Kezdőlap Blog Oldal 78

Lóápolási alapok

A kötelező lókozmetika

Lóápolási alapok

 

Azt a lovat, amelyiket nap mint nap lovagolunk vagy fogatolunk, azt nap mint nap illik ápolni is. Pontosabban nem csak illik, de szükségszerű is, hiszen a munkában a ló megizzad, és a szerszám alatt, legyen az nyereg vagy hám, a szőr letapadva, összeragadva szárad meg, itt ugyanis a munka közben sokkal kevésbé szellőzik a bőr, és sokkal jobban izzad, mint egyéb testrészeken. Ennek következtében, ha a következő használat előtt ezeket a bőrfelületeket nem ápoljuk megfelelően, és az összetapadt, leragadt szőrre nyergelünk például, akkor szinte biztos, hogy nyeregtörés lesz a következmény, ami hetekre kivonja a lovat a „forgalomból”, amellett gyógykezelni is kell.

A ló ápolásának többszörös jelentősége van, mikéntjét és gyakoriságát nagyban befolyásolja a használat módja. Valamikor, amikor a ló még katonai és gazdasági eszköz volt, természetes volt, hogy reggelente gondozója leápolja. Természetesen ez a fedezőménekre is vonatkozott. Lehetőleg abrakolás után, az abrakolás és a munka megkezdése közti pihenő időben történt, illetve történik helyenként ma is a lovak ápolása. Az abrakolással egy időben nem szerencsés ápolni, mert sok ló ilyenkor nem veszi jó néven a zaklatást, és szeretnek általában egyedül enni. Előtte pedig pláne nem megy, hiszen akkor minden állat már az etetést várja.

A lóápolás alapvető eszközei és menete

Vakaró, gyökérkefe, porkefe, rongy, patatisztító. Először az összetapadt szőrfelületeket a gyökérkefével kikeféljük, azt csak finoman nyomva a bőrre, mert sok ló, különösen a vékonyabb bőrű fajták vagy egyedek érzékenyek, csiklandósak. A lábakon esetleg megtapadt sarat szintén a gyökérkefével távolíthatjuk el. Ezután az egész testfelületet a porkefével alaposan áttöröljük, és a porkeféből a port a vakaróba „kihúzzuk”.

A bádog vakarót lehetőleg ne használjuk közvetlenül a bőr dörzsölésére, mert azzal felkaparjuk azt a hámréteget, aminek szerepe a kültakaró bizonyos fokú védelme. (Különösen nem javasolt az éles marha-vakarók használata!) Helyette használjuk a gumi vagy műanyag eszközöket. Ezután a szőrzetet áttöröljük egy tiszta, puha ronggyal. A sörényt és az üstököt sörénykefével lehet szépen kifésülni, kíméletesen, lehetőleg minél kevesebb egészséges szőrszálat kitépve.

A sörény

Kiállítások, versenyek előtt lehet használni a ma már lovas boltokban kapható farok- és  sörénykezelő spray-ket, amelyek segítségével a hosszú szőrök ápolás után egymástól elválva maradnak, és szép, dús hatást keltenek. A sörény esetében szóba jön annak befonása, nyírása, vagy szabadon hagyása. Ez ízlés dolga, de vannak azért alapvető esztétikai szempontok.

A szépen befont sörény dísze lehet egy lónak, kiemelheti a nyak szép ívét (ha van), de ha nem jól sikerül, akkor el is csúfíthatja a nyakat. A természetesen szép, dús sörény mindig szép látványt nyújt, ha egyenletes, és szépen ápoltan, természet adta módon díszíti a lovat. A sörény kopaszra nyírása indokolt lehet sportlovaknál, hogy munka közben ne zavarja a lovast, vagy abban az esetben, ha a ló mondjuk a karámon kidugdosva a fejét, a sörény egy részét mindig eldörzsöli. Ez csúnya, akkor inkább egy kiállítás vagy szemle előtt kopaszra kell nyírni.

Talán a legkevésbé szép a növésben lévő sörény, ami néhány cm, és az ég felé meredezik, esetleg a teteje éppen kezd visszakonyulni. Ilyen „tarajos sün” frizurával nem ajánlatos kiállításon megjelenni egy lóval. Szemléken szoktak azzal próbálkozni, hogy a ló sörényét lenyírják, de a nyak közepe felé haladva néhány cm-nyit fokozatosan meghagynak, majd a mar felé ismét fokozatosan kopasz a nyakél, ezáltal próbálva olyan hatást kelteni, mintha szépen ívelt nyaka lenne a lónak. Ezt a trükköt a sötét lónál 50-100 méter távolságból a felületes szemlélő „beveszi”, de a bíráló bizottság nem, és a nyak megítélésénél az így nyírott sörény semmiképpen sem jelent plusz pontokat.

A farok

Nyírása, fazonírozása esetében is különböző szokások vannak. Az angol telivérek farkát pl. a csánk magasságában szokták egyenesre nyírni. Ez a fajtához illik, szép is ezeken a lovakon. Egyes külföldi fajtáknál szokás a farokrépa körül a szőrt lenyírni, ezáltal egy kicsit zászlósabb faroktartást szimulálni, de a lóval szemben mindenképpen kitolás, hiszen a farokrépa dús szőrzete a végbélnyílást és kancáknál a pérát hivatott védeni. Hagyományos magyar fajtáknál semmiképpen sem szokás. A legáltalánosabb, ha a farok szőrzetet a természetes csepp alakúra fésülik, ha túl hosszú, akkor kissé megtépik. Szerintem a legszebb a dús, csepp alakú, hosszú, kissé zászlósan hordott farok – de ez természetesen ízlés dolga. A hagyományokat azonban célszerű tiszteletben tartani.

Munka utáni ápolás

Ha nem áll módunkban a lovat addig sétáltatni, amíg megszárad, akkor a leszerszámozás után szalmacsutakkal dörzsöljük (csutakoljuk) át a megizzadt testtájakat, hogy a szőrzet ne összetapadva, és minél hamarabb megszáradhasson. Semmiképpen se akadályozzuk meg, hogy a ló, ha akar, a friss szalmában vagy a homokban (ha karámban van) meghempergőzzön, hiszen ez az ő természetes ápolási módja. Természetesen, ha boxban hempergőzik a ló munka után, várjuk meg, amíg feláll, nehogy úgy forduljon a lábával a box fala felé, hogy ne tudjon talpra állni. Ha ez mégis megtörténik, odébb kell húzni a lovat annyira, hogy fel tudjon állni, vagy segíteni kell neki visszafordulni a másik oldalára. Ez nem mindig könnyű. A ló lábát használat után szokás lemosni. Ennek két értelme van, az egyik a rátapadt sár eltávolítása, a másik az inak hűtése.

A paták tisztítása

A patából a trágyát, beletapadt szalmát a lovaglás előtt, az esetleg beletapadt földet, sarat pedig a lovaglás után a patatisztítóval távolítsuk el. Munka után érdemes ellenőrizni – ha olyan terepen jártunk – hogy nincs-e a patkó alá, vagy a patába szorult kavics, ami akár sántasághoz is vezethet.

Patkolás

A körmözést illetve a patkolást 6 hetente szükséges elvégeztetni megfelelő szakemberrel. Ügyelni kell arra, hogy a pata a növekedése során szabályos alakú maradjon, esetleg azzá váljon. A rendszeres körmözéssel sok rossz pataalakulás, sőt, lábszerkezetbeli probléma orvosolható bizonyos mértékig. Lényeges, hogy a pataszabályozás esetén inkább körmöztessünk sűrűbben, de mindig csak piciket korrigálva, nehogy az inakat károsítsuk a mesterségesen megváltoztatott erővonalak miatt. A patát ajánlatos rendszeresen (hetente, hetente egy-két alkalommal) patazsírral vékonyan bekenni, hogy óvjuk a kiszáradástól. Az arra való hajlamban nagyok az egyedi eltérések, és nagyban befolyásolja a talaj is.

