A Cadre Noir de Saumur bemutatója

Talaj feletti gyakorlatok és iskolaugrások
A talaj feletti gyakorlatok az olasz reneszánsz korában jelentek meg azzal a céllal, hogy az akkoriban divatos karüsszelek, azaz csoportos lovasbemutatók repertoárját, koreográfiáját színesítsék. E feladatokkal a lovasok nem csak azt mutatták be, milyen mélyreható tudással rendelkeznek az idomítás területén, hanem azt is, hogy milyen hihetetlen egyensúllyal és biztonságérzettel rendelkeznek lóháton.

Ilyen szintű feladatok bemutatásához és tanításához – akár lovas alatt, akár földről végezve – elengedhetetlen a ló és a lovas összhangja – egy közös nyelv, melyet használnak – és természetesen hosszú-hosszúórák kemény munkája. A talaj feletti gyakorlatok tanítása és bemutatása is kimondottan erre épül. A courbettes, a croupades és a cabrioles azok az úgynevezett iskolaugrások vagy talaj feletti gyakorlatok, amelyeket a saumuri lovas iskolában alkalmaznak.

Hagyomány és sport
Mára már a lovak háborúkban betöltött szerepét a lovassportok váltották fel. Bár a saumuri iskola lovasai továbbviszik a föld feletti feladatok és az úgynevezett iskolaugrások hagyományát, alapvetően egyre inkább a sportokra, a versenyzésre készítik fel lovaikat.

Manapság úgy a díjugratást, mint a díjlovaglást elegánsan és tökéletesen kell végrehajtani; a gyorsaság, precizitás, lazaság, és díjugratás esetében a magasságok könnyed átugratása egyaránt fontos az egyre inkább kiéleződő versenyek során.

A lovaglás magasiskolája
A magasiskolai feladatok végrehajtásakor és az egész munka során a ló nagy figyelemmel dolgozik, a finom, irányító jelzésekre reagálva végzi a gyakorlatokat, ami ugyan nagyon nagy koncentrációt igényel tőle, de mégsem gátolja természetes testtartásának és járásmódjának megőrzésében. A lovaglás magasiskolája és a talaj feletti gyakorlatok értéke nem a lovas mozdulatainak látványosságán múlik, hanem azon, hogy a ló könnyedébben és szinte a lovas gondolatára hajtsa végre a feladatokat.

Talaj feletti gyakorlatok földről történő bemutatása
Az iskola főlovasának vezetése alatt bemutatásra kerülnek a talajfeletti gyakorlatok vagy más néven iskolaugrások.
Ezúttal a lovas nem a lovon ül, hanem a földön állva ad a segítséget a feladatokhoz, mint amilyen a courbettes és a croupades.

Pas de trois
A „pas de trois” egy olyan bemutató, ahol 3 lovas teljes összhangban, egymás mozdulatait és helyzetét folyamatosan figyelve hajtja végre a zenés koreográfiát. Ez a produkció igen szoros rokonságban van a koreografált művészi előadásokkal, táncbemutatókkal.

A Nemzeti Lovasiskola lovai
A Francia Nemzeti Lovasiskola támogatói a Mezőgazdasági és Halászati Minisztérium és a francia nemzeti ménes, az Haras Nationaux. Az Haras Nationaux négy kiváló fedezőménjét az iskola főlovasa vezeti fel és mutatja be.
E bemutató jól példázza, hogy a Colbert által alapított jelentős intézmény fő feladata a lovak genetikai tulajdon ságainak javítása, a sportokhoz leginkább kívánatos jegyek átörökítése, illetve a lovaglás minél szélesebb körben való elterjesztése.

Lovas alatt végzett talaj feletti gyakorlatok
Ahhoz, hogy a lovas be tudja mutatni a föld feletti gyakorlatokat és az úgynevezett iskolaugrásokat, azaz courbettes-et, croupades-ot és cabrioles-t, három, de inkább öt éves speciális idomítási munka szükséges.

A hagyományos magasiskolai gyakorlatok karüsszeljében keringő ritmusára váltakoznak a courbettes-ek, croupades-ok, melyeket a lovasok közös koreográfiára mutatnak be, a végén egy cabrioles-lal zárva az előadást.

Ugratás dupla futószáron
Sokkal precízebb és mozgalmasabb, mint földről irányított, kötőféken végzett munka. Ezzel változatossá lehet tenni az idomítást. A lovas a földről irányítja a lovat, játszik a ló lépéshosszával, tempójával, ezzel fejlesztve annak egyensúlyérzékét, stílusát, hajlékonyságát, irányíthatóságát és az akadály, a rúd iránti respektjét.

Történelmi áttekintés
A 18–19. században négy lovast kell kiemelni a hagyományos francia lovaglás területéről: François Robichon de la Guérinière az idomítás „atyja”, Aure grófja a természetes és ösztönös lovaglás buzgó védelmezője, François Baucher, aki úgy vélte, hogy a ló idomítását mindig tudatosan kell felépíteni.

És végül, Alexis François L’Hotte tábornok kiválóan egyesítette az Aure grófja és François Baucher által elért eredményeket, és a „Nyugalom, előre, egyenesen” szavakkal nagyszerűen meghatározta a francia lovaselméletet. Elméletét és az ebből származó idomítási módszereket máig törvényként tisztelik Saumurben és a világ számos más pontján.

Nagydíj zenés kűr
A díjlovagló versenyeken az előírt programok mellett zenés kűr versenyszámokat is meghirdetnek a verseny kiírói. Ebben a számban a lovas a díjlovagló négyszögben egy általa tervezett koreográfiára és saját maga választotta zenére mutatja be a kötelező elemeket szabadon választható sorrendben és pozícióban.

Ez a ló és lovas közötti tökéletes összhang és harmónia egy lélegzetelállító, mintegy öt és fél perces művészi szintű előadást eredményez.

A századfordulón
A szecesszió korabeli tréfás szórakozások felidézése a századfordulón vált divatossá.
A híres asztal-, szék- és cölöpugratások ló és lovas bátorságáról, precizitásáról tanúskodnak.
Ezen tréfás mutatványokkal a Saumur számára oly dicsőséges időszak emlékét idézik fel újra.

Karüsszel
A karüsszel egy olyan harmonikusan felépített koreográfia, melyben a lovasok alakzatokban együttesen mutatnak be különböző jármódokat és feladatokat, mint például az oldaljárást, a passage-t vagy az ugrásváltást.
A lovasok hagyományos saumuri egyenruhában, a híres háromszínű kokárdás és aranyszalagos kalapban, a lovarda főlovasának irányításával mutatják be a hagyományos francia díjlovaglást egy karüsszel keretében.

A produkciót a Magyar Telekom Szimfonikus Zenekar kíséri Christian Ciuca vezényletével. Fotók: © Alain Laurioux / ENE

KapcsoLÓdó cikkek:

A Cadre Noir de Saumur bemutatója

Frissítve: 2024.09.09.
Fotó: Canva

Hozzászólások