A lovak is átélik a tanulás stresszét
Az embernek számtalan előnye származott az állatok háziasításából. Ahhoz, hogy az állat teljesíthesse a feladatát, elsőször idomításra szorul – ám vajon hányan gondolkodnak el azon, hogy az idomítás milyen hatással bír az állatra nézve? A Bécsi Állatorvos-tudományi Egyetem legújabb tanulmánya rávilágít, milyen stresszt okoz a lovaknak a belovaglás.
A lovak már több évezrede szolgálják az embert és nagyban befolyásolták az emberi civilizáció kialakulását. A mezőgazdaság, a közlekedés, a kommunikáció és számos háború is másképpen alakult volna lovak nélkül. Manapság a lovassportok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, az ember és ló közötti kapcsolat legalább olyan erős, mint anno.
Vad eredet
A lovak viselkedésében a mai napig érzékelhetőek vad gyökereik – annak ellenére, hogy az ember már évezredek óta befolyással van életükre. Gyakran tesszük ki lovainkat olyan szituációknak, amelyek az eredetileg vad állatoknak igencsak nagy stresszt okoznak. Gondoljunk csak például a galopplovak edzésére, a versenyeken való részvételekre, az állatorvosi vizsgálatokra vagy a szállításra. Ezek mindegyike bizonyítottan stresszt jelent a lovak számára.
Maga a lovaglás is egy ilyen helyzet, ám erről még csak kevés tanulmány szól. Alice Schmidt (Christine Aurich csapatának munkatársa, Bécsi Állatorvos-tudományi Egyetem) aktuális tanulmányában megvizsgálta, milyen fokú stresszt jelent a fiatal lovak számára a belovaglás.
Schmidt a stressz vizsgálatánál a szívverést és a nyálban található kortizol nevű stresszhormont helyezte a figyelem középpontjába. A szívverés megfigyelésénél nem csak a frekvenciát, hanem a két szívdobbanás közötti intervallum ingadozását is figyelembe vette. Utóbbiról nemrég bizonyították be, hogy kiváló stresszindikátor. A fiatal sportlovak idomítása szokásosan három éves korukban kezdődik, ezért Schmidt e korban levő lovakat vizsgált meg az idomításuk első fázisában.
Látszólagos támadás
A tanulmány eredménye nem meglepő: az idomító munka kezdete stresszes időszak. A bevezető futószáras munka még csak csekély fokú feszültséget okoz, de az első felülés alkalmával a stressz mértéke észlelhetően felszökik. A szív hevesebben ver, a szívverések közötti intervallumok váltakoznak, nő a kortizolszint. A ló a lovas első felülését valószínűleg egy ragadozó támadásaként éli meg, amely elől nem menekülhet. Ráadásul a lovas kiesik a ló látóteréből, ami ront a problémán.
A mozgás és a rutin nyugtató hatású
Amint a ló elkezd lépni vagy ügetni a lovassal a hátán, csökken a stressz szintje. Úgy tűnik, a lovak viszonylag gyorsan alkalmazkodnak a helyzethez, vagyis ahhoz a tényhez, hogy lovagolják őket, illetve maga a mozgás is segít a stressz oldásában – akárcsak az embereknél. Ezenkívül minden egyes alkalommal csökken a stressz mértéke – feltéve, hogy helyesen történik a belovaglás. Ezek a tények elővigyázatosságra intenek: a helytelen bánásmód belovagláskor hosszú távú károkat okozhat a ló és lovas közötti kapcsolatban!
Alice Schmidt, Jörg Aurich, Erich Möstl, Jürgen Müller és Christine Aurich:
„Changes in cortisol release and heart rate and heart rate variability during the initial training of three-year-old sport horses”
megjelent a „Hormones and Behaviour” szeptemberi kiadásában.
Eredeti szöveg: www.pferdewissenschaften.at
Fordította: Deák Anette Stefanie
Frissítve: 2023.05.26.
Fotók: Canva
