Belami – ez a név fogalom azoknak, akik látták versenyezni a kilencvenes évek legkitűnöbb és egyben legeredményesebb ügető lovát. Nem sok ilyen versenyló született Magyarországon az ügetőversenyzés 124 éves fennállása alatt. Belamit Marschall István tenyésztette Kakucsi ménesében. Az 1995 május 10-én született pej mén apja Philip Lobell, anyja a Svédországból importált klasszis kanca a pesti pályán is nagyon eredményes Rodina. Apai nagyapja Speedy Crown a világ talán legsikeresebb fedezőménje.
Ahol számottevő ügetősport van mindenhol megtalálhatjuk leszármazottjait. Nagyanyja Princess Clory pedig megnyerte a Hambletonion Oakst. Belami a pesti közönség előtt 1997. június 7-én mutatkozott be a Szalay János Emlékversenyben, Jónás Lajos hajtójával. A mén a táv elején hibázott, ezután már hiába ügette a második leggyorsabb kört az egész mezőnyben (23.6) csak ötödiknek tudott felzárkózni. Második startjára sikerült idomárjával Marschall Istvánnal elveszítenie nyeretlenségét, 1.29.1-es bemutatkozó idejét rögtön 1.23.9-re javította.
Utána még két kisebb versenyt megnyert könnyedén, a Kétévesek Nagydíjában galoppozás miatt diszkvalifikálták, majd az őszi Kísérleti Versenyben második lett, 1.19.7-es rövidtávú rekorddal zárta le első versenyévadját. Háromévesen a Varsányi Ottó Emlékversenyben 1.21.6-os nagyszerű idővel győzött, a Tavaszi Díjban második, a Nemzeti Díjban szintén második, míg a Derby Kisérleti Versenyben csak harmadik tudott lenni.
Ezután átkerült a Svéd Versenyló Kft. tulajdonába a Magyar Ügető Derby-t 1.18.8-as Derby rekorddal nyerte ifjú Bisbac Dániellel szulkijában. Újabb győzelmet szerzett a két heat-es Szent István díjban és a 3.000 méteres Ménesek díjában. Kiemelt versenyekben elért eredményeivel megnyerte a Magyar Ügető Kupát, az év végén pedig a közönség szavazatai alapján az 1998-as Év Ügető Lovává választották.
Belami négyévesen ismét sikeresen kezdte az évet, győzőtt a Maraton Díjban, ezzel a győzelmével hosszú távú csúcsot javított. A Négyévesek Nagydíjában 2.600 méteren 1.19.8-as rekord idővel tudott nyerni. Ezt követően megnyerte a Vecsöklöy József Emlékverseny 3 heat-os futamát, ekkor állította fel a Kerepesi úti pálya abszolút rekordját 1.600 méteren 1.15.7-et ügetve. Augusztus végén a Szent István díjat másodszor is sikerült megnyernie.
Belamit 1999. november 17-én láthatta utoljára a magyar közönség a Kerepesi pályán 2.600 méteres Calandrello Díjban a harmadik helyen végzett. A szezon végén a tulajdonos a szakmai team-mel egyetértésben úgy döntött, hogy 2000. tavaszától a mén Németországban fog versenyezni. Belami a 2000. évben is sikert hozott tulajdonosának és a magyar ügetősportnak.
Szeptember 29-én Rechlinghausenben 1.13.8-as rekord idővel második lett a világbajnok német champion Heinz Wewering által hajtott Noblesse Oblige mögött. Belami ezzel elsőként futott a magyar tulajdonú és egyben magyar tenyésztésű ügető lovak közül 1.14-en belüli időt. Ezzel az eredménnyel bebizonyosodott, hogy tudunk Magyarországon is európai színvonalú versenylovat tenyészteni.
Sikeres pályafutását befejezve Belamit tenyésztésbe állították Gyál mellett Felsőpakonyban tulajdonosa Ifj. Bisbac Dániel a mént térítésmentesen bocsátja az ügető tenyésztők rendelkezésére. Ez a nagyvonalú gesztus a mai világban nem igazán jellemző. Remélem, hogy a tenyésztők kihasználják ezt a nem mindennapi lehetőséget. Nagyon bízom benne, hogy ez a kivételes képességű ló apa ménként is maradandót fog alkotni.
szerző: Tóth István
Frissítve: 2023.05.12.
Fotó: Canva
Ki lehet az, aki képes elviselni a legyeket? Senki, kivéve a madarakat és a békákat, hiszen többek között ezekkel táplálkoznak. A többi állat és az ember számára a legyek főleg nyáron okoznak nagy küzdelmet.
A legyek mint betegséghordozók
Már maga a gondolat is, hogy a legyek a kutyaürülékről egyenesen pl. a kávéscsészénkre szállnak, hátborzongató. És ez valóban nagy gond, hiszen baktériumok ezreit szállíthatják ily módon. Az állatok ennek veszélyét ösztönösen felismerik, a kutyák utánakapnak, míg a lovak farkukkal és bőrük rángatásával próbálják elkergetni a legyet a tett színhelyéről.
A legegyszerűbb védelem: a légytakaró
A legyek a mezőn sem hagyják békén kedvenc négylábúinkat. Első lépésként felrakhatunk egy hálóból készült takarót lovunkra. Ez ugyan nem védi a lábakat, illetve a hastájékot, de mégis valami, és a legyek amúgy is általában fentről érkeznek. Létezik ilyen háló a fejre is, mellyel a fejcsapkodást is megspórolhatjuk a lovak számára. Lovaglásnál pedig praktikus fülvédőt használni.
Légyirtó készítmények
A légyirtó sprayk széles választéka található a lovasboltok polcain. Ha valaki nem kész sprayt, hanem koncentrátumot vásárol, figyeljen a hígítás előírásaira, hiszen a feltüntetettnél kicsit is erősebb adag elég súlyos károkat okozhat a ló bőrén. Különösen a szürke és sárga lovak érzékenyek erre.
Spriccelni vagy felkenni?
Spriccelni mindenféleképp jobb, hiszen a spray szórófejéből távozó légyirtó szer nem hatol be a ló bőrébe. Sok ló azonban fél a spriccelő dobozoktól. Mivel elsősorban a hangtól ijednek meg, érdemes kipróbálni azt a trükköt, hogy kinyitunk egy vízcsapot a spriccelés közben, melynek hangja talán eltereli a ló figyelmét. Ha ez sem segít, akkor egy szivacs segítségével oldhatjuk meg a problémát. Ez veszteségesebb vállalkozás, hiszen a szivacs sok nedvességet képes magába szívni és magában tartani. A szem környékére azonban mindenképp szivacsot használjunk, de erre a célra már speciális légyirtó stifteket is feltaláltak.
Higiénia
Az istállóban: A legideálisabb, ha egy istállóban mindennap kitrágyáznak és kiszellőztetnek. Az igazat megvallva az etetőt is naponta tisztítani kéne, az itt maradt ételmaradék ugyanis csábító csemege a legyek számára. További előnyt jelent, ha a trágyadomb jó távol van az istállótól, és a szél nem annak irányából fúj az istálló felé.
A lovon: A megizzadt lovat nyáron mindig mossuk le langyos vízzel. Sampont ne nagyon használjunk, hiszen az károsítja a ló bőrének védőrétegét.
A sebeknél: A legyek szeretik a sebeket és a gyulladásokat. Letelepszenek a ló sebének szélére, és legrosszabb esetben a tojásaikat is belerakják. Ezért különösen a szabadon lakó lovaknál lényeges odafigyelni, és mindig le kell fertőtleníteni, és be kell kötni sérüléseiket.
Ezek után jogosan merülhet fel a kérdés: Nem lehetne a legyeket egyszerűen kiirtani?
A válasz: Nem, hiszen a tápláléklánc részét képezik. Így együtt kell élned velük, a környezetünkben azonban amennyire csak lehet, szabadulj meg tőlük!
Írta: Zimmermann Barbara
(A cikk megjelent a Nemzetközi Lovas Magazin 2003.júliusi számában. )
Frissítve: 2023.05.06.
Fotó: Canva
Az emlékező lovak otthona, melyből Magyarországon csak egy van, Őrbottyánban, az akácerdő szélén található. Az emlékező lovak most tizenketten vannak, tíz kanca és két paripa.
Reggel fél nyolc körül a kancák és a paripák zabot kapnak, mely után az öregebbje még egy kicsit visszafekszik. Visszafekszenek vagy állva bóbiskolnak. Nyugalom van, akár egy idősotthonban, a tizenkét ló közül valaki mindig őrködik. Kilenc óra körül a tizenkét ló az istállóból kijön, hagyják, a patáikat hadd tisztítsák, azután fölkaptatnak a dombtetőre. A dombtető egy nyitott karám, három és fél hektárnyi szabadság, melynek közepére az emberek szénakupacot tornyoznak. A lovak először ahhoz mennek, bökdösődnek, nyerítenek, majd futni kezdenek. Leghamarább az áll ki, akinek a leginkább fáj a lába. Szép sorban valaki mindig kiáll, a végén már csak egy ló fut.
A kép illusztráció
Ha a lovak kint vannak a dombtetőn, és az idő is jó, a telep vezetője gyakran és hosszan figyeli őket. Olyan ez, mint kislánykorában, amikor a nyarait az Alföldön, a nagyszüleinél töltötte. Ült a szántás szélén és csak nézte a két, hatalmas gyönyörű muraközit, ahogyan nekifeszülnek és húznak, pedig a nagyapa csak egyetlenegyet csettintett.
Az első ló a telepen a huszonhat éves Elzár volt. Elzár és Büszke. Büszke tizenhat éves és most ő az emlékező lovak vezére. A lovaknál általában egy csődör a vezér, ám itt ilyen nincs, csak két herélt. Büszke valamikor a téeszben dolgozott, onnan vették meg hátaslónak és vitték egy pesti lovardába. Ott lett belőle beagyalt ló, mert idővel annyian lovagoltak rajta és annyiféle stílusban tépték és húzták, hogy aztán már hiába, hogy a legjobb lovas kérte, annak se fogadott szót. Tiltakozott és ellenállt, olyannyira, hogy egy nap már azt se bánta, ha helyben elpusztul. A kezelhetetlen Büszkét vágóhídra akarták vinni, akkor vette meg őt vágósúlyban, 100 ezer forintért egy fodrászasszony, akinek már volt egy lova: a vágósúlyban megvett Elzár.
Elzár és Büszke, a fodrászasszony miattuk hagyta ott Pestet, tette pénzzé mindenüket és költözött a családdal és a szüleivel Őrbottyánba. Ő Mahol, mutat az angol telivérre a pesti fodrászasszony, kicsit biceg, de hát az én nagyanyám is, Isten nyugosztalja, tizenöt éven át így ment, így sántikált. Amikor Mahol idekerült, rettegett. Csak állt a sarokban és nézett. Az angol telivéreknek különben is kissé dülledt a szemük, így várta, mit csinálok vele akkor, ha szétszórja a szénáját. És Csillagnak is az volt az első dolga, hogy amikor a boksza előtt elmentem, kiharapott. Azért, hogy féljek. A lovak így emlékeznek és így figyelmeztetnek arra, hogy múltjuk is volt, s hogy tartanak attól, a jelenük milyen lesz. Csillag tizenöt éves és a két hátsó lábán lévő sérülések maradandók. Csillag egygazdás ló volt, megszokta, hogy mindent az ő gazdája, az a fiatal lány csinál. De egy nap, épp mikor a kovács jött, a lánynak be kellett mennie az egyetemre. És mivel Csillag harapott kikötötték, a bokszban. Erre a hátsó lábaival belerúgott a falba, az inak pedig összezúzódtak.
Mostanság, mondja Rédeiné, az egykori pesti fodrászasszony, a telep vezetője, a lovakat úgy teszik félre, akár a bicikliket. És úgy is lovagolnak, érzelem nélkül, divatból. Pentát, a szürkét is úgy felejtették itt. Tizenkilenc éve és dehogy számít öregnek. Minden attól függ, hogyan tartják őket, hogyan gondozzák, a sérüléseikre mennyire figyelnek és kapnak-e elég szeretetet. Pentát, a szürkét, a sportlovat hozzánk a gazdája hozta. Egyszer-kétszer még meglátogatta, aztán eltűnt. Hogy is haragudhatnék rá s a többi eltűnt gazdára, akik a lovaiknak még egy esélyt adtak.