Lófürdetés

Jó időben le lehet mosni az egész lovat is. Fontos viszont, hogy utána a napon sétálva szárítsuk meg (vannak persze már infralámpás lószárítók is nagyobb sportistállókban), mert ha fürdetés után nedvesen visszavezetjük a hűvösebb boxba, akkor könnyen megfázhat. Ha megszáradt, semmi baja nem lesz, de a tűző naptól a szőr veszít fényességéből.

Lónyírás

Sportlovakat szokás télen és tavasszal nyírógéppel megnyírni. Ennek jelentősége, hogy a ló munkában nehezebben izzad meg, és hamarabb megszárad, viszont ilyenkor a melegítés alatt, a lesétáltatáskor, és az istállóban takaró alatt kell lennie a lónak, hiszen természetes hőszigetelésétől megfosztottuk. Természetesen a szőrszálak felborzolásával bizonyos hőszabályozási mechanizmus még működik, de ha kevés a szőr között lévő levegő, akkor ennek hatása is csekély.

A nyírás a télen is sportszerűen lovagolt lovaknál lehet indokolt. A nyírásnak több típusa is van. Lehet a lovat füle hegyétől a pártaszélig megnyírni. Ennek előnye, hogy egyszínű marad, hátránya, hogy a lábakról, az inak fölül is lenyírjuk a szőrt, ahol annak bizonyos fokú védelmi szerepe van, és ott úgysem izzad a ló. A másik lehetőség, hogy a ló fejét és lábát nem nyírjuk meg. Ez praktikusabb megoldás, viszont így a ló „foltos” lesz. Van aki a nyereg alatt is meghagyja a szőrt. Olyan módon is lehet nyírni a lovat, hogy csak az izzadékony, nagy izomfelületeket nyírjuk meg.

A csikó ápolása

A csikók rendszeres ápolásának az a nagy jelentősége, hogy megszokja az emberrel a kapcsolatot, megtanul viselkedni, feladni a lábát, megtanulja az alapvető, istállón belüli vezényszavakat, és a nevét. A fiatal, néhány hónapos csikót esetenként bizonyos kezelésekhez (féregtelenítés, lázmérés, bélyegzés, esetleg a kötőfék első alkalommal való felhelyezése, oltás stb.), vagy egyéb okból meg kell fogni, „rögzíteni” kell. Ezt határozott, gyakorlott mozdulattal a csikó kb. hat hónapos koráig egy ügyes, jó fizikumú ember meg tudja tenni, a következő módon.

A csikó lehetőleg legyen a boxban. A gondozó a csikó egyik válla mellé áll, simogatja, nyugtatgatja. Amikor a csikó olyan módon helyezkedik el, hogy orrával az egyik sarok felé áll, valamelyik boxfal mellett, akkor gyors mozdulattal egyik kézzel megmarkolja a csikó egyik fülét, másikkal a farokrépa tövét, amit felfelé „visszatör”, közben testével a falhoz szorítja a csikót. A csikó előre menekülését megakadályozza a sarok, az oldalra menekülést a gondozó és a másik oldalon a fal, a hátrafelé menekülést pedig a feltört (felhajtott) faroktő. Gyakorlott ember ilyen módon egy pillanat alatt akár 6-7 hónapos csikót is egyedül meg tud fogni, nyugodt állatot akár a szabadban, karámban is. A kezelés elvégzése után a csikót elengedjük, közben megnyugtatjuk, simogatjuk. Az így megfogott csikó sokkal kevésbé fog félni, mint amelyiket szakszerűtlen módon félórákon keresztül üldöznek körbe-körbe a boxban vagy a karámban, míg végül nagy nehezen vadnyugati módszerekkel lelasszózzák és négyen-öten valahogy legyűrik.

A ménesi ló ápolása

A ménesben tartott tenyészkancák ápolása természetesen nem olyan napi feladat, mint a munkában lévő lovaké. Ha megfelelő módon tudnak saját maguk tisztálkodni, azaz hemperegni, fatörzsnél, karámfánál vakarózni, akkor az ő ápolásuk nagyjából a pataszabályozásra és pataápolásra szorítkozhat.


Novotni Péter
Frissítve: 2023.04.18.
Fotók: Canva

Belga melegvérű – Belgian Warmblood

Belga melegvérű – Belgian Warmblood

 

A fajta eredete és története

Habár a belgák elsősorban a nehéz fajtájú lovakat ismerik, azért létrehozták a Belga melegvérűt is. A melegvérű lovakat a tenyésztésnél megkülönböztetik, mint kiallítási (bemutató) lovakat, amelyek kitűnnek az idomításban és ugrástechnikájukkal az arénákban.

Ez a ló alapvetően pár vérvonal keveréke, amelynek a könnyebb típusú belga mezőgazdasági lovak voltak az alapjai. 1950-es években ezek a mezőgazdasági lovak keveredtek a Gelderlandival, amelynek eredményeképpen megnőtt a méretük és az erejük. 1960-ban Selle Français és Hannoveri lovakat hoztak be. Ezek a lófajták adták a Belga melegvérű megnövekedett atlétikai képességet és mozgásszabadságát. A telivér és Anglo-Arab behozatalból pedig kialakult a fajta felépítése és gyorsasága.

A fajta jellemzői

A Belga melegvérű 164 cm magas. A feje élénk, ami elsősorban az Anglo-Arab befolyásnak köszönhető. Teste izmos, kompakt. Felépítése megfelel a melegvérűeknek. Lábai izmosak nagy, biztos patákkal. Mindenféle színben megengedett.

Nagyon atlétikus és erős ló. Intelligens, szeret tanulni. Erős személyisége van.

 

Fordította: Gabrielle
Frissítve: 2023.04.11.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Francia ügető – Anglonormann – Anglo-Normann

Francia ügető – Anglonormann – Anglo-Normann

 

A fajta eredete és története

Franciaországból, Normandiából származik a XIX. századból. Tenyésztésének fő célja tulajdonképpen az ügetőversenyzés volt. Egy olyan fajtát szerettek volna kialakítani, ami kiválóan megállja a helyét az ügetőversenyeken.

A fajta három fajtának köszönheti tulajdonságait, kialakulását. A Norman lóból indultak ki, mely főleg a méretet adta. Ezt keresztezték Norfolk Roadster fajtával, és Telivérrel. A telivér a gyorsaságot adta, míg a Norfolk az ügetőképességet.

Később, hogy még jobban javítsák a fajta gyorsaságát, ügetőképességét, amerikai ügetővel is keresztezték.

A fajta jellemzői

A fajtát főleg versenylónak hasznosítják, mivel erre a célra is lett kitenyésztve, de megállja a helyét mint szimpla hátasló is. Feje nagy, nyaka hosszú, marja alacsony, háta nem túl hosszú. A far terjedelmes, erős. A végtagok kemények, szárazak és erősek.

Marmagassága 160-170 cm. Minden színben megtalálható, kivéve a tarkát.

Jó természetű, energikus, élénk temperamentumú.

 

Készítette: Jenna2
Frissítve: 2023.04.11.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Spielberg filmre viszi a War Horse-t

Spielberg filmre viszi a War Horse-t

 

Steven Spielberg filmet forgat Michael Morpurgo Warhorse című könyvéből, mely egy fiatalember és lova különleges kapcsolatát mutatja be az első világháború viszontagságai közepette.

