Utánajártunk, kell-e tereplovagláshoz lóútlevél?

Nyáron komoly vita bontakozott ki egy közösségi portálon azzal kapcsolatban, hogy vajon a lovasnak, lótartónak mikor és milyen helyzetben kell magánál tartania a lóútlevelet, valamint hogy ki kérheti el azt tőle ellenőrzésre. Hogy véget vessünk a találgatásoknak, a témát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az Országos Rendőr-Főkapitányság segítségével jártuk körbe.

Sőt, tisztázunk még néhány olyan kérdést is, melyek szinte minden lovast érintenek, de megoldásuk eddig csak városi legendaként élt.

• 1. Személyi igazolványt, útlevelet, jogosítványt szükséges-e magánál tartania a lovasnak a tereplovaglás során?

A jogszabályok rendelkezései nem mondják ki konkrétan, hogy a személyazonosító okmányt a polgároknak maguknál kellene tartaniuk, de rendelkeznek arról, hogy az intézkedő rendőr felszólítására kötelesek személyazonosító adataikat hitelt érdemlően igazolni. Erre a személyi igazolvány, az útlevél és a jogosítvány alkalmas, a rendőr ezeket fogadja el intézkedése során.

A személyazonosság igazolására elfogadható más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy igazolása is, de ezt csak lehetőségként fogalmazza meg a jogszabály az intézkedő rendőr részére, aki az intézkedés körülményeit mérlegelve dönthet úgy, hogy elfogadja-e a harmadik fél ilyen irányú nyilatkozatát.

Tovább a részletes válaszra >>

• 2. Érvényes lóútlevelet (érvényes oltásokkal és vérvizsgálattal) szükséges-e magánál tartania a lovasnak a tereplovaglás során?

A lovasnak nem szükséges a lóútlevelet magával vinnie a tereplovaglásra. A vonatkozó rendelet megfelelő, ha azt a lovas legfeljebb 3 órán belül be tudja mutatni. A lóútlevélnek az állat tartási helyén kell fellelhetőnek és bemutathatónak lennie.

Tovább a részletes válaszra >>

• 3. Aszfalt-, illetve földúton egyaránt szabadon közlekedhetünk lóval?

Amennyiben a lovas közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton lovagol, tekintet nélkül arra, hogy szilárd burkolatú, illetve földútról beszélünk, közlekedhet a KRESZ szabályainak megtartása mellett, de nem veszélyeztetheti mások életét és vagyonát.

Fontos kiemelni, hogy a lovasnak tilos főútvonalon közlekednie – ez alól kivételt képez az az eset, amikor más út nem áll rendelkezésére.

A KRESZ kimondja, hogy „vezető: az a személy, aki az úton járművet vezet, vagy állatot hajt (vezet).”. Így a lóháton közlekedő, a lovat onnan hajtó személy is vezetőnek minősül. Képesnek kell lennie arra, hogy az állatot irányítsa, valamint folyamatosan felügyelnie kell azt. Amennyiben a lóval való közlekedés során az utat beszennyezi – a leghétköznapibb eset, hogy lótrágya kerül az útra -, a lovas köteles az eltakarításáról gondoskodni.

Tovább a részletes válaszra >>

• 4. A lovagláshoz, lovaskocsi, illetve fogat hajtásához szükség van valamilyen jogosítványra?

A lovasnak nem kell rendelkeznie semmilyen vezetésre jogosító hatósági engedéllyel, amennyiben lóval lóháton vesz részt a közlekedésben. De – mint korábban említettük – képesnek kell lennie arra, hogy az állatot irányítsa, folyamatos felügyeletet kell biztosítania, illetve amennyiben az állattal való közlekedés során az utat beszennyezi, köteles azt megszüntetni.

A fogat a KRESZ szerint jármű, így közlekedésben való részvételének személyi feltételéül jártasság szükséges, ezért legalább hajtási engedéllyel kell rendelkeznie annak, aki fogattal kíván részt venni a közlekedésben. A vezetésre jogosító engedélyt a fogathajtónak magánál kell tartania.

Tovább a részletes válaszra >>

• 5. Motorosnak bukósisak, autósnak biztonsági öv… A lovasoknak szükséges valamilyen védőöltözet viselete?

