Budapest – Nyerített a nevetéstől Tamáshídyné Aranyi Sarolta (56), amikor megpillantotta a fehér lovat az V. kerületi Hold utca 4-es számú ház előtt, a fizető parkolóban. Nem habozott, fotózott.
A Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás munkatársa a Blikktől értesült a bliccelő lóról.
– Tudomásunk szerint még nem volt példa arra, hogy valaki hátaslóval parkoljon a belvárosban. A cégnek nincs tarifája állatokra, így a ló ingyenesen használhatta a parkolóhelyet. Annál is inkább, mivel rendszám híján a tulajdonos személye is rejtély. A büntetőcédulát pedig nehéz feladat lenne elhelyezni a lovon – mondta a cég neve elhallgatását kérő munkatársa.
Albínó szamár született egy Somogy megyei gazdaságban. A Rozi névre hallgató csikó egy génhiba miatt pigmentek nélkül, fehér szőrrel és kék szemmel jött a világra. Az albinizmus a szamaraknál nagyon ritkán fordul elő. Valószínűleg a csikó ősei között volt egy olyan szamár, amelyiknek szintén nem voltak pigmentjei.
Szuzi, a 9 éves szürke szamárkanca 11 és fél hónap teljesen normális vemhesség után hozta világra a hófehér csikót.
“Az akácerdő szélében vettem észre, hogy a szamárkancám után egy csikó futkos, először nem is tudtam, hogy szamár, azt hittem, valami bárány, mivel fehér színe volt.” – mondta a független Hírügynökségnek Knoll József, az albínó szamár gazdája.
Rozinak nincsenek pigmentjei, ezért rózsaszínű a bőre, fehér a szőre, a szeme pedig világoskék. A lovaknál vagy például a vadászgörényeknél gyakori az albinizmus, a szamaraknál viszont nagyon ritkán fordul elő. Rozit rögtön befogadta a farmon élő teljesen átlagos színű hét másik szamár és mivel a színén kívül semmi másban nem különbözik tőlük, két éves korától ő is hintót húz majd, mint az édesanyja.
Hetekig ment a találgatás, hogy a franciák legjobb ügetőlova Jag de Bellouet részt vesz, vagy nem vesz részt az Elitloppon. Végül a svédeknek sikerült meggyőzniük Christophe Galliert, hogy jöjjön el, bár ez a szervezőknek 250 ezer eurójukba került, mert Jag megkapta a külön gépet. A többi francia ló és hajtó más repülőgéppel érkezett.
Európa második legrangosabb versenye az 54 éves múltra visszatekintő Elitloppet. Ennyi idő alatt mégiscsak öt ló tudott egymás után nyerni ebben a versenyben; Gelinotte, Roquepine, Timothy T, Copiad és Varenne, de Mack Lobell és Ideal du Gazeau is tudott duplázni ebben a versenyben, csak nem egymás utáni évben. Ebből Roquepine (francia) háromszor és Ideal de Gazeau (francia) szintén háromszor tudott a körversenyben diadalmaskodni.
Az Elitloppet napját egy nemzetközi színvonalú versenynap előzi meg Solvallában. Ezen a napon rendezik meg a Svéd Kupát, ahol a két előfutam legjobb négye jut tovább az 500 ezer koronás elsődíjazású döntőtőbe. A verseny kettescsoportú lovaknak lett kiírva, a táv 1609 méter.
Az első előfutamban Straightup, Digger Crown, Bellman Töll és Jewish Banker jutott tovább. Az amerikai Justice Hall a vert mezőnyben. A versenyt 12.2-ben nyerték, a negyedik helyezett Jewish pedig 12.5-öt ügetett. A második elődöntő továbbjutói Passionate Kemp, Samshing Victory, Hamble Crown és Samuel Oaks. A döntőben szép csatát láthattunk a győzelemért. A startnál élre álló Passionate Kemp mögött Digger Crown ügetett. A befutóban Digger Crown utat kapott, és szívósan támadni kezdte Passionate Kempet, és pont a célban elkapta. A lefutási idő 11.7.
