Kezdőlap Blog Oldal 34

Ló nélkül nincs pünkösdi király

Írta:
Lovasok.hu

Ló nélkül nincs pünkösdi király

A Pünkösd elnevezés a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, és a húsvétot követő 50. napon kezdődik számos hagyománnyal, népszokással. A hagyomány szerint pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják. 

A legjellegzetesebb pünkösdi népszokások egyike az ügyességpróbával egybekötött pünkösdi királyválasztás. A pünkösdi király- vagy királynéválasztás Európa-szerte elterjedt szokás volt. A pünkösdi királyválasztásról a középkor óta maradtak fenn beszámolók.

A falu legényei közül versengés (lóverseny, bikafékezés, bothúzás, kakasütés) útján választották a pünkösdi királyt. Hatalma néhol egy napig, de gyakrabban egy évig tartott. Innen az ismert közmondás: „Rövid, mint a pünkösdi királyság.”

A cím persze előjogokkal is járt. Büszke viselője ingyen ihatott a falu kocsmájában, külön meghívás nélkül részt vehetett a lakodalmakon, mulatságokban, kortársai kötelessége volt minden ellenszolgáltatás nélkül őrizni a jószágait. A szokásnak Jókai Mór Egy magyar nábob című regényében is emléket állít.

Egy  19. századi szokásgyűjtemény részletesen leír egy lovasversennyel történő pünkösdi királyválasztást a Dunántúlon. A győztest és lovát virágokkal és szomorúfűzágakkal borították be.

„Egy évig azután őt nevezik pünkösdi királynak. Nem kell pedig hinni, hogy ez csak valami üres czím. Járnak emellé hatalmas kiváltságok. A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos, minden kocsmában ingyen rovása van, amit elfogyaszt, fizeti a község, lovát, marháját tartoznak a társai őrizni, s ha netán valami apró vétséget követne el, azért testi büntetéssel nem illetik. Ilyen nagy úr a pünkösdi király egy álló évig.”

Hasonlóképp zajlott a pünkösdi király választása Pusztaszemesen még az 1940-es években is. A győztest és lovát virággal borították. Végigvágtatott az utcán, tíz-húsz fő lovas kísérte. A lovak nyakán csengő  volt, kanászostorral durrogtattak, rikongattak, kurjongattak.  A pünkösdi királyjelölteknek 5–6 kilométeres távon kellett lovagolniuk, fejükön félig telt borosüveggel táncolni úgy, hogy a teremben méterenként borosüvegek voltak letéve. Akinek sikerült, az lett a pünkösdi király.

Egyes vidékeken a lovasversenyt tekézés és birkózás egészítette ki. Pünkösd volt a legényavatás ideje is: aki átesett a legényavatáson, az udvarolhatott, járhatott kocsmába és bálba.

A pünkösdi királyválasztásnak is – mint a legtöbb népszokásnak – volt gyermekjáték-változata: a fiúgyerekek gallyakat dugdostak le a porba, két fiút befogtak lónak és hajtották a gallyak között és körül, miközben énekelték a „Mi van ma, mi van ma…” kezdetű jellegzetes pünkösdölő éneket. A 20. században a pünkösdi király- és királynéválasztás már csak a gyerekek, kisebb lányok körében volt ismert.

Érdekesség, hogy a “pünkösdi király” jelentését mennyire komolyan is lehet venni. Ferenc Józsefnek a kiegyezés után történő megkoronázása eredetileg pont pünkösd hétfőre esett volna.  De egy élelmes szervező felfigyelt az időpont jelentőségére és – nehogy a király uralkodása is csak “pünkösdi királyság” legyen – pár nappal elhalasztották a jeles eseményt.

Balassi Bálint:
Borivóknak való (részlet)

Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje,
Mindent egészséggel látogató ege,
Hosszú úton járókot könnyebbítő szele!

Te nyitod rózsákot meg illatozásra,
Néma fülemile torkát kiáltásra,
Fákot is te öltöztetsz sokszínű ruhákba.

Néked virágoznak bokrok, szép violák,
Folyó vizek, kutak csak néked tisztulnak,
Az jó hamar lovak is csak benned vigadnak.

Mert fáradság után füremedt tagokat
Szép harmatos fűvel hizlalod azokat,
Új erővel építvén űzéshez inokat.