A DreamWorks és a Disney közös filmje előreláthatólag 2011 augusztusában kerül a mozikba. Kathleen Kennedy, Frank Marsall is dolgoznak majd a film forgatásán, akik már a Seabiscuit című filmben is bizonyítottak.

Spielberg korábbi filmjeiben is foglalkozik háborús témákkal: a Ryan közlegény megmentése, valamint a Schindler listája a második világháború idején játszódik. Bevallása szerint a könyv kiolvasása után döntött úgy, hogy ezt a történetet mindenképpen szeretné megfilmesíteni.

Michel Morpurgo a London Evening Standard-ban korábban megjelent cikkében leírja, hogy a körülbelül 1.000.000 lóból, akiket átszállítottak a Csatornán csak mintegy 62.000 tért vissza Angliába. Történetével ezeknek a lovaknak állít emléket.

Mint ahogy arról a Lovasok.hu korábban már beszámolt, a történetet a New London Theatre színpadra vitte.

 

Forrás: http://www.variety.com
Frissítve: 2023.07.03.
Fotók: Canva

Lovas Világjátékok – Beszámoló a hetedik napról

Lovas Világjátékok –
Beszámoló a hetedik napról

2010.10.01. – A hetedik nap programja és a gyönyörű idő 46.469 nézőt vonzott a Kentucky Lovas Parkba. Ez a 2010-es Alltech FEI Lovas Világjátékok eddigi legmagasabb látogatószáma.

A lovastusa verseny a díjlovaglás második napjával folytatódott. A nap végén a német csapat áll a mezőny élén, az angoloké a második, a svéd csapaté pedig a harmadik hely.

Egyéniben a német Michael Jung vezet 33 ponttal, az olasz Stefano Brecciaroli a második és a szintén német Simone Deitermann a harmadik.

A nyolcadik nap a terepversenyé lesz a 2010-es Alltech FEI Lovas Világjátékokon, majd vasárnap díjugratással fejeződik be a lovastusa verseny.

Péntek este a Nagydíj Speciál legjobb 15 lovasa ismét pályára lovagolt, hogy a zenés kűrben mérjék össze tudásukat. A lovasok teltház előtt mutathatták be koreográfiáikat.

Edward Gal és Moorlands Totilas ismét a mezőny legjobb programját mutatták be, a bírók 91,8 ponttal értékelték teljesítményüket. Az angol Laura Bechtolsheimer állhatott a dobogó második fokára, míg az amerikai színekben versenyző Steffen Peters vihette haza a bronzérmet. A közönségkedvenc Juan Manuel Muñoz és lova, Fuego XII volt.

Edward Gal három arannyal térhet haza

Edward Gal és Moorlands Totilas három aranyéremmel térhetnek haza az Alltech FEI Lovas Világjátékok Díjlovas Világbajnokságáról. A páros péntek este teltház előtt mutatta be zenés kűrjét, melyet a bírók 91,8%-kal értékeltek.

Gal és Totilas korábban megszerezték a nagydíj speciál első helyezését és tagjai voltak a szintén első helyezett holland díjlovas csapatnak is.

A szerdai nagydíj speciál legjobbjai a zenés kűrben is kitettek magukért. Laura Bechtolsheimer és Mistral Hojris a zenés kűrben 85,35%-kal megszerezték a második, a Steffen Peters Ravel nyergében pedig a harmadik helyet (84,90%). Ezek a lovasok a zenés kűr és a nagydíj speciál után is ugyanabban a sorrendben állhattak fel a dobogóra.

Peters egyúttal begyűjtötte második medálját az Alltech FEI Lovas Világjátékokon, ő az első amerikai lovas a Világjátékok történetében, aki egyéni versenyben érmet szerzett.

A díjátadó előtt Brian O’Connor, a bemondó ismét a pályára szólította Edward Gal-t, hogy köszönetet mondjon neki azért „hogy a díjlovaglás egy ilyen hihetetlen új irányt vett. Neki köszönhető, hogy világszerte változóban van valami.”

Linda Zang, a főbíró a következőket mondta az első három helyen végzett lovakról: „Három teljesen különböző lóról beszélünk. Totilas hihetetlen erőt mutat, de mégis annyira könnyed. Edward fantasztikusan lovagolja, hiszen hihetetlen erőt és energiát koordinál mindenfajta nehézség nélkül. Laura lovában sokkal több erő van, és egy rendkívül nagy ló. Ravel pedig annyira ruganyos, valami különleges harmóniát sugároz.”

Gal bevallása szerint nagyon megkönnyebbült, hogy lova az elvárásokon felül teljesített. „Mikor idejöttem, tudtam, hogy meg tudom csinálni, de nem volt egyszerű és nagy volt a nyomás rajtam, hiszen mindenki számított a sikerre.”

Peters zenés kűrjét sporttársának, Courtney King-Dye-nak szánta, aki egy márciusi lovasbalesetben fejsérülést szenvedett. Éppen ezért Peters a tiszteletkör során kobakot viselt.

A zenés kűrben Hollandia, Nagy-Britannia, USA, Németország, Spanyolország, Dánia, Ausztrália, Kanada, Ausztria, Lengyelország és Svájc lovasai mutatták be programjukat. A bírók: Zang (USA), Mary Seefried (Ausztrália), Ghislain Fouarge (Hollandia), Evi Eisenhardt (Németország), and Maribel Alonso (Mexikó).

A díjlovaglás után Németország a lovastusa mezőny élén

A német Michael Jung és La Biosthetique-Sam FBW álltak a mezőny élére a lovastusa verseny első megmérettetésének számító díjlovaglás eredménye alapján.

A lovastusa verseny kezdő számának második napján Jung 33 pontjával azonnal átvette a vezetést, míg csapattársa, a Free Easy-t lovagoló Simone Deitermann 36.00 ponttal korábbi vezető pozíciójából a harmadik helyre csúszott vissza. A második helyet az olasz Stefano Brecciaroli szerezte meg Apollo van de Wendi Kurt Hoeve nyergében, 35,50 ponttal.

Nem csak egyéniben, de a csapatversenyben is a németek állnak az élen 114,30 ponttal, őket követi Anglia 128,50-es eredménnyel, majd Svédország (131,20), Ausztrália (131,80), Olaszország (135,90), Új-Zéland (138,30) és az USA (140,00) csapatai alkotják a élmezőnyt.

Marilyn Payne, a főbíró bevallása szerint kimondottan élvezte a lovasok produkcióit. „Annyira jó érzés 8-9 pontot adni az egyes feladatokra. Ez a bíró feladatának legszebb, legizgalmasabb része.”

Jung utolsó előttiként lovagolhatott a pályára és fantasztikus programot lovagolt annak ellenére, hogy lova köztudottan egy igazi energiabomba. „Az utóbbi években csodálatosan teljesít”, mondta lováról Jung, majd hozzátette, hogy ebben valószínűleg az is segít, hogy odahaza díjlovas versenyeken is rendszeresen részt vesznek.

„Ahogy Michael belovagolt a négyszögbe és szép egyenletesen elkezdte programját lovagolni, csupa 8 pontos feladatot mutatott be. Az írnok már kezdte is unni a sok nyolcast.” mondta Payne.

Brecciaroli, az olasz rendőrség tagja a bírókat és a közönséget is lenyűgözte programjával. A hátraléptetésre megkapta a maximális 10 pontot. „Egyszerűen tökéletes volt” – jellemezte a programot Payne. „Olyan volt, mintha a ló magától lépett volna hátra, majd pedig szép szabályos lépésben megindult előre.

Brecciaroli és Apollo van de Wendi Kurt Hoeve még csak két éve dolgoznak együtt, de fantasztikus közöttük az összhang. „Kiválóan teljesített, különösen, hogy ilyen komoly szintű versenyeken még nem szerezhetett tapasztalatot” – mondta Brecciaroli.

