Márciustól rendszeressé válik a lovasrendőrök jelenléte a budai hegyekben – tudatta a Pilisi Parkerdő Zrt. szerdán az MTI-vel.
Azt írták, a Készenléti Rendőrség, a II. Kerületi Rendőrkapitányság és a Pilisi Parkerdő együttműködésében járőröző rendőrök elsősorban a főváros leglátogatottabb erdeiben, például a védett Hárs-hegyen segítik az erdő természetes állapotának megőrzését, illetve a természetjárókat, kutyasétáltatókat, kerékpárosokat és gyalogosokat, hogy konfliktusmentesen élvezhessék az erdei kikapcsolódást. Hangsúlyozták, hogy a járőrök segíteni és tájékoztatni érkeznek az erdőbe, nem céljuk a büntetés.
Megjegyezték, hogy a természetjárók közötti konfliktusok legnagyobb része két egyszerű szabály betartásával orvosolható, és a járőrök elsősorban ezekre hívják fel a figyelmet: a kutyasétáltatók jogszabályban előírt kötelessége, hogy az erdőben kedvencüket minden esetben pórázon sétáltassák. Az erdőben kerékpározókat pedig arra figyelmeztetik a rendőrök, hogy sporteszközük járműnek minősül, ezért a jogszabály értelmében védett természeti területen – a Budai-hegység nagy részén, így a Hárs-hegyen is – csak a kijelölt kerékpárutakon közlekedhetnek – áll a közleményben.
A nyúlkölcsönzés a megoldás! Kérjük ne vegyen élő nyuszit ajándékba!
Húsvét után az állatkertek, menhelyek, illetve parkok, erdők megtelnek megunt nyuszikkal – és ez így megy évről évre, hiába fogadkozik a legtöbb szülő, hogy ő aztán nem engedi, hogy a gyerekei pár nap elteltével megfeledkezzenek az etetésről, almozásról.
A kép illusztráció
A tapasztalat az, hogy a kisgyerekek bizony hamar újabb kedvencet találnak maguknak, és a szülők sem bírják az állattartással járó anyagi terhet. A nyúl átlagos élettartama 6-7 év, maximálisan 12 év körül van! Komolyan be akar fogadni ilyen hosszú időre egy előbb pici és aranyos, később viszont már egyre nagyobb, és elég különc állatot?
A szabadba való elengedést a szülők humánus megoldásnak vélik, de egyáltalán nem az! A nyulak nem tudják megvédeni magukat, prédává válnak vagy egy autó kerekei alatt végzik. És az is szomorú tapasztalat, hogy sok kisnyúl, kiscsibe végzi a kukában, mert agyonszeretgették, az állatot túl sok stressz érte, nem megfelelő élelmet adtak neki, és ezzel a halálát okozták.
Évente 200-250 nyúl végzi szerencsétlen módon az utcán, esetleg pusztul el a gondoskodás hiánya miatt.
A Fehérkereszt Állatvédő Liga kéri az embereket, hogy ne ajándékozzanak élőállatot, vegyenek inkább plüss nyuszit! Készüljenek családi programokkal, fessenek tojást, menjenek játszóházba, állatkertbe…
A Fővárosi Állatkert idén sem fogadja be a megunt nyulakat. Azt javasolják a húsvéti nyúlvásárláson gondolkodó embereknek, fontolják meg, hogy tudnak-e tartósan, a jó gazda gondosságával eljárni a nyúltartás során, betartva az állatvédelmi törvényben rögzített szabályokat is!
“Az utolsó olyan években, amikor az Állatkert még befogadta a húsvéti nyuszikat, főként olyanok éltek ezzel a lehetőséggel, akik eleve azért nem foglalkoztak az állattartás felelősségének kérdésével, mert kifejezetten számoltak azzal, hogy az ünnep után a nyulakat – és ezzel a felelősséget is – úgymond „lepasszolják” az állatkertnek. Az állattartáshoz való ilyen hozzáállást azonban nem áll szándékunkban bátorítani” – olvasható a Fővárosi Állatkert honlapján.
Az intézmény nagyszombaton, illetve húsvét vasárnapján vagy hétfőjén is várja a látogatókat, a Parasztudvarban 9 és 17 óra között a háromnapos ünnep valamennyi napján felelevenítik a húsvéti ünnepkörben megjelenő szokásokat, játékokat. Lesz kézműves foglalkozás tojáspingálással és gyapjúbárány készítéssel, tojásjáték tojásdobással és tojásgurítással. Vasárnap és hétfőn zenés-táncos hagyományőrző felvonulások emelik a hangulatot, s a bátrabbak részt vehetnek a locsolkodásban és a játékos vesszőzésben.