Gyerekkoromban, mondja Rédeiné, sokat voltam lovak között. Mert a nagyszüleim alföldi emberek, kiskunmajsaiak, és én tizennégy-tizenöt éves koromig minden szabadidőmet náluk töltöttem, és hiába, hogy aztán iskolába kerültem és Pesten éltem, fodrász lettem és gyermekeket is szültem, az orromban mindig ott éreztem azoknak az erős, vidéki igavonó állatoknak a szagát, a sörényük izzadt illatát. Annyira, hogy ha pénzem volt, akkor elmentünk lovagolni – egy pesti lovardába. Vagy csak odaálltunk a gyerekekkel a karám elé és néztük őket. Én többnyire Elzáron lovagoltam, megszerettem, a barátomnak tekintettem, amikor egy nap meghallottam, a vágóhídra viszik. Akkor gondoltam először arra, mi jogon dönt és ítélkezik az ember? És megvettük Elzárt, aztán pedig havonta fizettünk azért, hogy életben hagyják. És amikor már Büszke után is ugyanígy fizettünk, gondoltam arra, kéne egy otthon. A senkinek sem kellő beteg, sérült vagy egyszerűen csak megöregedett lovaknak, ahol addig élhetnek, amíg a természet jónak látja.
Egy ló egy nap legalább egy bálányi szénát megeszik. Tizenkét ló meg egy év alatt tizenkétszer 365 bálányit; közel három millió forintnyit. Nagyon jó férjem van. Eredetileg a vendéglátóiparban dolgozott, vendéglátó ipari főiskolát végzett, aztán vámintéző lett, s amikor abban a pesti lovardában már három lovat tartottunk életben, lett a férjem egy közeli nagy tanyának az intézője. Az őrbottyániak máig nem értik, mire jó ez a telep, és hogyan tarthatunk efféle elaltatásra meg vágóhídra szánt lovakat. Ő Bogi. Négy és fél éves kis testi hibával. Kiselejtezték, csak mert a fajtájához képest a lábai rövidebbek és görbék. Bogit egy kislány fogadta örökbe, itt nálunk, egy olyan kislány, aki nehezen beszél és olvas. De amikor eljön és pucolja és szeretgeti Bogit, utána az iskolában is minden egyszerűbb, könnyebben megy az olvasás és a beszéd. És a telep nélkül ma már Mami sem élne, ez a kilenc-tíz éves ló, aki súlyos lábsérüléssel érkezett. A tizenkét ló közül Csermely a legfiatalabb, még csak tizenhét hónapos, és állatszeretők figyeltek föl rá a Mátrában. Mert Csermely anyját a gazdája bántalmazta, annyira, hogy két napra rá a sérüléseibe belehalt, a csikaja meg ott maradt kikötve abban a sötét fészerben s amikor rátaláltak már csontsovány volt, a hasa pedig akkora, mint az éhező gyerekeké.
Csermely, Mahol és Büszke… és Pipacs meg Pitypang a két shetlandi póni. Az élet persze az emlékező lovak otthonában sem örök, Elzár, a sokat megélt ló, akinek a korát huszonöt-huszonhat évre saccolták, meghalt. Megállt a szíve. Ahol nyugszik, ma kis tábla figyelmezteti az elmenőket arra, a ló is megérdemel annyit, hogy az életét kitöltse.
*
A Bottyán Equus Hungária az öreg, beteg és sérült lovak közhasznú alapítványa. Telephelyét, a lóotthont bárki megnézheti, Rédei Attiláné Horváth Éva örül a látogatónak. Itt minden békés, csak a kacsák, a pulykák, a tyúkok, a libák kiabálnak, a kecskebak a szarvát köszörüli, a rackabirkák a kerítésre ágaskodnak, a csüngő hasú vietnámi disznó meg a hideg elől befúrta magát a szénába.
(Bottyán Equus Hungária, Őrbottyán, Erkel utca, telefonszámuk 06-28-369-890 vagy 06-20-942-1901, bankszámlaszámuk: OTP Bank Rt.: 11742104-20039871, adószámuk 18694538-2-13)
*
– Öreg lovak otthona? Aztán mit csinálnak ott a lovakkal?
– Tartják.
– Aztán meghalnak?
– Természetes úton. Mert hogy ez egy lóotthon.
– És mi a haszon?
– Az életben maradás. A Magyar Húsiparosok Szövetsége elnökeként mindezt elképesztőnek tartja?
– Nem, csak… De tényleg addig tartják a lovakat, amíg csak élnek?
– Azt mondják, ön már vágott lovat.
– Csak a cég, ahol dolgoztam, de ennek már vagy négy éve. Magyarországon nemigen vágnak lovakat, talán csak a kisebb vágóhidakon. Tudja, a szövetségünkhöz tartozó vágóhidaknak jelentési kötelezettségük van, de ezekben a jelentésekben sem találkoztam lóval. Merthogy a lóhúsnak idehaza ugyanis nincs forgalma, esetleg a lóhúskészítményeknek… Különben is Magyarországról a lovakat ma már élve viszik ki, de akkortól meg már nem tartozik a húsiparhoz… Valamikor, az ötvenes-hatvanas években, a gépesítés korában, sok lovat levágtak. Emlékszem, a lógyulait úgy hirdették: finom, kellemes és egészséges. Akkor, a hatvanas években láttam először lóvágást. Nem túl kellemes, merthogy a ló tudja, érzi, mi fog történni, látni a félelméből, az ellenállásából. Előbb elkábítják, azután elvágják a nyakát. Sosem hallottam olyan szabályról, hogy csak a bizonyos kort megélteket, kizárólag az öreg lovakat lehetne levágni. (Beszélgetésrészlet Jankó Ferenccel, a Hússzövetség elnökével)
*
– Remény utca? Lóútlevél Iroda? Biztos, hogy ez az?
– Magyarországon lóútlevél irodából csak egy van. Itt, a Remény utcában.
– Szeretnék egy lóútlevelet.
– Milyet? Mert van alap lóútlevél meg származási lappal ellátott vagy fajtába sorolt egyesületi.
– Az alap lóútlevélben mi van?
– A ló apjának, anyjának és az anyai nagyanyjának a neve…
– És a származásiban?
– A ló ősei, négy ősi sorra visszamenőleg. Egyesületi lóútlevelet pedig kizárólag azok a lovak kaphatnak, amelyeket egy bizonyos tenyésztő egyesület elismer. Ilyen például a lipicai.
– A lóútlevélben az is szerepel, a ló megehető?
– Igen, mivel a tulajdonosnak előre nyilatkoznia kell arról, hogy adott esetben élelmiszernek szánja-e a lovát.
– Megmondaná, hány magyar ló rendelkezik útlevéllel?
– Kapcsolom önnek a Lóútlevél Iroda vezetőjét.
– Magyarországon körülbelül 80 ezer ló él, és ebből mintegy 16-17 ezernek van útlevele – mondja Bélley Márta, a Lóútlevél Iroda vezetője. – A lóútlevélnek, s ezt fontos tudnia, minden esetben kísérnie kell a lovat, amelyet a rendőr is igazoltathat, elkérheti a papírjait. A lóútlevél azóta kötelező, amióta Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Az Uniónak kezdetben csak az volt a célja, hogy a határok nélküli állatmozgást követni tudja, aztán meg már a humán-élelmiszer biztonsági szempontok is közrejátszottak abban, hogy útlevelet követeljen minden egyes uniós lótól. Az uniós lóútlevél idehaza elvileg 2005 június elsejétől kötelező, de hát ez egy közigazgatási eljárás… Ha többet szeretne tudni, akkor forduljon a főnökömhöz…
– A lóútlevél kiadása – mondja dr. Németh Csaba – folyamatos, a számuk naponta háromszázzal változik. Elvileg egy ló, az útlevele nélkül, már a kapun sem léphetne ki, s ha a magyar állattartó jogkövető volna, akkor június óta egészen pontosan tudnánk, hány ló él ebben az országban. És kié a ló, és hogy hívják, hogyan néz ki, hol vannak rajta jegyek, miféle betegséggel és hányszor kezelték. Mert bárhogy is nem szeretjük kimondani, a ló egy mezőgazdasági termék, amely életét emberi táplálékként végzi, s a vágóhídi állatorvos e lóútlevél alapján dönti el, a közfogyasztásba bekerülhet-e.
Scipiades Erzsébet
Forrás: Népszava
Divatbemutató a lovakért
A kaliforniai Hollisterben március 15-én különleges divatbemutatóra kerül sor. A show neve Hearts for the Horses és a célja, hogy segítsen több, mint 400 halálra ítélt lónak és szamárnak új otthont találni.
A Dreamcatchers Lómenhely megsegítésére szervezett jótékonysági bemutatót a város szinte összes ruhaszalonja támogatja. A Dreamcatchers egy olyan projekt, melyre az ország állatvédelmi helyzetében a legnagyobb szükség van és az egész világon egyedülálló – állítják a szervezők.
A Dreamcatchers programot 2001-ben kezdte el két állatvédő nő, Barbara Clarke és Deb Elleworth, hogy megmentsen egy csapat spanyol vérvonalú musztángot. Kezdőtőkeként Clarke saját nyugdíjalapját fektette a lovak megmentésébe. A hölgyek később kiterjesztették a missziót állandó menhelyet biztosítva olyan vadlovaknak, melyeket mások befogtak, de képtelenek voltak háziasítani őket, emellett pedig tovább harcoltak a vadlovak élőhelyének védelméért.
A Dreamcatchers Lómenhely vezetőinek legmerészebb álma, hogy egyszer legyen egy alig használt, saját speciális vadló-szállító kocsijuk, melynek kb. 15 ezer dollár az ára. A jótékonysági divatbemutatóra, vacsorára és aukcióra együttesen 30 dollár a belépő; az összegyűlt pénzből egy kb. 150 hektáros földterületet szeretnének megvásárolni, melyen újabb 425 állat találhatna végleges otthonra.
(zoldmagazin.com, 2003. március 13.)
Fantasztikus élményben volt részünk, amikor látogatást tehettünk a Hippoterápia Gyógylovaglás és Lovastorna Alapítványnál és részt vehettünk az egyik foglalkozáson.
Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani Dr. Tatárné Laurencz Eszti néninek, és fiának Tatár Andrásnak, akik segítségünkre voltak abban, hogy ez a cikk létrejöhessen.
A kép illusztráció
Az Alapítvány 1993 óta működik, a foglalkozásoknak a Nemzeti Lovarda ad otthont. Szerencsére a Lovarda igazgatója, Pruttkay Zoltán, nem “csak” a lovakat, hanem a gyerekeket is nagyon szereti, így az Alapítvány nagyon sok segítséget kaphat. Mára már külön terápiás helység, öltöző, és ami nagyon fontos, egy akadálymentesített mosdó is a csoport rendelkezésére áll és segíti a foglalkozások kényelmét és nyugalmát.
Az Alapítvány magánkezdeményezésből indult és máig így működik. Az alapötlet Tatár Andrástól származik, aki lovastorna versenyzőként egyik külföldi útja során találkozott a módszerrel. Hazatérve felvetette édesanyjának a gondolatot, hogy a lovastorna lovakkal itthon is meg lehetne próbálni a gyógylovaglás elindítását. Az indulótőkét egy Suzuki robogó elárverezéséből befolyt összeg adta, amelyet András az egyik versenyen nyert.
További motivációt adott, hogy az egyik versenyző fogyatékos kishúga minden edzésen jelen volt és figyelte a munkát, mígnem egyik alkalommal a kislányt is lóra ültették, amit természetesen nagyon élvezett. Rendszeres próbálkozások után, nagyjából három hónappal később jelentős haladás mutatkozott a kislány fejlődésében. Ez további indíttatást adott arra, hogy a mozgássérült és értelmi fogyatékos gyermekek számára széles körben megnyílhasson ez a lehetőség.
A gyógylovaglás tehát kezdetét vette és folyamatosan egyre ismertebbé, és népszerűbbé válik. Jelen pillanatban 50 gyermek van előjegyezve egészen a szeptemberi tanfolyamokig! Sajnos a jogi környezet Magyarországon még nem teszi lehetővé a gyógylovaglás normatív támogatását, így tevékenysége bővítésére az Alapítványnak csak szűkösen állnak rendelkezésre anyagi eszközök.
Pedig a módszer hatékonyságát egyre többen ismerik meg és ismerik el. Természetesen nem csodatételről van szó, Eszti néni úgy fogalmazott, hogy a gyógylovaglás egy láncszem a többi terápiás kezeléssel összefonódva.