A napnak másik érdekes futama is volt, a 3140 méteres Harper Hanovers Díj. A 15 induló 500 ezer koronáért küzdött meg. A Victory Tilly-t verő Spring Ray is indult, de a vert mezőnyben végzett. A versenyt igen könnyedén a 3160 méterről induló Max Flukt nyerte Knutsson Kenttel 13.8-ban, amivel új világrekordot állított fel 3140 méteren felüli távra.
Szombatról vasárnapra már sok elszánt szurkoló töltötte az éjszakát a lóversenypálya előtti gyepen, hogy az Elitloppet napján a legjobb helyet foglalhassa el. Közel 30 ezer ember szállta meg a solvallai pályát. A rendezők felkészültek a rohamra, így a magyar látogatóink elmondása alapján sem a bejáratnál – ahol kígyózó sor várta a vendégeket, ennek ellenére közel 1 perc alatt bejutottak a pályára -, sem a büféknél, sem a toaletteknél, sem pedig a kasszáknál nem volt fennakadás, pedig több mint 51 millió koronáért játszottak a látogatók.
Az első előfutam a nap negyedik futamában került megrendezésre.
1. előfutam
CONNY NOBELL 5 Goop Björn (Goo Ol)
SUPER LIGHT 8 Westholm Jörgen
STEINLAGER 8 Midtfjeld Per Oleg
FAIRBANK GI (IT) h 4 Maisto Giuseppe Pietro (Ehl Ho)
MARA BOURBON (FR) s 6 Bellei Enrico (Dub JP)
JARDY (FR) h 9 Bazire Jean Michel
SNAZZY MILLIE (CA) 6 Zeron Rick (Skj På)
CITATION (US) 5 Adielsson Erik (Joh SH)
Mara Boubon nem indult. Az első előfutamban Conny Nobell a 2005-ös Svéd Derby nyerője élre állt, és végig irányítva a versenyt könnyedén nyert 12-ben. Jardy sokáig jól volt versenyben, de amikor egy gyorsabb szakasszal felzárkózott a vezető ló mellé hibázott és kiesett a versenyből. A második helyért Steinlager és Super Light küzdöttek, amiből végül Super Light került ki győztesen. Sajnos Steinlager nem volt most topon, a döntő után le is sérült. A negyedik továbbjutó Snazzy Millie 12.5-ben.
2. előfutam
JAG DE BELLOUET (FR) 9 Gallier Christophe
KOOL DU CAUX (FR) 8 Verbeeck Joseph (Sou Fa)
HOT SHOT KNICK 8 Uhrberg Thomas (Läh Ka)
THAI TANIC (NO) 6 Goop Björn (Goo Ol)
MALABAR CIRCLE ÅS 7 Guzzinati Andrea (Rio Je)
LETS GO (DE) 7 Bellei Enrico (Ehl Ho)
GIANT DIABLO 6 Kihlström Örjan (Wal Ro)
VICTORY TILLY 11 Adielsson Erik (Joh SH)
Talán ezt az előfutamot jobban vártuk, mint az elsőt, Jag de Bellouet miatt. A francia szörnyetegként, vagy a kannibálként becézett lóra sok mindenki kíváncsi volt. A hihetetlen képességű lónak sajnos az idei Prix d’Amerique-n folt esett a becsületén azzal, hogy dopping vádjával elvették tőle a díjat. Christophe Gallier-t akárhogy is, de ez a ló kiemelte a névtelenségből, hiszen az alig 80 versenyt nyert francia hajtót Jag halhatatlanná tette azzal, hogy háromszor nyert Cournier díjat, egyszer (kétszer) Prix d’Amerique-t, és számos nagy versenyt. Mindenesetre Európa kíváncsi volt erre a lóra, hogy Svédországban Európa nagyjai között hogy állja meg a helyét.
A második előfutam pont ezért sokkal izgalmasabb volt. Hot Shot Knick az idei üdvöske startolt a leggyorsabban, és a befutóban éppen hogy, de hárítani tudta Jag támadását. Victory Tilly egy kör után teljesen elkészült az erejével. Thai Tanic egy félelmetes finissel vette le Lets Go-t a harmadik helyről. Itt már gyorsabb a lefutási idő, Hot Shot Knick 10.5-ben nyerte a versenyt, a negyedik Lets Go 11.1-et ügetett.