Az Állatkert – és a Fehérkereszt Állatvédő Liga is – arra buzdítja az állatbarát kisgyermekeket és szülőket, hogy fogadjanak örökbe jelképesen egy nyulat az állatkertben, simogassák és etessék azt.
Nagyon örülnénk neki, ha egyre több állatkereskedés, állattenyésztő vállalkozna arra, hogy kölcsönbe ad nyulat a húsvéti ünnepekre.
Egy aranyos plüssnyuszi pedig szintén nagy örömöt tud okozni a gyermeknek, még alvótársnak is beválik.
Európában egyébként nem szokás, hogy élő nyulat ajándékozzanak Húsvétra.
A Fehérkereszt Állatvédő Liga azt szeretné, ha állatkínzásnak minősítenék a közterületen történő nyúlárusítást – ezzel elejét lehetne venni annak, hogy tárgyként, húsvéti kellékként bánjanak egy élőlénnyel. Sok kisnyulat rendkívül korán választanak el az anyjától, nem is biztos, hogy életben maradnak. Ráadásul zsúfolt ketrecekben, dobozokban árusítják őket – mivel van rájuk kereslet a szülők részéről.
Jó lenne, ha a szülőkben is tudatosulna: a tenyérnyi méretű kisnyusziból egy éves korára akár hat kilós példány is lehet, ráadásul természetes élőhelyén félénk, gyanakvó, a nyugalmat szereti. Ha zajos környezetben él, az őt ért stressz miatt a környezetére és magára káros tulajdonságokat vesz fel, éjjel zajt csap, a rácsot “pattogtatja”, a lakásban károkat okoz. Tudták, hogy a nyúl emelgetéskor rúgkapálásával komoly sérüléseket is okozhat a gyereknek?
Éljünk a mában, éljünk állatvédőként – tartsuk tiszteletben az állatok jogait is!
Egy magyar és svéd tudósokól álló kutatócsoport úgy tűnik
megtalálta az egyik valószínű választ erre a kérdésre
E kérdésre korábban már több elmélet is született. Van, amelyik szerint a csíkos mintázat a ragadozókkal szembeni védekezést segíti elő, mások szerint a zebrák hőszabályozásában játszik szerepet, és még sorolhatnánk. A legelfogadottabb és eddig az egyetlen kísérletileg is alátámasztott hipotézis szerint a fekete-fehér csíkok védelmet jelentenek a cecelegyek ellen.
A nőstény böglyöknek az emlősök vérére van szükségük a petéik érleléséhez, vérszívásukkal veszélyes kórokozók hordozói és terjesztői lehetnek, valamint nyugtalanítják a legelő állatokat. Petéiket vizek közelében rakják le, lárváik vízben vagy nedves talajban tudnak csak fejlődni. Hogy a nőstény és hím böglyök megtalálják a szaporodáshoz szükséges vizeket, a vízről visszaverődő vízszintes poláros fényt keresik, követik. E reakciójukat polarotaxisnak nevezzük.
A fény lineáris polarizációja a böglyöket a gazdaállatok megtalálásában is segíti, hiszen az ő szőrükről is ilyen fény verődik vissza. Ennek köszönhetően a fehér (szaknyelven szürke) színű lovakhoz kevésbé vonzódnak, mint a sötét (fekete vagy barna, azaz pej) szőrzetű lovakhoz. A zebrák fekete-fehér csíkos kültakarója pedig egyfajta átmenetet képez az egyszínű fehér és fekete között.
A kutatás alatt több kísérlettel próbálták megvizsgálni, miként hatnak a böglyökre a fekete és fehér szín különböző variánsai. A kísérletek egyike alatt négy különböző színű (barna, fekete, fehér és egy zebracsíkos) lómakettet állítottak fel egy lovas tanya közelében, melyek felületét ragacsos anyaggal vontak be, majd megszámolták a makettekre ragadt böglyöket. A fekete és a barna lómakett vonzotta a legtöbb böglyöt. A fehér már sokkal kevésbé volt népszerű e kellemetlen vérszívó legyek körében, míg a fekete-fehér zebracsíkos makett vonzotta a legkevésbé a böglyöket. Bebizonyosodott tehát, hogy a zebrák mintázata minimalizálja e hívatlan vendégek számát.
