Kezdőlap Blog Oldal 23

Lovak között boldogan – Dallos Gyula

Lovak között boldogan – Dallos Gyula

„Úgy gondolom, csak a ló szeretete, tisztelete mellett szabad csak vállalni ezt az életformát, és ez adja az alapot ló és ember kapcsolatához.”

 Az Öttusa Világbajnokságot 1999-ben Magyarország rendezte, ahol természetesen, a megnyitó fényes ünnepségén is a lovaké volt a főszerep, mind-mind – akárcsak a lovasok – ismert egyéniség,  a különböző lovas szakágakból vagy éppen a színpadról.

Sajnos az időjárás nem kedvezett a programnak, ám ez mit sem zavarta a résztvevőket és a nézőket, különösen, amikor megjelentérkezett a várva várt páros: Dallos Gyula és Aktion. Fantasztikus kűrt mutattak be, teljes összhangban, amelyben – dacolva a csúszós talajjal és a mély sárral – Aktion magabiztos tudással és biztonsággal mutatta meg képességeit. Felejthetetlen élményt adtak.

Az örökös magyar bajnok, 11 tizenegy világkupa forduló győztese, hatszoros világkupa döntős, az 1991-es Európa Bajnokság 7. helyezettje, az 1993-as EBb 3. helyezettje és az 1994-es VB 7. helyezettje, Dallos Gyula így a következőképp emlékszik az impozáns Aktionra:

“Életem során szerencsém volt, mert sok lóval dolgoztam. Úgy gondolom, hogy minden lovassportoló életében van egy LEGJOBB LÓ „legjobb ló”. Nekem ez AKTION Aktion volt. Lehet hogy több ilyen már nem is lesz, habár sosem lehet tudni, mit hoz az élet. Pontosan 15 Tizenöt évig volt a társam, szoros volt a kapcsolat közöttünk, családtagként tiszteltük egymást. tekintettük. Ló Aktion személyiség volt, aki mindig tudta, hol van, mi a feladata, hogyan kell viselkedni, mit kell teljesíteni., Ha Amikor tőle 30 méterre dolgoztam a pályán, ahová kilátott a boxából, végig követte a tekintetemet, figyelte, ahogy beszélek,; ha abbahagytam a munkát, azonnal követelte, hogy odamenjek hozzá, vigyek egy marék füvet vagy egy kis cukrot. Egymás tekintetéből olvastunk,, mintha tényleg, valami hihetetlen intelligenciával lett volt volna megáldva. A tanításánál, új dolgok tanulásánál elég volt egyszer megmutatni valamit és tudta, megcsinálta élete végéig. Ritka az ilyen ló, amely aki, a világ egyik legjobb lova volt. Az olimpiai szakágakban, tekintve ez ideig, a magyar lovassportnak a legjobb eredményeket hozta. Áldom a jó istent, hogy ezzel a lehetőséggel megajándékozott, mert a lovassportolót a ló emeli azokba a magasságokba, amit elérhet. Az én értékítéletemben a ló a lovassal, egyforma súllyal szerepel az összteljesítményben, és segítőtársa a lovasnak.”

Miért fontos, hogy az ember milyen kapcsolatot alakított ki a lóval, mennyire vannak összhangban, lelkileg hogyan hangolódnak egymásra?

“Amennyiben olyan sportágat választottunk, illetve olyan munkát, ahol a két élőlény közös tevékenységétől függ az eredményesség, akkor alapfeltétel, hogy a két élőlény között hihetetlenül szoros, személyes – mondhatnámjuk lelki – kapcsolat alakuljon ki. Enélkül semmilyen lehetősége nincs a lovasembernek a lóban rejlő genetikai képességek felhozására megmutatására. Amíg a ló és lovas között nincs szoros kötődés, szem- hang- és testkontaktus, addig véletlenül se higgye és reménykedjen az ember, hogy – bármilyen szakágában a lovaglásnak – eredményes tud lenni. Negyvennégy éves tapasztalatbóltal a hátam mögött mondom, hogy ez a kitétel nemcsak a nehéz, hanem a nagyon jó karakterű lovakra is érvényes. Én úÚgy gondolom, csak a ló szerete, tisztelete mellett szabad csak vállalni ezt az életformát, és ez adja az alapot ló és ember kapcsolatához. tén keresztül szabad vállalni ezt az életformát és ez megadja az egymáshoz viszonyulási szintet. Akit szeretek, ahhoz másként közelítek, mint akit nem szeretek. Ez az alaptétel, valamint a szakma klasszikus elveinek betartása hozza majd azokat az összetevőket eredményeket, amelyek során ló és ember között hihetetlen lelki kapcsolat épül, hogy  a ló károsodás nélkül, – beleszámítva a természetes elhasználódást –, tehesse a dolgát, amennyire csak tudja.”

A lovak mindennapjai sem egyformák, előfordulhat, hogy neki is „rossz napja” van, valami bántja. Figyelembe lehet-e, kell-e venni ezt a ló lelkiállapototát?

“Igen, a mindennapi munkában fontos, hiszen élőlény, neki is van saját bioritmusa, érzi az időváltozást, tudja a napszakokat, az érzékszervein keresztül kapcsolódik a külvilághoz, ugyanúgy érez, mint az emberek., csak más szinten. Ugyanaz a ló más és más arcát tudja mutatni minden alkalommal. Minden, előző naphoz képest változást észlelünk történt változást észreveszünk. Munka előtt az általános egészségét felmérjük, de a lóra ülésnél, a hozzá való közeledéssel már érzékeljük a hangulatváltozásokat, s de a ló ugyanígy tesz velünk, emberekkel, sőt azonnal le is reagálja reagál is. Ha egy ló hosszú ideig van ugyanazon a helyen van, sok évet eltöltött ugyanabbanzon a képzésben, ugyanannál a lovasnál, akkor bizonyos határok között mozog ez az ingadozás, de mégis számolni kell vele. állandóan számolni kell vele.”

Az Ön hangulataira, lelkére milyen hatással vannak a lovak?

“Nélkülük nem tudnék élni, nem tudnám elképzelni az életemet. A legpozitívabb hatással vannak rám, mondhatnám, számomra, a földi paradicsom, a lovak között van. A sport vonatkozásában az életem, és a munkám értelmét a lovak jelentik. A családom és az emberi kapcsolataim természetesen más jellegűek, minőségűek. Boldog vagyok és hálát adok a Jjó istennek, hogy ezt a hivatást választottam, mert a lóban olyan igaz barátot találtamunk, aki mindig őszintén reagál viselkedésünkre, és soha nem csalja meg az embert.