Az első előfutamban Gallier rossz szokásához híven most is több spurban hajtott egyszerre, ezért 50 ezer svéd koronára büntették, és két hétre eltiltották a hajtástól.
A döntő, Snazzy Millie a hetes startszáma ellenére élre állt. Az első 500-at 1.06.3-ban, az első kilométert 1.08.9-ben tette meg. Hot Shot Knick végül nem bírta követni a kanadai versenyzőt, egyedül Jag de Bellouet tartotta az iramot vele. Az utolsó kanyarnál Jag de Bellouet gyorsít, és ellenfél nélkül ér a célba 1.09.4-ben. Jag érdemei mellett meg kell említsem a német Lets Go-t, akinek a hajtója Bellei Enrico szerintem hatalmasat hajtott, a ló pedig félelmetes finist produkálva küzdötte fel magát a második helyre. Az ő ideje 1.09.5. A harmadik Conny Nobel (09.9), a negyedik Thai Tanic (09.9), az ötödik pedig Hot Shot Knick lett (10.4).
A kannibál 1.09.4-es időeredményével beállította az új pályarekordot, és megdöntötte az eddigi versenyrekordot, az 1.10-et, amelyet már Scarlet Knight, Gidde Palema és Steinlager is beállított. Egyaránt megdöntötte a svéd gyorsasági rekordot, amely ugyancsak 1.10 volt, Varenne nevéhez fűződött. Sajnálatos módon egy hajszállal elmarad az európai csúcstól, amit szintén 1.09.3.-ban Varenne tart.
A szurkolók azt remélik, hogy Jag elutazik az Egyesült Államokba, és ott talán megdönti minden idők rekordját! Egyáltalán lehetséges, hogy valaki 1.08 alá menjen? Nos a Meadowlands-i pályán előfordulhat, ahol hosszú egyenes részek vannak.
A szervezők végül elégedettek voltak, hogy teljesítették a francia követelését, mert így még izgalmasabbá tették a versenyt, és megfogadták, hogy ezentúl igyekszenek minden évben meghívni a legjobb francia versenyzőt, hiszen egy igazi nagy verseny nem verseny a legjobbak nélkül. Jag teljesítményét ismét jegyzi a történelem, szereplése sokáig meg fog maradni mindenki emlékében, és a rekordját sem lesz könnyű megdönteni.
Sajnos Jag de Bellouet és Lets Go dopping vizsgálata pozitív eredménnyel zárult, ezért elvették tőlük a trófeákat, az új győztes a svéd Conny Nobel lett.
Victory Tilly szenzációs világhírű hajtója Stig H Johansson bejelentette, hogy visszavonul a versenyzéstől, és ezentúl csak idomárként fog tevékenykedni.
A napot még a hidegvérű lovak versenye tette érdekessé. A hidegvérűversenyzők nyolc éves koruktól versenyezhetnek, és az Elitloppet napján évek óta nekik is szorítanak egy futam erejéig helyet. A versenyt az abszolút favorit Järvsökfak nyerte Persson Jan-Oloval. Ez a „kis” 13 éves hidegvérű lovacska nyolcéves kora óta sorra nyeri ezt a versenyt, sőt külön szurkolótábora is van.
Jag ezzel a győzelmével átvette a vezetést a körversenyben, leszorítva a második helyre Kool du Caux-ot, akinek most osztoznia kell a második helyen Lets Go-val.
Távlovasok és fogatosok a zöld gyepen
A bogárzói majális hagyománya ezreket csalogatott ki
Évadnyitó lovasversenyt rendezett az Orosházi Lovas Egyesület.
A bogárzói versenypályán délkelet- és közép-magyarországi, valamint fővárosi lovasok versenyeztek. A pónik, a kis és nagy lovak versengése közben a távlovasokat is szemmel tarthatták a nézők. A versenynapon a Békés megyei galopp tenyész vándordíj és megyei zsoké champion első fordulóját, valamint a Békés megyei ügetőhajtó champion verseny első fordulóját is lebonyolították.