Az általunk megtekintett órán halmozottan sérült és nehezen kezelhető gyermekek vettek részt. A terápiás lovaglás tulajdonképpen csak bizonyos esetekben ellenjavallt, szőrallergiás, epilepsziás, illetve rohamoktól szenvedő vagy igen súlyos gerincbántalmakban szenvedő gyermekeknél nem alkalmazható. Természetesen egyéb esetekben is különbözőek az elért eredmények. Vannak olyan fokon sérült gyermekek, akiknél csak sikerélményt okoz a lovaglás, ezt sem szabad azonban lebecsülni, hiszen a gyerekek számára kitárul a világ, egy teljesen más környezetbe csöppennek, ahol rengeteg inger éri őket.
Ez már önmagában is nagyon fontos, még akkor is, ha az állapotukban nem következik be konkrét javulás. Ezek az alkalmak ünnepek a gyerekek számára, elég csak a csillogó szemekre, örömtől kipirult arcocskákra nézni. A kezdeti félelmek pedig hamar elpárolognak.
Ugyanakkor sok olyan eset is van, amikor igen jelentős fejlődés figyelhető meg a gyógylovaglásnak köszönhetően. A lovon végzett gyakorlatok, a ló egyenletes mozgása, a közvetlen fizikai kontaktus segít ellazulni, feloldani a görcsös izmokat, az élmény és sikerélmény pedig további motivációt ad és azoknak a gyermekeknek a figyelmét is felkelti, akik egyébként saját külön világukba zárkóznak. Autista gyermekek szüleitől például sok visszajelzés érkezik arról, hogy a lovaglás után a gyerekek könnyebben kezelhetőek, a külvilág ingereit jobban elfogadják.
A ló hátsó lábainak mozgása leképezi az emberi járást, ily módon még egy lebénult emberrel is megéreztethető a járás ritmusa, jellege. A gyógylovaglás során ezért is fontos, hogy nem nyereg, hanem speciális heveder és puha takaró kerül a ló hátára, így a fizikai kapcsolat közvetlenebb, a gyerekek érzik az állat melegét, testének ringatózását. Nélkülözhetetlen alapfelszerelés továbbá a gyerekek fejére kerülő kobak, amely a védelmet szolgálja. Fontos az is, hogy csak lelovagolt vagy futószárazott lóval szabad gyakorolni, amelyik energiáit már levezette, és higgadtan tud a gyerekekkel együtt dolgozni.
A sérült gyermekeknél nagyon fontos, a gyógytornász közreműködése is, aki általában a csoporttal érkezik a foglalkozásokra és sokszor ő az aki kezdetben szintén lóra ül a gyerekekkel. Ô végzi a gyerekek előkészítését, előlazítását. Számos fogyatékos, vagy nehezen kezelhető gyerekekkel foglalkozó iskolával, intézménnyel évek óta tartó rendszeres kapcsolatot tart fenn az Alapítvány, de sok szülő maga hozza el a gyerekeket egyénileg. Ezeken az órákon megfigyelhető, hogy a szülők is mennyire felszabadultak lesznek, számukra is egyfajta kikapcsolódás látni a gyerekek örömét.
Ez nem is csoda, hiszen az Alapítvány kulcsfontosságúnak tartja azt, hogy az órák kedélyes és vidám légkörben teljenek. Ezt egyébként mi is igazolhatjuk, a sok nevetés, öröm igazán kedvessé teszi az amúgy komoly munkát.
Érdekes volt látni a hiperaktív gyerekek foglalkozását is. Az ő esetükben a lovaglás komoly fegyelmező erővel bír, már napokkal a lovaglás előtt is. És valóban, a máskor nehezen kezelhető gyermekek türelmesen várakoztak a sorukra, és pontosan és fegyelmezetten teljesítették a feladatokat. Meglepő volt az hallani, hogy ez volt az első órájuk. Igazán irigylésre méltó bátorsággal és biztonsággal ültek a lovon, és persze nagyon boldogan hajtották végre a gyakorlatokat.
Egy foglalkoztatási egység 8 órából áll, a gyerekek hetente egy foglalkozáson vesznek részt. Beiratkozni csak orvosi igazolással lehet, tehát nagyon fontos, hogy a kezelő orvos is ismerje és javasolja a terápiát. Szerencsére az orvosok között egyre többen fedezik fel a módszer hatékonyságát, de ez a kör mindenképpen szélesítésre szorul még. Életkori maximum nincs megkötve, de 4-5 évesnél fiatalabb gyermekek számára nem javasolják a programot. Jelenleg két szklerózis multiplexben szenvedő felnőtt résztvevője is van a programnak.
Miután egy kisgyerek számára kijelölt idő lejár, a lovat meg kell simogatni, megköszönni munkáját. Ezt a gyerekek általában nagyon élvezik és a répakarikák, kockacukor-darabok is szépen fogynak, Kola legnagyobb örömére (ebben az élményben szerencsére nekünk is részünk lehetett).
Kola 19 éves, korábban eredményes lovastorna ló volt. A lovastorna lovak teljes mértékben alkalmasak erre a feladatra, hiszen hozzá vannak szokva ahhoz, hogy akár többen is egyszerre gyakorlatokat végeznek a hátukon, miközben ők fegyelmezetten és nyugodtan róják a köröket. Természetesen a sérült gyerekekkel való munkára nem minden kiöregedett lovastorna ló használható. Semmiképpen nem szabad sérült, sánta lovat alkalmazni, hiszen így pont a járás egyenletes hullámzása veszne el. A feladatra csak kifejezetten nyugodt és teljesen megbízható ló alkalmas, amely minden helyzetben megőrzi higgadtságát.
Szerencsére Kola pontosan ilyen ló, ennek köszönhetően a kezdetektől a csapat tagja. Eszti néni elmesélte az első találkozás megható történetét. Az első alkalommal több tolókocsis gyereket toltak be, akik örömüknek, kíváncsiságuknak zajosan, sokszor artikulátlanul kiáltozva adtak hangot. A tolókocsik fémes csillogásától, zajától, a hangoktól a lovak először megijedtek. Eszti néni ekkor bevezette Kolát két tolókocsi közé, hogy a gyerekek megsimogathassák a fejét. Az egyik kisgyerek azonban nem tudta annyira kinyújtani a kezét, hogy elérje Kolát, aki erre a tenyeréhez hajtotta a fejét. Alighanem e a gyönyörű pillanat lehetett Kola új pályafutásának kezdete…
Az egyre nagyobb érdeklődésre való tekintettel több ilyen remek ló kellene még, de az Alapítványnak az emberhiány is folyamatos problémákat okoz. Jövőre remélhetőleg újra beindulhat az oktatói tanfolyam, amely három éven keresztül sikeresen képezte ki a terápiás lovasoktatókat, ezidáig összesen 180-at!
Egy féléves tanfolyamról van szó, amelynek során a jelentkezők elsajátíthatják az alapokat. Szerencsére itt is nagy az érdeklődés, a legszélesebb körből, gyógypedagógusok, konduktorok, állatorvosok, agrármérnökök és szerencsére egyre több orvos is jelezte részvételi szándékát a jövőben. A képzés azért is nagyon fontos, mert az országban számos helyen léteznek a terápiás gyógylovaglás megvalósítására irányuló kezdeményezések. Az Alapítvány minden esetben csapatmunkát javasol; az ideális az, ha lovas szakember, gyógytornász és a beutaló orvos együttműködik a program során, szükség szerint további segítőkkel kiegészülve.
Magyarországon a gyógylovaglás nincs még egységesítve, így az oktatói tanfolyam résztvevői is inkább az induláshoz feltétlenül szükséges alapokat sajátíthatják el. Külföldön, Ausztriában például a hippoterapeuta oktatói kurzus több éven át tart, a tananyag komoly lovas és rehabilitációs részt is tartalmaz és a tanfolyam szigorú vizsgákkal zárul.
A terápiás lovasoktatói tevékenység hivatalos szakmaként való elismeréséhez a tevékenység széles körű és magas színvonalú végzése, szakmai garanciák és megfelelő érdekképviseleti szerv megléte lenne szükséges. Ebben az esetben talán a várt anyagi támogatás is megérkezne az illetékes hatóságok részéről. Magyarország még így is előnyös helyzetben van, hiszen a szomszédos országokban igen kevés hasonló kezdeményezés található.
További probléma az is, hogy sok jó kezdeményezés elhal a felmerülő nehézségek miatt, hiszen nem könnyű lovat tartani, a foglalkozások megtartásához szükséges nyugodt körülményeket biztosítani és természetesen az anyagi terhek sem elhanyagolhatóak.
Az oktatói tanfolyam újraindításáig az Alapítvány különböző forrásokból igyekszik megoldani az emberhiányt. Versenyzők, szociális munkás hallgatók, a lóápoló képző iskola tanulói és önkéntesek segítenek be átmenetileg. Természetesen a lovas szakértelem mellett elengedhetetlen a gyermekszeretet, a kemény munka és elhivatottság a segítők részéről is.
Az Alapítvány köszönettel fogadja önkéntesek jelentkezését és a nagy segítséget jelentő adományokat.
Hippoterápia Gyógylovaglás és Lovastorna Alapítvány
Számlaszám: Kereskedelmi és Hitelbank 10200885-32618352-00000000
Adószám: 18046612-2-42
Az Alapítvány székhelye: 1146 Budapest, Hungária krt. 198.
Telefon/üzenetrögzítő/fax: (1) 438-01-64
E-mail: info@hippoterapia.hu
Bogár Orsolya és Török László
2003. április 24.
Forrás: zoldmagazin.hu
Minden lótartással foglalkozó helyen lenni kell néhány olyan gyógyszernek, kötszernek, fertőtlenítőszernek, amely egyrészt alkalmas a kisebb, állatorvost nem igénylő kezelések elvégzésére, illetve segítséget nyújt, amíg az állatorvos megérkezik. Ezeket az alapvető gyógyszereket, eszközöket elkülönítve kell tárolni. Ezt nevezzük HÁZI PATIKÁNAK.
A házi patika mind a lótartó, mind az állományt kezelő állatorvos számára fontos. Ha az istállóban van jól felszerelt házi patika – amit használni is tudnak – az megnyugtató a lótulajdonos számára, hiszen addig is tud segíteni a lován, míg az állatorvos megérkezik. De hasznos az állatorvosnak is, hiszen tudja, hogy a ló az ő megérkezéséig a tulajdonostól elvárható leggondosabb ellátásban részesül.
A házi patikával kapcsolatban a legfontosabb alapelv az, hogy a házi patika természetesen nem helyettesíti az állatorvost. Azt gondolom, ezt nem kell megmagyarázni.
A másik fontos alapelv, hogy a házi patikában elhelyezett gyógyszereket és egyebeket használni is tudni kell. Szakszerű összeállítása az állatorvos feladata, így az is, hogy a használatát elmagyarázza. Másrészt ez azért is állatorvosi feladat, mert a házi patikában lévő gyógyszerek többsége receptköteles, így azokat csak az állatorvos vásárolhatja meg, illetve csak vény ellenében adják ki.
Általában csak olyan egyszerűen használható gyógyszerek, fertőtlenítők stb. kerülnek be, amelyek használatát nem lehet “elrontani”, pontosabban nem lehet vele kárt okozni.
A házi patika szakszerű használatához hozzátartozik az is, hogy tudnunk kell, mikor kell állatorvost hívni.
Milyen szabályok vonatkoznak a házi patikára?
A házi patikát egy zárható szekrényben, dobozban stb. kell elhelyezni, minden érintett által megközelíthető helyen.
Fontos, hogy a gyógyszereket száraz, hűvös helyen tároljuk, tehát ne legyenek kitéve fagynak, tűző napsütésnek vagy nedvességnek.
A házi patikához csak az férjen hozzá, aki arra illetékes, de ő bármikor. Ellenőrizzük rendszeresen, és ha elfogyott valami, azt azonnal pótolni kell.
Figyeljünk arra, hogy a házi patikában lévő gyógyszereknek, kötszereknek van felhasználhatósági határuk, ún. lejárati idejük. A lejárt szereket ne használjuk fel, vagy kérjük ki állatorvosunk tanácsát.
A gyógyszereket nem elég beszerezni, tudni kell használni is.
A házi patika fontos része néhány telefonszám is. Célszerű a kezelő állatorvos(ok), a hatósági állatorvos, a patkolókovács és a lótulajdonosok elérhetőségeit összegyűjteni, mert sosem lehet tudni, mikor van rájuk szükség.
Azt javaslom, hogy a házi patika mellett minden istállóban legyen néhány doboz gyorstapasz a kisebb sérülések ellátására és egy szabványos elsősegély csomag is, mert szükség lehet rá.
Miből álljon a házi patika?
Erre tulajdonképpen az a legjobb válasz, hogy “ahány ház, annyi (állatorvosi) szokás”. A továbbiakban én az általam fontosnak ítélt gyógyszereket említem meg, rövid magyarázatot fűzve a használatukhoz.