Vitathatatlanul pozitív hatással van az emberi lélekre.Nagyon pozitív a hatása, ez vitathatatlan. Nem az elfogultság mondatja velem, de gondoljunk el az autista, a mozgás- és szellemi sérült gyerekekkel folytatott lovas foglalkozásokra. számára olyan lehetőség, amivel picit lehet rajtuk segíteni. Megható például, amikor egy olyan autista gyermek, akinek életében nem nyílt még szóra a szája egyszer csak elkezd hangokat adni. Természetesen, az egészséges embernél a hatás ezt másképp nyílvánul meg,éli meg, de a beteg emberre sokkal fokozottabb még nagyobb hatással van, sokkal több élményt kapnak, minden tekintetben. mind pozitív, mind negatív tekintetben. Eufórikus állapotba kerül az ember a ló mellett, amikor dolgozik vele, vagy egyszerűen csak tesz-vesz a közelében. A lovaglás egyfajta magatartásforma is, hiszen a ló megtanítja az embert viselkedni.”

Jobbak lesznek tőle az emberek?

“Sokkal. Ugyanis az az ember, akinek sprőd rideg a lelke, nem is gondol arra, hogy társakkal, emberrel vagy állattal, hogyan lehet szimbiózisban élni. A finomabb és jólelkű emberek a lovat választják és velük szeretnék élni az életüket. Természetesen itt is van, aki hirtelenebb és nem olyan jó karakterű, és ezért durvább a lóval, de a szíve mélyén mégis szereti a lovat. De Aaki azonban igazán szereti a lovat, az nem tud vele gátlástalanul durva lenni, akármi történik. Gyerekkoromban egyszer láttam, hogy a homokbányából nem tudták a lovak kihúzni a kocsit és a kocsis nem valami finom módszerekkel próbálta a kocsis a célállomásig eljuttatni a szállítmányt. Jobb lett volna, ha segítséget hív és a másik fogatot is elkéri, de a kivagyiság, az „én lovam jobb, mint a tiéd” ezt nem engedte, inkább szakadjon meg a ló!, és inkább megszakadt a ló. Az biztos, hogy a siker hajhászása a sportban is néha túlfeszíti a húrt. Ennek ellenére mindenki, aki a lovat választja valamiért mégis, jobb lelkű, és akárhogy is foglalkozik ítéljék meg abból, hogy mit csinál a lóval, azért  szereti őket. Az más kérdés, hogy amit el akar érni csinál, azt a saját adottságában tudja-e a ló, de a szíve mélyén szereti és tiszteli sporttársát, a lovat.”

„Boldog vagyok és hálát adok a jóistennek, hogy ezt a hivatást választottam, mert a lóban olyan igaz barátot találtam, aki mindig őszintén reagál  és soha nem csalja meg az embert.”

A lovak csodálatos világában a sport szempontjából megkülönböztetjük a lósportot és a lovassportot. A kettő kissé eltávolodott egymástól. Ön szerint lehetne-e ezt a távolságot csökkenteni, illetve a lósportba a képzés során becsempészni a díjlovaglást?

“Nem, ezek nem távolodtak el, hanem egymáshoz közel, párhuzamosan futnak, rokonok, mivel mind a kettőben a ló és lovas játssza a főszerepet. A kétféle sportban Mindkettőnek más a jellege, más a kihívás, a célfeladat, más a ló tenyésziránya,. aA lósportnál – ahol a tenyészcél, hogy a minél gyorsabban futásssa le a távot –, ügetőlovakat és galopp telivéreket tenyésztenek sok száz éve óta. A sportlovaglásban más trendek uralkodiknak, sokkal lassabb az előrehaladás, más célzattal lovagolják a lovakat. Azonban mMindkét szakágban azonban, ugyanúgy biztos kapcsolatnak kell lennie a két élőlény között, és a tréningmódszerekkel ugyanazokat a relatív eredményeket tudják kihozni a lóból.”

Van egy nagyon tehetséges lánya Zsófi, aki az Ön  nyomdokaiba lépett. A lószeretet, a hozzáállást örökölni lehet, vagy megtanulni, hogyan lehet ellesni ezeket a titkokat?

“Én úgy látom, öröklött tulajdonságról van szó. Amit az ember hivatásként vagy életcélként élete folyamán egy belső hangra választ, az a  abban a génekben kódolt dolgok jelenítődnek meg. Amit az említett gének alapján öröklötten gondolunk és csinálunk, az sokkal magasabb szinten fog megvalósulni és általa magasabbra jutunk, jobb a kötődésünk a választott életcélhoz.

Zsófi örökölte, – az édesanyja is kiváló versenylovas volt – beleszületett ebbe a milliőbe. Választhatott volna bármit mást, hiszen a lehetősége megvolt, elég sokoldalúan, nem volt kötelező, hogy ezt csinálja,, de őt is irányították a génjei és erre orientálódott, ezt akarta.”

Ön nagyon szerencsés, már már irigylésre méltó, hiszen van egy csodálatos felesége, tehetséges lánya, és persze a lovak

Mindig azt mondtam, én vagyok a világ legboldogabb embere, mert olyan ajándékot kaptam az élettől, amit mindenkinek csak kívánni tudok.”

Köszönöm a beszélgetést!

Hajdú Ágnes
Kép: Canva
Frissítve: 2023.08.29.

Gudmon Kata: Szívdobbanás

Gudmon Kata: Szívdobbanás

Igaz történet alapján..

… követte őt, akármerre fordult. Csizmájának nyoma ott maradt a vizes homokban, melyet eláztatott az előző napi eső, s a nyári hónap e hűvösebb reggelének szele simogatta az arcomat amint a karámon ülve csodáltam őket. Aki kívülről nézte, azt mondta micsoda bemutató, de én tudtam, hogy ez nem kényszeríttet, hanem természetes mindkettejük számára.

Füleit végig az előtte lépkedő, nála sokkal kisebb, szemében mégis hatalmas barátja felé tartotta, s fejét lehajtva követte őt. Ahogy bőrén érezte az érintését nagyot sóhajtott, s tétovázás nélkül lépte át a magasított rudat, egy percig sem kételkedve a lány döntésében. Mintha tudta volna, ha ő vele van, nem érheti semmi veszély.

A néma csend, mely körülöttünk, nézők között uralkodott, lassacskán beterítette az egész udvart, de azt hiszem, hogy csak én, egyedül én hallottam azt, ami a mai napig is tart: kettejük közös szívdobbanását…

Sok-sok éve már annak, hogy e mérhetetlen bizalom él kettejük között, s én nem is tudnám megmondani, hogy mikor kezdődött. Egy biztos… nem az első lovaglásnál.

A lopott pillantások, az eltévedt gondolatok, az egymás felé való kíváncsiság keltette életre ezt a kapcsolatot. De nem csak ők figyelték egymást, én kívülről láttam az egész „szerelmet”.

Apa újfajta motivációt talált ki a számunkra. Azt mondogatta, hogyha akármilyen tantárgyból viszünk haza egy ötös osztályzatot, elvisz minket lovagolni. Ó abban az időben angyal gyerekek voltunk, rendszeres látogatóivá váltunk a tanyának. Egy lovon ellovagolgattunk ketten egy órán keresztül. Viszont egyvalami váratlanul ért.

