Fogyatkozó állattartási kedv
Háztáji: Az egyéni gazdaságok családi fogyasztásra tartják a jószágot
Baranya
Ludvig János évek óta tart teheneket a magyarteleki vállalkozásában. Az állatok sok munkát igénylő gondozásában pásztora is segít.
Az országos folyamathoz igazodóan a dél-dunántúli régióban, így megyénkben is csökkent az állattartási kedv az elmúlt években – derül ki a KSH Pécsi Igazgatóságának frissen közzétett adataiból. Az átlagos csökkenés mögött azonban mind állatfajtánként, mind pedig gazdálkodási formánként jelentős különbségek vannak.
Míg a nagyüzemi állattartók körében a tevékenység központosodása figyelhető meg a megyében, addig a lényegesen kisebb súlyú egyéni gazdaságok esetében az állatok számának szétaprózódása jellemző. Az érdekes kettősséget tovább erősítette az ágazatot az elmúlt években jellemző alacsony jövedelmezőség. A jobb hatékonysággal működő nagy állattartó telepek tudtak eredményt produkálni, ugyanakkor az egyéni gazdaságok szerepe egyre inkább a saját célra, fogyasztásra szánt állatok tartásában maradt meghatározó.
A KSH elemzése szerint az egyéni állattartás valószínűleg az egyre szűkülő területe ellenére is hosszú távon fennmarad. Ennek meghatározó oka, hogy a főállásban szerzett jövedelmek, illetve a nyugdíjak elég magasak ahhoz, hogy lehetővé tegyék e tevékenység viszonylag alacsony szinten való folytatását, másrészt viszont túlságosan alacsonyak ahhoz, hogy az érintett kör feladhassa a saját ellátás lehetőségét, vagy bővülve üzletszerű gazdálkodásra térjen át.
A megyében tovább folytatódott a szarvasmarha-állomány csökkenése az elmúlt öt évben. Míg a nagyüzemeket csak minimálisan rendítette meg a MiZo pécsi üzemének bezárása, az egyéni gazdaságokban kevesebb mint felére esett vissza a szarvasmarhalétszám. Örvendetes ugyanakkor a nagyüzemekben tartott sertések, juhok és tyúkfélék számának gyarapodása, utóbbi arról is árulkodik, hogy a megyében is elültek a madárinfluenzával kapcsolatos félelmek. Az egyéni gazdaságok visszaszorulásáról árulkodik viszont, hogy esetükben mindössze a juhállomány növekedése figyelhető meg, a legnagyobb visszaesés pedig a már említett szarvasmarha-állományban állt be.
Nagyban még megéri
A hatékonyan működő korszerű nagyüzemi sertéstartás valószínűleg megéri a ráfordítást, erről árulkodnak a Pick–Délhús csoportot tulajdonló Csányi Sándor beruházási tervei. A leggazdagabb magyar évi 54 ezer sertés nevelésére képes telep fejlesztését tervezi, aminek becsült költsége 1,8 milliárd forint lehet.
A cégcsoport évi 500 ezer sertést vág, ezt néhány év alatt szeretnék megduplázni.
Ezernél kevesebb ló
A néhány évtizede még több ezres lóállomány mára ezer alá süllyedt a megyében. A derék négylábúakat haszonállatként jóformán elvétve tartják, a hobbiállati szerepkör, illetve a turizmusnak a lovagoltatásban mutatkozó lehetőségei ezen a szinten stabilizálhatják az állományt. A régió tizennégy minősített lovasturisztikai szolgáltatója közül hét baranyai, a lovak száma egy-egy tartónál négy-öttől akár a két tucatig is terjedhet.
Kaszás E.
Forrás: Dunántúli Napló
Frissítve: 2023.06.20.
Fotók: Canva