Eredmények
Fogathajtók
Póni- és kis ló kategória, akadályhajtás
ifj. Tóth Attila
Tóth Attila (mindkettő Orosházi LE)
Sztojka (Pusztaföldvár)
Vadászhajtás
Szikora Tamás (Orosházi LE)
Sztojka (Pusztaföldvár)
Tóth Attila
Nagy lovak kategória, akadályhajtás
Kenéz József
Varga S. (mindkettő Orosházi LE)
Deli (Nagymágocsi LK)
Vadászhajtás
Göblyös Mihály (Orosházi LE)
Deli (Nagymágocsi LK)
Varga S. (Orosházi LE)
Összesítés
Póni- és kis ló kategória
Tóth Attila és Sztojka
ifj. Tóth Attila
Nagy lovak
Kenéz József
Göblyös
Deli és Varga S.
Ügetőverseny
Póni- és kis ló kategória
Mosolygó Péter
Szikora
Dimák (mindhárom Orosházi LE)
Nagy ló kategória
Deli Dániel
Varga S.
Sztojka
1600 m galoppverseny
Tenyész Vándordíj
Szűcs Judit (Orosházi LE) Triolina n. l.
Debreceni (Sárkány Istálló, Budapest) Méhkirálynő n. l.
Tény, hogy nem sokan engedhetik meg maguknak a lóvásárlás és a lótartás luxusát, de egy esetleges rossz döntését még kevésbé. Kedves Olvasó, amennyiben lóvásárlásra adtad a fejedet, nem mindegy milyen célból, honnan, hogyan, és mennyiért vásárolod meg sporttársadat.
A szabadidős tevékenységek és versenyek között az egyik legköltségesebbé válhatnak a ló- és lovassportok, amennyiben saját állatot szeretnél tartani. Ha úgy döntöttél, hogy saját lovat szeretnél, akkor a legfontosabb meghatároznod, hogy pontosan milyen célra kívánod majd használni: hobbiállatként akarod tartani, szeretnél vele versenyeken résztvenni, netalán belekóstolnál a tenyésztésbe? A vásárláskor felmerülő szempontok között a legfontosabbak a kor, a fajta, adott esetben a származás, nem, nagyság, szín, valamint a ló képzettsége. Ezen tulajdonságok mellett természetesen döntőnek bizonyulhatnak egyéb szubjektív elvárások is, mint például az azonnali szimpátia, kötődés.
Versenyló vétele előtt
Amennyiben úgy döntöttél, hogy a lósport és a versenylovak világa áll hozzád közel, de nem tudod, honnan érdemes jó vérvonalú angol telivért vásárolnod, jó, ha szakavatott segítséget veszel igénybe. Ha híján volnánk a lóversenyzésben és a lóvásárlásban jártas barátnak, mi magunk is megpróbálkozhatunk vele. A Deluxe Magazin kérdésére Szécsi Rezső, a Magyar Lovaregylet főtitkára elmondta, Magyarországon a kilencvenes évek elejétől kiemelkedő a lovak aukciókon történő vásárlása. “Nyugat-Európában a lóvásárlás hosszú évtizedek óta árverésekre épülnek. A kilencvenes évek elején 50 és 100 közötti egyedet vásároltunk Angliából” – tette hozzá a Szécsi Rezső, aki azt is elmondta, hogy elsősorban az ír, brit és német angol telivérállományból vásárolnak.