Az egyik ilyen szombati délutánon, amikor megkérdezték tőlünk, hogy melyik lovon szeretnénk lovagolni, időm sem maradt a válaszadásra, Zsófi, aki már akkor is sokkal bátrabb volt nálam, Saci nevét kiáltotta. A szívem hírtelen megszűnt dobogni, levegőt alig kaptam, de követtem őt a karám felé.

–   Miért félsz tőle? – kérdezte Zsófi, miközben próbáltam másik lóra erőltetni.

Saci akkor 10 éves lehetett, de addigra már Ballószög leghírhedtebb lovává vált. Csikó kora túlnyomó része arról szólt, hogy belé nevelték a rohanni akarást, ereje teljében volt, izmoktól duzzadó ló.

Ebből adódóan óriási kihívást jelentett a lovasok számára, bár hamar bebizonyította, hogy nem enged akárkit a hátára. Számtalan csikós, cowboy és hobbilovas tanulhatta róla az esés fortélyait.  Hívták már őrültnek, betegnek, átoknak, de én mindvégig tudtam, hogy csak a megfelelő társra vár. Mégsem mertem felülni rá.

Hiába volt körülöttünk a karámfal, ha Saci vágtatott szűkülni kezdtek körülöttem a falak. Nem szégyen bevallani, hogy rettegtem tőle. De Zsófi…

Egész másként ért hozzá, suttogott neki, értette minden mozzanatát. Fogalmam sincs, hogy honnan, vagy mikor tanulta ezt, egyáltalán tanulta-e, de elgémberedve figyeltem, ahogy Saci könnyed ügetésbe ugrik a megszokott jelre. Minden erőlködés nélkül állt meg és fordult, füleit végig hátracsapva figyelt lovasára.

Ettől a naptól kezdve Zsófi örökös lovasává vált, s minden alkalommal egyre jobban éreztem a kettejük között kialakuló barátságot.

Évek teltek el az első közös munka óta. A rendszeres látogatások miatt már ingyen lovagolhattunk, edzhettük a lovakat, s ez egyben volt munka és szórakozás. Minden hétvégén órákat töltöttünk kint a tanyán, hogy csiszoljuk a tudásunkat. Mint a diák az iskolapadban, olyan komolysággal vettük az egymást követő akadályokat, de most csak a lovak voltak a tanáraink.

Sokkal nehezebb volt megérteni őket, mint akármelyik embert, mégis nekünk könnyedén ment. Beszélhetnék az én kapcsolatomról is a lovakkal, de az korántsem volt annyira látványos, mint Zsófié. Én titokban figyeltem őket és tanultam tőlük, meghúzódva a háttérben. Éreztük a szabadság szelét, ahogy vágtattunk, és átjárt az a felemelő érzés, amit minden lovas átél. Mégis, vágytunk az igazi szabadságra…

Forró, nyári nap volt. Egész héten terveztünk, gondolkodtunk, hogyan kérdezzük meg a tulajdonost, hogy engedjen el bennünket terepre lovagolni. Eszünkbe sem jutott, hogy a rengeteg tervezés ellenére becsúszhatnak problémák…

Azt hittük, elég ideje vagyunk már a lovak közelében ahhoz, hogy irányítani tudjuk őket, de reményeink nem hasonlítottak a valóságra. A lovak izzadtak a tikkasztó hőségben, mi pedig mosollyal az arcunkon készítettük ki a nyergeket és kantárokat. Zöldfülű, nagyravágyó gyerekhez híven másra sem gondoltunk, csak hogy induljunk.

Egyetlen bemelegítő kört sem tettünk a karámban, nem futószáraztuk le hátasainkat, csak elindultunk. Alig értünk ki a tanyára vezető út végére, Saci megérezte a szél illatát, és nyomban sebesen vágtatni kezdett. Lovaink azonnal a nyomába eredtek, de egy sem tudta utolérni a sárga kancát. Kétségbeesetten próbáltunk megállni, de minél jobban húztam a szárat, lovam annál inkább belefeküdt a zablába.

Cipőm beleszorult a kengyelbe, így az járt a fejemben, hogy muszáj fent maradnom a hátán ennek a száguldó bolondnak, ha leesek maga után vonszol és biztosan nem élem túl. A fák ágai belógtak a keskeny útra, egymás után kaptam az ütéseket az arcomra, de erősen kapaszkodtam. Néha-néha hallottam, hogy  Zsófi kiabál Sacinak, hogy álljon meg, de a rohanási kedv egyik lóban sem csökkent. 3 km gyorsvágta után az én száguldásom véget ért, végre kifulladt a hátasom, és kétségbeesve nyerített anyja után, hogy egyedül hagyja.

Ezek után már csak azt tudom leírni ami velem történt, hogy Zsófi hogyan is úszta meg az esetet csak később hallottam tőle.

Helga ügetni kezdett, s én kihasználva a mellettünk lévő kis lakatlan rétes részt, leugrottam a hátáról, és a kantárt a kezemben tartottam. Mérgesen szitkozódtam, aggódtam a testvéremért, hiszen a falu kellős közepe felé tartottak, amikor eltűntek a szemem elől. Azon járt az agyam, hogy hogyan meséljük majd el mindezt a tulajdonosnak, mi lesz, ha bármelyiküknek baja esik? Nem mertem visszaszállni a nyeregbe, biztosan, hogy hamar megismétlődött volna ez a vad vágta.

Óriási kő esett le a szívemről, amikor meghallottam Zsófi hangját, amint utánam kiállt. Vezette Sacit, s látszólag egyiküknek sem esett semmi baja. Mivel sok idő telt el, a keresésünkre indultak, s végül sajgó térdekkel, és hólyagos kezekkel de visszakerültünk a tanyára.

Még soha nem éreztem olyan félelmet, mint akkor. Ahogy észrevettem, hogy a lábam nem mozdul, a pillanatképek azonnal átfutottak az agyamon. Az ösztöneim azt súgták, ha leesel, nem úszod meg. Azt hiszem ekkor tanultunk meg igazán lovagolni. Nem estünk le, bármilyen keményen is rázkódtunk a nyeregben, ekkor fogtuk fel, hogy a lovak nem úgy viselkednek a karámban, mint odakint a vadonban.

Féltünk elmesélni a szüleinknek a történteket. Féltünk, hogyha megtudják, nem engednek ki bennünket többé. De nehéz lett volna eltakarni a lila foltokat a lábunkon, kezünkön, és persze a véres arcomat. De apa csak annyit kérdezett:

–  Leestetek?

–  Nem, leszálltunk. – nem szólt semmit, csak kezet nyújtott, és megrázta azt. Nem tudtuk elhinni, hogy valóban ez történt.

Itt szót említenék Apáról is, hiszen neki köszönhetjük a lovak iránti soha el nem múló vonzalmat.

