Lovak között boldogan – Dallos Gyula
„Úgy gondolom, csak a ló szeretete, tisztelete mellett szabad csak vállalni ezt az életformát, és ez adja az alapot ló és ember kapcsolatához.”
Az Öttusa Világbajnokságot 1999-ben Magyarország rendezte, ahol természetesen, a megnyitó fényes ünnepségén is a lovaké volt a főszerep, mind-mind – akárcsak a lovasok – ismert egyéniség, a különböző lovas szakágakból vagy éppen a színpadról.
Sajnos az időjárás nem kedvezett a programnak, ám ez mit sem zavarta a résztvevőket és a nézőket, különösen, amikor megjelentérkezett a várva várt páros: Dallos Gyula és Aktion. Fantasztikus kűrt mutattak be, teljes összhangban, amelyben – dacolva a csúszós talajjal és a mély sárral – Aktion magabiztos tudással és biztonsággal mutatta meg képességeit. Felejthetetlen élményt adtak.
Az örökös magyar bajnok, 11 tizenegy világkupa forduló győztese, hatszoros világkupa döntős, az 1991-es Európa Bajnokság 7. helyezettje, az 1993-as EBb 3. helyezettje és az 1994-es VB 7. helyezettje, Dallos Gyula így a következőképp emlékszik az impozáns Aktionra:
“Életem során szerencsém volt, mert sok lóval dolgoztam. Úgy gondolom, hogy minden lovassportoló életében van egy LEGJOBB LÓ „legjobb ló”. Nekem ez AKTION Aktion volt. Lehet hogy több ilyen már nem is lesz, habár sosem lehet tudni, mit hoz az élet. Pontosan 15 Tizenöt évig volt a társam, szoros volt a kapcsolat közöttünk, családtagként tiszteltük egymást. tekintettük. Ló Aktion személyiség volt, aki mindig tudta, hol van, mi a feladata, hogyan kell viselkedni, mit kell teljesíteni., Ha Amikor tőle 30 méterre dolgoztam a pályán, ahová kilátott a boxából, végig követte a tekintetemet, figyelte, ahogy beszélek,; ha abbahagytam a munkát, azonnal követelte, hogy odamenjek hozzá, vigyek egy marék füvet vagy egy kis cukrot. Egymás tekintetéből olvastunk,, mintha tényleg, valami hihetetlen intelligenciával lett volt volna megáldva. A tanításánál, új dolgok tanulásánál elég volt egyszer megmutatni valamit és tudta, megcsinálta élete végéig. Ritka az ilyen ló, amely aki, a világ egyik legjobb lova volt. Az olimpiai szakágakban, tekintve ez ideig, a magyar lovassportnak a legjobb eredményeket hozta. Áldom a jó istent, hogy ezzel a lehetőséggel megajándékozott, mert a lovassportolót a ló emeli azokba a magasságokba, amit elérhet. Az én értékítéletemben a ló a lovassal, egyforma súllyal szerepel az összteljesítményben, és segítőtársa a lovasnak.”
Miért fontos, hogy az ember milyen kapcsolatot alakított ki a lóval, mennyire vannak összhangban, lelkileg hogyan hangolódnak egymásra?
“Amennyiben olyan sportágat választottunk, illetve olyan munkát, ahol a két élőlény közös tevékenységétől függ az eredményesség, akkor alapfeltétel, hogy a két élőlény között hihetetlenül szoros, személyes – mondhatnámjuk lelki – kapcsolat alakuljon ki. Enélkül semmilyen lehetősége nincs a lovasembernek a lóban rejlő genetikai képességek felhozására megmutatására. Amíg a ló és lovas között nincs szoros kötődés, szem- hang- és testkontaktus, addig véletlenül se higgye és reménykedjen az ember, hogy – bármilyen szakágában a lovaglásnak – eredményes tud lenni. Negyvennégy éves tapasztalatbóltal a hátam mögött mondom, hogy ez a kitétel nemcsak a nehéz, hanem a nagyon jó karakterű lovakra is érvényes. Én úÚgy gondolom, csak a ló szerete, tisztelete mellett szabad csak vállalni ezt az életformát, és ez adja az alapot ló és ember kapcsolatához. tén keresztül szabad vállalni ezt az életformát és ez megadja az egymáshoz viszonyulási szintet. Akit szeretek, ahhoz másként közelítek, mint akit nem szeretek. Ez az alaptétel, valamint a szakma klasszikus elveinek betartása hozza majd azokat az összetevőket eredményeket, amelyek során ló és ember között hihetetlen lelki kapcsolat épül, hogy a ló károsodás nélkül, – beleszámítva a természetes elhasználódást –, tehesse a dolgát, amennyire csak tudja.”