Kötszerek és egyebek:
vatta, rugalmas pólya (fásli) , steril mull lap 10 x 10 cm,
ragtapasz,
olló, amit semmi másra nem használnak,
EH- (egyszer használatos) kesztyű.
Ezekre a kisebb sérülések ellátásánál van szükségünk. Fontos, hogy az itt lévő ollót ne szennyezzük be semmivel, tehát másra ne használjuk. A sebekkel közvetlenül csak a steril mull lap érintkezhet, a vatta és a fásli csak a kötések rögzítésére szolgál. Az EH-kesztyű azét jó ha van, mert előfordulhat, hogy szennyezett sebhez kell nyúlni, és ennek használatával magunkat is védjük az esetleges fertőzésektől.
Fertőtlenítőszerek:
Betadine oldat
A Betadine oldat – véleményem szerint- az egyik legjobb és legtöbb célra használható fertőtlenítőszer. Elsősorban a bőrfelület, nyálkahártyák és a bőrfelületi sérülések fertőtlenítésére használjuk. Nagy előnye, hogy nem csíp és használható akár a szerszámokon (pl nyeregalátétek, kötőfékek) lévő gombák eltávolítására is.
Ezen készítmények mindegyike receptköteles. Ezeknek a használatáról csak annyit, hogy a Mikulitz-kenőcs kisebb hámsérülések helyi kezelésére, valamint már gyógyulóban lévő nagyobb, vagy mélyebb bőrsebek kezelésére alkalmas.
A Novugen gél esősorban szennyezett, fertőzött sebek kezelésére való.
A sebápoló spray-ket akkor használjuk, ha pl. egy sérülésnél meg akarjuk akadályozni annak elfertőződését, ha a seb gennyesedik, vagy erősen váladékozik.
Az említett szereken kívül vannak még olyan nagyon jó, kombinált készítmények (pl a Vulketan kenőcs, Pana Veyxal kenőcs és/vagy spray), amelyek a rosszul gyógyuló sebek, esetleg túlsarjadzó sebek kezelésére alkalmasak.
Ha már a sebekről beszélünk, akkor hadd adjak egy jó tanácsot minden lótartó számára! Igaz, hogy minden seb önmagától is úgy-ahogy begyógyul, de mivel nem mindegy, hogy hogyan, ezért a sebgyógyulást ne bízzuk a véletlenre, hanem kezeljük (kezeltessük) a sebeket megfelelően. A ló értékes állat, amin egy hatalmas vagy csúnya seb komoly értékcsökkentő tényező lehet. Arról nem is beszélve, hogy vannak olyan sebek, amelyek elhelyezkedésük miatt funkciózavart, például sántaságot okozhatnak. Előfordulhat az is, hogy egy seb szakszerű kezelés hiányában egyáltalán nem gyógyul be, mint pl. a marsipoly.
Melyek a sebellátás alapszabályai?
Ha a sérülés nem súlyos, nem vérzik erősen, felületes, nem ért csontot és nem fertőzött, akkor általában “házilag” is ellátható.
Az alábbi veszélyes sérülések azonnali állatorvosi ellátást igényelnek:
fejen, és a szem körül történt sérülések,
péra körüli sérülések,
erősen vérző sebek,
erősen szennyezett sebek,
szakított, zúzódott sebek,
mély, szúrt sebek (itt a TETANUS veszélye is fennáll!!!),
a pata sérülései,
ha a sebbel együtt a ló általános állapota rosszabbodik, belázasodik.
A sebek ellátása általában tisztításból, a sebek kimosásából, és ha lehetséges – híg Betadin oldattal történő – fertőtlenítéséből áll.
Ha az így ellátott seb mégis beduzzad vagy erősen váladékozik, esetleg a ló belázasodik, azonnal állatorvost kell hívni.
Ha a seb már beszáradt, akkor a további kezelése a fent említett hámosító kenőcsökkel történhet, ezek az újra növő szőr növekedését is gyorsítják. A sebet a hámosító kenőcsökkel naponta minimum két alkalommal kell bekenni.
Mivel kezelhetjük a gombás bőrgyulladásokat?
Hexiderm oldat
Imaverol oldat
Penochrom oldat
A gombás bőrgyulladások kezelésére szolgáló készítmények (pl. az Imaverol oldat, a Hexiderm oldat, a Penochron N oldat) szintén receptkötelesek. Fontos tudni, hogy az Imaverol csak a bőrgombát pusztítja el, míg a másik két készítmény az ún. kevert gombás és baktériumos bőrgyulladások kezelésére is alkalmas. Ne feledjük el, hogy a gombás bőrbetegségek kezelése hosszabb ideig, akár hetekig is eltarthat.
Milyen nyugtatószereket használhatunk?
Sedalin paszta
A Sedalin paszta nagyon könnyen, szájon át alkalmazható enyhe nyugtatószer, melyre gyakran szükség lehet lószállításnál vagy körmölésnél. Jó tudni, hogy hatása csak hosszabb idő múltán (10-30 perc) jelentkezik, de a dózistól függően hosszabb ideig, akár órákig fennáll. Szintén receptköteles.
Milyen szereket használhatunk a duzzanatok, rúgások kezelésére?
Permammas emulzió,
Jódkáli kenőcs,
Dexamethason in DMSO oldat
A csontot, illetve ízületet nem érintő elváltozások kezelésére pl. Permammas emulziót vagy jódkáli kenőcsöt (Unguentum Kalii iodati cum Iodo FoNoVet) használhatunk.
Ízületi problémák és csontkinövések kezelésére (szigorúan csak állatorvosi utasításra) pl. Dexamethason in DMSO oldat alkalmazható.
A duzzanatok és rúgások esetén, annak elbírálásához, hogy mi is az elváltozás lényege, mennyire súlyos dologról van szó, nagyon sok tapasztalat szükséges. Ezért ilyen esetekben mindig hívjunk állatorvost. Ugyanez vonatkozik az ízületeket és a csontokat ért sérülésekre is!
A ló csontozata, főleg a végtagok, a csípő csontjai (mivel itt a csont felett szinte semmi izomzat sincs, ami védené) nagyon érzékenyek az őket ért ütésekre és nagyon gyakran reagálnak úgy, hogy csontkinövések képződnek rajtuk. Véleményem szerint a csontkinövéseket mindig komolyan kell venni, mert a csontkinövés soha nincs “jó helyen”.
Vannak olyan csontkinövések, amelyek kialakulásukkor biztosan sántaságot okoznak, de vannak olyanok is, amelyek azért veszélyesek, mert kialakulásuk után minden apró ütésre, sérülésre fájdalmasan reagálnak, és így okoznak kellemetlenségeket. Mindezek mellett a csontkinövés komoly esztétikai probléma is lehet. Ezért azt javaslom, hogy minden, a ló végtagcsontjain lévő sérülést vegyünk komolyan és tekintsük úgy, hogy abból nagy valószínűséggel csontkinövés lesz, tehát kezeltessük.
Milyen készítmények használhatók a kötőhártya-gyulladások kezelésére?
Tetran szemkenőcs
Augensalbe szemkenőcs
A szemet és környékét ne kezeljük magunk, csak ha biztos, hogy a szaruhártya nem sérült. Ha a kötőhártyán gennyes folyás látható, vagy a szem tájéka erősen beszűrődött vagy a szaruhártya maga nem átlátható, akkor azonnal hívjunk állatorvost.
Fontos tudni, hogy a szemkenőcsöket vagy a szemcseppeket naponta minimum kétszer alkalmazni kell. A szemkenőcs vagy szemcseppek felvitele a kötőhártyára, maga kezelés gyakorlott mozdulatokat igényel, ezért kérjük meg állatorvosunkat, hogy mutassa ezt meg.
Egyéb:
Hőmérő
Az istállóban érdemes hőmérőt is tartani. A legpraktikusabb digitális hőmérőt beszerezni, mert azzal a lónál nem éppen veszélytelen “lázmérés” gyorsan elvégezhető.
A házi patika része lehet olyan injekció is, amelyet kólika esetén a tulajdonos, vagy arra kiképzett személy a lónak be tud adni.
Arról, hogy a tulajdonos adjon-e injekciót az állatorvos megérkezéséig vagy sem, és ha igen, akkor mit, megoszlanak a vélemények. Ennek eldöntése a kezelő állatorvos dolga és felelőssége.
Erre is igaz a mondás: “mindenki másképp csinálja.”
Dr. Filipsz István, IC Ranch
Lovas-magánállatorvos (A cikk megjelent a Nemzetközi Lovas Magazin 2003.augusztusi számában. )
Frissítve: 2023.04.07.
Fotó: Canva
A fedeztetés a lóval kapcsolatos tevékenységek – mint például a sport, a tenyésztés, a használat – egyik meghatározó része. A fedeztetést jó esetben megelőzi a tenyésztési cél kijelölése, ezen belül a megfelelő egyed kiválasztása. Ahhoz, hogy kancánkat eredményesen fedeztessük, tisztában kell lennünk az idevonatkozó szaporodásbiológiai és állategészségügyi tudnivalókkal. Továbbá, hogy ne kerüljünk összetűzésbe a törvénnyel és megkíméljük magunkat a későbbi kellemetlenségektől, ismernünk kell az idevonatkozó állattenyésztési törvényeket is.
A tenyésztési cél meghatározása
A tenyésztési cél kitűzése a lótenyésztés egyik legfontosabb, legmeghatározóbb eleme. Csak a cél kitűzése után lehet eldönteni, hogy tenyészkancánkat milyen ménnel kívánjuk befedeztetni. A cél lehet a “javítás”. Ekkor arra törekszünk, hogy a születendő csikó bizonyos tulajdonságokban jobb legyen az anyjánál. Cél lehet egy speciális felhasználás, pl. az ugrósportban való teljesítés stb.
A megfelelő tenyészmén kiválasztása
A leendő csikónk apjának szánt tenyészmén kiválasztásánál a legfontosabb szempont, hogy milyen kívánatos tulajdonságokat várunk majd el a csikótól. Döntésünket befolyásolhatja a fedeztetés ára, a mén felállítási helye, hogy tud-e mesterségesen is termékenyíteni. Mindenképpen figyelembe kell venni a mén származását, típusát, – a fajta jellemző tulajdonságainak ismeretében – fajtáját, a karakterét, a versenyteljesítményét és végül, de nem utolsósorban azt, hogyan örökít.
Az a kancatartó, akinek a legfontosabb szempont az olcsóság és a közeli elérhetőség, az semmiképpen nem nevezhető “tenyésztőnek”, sokkal inkább “szaporítónak”!
Nincs hibátlan ló – így hibátlan mén sem! Ezért ügyelnünk kell arra, hogy a kiválasztott ménnek semmiképpen ne legyen ugyanaz a hibája, mint a kancánknak. Például: egy nem teljesen korrekt lábállású kancára feltétlenül hibátlan lábállású mént válasszunk. Nehezen kezelhető kancára ne tegyünk hasonló tulajdonságú mént, mert fennáll a veszély, hogy a hiba a csikóban is öröklődhet, sőt felerősödhet.
Állategészségügyi tudnivalók
A kancák termékenyítésének három alapvető módja létezik. A két legismertebb a természetes fedeztetés és a mesterséges termékenyítés – a köztudatban gyakran hallható “mesterséges megtermékenyítés” kifejezés helytelen! -, egy kevésbé ismert és igen nagy technikai és szakmai felkészültséget igénylő módszer pedig az embrió-átültetés.
A mesterséges termékenyítés – sok előnyös tulajdonsága miatt – igen gyorsan terjed, bár vannak olyan fajták, mint pl. az angol telivér, melyek esetében a fajta tenyésztői egyesülete nem engedélyezi a használatát.
A természetes fedeztetés történhet az ember közvetlen közreműködése nélkül is, például a háremszerű fedeztetéssel. Ilyenkor a mént hosszabb időn át együtt tartják a hozzá beosztott kancákkal. Ez a módszer nem igazán modern megoldás, mert egyrészt – különösen a ménre – veszélyes lehet, másrészt, ezzel a módszerrel nem mindig határozható meg az utolsó fedeztetés dátuma, és így a várható ellés dátuma sem. Mondhatnánk, hogy a természetben a vadon élő lovaknál ez a módszer “bevált”, de ott az állatok ezt születésük óta “tanulják”, és a sérülések, ellési komplikációk következményei “csak” a lovak számára jelentenek gondot. A módszer másik változatában a sárló kancát és a mént a sárlás bizonyos napjain egy karámban összeengedik. Az előzőhöz hasonlóan, ez veszélyes mindkét állatra nézve.