A belga Karin Donckers és Gazelle de la Brasserie 38,80 pontja a negyedik helyre volt elegendő. Donckers teljesítménye azért is különösen figyelemre méltó, mert három hete eltörte a karját. Az orvosok műtéttel illesztették össze a sérült csontot, de engedélyezték a lovasnak a Világjátékokon való indulást.

„Fiatal, 4 éves lovakkal dolgoztunk, épp az istállókba vittük vissza őket. Az egyiküknek az egyik, a másikuknak a másik istállóban volt a helye, de nem akart elválni a többiektől. Próbáltam megállítani, de nekem jött, rálépett a lábamra, elvesztettem az egyensúlyomat és estem” mesélte balesetéről Donckers.

A francia színekben induló Karim Florent Laghouagh-t a bírók kizárták a versenyből, miután vért fedeztek fel lova, Havenir d’Azac nyálában. „Nagyon sajnálom, hogy ezt kellett tennünk, de a szabály az szabály” mondta Payne.

Ugyanez jelentette a verseny végét a holland díjlovasnak, Adelinde Cornelissen-nek és Jerich Parzival-nak szeptember 28-án.

A mezőny élén álló lovasok szerint a következő nap 28 ugrást felvonultató tereppályája méltó a versenyhez. „Elég kemény és nehéz a pálya, főleg a vége felé” – mondta Jung. „Nagyon nagyok az ugrások és ez életem leghosszabb tereppályája. Dombra fel, dombról le is kell lovagolni és előre jól meg kell tervezni az egészet.”

 

Frissítve: 2023.07.04.
Fotók: Canva

Átadták az ország első zöldútját

Átadták az ország első zöldútját

 

Vácott adták át az ország első zöldútját, a Duna-Ipoly Zöldutat. Az Európai Mobilitás Hete (szeptember 16-22.) keretében megtartott kétnapos kerékpáros rendezvénysorozat kiemelkedő jelentőségű volt a hazai fenntartható fejlődés történetében.

A külföldön már régóta működő kezdeményezés mostantól itthon is megismerhetővé válik.

A zöldút (greenway) kifejezés országonként mást és mást jelöl. Sok helyen csupán egy kerékpárutat, máshol szolgáltatások egész hálózatát. A Magosfa Alapítvány és partnerei (Börzsönyvidék Alapítvány, Ipolymenti Vállalkozók Klubja, Ökotárs Alapítvány, Sugárkankalin Turisztikai Egyesület) szerint a zöldút nem csupán egy útvonal. Egyfajta környezettudatos gondolkodásmódot is képvisel, amelynek mindössze egy összetevőjét alkotják azok a „kézzel fogható” utak, amelyeken pl. biciklizni, sétálni, lovagolni lehet.

A zöldút valójában lehetőségek összessége egy adott területen belül. Olyan lehetőségeké, amelyek összekapcsolják a természeti, kulturális és történelmi örökségeket és védik azokat. Természetbarát módon járulnak hozzá a közlekedéshez, a pihenéshez és a turizmushoz, s mindemellett elősegítik az érintett régiókban a helyi értékek megőrzését, a közösségek megerősödését, az egészséges életmód elterjesztését és a gazdaság fenntartható fejlesztését is.” Kerékpárutak, folyók, erdők, kulturális intézmények, turisztikai látnivalók, közösségi helyek… mindez belefér a zöldút fogalmába.

A Duna-Ipoly Zöldút Budapest és Parassapuszta között húzódik a két folyó és a Börzsöny ölelésében. Parassapusztánál csatlakozik a fő vonalhoz az Örökségünk Útján Zöldút. Az első hazai greenway gerincét jelenleg a Duna és az Ipoly mellett haladó kerékpáros útvonalak jelentik. Ezekhez kapcsolódik idővel a gyalogos, lovas és vízi útvonalak hálózata.

A zöldutak fejlesztésénél kiemelten fontos a helyi erőforrásokat használó, a bevételek helyben maradását segítő termékek bemutatása, népszerűsítése, az eladások segítése. A szeptemberi zöldút-átadót és magát a zöldút létrejöttét alapozza meg az a helyi termék-program, amelyet a Magosfa Alapítvány indított el 2005-ben.

A helyi termékek olyan áruk, amelyek legalább 51 %-ban helyi hozzáadott értéket (munkaerő, alapanyag) képviselnek, értékesítésük, alapanyag-beszerzésük pedig lehetőleg 50 km-es körzeten belül történik. A Dunakanyar- és az Alsó-Ipoly-menti települések közül huszonegy vett részt a programban. A falvak, községek, városok termelői, kézművesei az alapítvány által kihelyezett információs táblákon, valamint a www.magosfa.hu honlapon és szórólapokon hirdetik portékáikat. A program tovább folytatódik, így újabb és újabb termelők, helységek kapcsolódhatnak be. A tervek szerint még idén gyarapodik a táblák száma, a résztvevőknek pedig rendszeresen szerveznek akciókat, kirándulásokat, valamint piacokat is (az elsőre Márianosztrán került sor), hogy megismerkedhessenek, összefoghassanak egymással, és értékesíthessék a sokszor nagyon nehezen, áron alul, vagy egyáltalán nem eladható, de értékes árut.

A program fő támogatója az Európai Unió.

 

2006.11.23.
Forrás: Gondola
Frissítve: 2023.06.21.
Fotók: Canva

Lovas film: Elégia

Lovas film: Elégia
Magyar film, 19 perc, 1965

 

“Az Elégia az egyetemes filmművészetben sajátos arculatú magyar filmek között is különös mű… Huszárik művében szinte semmi sincs, ami közvetlenül utalna a kortárs filmművészet hatására. Új kiindulópontot keresett, s jórészt járatlan utat választott… új művészi formát és filmnyelvet keresett.”

Huszárik eredményesen kísérletezett, hiszen 1966-ban az oberhauseni filmfesztiválon a kísérleti kategória fődíját nyerte filmversével, az Elégiával. Huszárik 1950-ben felvételt nyert a Színművészeti Főiskola filmrendezői szakára. 1953-ban a kuláktörvény miatt hat évre eltávolították a főiskoláról, (nagyapjának több hold földje volt) majd 1959-ben rehabilitálták. Rehabilitációjának évében forgatta első filmjét, a Játékot. Leonardo Fioravanti, a római filmfőiskola akkori igazgatója azt mondta Huszárik etűdjéről, hogy élete legszebb kisfilmjét látta.

Huszárik harmadik filmje, az Elégia látszólag az ember és a ló kapcsolatáról szól. Arról, hogyan kerülnek a lovak természetes környezetükből a városba, majd amikor már végképp semmi hasznukat sem veszik, a vágóhídra. Mikor először láttam az Elégiát, (úgy 15 évvel ezelőtt) az egyik jelentnél úgy döntöttem, elhagyom a termet. (Ha megnézitek a filmet, ki fogjátok találni, melyik jelenetről van szó.) Végül maradtam, sőt rögtön utána még egyszer megnéztem a teljes filmet. A termet elhagyni két okból sem lett volna bölcs dolog. Az egyik ok, hogy a filmesztétika tanár valószínűleg neheztelt volna rám, ha se szó, se beszéd otthagyom az óráját. A másik ok pedig az, hogy a film pontosan arról szól, hogy ne fordítsuk el a fejünket az elviselhetetlentől, merjünk szembenézni az elmúlás tényével.