Megemlítendő továbbá, hogy a zebrák csíkjainak sűrűsége a fejükön és lábaikon a legnagyobb, e testtájak gyakorlatilag nem is vonzzák már a böglyöket. A fejen található számos érzékszerv (szemek, fül, nyelv, orr, száj) elengedhetetlenek a zebrák túléléséhez, a lábaknak pedig fontos szerepük van a menekülésben. Így érthető, hogy e testrészek miért is vannak a bögölytaszító sűrű csíkozásukkal még jobban bebiztosítva e vérszívók ellen.
Azon lótulajdonosoknak, akiknek lovai sötét színűek és rosszul tűrik a böglyöket, ajánlott, hogy takarják le őket egy vékony, matt fehér légytakaróval, ami csak gyengén poláros vagy polarizálatlan fényt ver vissza, s ennek köszönhetően kevesebb böglyöt vonz. A zebrás kutatási eredmények szerint most már azt is tudjuk, hogy még a fehér légytakarónál is jobban véd a böglyök ellen a fekete-fehér zebracsíkos takaró.
Dr. habil. Horváth Gábor, egyetemi docens
2012.02.24.
Frissítve: 2023.03.31.
Fotó: Canva
A hétvégen zajlott az amatőr és az ifjúsági díjugratók fedeles döntője Szilvásváradon, a Lipicai Lovasközpontban.A három napon át tartó bajnokságon a gyermek, az ifjúsági, a fiatal lovas illetve az amatőr kategória lovasai versengtek egymással Erdélyi Magdolna, nemzetközi pályaépítő taktikás pályáin.
A több mint 400 startot számlaló versenyen nem csupán a díjugratásé volt a szerep, a szombati napon az ugró számok mellett, egy izgalmas ride & drive versenyszám is kiírásra került, mely hűen a helyszínhez lipicia fogatok részvételével zajlott. A díjugratás és fogathajtás kombinációjával zajló versenyszámra 6 nevezés érkezett, a látványos verseny győzteseként pedig Koncz Kincső és csapata került ki.
Vasárnap zajlottak mind a négy kategória döntői. Elsőként a gyerek kategória lovasait láthattuk 115cm-en. A kategória győztese a Szotyori Nagy Kristóf és Baumann Bori tanítványa, Nagy Zsófia lett Victory Blue PS nyergében, aki mindhárom nap hibátlan pályát lovagolt. Őt követte Petes Maja Donna Dorenaval, majd Krepcsik Lara Hermitage de la Motte nyergében.
Az ifjúsági lovasok kategóriájában 16 lovaglást láthattunk a döntő napján, majd egy izgalmas összevetést a dobogós helyezésekért. A bajnoki címet végül Németh István tanítványa, Benedek Adél szerezte meg La Digue 5 nyergében, aki mind a három nap hibátlan pályát lovagolt. A dobogó második fokára Tavasi Eszter és Chavoltus került, Bódai Hanna és Calciano pedig bronzérmes lett.
A hétvége legmagasabb versenyszáma a fiatal lovasok döntője volt 135 centiméteren. A vasárnapi döntőre csupán egy lovas, a Diósgyőri Vtk versenyzője, Lukács Loren és Edward Z jutott be hibapont nélkül, aki egy remek pályával a kategória győztese is lett. Őket követte Kisgergely Kata Csenge és Bizar Vdl párosa, majd a dobogó harmadik fokáért zajló összevetés leggyorsabb lovasa Kovács Noémi és Gut Neuenhofs Corlypso.
A legnépesebb mezőny az amatőr kategóriába gyűlt össze, ahol az elődöntő 40 lovasából 29-en jutottak be a vasárnapi döntőbe. Az első 6 helyért zajló összevetésben végül a Horváth Lovassport Egyesület lovasnője, Fekete Luca győzedelmeskedett Arianeval egy gyors, hibátlan pályával. Őt követte Enrédi Tekla Chupanadlival, majd Varnyú Lilla és Diamond párosa.
szöveg és képek: Somogyi Tímea | Lovasok.hu
2023.03.30.