Manapság a legáltalánosabban alkalmazott természetes módszer a kézből történő fedeztetés. Ennek legelterjedtebb formájában a fedeztetéshez a kancát megfelelően rögzítjük (úgy, hogy a kanca ne tehessen kárt sem a ménben, sem a segédkezőkben) a mént pedig a rajta lévő fedeztetőkantár (kötőfék) segítségével irányítva, hátulról (vagy oldalról) a kancára vezetjük. A quarter horse fajta esetében a fedeztetést gyakran kötőfékkel végzik, oly módon, hogy a mént “srégan” elölről vezetik a kancához, majd a kancát a mén alá fordítják. Ezek a módszerek megfelelő gyakorlat után rutinszerűen alkalmazhatók, nem feledkezve el a balesetvédelmi szabályok betartásáról.
Milyen balesetvédelmi szabályokat kell betartani a fedeztetés előtt?
1. Alapszabály, hogy hátulsó lábára vasalt kancát ne fedeztessünk, mert akkor igen nagy veszélynek tesszük ki a mént és a segédkezőket is.
2. A fedeztetés előtt a kancát a ménnel vagy egy próbaménnel le kell próbáltatni, és csak a sárlás tüneteit kifejezetten mutató kancát szabad a megszokott módon fedeztetni. Ha a kanca nem mutatja a tipikus jegyeket, érdemes állatorvossal megvizsgáltatni, hogy tisztában legyünk azzal, fedeztethető-e. Téves az a hiedelem, hogy ha a kanca elrúgja a mént, akkor nem is sárlik. A praxisomban magam is találkoztam olyan sárlási tüneteket kifejezetten mutató kancával, amelyben az ott azonnal elvégzett ultrahangos vizsgálat gyönyörű élő magzatot mutatott.
3. A próbáltatást lehetőleg a próbafalnál végezzük, mert a még jól sárló kanca is kirúghat.
4. A kanca hátulsó lábaira helyezzünk fel fedeztetőpapucsokat, hogy egy esetleges kirúgás következményeit csökkentsük. A kanca egyik első lábának felemelésével megakadályozhatjuk, hogy a mén elől kitérni akaró kanca elmozduljon vagy esetleg kirúgjon. A rúgásveszélyt azzal is csökkenthetjük, hogy felemeljük a kanca fejét. Időnként elkerülhetetlen a “pipa” vagy a “rúghám” alkalmazása. A fedeztetés alkalmával a megfelelően előkészített kancát általában érdemes fejjel a fedeztetőpalánk felé állítani vagy elölről megtámasztani, hogy ne tudjon előre kilépni a mén alól.
5. A fedeztetéshez felvezetett ménre célszerű ún. fedeztetőkantárt vagy fedeztető kötőféket rendszeresíteni, melynek szárai különállóak (a kötőféknél természetesen csak egy szárat használunk) és hosszúak, ami lehetővé teszi azt, hogy a gorombább méneket két oldalról egy-egy ember vezethesse fel. Ha a fedeztetéshez mindig ugyanazt a felszerelést használjuk, akkor a mén ezt megtanulja, és így egyrészt könnyebb lehet a fedezésre való felkészülése, másrészt így megtanítható arra, hogy ha nem a fedeztetőkantár van rajta, nem kell “méneskednie”.
6. Fontos, hogy a fedeztetésre használt helyszín talaja legyen egyenletes és csúszásmentes és semmiképpen sem mély.
A szabályosan és biztonságosan végrehajtott fedeztetés általában 3-4 hozzáértő és tapasztalt embert igényel. A méntartónak tisztában kell lennie azzal, hogy a fedeztetés alkalmával neki kell biztosítania a fedeztetés tárgyi és személyi feltételeit, mert az esetlegesen előforduló balesetekért ő tartozik felelőséggel.
Szigorúan tartsuk be tehát az erre vonatkozó szabályokat!
.
Melyek azok az állategészségügyi szabályok, amelyeket a fedeztetés során be kell tartani?
A fedeztetési szezon során egy mén több kancával kerül közvetlen kapcsolatba. Ezért a kancatartó jogos igénye, hogy a mén egészséges legyen. Ez azt jelenti, hogy mentesnek kell lennie minden olyan fertőző betegségtől, amely a közvetlen érintkezés vagy a fedeztetés során terjedhet.
Ezt szolgálják azok az állategészségügyi előírások, amelyeket a méntartónak be kell (kellene!) tartania. Ilyen pl. a kötelező vérvizsgálat, a kötelező vakcinázások minden fontosabb betegség ellen, a féreghajtás stb. A kancatartó felelőssége az, hogy beteg állatot ne vigyen fedeztetni, mert az ilyen kanca megfertőzi a mént, és a ménen keresztül számos más kancát is megbetegíthet. Különösen vonatkozik ez a légzőszervi betegségekre, valamint a nemi úton is terjedő betegségekre (pl. vírusos vetélés, méh- és hüvelygyulladások kórokozói stb.)
– Mivel még a teljesen egészségesnek tűnő lovak is hordozhatnak bizonyos kórokozókat, így elengedhetetlen, hogy a fedeztetés előtt (méneknél utána is) fertőtlenítsük a lovakat.
– A fedeztetés előtt a kanca farkát 25-30 cm hosszan be kell fáslizni, hogy a mén hímvesszőjén a farokszőrök ne okozzanak sérülést. Ezután a kanca pératájékát langyos vízzel le kell mosni, majd híg, 1-2%-os Betadine oldattal fertőtleníteni és vattával szárazra törölni.
– Ajánlatos a mének hímvesszőjét és annak környékét minden egyes fedeztetés előtt és után is (fertőtlenítőszerrel) lemosni. Előtte főleg azért szükséges, hogy a mén hímvesszőjét megtisztítsuk az esetleges szennyeződésektől. Utána azért, hogy csökkentsük annak az esélyét, hogy a kanca megfertőzze a mént.
– A fedezés során a kanca farkát célszerű valamelyik oldalra elhúzni, hogy a mén útját ezzel is szabaddá tegyük.
– A mének hímvesszőjét közvetlenül a fedezés után – egy előre odakészített! – 1-2%-os langyos Betadine oldattal azonnal le kell fertőtleníteni, még mielőtt a mén visszahúzhatná azt. Természetesen a méneknek ehhez a beavatkozáshoz hozzá kell szokniuk, ezért az első alkalmakkor ne legyünk türelmetlenek.
Mi a teendő a fedeztetés után?
A fedeztetés után általában azt javasolják, hogy a kancát jártassuk, hogy ne tudja “kierőlködni” a spermát. Ugyanebből a célból másutt a fedeztetés után elengedhetetlennek tartják, hogy a kanca pératájékát hideg vízzel leöntsék. A valóság azonban az, hogy a sikeres fedezés során a mén a spermát közvetlenül a méhbe juttatja. Annak a spermának, amely nem a méhbe, hanem a hüvelybe került – és így a kanca ki tudná azt “erőlködni” -, amúgy sincs jelentősége a termékenyülésben.
Milyen gyakran lehet egy ménnel fedeztetni?
A szakirodalom és a gyakorlati tapasztalatok is azt mutatják, hogy egy jó kondícióban lévő tenyészmén akkor tud jó vemhesülést biztosítani, ha egy héten – arányosan elosztva – maximum tíz alkalommal fedez. Ha a mén ennél többet fedez, akkor a sperma minősége és ezzel együtt a vemhesítés is gyengébb lesz.
Mikor próbáltassuk vissza a befedeztetett kancát?
A kancákat a fedeztetésre használt ciklus kezdetétől számított 18 nap múlva célszerű először elkezdeni próbáltatni. Erre azért van szükség, mert a kanca nemi ciklusa gyakran eltér a 21 napos átlagtól. Ilyenkor vagy a sárlás napjainak száma, vagy az azt követő nyugalmi időszak napjainak száma rövidül vagy hosszabbodik meg. Abban az esetben, ha a nemi nyugalmi időszak rövidül meg – ami a gyakoribb – és nem kezdjük el kellő időben visszapróbáltatni a kancát, elszalaszthatjuk a következő sárlást.
A kancák visszapróbáltatása egyben az egyik legrégebbi vemhesség-vizsgálati módszer is. Ez a módszer azonban nem elég megbízható. A vemhesült kanca általában nem sárlik vissza és elrúgja a mént. Azonban az esetek egy részében előfordulhat, hogy a vemhes kanca – akár ciklusosan is – mutatja a sárlás tüneteit. Fordítva előfordulhat az is, hogy a mént elrúgó kanca mégsem vemhes, mert vagy felszívódott benne a magzat, vagy a kanca egyáltalán nem is termékenyült, de ciklusa közötti nyugalmi szakasz megnyúlt. Ezért ahhoz, hogy biztosra mehessünk, vizsgáltassuk meg állatorvossal. Az ultrahangos vemhességvizsgálatot az utolsó fedeztetéstől számított 16-18. naptól lehet elvégezni, és semmiféle kockázattal nem jár!
Mi is az a mesterséges termékenyítés?
A mesterséges termékenyítés lényege az, hogy a méntől levett és megfelelő eljárásokkal tartósított spermát a sárló kancába engedéllyel rendelkező képzett inszeminátor vagy állatorvos helyezi be. Előnye, hogy ilyenkor elmaradnak a fedeztetéssel járó állategészségügyi és egyéb veszélyek, a friss fias kanca és csikója szállítása. Így a kanca és a mén szinte bármilyen messze lehet egymástól. Ezzel az eljárással egy-egy nagy tenyészértékű méntől igen sok utód nyerhető, és a távolságtól függetlenül bárki számára hozzáférhető. A mesterséges termékenyítést az állam anyagilag is támogatja.
Mikor fedeztessünk?
Általában a kancákat a tavaszi és őszi fedeztetési idényben szokás fedeztetni. A tavaszi fedeztetés mellett szólnak az éghajlati tényezők. Miután a kanca vemhességi ideje kb. 11 hónap, így a tavaszi fedeztetés után a tavasszal megszületett csikók “beleszületnek” az egyre javuló időbe. Ezek a csikók – miután egész nyáron élvezték a nap, a mozgás és a legelő jótékony hatását – megerősödve mehetnek neki a minden szempontból kedvezőtlenebb télnek. A másik fontos szempont, ami szintén a tavaszi fedeztetés mellett szól, hogy a kancák vemhesülési képessége ekkor a legjobb.
Továbbá szempont lehet az is, hogy a tenyészversenyeken és az eladás során a tavaszi csikók akár féléves korelőnyt is élveznek az ősszel születettekkel szemben, miután a tavaszi és őszi csikók is egy évjáratúnak számítanak.
Vannak olyan tenyésztői szervezetek (pl. angol telivér), melyek tenyésztési szabályzata csak tavaszi és ezen belül is csak meghatározott időszakra korlátozódó fedeztetéseket engedélyez.
Törvényi szabályozás
Magyarországon fedeztetni csak tenyésztői szervezet által elismert, Magyarországon érvényes fedeztetési engedéllyel rendelkező ménnel lehet (1993. évi CXV. tv. az állattenyésztésről).
Minden egyéb más ménnel történő fedeztetés “zugfedeztetésnek” minősül, amit az állam állattenyésztési bírsággal és egyéb szankciókkal súlyt. Ilyenek lehetnek pl. a zugmén kötelező ivartalanítása, valamint az, hogy a zugmén után születő csikók ún. “nullás sütést” kapnak, ami származás nélküli egyedet jelöl. Az ilyen ló nem kaphat származási lapot és nem indulhat hivatalos versenyeken sem.
A fedeztetési engedéllyel rendelkező ménekkel történő fedeztetés után a méntulajdonos köteles kitölteni a fedeztetési jegyzőkönyvet. Ennek a jegyzőkönyvnek a kitöltéséhez szükség van a kanca adataira (név, születési év, szín, jegyek, bélyegzések), ezért a ló származási lapját vagy marhalevelét mindenképpen vigyük magunkkal.
Azonnal a fedeztetést követően a kanca- és a méntulajdonos által kitöltött és aláírt fedeztetési jegyzőkönyv igazolja a fedeztetés megtörténtét. Ennek a nyomtatványnak az egyik példánya a kancatulajdonosé, ennek része a tenyészeredményt bejelentő lap. ez a lap a későbbiekben a megszületett csikó azonosítását szolgálja majd.
Dr. Filipsz István, IC Ranch
lovas magánállatorvos (A cikk megjelent a Nemzetközi Lovas Magazin 2003.márciusi számában.)
Frissítve: 2023.04.07.
Fotó: Canva
A lovakat számos külső és belső élősködő támadhatja meg. Ezúttal a lovak belső élősködőiről, mindennapi szóhasználattal élve a bélférgességről lesz szó.