Jelenleg jogszabály nem határozza meg, illetve nem teszi kötelezővé, hogy a lovas hobbi szinten űzött lovaglás közben védőfelszerelést viseljen.

Tovább a részletes válaszra >>

• 6. Amennyiben több lovas indul együtt tereplovaglásra, szükséges, hogy valamelyikük rendelkezzen lovas túravezetői, vagy a vonatkozó rendeletben elfogadott más hasonló végzettséggel?

Ha a csoportos tereplovaglás kereskedelmi szolgáltatás keretében történik, akkor a lovas szolgáltató tevékenységről szóló 14/2008. (XII. 20.) ÖM rendelet határozza meg, hogy milyen képesítésű személynek kell a túrát vezetnie. A tevékenység ellenőrzése nem a rendőrség hatáskörébe tartozik. Abban az esetben, ha a tereplovaglás nem kereskedelmi szolgáltatás keretében történik, a túrát vezető személynek nem kötelező képzettséggel rendelkeznie.

Tovább a részletes válaszra >>

• 7. Ittasan szabad-e lovagolni, lovas kocsit hajtani?

A lovaglás és fogathajtás – amennyiben ez a tevékenység közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton történik – közlekedésben való részvételnek számít. A KRESZ vonatkozó rendelkezése szerint: „aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon”.

Mivel a fogat járműnek minősül, a fogatot hajtó személy nem vehet rész a közúti közlekedésben, ha szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van (legyen az a legcsekélyebb mennyiségű is).

A lovasokkal azonban más a helyzet. Mivel a lovas is vezetőnek minősül, neki is úgy kell a közúti közlekedésben részt vennie és közlekednie, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon, valamint képes legyen az állat irányítására. Ez a kitétel akkor is vonatkozik a lovasra, ha az egyáltalán nem fogyasztott alkoholt.

Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely kategorikusan tiltaná az ittasan történő lovaglást. Azonban ha a lovas alkoholos befolyásoltsága olyan mértékű, hogy a személy- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, másokat közlekedésükben indokolatlanul akadályoz vagy zavar, akkor az már szabályszegés. Amennyiben az elfogyasztott alkohol miatt, vagy egyéb oknál fogva van olyan állapotban (begipszelt kéz-láb, testi fogyatékosság stb.), hogy a lovas nem képes az állat biztonságos irányítására vagy állapota miatt mások személy- és vagyonbiztonságát veszélyezteti, szintén megsértheti a közúti közlekedési szabályait. Tehát ha a lovas ránézésre jól láthatóan ittas és nem alkalmas a ló irányítására, de nincs közvetlen veszélyhelyzet, mert például az elhagyatott földúton nincs is forgalom, illetve az „okos lovacska” lépeget vele hazafelé, még mindig kimeríti az említett szabálysértés fogalmát.

Abban az esetben viszont, ha egy ittas fogathajtó vagy lovas súlyosabb eredménnyel, következményekkel járó balesetet idéz elő, akár a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény miatt is felelősségre vonható.

Tovább a részletes válaszra >>

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az Országos Rendőr-Főkapitányság
részletes válaszai:

• 1. Személyi igazolványt (útlevelet) jogosítványt szükséges-e magánál tartania a lovasnak?

A személyazonosító okmányokkal és a személyazonosság igazolásával kapcsolatos kérdéskörben az alábbi jogszabályok fogalmaznak meg – lovasokra is vonatkozó – rendelkezéseket.

A személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet 31. § (1) bekezdés szerint „az érvényes személyazonosító igazolványt a magyar állampolgár, a bevándorolt, a letelepedett, a menekült és az oltalmazott jogállású személy köteles sértetlenül megőrizni, jogszabályban meghatározott esetekben és módon – felhívásra – bemutatni, a visszavonás elrendelésekor vagy a jogosultság megszűnésekor, illetve az új, állandó személyazonosító igazolvány kiadásakor a személyazonosító igazolvány átvételére jogosult hatóságnak leadni.”.

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 29. § (2) bekezdésében foglaltak szerint „az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosságot – a személyazonosító igazolványon túl – minden olyan hatósági igazolvány igazolja, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat. Az igazoltatott kizárólag ezen okmányok egyikének bemutatására kötelezhető. A rendőr más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként.”.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. LXVI. törvény 29. § (4) bekezdés alapján „a polgár személyazonosságát – a személyazonosító igazolványon túl – az érvényes útlevél vagy a kártyaformátumú vezetői engedély igazolja. A személyazonosítás céljából – jogszabályban meghatározott kivételekkel – a polgár nem kötelezhető más okmány bemutatására.”.