Az Elégiában Huszárik nem csak a lovaktól, de a lovakat bádog-dobozokra (villamosokra) lecserélő embertől is búcsúzik. Bódy Gábor így beszélt a filmről: “Az Elégia nem a lovakról beszél, hanem azoknak a végső vereségéről, akik békét kötöttek és megkerülték a szabadságot. Fájdalma az élők legnemesebb tévedésének, a hűségnek szól.” Rendezte: Huszárik Zoltán

 

fujisan
Forrás: Est.hu
Frissítve: 2023.06.20.
Fotók: Canva

Lovas Világjátékok – Beszámoló a hatodik napról

Lovas Világjátékok –
Beszámoló a hatodik napról

2010.09.30. – Az Alltech FEI Lovas Világjátékok hatodik napján a nézők közelebb kerülhettek a reining kűrhöz, mely a Reining Világbajnokság lezárása volt.
Az amerikai csapat megszerezte az egyéni arany- és ezüstérmet csütörtökön Tom McCutcheon és Gunner’s Special Night, valamint Craig Schmersal és Mister Montana Nic teljesítményével. Duane Latimer Kanadából bronzérmet szerzett Dun Playing Tag nyergében.

A Lovastusa Világbajnokság a díjlovaglás első felével kezdődött. A nap végén Simone Deitermann Németországból állt a mezőny élén a legkevesebb hibaponttal, 36-tal.

A zene adja meg a hangot a Reining Világbajnokságon

A Reining Világbajnokság légköre fantasztikus volt. Ahogy a lovasok bejöttek bemutatni egy programot, a zene a bemondóknál hangosabb volt. Így a nézők nem tudták megállni, hogy ne táncoljanak, vagy énekeljenek a zenével.

Ha valaki szorgosan figyelt, akkor kapcsolatot találhatott a zene szövege, valamint a ló és lovasa között. Ez nem csak véletlen egybeesés volt. Minden zenét, ami a Reining Világbajnokság alatt játszottak, egy lejátszási listára választották az elmúlt egy hónap során.

„Végigmentem minden ló nevén – néha az istállójuk nevén –, a lovasok vagy tulajdonosok nevén, és megpróbáltam néhány zenét hozzá kapcsolni” – mondta Beth Ettleman.
Ettleman a Reining Világbajnokság zenéinek kiválasztói között dolgozott. Bátyja, Brad Ettleman, a reining szakág menedzsere adta az ötletet, ő pedig megvalósította.

Ettleman azt mondta, hogy megpróbálta, hogy a zenék ne csak a lovakhoz passzoljanak, hanem a megfelelő helyeken felütések voltak, hogy a tömeg is csatlakozzon. Azt is mondta, hogy megpróbálta a zenék csoportjait minden versenyző számára tisztességesen összeállítani.

Ettleman szerint ez volt az első alkalom, hogy ilyennel foglalkoztak a Reining Világbajnokságon, és mind a rajongóktól, mind a lovasoktól pozitív visszajelzések érkeztek.

„A lovasok nagyon szeretik ezt, mert különlegesebbé teszi a lovaglásukat, mivel a tömeget is bevonjuk” – mondta Ettleman.

Ettleman amint megkapta az előzetes nevezéseket a reining szakágból, elkezdett utánajárni a lovak neveinek, és az ezekhez kapcsolódó zenéknek. Habár a verseny előtti estéig nem rakta össze a teljes listát, de a lista elkészült. A verseny napján Ettleman is megláthatta, és meghallhatta, hogy a zenék milyen jól illetnek a versenyzők lovaglásaihoz.

„Ez valami elképesztő” – mondta Ettleman az általa választott zenét hallva. „Különösen, amikor a zene pontosan illik hozzá, és ránézve Brad-re mutatja, hogy neki is mennyire tetszik”.

Tom McCutcheon nyerte az egyéni aranyat a Reining Világbajnokságon az Egyesült Államokból

Az amerikai Tom McCutcheon egész héten azon dolgozik, hogy frissen és boldogan tartsa lovát, Gunners Special Nite-ot. Csütörtök délután a hat éves amerikai quarter mén viszonozta a kedvességet 228 ponttal a Reining Világbajnokság egyéni döntőjében. Ez 5 pont különbséggel elég volt az arany megszerzéséhez.

„Tudom, hogy a ló nagyon különleges volt ma este” – mondta McCutcheon. „Éreztem a nyomást biztosan, de azért, mert azt akartam, hogy bizonyítson. Nagyszerű kis ló.”

Korábban a héten McCutcheon és lova segítette hozzá az Egyesült Államok csapatát a reining csapat aranyéremhez. Gunners Special Nite apja Colonels Smoking Gun, anyja Mifs Doll by Mifillena. 2007-ben a Nemzeti Reining Lovak Szövetségének közép kategóriás nyitott bajnokságát nyerte a jövendőbeli reménységek között, és már 194.237 dollárt nyert élete során.

Az egyéni ezüstöt az Egyesült Államok csapattagja Craig Schemrsal szerezte meg Mister Montana Nic nevű lován 223 ponttal. A bronzérem pedig a címvédő egyéni világbajnok kanadai Duane Latimer-nek jutott, aki Dun Playing Tag-et lovagolta 222,5 ponttal.

A 12 éves Mister Montana Nic kétszer annyi idős, mint az Egyesült Államok csapatának többi lova, és csikókora óta Schmersal-lal dolgozik.

„Itt ez az egész erről szól.” – mondta Schmersal a lova hosszú pályafutásáról. „Az öreg lovakat egészségesen és boldogan kell tartanunk.”

Mister Montana Nic egy Reminic apaságú amerikai quarter. Anyja Mollie Montana, Montana Doc után. A 2005-ös FEI World Reining Master versenyen ezüstérmet szerzett, és az NRHA életkeresete 132.784 dollár.

Latimer lova, a hat éves quarter herélt Whiz N Tag Chex anyja Brennas Dunit Fancy, apja Hollywood Dun It. 188.942 dollár az NRHA nyereménye.

Az Egyesült Államok aranyérmes csapatának tagja volt még Tim McQuay és Hollywoodstinseltown, akik egyéniben negyedik helyen végeztek 222 ponttal, valamint Shawn Flarida és RC Fancy Step, akik 207,5 ponttal némi szerencsétlenség után fejezték be a versenyt. Flarida kengyelszíja leszakadt a verseny közben, ezért megfogta a nyerget, hogy egyensúlyát visszanyerje, ezzel bírónként 5-5 hibapontot gyűjtött.

A bírók Greg Darnall (Egyesült Államok), Patti Carter-Pratt (Kanada), Thiago Boechat (Brazília), Ralf Hesselschwerdt (Németország) és Eugenio Latorre (Olaszország) voltak.

A német lovasok vezetnek a Lovastusa Világbajnokságban

Simone Deitermann és Ingrid Klimke Németországból mutatták be a legjobb díjlovas programokat az első nap a Lovastusa Világbajnokságon.

A 29 éves Deitermann 36,00 hibaponttal végzett Free Easy NRW nyergében. Klimke 41,30 hibaponttal FRH Butt Abraxxas-szal áll. Ez az első Világjátékok, ahol Deitermann versenyez; egyéniben indul, míg Klimke már veteránnak számít a több korábbi Világjátékokon és Olimpiákon való indulásával. A német csapatot ezzel Klimke az első helyre segítette az első nap után. Dirk Schrade 42,50 hibaponttal Gadget de la Cere nyergében szintén a csapat tagja, így Németország vezet 83,8 ponttal Ausztrália (91,0), Svédország (91,7), Nagy-Britannia (93,2) és az Egyesült Államok (96,5) előtt.

William Fox-Pitt Nagy-Britanniából Cool Mountain-t a harmadik helyre lovagolta (42,00), ezzel Schrade-t megelőzte. Az ötödik helyen az ausztrál Paul Tapner áll (43,80).