A lovak belső élősködői közé tartoznak a leggyakrabban előforduló különböző fonál- és orsóférgek és a sajnálatos módon hazánkban is már néhány éve megjelent galandférgesség, valamint ide sorolják még a – Magyarország csak bizonyos részein előforduló – rozsférgességet is. (A rozsférgesség tulajdonképpen nem is férgesség, hanem egy légyfajta lárvája, amely a ló gyomrában fejlődik ki.)
A hazánkban 1996-ban elvégzett átfogó parazitológiai vizsgálat eredménye szerint a rendszeresen féreghajtott ménesekből származó minták 55%-a egy vagy több féregfajtával volt fertőzött. Valószínűsíthető, hogy ez a helyzet a magánállományokban ennél sokkal rosszabb. Ennek megfelelően tényként kell elfogadni, hogy minden lóállományt a belső élősködők tekintetében fertőzöttnek kell tekinteni.
Azt ma már a lótartók többsége elfogadja, hogy a lovakat féreghajtani kell. De annak meghatározása, hogy mikor, milyen készítményekkel, lehetőleg úgy, hogy a féreghajtás hatékony is legyen, valamint a lótulajdonos pénztárcáját se terhelje meg jobban a szükségesnél, az már egy bonyolult állatorvosi feladat.
Miért kell a lovakat féreghajtani?
A lovak belső parazitái alapvetően a vékony- és a vastagbélben élősködnek. Kártételük részben abból adódik, hogy ha nagy számban vannak jelen a bélben, akkor a ló kondíciója romlik, szőrzete fénytelenné válik, esetleg – főleg csikóknál – csököttség és vérfogyottság is kialakulhat. A férgek állandó jelenlétüknél fogva nyugtalanítják a gazdaszervezetet, és súlyos fertőzöttség esetén a csikóknál akár a bél üregét is elzárhatják, aminek a következménye kólika is lehet. A kólikát kiválthatja az is, hogy bizonyos féregtípusoknak a fejlődési alakjai a vérerek falait is megtámadják, ami a bélfal elhalásával járhat. (Ilyen, parazita által okozott kólikában hullott el Kincsem, a magyar csodakanca is.)
Vannak olyan féregtípusok, amelyek a fejlődésük során a tüdőt is károsítják. Gyakran ennek az a következménye, hogy a csikóknál 2-3 hónapos kor között köhögés jelentkezik, amely általában minden kezelésnek ellenáll, majd szinte magától megszűnik. Ha a parazitás fertőzöttség súlyos volt, akkor ez a későbbiekben a tüdő teljesítőképességét csökkentheti.
Ezek alapján – ha “csak” az állatvédelmi szempontokat vesszük is figyelembe – akkor is azt mondhatjuk, hogy a lovak jólétének része a féregellenes kezelés.
Mikor lesz a féreghajtás hatékony?
A féreghajtás, ugyanúgy, ahogy a vakcinázás is, csak a programszerűen és rendszeresen végrehajtva lesz hatékony. Ezért a féreghajtásra is programot kell kidolgozni, amit össze kell hangolni a vakcinázási programmal. A féreghajtás megtervezésénél pl. figyelembe kell venni a tartási módot (bokszos-, állásos-, ménesi tartás, legeltetés stb.) azt, hogy az állományban vannak-e vemhes kancák, van-e “lómozgás” stb.
Gyakran elő fordul, hogy a lótulajdonosok azt tapasztalják, hogy az ismételt féreghajtások sem hatékonyak, mert a kezelések után sem szűnnek meg a parazitás bántalmak. Ezért tudnunk kell, hogy a féreghajtás csak akkor lesz igazán hatékony, ha:
– valamennyi egy állományban tartott lovat egyszerre kezelnek,
– legeltetés esetén a féreghajtással egy időben legelőrészt váltanak, és a régi legelőt elboronálják,
– a féreghajtással egy időben az istállót alaposan kitrágyázzák és fertőtlenítik,
– minden, az állományba beérkező új lovat azonnal (vagy, ha erre lehetőség van, a beérkezés előtti napon) féreghajtanak,
– hatékony készítménnyel, és a szükséges dózissal kezelnek,
– mindezt program szerint végzik.
Hogyan fertőződhetnek meg a lovak?
A lovak minden esetben szájon át veszik fel a petéket a fertőzött legelők talajáról, az istálló padozatáról, az alomról vagy közvetlenül a trágyából. Ezután a peték a fajra jellemző, bonyolult fejlődésen mennek át, aminek eredményeként kialakulnak a kifejlett férgek. Ezek aztán tovább szaporodnak és új petéket termelnek, és ezzel tovább fertőzik környezetüket. A férgek a fejlődésük során elhagyják a beleket és eljuthatnak a tüdőbe, májba, vérerekbe és károsítják azokat. Ennek a fejlődési ciklusnak a hossza a parazita fajra jellemző, és meghatározza a féregtelenítési stratégiát is. (Vagyis azt, hogy milyen gyakran kell kezelni, milyen készítménnyel, stb.) Ezért fontos lenne az állományokban a rendszeres bélsárvizsgálat, de ezt sajnos ritkán csináltatják meg a tulajdonosok.
A trágyában például a ló orsóférgének a petéje 6 hétig (számára ideális körülmények között 6 hónapig is túlélhet), így érthető, hogy miért fontos a legelők boronálása és a féreghajtással egy időben elvégzett alapos trágyázás.
A kiscsikók az anyaméhben nem fertőződnek ugyan meg, de a megszületés után a kanca tejétől és a későbbikekben a trágyával érintkezve azonnal megfertőződnek. Ezért igen fontos teendő egyrészt a kanca ellés előtti féreghajtása, majd a csikó korai féregellenes kezelése.
A galandférgek kifejlődéséhez a legelőkön élő egyfajta rovarfaj szükséges. Ezért ez a bántalom szinte csak legelőre járó lovak esetén fordul elő. Megelőzésében különösen fontos a legelő megfelelő kezelése. A legolcsóbb és leghatékonyabb eszköz a paraziták elleni küzdelemben a napfény, amely elpusztítja a féregpetéket és lárvákat. A trágya szétboronálása tehát azért fontos, mert így a napfény közvetlenül éri a petéket.
Milyen gyakran kell féreghajtani?
Mint korábban már említettem, a kezelések gyakoriságát és a hatóanyagok kiválasztását számos szempont befolyásolja. De általánosságban elmondható, hogy a kancákat a számított ellés előtt 1 hónappal kell kezelni. A csikókat – ha szükséges – 1 hónapos kortól lehet féreghajtani, majd a választásig kéthavonta. A választási és az éves csikókat három havonta, a felnőtt lovakat 3-4 havonta kezelni kell.
Ha egy állományban galandférgesség jelentkezik, akkor a legeltetési szezon alatt minimum kéthavonta kell a féreghajtásokat ismételni.
Milyen készítményeket alkalmazzunk?
Ennek eldöntése nyilván állatorvosi feladat. De azt mindenképpen figyelembe kell venni, hogy az alkalmazott készítményeket bizonyos idő eltelte után váltani kell, mert különben rezisztencia alakulhat ki. Az évenkénti féreghajtások közül legalább egy legyen olyan készítménnyel elvégezve, amelynek a hatóanyaga nemcsak a kifejlett férgek ellen hatékony, hanem a lárvák ellen is. Ez azért fontos, mert van olyan féregfajta, amelynek az ún. “alvó lárvái” akár évekig is a bélfalban maradnak, és újra és újra visszafertőzhetik a lovat.
A vemhes kancák féreghajtásánál legyünk körültekintőek, csak olyan készítményt alkalmazzunk, amelyet erre az időszakra a gyártó javasol.
A galandférgesség esetén a készítmény kiválasztása különösen fontos, mert csak kevés hatóanyag hatékony ezekre a férgekre, és ebben az esetben azokat is több napig kell folyamatosan alkalmazni. Ma már kaphatók olyan készítmények, amelyek tartalmazzák a galandféreg és a fonálférgek elleni hatóanyagokat is.
Fontos, hogy a készítményre előírt adagolást tartsuk be, illetve ne spóroljunk vele! A féreghajtó készítményeknek ma már egy olyan generációja van forgalomban, amelyek még többszörös túladagolás esetén sem okoznak problémát. Ezért inkább egy kicsit többet adjunk a féreghajtóból, mint kevesebbet, abból nem lehet probléma, de ha kevesebbet adunk, akkor a készítmény hatékonysága csökken.
Dr. Filipsz István, IC Ranch,
(A cikk megjelent a Nemzetközi Lovas Magazin 2003. júniusi számában. )
Frissítve: 2012.02.26
Frissítve: 2023.04.07.
Fotó: Canva
Egy kanca akkor ellik rendes időre, és akkor hoz egészséges csikót a világra, ha biológiai igényei tökéletesen ki vannak elégítve. Kevesen gondolnak arra, hogy a vemhes kancáról való gondoskodás része – sok más egyéb mellett – a megfelelő takarmányozás, a jártatás, az állatorvosi ellátás és az ellés feltételeinek biztosítása is.
Hogyan kell felkészíteni a kancát az ellésre?
Takarmányozás
Az ellésre való felkészüléshez hozzátartozik, hogy a kancát már a feltételezett vemhesülés időpontjától kezdve megfelelően takarmányozzuk. Csak a helyesen összeállított takarmány képes kiszolgálni a kanca és a növekedő vehem igényeit. Törekedni kell az optimális kondíció kialakítására, mert akár a hiányos, akár a túlzott kondíció akadályozhatja a vehem építését és a normális ellést.
A megfelelő, igényes takarmány összeállítása nem egyszerű feladat. Ezért ehhez érdemes szakember tanácsát kérni. Az alapelvek, amelyeket azonban mindenki egyszerűen tud alkalmazni, a következők:
A vemhesség első harmadában – amikor a magzatnak még nem mennyiségi, hanem inkább minőségi igényei vannak – a kancának a jó minőségű alaptakarmány mellett komplett vitamin-kiegészítést kell adni.
A vemhesség középső szakaszában a vitamin-kiegészítés mellett az ásványi anyag, ezen belül is elsősorban a kalcium és foszfor kiegészítésre kell törekedni.
A vemhesség utolsó harmadában – amikor a magzat testtömegének több mint 50%-a kialakul – a legnagyobb hangsúlyt az abraktakarmány mennyiségi növelésére, vagy a nagyobb energiát és fehérjét biztosító lótápok alkalmazására kell fordítani, és a takarmányt továbbra is ki kell egészíteni vitaminokkal és ásványi anyagokkal (1. táblázat).
A vemhesség alatt végig kerülni kell a penészes, gombatoxinnal fertőzött takarmányok etetését, mert bizonyos gombatoxinok a vemhesség bármely időszakában vetélést okozhatnak.
Jártatás
A kancák jártatása szintén az ellésre való felkészülés fontos része, mert a rendszeres és kíméletes jártatás könnyebb ellést eredményez. A vemhes kancát a vemhessége alatt is munkában lehet tartani, természetesen egyre jobban kerülve a túlzott megerőltetést. Csak az okozhat problémát, ha a nem jártatott kancát hirtelen akarják munkába fogni.
Preventívek (megelőző kezelések)
Tágabb értelemben az ellésre való felkészülés része a kancák megfelelő vakcinázása is, hiszen a csikó, megszületése után – más állatfajtól eltérően – csak a föccstejen át juthat olyan védőanyagokhoz (immunglobulinokhoz), melyek az élete első három-négy hónapjában – az immunrendszere kialakulásáig – védettséget biztosítanak. A jó vakcinázási program során figyelemmel vannak arra, hogy a vemhesség utolsó harmadában adott vakcina növelje a föccstej ellenanyag szintjét. Az így oltott kanca csikójának tehát jobb a védettsége az élet első, kritikus hónapjaiban. Ebben a tekintetben elsősorban a tetanusz elleni ismétlő oltás fontosságát emelném ki, amit a számított ellés előtt egy hónappal kell beadni. Ekkor kell újra elvégezni a féreghajtást is, hogy a csikót megóvjuk a korai féregfertőzöttségtől. Fontos, hogy az alkalmazott készítmény hatékony és vemhesség idején is alkalmazható gyógyszer legyen!
Elletőboksz
Az ellés akadálymentes levezetéséhez egy minimum(!) 10 m2-es nagyságú boksz szükséges, de az ideális 12-16 m2, illetve ennél nagyobb lenne. Egyrészt azért, mert az ellő kancának elegendő helyre van szüksége, másrészt ha véletlenül ellési segélynyújtásra kerül sor, az állatorvos is hozzáférhessen az ellő lóhoz.
