van

Hiába sejted, mi lehet a probléma, nem lehetsz benne biztos. Nem jó ötlet látatlanban, kizárólag telefonon keresztül diagnózist vagy kezelést kérni, az állatorvosnak először látnia kell a lovat. Ugyanakkor minél több információval tudsz szolgálni a telefonbeszélgetés során, annál jobb.

5. Több ló, több idő

Ha azt szeretnéd, hogy az állatorvos több lovadat is megvizsgálja, azt előre jelezd felé. Ne kérd tőle, hogy „egy szuszra” letudja az összes lovat az istállóban.

6. Készülj fel az állatorvos látogatására

Légy felkészült, akár egy hat hónappal korábban egyeztetett rutinellenőrzésről, akár vészhelyzetről van szó. Vezesd elő a lepucolt lovat kötőféken, hogy az állatorvos könnyen meg tudja vizsgálni. Biztosíts megfelelően tágas, tiszta helyet és jó világítást a vizsgálathoz.

7. Légy megértő

Ha az állat orvos késik, ne azon morfondírozz, hogy „már hat hónapja megbeszéltük az időpontot, miért nem tud pontosan ideérni?”, hanem gondolj bele, hogy az állatorvosodnak sok páciense van, és bármikor közbejöhet egy vészhelyzet. Ma te vagy az, akinek várnia kell, de holnap te is kerülhetsz olyan helyzetbe, hogy lovadnak sürgős segítségre lesz szüksége.

8. Kérdezz bátran

Nincs rossz kérdés! Ha nem ismersz egy szakszót, vagy nem pontosan értesz valamit a lovad állapotával vagy kezelésével kapcsolatban, kérdezz, majd ne mulassz el figyelni a magyarázatra. A legtöbb állatorvos nagyszerűen magyaráz, de tudományos tény, hogy csak kevesen gondolatolvasók.

9. Végezd el az utókezelést

Tudnod kell, hogy mit kell tenned miután az állatorvos távozott. Ha a teendők bonyolultak, jobb leírni őket. És persze nem elég leírni, rendszeresen el is kell végezni.

2013.01.08. Kondoray Katinka, Lovasok.hu
Forrás: myhorse.com
Kép forrása: Canva

Rendőrlovasok javítják a közbiztonságot a Jászságban

Rendőrlovasok javítják a közbiztonságot a Jászságban

A téli hónapokban rendőrlovasokkal erősítik meg az ország olyan, közbiztonságilag problémás kistérségeinek rendőrkapitányságait, ahová nehezen lehet eljutni gépjárművekkel.

A Készenléti Rendőrség Különleges Szolgálatok Igazgatósága, azon belül is a Lovas alosztály munkatársai Jászberény körzetében, a jászsági tanyavilágban járőröznek, hogy a közbiztonságot javítsák és csökkentsék a betörések számát a térségben.

A helyi önkormányzatok kérésére levezényelt lovasok fokozottan figyelnek az egyedül élő idősekre is, jelenlétük emellett visszatartó erőt jelent bűnözők számára is.

Megjelenésükkel jelentősen javult a térségek közbiztonsága, ennek hatását pedig hónapokkal a készenléti egységek távozása után is érezni lehet majd.

A gyorsan reagáló rendőrlovasok az elkövetkezendő időszakban több olyan helyen fognak szolgálatot teljesíteni, ahol a bűnelkövetők nem számítanak rájuk.

A felvételeken Gáspár György rendőr zászlós Zsigó, illetve Soltész Barnabás rendőr főtörzsőrmester Velur névre hallgató lova látható a jászsági tanyavilágban szolgálat közben.

Hasonló intézkedésre 2011 őszén már volt példa, akkor jelentősen javult a térség közbiztonsága: a döntés hatásait hónapokkal a készenléti egységek távozása után is érezni lehetett.

Forrás: H. Szabó Sándor, ORFK
Frissítve: 2022.08.03.
2013.01.24.
Fotó: Canva

Gyermek lovasok biztonsága

Minden lóbarát szülő szeretné megosztani gyermekével a lovaglás és lótartás örömeit, hiszen nincs is annál szívet melengetőbb, mint látni, ahogyan a lovak láttán felcsillan a kicsik szeme.

A lovak kiváló segítők lehetnek a gyereknevelésben, hiszen a velük való törődés önbizalmat és felelősségérzetet építhet ki. Annak érdekében viszont, hogy gyermeked önfeledten és biztonságban adhassa át magát ennek az élménynek, szükség van bizonyos szabályok betartására.