A fenti jogszabályok rendelkezései nem mondják ki konkrétan, hogy a személyazonosító okmányt a polgároknak maguknál kellene tartaniuk, de rendelkeznek arról, hogy az intézkedő rendőr felszólítására kötelesek személyazonosító adataikat hitelt érdemlően igazolni. Személyazonosító adatok hitelt érdemlő igazolására a személyazonosító igazolvány, az érvényes útlevél és a kártyaformátumú vezetői engedély alkalmas, a rendőr ezeket fogadja el intézkedése során.

Az Rtv. rendelkezései alapján a személyazonosság igazolására elfogadható továbbá más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy igazolása is, de ezt csak lehetőségként fogalmazza meg a jogszabály az intézkedő rendőr részére, aki az intézkedés körülményeit mérlegelve dönthet úgy, hogy elfogadja-e a harmadik fél ilyen irányú nyilatkozatát.

• 2. Érvényes lóútlevelet (érvényes oltásokkal és vérvizsgálattal) szükséges-e magánál tartania?

Arról, hogy mikor kell az azonosító okmánynak a lovakkal közlekedő, illetve azokat hajtó személynél lennie a 90/426/EGK és a 90/427/EGK tanácsi irányelveknek a lófélék azonosítási módszereinek tekintetében történő végrehajtásról szóló, a Bizottság 504/2008/EK rendelet IV. fejezet 13. cikke az alábbiak szerint rendelkezik:

„(1) Az azonosító okmány mindenkor elkíséri a törzskönyvezett, valamint a tenyésztésre és termelésre szánt lóféléket.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve az azonosító okmánynak nem kell elkísérnie a szóban forgó bekezdésben említett lóféléket abban az esetben, ha:

• a) azokat istállóban tartják vagy legeltetik, és az állattartó késedelem nélkül be tudja mutatni az azonosító okmányt;

• b) azokat ideiglenesen lábon szállították;

I. a tagállamon belüli gazdaság közelében találhatók, és így az azonosító okmányt három órán belül be lehet mutatni, vagy

II. a lófélék vándorlegeltetése alatt a nyári legelőkre, illetve a nyári legelőkről; az azonosító okmány az indulási gazdaságban mutatható be;

• c) nincsenek elválasztva és kísérik az anyaállatukat vagy a nevelőkancát;

• d) lovasversenyre vagy eseményre készítik fel őket vagy ehhez kapcsolódó teszten vesznek részt, ami miatt el kell hagyniuk a verseny vagy esemény helyszínét.

A Bizottsági rendelet értelmében tehát, amennyiben a mozgatás során az állatot nem kíséri az útlevél, akkor legfeljebb 3 órán belül be kell tudni mutatni. A lóútlevélnek az állat tartási helyén kell fellelhetőnek és az ellenőrök számára bemutathatónak lenni. Tehát, ha a lófélét a tulajdonos bértartásban más tenyészetében tartja, akkor az útlevélnek a tartónál kell lennie.

A lófélék egyedeinek azonosításáról szóló 110/2013 Korm. rendelet 14.§ (4) bekezdése értelmében: „Amennyiben a hatósági ellenőrzés során a NÉBIH vagy az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság jelöletlen vagy lóútlevéllel nem rendelkező lófélét észlel, az egyedet forgalmi korlátozás alá helyezi és elrendeli a lóféle megjelölését, az állattartót pedig az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény vagy az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény alapján bírsággal sújtja.”

A NÉBIH az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 44.§, mint tenyésztési hatóság, valamint az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 33.§-ban foglaltak alapján hatósági ellenőrzést tarthat minden olyan helyen, ahol a törvény hatálya alá tartozó állatfajt tenyésztenek, tartanak, forgalmaznak. Az ellenőrzést megelőzően azt legfeljebb 48 órával bejelenti és azt a tenyészetben a vonatkozó azonosítási és nyilvántartási előírások betartásával kapcsolatban tartja. Nem tiszte a túra-/tereplovasok ellenőrzése.