A ló biztonsággal csak szabadon tud elleni, ezért az ellés előtt álló kancát nem szabad állásban lekötve tartani. Az állásban véletlenül elellő kanca csikója számos sérülésnek van kitéve.
Ha az elléshez külön elletőbokszot tudunk biztosítani, akkor a kancát már a számított ellés előtt két héttel át kell helyezni ebbe, hogy megszokhassa az új helyét, és megelőzzük az esetleges elelléseket. Ezzel egy időben vetessük le a patkókat. Különösen figyeljünk arra, hogy a bokszból távolítsunk el minden olyan veszélyforrást, ami a kanca, a csikó vagy a segédkező ember sérülését okozhatja. Az elletőbokszban mindig friss, tiszta alomnak kell lennie.
“Szülészeti csomag”
Az ellés előtt – hogy később ne kapkodjunk, vagy ne maradjunk tárgyi segítség nélkül – célszerű beszerezni azokat az eszközöket és gyógyszereket, amelyekre az ellésnél, vagy közvetlen utána szükségünk lehet!
Ilyenek a fásli (rugalmas pólya), az ellő kanca farkának befáslizására, jódtinktúra vagy egyéb más hatékony fertőtlenítőszer a köldökfertőtlenítéshez. Én magam a Betadine oldatot javaslom, mely kis kiszerelésben is kapható, és alkalmas a kéz- és köldökfertőtlenítésre is. Vatta, a pératájék letisztításához, olló (ha nem tudnánk a köldökzsinórt elszakítani) és egy olyan doboz vagy nagyméretű szemeteszsák, melyben a magzatburkot tudjuk tárolni a megsemmisítésig. Gondoskodjunk törülközőről, kézmosó szerről, gondoljunk a legrosszabb eshetőségre, és szerezzünk be cumisüveget és cumit is. A csikóknál gyakran előforduló bélszurok-kólika megelőzése érdekében én magam a Klistier használatát ajánlom a különböző szájon át alkalmazható olajokkal (ricinus és paraffin olaj 1:1 arányú keverékével) szemben. Ennek előnye, hogy végbélen át kell alkalmazni, így azonnal hat. (Lásd még később!)
Mindezeket az eszközöket és gyógyszereket célszerű úgy elhelyezni az istállóban, hogy mindig elérhetőek legyenek, de csak az férjen hozzájuk, akinek az elletés a feladata.
Az ellés előtt – főleg nagy értékű vagy először ellő kancák esetében – célszerű az ellátó állatorvossal megbeszélni, hogy az ellés várható idején elérhető lesz-e, vagy ha nem, kit ajánl maga helyett. Az állatorvos telefonszámát egyébként is célszerű az istállóban jól látható helyen kiírni, hogy baj esetén ne teljen az értékes idő ennek keresésével.
Mikorra várjuk a csikót?
A vemhesség időtartama
A ló átlagos vemhességi ideje 330 és 340 nap között van. Általános szabályként kimondhatjuk, hogy a 300 napnál rövidebb időre születő csikónak kevés esélye van az életben maradásra. A 300-320 napra született csikó koraszülöttnek minősül, így különös gondoskodást igényel. A szakirodalom feljegyzett már 360 napra történt ellést is!
A tapasztalat azt mutatja, hogy a vemhesség idejét befolyásolhatja a csikó neme (a méncsikót az esetek többségében hosszabb ideig hordja a kanca), a tartási és takarmányozási körülmények is. Amikor az ellés várható időpontját kiszámoljuk, ne feledkezzük meg arról, hogy a számolás kiindulópontja az utolsó fedeztetés napja legyen (2. táblázat). Az évről évre ellő kancák általában közel azonos időre ellenek, ha tartási körülményeik nem változnak. Ez segíthet a várható ellés idejének pontosabb meghatározásában. A lovak – természetükből adódóan – a nyugalmat keresve általában éjszaka, hajnalban ellenek.
Milyen jelekből lehet az ellés kezdetét észrevenni?
Az ellés előkészítő folyamata
Az ellés előtti napokban hormonális változások indulnak meg a kancában. Ezzel együtt a csikó anyaméhben lévő helyzete is megváltozik. Ezek külsőleg is látható jelekben is megmutatkoznak. Ilyenek a has alakjának megváltozása, a horpasz beesése, a felső farizmok ellazulása és beesése, a pératájék duzzanata, valamint a viaszcsepp megjelenése a tőgyön. Fontos tudni, hogy a tényleges tejelválasztás csak az ellés előtt 6-12 órával kezdődik meg.
Az ellés előtti órákban a csikó beigazodik a szülőútba, amit a kanca erős nyugtalansággal jelez. Ebben az időszakban a kanca különösen érzékeny a külvilág ingereire, ezért ilyenkor ne zavarjuk. Ekkor keresi a helyét, fekszik-kel, izzad és nyugtalanul kapar, szinte kólikaszerű tüneteket mutat. Ez az időszak néhány perc vagy akár több óra is lehet. Ha ez nagyon elhúzódik, akkor az a magzat fekvési rendellenességére hívhatja fel a figyelmet, és az már állatorvosi beavatkozást igényel! A csikónak, illetve a magzatburoknak a megjelenésével megindul a “tényleges” ellés, az ún. kitolási fázis.
Hogyan zajlik le a normális ellés?
Az ellés lefolyása
A kancáknál az ellés általában gyorsan, könnyen és komplikációmentesen zajlik le. A lovaknál ritka az ún. “nehéz ellés”, ezért ritkán van szükség ellési segélynyújtásra. Ha azonban komplikáció lép fel, akkor az általában súlyos és szinte biztosan állatorvosi beavatkozást igényel.
A kitolási szakasz a magzatvíz egy részének elfolyásával veszi kezdetét. A végtagoknak a pérarésben való megjelenése után a kanca 20-30 percen belül világra hozza a csikóját. Ezen idő alatt tökéletes nyugalmat kell biztosítanunk számára. A csikó – az esetek döntő többségében – kinyújtott elülső végtagokra helyezett fejjel jön a világra (lásd a képen). Ha testtartása ettől eltér, az már ellési komplikációnak számít. Előfordul, hogy a csikó vállának kitolása során a kanca “elfárad”, és az ellés megszakad. Mivel ebben a helyzetben elszorítódik a köldökzsinór, érdemes korlátozott erejű húzással kell besegítenünk.
Ellési segélynyújtást csak hozzáértő ember végezzen, mert például fontos tudni, hogy a lónál a megengedett erejű húzatás végtagonként 1, azaz 1 ember fizikai erejét jelentheti, ellenkező esetben az ellő kancának vagy a csikónak sérüléseket okozhatunk. A húzás irányának mindig követni kell a kanca szülőútjának ívét. Ha az ellés elhúzódik, akkor azonnal állatorvost kell hívni!
A csikó megszületése után a kanca kb. 30 percen belül el kell, hogy vesse a magzatburkot. Ekkor olyan erős utófájások jelentkezhetnek, hogy a ló ismét akár kólikaszerű tüneteket mutathat. Ha a kancától a magzatburok egy órán belül nem távozik el, az már magzatburok-visszatartásnak számít. Ez nagyon súlyos beszámítás alá esik, mert akár a kanca életébe is kerülhet. Enyhébb lefolyású esetekben is olyan szövődmények fordulhatnak elő, mint pl. a méhgyulladás, ennek következtében meddőség és savós patairha-gyulladás. Hogy ezt elkerüljük, feltétlen forduljunk azonnal állatorvoshoz.
A magzatburokra érdemes egy csomót kötni úgy, hogy az ne érjen le a földre. Így a magzatburok saját súlya segíti annak leválását. Ha egyszerűen csak lógva hagyjuk, akkor a kanca esetleg ráléphet és kiszakíthatja azt, ami a méhfal sérülésével járhat.
Összefoglalva tehát, a következő esetekben szükséges állatorvost hívni.
– Ha a magzatvíz elfolyása után nem jönnek erős tolófájások (ekkor az ellés leáll vagy elhúzódik; a magzatvíz elfolyása után a csikó a szülőútban maximum 40 percig marad életben!).
– Ha a szülőútban csak egy végtag jelenik meg vagy a paták talpi felülete felfelé néz.
– Ha a szülőútban a hátulsó végtagok jelennek meg először.
– Ha az ellés után egy órával sem távozik a magzatburok.
– Ha a kanca az ellés után nem csillapodó erős fájdalmat jelez, vagy ha az általános állapota folyamatosan rosszabbodik, belázasodik.
– Ha az ellés után a pératájék erősen beduzzad, vagy felmerül a gátrepedés gyanúja.
– Ha az ellés után a kanca erősen vérzik.
Mi a teendő az újszülött csikóval?
Az újszülött csikó ellátása
A megszületés után az újszülött csikóval azonnal elvégzendő legfontosabb teendő a légutak szabaddá tétele. Ez azt jelenti, hogy a csikó fejéről el kell távolítani a magzatburkot, ha az a megszületés során magától nem történt meg, és ezután az orrból – felülről lefele – ki kell “húzni” az ott lévő váladékot. Célszerű átvizsgálni a szájüreget is, hogy az ellés során nem került-e valami idegen test oda.
A köldökzsinór a megszületés után – általában a kanca felállásakor – magától elszakad. Ezt mi, szakemberek a gyakorlatban – ha nem történt meg azonnal a csikó világra jöttekor – nem szoktuk megvárni, mert előfordulhat, hogy nem a kellő helyen történik meg a szakadás, és ennek súlyos következményei lehetnek (köldöksérv, köldökgyulladás stb.). Ha magunk szakítjuk el a köldökzsinórt, akkor rögtön fertőtlenítjük is, és így hatékonyan meg tudjuk védeni a köldököt a fertőzésektől. A köldökzsinórt (amely szürkésvörös színű) kb. 4-6 centiméterre a hasfal alatt lehet elszakítani. Ez a terület, tejfehér színével erősen elüt környezetétől. A köldökzsinór elszakítása természetesen nem a hagyományos értelembe vett “szakítást” jelenti, hanem egy olyan mozdulatot, amihez érteni kell. Fontos tudni, hogy a köldökzsinórt a benne haladó erek pulzálásának megszűnése után, és csak azután (!!!) szabad elszakítani vagy elvágni. Ez általában 1-2 perc (a szakirodalom szerint maximum 9 perc).
Ha a köldökzsinór nem szakadt el, akkor azt ollóval is el lehet vágni, de ekkor a csonkot – a vágás előtt, közvetlenül a vágás vonala felett – el kell kötni.
Ezután fertőtlenítsük le a csikó köldökét. Ami Betadinnal, vagy más erre alkalmas fertőtlenítőszerrel történhet. Ennek legegyszerűbb módja az, ha a fertőtlenítőt kis tégelybe öntjük, és ebbe mártjuk bele a csonkot. Én magam azt szoktam javasolni, hogy ezt az ellés után háromszor tegyük meg: rögtön a születés után, a csikó felállásakor és a csikó első szopása után, így biztosan nem feledkezünk meg róla. Az élet első két-három napján célszerű a köldököt naponta kétszer újra fertőtleníteni, ami azért fontos, hogy biztosan elkerüljük a köldök elfertőződését, gyulladását és a tetanusz kialakulását, amely a csikó köldökcsonkján át is megtörténhet. A köldök ellátása után hagyjuk, hogy a kanca lenyalja a csikót. Ne csutakoljuk át, hagyjuk, hogy a kanca és a csikó között a fizikai kapcsolat ezáltal is kialakuljon.
A bélszurok elleni kezelés történhet szájon át adott olajos anyagokkal (paraffinolajjal, ricinusolajjal és ne adj’ isten étolajjal) vagy Klistier alkalmazásával. Én ez utóbbit ajánlom a következők miatt. A szájon át adott hashajtókkal kapcsolatban tudnunk kell, hogy azokat szigorúan csak az első szopás előtt szabad alkalmazni. Ha a hashajtó olajokat a föccstej felvétele után vagy közben adjuk be a csikónak, akkor az olajok rontják a föccstejben lévő védőanyagok (immunglobulinok) felszívódását. A Klistier nevű állatgyógyászati készítményt ezzel szemben a “problémás helyre”, a csikó végbelébe kell befecskendezni. Ez egyrészt oldja a bélszurkot, másrész sikamlós anyaggal vonja be azt, hogy a csikó könnyebben kinyomhassa.
A föccstejet a kanca az ellés után kb. 48 óráig termeli. Ennek összetétele más, mint a kancatejnek, annál jóval koncentráltabb, magasabb az energia-, fehérje- és ásványianyag tartalma is. Ez tartalmazza a csikó számára létfontosságú védőanyagokat is, amihez a csikó más módon nem jut hozzá. A föccstej egyébként hashajtó hatású is, így segíti a bélszurok eltávolítását.
