Lókiképzés a szeretet nyelvén

Lókiképzés a szeretet nyelvén

Két saját lovával dolgozik Zerinváry Szilárd lókiképző. Mítosz, a 7 éves paripa nyolc hónapos korában került hozzá, a visegrádi palotajátékokon nyerte. Ahogy gazdája jellemzi: igazi életművész. Társa Kumisz, a nyolc éves Shagya Arab kanca.

Most is úgy történik minden, mint bármelyik másik napon. Csak éppen ezúttal – bemutatóról lévén szó – Szilárd magyarázza is a nézőknek, hogy mit miért tesz. A körkarám kerítésén túlról vágyakozó szemek kísérik a láthatóan különleges kapcsolatban álló ember és lovai minden mozdulatát. Szilárd simogat és jutalmaz, újra és újra testkontaktusba kerül az állattal. Átbújik alatta, lábát simítja, karolja nyakát… Erősíti a kettejük közötti bizalmat, ugyanakkor megköveteli a tiszteletet is – magyarázza.

A civilizált ember rossz beidegződésének, a hódításnak és elnyomásnak itt nyoma sincs. Szuverén személyiségek önként vállalt szövetsége ez, amit a szaknyelv szabadidomításnak nevez. Onnan, a kerítést támasztva, egyenrangú felek jókedvű és szeretetteljes játékának tűnik. Pedig az eredmény mögött nagyon komoly és következetes munka áll. S bár a módszer merőben eltér az emberi akaratnak ostorcsapásokkal érvényt szerző technikáktól, a cél ugyanaz: megnyerni a lovat az együttműködésre.

Szilárd sokáig bolondozik a lovakkal. Mi mást is gondolhatnánk, miközben futkosnak, port kavarnak. Nincs jó szó arra, ami közöttük történik. Ebben a közegben idegenül cseng az idomítás, mint ahogy a kiképzés, vagy akár a tanítás kifejezések is. Szilárd olykor csettint, vagy éppen más, a kívülálló számára misztikusnak tűnő hangot ad ki, amire a lovak egyértelműen reagálnak. Kétség nem férhet hozzá: kommunikálnak. Ugyanazt a nyelvet beszélik. Ettől aztán végképp belterjessé válik a körkarám világa.

– Szabadidomítás közben jelekkel irányítom a lovat. Ezeket először meg kell tanítani az állatnak – magyaráz tovább a „suttogó”, de – hangsúlyozza többször a bemutató alatt – a legfontosabb feladat annak elérése, hogy szívesen legyen vele a ló.

A szemkontaktus másodpercre sem szűnik meg közöttük. Ha Szilárd úgy akarja, az állat tolat, sasszézik, vagy akár lefekszik a homokba. Már azon sem lepődnénk meg, ha táncra perdülnének.

Aztán mégis sikerül a meglepetés. Amint a szabadság és az együttműködésre épülő hatalom méltóságteljes szimbólumát szőrén, egyetlen darab madzagot a nyaka köré fonva megülte Szilárd, mindenki érezte, hogy velük együtt most valami rendkívüli részesévé vált. Percekre megszűnt a ló, és megszűnt az ember is. Átminősültek valami sokkal többé, mint amivé a két teremtmény külön-külön valaha is válhat: eget és földet összekötő, lenyűgöző egységgé.

Mire véget ér a bemutató, mindenki pontosan érti miről is szól a szabadidomítás. A házigazda meg is kéri Szilárdot, nézze már meg az ő ijedős Argoszát, beválna-e nála is a módszer. Az amúgy kivételes adottságokkal rendelkező fogatló jobb teljesítményének is gátat szab rendkívül félénk természete. Nem hogy nyerget, de még egy törölközőt sem visel el a hátán – tárja szét karjait gazdája.

Megindító események tanúi lehettünk a következő percekben a Suttogó, és Argosz között. A szemünk láttára köttetett egy barátság, s lett egyre stabilabb a bizalom fundamentumán. Szilárd viselkedésével, nonverbális jeleivel, tekintetével, és ki tudja még milyen szinteken működő sugallataival kivívta a „falkavezér” státuszt, és megérttette Argosszal, hogy biztonságban van. Az állat testtartásából, viselkedéséből a kezdeti gyanakvás után megnyugvás, majd biztonság és kiegyensúlyozottság sugárzott. Amikor – alig húsz perc elteltével – az állat hátára került a nyereg, nem csak a gazdája morzsolt el könnycseppet a szeme sarkában.

Könnyebb lenne azt hinni, hogy Zerinváry Szilárd különleges, más számára hozzáférhetetlen tudást birtokol. Hogy létezik egy varázsszó, amit az állat fülébe suttogva egyszerre megnyitja egy közös nyelv használatának lehetőségét. Mert ha így lenne, talán értelmet nyerhetnének az emberi erőfölény fitogtatásával elért eredmények is…

Zerinváry Szilárddal a Nyeregszemle hagyományőrző lovas találkozón is találkozhatnak a szabadidomítás iránt érdeklődők, július 15. és 17. között, az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban.

Forrás: www.kis-kunsag.hu
Frissítve: 2023.03.29.
Fotó: Canva

Hozzászólások