Ghymes:
Pünkösdre – dalszöveg

Mi van ma? Mi van ma? Piros Pünkösd napja
Holnap lesz, holnap lesz a második napja

A pünkösdi rózsa kihajlott az útra
Én édesem, én kedvesem szakassz egyet róla

Mi van ma? Mi van ma? Piros Pünkösd napja
Holnap lesz, holnap lesz a második napja
Mi van ma? Mi van ma? Piros Pünkösd napja
Holnap lesz, holnap lesz a második napja

Jó legény, jó legény, fogd a ló kantárját
Hogy le, hogy le ne tiporja a pünkösdi rózsát

Mi van ma? Mi van ma? Piros Pünkösd napja
Holnap lesz, holnap lesz a második napja
Mi van ma? Mi van ma? Piros Pünkösd napja
Holnap lesz, holnap lesz a második napja

Hogyha letiporná, kinek is adhatnám
El ne törjön az a rózsa a farsang utolján

Mi van ma? Mi van ma? Piros Pünkösd napja
Holnap lesz, holnap lesz a második napja
Mi van ma? Mi van ma? Piros Pünkösd napja
Holnap lesz, holnap lesz a második napja

Mi van ma? Mi van ma? Piros Pünkösd napja
Holnap lesz, holnap lesz a második napja
Mi van ma? Mi van ma? Piros Pünkösd napja
Holnap lesz, holnap lesz a második napja

Népdal:

Máma van, máma van
Piros pünkösd napja.
Holnap lesz, holnap lesz
A második napja.
András, bokrétás jól megfogd
Lovadnak a zabláját,
Hogy ne tapossa, hogy ne tapossa
A pünkösdi rózsát.

Erre mentek a kisasszonyok
Szép gombos ruhába
Beleléptek véletlenül
Pünkösdi rózsába.
András, bokrétás jól megfogd
Lovadnak a zabláját
Hogy el ne tapossa
A pünkösdi rózsát.

Forrás: netfolk.blog.hu
Kép: Canva
Frissítve: 2023.08.07.

A ló tájékozódó képessége

Írta:
Lovasok.hu

Ornyik Sándor történetei lovas múltjából

A ló tájékozódó képessége

Tudósok és kutatók szerint az ember és a háziasított ló kapcsolata mintegy hat ezer éves. A ló hűen örökítette genetikailag azon tulajdonságait, amelyek az életfeltételeket biztosították.

E létfontosságú elemekből a tájékozódó képességet emelem ki. A megtörtént és írásom tárgyát bizonyító események nem egyediek, mert hasonló eseteket korombeli lovasok is tudnak.

Írásom első főszereplője egy Makó névre hallgató, sötétgesztenye pej, mezőhegyesi-félvér fajta volt. A nyaka bal oldalán a magyar királyi korona besütése látszott, majd ezen számok: 10-1202-24. Abban az időben Csongrád megye tenyészkörzetként a 10-es számot kapta. A következő négyjegyű szám a kanca törzskönyvi száma volt, míg a 24-es szám születés időpontjának utolsó két számát jelentette. Makó élete során 12 csikót nevelt fel és akkor is vemhes volt, amikor 1944. októberében a román katonák elrabolták.

A kanca tulajdonosa id. Ornyik Sándor gazdálkodó volt, akinek földje és tanyája a Nagyrétben a Holt-Tisza partján terült el. A tanya Csongrád várostól 8 km. távolságban üzemelt. Nagyapám a jó termőföldön jövedelmezően gazdálkodott. Családját azzal súlytotta, hogy a borivó barátok társaságát kedvelte.

Csongrád városát Szolnok megye területének egy ma is üzemelő pontonhíd köti össze, mint közlekedési útvonal. A hídon átkelve az első utcát Gőzhajó utcának hívják évszázadok óta. A sarkon az 1900-as években nyitotta meg kocsmáját a Rácz család. Élénk forgalmat bonyolító szórakozó hely volt, mert a legtöbb nagyréti parasztnak jövet-menet útjába esett. Nagyapám a városba járva három lova közül mindig a Makót fogta be egyesbe. A könnyű, falőcsös, kasos kiskocsit egy ló is könnyen húzta. A kocsi bal oldalán egész évben fel volt kötve a viharlámpa. Városból a tanyára menet a Makó hajtószár nélkül is a sarki kocsma elé kanyarodott és megállt. Nagyapám a kötőfékszárat egy fa derekához kötötte, majd a lóra pokrócot terített.

Az ivócimborákkal a bor feletti eszmecsere legtöbbször az éjféli zárásig tartott. A tulajdonos Rácz bácsi az üzletzárás után felsegítette a kocsiderékba Sándor bácsit, aki rögtön el is feküdt a szénán. Ezután a kocsmáros a lovat elhajtotta a pontonhídig, ahol az ügyeletes révész áthajtotta a hídon. Meggyújtotta a viharlámpát, helyére akasztotta a hajtószárat és elindította a lovat. A kanca minden esetben baleset nélkül érkezett a tanyára. A 8 km-es úton kilencszer kellett elfordulnia a helyes irányba. Haza érvén megállt az istálló előtti eperfa alatt és várta, hogy kifogják. Az általam leírtak apám és nagyapám elbeszélésén alapulnak. Egykor mint gimnazista diák nagy figyelemmel hallgattam a lóról szóló történeteket.