A tőgy állományában már hetekkel az ellés előtt elkezdődik a föccstej védőanyagainak képződése. Ezért a tőgyben ilyenkor képződő “tejet” ne fejjük ki, mint arra sok lovasember buzdítja az először ellő kanca gazdáját, mert ezzel a csikót megfosztjuk a számára fontos védőanyagoktól. A “fejegetés” célja általában az szokott lenni, hogy a kanca könnyebben fogadja el a szopni akaró újszülöttet.
Az egészséges csikó a születés után általában 1 órán belül feláll, és 1,5-2 órán belül szopik is. Így tökéletesen fel tudja venni a föccstejben lévő védőanyagokat, mert a föccstej akkor értékesül a legjobban, ha a csikó ehhez a megszületés után 2 órán belül hozzájut. Ennek az oka az, hogy csak az élet első 2 órájában tudnak a védőanyagok a bélből a véráramba tökéletesen felszívódni, ezután a szervezet már egyszerűen megemészti azokat. Ha a kanca agresszív magatartása vagy a csikó gyengesége akadályozza a föccstej felvételét, akkor mindenképpen meg kell oldani annak pótlását úgy, hogy a kancát megfejjük, és a csikót időben megitatjuk vele. A fel nem vett föccstej pótlásának léteznek egyéb lehetőségei is. Ezzel kapcsolatban kérjük ki állatorvos véleményét.
Dr. Filipsz István, IC Ranch
lovas magánállatorvos (A cikk megjelent a Nemzetközi Lovas Magazin 2003.áprilisi számában.)
Frissítve: 2023.04.07.
Fotó: Canva
Egy éve márciusban Donnerhall, a XX. század egyik legjobb díjlóörökítője távozott az élők sorából. Donnerhall nem csupán egy fedezőmén volt, hanem egyenesen élő legendává vált. Impozáns külleme és rendkívüli mozgása révén a közönség hamar szívébe zárta, kűrjeit állandó taps kísérte.
A kép illusztráció
A “csodaló” 1981. május 30-án látta meg a napvilágot egy Ninette névre hallgató kanca csikójakét Otto Gartner tenyészetében. Gartner úr nem sorolható a nagy tenyésztők közé, hiszen általában két-három kancával foglalkozik, a csikókat pedig ha kedve úgy tartja, eladja, ha nem, akkor felneveli. Egyetlen elvet tart csupán szeme előtt: csak fekete lova legyen! Így nem is fogadta nagy örömmel a később sikert sikerre halmozó mén születését, miután meglepődve látta, hogy két fekete ló párosításából (Ninette, Donnerwetter) egy sárga csikó született. A sötétsárga mén hamar gazdát is cserélt, új tulajdonosa Otto Schulte-Frohlinde lett.
Az 1983-as Körungon a bírákat még nem fogta meg igazán Donnerhall, így csupán körungolták, a premizálásnál más mének jöttek szóba. A mén csak három és fél évesen kezdte el kivívni az elismerést, amikor már nem volt kérdés, hogy az adelheisdorfi mének vizsgáján az elsők között végez majd.
A már felnőtt lóvá cseperedett oldenburgi ekkor került a Rehbein házaspár díjlovas istállójába. Itt hamar ráragadt a “Donni” becenév, és könnyen lovagolhatóságának és ritka jó természetének köszönhetően az istálló kedvencévé vált.
Az első komolyabb sikert Donnerhall a DLG kiállításon érte el, amelyet mindig Hannoverben rendeznek meg a tenyésztési szövetségek versenyeként. Az ekkor ötéves mén jobbnak bizonyult a hannoveriek favoritjánál, Welt Cup I-nél, s ezzel az Oldenburgi Tenyésztők Szövetsége számára is új fejezetet nyitott. A lovat a felvezetés mellett nyereg alatt is bemutatták, Karin Rehbein lovagolta, aki már ekkor tapasztalhatta, hogy egy showmannel van dolga, aki odavan a szereplésért, és aki szereti ünnepeltetni magát. Ugyanakkor nagyon nyugodt mén volt, hiszen már ilyen fiatalon is gond nélkül álldogált sorára várva a kulisszák mögött a szintén bemutatóra váró pónik és lovas kocsik társaságában.
“Donni” gyorsan tanult. Az ugrásváltást első perctől kezdve játszi könnyedséggel szórta, két év alatt pedig a Nagydíj feladatait is sorra elsajátította. Karin azonban rutinszerzés céljából kezdetben még csak M kategóriában és a Szent György-díjban indult vele versenyen.
Mindeközben nyereg alá kerültek az első Donnerhall-csikók, melyek közül Don Primero a verdeni Bundeschampionaton az ötévesek kategóriájában az első helyet szerezte meg.
1990-ben a karakteres mén már harminchárom nagydíjgyőzelemre tett szert, és ekkor már nemcsak jó díjlóként, hanem jó örökítőként is elismerték.
Négy évvel később Karin Rehbein és Donnerhall részt vehettek a Hágai Világjátékokon, és onnan egy csapatban szerzett aranyéremmel és a fergeteges kűrjüknek köszönhetően – mely egyébként 45 ugrásváltást, piaffe-pirouettet és passage-oldaljárást tartalmazott – egy egyéni bronzéremmel tértek haza.
1995-ben a hollywoodi Világkupadöntő jelentette számukra a legnagyobb megmérettetést, ahol is az ötödik helyet szerezték meg. 1997-ben sajnos a már összeszokott hármas team egyik tagja, Herbert Rehbein elhunyt. Ennek következtében Karin visszalépett egy a verdeni Eb-re minősítő verseny indulásától. A minősülésre való utolsó esélyt azonban mégis kihasználta, és egy országos bajnokságon szerzett ezüstérem után képviselhette Donnerhall-lal hazáját a kontinensversenyen, eredményük pedig ismételten egy csapat aranyérem és egy egyéni bronz lett.
Az utolsó nagy megmérettetés a Római Világjátékok volt a páros számára, ahol egy újabb csapat aranyérem és egy egyéni ötödik hely begyűjtése után a legendás díjlovat el is búcsúztatták. A négyszögbe így nem tért vissza többé, de mint fedezőmén még sokáig szolgálta a német lovassportot. Híres utódaiból csak néhány név: Dream of Glory, Davignon, De Niro, Don Gregory, Don Primero.
Donnerhall kivételes mén volt. Erről mi sem tanúskodik jobban, mint 118 nagydíjgyőzelem, 640 000 márka összegű életnyeremény. Csupán Németországban 250 utódja versenyez jelenleg eredményesen.
Írta: Zimmermann Barbara (A cikk megjelent a Nemzetközi Lovas Magazin 2003.márciusi számában. )
Az első kettesfogathajtó versennyel a 93. Olimpián, i.e. 408-ban, a híres római kocsiversenyekkel pedig az i.e. 264-ben kezdődő gladiátorjátékokon ismerkedtek meg az emberek. Az ókori olimpiákon csikóversenyek voltak, pl. i.e. 385-ben (négyesfogat) és i.e. 268-ban (kettesfogat). Az ókori görög politikus és hadvezér, Xenophon a hippológia, a lovagi és a lovaglással foglalkozó tudomány megalapítója. Művei: „A lovaglás művészetéről” és „A lovasparancsnok kötelességeiről” i.e. 369-ből. Az ezekben kifejtett tanácsai és a lovaglásról alkotott nézetei klasszikusak, ma is érvényesek.
A mostani fogathajtó versenyek 1966 év végéig négy részversenyből álltak: bemutatás A1; díjhajtás A2; terephajtás (maraton) B; akadályhajtás C. A Bemutatás versenyszám jelene tehát az A1. Az A1-ről alkotott fogalmak nagyon hajlamosak az „oxidálódásra” – ezért szükséges a múltjáról és az új szabályértelmében átalakuló jövőjéről beszélni. Az 1987-től érvényes új szabály úgy rendelkezik, hogy a díjhajtás eddigi 15 részfeladatra bontott programját kiegészíti a 18 részfeladattal. Ebben a volt bemutatást, az A1 programot értékeltetik.
Mi magyarok, bár Pettkó-Szandtner Tibor „A magyar kocsizás” című 1931-ben kiadott remekművű könyvének helyes alkalmazása mellett a bemutatás „nagyhatalma” lehettünk volna, de ezt a feladatot igazából nem tudtuk megoldani. Vagyis: szépek lehettünk, de nem voltunk okosak! Az említett, ma is messze mértéket adó könyvet igen sokan olvasták, közöttük természetesen szakemberek is, többen szóról-szóra megtanulták és mégis: sajnos alig akad olyan ember, aki igazából meg is értette volna. Nagy a mulasztás, semmivel nem pótolható hiány, hogy a versenyzők között ma is van olyan, aki nem olvasta legalább „A kocsis viselkedése a bakon” című fejezetet…!
A könyv egyik leghasznosabb útmutatása a hajtószár és az istrángok hosszméretével, valamint a rúd hossz- és magasságméretével foglalkozik. A centiméterekben kifejezett mértékeket itt nem matematikailag kell értelmezni, hanem mint a helyes és célszerű harmónia megteremtésére való törekvést. Az eddig leírtakból is kitűnik, hogy – eltekintve az igazán hozzáértő bíróktól – sajnos a könyvet messze nem alkotó módon alkalmazták. Ez a tény tovább gyengítette a bemutatás versenyszám erkölcsi értékét, és siettette a Nemzetközi Lovas Szövetség 1986. decemberi határozatának megszületését. A díjhajtás bírálata hozzáértő szakmai ismereteken alapszik, ám ettől – vagy éppen ezért – még szubjektív marad, de nem lehet részrehajló. Természetes, hogy a látottakat érzelmi motivációk is befolyásolják, a vizuális benyomásnál meghatározó a bíráló forma- és szépérzéke, az ebből formált pontszám értéke.
Jó ízlés… Legyen a megítélésnek bármilyen súlya is, jelentkezzék az bármekkora pontszámban – a lényeg: a versenyző legyen nagyon igényes, ápoltsága és öltözéke legyen összhangban a fogatával. Különös súlyt helyezzen a fogathajtó a kalapjára, annak fel- és levételének módjára. Ne viseljen mintás inget, rikító nyakkendőt, zoknit és magasított sarkú cipőt. A kesztyű színben, fazonban alkalomszerű legyen. Megkülönböztetett figyelmet érdemel a haj hosszúsága és ápoltsága. Nagyon óvatosnak kell lenni a takarón alkalmazott címerekkel, monogramokkal. A segédhajtók ruháin legtöbbször túlzottan sok az arany, amely teljesen idegen és operett-szerű. Az úgynevezett bak-takarók kivitele és alkalmazása ritkán növeli a fogat esztétikai értékét.
Fehér István 1987
Forrás: Magyar Lovas Kör
Frissítve: 2023.07.13.
Fotók: Pixabay
Ahol számottevő ügetősport van mindenhol megtalálhatjuk leszármazottjait. Nagyanyja Princess Clory pedig megnyerte a Hambletonion Oakst. Belami a pesti közönség előtt 1997. június 7-én mutatkozott be a Szalay János Emlékversenyben, Jónás Lajos hajtójával. A mén a táv elején hibázott, ezután már hiába ügette a második leggyorsabb kört az egész mezőnyben (23.6) csak ötödiknek tudott felzárkózni. Második startjára sikerült idomárjával Marschall Istvánnal elveszítenie nyeretlenségét, 1.29.1-es bemutatkozó idejét rögtön 1.23.9-re javította.
A legyek mint betegséghordozók
A házi patika mind a lótartó, mind az állományt kezelő állatorvos számára fontos. Ha az istállóban van jól felszerelt házi patika – amit használni is tudnak – az megnyugtató a lótulajdonos számára, hiszen addig is tud segíteni a lován, míg az állatorvos megérkezik. De hasznos az állatorvosnak is, hiszen tudja, hogy a ló az ő megérkezéséig a tulajdonostól elvárható leggondosabb ellátásban részesül.
A tenyésztési cél meghatározása
.
A lovak belső élősködői közé tartoznak a leggyakrabban előforduló különböző fonál- és orsóférgek és a sajnálatos módon hazánkban is már néhány éve megjelent galandférgesség, valamint ide sorolják még a – Magyarország csak bizonyos részein előforduló – rozsférgességet is. (A rozsférgesség tulajdonképpen nem is férgesség, hanem egy légyfajta lárvája, amely a ló gyomrában fejlődik ki.)
Hogyan kell felkészíteni a kancát az ellésre?
Hogyan zajlik le a normális ellés?