Mit tehet a szülő?

  • Szülőként járj elöl jó példával a biztonságos és felelősségteljes lótartás tekintetében
  • Gyermeked életkorának, magasságának és lovaglótudásának megfelelő lovat, vagy pónit válassz
  • Egy pillanatra se lankadjon a figyelmed, ha gyermeked a lovak körül foglalatoskodik
  • Tisztázd gyermekeddel a lovakkal való foglalkozás alapvető szabályait
  • Állíts fel jutalmazási és büntetési szabályokat az alapelvek betartása vagy nem tartása esetére
  • Olyan oktatót válassz, akit tisztel gyermeked

Az alábbi szabályokat mindenképp tanítsd meg a lóbolond apróságoknak:

Legelő protokoll

  • Hangoddal tudasd a lóval, hogy hol vagy
    A ló szemei a fej két oldalán helyezkednek el, így látótere igen széles, de csak a közvetlenül előtte levő V alakú mezőt látja mindkét szemével, csak itt képes felmérni a távolságot. Az oldalsó területeket egy szemmel látja, itt nem lát élesen, de a legapróbb mozgásokat is érzékeli. Közvetlenül maga elé, illetve maga mögé azonban a ló sem lát, ezeket a tereket nevezzük holt térnek. Ezek a terek veszélyesek lehetnek gyermeked számára. Érdemes tehát elmagyarázni neki, hogy hanggal jelezzen a lónak, így az nem fog megijedni.
  • Mindig a vállánál érintsd meg a lovat és ne a fejénél
    Ez a szabály szintén a ló látására vezethető vissza: a váll megérintése kevésbé fenyegető és jobban látható az állat számára. Azt is érdemes megtanítani gyermekednek, hogy ne bújjon át a ló nyaka, különösen pedig a hasa alatt.
  • Ne tartózkodj a ló mögött
    A ló rúgása igen veszélyes lehet, ezért meg kell tanítanod gyermekednek, hogy elölről kerülje meg a lovat.

  • Maradj állva a ló közelében
    A gyerekek gyakran térdre ereszkednek vagy leülnek, ez veszélyes lehet, ha gyorsan kell reagálni a ló mozgására. Ráadásul a földön ülve a kezüket is gyakran leteszik, ami szintén veszélyes lehet.
  • Ne fuss el, hanem arccal a ló felé fordulva hátrálj
    A lovak természetüknél fogva játékosak és kíváncsiak, nem ritka látvány, hogy akár kutyákkal kergetőznek. Ezért fontos, hogy gyermeked arccal a ló felé fordulva hátráljon és így tudassa a lóval, hogy nem játszani akar.
  • Amikor sunyít a ló, az azt jelenti, hogy szomorú vagy dühös
    Érdemes megmutatni a kicsiknek, hogy hogyan is néz ki, amikor a ló sunyít, így tudni fogják, hogy ekkor óvatosan kell hozzá közelíteni.

Szabályok az istállóban

  • Mindig maradj testkontaktusban a lóval, amikor ápolod
    Ez egy jelzés a lónak, hogy merre és mit csinál gyermeked, így nem éri váratlanul egy újabb érintés. Ráadásul a kis lovas könnyebben irányíthatja négylábú barátját, ha azt szeretné, hogy az mozduljon valamerre.
  • Soha ne tekerd a kezedre a szárat, vezető-, vagy futószárat és mindig vigyázz az ujjaidra
    Súlyos baleseteket okozhat, ha gyermeked a keze vagy lába köré tekeri a szárat, vezető-, vagy futószárat.
  • Ne szaladgálj az istállóban
    A lovak könnyen megijednek, jobb, ha a gyerekek hangoskodással és szaladgálással nem keltenek riadalmat az istállóban.

  • Mindig nyitott tenyérből  vagy etetővödörből adj jutalomfalatot
  • Maradj távol etetés idején
    A legkisebbek is segíthetnek etetéskor kihordani a szénát vagy az abrakot, de jobb, ha a takarmányt nem ők adják oda a lovaknak.