Időben tovább haladva az 1970-es évek következnek. Az ópusztaszeri emlékünnepségre minden évben elmentünk fogattal. Amikor a délelőtti hivatalos program véget ért, akkor kezdődött a lovas műsor. A rendező szerv telefonon előzőleg felkért, hogy 9 órára a négyesfogat a Tanácsháza elé érkezzen és vigyem ki az Árpád szoborhoz a minisztert, aki majd az ünnepi beszédet mondja. A helyszínre huszáros pontossággal érkeztem. A cseklészi kocsi elé sallangos magyar szerszámban a Jutka-Aranyos, rudas párként pedig az Alíz-Amál pár volt befogva. A miniszternek tetszett a négyes fogat, mert elmondása szerint még soha sem közlekedett vele. A következő évben tandemet fogatoltam, melynek az első lova Aranyos volt, a két rúd közé pedig a Jutka volt befogva. A TSZ rakodó rámpáján lepakoltunk, befogtunk és ügetésben haladva igyekeztünk a lovas pályára. Úgy hajtottam, hogy útközben hátra nézve a segédhajtóval társalogtam. Egyszer csak meglepődtem, mert a fogat jobbkézre letért és Aranyos megállt a Tanácsháza előtt. A kanca életében egyszer, egy évvel korábban várakozott ugyanitt.

A harmadik esemény lova és a körülmények eltérőek az előzőektől. Derbynek hívták az Orlov apaságú kiváló kancát. Néhai R. B. főmérnök barátom mindig szívesen lovagolta. Ősz volt, a szüret időszaka. Vasárnap lévén főmérnök barátom felnyergelte a Derbyt és kiment a szőlő közé szüretelő barátait meglátogatni. Hogy kedvezzen nekik a homokos dűlő úton felváltva, vezetve lovagoltatta őket. Közülük az egyik „nagy vagány” nem engedte hogy vezessék a lovat, ám ezt Derby kihasználta és beugrott vágtába, majd elhagyva lovasát távozott a helyszínről. A lovászok csak azt észlelték, hogy Derby lovas nélkül érkezett, majd beállt a helyére az istállóba. Senki nem tudta magyarázatát, hogy a kanca kb. 4 km. távolságból milyen útvonalon tért vissza. A szőlők közötti dűlő utak ugyanis a Tiszával párhuzamosak és keresztirányban csak három út vezet. Fontos tudni, hogy a kanca előzőleg a szőlők közötti határrészen még nem járt. A kanca sérülés mentes volt, tehát nem a szőlőkön keresztül közlekedett. Az elszakadt kantárszáron kívül más baj nem történt. A lóról leesett jó barát is csak kisebb sérüléseket szenvedett.

A leírott három esettel érdemileg akartam bizonyítani a ló tájékozódási képességét. Állatorvosok és tudományos kutatók feladata meghatározni, hogy a ló agyának melyik félteke tárolja e különleges tulajdonságot.

Ornyik Sándor
ny. mezőgazda

Forrás: Magyar Lovas Kör
Kép: Canva
Frissítve: 2023.08.07.

Lovas polgárőr

Írta:
Lovasok.hu

Lovas polgárőr

Talán a 150 éves egykori török uralom jelenkori visszatükröződése az a balkáni állapot, mely településeink külterületét jellemzi. Élen jár környezetkárosító tevékenységével a főváros és az agglomeráció.

Budapesti munkalehetőségért felbomlanak a vidéki közösségek. Eladnak mindenüket, hogy valamelyik – még megfizethető – peremvárosban letelepedhessenek. A természethez kapcsolódó gyökerek elszakadnak. Már nincs meg sokukban a vidéki ember föld iránti tisztelete, de nem emelkednek a XXI. században elvárható városi kultúra szintjére sem. Környezetük iránt érdektelenné válva ingáznak naponta a főváros és az alváros között.

Magyarország – megkülönböztetési lehetősége nem lévén – magával vitte az Európai Unióba azon állampolgárait is, akik csak azért mennek ki autóval a település határába, hogy ott feleslegessé vált használati tárgyaiktól, háztartási-, ipari-, kereskedelmi hulladékaiktól megszabaduljanak, netán valamit onnan maguknak beszerezzenek. A mezőőri szolgálatok felszámolásával a Nemzeti Parkok természetvédelmi őrein kívül naponta a határba, rétre, erdőre csak a tereplovasok járnak ki (ha éppen egy elfuserált rendelettel onnan ki nem tiltották még őket).

