Azt minden lovas és lóbarát tudja, hogy a lovaglás jó és hasznos felnőttnek és gyereknek, egészségesnek és betegnek egyaránt. Kardos Edina pszichológus írásából azonban most ennél többet is megtudhatsz a lovaglás testi-lelki hatásairól.
A ló:
- elfogadó, őszinte társ, aki megkérdőjelezhetetlenül hiteles
- erőt, biztonságot sugároz
- megfogja és megtartja a figyelmet
- motiváló tanulási légkört teremt
- azonnali ok-okozati helyzetet alakít ki, közvetlen visszajelzést ad
- erősíti az önkontroll érzetét
- fejleszti a szociális készségeket
A lovaglás pozitív fizikai hatásai:
- izomerő fokozódása
- koordináció és a reflexek javulása
- átgondolt és összehangolt cselekvés
- görcsösség csökkenése
- légzés és keringés javulása
- izomtónus szabályozása
- a mozgásérzékelés javulása
- testséma fejlődése
- az egyensúly, koordináció javulása
A lovaglás pozitív hatásai pedagógiai-pszichológiai szempontból:
- figyelem, gondolkodás fejlődése
- élmény- és tapasztalati kör bővülése
- önbizalom, függetlenség megjelenése
- motiváció fejlődése
- emocionális fejlődés
A lovaglás pozitív hatásai szociális szempontból:
- kapcsolatfelvétel és fenntartás képességének fejlődése, kapcsolat a lóval, a lovaglást vezető szakemberrel, a társakkal
- érzelmi, akarati funkciók fejlődése
- kommunikációs és interakciós képességek javulása
- szabadidő, sport
Tovább is van, mondjam még?
1. Önbizalom növekedése:
A lovakkal való munka során a közvetlen visszajelzések által kísért személyes fejlődés megtapasztalásával a gyermek önbizalma fokozatosan nő. A lovaglás során leküzdött nehézségek, a foglalkozások során kitűzött célok elérése a teljesítmény érzését és komoly sikerélményt jelentenek.
2. Harmónia és nyugalom:
A lovak közelsége, az ápolásuk során velük kialakított testi kontaktus, testük melegének érzése nyugtatólag hat, oldja a belső feszültséget.
Feltétel nélküli elfogadás megélése: a ló által “felkínált” elfogadó, megbízható kapcsolat megélése.
3. Érzelmek kontrollálása, önkontroll:
A gyermek hamar megtanulja, hogy egy „rendezetlen”, kontrollálatlan lovas „rendezetlen” lovat is jelent egyben. Először meg kell tanulnia saját érzelmeit kontrollálni, hogy képessé váljék önmagán keresztül lova felett kontrollt gyakorolni.
4. Asszertivitás:
A lovakkal való munka során fejlődik a hatékony önérvényesítés képessége. A lóval való kapcsolat kialakítása során a gyermek megtapasztalja, milyen az a viselkedésforma, amellyel céljait képes elérni, és mely viselkedésformák nem alkalmasak rá. A lovakkal sem a passzív visszahúzódás, sem az agresszió nem vezet eredményre.
5. Figyelem összpontosítása:
A ló hívja és megtartja a figyelmet. A lovaglás során párhuzamosan több dologra kell figyelni és reagálni és ezeket össze is kell tudni rendezni.
6. Türelem:
A türelem elengedhetetlenül fontos az összehangolt munkához ló és lovas között. A lovasnak meg kell tanulnia türelmesnek lenni, mialatt megpróbálja befolyásolni a lovat, hiszen a ló is saját gondolatvilággal rendelkezik.
7. Empátia:
A lovak nagy figyelmet és törődést igényelnek. A gyerekekben először érdeklődés alakul ki a lovak iránt, ami a későbbiekben gondoskodássá alakul át. Így a gyermek megtanulja saját szükségleteinek háttérbe szorítását és a másik fél igényeinek észlelését, figyelembevételét.
8. Felelősség:
A lovak körüli munkák, a lovak ápolása, gondozása, az értük vállalt felelősség hozzájárul a felelős, felnőtt, egészséges személyiség kialakulásához.
9. Az általános közérzet javulása:
A szabad levegőn egy másik élőlénnyel együtt végzett mozgás elősegíti a jó közérzet kialakulását és állandósulását.
10. Örömforrás, hajtóerő:
A lovaglás örömteli tevékenység. A lovasok minden alkalommal izgalommal és örömteli várakozással érkeznek a lovardába, és feltöltődve távoznak onnan. Ez az öröm általában a foglalkozások közötti „akadályok” teljesítéséhez is hajtóerőt jelent.
2014.05.13.
Kardos Edina, pszichológus
Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítvány
Fotó: Schuch Lili
Frissítve: 2022. 02. 02.