• 3. Aszfalt-, illetve földúton is szabadon közlekedhetünk-e lóval?

A közúti közlekedésben való részvétel szabályait a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) határozza meg. Fontos elhatárolni, hogy hol vesz részt a közlekedésben a lóháton vagy állati erővel vont járművön (a továbbiakban: fogat) közlekedve a lovat hajtó (vezető) személy, mivel a KRESZ 1. § szerint „a rendelet Magyarország területén levő közutakon és közforgalom elől el nem zárt magánutakon folyó közlekedést szabályozza”, tehát a közlekedéssel kapcsolatos szabályozás csak ezekre az utakra terjed ki. Így a közútnak és közforgalom elől el nem zárt magánútnak nem minősülő erdei és egyéb utakon, ösvényeken, mezei csapásokon, legelőkön stb. történő közlekedésre nem vonatkozik a KRESZ.

A KRESZ 62. § rendelkezik az állatok közutakon és közforgalom elől el nem zárt magánutakon történő hajtásáról, vezetéséről, mely szerint:

„(1) Állatot szorosan az úttest szélén kell hajtani, illetőleg vezetni; ha azonban ez a forgalmat lényegesen akadályozná, az állattal a leállósávra, illetőleg az útpadkára kell lehúzódni.

(2) Az úton állatot olyan személy hajthat, illetőleg vezethet, aki az állatot irányítani képes és meg tudja akadályozni azt, hogy az állat a személy és vagyonbiztonságot veszélyeztesse. Az állatok csoportos hajtásához annyi hajtó szükséges, amennyi e feltételek teljesítéséhez elegendő. Az állatot hajtónak, illetőleg vezetőnek – ha a lakott területen kívüli út úttestjén vagy leállósávján tartózkodik – éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie.

(3) Vasúti átjárón állatokat csak kisebb – legfeljebb 10 állatból álló – csoportokban szabad áthajtani.

(4) Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között az állat, illetőleg állatcsoport bal oldalán előre fehér vagy sárga fényt, hátra piros vagy sárga fényt adó, a járművek vezetői által kellő távolságból észlelhető lámpát kell vinni.

(5) Tilos

• a) főútvonalon állatot hajtani, illetőleg vezetni, kivéve ha más út (útszakasz) nem áll rendelkezésre;

• b) állati erővel vont jármű bal oldalához és más járműhöz állatot, valamint állati erővel vont jármű után kettőnél több állatot kötni;

• c) állatot az úton őrizetlenül hagyni, kivéve ha oly módon megkötötték, hogy elindulni ne tudjon.”.

A KRESZ 63. § (1) bekezdés alapján „Aki a közutat vagy a közúti jelzést megrongálta, beszennyezte vagy a közútra a közlekedés biztonságát, zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat juttatott, köteles a keletkező veszély elhárításáról gondoskodni, illetőleg ameddig az nem lehetséges, a veszélyről a közlekedés többi résztvevőjét tájékoztatni.”.

A KRESZ 1. számú függelék III. A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak között meghatározza, hogy „Vezető: az a személy, aki az úton járművet vezet, vagy állatot hajt (vezet).”. Így a lóháton közlekedő, a lovat onnan hajtó személy is vezetőnek minősül.

Fenti szabályozásra tekintettel megállapítható, hogy amennyiben a lovas közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton lovagol tekintet nélkül arra, hogy szilárd burkolatú, illetve földútról beszélünk, közlekedhet a KRESZ szabályainak megtartása mellett. A közlekedésben való részvétel során, mint a közlekedés résztvevője, az állat, illetőleg a fogat hajtójaként (vezetőjeként) nem veszélyeztetheti mások életét és vagyonát, továbbá a szükséges esetben gondoskodni kell a megfelelő kivilágításról is.

A személynek, aki az állatot felügyeli, képesnek kell lennie arra, hogy az állatot irányítsa, valamint folyamatos felügyeletet kell biztosítania. Amennyiben az állattal való közlekedés során az utat vagy annak tartozékait beszennyezi, köteles azt megszüntetni vagy gondoskodni annak megszüntetéséről. Fontos kiemelni, hogy a lovasnak tilos főútvonalon közlekednie, ez alól kivételt képez az az eset, amikor más út nem áll rendelkezésére.