A ló, a félénk zsákmányállat kiváló megfigyelő. Azonnal észrevesz mindent, ami nem illeszkedik a természetes környezetbe, ráadásul ha az tegnap még nem is volt ott. Ilyen a jó tereplovas is. Lovas tanítványaimnak szoktam mondani, ha valamit nem vesznek észre a terepen – amit egyébként kellett volna – hogy a jó tereplovast az különbözteti meg a sok szerencsétlen nem lovas embertől, hogy fejlett a figyelme.

Dunakeszi város polgárőrségének megalakításától a tagja vagyok. A terepen nem csak terep vagy túravezető lovasként, hanem egyben polgárőrként is lovagolok. Lovas tanítványaim kíséretével a legkülönbözőbb tényekkel, eseményekkel, sőt néha még megmagyarázhatatlan jelenségekkel is találkozunk.

Tények, események, intézkedések pl:
– természetvédelmi területen keletkezett tűzhöz tűzoltókat kellett riasztani,
– agyrázkódást szenvedett terepmotoroshoz mentőt kellett a helyszínre hívni,
– illegálisan szemetet lerakó teherautót tetten értem,
– illegálisan ürítő szippantó kocsik rendszámát sikerült leolvasni,
– lopás miatt körözött személygépkocsit találtam erdőben kerekeitől megfosztva,
– karácsonyfa tolvajt fogtam,
– hátrahagyott nyomok alapján cégeket és magánszemélyeket derítettem fel, akik jelentős környezetszennyezést okoztak,
– rendőrségi üldözésből egérutat nyert kimerült bűnözőket az erdőben kocsiban alva találtam, akiket értesítésemre a rendőrség körülvett és elfogott,
– gépjárművel megközelíthetetlen helyen megélhetési bűnözésként gumi és műanyag szigetelésű kábelek égetésével foglalkozó személyek erdei lakhelyét és égetőhelyét derítettem fel (a réz és alumínium ilyen formában történő kinyerése nagy mértékű mérges gáz kibocsátásával és talajszennyezéssel jár).

Megmagyarázhatatlan jelenségek pl:

– akácfasoron egy fa törzséről és vastagabb ágairól teljes egészében lerobbant a kéreg (feltehetően az előző napi villámlás következtében), de égési nyomok nem voltak,
– transzformátor telep közelében kb. 100 m magasságból fényes gömbről kb. 10 percig időszakosan parázs hullott, majd a jelenség megszűnt,
– kötelék alakzatban fényes gömbök csóvával maguk mögött hangtalanul, magasságtartással, egyenletes sebességgel repültek. (Két nap múlva, ezt a sajtó is közölte, nyugatról keletre haladtak az ország felett végig, észlelték. A „tudományos” magyarázat visszatérő szovjet hordozórakéta maradványokról szólt. A gravitáció fogalmát ismerő átlagpolgár számára a magyarázat megmosolyogtató volt.)

A környezetvédők azt szokták mondani: „A Földet nem őseinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.” Megőrizve kell tehát továbbadni. Testreszabott kötelessége ez a kifinomult figyelmű terep és túralovasnak is – akár polgárőr, akár nem.

Vér Imre
Forrás: Magyar Lovas Kör
Kép: Canva
Frissítve: 2023.08.07.

Gyászhír – Elhunyt Nyúl Zoltán

Írta:
Tanner Eszter

A magyar- és a nemzetközi fogathajtás kiemelkedő személyisége türelemmel viselt, hosszan tartó betegségben hunyt el.

Kétszeres magyar fogathajtó bajnok, kétszeres magyar hajtóderby győztes. 1996 óta tagja a magyar fogathajtó válogatottnak. Hat világbajnokságon indult: 1997, 1999, 2001, 2003, 2004, 2007. Többszörös világbajnok – két csapat arany-, és egy ezüstérem mellett két egyéni világbajnoki bronzérem is fényesen csillog a vitrinjében. A Kecskemét Hírös Lovas Klub versenyzőjét 1999-ben és 2003-ban Bács- Kiskun megye legjobb sportolójává választották. Öt alkalommal lett Bács- Kiskun megye legjobb lovas sportolója. Lovassportban az Év sportolója címet 2003-ban nyerte el. 2001-ben Ballószög díszpolgárává választották.

Zoli! Ugye rengeteg a közös emlékünk?

Mindkettőnket a kecskeméti aranyhomok nevelt; közös edzőtáborok, izgalmas versenyek, melyek hangulatát együtt éltük át. Veled és Zoli öcsémmel együtt állhattunk a világbajnoki dobogó legfelső fokán és hallgattuk könnyes szemmel a magyar Himnuszt.

Számunkra is megnyugtató csapatember voltál, de hogy egyénileg is a legjobbak közé tartoztál, a világbajnoki egyéni érmeid, a donaueschingeni győzelmed, valamint a két-két magyar bajnoki- és derby-győzelmed beszédesen bizonyítja.