Deitermann közgazdaságtant tanult, és könyvelőként dolgozik miközben a Világjátékokra is készült. Azt mondta, hogy egyéniként versenyez, nem csapattagként, mivel a többi német lovas sokkal tapasztaltabb, mint ő. „Fél napot könyvelőként dolgozom, fél napot lovagolok. Ez az edzéshez elég idő, és jól működik nekem.” – mondta.

Deitermann a díjlovas programjáról ezt mondta: „Nagyon boldog vagyok. Annyira jó volt a ló. Az első ügető rész nem volt túl jó, de a többi nagyon. Egy kicsit ideges volt a ló először a stadionban, de aztán egyre jobban ment.”

Ingrid Klimke jobb eredményt várt, mint amit sikerült elérnie ezen a délutánon. „Annyira puha és kezelhető volt a ló. Általában több pontot szokott kapni egy ilyen programra. 30-as pontszámot vártam” – mondta. De hozzátette: „A légkör igazán valami fantasztikus. Nem gyakran lovagolunk ilyen környezetben.”

A díjlovaglás még 39 lovassal folytatódik, de többen már a négy mérföld hosszú terepakadály-pályát nézik, melyet Mike Etherington-Smith épített, és szombaton fognak versenyezni rajta. 30 000 embert várnak, hogy szurkoljanak a versenyzőknek.

„Ez egy igazi bajnokság pályája. Nagyon megerőltető, és a terep nehéz.” – mondta Fox-Pitt, aki Cool Mountain-nel megnyerte áprilisban itt a Rolex Kentucky Lovastusa versenyt. „Néhány akadály problémát fog okozni. Hasonló érzésű, mint a tavaszi, de úgy gondolom, hogy jobban Mike E-S. érzésű. Meleg van itt, és a terep nehéz, ezért nagyon felkészülten kellett érkezni Kentucky-ba. Fittnek kell lenni.

Klimke is hasonlóan értékelte a pályát. „Nagyon kihívó. Ez egy igazi négy csillagos verseny, de ezért vagyunk itt. A 26. akadály kérdéses lesz. Attól függ, hogy mennyi benzin van a tankban, és hogy áll az időd, ha az egyenes utat akarod választani” – mondta. „Azt gondolom, hogy lesz néhány szép pálya, de az időt nehéz lesz tartani az emelkedők miatt.”

A kulisszák mögött: próbalovaglás a 2010-es Játékokon

Csütörtökön korán reggel a verseny kezdete és a nézők érkezése előtt az olimpiai aranyérmes és USEF elnök, David O’Connor érkezett a melegítőpályára, hogy felkészüljön a lovastusa díjlovas számának próbalovaglására.

Jane Atkins, a lovastusa szakág elnöke a 2010-es Játékokon kérte fel O’Connor-t közel egy éve, hogy mutassa be a próbalovaglást a Lovastusa Világbajnokságon, és a veterán lovas ezt elfogadta.

„Megtiszteltetés, hogy ezt megtehetem Janie-ért” – mondta O’Connor a felkérésről. „20 évig itt versenyeztem, ezért volt megtiszteltetés.”

A próbalovaglást hasonlóan kezelik, mint a versenyzők lovaglásait. A lovas megérkezik a pályára, bemelegít, lelovagolja a programot, és pontot kap. Tehát akkor mi a célja a próbalovaglásnak? O’Connor elmondta, hogy ez a bírókért van.

„Így el tudnak kezdeni egyezkedni a technikai dolgokban” – mondta O’Connor. „És hogy hogyan kell a dolgokat nézni.”

A három bíró a lovastusa díjlovas száma során a pálya körül ül különböző betűknél. Mivel a ló változatos feladatokat mutat be a pálya egészén, ezért a bíróknak tudniuk kell, hogy melyik technikai elem hol látható, és hogyan kell tekinteni rá.

A próbalovaglás mindig az első lovaglása a napnak, és O’Connor már reggel 8 órakor a melegítőpályán volt. Jacqueline Mars lovát, Rocket-et lovagolta, és sok kanadai csapattag adott neki tippeket, és szurkolt a pálya mellett.

„Jól edzett ló díjlovaglásban” – mondta O’Connor Rocket-ről. „Azt gondoltam, hogy vele lesz a legegyszerűbb”- Rocket és O’Connor a próbalovaglást 51 hibaponttal fejezték be. Nem túl rossz a nap első programjához képest.

 

Frissítve: 2023.07.03.
Fotók: Canva

Az uraság meg a kovács

 Az uraság meg a kovács – Orosz népmese

Egyszer egy gazdag földesúr megállt a kovács műhelye előtt, elnézte, hogyan dolgozik, és megirigyelte. Azt mondta neki:

– Úgy élsz te, mint a kiskirály! Csak koppintasz egyet-kettőt, és már magától gurul a pénz hozzád. Én is kovács leszek! – Úgy is tett, kovácsműhelyt nyitott, az inasát állította oda tüzet fújtatni. Nemsokára arra szekerezett egy parasztember, a kovácshoz tartott. Az úr megállította:

– Én is kovács vagyok. Mi kéne?

– Meg akarom vasaltatni a szekerem négy kerekét.

– No, majd én megvasalom!

– Aztán mi lesz a fizetség?

– Hát százötven pénz volna az ára, de nem bánom, neked százért megcsinálom! – ravaszkodott a földesúr. Ráállott az ember, a földesúr meg tüzet gerjesztett, az inasa fújtatta. Fölvett az uraság egy darab vasat, elkezdte ütni-verni, ahogy csak bírta.

Nem ment persze semmire. Azt mondta végül:

– No, a négy kerekedet aligha tudom megvasalni. Legföljebb ha egyet.

– Úgy is jó lesz, uram. – Ütötte-verte a vasat az uraság tovább, de csak nem boldogult. – Úgy nézem, hallod, hogy ebből nem kerékvas lesz, hanem ekevas.

– Nem baj, uram, legyen ekevas. – Nekiállt a földesúr megint, jobban fújt, mint a fújtató, szakadt róla a víz. Végül abbahagyta, azt mondta:

– Hát bizony nem lesz ebből ekevas se, csak patkószög.

– Jól van, uram, a patkószög is elkél – mondta békésen az ember. – Nem lett bizony patkószög se. A földesúr nagy mérgében belehajította az izzó vasdarabkát a vizes hordóba. Sistergett a tüzes vas. Azt mondta a földesúr: – Hát ebből patkószög se lett, csak egy sistergés.

– Az se baj, uram. Aztán mennyi a fizetség?

– Mondtam már! Süket vagy? Száz.

– Mindjárt hozom, uram. Most nincs nálam. Az uraság közben kitanította az inasát:

– Ha a pénzt számlálja, te csak mondogasd: “Többet! Többet!”

Térült-fordult az ember, jó suhogós korbáccsal tért vissza. Nekiállt a földesúrnak, leverte rajta a százat. Az inas meg kiabálta: – Többet! Többet! – Ahogy az uraság tanította.

– Nem sajnálom én! – mondta az ember, és megtoldotta a százat. A földesúr meg nagy mérgében összetörte kovácsműhelyét, és attól fogva nem irigyelte többet a kovácsot.

 

Frissítve: 2023.04.24.
Fotó: Canva

A fríz ló története

A fríz ló története

 

Kialakulása

A fríz lovat sokan a vadlovak egyik tömeges, nagyon erős testfelépítésű alfajától származó hidegvérű jellegű lófajtának tartják. Több száz éves története és a történelem viharai során számos idegen hatás érte. A keleti majd később inkább az andalúziai és főként a spanyol ló gazdagította jelentősen a fajta génállományát.