Rendezte: Steve DiMarco, Grant Harvey, Dean Bennett
2007-, kan. sorozat
Szereplők:
Amber Marshall (Amy Fleming)
Michelle Morgan (Samantha Louise ‘Lou’ Fleming)
Shaun Johnston (Jack Bartlett)
Graham Wardle (Ty Borden)
Jessica Amlee (Mallory Wells)
Chris Potter (Tim Fleming)
Nathaniel Arcand (Scott Cardinal)
Cindy Busby (Ashley Stanton)
Jessica Steen (Lisa Stillman)
A Heartland sorozat a lovak és az emberek kapcsolatáról szól. A köztük épült bizalomról, egymás segítéséről, szeretetéről. Illetve az emberek egymás közötti viszonyát mutatja be.
Heartland varázslatos hely a virginiai hegyekben: menedékül szolgál olyan lovaknak, akiket bántódás ért. Itt megtanítják újra bízni az emberekben. Amynek Heartland az otthona, amióta az eszét tudja: kiskorától figyeli, ahogyan édesanyja a lovakkal törődik. A lány örökölte anyja természet adta tehetségét, ért a lovak nyelvén. Amikor egy tragikus baleset mindent megváltoztat, Amynek hinnie kell a csodákban, ahogyan édesanyjától tanulta.
Ide kattintva megnézheted a sorozat első évadának előzetesét angolul.
A nagyvároshoz szokott Carrie-nek édesanyja halála után az apjához kell költöznie egy wyomingi lovastanyára, ahol szokik hozzá a vidéki élethez.
Nemsokára találkozik Flickával, a fekete musztánggal, aki unokatestvérének, Katy-nek a lova volt. Mikor Carrie-t megmarja egy kígyó, Flicka menti meg, és ezután elválaszthatatlanokká válnak.
Az egyik amerikai szövetségi bíróság engedélyezte a klónozott versenylovak regisztrációját. A döntés értelmében a jövőben már klónozott állatok is indulhatnak a lóversenyeken.
Mary Lou Robinson bírónő hétfőn döntött úgy, hogy engedélyezi az amerikai quarter horse tenyésztő szövetségnek (American Quarter Horse Association, AQHA), hogy felvegyék a jegyzékbe a klónozott lovakat is. A Reuters szerint az AQHA lesz az első lótenyésztő szövetség, ami engedélyezte a klónozott lovak nyilvántartásba vételét, noha a Professional Rodeo Cowboys Association már évekkel ezelőtt engedélyezte a klónozott lovak használatát a rodeókon.
Az AQHA ellen tavaly két texasi lótenyésztő is pert indított; ők úgy vélték, a klónozott lovak kizárása a versenyekről megsérti a szövetségi monopóliumellenes törvényeket. Az egyesület azzal érvelt, hogy joguk van kitiltani a klónozott állatokat a versenyekről, mivel magánszervezetként működnek.
Az AQHA adatbázisában több mint 750 ezer állat szerepel, és évente több ezer versenyt rendeznek. Ezeken a versenyeken tavaly 130 millió dollárnyi díjat lehetett nyerni.
Mások azzal érveltek a klónozott lovak jegyzékbe vétele ellen, hogy ez tisztességtelen előnyt biztosítana az állatok számára más lovakkal szemben. A klónozott lovakat ugyanis már a születésük előtt genetikailag módosítani lehet, így elméletileg lehetne olyan lovakat előállítani, amik rövid távon, de igen gyorsan tudnak futni – vagyis úgy, mint egy igazi versenyló.
És a mestereséges termékenyítés?
Az AQHA nagy csalódására a bírónő a két texasi tenyésztőnek, Jason Abrahamnek és Gregg Veneklasennek adott igazat. A szervezet nem fogadta el a bíró érvelését. Az AQHA vezérigazgatója azt mondta, minden jogi eszközt igénybe fognak venni, hogy semmissé tegyék az ítéletet, mert elsősorban a szervezet tagjainak igényeit kell képviselnie.
A felperesek ügyvédje, Nancy Stone ugyanakkor azzal érvelt, hogy az AQHA-nak azért is engedélyeznie kell a klónozott állatok jegyzékbe vételét, mert már most is regisztrálnak más, nem természetes módon, hanem például mesterséges termékenyítéssel fogant állatokat is.
Bár a probléma első pillantásra merőben elméletinek tűnik, az első klónozott ló, Promethea már 2003-ban megszületett.