Még nem volt akkora divatja a lovaglásnak, mint napjainkban, akkoriban valóban csak a szórakozást elégítette ki. Apa a helyi western lovasok közé tartozott, ő lovagolta az egyik legvérmesebb arabot, akire soha nem engedett fel bennünket.

S bár ő mindig csak figyelt minket, mégis jó érzés volt, amikor ő maga is kijött velünk a tanyára. Gyakran mondta, mit, hogyan csináljunk, bár ő se tanulta senkitől, csupán, pontosan ahogy nekünk, ösztönből jött az egész. Amikor lóháton beállított elénk western kalapban a nyári napsugarak takarták arcát, s árnyéka hosszúra nyúlt a füves földön, a régi cowboy történetek egyikében éreztem magam. Ahogy telt az idő, elmaradt a kalap, majd egyre kevesebbszer vitt minket lovagolni, végül pedig már csak akkor ült lóra, ha mi ráültettük egyre. Nem azért, mert nem szerette, csupán az ideje nem engedte.

Az egykori példaképből és tanárból vált mára diák, s gyakran előfordul, hogy rákérdez dolgokra, például, miért dőlünk be a kanyarban, vagy miért dűlünk hátra megállásnál.

De kanyarodjunk vissza eredeti témánkhoz, Zsófihoz és Sacihoz. E kalandos nap ébresztette fel nővéremben a küzdeni akarást, itt döntötte el, hogy addig dolgozik tovább a hírhedt kancával, amíg nem fordul elő még egyszer egy ilyen eset.

A zablát felváltotta a Hackamore kantár, ami sokkal erősebb a hagyományos szerszámoknál. Ez kimondottan az orr légző csöveit szorítja, így a ló hamar rájön, hogy ha levegőt akar kapni, meg kell állnia. Kegyetlen módszernek tűnhet, de Saci kiváló hátaslóvá avanzsált elő.

Még több idő telt el, fokozatosan szoktattuk vissza a lovakat a rendszeres mozgáshoz, így csökkent bennük a hatalmas rohanási kedv is. A tanya előtti mezőn teszteltük az eredményeket, igaz, hogy lassan, de biztosan haladtunk….

Aztán új kihívások következtek mindannyiunk számára….

Abban a hónapban töltötte be 15. életévét a Gábor Tanya, Saci otthona. Ezt az alkalmat muszáj volt megünnepelni, s azon a meleg szeptemberi napon sok ember összegyűlt a tanyán. A nyüzsgő emberek forgataga nem volt szokatlan a lovak számára, hiszen egész életükben hozzászokhattak már a tömeghez.

Most azonban nem csak számunkra, de a vendégek számára is unalmassá vált a szamarak és kiskecskék simogatása, pár kellemesen eltöltött óra után a forgatag egyre inkább fogyni kezdett. Túl korán volt még, valamit ki kellett találnunk, hogy feldobjuk a hangulatot.

Már az első percekben, ahogy a tanyára léptem elleptek a kisgyerekek azzal a kérésükkel, hogy lovagolni szeretnének. Ők adták az ötletet.

Nem tellett bele sok idő, mire talpig beöltözve, pirosra festett arccal és orral léptem ki az öltöző ajtaja mögül. Nehéz volt úgy eljutni a karámig, hogy meg ne bámultak volna, és meg kell valljam, nem bírtam ki nevetés nélkül. Ehhez azért tudomány kell, saját magamat megnevettetni nem kis feladat.

A karám fala mentén hamarosan egy szabad hely sem maradt, a kicsik a felnőttek nyakában tornyosultak, én pedig végig azon gondolkoztam, hogy mit kellene előadni.

Aztán hírtelen megszólalt egy zene. Megpillantottam Zsófit amint a keverő pultnál áll, és jelez, hogy kezdhetem, majd beszaladt hozzám a karámba.

Saját lovunk, Dakota volt a tökéletes segítőtárs, nyugodtan tűrte, hogy Zsófi engem dobál a hátán. Egy-két erőltetett esés, ügyetlenkedés a lovon és felhangzott a kacajok zaja a birtokon.

Ahogy kivonultunk, alig kaptam levegőt, boldog voltam, hogy jól sikerült a műsor. De ahogy megszólalt a lassú, szívhez szóló szám, kirázott a hideg.

Zsófi befutott a karámba, nyomában Sacival, akin csupán egy kötőfék lógott. Meg se tudtam szólalni, csak ellepett az az elnyomó pillanat, ami alatt csodáltam kettejüket.

Sacit nem zaklatta fel a tömeg, ugyanúgy loholt testvérem nyomában. Zsó képes volt csupán a testtartásával jelezni neki, és ő máris fordult, ügetett vagy éppen megállt.

Aztán, ahogy Zsófi megállt, nem tudtam mi fog következni. A közönséget figyelte, majd egy kislányra mutatott és magához hívta. Feldobta Saci hátára, majd elindult. A kislány remegett, de fantasztikusan érezte magát. Beletúrt Saci sörényébe és elfeledkezett mindenről, a körülötte lévőkről, és csak a lóra figyelt. Pár percet töltött rajta, de még sose láttam annál boldogabb gyereket.

Lassan elhalkult a szám, és Zsófi a karámközepére lépett, maghajolt, majd Sacira futottak szemei, aki szintén meg rogyasztotta térdeit, és letérdelt.

A taps hatalmas volt, a könnyek a szemembe szöktek ahogy végig futottam tekintettemmel rajtuk. Ellepték őket a gratulációk, egyesek kezet fogtak vele, mások fényképeztek.  Én csak a háttérben álltam, és mosollyal az arcomon kapkodtam levegő után.

A napsugarak cikáztak rajtuk, testükön megcsillant egy-egy izzadság csepp, s nagyokat szuszogva hagyták el a „színpadot”.

Az estig tartó mulatság után végre kiürült a tanya. Kezdett sötétedni, mikor szokásos körutamra indultam, hogy ellenőrizzem a lovakat, mikor megpillantottam a karámban valamit, ami újfent mosolygásra késztetett.

Kettejük lábnyoma még mindig ott virított a karám közepén, s nyomot hagyva az emberekben mosta el az esti zápor….

Ajánlanám ezt a történetet testvéremnek, Zsófinak, s ha Saci mestere lenne az olvasásnak, akár neki is. De ők sokkal jobban jártak, hiszen átélték mindezt, és úgy gondolom nem  lehet ezt eléggé megérteni a soraimból.

Köszönöm nekik, hogy megmutatták mi is az a kitartás és erő, amelyet csak egy szóval tudnék kifejezni:

Szívdobbanás…

Vége

Kép: Canva
Frissítve: 2023.08.29.

Négyesfogathajtó Eb – Váczi István kilencedik a díjhajtás első napja után

Legjobb magyarként a csapatban is érdekelt Váczi István kilencedik helyen áll a díjhajtás első, csütörtöki napja után a hollandiai Exloóban zajló négyesfogathajtó Európa-bajnokságon.