A lovak mindennapjai sem egyformák, előfordulhat, hogy neki is „rossz napja” van, valami bántja. Figyelembe lehet-e, kell-e venni ezt a ló lelkiállapototát?
“Igen, a mindennapi munkában fontos, hiszen élőlény, neki is van saját bioritmusa, érzi az időváltozást, tudja a napszakokat, az érzékszervein keresztül kapcsolódik a külvilághoz, ugyanúgy érez, mint az emberek., csak más szinten. Ugyanaz a ló más és más arcát tudja mutatni minden alkalommal. Minden, előző naphoz képest változást észlelünk történt változást észreveszünk. Munka előtt az általános egészségét felmérjük, de a lóra ülésnél, a hozzá való közeledéssel már érzékeljük a hangulatváltozásokat, s de a ló ugyanígy tesz velünk, emberekkel, sőt azonnal le is reagálja reagál is. Ha egy ló hosszú ideig van ugyanazon a helyen van, sok évet eltöltött ugyanabbanzon a képzésben, ugyanannál a lovasnál, akkor bizonyos határok között mozog ez az ingadozás, de mégis számolni kell vele. állandóan számolni kell vele.”
Az Ön hangulataira, lelkére milyen hatással vannak a lovak?
“Nélkülük nem tudnék élni, nem tudnám elképzelni az életemet. A legpozitívabb hatással vannak rám, mondhatnám, számomra, a földi paradicsom, a lovak között van. A sport vonatkozásában az életem, és a munkám értelmét a lovak jelentik. A családom és az emberi kapcsolataim természetesen más jellegűek, minőségűek. Boldog vagyok és hálát adok a Jjó istennek, hogy ezt a hivatást választottam, mert a lóban olyan igaz barátot találtamunk, aki mindig őszintén reagál viselkedésünkre, és soha nem csalja meg az embert.
Vitathatatlanul pozitív hatással van az emberi lélekre.Nagyon pozitív a hatása, ez vitathatatlan. Nem az elfogultság mondatja velem, de gondoljunk el az autista, a mozgás- és szellemi sérült gyerekekkel folytatott lovas foglalkozásokra. számára olyan lehetőség, amivel picit lehet rajtuk segíteni. Megható például, amikor egy olyan autista gyermek, akinek életében nem nyílt még szóra a szája egyszer csak elkezd hangokat adni. Természetesen, az egészséges embernél a hatás ezt másképp nyílvánul meg,éli meg, de a beteg emberre sokkal fokozottabb még nagyobb hatással van, sokkal több élményt kapnak, minden tekintetben. mind pozitív, mind negatív tekintetben. Eufórikus állapotba kerül az ember a ló mellett, amikor dolgozik vele, vagy egyszerűen csak tesz-vesz a közelében. A lovaglás egyfajta magatartásforma is, hiszen a ló megtanítja az embert viselkedni.”
Jobbak lesznek tőle az emberek?