A ló sport új versenylovainak értékesítésével számos hatalmas, egyesületbe tömörülő ügynökség foglalkozik Európa-szerte. Az árverések kitűzött időpontja előtt jóval kiadják az árverési katalógusokat, amelyekben részletes információkhoz juthatunk egyebek közt az eladásra kerülő egyedek családfájával, előéletével kapcsolatban. Amennyiben megtetszett valamely, a katalógusban szereplő pompás állat, rögtön fel is hívhatjuk az ügynökséget, hogy további értékes részlethez jussunk a kiszemelt egyeddel kapcsolatban. Ha az ügynök szerint is nagy reménység lehet a lóversenyzés világában az adott ló, és eldöntöttük, hogy megvásároljuk, akár személyesen is kiutazhatunk az aukcióra. Természetesen a saját ügynöknek köszönhetően lehetőség van a vásárlás on-line lebonyolítására is, de ha biztosra akarunk menni, érdemes jelen lennünk az árverésen. A nap első felében ugyanis jártatóban felvezetik az eladásra kerülő egyedeket, így a vásárlás előtt mi magunk is megnézhetjük a reményeink szerint hamarosan a tulajdonunkba kerülő angol telivért.
A többnyire 10-20 ezer eurós, azaz körülbelül 2,6 és 5,4 millió forintos áron gazdára lelő lovakat az EU-nak köszönhetően már 1-2 nap alatt hazaszállíttathatjuk, bár számolnunk kell némi pluszköltséggel is. Az ügynöki jutalék, a lóútlevél, az egészségügyi igazolások és egyéb kiadások további mintegy 1500 euró, vagyis közel 400 ezer forint költséget jelentenek, a ló hazaszállítása pedig szintén körülbelül 1500 euróba kerül. Egy angol telivér megvásárlásánál elsősorban azt érdemes figyelembe venni, mi az, amit az állat megnyerhet. Bár tetemes összeget jelenthet egy ilyen pompás lovat megszerezni, az esetleges későbbi győzelmeknek köszönhető versenydíjak és a sikerélmény biztosan kárpótol. Az angol telivérekre nem véletlenül mondják, hogy “nem szeretik a szegényszagot”, hiszen némely kivételes példány ára akár 230-300 millió forintra is felmehet, így valóban csak a gazdagok engedhetik meg maguknak ezen telivérek megvásárlását.
Szabadidő célú vételek
De, hogy ne csak a lóversenyekre alkalmas állatokról beszéljünk, térjünk át a szabadidős lovaglásra alkalmas egyedek vásárlásra. A hobbi szintű lovagláshoz egyre többen választanak különlegesebb fajtákat, így izlandiakat, pasókat, de divatos még a berber, a hidegvérű, a póni és kisló is. Ezek a nyitott istállóban való tartást is jól tűrő, kitűnő ellenállóképességű fajták elsősorban azoknak ajánlottak, akik tereplovagláshoz, díjlovagláshoz keresnek lovat. A lovas sportokhoz, valamint szabadidős lovagláshoz megfelelő lovak ára meglehetősen széles skálán mozog. 300 ezer forintért már kaphatunk akár egy betanítás alatt álló 3 éves derest, míg versenyző, kiváló felmenőkkel rendelkező herélt ára akár 3 millió is lehet. Az ár nagyban függ a felmenőktől, az állat korától, adottságaitól, attól, hogy be van-e tanítva és versenyzik-e.
Vásárolni tudunk hirdetés, ajánlás útján magánszemélyektől, kereskedőktől, kistenyésztőtől és nagy tenyésztelepről is. Természetesen jóval biztonságosabb, ha valamely neves tenyésztelephez fordulunk, ahol minden kérdésünkre részletes választ kapunk, az egyes fajtákról bővebben is tájékozódhatunk, a kiszemelt lovak felmenőiről pedig pontos információkkal szolgálnak.
Jó, ha a lóvásárlást alapos keresés és vizsgálódás előzi meg. Amennyiben több kiszemeltünk is van, mindenképp érdemes egy hozzáértő ismerősünket magunkkal vinni, aki adott esetben lebeszélhet minket egy nem megfelelő ló elhamarkodott megvásárlásról. Az üzlet létrejötte előtt kérdezzünk rá a féregtelenítések időközeiről, ellenőrizzük az oltási bizonyítványt és nézessük meg állatorvossal is a megvásárolni kívánt lovat, hogy biztosak lehessünk benne, hogy jó az általános egészségi, gondozottsági és táplálási állapota.