Tevékeny és sikeres ember voltál. Miközben a világ legjobbjai közé érkeztél, volt energiád a mezőgazdálkodásra és sikeres fogatlovak tenyésztésére is.

Mindig kiemelted, hogy sikereidnek alapját a biztos családi háttered, feleséged, Kati figyelme, gondoskodása alapozta meg.

Kézzelfogható bizonyítékát adtad annak, hogy az alma nem esett messze a fájától, a rajongva szeretett lányod, a Kiskati a Te fogathajtó nyomdokaidat követte.

A külföldi és a hazai fogatversenyeket sokáig nélküled el sem tudtuk képzelni.

„Elkötelezettség, alázat, kitartás, rengeteg munka és szerencse kell a sikeres fogathajtáshoz” – vallottad és eszerint éltél, cselekedtél.

Tehetséggel és szorgalommal messzire jutottál a fogatvilágban. Példád tovább öregbítette lovassportunk jó hírét. Olyan értékeket hordtál, amelyeket megtartanunk, továbbvinnünk érdekünk és kötelességünk.

Elmentél családtagnak számító kedvenc vezérlovad, a három számban eredményes Dáma után.

Vár a verhetetlen magyar égi fogathajtó csapat.

Érkezz meg közéjük és nyugodj békében.

Lázár Vilmos

Forrás: lovasszovetseg.hu
Kép: Canva
2023.08.07.

Hölle Martin nyerte a hollandiai kettesfogathajtó vk-versenyt

Írta:
Tanner Eszter

Hölle Martin nyerte a péntektől vasárnapig a hollandiai Beekbergenben rendezett kettesfogathajtó világkupa-versenyt.

Csapatának hétfői beszámolója szerint a hétszeres világbajnok Hölle tíz ponttal előzte meg a második helyezett német Dennis Schneiderst az erős, 50 fős mezőnyben. A magyar versenyző a díjhajtást megnyerte, maratonhajtásban pedig negyedik lett. A másik magyar hajtó, Osztertág Kristóf a hetedik helyen végzett.

A hollandiai verseny volt az egyik legfontosabb állomás a szeptemberi világbajnokság előtt, amelynek a franciaországi Le Pin-au-Haras ad otthont, és amelyre Hölle, illetve a magyar csapat is címvédőként készül.

Forrás: MTI

Kép: Canva
2023.08.07.

Szakági események júliusban – Lovastusa

Írta:
Tanner Eszter

Július 14-16. Elmar Lesch edzőtábor, Bábolna

Az edzőtábor folytatása volt a januári, Ludovika Lovardában tartott eseménynek. Olyan lovasok számára volt nyitott az esemény, akik már legalább 1*-os szinten versenyeznek.

Az edzőtáborban 12 lovas, 17 lóval vett részt

A program követte a versenyek felépítését, így pénteken idomító edzések voltak programlovaglással, szombaton terepfeladatokat és vasárnap pedig a díjugratás részfeladatot gyakorolták a lovasok. Pénteken először lelovagolták programjukat a lovasok, amit Hillier Orsolya, nemzetközi színtű díjlovas bíró pontozott, majd Elmar és Orsi is elemezte a látottakat. Ezután Elmar tartott egy korrigáló edzést, melynek végén ismét lelovagolták a programot a lovasok, melyre újra kaptak egy komplett pontozást.

Az edzés egy nagyon jó visszajelzés volt a lovasok számára, hogy mit lát egy bíró és egy edző. A programokról videofelvétel készült, melyet este Elmar részletesen kielemzett a lovasokkal.

Szombaton a nagy meleg miatt kora reggel kezdődtek az edzések. Két páros volt egy csoportban, főleg a vonalak, kombinációk és a vizes akadályban való lovaglás volt fókuszban.

Este vacsora mellett kötetlen szakmai beszélgetésre nyílt lehetőség az edzők és lovasok között.

Vasárnap díjugratás, Elmar melegítette be a lovasokat szintén 2 fős csapatokban, a bemelegítés után komplett pályát ugrottak a lovasok, ahol Elmar a hibás részleteket addig javította, amíg nem sikerült a párosoknak tökéletesen megoldani a feladatot.

Július 20-23. Facimiech, Lengyelország

11 lovas 17 lóval vett részt a versenyen, ahol a nemzetközi „csillagos” számok mellett nemzeti kategóriák is kiírásra kerültek. Ezen a versenyen került megrendezésre a lengyel bajnokság az utánpótlás lovasok és az amatőrök számára is, ennek megfelelően a pályák is elég nehezek, technikásak voltak.

Nagyon kellemes időjárás, egy kiváló létesítmény és jó hangulatú verseny fogadta a lovasokat.