• 4. A lovagláshoz, lovaskocsi, illetve fogat hajtásához szükség van valamilyen jogosítványra?

A KRESZ 4. § (1) bekezdés a) alpontja szerint: „járművet az vezethet, aki a jármű vezetésére jogszabályban meghatározott, érvényes engedéllyel rendelkezik, és a jármű vezetésétől eltiltva nincs”.

A KRESZ 4. § (3) bekezdése értelmében „a KRESZ 4. § (1) bekezdésben említett engedélyt a vezetőnek vezetés közben magánál kell tartania.”.

A KRESZ általi szabályozást figyelembe véve megállapítható, hogy a lovasnak nem kell rendelkeznie semmilyen vezetésre jogosító hatósági engedéllyel, amennyiben lóval lóháton vesz részt a közlekedésben. Ebben az esetben a 3. kérdésre adott válasz az irányadó.

A fogat a KRESZ-ben mint jármű került megfogalmazásra, így azok közlekedésben való részvételének személyi feltételéül jártasság szükséges, ezért legalább hajtási engedéllyel kell rendelkeznie annak, aki fogattal kíván részt venni a közlekedésben. A vezetésre jogosító engedélyt a fogathajtónak magánál kell tartania. Természetesen itt is figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a közforgalom elől elzárt magánúton történő közlekedésre a KRESZ szabályai nem terjednek ki.

A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. melléklete szerint állati erővel vont jármű a „K”, „T”, „M”, „TR” és „V” nemzeti kategóriájú érvényes hatósági engedéllyel hajtható (vezethető).

• 5. Szükséges valamilyen védőöltözet viselete?

Jelenleg jogszabály nem határozza meg, illetve nem teszi kötelezővé, hogy a lovas hobbi szinten űzött lovaglás közben védőfelszerelést viseljen, azonban lovardában a lovas edző, a lovasoktató, terepen a túravezető megkövetelheti a védőfelszerelések viselését. Lovas sporton belül, a különböző sportágak versenyszabályzatai tartalmazhatnak előírásokat a különböző védőfelszerelések viselésével kapcsolatban.

• 6. Amennyiben több lovas indul együtt terepre, szükséges, hogy valamelyikük rendelkezzen lovas túravezetői, vagy más hasonló végzettséggel?

A lovas szolgáltató tevékenységről szóló 14/2008. (XII. 20.) ÖM rendelet alapján, ha a csoportos tereplovaglás kereskedelmi szolgáltatás keretében történik, akkor e rendelet szabályai határozzák meg, hogy milyen képesítésű személynek kell a túrát vezetnie. A tevékenység ellenőrzése nem a rendőrség hatáskörébe tartozik. Abban az esetben, ha a kérdésben szereplő tevékenység nem kereskedelmi szolgáltatás keretében történik, a túrát vezető személynek nem kötelező képzettséggel rendelkeznie.

• 7. Ittasan szabad-e lovagolni, lovas kocsit hajtani?

A lovaglás és fogathajtás – amennyiben ez a tevékenység közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton történik – közlekedésben való részvételnek számít, ezért ezekre az alább ismertetett szabályozás érvényes.

KRESZ 4. § (1) bekezdés c) alpontja alapján „járművet az vezethet, aki a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.”

Míg a fogat hajtójára, mint jármű vezetőjére egyértelműen vonatkoznak azok a szabályok, amelyekben a jármű, illetve a jármű vezetője megfogalmazás szerepel, addig a lovat a jogalkotó nem tekinti járműnek, így a lovasa sem járművezető. Ebből az következik, hogy a fenti rendelkezés az előbbire igen, az utóbbira viszont már nem vonatkozik.

A KRESZ 62. § (2) bekezdés értelmében „az úton állatot olyan személy hajthat, illetőleg vezethet, aki az állatot irányítani képes és meg tudja akadályozni azt, hogy az állat a személy és vagyonbiztonságot veszélyeztesse.”.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 224. § (1) bekezdése szerint „Aki a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendeletben (a továbbiakban: KRESZ) meghatározott közúti közlekedés szabályait megszegi, ha a 217–222. §-a szerinti szabálysértés nem valósul meg, szabálysértést követ el.” (Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése).