A lovak együttes munkájáról és a jármódok szabályosságáról számot adó első számban 12 induló után a német Michael Brauchle vezet 50,91 hibaponttal, tőle 12,12 hibaponttal marad el Váczi. Szintén csütörtökön szerepelt a kizárólag egyéniben érdekelt Juhász Péter és Tóth-Simon Sándor, akik közülük előbbi 66,09 hibaponttal tizedik, utóbbi pedig 69,89 hibapontos teljesítménnyel 11.

A magyarok közül pénteken a mezőny második felében kezdi meg a szereplését ifj. Galbács Ferenc, valamint a másik két csapattag, Papp János és a 2004-ben csapatban világbajnok Dobrovitz József. A csapattagok közül mindhárom számban a két jobbik versenyző eredménye számít bele.

A kontinensviadal szombaton a maratonhajtással folytatódik, majd vasárnap az akadályhajtással zárul.

Forrás: MTI

Kép: Canva
2023.08.28.

Négyesfogathajtó Eb – Német vezetés, Dobrovitz 20. díjhajtásban

Nem sikerült jól a magyaroknak a díjhajtás: a hat induló közül 20. helyével Dobrovitz József áll a legjobban a hollandiai Exloóban zajló négyesfogathajtó Európa-bajnokságon.

A lovak együttes munkáját és a jármódok szabályosságát értékelő első számban a német Mareike Harm bizonyult a legjobbnak 38,52 hibapontjával, őt egypontnyi távolságból követi a holland Bram Chardon. A 38 fős mezőny legeredményesebb magyarja, a 2004-ben csapatban világbajnok Dobrovitz lemaradása több mint húszpontos. A mezőny második felében szintén pénteken szereplő honfitársak közül az ugyancsak csapattag Papp János 26., míg a kizárólag egyéniben érdekelt ifj. Galbács Ferenc 34. lett.

A csütörtökön bemutatkozott három magyar közül a csapattag Váczi István a 31., az egyéni induló Juhász Péter a 35., Tóth-Simon Sándor pedig a 37. helyre csúszott vissza a pénteki eredmények nyomán.

A csapatversenyben a nagy esélyes németek és hollandok máris kiemelkednek, egyelőre előbbiek vezetnek több mint négypontos előnnyel. A magyarok a hetedik helyről várják a folytatást, de a harmadik belgák nincsenek elérhetetlen távolságra. A csapattagok közül mindhárom számban a két jobbik versenyző eredménye számít.

A kontinensviadal szombaton a maratonhajtással folytatódik, majd vasárnap az akadályhajtással zárul.

Állás a díjhajtás után:
egyéni:
1. Mareike Harm (német) 38,52 hibapont
2. Bram Chardon (holland) 39,52
3. Anna Sandmann (német) 42,58
…20. Dobrovitz József 59,17
…26. Papp János 61,57
…31. Váczi István 63,03
…34. ifj. Galbács Ferenc 63.03
35. Juhász Péter 66,09
…37. Tóth-Simon Sándor 69,89
csapat:
1. Németország 81,10
2. Hollandia 85,51
3. Belgium 108,81
…7. Magyarország 120,74

Forrás: MTI

Kép: Canva
2023.08.28.

Négyesfogathajtó Eb – Holland vezetés, javítottak a magyarok maratonhajtásban

A szombati maratonhajtásban ugyan javítottak a magyarok, de a hat induló közül így is a 19. Dobrovitz József áll a legelőkelőbb helyen a hollandiai Exloóban zajló négyesfogathajtó Európa-bajnokságon. A második számot követően a holland Bram Chardon vette át vezetést.

A 38 fős mezőny legeredményesebb magyarja, a 2004-ben csapatban világbajnok Dobrovitz a leglátványosabb szám mind a nyolc akadályában kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott, egyedül a hetedikben töltött sok időt, így végül 13. helyével egy pozíciót tudott javítani összetettben. A másik két csapattag közül Papp János két, míg Váczi István három pozíciót lépett előre, azaz előbbi a 24., míg utóbbi a 28. a zárószám előtt.

Az élmezőnyben Bram Chardon hetedikként zárta a maratonhajtást, de így is átvette a vezetést összetettben, mert a díjhajtást megnyerő német Mareike Harmnál sokkal jobban szerepelt. A második helyre a maratonhajtásban legjobbnak bizonyuló német Michael Brauchle jött fel, míg az ugyancsak holland Koss de Ronde a harmadik.

A befejezés kifejezetten izgalmasnak ígérkezik, hiszen az első kettő között kevesebb, mint két pont a különbség, azaz akár egyetlen verőhiba dönthet az aranyéremről.
A csapatversenyben a nagy esélyes németek és hollandok továbbra is kiemelkednek, utóbbiak átvették a vezetést, de előnyük a másfél pontot sem éri el. A magyarok egy helyet rontva a nyolcadik helyről várják a folytatást. A csapattagok közül mindhárom számban a két jobbik versenyző eredménye számít.

A kontinensviadal vasárnap az akadályhajtással zárul.

Állás a maratonhajtás után:
egyéni:
1. Bram Chardon (holland) 164,48 hibapont
2. Michael Brauchle (német) 166,21
3. Koos de Ronde (holland) 169,10
…19. Dobrovitz József 188,90
…24. Papp János 201,94
…28. Váczi István 204,30
…31. ifj. Galbács Ferenc 214,73
32. Tóth-Simon Sándor 223,69
…34. Juhász Péter 225,10
csapat:
1. Hollandia 326,66 hibapont
2. Németország 328,01
3. Belgium 358,09
…8. Magyarország 390,84

Forrás: MTI

Kép: Canva
2023.08.28.

Négyesfogathajtó Eb – Kettős holland diadal

A vasárnapi akadályhajtásban Bram Chardon megőrizte vezető helyét a hollandiai Exloóban rendezett négyesfogathajtó Európa-bajnokságon, amelyen legjobb magyarként Dobrovitz József 18. lett.

A 38 fős mezőnyben 16 versenyző is verőhiba nélkül és limitidőn belül teljesítette a pályát, köztük a hazai szurkolók éllovas kedvence is, aki így megszerezte az aranyérmet. Mögötte a második és harmadik pozícióban viszont helycsere történt: a két szám után harmadik, szintén holland Koos de Ronde szintén hibátlanul hajtott, így nyomást helyezett az előtte álló német Michael Brauchlére, aki egy labdát levert a bójáról, a három hibapont pedig azt jelentette, hogy elvesztette az ezüstérmet.

A hat magyar induló közül senki nem produkált hibátlan pályát, a 2004-ben csapatban világbajnok Dobrovitz egy verőhibával és némi időtúllépéssel bizonyult a legjobbnak. Összetettben így is egy pozíciót javítva 18. lett. A másik két csapattag közül Váczi István a 27., Papp János a 30. helyen végzett.

A csapatversenyben sem történt változás az élen, mivel két holland is hibátlanul hajtott, mögöttük a németek szerezték meg az ezüst, a belgák a bronzérmet. A magyarok maradtak a nyolcadik helyen. A csapattagok közül mindhárom számban a két jobbik versenyző eredménye számít.