A nemzeti 80 és 100 cm-en indulók számára már csütörtök délelőtt kezdődött a verseny, ők pénteken ugrattak, és szombaton a tereppel zárult számukra a verseny.

A többi kategóriában a „klasszikus” időbeosztás (péntek-díjlovaglás, szombat-terep, vasárnap-ugró) szerint zajlott az esemény.

Általánosságban elmondható, hogy a közel 200 indulót számláló mezőnyben a magyar csapat kiválóan szerepelt, minden kategóriában ott voltak a lovasaink az élmezőnyben, és majdnem minden lovasunk legalább egyik lovával az első 6-ban végzett (minden versenyszámban legalább 20 induló volt, de voltak ennél jóval népesebb mezőnyök is).

A legnagyobb, CCI3* kategóriában született a legjobb magyar eredmény, ahol szoros versenyben Grósz Kata Kantharos BP nevű lován a harmadik helyet szerezte meg, tőle nem sokkal lemaradva pedig Pintér Vanda végzett a negyedik helyen.

Július 22. Mikepércs

A már hagyományosnak mondható mikepércsi verseny sajnálatosan alacsony indulószám mellett zajlott, holott az egynapos helyszínek között Mikepércs azok közé tartozik, ahol nemcsak a 2 legkisebb kategória, hanem az is megrendezésre kerül, ami jó edzéslehetőség lehetne a lovak és lovasok számára.

A szervezők minden évben sokat tesznek azért, hogy a verseny megrendezésre kerüljön. Köszönjük azoknak a lovasoknak, egyesületeknek és edzőknek, akik emelték a verseny színvonalát a részvételükkel!

Külföldön élő lovasaink eredményei

Külföldi lovasaink számára sem múlt el sikerek nélkül a júliusi hónap.

Míg Kaizinger Balázs főként fiatal utánpótlás lovaival ért el szép eredményeket, Tóth Imre pedig Luhmühlenben szerepelt jól második számú lovával, addig Müller Nicolas ismét bizonyította Schwaigangerben CCI3*-S kategóriában elért negyedik helyezésével, hogy ott a helye az idei fiatal lovas Európabajnokságon.

Forrás: military.lovasszovetseg.hu
Kép: Canva
2023.08.07.

Evermeta győzött Hicksteadben

Írta:
Tanner Eszter

Nagy-Britannia CSIO versenyén a hicksteadi füvön, a magyar résztulajdonban lévő Evermeta versenyszámot tudott nyerni.

A 14 éves holland tenyésztésű, sárga, a német Richard Vogellal a nyergében a 145 cm-es, hiba-idős versenyszámban lett első.

A hicksteadi verseny a világ egyik legtradicionálisabb ugró verseny ünnepe, ahol még a 80-as években, angol színekben Túri József győzelmeinek örülhettünk.

Forrás: dijugratoszakag.hu
Kép: Canva
2023.08.07.

Lovak a színpadon

Írta:
Lovasok.hu

Lovak a színpadon

Michael Morpurgo WarHorse (jelentése: háborúban szolgáló ló) című népszerű művét a New London Theatre vitte színpadra. A WarHorse egy elragadó mese bátorságról, hűségről, egy fiatal katona és lova között kialakuló különleges kapcsolatról az első világháború tragédiái közepette.

Az első világháború kirobbanásakor Joey-t, a fiatal Albert szeretett lovát eladják a lovasságnak és Franciaországba hajózzák. Albert persze nem tudja feledni őt, és bár még nem elég idős ahhoz, hogy katonának álljon, veszélyes kalandokba bocsátkozik, hogy hazahozza Joey-t.

A történet mintegy 30 éve a devoni Iddesleigh-ban született meg, amikor a helyi pubban Michael Morpurgo véletlenül szóba elegyedett egy első világháborús veteránnal, aki 17 évesen, lovakkal járta meg a háborút.

A WarHorse több mint kétévi előkészület után került színpadra. A darabban szereplő életnagyságú ló-bábokat a nemzetközi hírű Handspring Puppett Company készítette. Minden egyes ló-bábot három-három ember mozgat, de olyan valósághűen, hogy a néző el is feledkezik arról, hogy bábokat lát. A színészek sokat gyakoroltak valódi lovakkal, hogy a bábokat pontosan úgy kezeljék, mintha hús-vér jószágok lennének.

A WarHorse alkotói a darabbal szeretnének emléket állítani az első világháborúban elpusztult lovaknak. Ez a háború csak brit oldalon több mint egymillió ló életét követelte.

Forrás: http://www.nationaltheatre.org.uk
Kép: Canva
Frissítve: 2023.08.04.