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (A továbbiakban: Kkt.) 20. § (1) bekezdés k) pont kd) alpontja értelmében „a járművezető szervezetében a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol tilalmára („ittas vezetés”) vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.”.

A fentiekből kitűnik, hogy a fogatot hajtó személy nem vehet rész a közúti közlekedésben, ha szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van (legyen az a legcsekélyebb mennyiségű is), mivel a fogat, mint azt már fentebb láttuk, járműnek minősül. Amennyiben mégis így venne részt a közlekedésben, és más súlyosabb cselekmény nem valósul meg, az elfogyasztott alkohol mértékétől függően a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést, vagy a Kkt. felhatalmazása alapján közigazgatási bírsággal sújtható szabályszegést valósít meg.

A KRESZ 3. § (1) bekezdés c) alpontja szerint: „aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon”. E rendelkezés vonatkozik a lóháton közlekedő személyre is, mivel ő is vezetőnek minősül, így neki is úgy kell a közúti közlekedésben részt vennie és közlekednie, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon. A lóháton közlekedő személyekre vonatkozóan nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely esetükben kategorikusan tiltaná a szeszes ital fogyasztásából eredő befolyásolt állapotban történő lovaglást, azonban ha ez a befolyásoltság oly mértékű, hogy a személy- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, másokat közlekedésükben indokolatlanul akadályoz vagy zavar, akkor az előbb említett jogszabályi helybe ütközően történik a szabályszegés. Ebből az a következtetés vonható le, hogy ha a lovas lóháton vesz részt a közlekedésben, úgy kell közlekednie, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, és olyan állapotban kell lennie, hogy képes legyen az állat irányítására. Ez a kitétel akkor is vonatkozik a lovasra, ha az egyáltalán nem fogyasztott alkoholt.

Amennyiben az elfogyasztott alkohol eléri azt a szintet vagy egyéb oknál fogva van olyan állapotban (begipszelt kéz-láb, testi fogyatékosság stb.), hogy a lovas nem képes az állat biztonságos irányítására vagy állapota miatt mások személy- és vagyonbiztonságát veszélyezteti, szintén megvalósíthatja a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést. Köznyelven fogalmazva, ha a lovas ránézésre is jól láthatóan ittas és nem alkalmas a ló irányítására, de nincs közvetlen veszélyhelyzet, mert például az elhagyatott földúton nincs is forgalom, illetve az „okos lovacska” lépeget vele haza felé, még mindig kimeríti az említett szabálysértés törvényi tényállását.

Figyelemben kell venni a Szabs. tv. 219. § (1) bekezdésében megfogalmazott „a közúti közlekedés rendjének megzavarása” elnevezésű szabálysértés elkövetési magatartásait is, mely szerint „aki a közúti közlekedés szabályait megszegi és ezzel másnak vagy másoknak életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy könnyű testi sértést okoz, szabálysértést követ el.”.

Abban az esetben viszont, ha a szeszes ital fogyasztásból eredő befolyásolt állapotban lévő fogathajtó vagy lóháton utazó lovas súlyosabb eredménnyel, következményekkel járó balesetet idéz elő, és ez a baleset közúton és közforgalom elől el nem zárt magánúton történik (a kivételt lásd lentebb), cselekménye akár olyan, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)  XXII. fejezetében felsorolt közlekedés biztonsága elleni bűncselekményeket is megvalósíthat, mint például:

Btk. 234. § szerint minősülő közúti veszélyeztetést, melynek (1) bekezdése szerint „aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés

• a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,

• b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,

• c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

• d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.”.

Továbbá a Btk. 235. § szerint minősülő közúti baleset okozását, melynek (1) bekezdése szerint „aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A Btk. 240. § (1) bekezdése az elkövetés helyét bizonyos esetben kiterjeszti, mivel „a közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz legalább súlyos testi sértést vagy halált.”. Ebben az esetben a fenti bűncselekményeket nem csak közúton és közforgalom elől el nem zárt magánúton lehet elkövetni, például, ha egy ittas fogatvezető behajt egy rendezvény zárt területére, és ott súlyos testi sérüléssel, vagy halállal járó balesetet okoz.

A fentieket figyelembe véve megállapítható, hogy a fogat vezetője és a ló lovasa a bekövetkezett eredménytől függően akár bűncselekmény miatt is felelősségre vonható.