Hihetetlen ereje és nyugodt vérmérséklete miatt a páncélos lovagok tökéletes társának bizonyult, ezért hosszú időn keresztül harci lóként tenyésztették. A XVIII-XIX. század elejére gyakrabban futtatták ügetőversenyeken, többnyire ~325 méteres távon. Az ekkor végzett keresztezések eredményeként javult a gyorsasága, de barokk jellegéből sokat veszített.

A XX. század elejére – párhuzamosan a mai holland melegvérű őseinek tekintett gelderlandi és groningeni elterjedésével – népszerűsége nagyon lecsökkent és csaknem kihalt. Ez is magyarázza a jelenlegi nem túl nagy genetikai bázisát. Napjainkban ismét fellendülőben van a tenyésztési kedv, mert eredetében kuriózum, küllemében pedig jellegzetes fajtáról van szó, melynek használati tulajdonságai bizonyos szintig egészen kiválóak is lehetnek.

Külleme

A fríz lófajta minden egyede teljesen büszke megjelenésű, harmonikus felépítésű állat. A hidegvérű és a melegvérű közötti átmenetet képviselő sodrott jellegű ló benyomását kelti. Markáns, de mégis nemes feje, valamint magasan illesztett, középhosszú ívelt nyaka van és feltűnően dús, hullámos lefutású hosszú sörénye, mely gyakran két oldalra hajlik. Így szinte minden lovasemberben első látásra mély nyomot hagy.

Lapockája meglehetősen hosszú, erős, kissé viszont meredek. Marja elmosódott. A mellkas kifejezetten dongás, de elég mély is – összességében arányos. Fara csapott, amit még kifejezettebbé tesz a kissé mélyen tűzött farok. A sörényhez hasonlóan a farokszőrök is nagyon dúsan nőnek és száluk göndörödésre hajlamos. A hátulsó lábak rövidek, a csánkok mélyen vannak, miáltal az alcomb hosszú.

Jól izmolt, csontozata szilárd, következésképpen a végtagok erősek. Az elülső lábak ugyancsak rövidek és erősek. Az ízületek terjedelmesek, szárazak és tiszták, de a lábvégeket borító dús bokaszőrök miatt kevésbé kivehetőek. A paták keménysége és tömörsége kifogásolható, de mindez az életfeltételekkel magyarázható, hiszen a fríz lovak évszázadokon át ingoványos, lápos területeken éltek. Ezek a küllemi sajátosságok erős, ideális kocsiló alkatot kölcsönöznek neki.

Magassága a törzskönyvi előírások szerint a 2,5 éves tenyészjelöltek esetében legalább 158 cm bottal, négyéves korban minimum 160 cm. Az anyakancák nem lehetnek kisebbek 150 cm-nél, de előnyben részesítik a 155 cm feletti (“Star” minősítésű) egyedeket. A “Model” besorolású kancák marmagassága legalább 158 cm. A fajta tömegességét jól mutatja a 200 cm körüli övméret, a 21-23 cm körüli szárkörméret és a 650-700 kg élősúly. Színe csak fekete, nyárifekete lehet. A homlokon néhány fehér szőrszál megengedett, de több nem. Ugyanakkor korábban előfordult még a hókás egyed is (pl. 1009 Bles, sz. 1891). Ráadásul az 1920-as évekig akadt néhány sárga, melyeket aztán rendre kihagytak a tenyésztésből. (Az örökléstani ismeretek kibővülésével érthető, hogy nagy riadalmat keltett, amikor a 90-es években újból született sárga színű csikó. A származások minden kétséget kizáróan hitelesek voltak. Ez a példa is bizonyította, hogy a recesszív génektől rendkívül nehéz mentesíteni bármely populációt, legyen az színeződés vagy más tulajdonság.)

Mozgása lépésben térölelő és könnyed, ügetése akciós. Kiemelkedő a hátulsó lábak hajlított csánkokkal végzett energikus munkája, melyet a lengő bokaszőrök és a dús sörény valamit farok tovább hangsúlyoz. Vágtája kissé talán nehézkes, de folyamatos.

Használati tulajdonságokTjeerd Velstra

A fajta sokoldalúságát bizonyítja, hogy mint régebben, úgy ma is használható nyereg alatt és fogatban egyaránt. Könnyen idomítható és érdekes módon szívesen ugrik. Viszonylag kevés takarmányon tartva is nehéz munkára fogható anélkül, hogy kondíciójából vagy jellegzetes menőkedvéből komolyan veszítene.

Hosszú időn keresztül nehéz páncélos harci lovaknak tenyésztették. Alkata, kezelhetősége és mozgása erre tökéletesen alkalmassá tette. Később a mezőgazdasági munkában, majd a már említett ügetőversenyeken – és így a közlekedésben bizonyította hasznosságát. Az egyik legfontosabb alkalmazási területe azonban még a II. világháború után is a mezőgazdasági munka volt.

Ma barokk küllemű elegáns szabadidő-lóként – főként kocsiba fogatolják a hagyományos gigek előtt is, melyek a XVIII. század második felének rokokó stílusát idézik vissza. A XVIII-XIX. században rendezett ügetőversenyeket napjainkban ismét felelevenítik Hollandiában.

Előszeretettel alkalmazzák cirkuszokban, mivel tanulékonyak és megjelenésük, mozgásuk megkapó látványt nyújt. Menőkedve és temperamentuma miatt díjlóként szintén nagyra értékelik. Telivérrel keresztezve sportlóként is szóba jöhet. Ugyanakkor a nemzetközi sporteredményeket tekintve igazából sem nyereg alatt, sem kocsiban nem versenyképes, bár mindig akadnak tehetsége egyedek, amelyek szakszerűen felkészítve komoly sikereket érhetnek el. Példa erre az egykori világbajnok négyesfogat-hajtó Tjeerd Velstra is, aki fríz lévén versenyzői pályafutását e fajta egyedeivel kezdte. Tulajdonságai miatt Hollandia nemzeti kincsének tartják, amit Beatrix királynő és a királyi család is többször kinyilvánított. 1954 óra használhatják a “királyi” jelzőt.

Holland tenyésztőszervezet

A fríz ló Hollandia legrégebbi dokumentált múlttal rendelkező lófajtája, első méneskönyvét 1879-ben alapították. Az idők során azonban – a fentebb említetteknek megfelelően – változtak az igények és az ízlések. A korábbi elismerések és sikerek ellenére a fajta a XX. század elején a kihalás szélére került. Ekkortájt még regisztrálták a keresztezett egyedeket is és a korabeli törzskönyvi bejegyzések szerint csupán három tisztavérű mént tartottak nyilván. Ennek ellenére néhány megszállott és lelkes tenyésztő a divatirányzatokat figyelmen kívül hagyva fajtatisztán meg tudta menteni ezt a kis létszámú populációt. Közben 1943 óta a “Het Friesch Paarden-Stamboek” feladata lett a fajtatiszta egyedek adatainak nyilvántartása, de átütő eredményeket még a 60-as években sem tudtak felmutatni (kb. 500 regisztrált egyed). A fellendülés kezdeti jelei az 1974-es első komolyabb amerikai export idejére tehetőek. Azóta számos országban szerveződtek a szimpatizánsok egyesületekbe. A “Fríz lovat tenyésztők világszövetsége” pedig a nemzetközi koordináció feladatait látja el. Napjainkban közel 9000 tagot számlálnak világszerte és 30.000 ló adatai tartják nyilván. Az egyesület tagjainak és a regisztrált egyedek létszámának növekedése dinamikus.

Ez a jelentős növekedés nyilván nem a véletlen műve. Az egyesület vezetőségében választás útján képviselteti magát számos szakterület, beleértve a genetikuson, biológuson és állatorvoson át a gazdasági jellegű ügyek felelősétől a biometriai elemzésekben járatos statikusig, sőt a marketing-tanácsadóig mindenkit. Az egyesület szoros kapcsolatban áll az Utrechti Egyetem Állatorvosi Kara valamint a Wageningeni Mezőgazdaságtudományi Egyetem és számos más intézet szakembereivel is.