Alexandra Korelova

Írta:
Lovasok.hu

Alexandra Korelova

Született: 1977.08.01., Oroszország
Lakóhely: Nizhniy Novgorod (Oroszország)
Magassága: 167 cm
Súlya: 62 kg

A kép illusztráció

Olimpia 2008

Alexandra Korelova Balagurral 71.40 százalékot teljesített a Nagydíj Speciálban, így bejutott a legjobb öt lovas közé. A Nagydíj kűrben az utolsó csapattal fog indulni, melynek tagjai többek között Anky van Grunsven és Isabell Werth is.

Balagur:

Születési éve: 1990
Neme: mén
Színe: szürke
Fajtája: Orlov ügető

Balagur karrierjét cirkuszi lóként kezdte, majd a rendőrségnél dolgozott 10 éves koráig. Egy díszszemlén figyelt fel rá az egyik legkiválóbb orosz díjlovas, Elena Petushkova. A díjlovas szem rögtön meglátta a ló mozgásában rejlő lehetőségeket, melyek gyönyörű piaffe-ot és passage-t ígértek.

Alexandra Korelova és Balagur pillanatnyilag a világ egyik legmagasabb pontszámait szerző páros.
Edzőjük: George és Monica Theodorescu

Legkiemelkedőbb eredményei:

Helyezés

Versenyszám

Év

Helyszín

Olimpiai részvételek

23

Díjlovaglás – egyéni

2004

Athén

Lovas Világjátékok

27

Nagydíj Speciál

2006

Aachen

Forrás: http://results.beijing2008.cn
Kép: Canva
Frissítve: 2023.08.01.

Fajtaismertető lóvásárláshoz II.

Írta:
Lovasok.hu

Fajtaismertető lóvásárláshoz II.
Világfajták

Azokat a fajtákat, amelyek a világ egész területén elterjedtek, azonos módon tenyésztik és törzskönyvezik őket, világfajtáknak nevezzük.

Az arab telivér

Az egyik legrégebbi lófajtának tekinthető, kialakulásának kezdete Kr.e. 3000-től számítható. Szinte valamennyi ma ismert lófajtának a nemesítője. Eredete Közép-Ázsiáig nyúlik vissza, a fajta kialakulásának helyszíne Perzsia, Mezopotámia, Egyiptom, Észak-Afrika. Tenyésztésének felvirágzása a muzulmán vallással hozható összefüggésbe, és körülbelül a 6-7. századra tehető. Egy évezred múlva – ami idő alatt a mohamedánok szigorúan szelektálták, nemesítették, nagy gonddal tenyésztették az arab lovat – megkezdődött a fajta elterjedése, és a 17-18. századra az egész világon tért hódított. Háborús zsákmányolások, ajándékozások és kereskedelem révén egyaránt terjedt, és népszerűsödött.

Jellemző a fajtára a viszonylag kisebb méret, könnyű csontozat, szépség, nemesség, elegancia. Sokan a világ legszebb lovának tartják az arab telivért. Feje finom, általában csukafej, hatalmas, értelmet sugárzó szemekkel, nagy orrnyílásokkal, széles homlokkal. Bőre finom, alatta látszanak az erek, amely tovább fokozza nemességét. Fülei kicsik, élénk mozgásúak. A nyak középmagasan-magasan illesztett, szépen ívelt, elvékonyodó. Háta rövid feszes, fara gyakran egyenes, farkát jellegzetesen zászlós tartásban hordja. Végtagjai szárazak, acélosak. Mozgása rugalmas, légies, különösen ügetésben megkapó.

Elsősorban távlovaglásban vagy hobbi lóként használatos, de tenyésztik versenylóként is, és egyes országokban (például Lengyelország) ma is versenyeznek arabok a galoppon. A történelem során majdnem minden fajta kialakulásában szerepet kapott nemesítőként. A szépség, az elegancia, a mozgás, az intelligencia, a keménység fokozására vitték be a fajtákba, általában cseppvér-keresztezésként. Mivel igen régi, konszolidált, szilárd genetikai alapon nyugvó fajta, ezért nagy átütő erővel örökít.

Az angol telivér

Egy másik világfajta az angol telivér. Angliában a köztudottan gyors kelta lovak utódai, a galloway lovak a 14. századtól a versenylótenyésztést szolgálták. A lóversenyek terjedésével egyre szigorúbbá vált a szelekció, a legfőbb, szinte egyetlen szelekciós szempont volt: a gyorsaság.

A fajta tenyésztése során három, keleti vérségű mén hozott átütő eredményt; Darley’s Arabian, Godolphin Barb, és Byerly’s Turk. Tenyésztésben való alkalmazásuk a 17-18. század fordulójára tehető. A negyedik, nagy hatású mén Curwen Bay Barb volt. A helyi kancaállomány mellett az alapanyagot az úgynevezett királyi kancák (royal mares) 40 válogatott, elsősorban keleti vérű ménese jelentette. 1793-ban James Weatherby kiadja az első Angol Telivér Méneskönyvet, a General Stud Book-ot, és ezzel lezárták a fajta törzskönyvét. A ma élő összes angol telivér az első Méneskönyvben szereplő 237 kanca és 169 mén utóda.

