Néhány ausztrál kutató szerint még a Join-Up sem elég lóbarát
Ausztrál kutatók Monty Roberts „Join up” (Csatlakozás) módszerét vették górcső alá – és kétségbe vonják, hogy valóban annyira lóbarát-e, mint ahogyan azt előszeretettel állítják. Cath Henshall hippológus, a Sydney Egyetem munkatársa vezette a kutatást, melynek eredményeit július 17-én mutatta be Edinburghban a Nemzetközi Hippológus Konferencián.
A csatlakozás elmélete
„A módszer, pontosabban a körkarámban végzett munka két alapvető pontja érdekelt bennünket: egyrészt az az állítás, mely szerint a tréning eredményessége nagy részben függ a kiképzőtől és annak azon képességétől, hogy hogyan tud „a lovak nyelvén” kommunikálni; másrészt pedig az a kijelentés, hogy ez a módszer rendkívül lóbarát. Eredményeinkre támaszkodva mindkét állítás kétségbe vonható” mondta Cath Henshall. „Kutatásunk eredménye megmutatja a körkarámban végzett munka árnyoldalait. Mi ezen eredmények alapján óva intünk mindenkit a módszer további hirdetésétől, mivel a lovat félelemmel vonja kontroll alá.”
A Join-up módszerét manapság a következőképpen alkalmazzák: a kiképző különböző mozdulatokkal és hangokkal hajtja körbe a lovat a körkarámban. Majd egyre csökkenti agresszív mozdulatait, aminek köszönhetően a ló mozgása lelassul, majd odamegy az emberhez.
A kísérlet eredménye
A kutatók emberek helyett távirányított játékautókat használtak, hogy szimulálják a technikát az emberi kiképző állítólagos központi szerepe nélkül, és cáfolják az ember és ló közötti „lónyelvi” kommunikáció fontosságát.
„A lovakat a megállásért és a játékautóhoz való közelítésért „biztonsággal” jutalmaztuk: nem kergette tovább őket, amíg rászegeszték tekintetüket. Néhány ló a végén megközelítette a játékot, sőt meg is érintette. Az a tény, hogy így is sikerült a kívánt viselkedést elérni a lovaknál, ember jelenléte nélkül, megkérdőjelezhetővé teszi a módszer alaptézisét, miszerint tudni kell a lovak nyelvén kommunikálni” mondta Henshall.
A kiképző egész egyszerűen a negatív megerősítés módszerét alkalmazza: a ló reakcióját az váltja ki, hogy amint megközelíti a kör közepén álló edzőt, a nyomás csökken vagy akár teljesen abbamarad, azaz biztonságban érezheti magát. A ló számára minden olyan reakció, ami a nyomás csökkenését közvetlenül megelőzte felelős azért, hogy a nyomás eltűnik, vagy abbamarad. Ezért ezt a reakciót nagy biztonsággal mutatni fogja majd hasonló szituációkban, hogy elérje az általa kívánt eredményt – a biztonságot. „Habár se a Monty Roberts módszer, se a mi variánsunk nem gyakorolt közvetlen fizikai nyomást a lóra, egyfajta érzelmi és pszichikai nyomást alkalmaz azáltal, hogy megfélemlíti a lovat és a körkarámban kergeti.”
De mi a lóbarát?
Monty Roberts követői továbbá azt állítják, hogy ez a technika rendkívül lóbarát, mert egyrészt semmilyen felszerelést nem használnak, másrészt pedig a ló maga dönthet, hogy megközelíti-e az edzőt vagy sem.
„Eredményeink megmutatták, hogy ez a módszer valójában csak a félelem és biztonság váltakozásán alapszik. A ló bizonyos úton-módon rá lesz kényszerítve, hogy vagy állandóan féljen – és ezért elhajtják őt – vagy odamegy a kiképzőhöz és ezzel biztonságban tudhatja magát. Megkérdőjelezzük, hogy lóbarát-e az a lókiképzés, amely célzottan dolgozik félelemkeltéssel.” mondta Henshall, majd hozzáfűzte, hogy úgy gondolják, hogy az ilyesfajta edzésmódszernek nincs helye a „lóbarát” lókiképzésben.
A kutatók arra sajnos nem tértek ki, hogy szerintük milyen is lenne a valóban lóbarát kiképzési módszer.
A játékautó és ló találkozását videón Te is megtekintheted >>
Fordította: Deák Anette Stefanie, Lovasok.hu
Forrás: http://phys.org/
Frissítve: 2023.04.24.
Fotók: Canva