A végeredmény:
egyéni:
1. Bram Chardon (holland) 164,48 hibapont
2. Koos de Ronde (holland) 169,10
3. Michael Brauchle (német) 169,21
…18. Dobrovitz József 193,68
…27. Váczi István 212,63
…30. Papp János 213,14
31. ifj. Galbács Ferenc 221,82
…33. Tóth-Simon Sándor 238,63
34. Juhász Péter 244,34
csapat:
1. Hollandia (Bram Chardon, Ijsbrand Chardon, Koos de Ronde) 326,66 hibapont
2. Németország (Michael Brauchle, Mareike Harm, Anna Sandmann) 331,01
3. Belgium (Dries Degrieck, Glenn Geerts, Tom Stokmans) 358,09
…8. Magyarország (Dobrovitz József, Váczi István, Papp János) 403,95

Forrás: MTI

Kép: Canva
2023.08.28.

Dömse Tamás győzött 145 centiméteren

A szombati nap egy GP kvalifikációs versenyszámmal vette kezdetét, az ifjúsági és gyermek korosztály lovasai számára 120 centiméteres magasságon.

A 14 indulót számláló mezőnyből tíz párosnak sikerült teljesítenie a pályát. A leggyorsabb hibátlant a Mezőhegyesi Ménes KH színeit képviselő Villás Lilitől és pej heréltjétől, T.B.Á. Cantonától láthatta a közönség. Második Vigh Larissza és Lucio Vero (Vighhorsesse), harmadik Csizmadia Csenge és Chavoltus (Prosper LK).

A soron következő 120 centiméteres Amatőr GP Kvalifikációban Czakó Rebeka Tímea és Charlie Firpo (D-TEAM SE) kényelmes négy másodperces előnnyel hagytak faképnél a mezőnyt. Második Tóth Boglárka és Chaccobo, harmadik Dombi Gréta és Willian De Ganad.

38 induló lovagolt a pályára a 125 centiméteres nyitott versenyszámban. Itt Bérczy Annának és Vicora Star PS-nek (ELIT Lovas Klub SE) sikerült a leggyorsabb hibátlan, őt a Faluhelyi Ádám – Vivalisco Blue PS és Zárug Gyula – Norton párosok követték.

A hétvégén utoljára álltak rajthoz az öt- és a hatéves lovak. A fiatalabb korosztály számára 115 centiméteres magasságra kiírt Grand Prix-ben Cascaya SJ-nek szólt a taps (származás: Congress × Escudo I, tulajdonos: Cranchi Kft.) Búza Krisztián lovaglásában.

Dr. Pusztai Zsuzsanna pej ménje, Neorado T Eszes Ferenccel a nyeregben a második helyen búcsúztatta a hétvégét. Harmadik a szintén Búza Krisztián által lovagolt Apollon (származás: Diamant de Semilly × Clinton, tulajdonos: Cranchi Kft.).

A további helyezettek: Zárug Gyula – Ameko Vitalij, Füzér Gábor – Million Blue, Krucsó Szabolcs – K2, ifj. Néveri Imre László – Kannan Star N, Kovács Henri – Talisman, Szép Krisztián – Timpex Onedin.

Szintén kétfázisos, megszakítás nélküli versenyszám várta a hatéves lovakat a Grand Prix-ben, de 125 centiméteres magasságon. A győzelmet Alasztics Aliz szerezte meg Message Me PSZ nevű kancájával (származás: Messenger × Carthago, tenyésztő: Gestüt Lewitz).

Második a Fabiancsics Horses SE fedezőménje, Diasandro Blue (származás: Diaron × Chacco-Blue, tenyésztő: Gestüt Lewitz) Faluhelyi Ádámmal. A Darvai Csenge Sára által bemutatott Quintessa (Quibery × Cascadello I) a harmadik helyen zárta a Grand Prix-t.

Az eredményhirdetésre szólították még a következő párosokat: Krucsó Szabolcs – I’m Special “F”, Faluhelyi Ádám – Congran PS, Jakab Levente – TM Kannan’s King, Kovács Henri – Ameko Kannandale, ifj. Szabó Gábor – Genius Conference.

A nap legnépesebb mezőnye 38 párossal a 135 centiméteres Nyitott Versenyszám és Moody Mares U25 GP Kvalifikációban gyűlt össze. Kovács Henri és Tambourino ezen a magasságon is behúzott magának egy győzelmet, a dobogó másik két helyét a Zárug Gyula – Confidence és Zárug Annamária – Firefly párosok hódították meg.

A napot a 145 centiméteres Inter Horse Truck GP Kvalifikáció zárta 35 indulóval. A győzelmet a huszonnegyedikként induló Dömse Tamás szerezte meg Conquistador nyergében, majd Kovács Roland – Chachacha 2 és Zárug Gyula – Cold Blue Boy a dobogós sorrend. A lovasoknak Bálint Gábor gratulált.

Forrás: nemzetilovarda.hu
Kép: Canva
2023.08.28.

Megkezdődött a harmadik GP forduló a Tattersallban

A Nemzeti Lovardában zajlik a 2023-as szabadtéri díjugrató szezon harmadik Grand Prix fordulója.

A négynapos verseny csúcspontja a vasárnap délután megrendezésre kerülő Inter Horse Truck Grand Prix lesz, ahol 2,2 millió forint összdíjazásért versengenek majd a 150 centiméteres pályán a minősült lovasok egyszeri összevetéses elbírálással. Az amatőr mellett az Ego7 Gyermek és MoodyMares U25 nagydíjak is megrendezésre kerülnek, szombat délután pedig az 5 és 6 éves lovaknak rendeznek nagydíjakat. A pályaépítő Karádi László, a verseny főbírója Schlezák Melinda.

Az első versenynapon hat versenyszám várta a lovasokat.

31 lovas nevezett az első, 100 centiméteres, időre megrendezett versenyszámra. A győzelmet Vándor Zsófia tanítványa, Tubicsák Adrienn szerezte meg Chacca Lady SZ nyergében (FehérTáltos Lovas Egyesület). Vigh Letícia és Okaloosa csak néhány századmásodperces lemaradással csúszott a második helyre, harmadik Benedek Adél és Levante.

Szintén 100 centiméteren álltak rajthoz a 4 éves lovak. 8,10 stílusponttal az ifj. Máté István által lovagolt pej mén, Bombay végzett az élen. Második Nagy Sándor és Heavenly Ophelia Z, harmadik Hubai István és Chicco.

Negyven párost láthatott a közönség a 110 centiméteres nyitott versenyszámban. A leggyorsabb hibátlant a Tamás Csaba – Caillou 48 páros (Vighhorsesse) teljesítette 53,31 másodperccel, Hegedüs Kristóf és R – Quinny Chin Chin 54,65 másodperces időeredménnyel került a második helyre, harmadik Nemes Dorka és El Coronita.