Biztonságban a nyeregben

  • Gyermeked lehetőleg a neki megfelelő méretű lovon és nyeregben lovagoljon
  • Ketten lovagolni veszélyes
  • Sokkal nagyobb a leesés kockázata, ha ketten ülik meg a lovat.
  • Mindig viselj kobakot
  • A megfelelő méretű, jól beállított és megfelelően rögzített kobak életet menthet.
  • A legmegbízhatóbb ló sem 100%-ig megbízható
  • Mindig emlékeztesd gyermekedet, hogy a lovak nagy és ijedős állatok.

 

2013.01.03. Pabeschitz Virág, Lovasok.hu
Forrás: www.myhorse.com
Frissítve: 2023.05.11.
Fotók: Canva

Ostinato starthoz áll Dubaiban

Kieren Fallon a nyeregben

 

Az A36 szindikátus istálló tulajdonosi csapata, a tavalyi várakozáson felüli külföldi turné után idén máris nagyra törő terveket kezdett kovácsolni, amikor úgy határoztak: ezúttal Dubaiban próbálnak szerencsét.

Kovács Sándor champion idomár ötévese még júliusban hívta fel magára a nyugati turfvilág figyelmét, amikor nehéz versenyben közeli harmadik helyen végzett Münchenben.
Ezután következett az októberi Német Egyesítés Díja a berlini Hoppegartenben, ahol másfél hosszal a 2011-es Német Derby győztes Pastorius mögött ért célba szintén harmadiknak.
A tavalyi szezont egy helyezetlen szerepléssel zárta a kiváló mén, de tegyük hozzá, hogy az a római futam nemzetközi besorolását tekintve Group 1-es verseny volt, ami a lóversenyben egyenlő a Bajnokok Ligájával.

Ilyen előzmények után várhatjuk “Oszi” vendégszereplését a távoli Egyesült Arab Emirátusok legfényűzőbb versenypályáján, Meydanban, január 24-én, csütörtökön.

A 2000 méteres, 150.000 amerikai dollár díjazású futam érdekessége, hogy hendikep versenyről van szó, ahol a lovak nemzetközi osztályozás alapján kapják a kirótt terhet. Ostinato erősségét jól mutatja, hogy jelenleg ő a második legmagasabb értékkel szerepel a 21 nevezett ló között, mivel a 111-es hivatalos száma majdnem a legmagasabb a csapatban. Ennek megfelelően a nyeregben vitt terhe is viszonylag magas, 59,5 kg, míg a legkisebb súllyal versenyző telivér csak 52 kg-ot fog cipelni a hátán. No, de pont erre való a hendikep, mégpedig az esélyek kiegyenlítésére.

Ilyenkor a pillanatnyi forma talán még többet nyom a latba, így nagy szerepet játszik, vajon hogyan sikerült az ötéves Ostinatonak az akklimatizálódás a különleges körülményekhez, mennyire pihente ki magát a tavalyi szezon után és vajon hogyan fog neki tetszeni a dubai pálya szintetikus Tapeta futófelülete. Erre remélhetőleg választ kapunk a lovastól, aki nem más, mint Kieren Fallon, a hatszoros angol zsoké ranglista győztes (British Champion Jockey).

Ha az ír születésű 48 éves versenylovasról csak annyit említünk meg, hogy háromszor nyerte az Epsom Derby-t, kétszer az Ír Derbyt, négy alkalommal az angol 2000 Guineas-t (a mi Nemzeti Díj-unk megfelelője), szintén négyszer az Oaks-ot (angol Kancadíj) és kétszer a Prix de l’Arc de Triomphe-ot, – számtalan további nagydíj győzelmét nem tovább sorolva – akkor ezzel elhelyeztük őt a nemzetközi  turfvilág színes palettáján, még akkor is ha karrierjét időnként néhány szakmai és magánéleti botrány árnyékolta is be – node a sztárok már csak ilyenek…

Az ötéves mén december közepe óta a helyszínen készül, olyan körülmények között, amiről trénere, a sokszoros champion Kovács Sándor csak annyit mondott: “A fantasztikus jelző semmit nem árul el a tréningezési lehetőségekről“.

Sárközi Péter, az A36 szindikátus résztulajdonosa és menedzsere egyelőre nagyon szűkszavúan nyilatkozott a várható eredményről, de eléggé biztató jelnek vehetjük, hogy személyesen utazik ki néhány tulajdonostársával az arab fővárosba.

 

2013. 01. 22. Pécsi István, Kincsem Park
Forrás: Horváth Zalán – tavoszlop.blog.hu
Frissítve: 2023.03.13.
Fotó: Canva

Hiba bejelentés