A fajta külleme: nemes, száraz, általában egyenes profilvonalú, többnyire szép fej, nagy szemekkel és tág orrnyílásokkal. Hosszú, de gyakran egyenes és alacsonyan illesztett nyak. Kifejezett és hátbanyúló mar, dőlt, izmos lapocka, mély, lapos mellkas, egyenes, izmos far. Száraz ízületek, kemény paták. Gyakori lábszerkezeti hiba a franciásság. Mozgása alacsony, tért ölelő, elsősorban lépése és vágtája hosszú, rugalmas. Általában elmondható, hogy a fenti küllemi alakulás többnyire jellemző a fajtára, mégis méretben, színben, küllemben igen nagy változatosságot mutat, hiszen kitenyésztése során a szelekciós szempont elég egyoldalú volt: a gyorsaság.

Ma a lóversenyzés szétágazódása következtében a telivéreknek is több típusa alakult ki, és bizonyos országokban elkülönítve is tenyésztik őket. Más típusú, például a rövidtávú síkversenyekre tenyésztett telivér, illetve a hosszú távú akadályversenyek telivérje.

Hazánkban a telivértenyésztés és a lóversenyzés kialakulása a 19. század végére tehető, Széchenyi István és Wesselényi Miklós munkásságának köszönhetően.  Leghíresebb telivérünk Kincsem, a csodakanca 1874-ben született, és 54 versenyen maradt veretlen, ami máig tartó világrekord. Híres magyar tenyésztésű ménjei a fajtának Imi és Imperiál.

Az angol telivér fajtát szintén nemesítőként alkalmazták nagyon sok lófajta kialakításában, volt ahol cseppvérkeresztezésként, volt ahol majdnem a fajtaátalakító keresztezés mértékéig. Nemességet, keménységet, teljesítményt, gyorsaságot vitt a fajtákba. Túlzott használata viszont nem kívánt túlfinomodáshoz, a csontalap túlfinomodásához vezet, illetve a nem megfelelően kiválasztott egyedeknél az idegrendszeri problémák (esetleges túlfűtöttség) miatt a használhatóság rovására mehet. Ezzel együtt a jól megválasztott telivérek alkalmazása ma is a sportlótenyésztés alapját képezi.

Anglo-arab

Az angol telivér és az arab keresztezéséből kialakult fajta. Igyekszik a két fajta jó tulajdonságait magában egyesíteni.

Legnagyobb fajtatiszta állománnyal Franciaország rendelkezik, de kisebb létszámban szinte mindenhol jelen van, ahol az angol telivér és az arab.

Ügetők

Világfajtáknak tekinthetők az előbb a nagy távolságok kocsival történő gyors megtételére, később az ügető versenyekre tenyésztett, arra szelektált speciális lófajták. Ezek az orlov ügető, az amerikai ügető, az orosz ügető és a francia ügető.

Az orlov ügető Orlov gróf nevéhez fűződik, aki a 18. század végén ménesében az arab ló szépségét, nemességét és keménységét a nyugat-európai kocsilovak testtömegével, ügetőképességével próbálta összehozni. A Bars I nevű ménben testesültek meg elképzelései, akit utána 17 évig tartott tenyésztésben, és tulajdonságait szoros rokontenyésztéssel rögzítette. Később bekerült a fajtába – nagyon korlátozott mértékben – az angol telivér, a norfolki és a dán fajta is. Az amerikai ügetőnél tömegesebb, nyaka magasan illesztett, mozgása elegáns, akciós.

Az amerikai ügető kialakulása a 19. századra tehető, és itt is a nagy távolságok gyors leküzdésére alkalmas fajta kialakítása volt a cél. Kitenyésztésében nagy szerepe volt az angol telivérnek, de egyéb fajták is részt vettek benne (norfolki). Szelekciós szempontja volt az egy mérföld ügetésben való megtételéhez szükséges idő. (Maximum 2’30” volt 1789-ben).

Az orosz ügető az orlov ügetőből, és a gyorsaság növelése érdekébenvele keresztezett amerikai ügetőből alakult ki.

A francia ügető fajta kialakulása az amerikaihoz hasonló módon történt azzal az alapvető különbséggel, hogy a franciák az ügetőt nyereg alatt is versenyeztetik, és a szelekciónál szempont volt a nyereg alatt való használhatóság is.

2013.02.25, Szerző:Novotni Péter
Képek: Canva
Frissítve: 2023.08.01.

1...333435...70334. oldal a 703-ból
© Lovasok.hu
Hiba bejelentés