Sőt, 2006-ban az USA-ban már egy rendkívül sikeres versenylovat, a rodeók sztárját, Scampert is klónozták, de az eddigi szabályozás miatt a klónja nem indulhatott soha versenyen.
A lovas vízisí új távlatokat nyithat meg a lovassportok terén. Kiváló lehetőséget nyújt mind a vízi sportok, mind pedig a lovaglás szerelmeseinek. A következőképp működik.
A lovast és a vízisíelőt egy vontatókötél köti össze. Ezt a nyereghez rögzítik, és ahogy a ló vágtázik, a maga mögött vontatott ember siklik a vízen. Ezt a sportágat egyaránt űzhetjük tengerparton és a folyóknál is, így közel 40 km/h sebességgel tudjuk hasítani a víztükröt.
Működési elve hasonlít a síjöringre. Ez egy skandináv országokból származó sport, lényege, hogy a síelő egy kötélbe kapaszkodik, amelynek a másik végét egy ló, ill. a rajta ülő lovas húzza. A sportág az 1928-as St. moritz-i téli olimpiai játékokon mutatkozott be a nagyvilág előtt. A lovas vízisí gyakorlatilag ennek nyári változataként működik.
Ez a sportág 2005 tájékán jelent meg először. Daniel Fowler-Prime és Matt Smith voltak a világon az elsők, akiket már nem jet-ski vontatott maga után, hanem ló.
Noha a sportág népszerűsége lassan növekszik, de biztosan. Léteznek ugyanis már versenycsapatok és kisebb bajnokságok is az új lovassport szerelmeseinek körében. Azonban a biztonság érdekében számos követelménynek is eleget kell tenni. A kötél maximálisan 250 m hosszú lehet, és a különféle biztonsági eljárásokon túl videó-elemzés is szükséges ahhoz, hogy minden rendben tudjon zajlani.
Természetesen, aki már haladó, különféle trükkökkel teheti még látványosabbá ezt az izgalmas sportot. Te szívesen kipróbálnád?
A történelem egyik leghíresebb lova lett Incitatus (nevének jelentése gyors, sebes), akit a legenda szerint Caligula császár (Kr.u. 37-41) konzulnak, azaz római tisztségviselőnek is kinevezett.
Pontosabban a következőket írta róla egy későbbi történetíró:
“Incitatus nevű lovának – miután az állat nyugalma kedvéért a cirkuszi játékok előtti napon katonaság útján intézkedett, hogy a környék lakossága egy hangos szót se ejtsen – nemcsak márványistállót, elefántcsont szerszámot, bíbor takarót, drágakővel ékes nyakláncot adományozott, hanem egy palotát is, személyzettel, berendezéssel, hogy méltó módon fogadhassa a nevében meghívott vendégeket; mint mondják az volt a szándéka, hogy konzullá is kinevezi.”
Egy másik forrás szerint a szolgák arannyal kevert zabbal etették a házi kedvencet. Caligula lovak iránti rajongása nem csak itt érhető nyomon, hiszen privát fogathajtó pályát építtetett magának Rómában.
Ennek ellenére a kutatók nagy része szerint az Incitatusról szóló történet csupán legenda és a történetírók azon törekvését szolgálta, hogy őrült uralkodónak mutassák be Caligulát. Egy másik álláspont szerint viszont Caligula valóban elkövette ezt a tréfát, hogy ezzel példázza mennyire ‘nagyra’ tartja a konzulok tekintélyét és hatalmát.
Hogy igaz-e a történet, az lehet, hogy sohasem fog kiderülni, de valószínűleg sok lótartó szeretné így kényeztetni paciját.
A kutatás alatt több kísérlettel próbálták megvizsgálni, miként hatnak a böglyökre a fekete és fehér szín különböző variánsai. A kísérletek egyike alatt négy különböző színű (barna, fekete, fehér és egy zebracsíkos) lómakettet állítottak fel egy lovas tanya közelében, melyek felületét ragacsos anyaggal vontak be, majd megszámolták a makettekre ragadt böglyöket. A fekete és a barna lómakett vonzotta a legtöbb böglyöt. A fehér már sokkal kevésbé volt népszerű e kellemetlen vérszívó legyek körében, míg a fekete-fehér zebracsíkos makett vonzotta a legkevésbé a böglyöket. Bebizonyosodott tehát, hogy a zebrák mintázata minimalizálja e hívatlan vendégek számát.