“Sokkal. Ugyanis az az ember, akinek sprőd rideg a lelke, nem is gondol arra, hogy társakkal, emberrel vagy állattal, hogyan lehet szimbiózisban élni. A finomabb és jólelkű emberek a lovat választják és velük szeretnék élni az életüket. Természetesen itt is van, aki hirtelenebb és nem olyan jó karakterű, és ezért durvább a lóval, de a szíve mélyén mégis szereti a lovat. De Aaki azonban igazán szereti a lovat, az nem tud vele gátlástalanul durva lenni, akármi történik. Gyerekkoromban egyszer láttam, hogy a homokbányából nem tudták a lovak kihúzni a kocsit és a kocsis nem valami finom módszerekkel próbálta a kocsis a célállomásig eljuttatni a szállítmányt. Jobb lett volna, ha segítséget hív és a másik fogatot is elkéri, de a kivagyiság, az „én lovam jobb, mint a tiéd” ezt nem engedte, inkább szakadjon meg a ló!, és inkább megszakadt a ló. Az biztos, hogy a siker hajhászása a sportban is néha túlfeszíti a húrt. Ennek ellenére mindenki, aki a lovat választja valamiért mégis, jobb lelkű, és akárhogy is foglalkozik ítéljék meg abból, hogy mit csinál a lóval, azért szereti őket. Az más kérdés, hogy amit el akar érni csinál, azt a saját adottságában tudja-e a ló, de a szíve mélyén szereti és tiszteli sporttársát, a lovat.”
„Boldog vagyok és hálát adok a jóistennek, hogy ezt a hivatást választottam, mert a lóban olyan igaz barátot találtam, aki mindig őszintén reagál és soha nem csalja meg az embert.”
A lovak csodálatos világában a sport szempontjából megkülönböztetjük a lósportot és a lovassportot. A kettő kissé eltávolodott egymástól. Ön szerint lehetne-e ezt a távolságot csökkenteni, illetve a lósportba a képzés során becsempészni a díjlovaglást?
“Nem, ezek nem távolodtak el, hanem egymáshoz közel, párhuzamosan futnak, rokonok, mivel mind a kettőben a ló és lovas játssza a főszerepet. A kétféle sportban Mindkettőnek más a jellege, más a kihívás, a célfeladat, más a ló tenyésziránya,. aA lósportnál – ahol a tenyészcél, hogy a minél gyorsabban futásssa le a távot –, ügetőlovakat és galopp telivéreket tenyésztenek sok száz éve óta. A sportlovaglásban más trendek uralkodiknak, sokkal lassabb az előrehaladás, más célzattal lovagolják a lovakat. Azonban mMindkét szakágban azonban, ugyanúgy biztos kapcsolatnak kell lennie a két élőlény között, és a tréningmódszerekkel ugyanazokat a relatív eredményeket tudják kihozni a lóból.”
Van egy nagyon tehetséges lánya Zsófi, aki az Ön nyomdokaiba lépett. A lószeretet, a hozzáállást örökölni lehet, vagy megtanulni, hogyan lehet ellesni ezeket a titkokat?
“Én úgy látom, öröklött tulajdonságról van szó. Amit az ember hivatásként vagy életcélként élete folyamán egy belső hangra választ, az a abban a génekben kódolt dolgok jelenítődnek meg. Amit az említett gének alapján öröklötten gondolunk és csinálunk, az sokkal magasabb szinten fog megvalósulni és általa magasabbra jutunk, jobb a kötődésünk a választott életcélhoz.
Zsófi örökölte, – az édesanyja is kiváló versenylovas volt – beleszületett ebbe a milliőbe. Választhatott volna bármit mást, hiszen a lehetősége megvolt, elég sokoldalúan, nem volt kötelező, hogy ezt csinálja,, de őt is irányították a génjei és erre orientálódott, ezt akarta.”
Ön nagyon szerencsés, már már irigylésre méltó, hiszen van egy csodálatos felesége, tehetséges lánya, és persze a lovak
“…Mindig azt mondtam, én vagyok a világ legboldogabb embere, mert olyan ajándékot kaptam az élettől, amit mindenkinek csak kívánni tudok.”
Köszönöm a beszélgetést!
Hajdú Ágnes
Kép: Canva
Frissítve: 2023.08.29.