Népes mezőny, negyven induló gyűlt össze az ötéves lovak versenyszámában. Az első két helyet két Kovács Henri által bemutatott ló szerezte meg. Első a Kannan apaságú Kanato IC 8,40 stílusponttal, a ló tenyésztője és tulajdonosa Czuczi István. Második 8,30 ponttal a Tambourino apaságú Talisman. A ló tulajdonosa Kiss Doris. Harmadik helyen zárt 8,10 pontos eredménnyel az ifj. Máté István által lovagolt pej kanca, Chloé Z.

Harminc alkalommal szólt az indítást jelző csengő a hatéves lovak versenyszámában. Itt 8,50 pont kellett a győzelemhez, ezt a Horváth Balázs által bemutatott Acteonnak ítélték oda a bírák. Az Actender apaságú pej herélt tenyésztője a Gestüt Lewitz, tulajdonosa a Szikriga Kft. Tátrai Blanka és R-Saripuszta Nancy (tulajdonos: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) 8,30 ponttal a második helyen zárt. Harmadik Kovács Henri és Rádiháza Nike, a párost a szezonban számos alkalommal láthatta már a közönség a tiszteletkörben.

62 lovas teljesítette a 120 centiméteres nyitott, EGO7 Gyermek és Amatőr GP kvalifikáció pályáját. A győzelem egy gyors hibátlannal a Prosper LK párosa, Wendler Zsófiáé és Diatroné lett. A második és harmadik helyet a DEAC színeiben versenyző Fábián Johanna szerezte meg Quantum 20, illetve Chabal TH nyergében.

Látványos versenyt ígért a 130 centiméteres nyitott versenyszám és Moody Mares U25 GP Kvalifikáció 73 induló párossal. 24 hibátlan lovaglást láthatott a közönség. A leggyorsabb Göttler Vilmos volt Jégvirággal, második az ifj. Szabó Gábor – Genius Conference, harmadik a Szép Krisztián – Vivant Van De Boss páros. A fiatal lovasok legjobbja ifj. Petrik Béla tanítványa, Magyar Balázs volt Miss Mary Soames “F” nyergében, őt a Kiss Maja – Agropoint Cojano és Moravszki Domonkos – Corno d’Oro párosok követték.

Pénteken hét versenyszám szerepelt a kiírásban.

120 centiméteren a nyitott kategóriában Göttler Vilmos és Jameela közel 11 másodperccel előzte meg a második helyezett Stiedl Anna Blanka – Conscience párost, harmadik további öt másodperces különbséggel Buza Patrik Zoltán és K-Sáripuszta Gerbera. Az alappályát csak a dobogós lovasoknak sikerült hibapont nélkül teljesíteniük.

Szintén 120 centiméteres magasságon zajlott az Ifjúsági Versenyszám és Ego7 Gyermek GP Kvalifikáció 35 páros részvételével. A kétfázisos, megszakítás nélküli versenyszám győztese Kovács Roland tanítványa, Krepcsik Lara és Hermitage De La Motte L (ELIT Lovas Klub SE). Pichovszky Dalma és Frits K csak néhány századmásodpercnyi lemaradással csúszott a második helyre. A versenyző másik lova, Casco PP nyergében a harmadik helyet is megszerezte.

Szintén 120 centiméteres akadályok várták az Amatőr GP Kvalifikációban résztvevő 39 párost. A leggyorsabb hibátlant és ezzel együtt a győzelmet is Márki Zoltán és Diana By Boris (Pasaréti Honvéd Lovas SE) könyvelhette el, a további dobogós helyeket a Vandlik Júlia – Kaline de Rosseignes és Tóth Boglárka – Chaccobo párosok szerezték meg.

Az ötéves lovak mezőnyében Búza Krisztián lovai teljesítettek a legjobban. Első a Diamant de Semilly apaságú pej mén, Apollon, második a Conor Pass apaságú Alaphilippe. Ifj. Máté István és Chloé Z ezúttal is a harmadik helyen zárt.

A hatéves lovak között tizedmásodpercek választották el az első és második helyezettet. 35,34 másodperces időeredménnyel első Kovács Henri és Rádiháza Nike (tenyésztő: Kabala-Ménes Kft., tulajdonos: Lukács Loránd), második Kovács Roland és Chabluerino, harmadik pedig Conccodello PSZ, szintén Kovács Roland lovaglásában.

130 centiméteres akadályok sorakoztak a pályán a 130 centiméteres Nyitott Versenyszám és Moody Mares U25 GP Kvalifikációban. A 76 induló páros közül végül 16 teljesítette hibátlanul a pályát. A kétfázisos, megszakítás nélküli versenyszámot Vándor Zsófia, a 2019-es magyar bajnok nyerte Chacco-Bella nyergében, mögötte Zárug Annamária végzett Firefly nevű lovával, majd ifj. Szabó Gábor és Let It Be Conferance következett.

A fiatal lovasok legjobbja ifj. Antal Péter volt Choral Symphony nyergében (Antal Tanya LSC), második Fábián Johanna és Quantum 20, harmadik Moravszki Domonkos és Corno d’Oro.

A nap fénypontja a 140 centiméteres magasságra kiírt Inter Horse Truck GP Kvalifikáció volt, ami az utolsó percekig izgalmas versenyt hozott. A negyvenötödikként induló Kovács Henri és Tambourino vette át és meg is tartotta a vezetést. A második helyen ifj. Szabó Gábornak és XIXO Borgiának szólt a taps, harmadik Vándor Zsófia és Quintus. A további helyezettek: Krucsó Szabolcs – Uripoint, Bohák-Debreczeni Éva – Cortez, Krucsó Szabolcs – Chaccito, Magyar Balázs – Filuchi.

Forrás: nemzetilovarda.hu
Kép: Canva
2023.08.28.

Kovács Roland a Budapest Grand Prix győztese

Rekord hőséget és nyolc versenyszám során 177 rajtot tartogatott a Grand Prix utolsó napja a Nemzeti Lovardában.

A reggeli 100 centiméteres nyitott versenyszámot követően Hegedüs Kristóf és Vivaldi (Gyömrői Tövesmajor LE) vezették a tiszteletkört, a Borbás Ildikó – Rádiháza Hógolyó és Tóth Sebestyén – Carrera páros a második, illetve harmadik helyezett.

Mindössze hat induló volt a négyéves lovak stílusversenyében, itt 7,80 ponttal Heavenly Ophelia Z lett a győztes Nagy Sándorral. A ló származása Halfax Van Het Kluizebos × Carthago Z.

Időre, egyszeri összevetéssel zajlott az Amatőr Grand Prix 120 centiméteren 38 minősült lovassal. Az alappályát 15 versenyzőnek sikerült hibátlanul teljesítenie, így ők hajrázhattak a helyezésekért az összevetésben. A győzelmet a Varga Ménes GYLE lovasa, Tóth Boglárka szerezte meg Chaccobo nyergében. Második Bozsóky Barnabás és Charlotte, harmadik Németh Viktória és Rádiháza Görögtánc.