Az elnökség dolgozza ki a költségvetési javaslatot, éves beszámolót készít és az operatív teendőkre vonatkozó irányelveket fekteti le, melyeket a titkárság valósít meg. A méneskönyv alkalmazottai felelnek azért, hogy az elnökség által kijelölt feladatokat a titkárság az eredeti elképzeléseknek megfelelően töltse meg tartalommal. Igen fontos szerepet játszik a tenyésztési bizottság. A tájegységenkénti helyi szervezetek legnagyobb feladata a szemlék időzítése, szervezése és lebonyolítása. Az egyesület havonta megjelenő magazint szerkeszt Phryso néven, melyben gyakorlati és elméleti jellegű ismeretek egyaránt megtalálhatóak tenyésztésről, tartásról, sportról. Beszámolnak a különféle régiók aktuális eseményeiről is.

World Friesian Horse Organization – Drachten

2002. augusztus 10-12-én ünnepélyes külsőségek között a holland királyi család tagjainak és több száz meghívott vendégnek a jelenlétében adták át az újonnan épült fríz lovas központot Drachten-ben.

Az épületegyüttes kevesebb, mint egy év alatt készült el és alkalmas bemutatók, tenyészszemlék, sőt nemzetközi versenyek színvonalas lebonyolítására is. A közel 150 ló elhelyezéséhez, gondozásához szükséges épületekhez kapcsolódnak a homokos és füves karámok, jártatógépek, három fedeles lovarda lelátókkal, előadótermek, kulturált étkezési és szálláslehetőség valamint a fríz ló történetét bemutató igényes kiállítás. A törzskönyvezési feladatok ellátását végző szakemberek külön épületszárnyba költözhettek, ahol rendelkezésre áll a mai infrastruktúra teljes választéka.

A központ hagyományos minősítési és regisztrálási feladatai mellett kiemelt helyen áll a fajta népszerűsítése. Az eddig elért eredmények megőrzésén túl azért is fontos ez a munka, mert a nemzetközi porondon más népszerűbb fajták között kell meggyőzően bizonyítani az egyediséget, a különleges értéket. Ők bíznak a sikerben és vállalják a megmérettetést!

Fríz lovak a nagyvilágban

Hollandián kívül ma már Európa számos országában megtalálható a fríz ló. A nemzeti tenyésztőegyesületek munkájának összehangolását a “World Friesian Horse Organisation” végzi. A fríz lovat előszeretettel használták több fajta nemesítésére is. Példa lehet erre az angol dales és fell póni, a shire valamint a norvég dole fajta.

Biztosan átörökített értékes tulajdonságai miatt a XIX. század elején meghatározó szerepet kapott a Hollandiával határos német területeken is, főként az oldenburgi tenyészkörzetben.

A kladrubi fajta fekete vonalának vérfrissítése érdekében szintén fríz ménnel próbálkoztak. Az elképzelés attól a prof. Michaltól származik, aki az 1938-ban Bábolnán született – és Kladrubban Favory K néven vonalat alapító – mén megvásárlását is szorgalmazta. A 234 Romke nevű fríz mén a vonalalapítóként említett Ritske fia. 1978-ban érkezett Slatinany-ba, ahol a fekete kladrubi lovakat tenyésztették. Nem volt kifejezetten fríz jellegű, inkább a tömeges, rámás, szilárd csontozatú kladrubi fajta jegyeit viselte magán. Méretei is ezt bizonyítják: 163-195-23,8 cm. Bírálói kifogásolták hengeres törzsét, kissé talán hosszú, beszűrődésre hajlamos lábait valamint puha patáit. Az évek során 48 utóda született. Elismerően nyilatkoztak azonban az ivadékok kívánatos nyakáról, dús sörényéről és tetszetős mozgásáról, melyet apjuktól örököltek. A fejalakulás a hagyományos kladrubi típusnál finomabb volt, ahogy az összbenyomás is könnyedebbé, nemesebbé vált. Az Eleusina-2 kancából született – talán legjobb – fia Romke-I néven lett törzsmén és rajta keresztül már a harmadik generáció képviseli az alapítót. A későbbi leszármazottak azonban lassan beolvadnak a kladrubi fajtába. Romke idősebb korában visszakerült Hollandiába és ott egy fia vitte tovább tulajdonságait, de ez a vonal végül kihalt.

Tóth Zsuzsanna
Köszönet a forrásért a Lovas Nemzet c. újságnak. (Lovas Nemzet 2002. február – Pongrácz László, Tóth Zsuzsanna írása, www.lovasnemzet.hu)


 

A fajtának 1978-tól zárt törzskönyve van. Ez egyrészt génszervezetének a védelmét szolgálja, ugyanakkor megnehezíti a fajtafenntartást, mert ebben a kis populációban növeli a beltenyésztettség mértékét. Ennek elkerülése érdekében a párosítások megtervezése nagyon szigorú előírások alapján történik. Az első néhány generációban rokonokat felmutató egyedek egymással nem párosíthatók. Korlátozzák továbbá az egyes ménekhez beosztható kancák számát, legyen az a mén bármilyen kiváló is.

Napjainkban a szakirodalom rendszerint három első ménvonalat említ (Ritske, Tetman és Age). A vonalakat tovább feldolgozva azonban nem is kell messzire menni ahhoz, hogy hamarosan kiderüljön: mindhárom mén őse 121 Paulus (sz. 1913). Ez a mén a század elején szinte rányomta a bélyegét a fajtára, tenyészműködése egy új kezdetet jelentett. Később a létszám növekedésével párhuzamosan került előtérbe a már ismertetett három vonalalapító, mikor a bővülő ménparkból már több szempont szerint lehetett, kellett választani. Ha ugyanis minden mén visszavezethető egy közös ősre, akkor a szoros rokontenyésztés elkerülése és a párosítások megkönnyítése miatt a vonalak kialakítása hasznos segítség.

Szelekció

A tenyészállatok kiválasztásánál a mének és kancák esetében egyaránt értékelik a származást, küllemet, teljesítményt és a vérmérsékletet/természetet. Nagy hangsúlyt helyeznek az egészséges állatok kiválogatására, mert ezzel sok időt és anyagiakat spórolhatnak meg. Méneknél a legfontosabb szempontok között tartják számon még a megfelelő spermaminőséget is, hiszen a jelentős beltenyésztettségből kifolyólag a szaporodási eredmények meglehetősen gyengék.

Az ivadékokat a tenyészszemléken hivatalosan csak egyszer minősítik. Ekkor végzik el az egyedi megjelölést, ami hagyományosan a nyak bal oldalára bélyegzett “F” volt. Ma már a chip beültetését alkalmazzák. A csikókat 1976-tól külön is nyilvántartják és csak 2,5 évesen kerülhetnek a főtörzskönyvbe. A küllemileg és egészségileg megfelelő jó származású fiatal mének ideiglenesen fedezhetnek. Később az egyesület központjában ménenként ivadékcsoportokat alakítanak ki. Ez egyrészt a saját teljesítmény megítélése szempontjából nyújt fontos információkat kezelhetőségről, használhatóságról és vérmérsékletről. Ennél is fontosabb azonban, hogy az ivadékcsoport teljesítménye alapján is(!) értékelik a jelölteket és csak ezután kerülhet a mén a kiemelten ajánlottak közé. Az évente fogadható kancák száma azonban még így is behatárolt.

 

Frissítve: 2023.04.06.
Fotók: Canva

Hiba bejelentés