Az eredményhirdetésre szólított további lovasok: Varga Júlia – KH. Furiosa, Márki Zoltán – Diana By Boris, Van Doremalen Anna – Lembla, Vandlik Júlia – Kaline de Rosseignes, Régely Károly – Verducha, Kovács Noémi – Calinka de Bognár, Endrédi Tekla – Chupanadli “F”.

Szintén időre, egyszeri összevetéssel (az A szabály szerint) zajlott az EGO7 Gyermek GP 125 centiméteren. A 14 induló közül 12 teljesítette a pályát, és hatan vetettek össze a végső helyezésekért. Az összevetés rövidített pályáját már csak két lovas tudta hiba nélkül leküzdeni. A gyorsabban teljesítő Bodnár Annabell Ghandi-End nyergében (Némethy Bertalan Alapítvány) szerezte meg a győzelmet, második a Prosper LK párosa, Nagy Zsófia és Victory Blue PS, harmadik egy verőhibával Pichovszky Dalma és Prince of Persia szintén a Némethy Bertalan Alapítvány színeiben. A negyedik helyen zárt Krepcsik Lara és Ariosa.

A lovasoknak Abay Pál, a versenybíróság tagja, Szotyori Nagy Kristóf, a Díjugrató Szakág elnöke és Juhász László, az EGO7 Lovasbolt képviselője, a Tucci csizmák forgalmazója gratulált.

39 indulót láthatott a közönség a 135 centiméteres Moody Mares U25 GP során, az összevetésbe tíz páros került be. A rövidített pályán Alasztics Aliz és Messloubeta (ELIT Lovas Klub SE) teljesített a legjobban, bár Dömse Tamás és Jadine BMG csak néhány tized másodperccel szorult a második helyre. Harmadik Kovács Roland és Quirinus 27.

A további helyezettek: Gorzó Eszter – Arwen, Benedek Adél – La Digue 5, Bodnár Annabell – Identity, Kámán Nóra – Hedda, Kiss Lizanna – Cloé, Bencses Réka – Arania Z, Füzér Zsófi – Chiara. A lovasoknak Budavári Anikó, a versenybíróság tagja, Schlezák Melinda, a versenybíróság elnöke és Sopronyi Réka, a Moody Mares Lovasbolt ügyvezetője gratulált.

A nap leginkább várt versenyszáma a 150 centiméteres Inter Horse Truck GP volt 28 minősült párossal. Karádi László pályája alaposan megdolgoztatta a lovasokat, mindössze öt versenyzőnek sikerült hibátlanul zárnia az alappályát, az összevetésben pedig hárman hibáztak közülük. Így a Grand Prix győztese Kovács Roland és Chachacha 2 (ELIT Lovas Klub SE), második pedig Szentirmai Péter és Express. Harmadik az összevetésben egy verőhibával Vándor Zsófia és Quintus.

A szombati győztes páros, Dömse Tamás és Conquistador a negyedik helyen zárták a GP-t. Ötödik Burucs Borbála és Miami de Garder, hatodik a Krucsó Szabolcs – Chaccito páros.

17 lovas nevezett az utolsó előtti, 140 centiméteres versenyszámra. Kovács Henri The Flash nevű lova nevéhez méltóan egy villámgyors hibátlannal ragadta magához a győzelmet. Második a román színekben versenyző Zárug Gyula és Confidence, harmadik Babinszki László és Meru.

A 13 induló párost felvonultató 120 centiméteres versenyszámmal zárult a hétvége. A versenyszámot Stiedl Anna Blanka nyerte Conscience nevű lovával (Varga Ménes GYLE), második Nagy Vivien és Cornettaga PS (Fabiancsics Horses SE), harmadik a román színekben versenyző Barna Ilinka Coritaniával.

Forrás: nemzetilovarda.hu
Kép: Canva
2023.08.28.

Szilágyi Péter: a magyaroknak a ló nem csupán egy állat, hanem nemzeti szimbólum is

A magyaroknak a ló nem csupán egy állat, hanem a magyarság több mint 1100 éves szimbóluma, ezért a magyar állam minden segítséget megad a lovas hagyományok ápolásához. -hangoztatta Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára szombaton Gyergyószentmiklóson.

A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a XVI. Székelyföldi Lovas Ünnep megnyitóján mondott beszédében kifejtette: a magyaroknak a ló a természettel való kapcsolatot jelenti, a ló megtanítja legyőzni félelmeiket, felállni kudarcaikból, a magyar lélek szilajságára, a magyar virtusra emlékeztet.
Ez a nyers erő, ez a temperamentum, ez itt, Székelyföldön nem ismeretlen, a székelyek még mindig őrzik példaként az egész magyarság, az egész Kárpát-medencei és a diaszpóra magyarsága számára” – állapította meg Szilágyi Péter.

A nemzetpolitikai államtitkárság szívügyének tekinti, hogy megismertesse a fiatalokkal ezeket a szép hagyományokat, ezért tavaly Erdélyre, idén pedig az egész Kárpát-medencére kiterjedő lovasprogramot indított – tette hozzá.

Kifejtette: az erdélyi lovasprogram két szakaszában mintegy 75 erdélyi lovas egyesület kapott támogatást működésre, fejlesztésre, Aradtól Kovászna megyéig. A programot kibővítve idén júliusban elindították a Kárpát-medencei lovasprogramot, amelynek pályázatait szeptember első felében hirdetik meg lovas egyesületek számára a működéstől a fejlesztésig, a különböző pedagógiai foglalkozásokig.

A programok kiemelt célterülete az ifjúság. Az erdélyi lovasprogram keretében mintegy 2500 gyermek lovas oktatását tudtuk támogatni, és szeretnénk, hogyha ebben az esztendőben ez a szám tovább növekedne – mutatott rá a nemzetpolitikai helyettes államtitkár.

A 2008-ban Gyergyói Lovas Napok néven indult, 2014 óta Székelyföldi Lovas Ünneppé alakult rendezvénysorozat főszervezője, Bajkó Tibor a hivatalos megnyitón – köszönetet mondva a társszervezőknek és támogatóknak – kiemelte: a nemzetpolitikai államtitkárság, valamint a Bethlen Gábor Alap segítsége emelte nemzetközi színvonalra a Székelyföldi Lovas Ünnepet.

Az idén négynaposra bővült, csütörtökön kezdődött rendezvénysorozat több mint száz programmal – egyebek mellett lovaskonferenciával, gyermekfoglalkozásokkal, díjugrató bajnoksággal, fogathajtó és “kocsitoló” versennyel, csikós ismertetőkkel és huszár hadgyakorlattal – várja az érdeklődőket a gyergyószentmiklósi Krigel Lovaspályán.

Forrás: MTI

Kép: Canva
2023.08.28.

Hiba bejelentés