A lóval való kapcsolatom akkor sem szűnt meg, amikor (1973) Ároktőről Törökbálintra költöztünk, mert a Bábolna Állami Gazdaság állatorvosa lettem. Igaz, hogy a szakmai munkám mellett szervezési és irányítási feladatokat is el kellett látni. Egri Zoltán és Kappel József társaságában jól éreztem magam. Ők segítettek ahhoz, hogy Mátyus Viktorral együtt egy-egy arab kancacsikót kimenthettünk, megvehettünk a levágásra szánt csoportból! A shagya csikót “Sagya”-nak neveztem el. Majd egy évig szőrén ülve szoktattam a törökbálinti hegyes-dombos területekhez. Kiváló, megbízható ló lett belőle. Amikor a pilisi hegyek között elmentem vele Visegrádra fedeztetni, Gencsy Tibor megkérdezte: “Biztos, hogy lábon jöttetek? Mert ez a ló még most is virgonc!” Kár lett volna érte, ha vágóra kerül! Időközben Burgert Róbert óhajára a Lóverseny Vállalat állatorvosa lettem, és megismertem a telivér és ügető minden nyűgét, baját és értékét, a felkészítés és versenyzés fortélyait. Jól eső érzés volt kezelni, gyógyítani az akkori favoritokat, Bilbaót, Apit és a többi értékes lovat. Az ügetőn ismerkedtem meg Lázár Vilmossal, Vili és Zoli fogatható világbajnokok édesapjával, akinek már akkor saját lovai voltak a versenypályán. Nagyon sok tenyésztővel, trénerrel, zsokéval maradandó barátságot kötöttem.
Négy év után búcsút mondtam a lóversenypályának és az Enyingi Állami Gazdaság főállatorvosa lettem. Természetesen a sáripusztai kerület volt a kedvenc helyem, ahova Magyarországra először Herczog Emil hozott be Holsteini tenyészkancákat és méneket, valamint két Hannoveri kancát. Értéküket a versenysportban és tenyésztésben többszörösen igazolták. A lovakon kívül természetesen (az 1983-as adatok alapján) a gazdaság ötezer szarvasmarháját is el kellett látni.
Enyingen ért utol a MLSZ akkori elnöke, dr. Papóczi László, akivel Bábolnán is együtt dolgoztunk. Felkért engem, mint bejegyzett lóegészségügyi szakértőt, hogy készítsek a ló-törzstenyészetek részére prevenciós programot, javasoljak takarmánykiegészítőket, szaporodásbiológiai – diagnosztikai eljárásokat, felhasználva külföldi tapasztalataimat. Azért, hogy ezt a munkát végezhessem és a tervezett termékek, eszközök forgalmazását megszervezhessem, a Boscoop AKV állományába kerültem, mert ezt a vállalatot jelölték ki a tervezett termékek forgalmazására.
Ez a munka a 80-as évek közepén indult be, előtte természetesen több gazdaságban kellett felméréseket, laborvizsgálatokat végezni és értékelni. Ebben az időben döntöttük el, hogy a családi hagyománynak megfelelően nóniusz kancákat is fogunk tartani. Hosszas keresgélés után Szentesen találtuk meg és feleségemmel, Katicával együtt választottuk ki és vettük meg Borbálát (Borit), akit idősnek, meddőnek minősítettek, s vele együtt Marikát, az egy éves kancát. Róluk később még beszámolok.
Az általam készített ló-egészségügyi programot az FM elfogadta, s rajtam állt, hogy milyen gyorsan kerül országosan bevezetésre. Fél év sem telt el, és már minden törzstenyészet tenyésztője és állatorvosa, de a magán lótenyésztők jelentős része is ismerte, mert személyesen adtam tájékoztatást. Bejárva az országot, sok ismerősre találtam és új barátokat szereztem “lóügyben”. A bevezetett készítmények, gyógyszerek, vakcinák ma is használatosak, igazolták a hozzájuk fűzött reményeket. Egy párat most felsorolok: Equalan pasta, Sistamex pasta, Salvana PS brikett, és egy sor Salvana készítmény. Trivetrin, Tribrisseninjekció, Resequin, DOffilosedan injekció stb. A szaporodásbiológiai programban méhkezelésre szolgáló gyógyszereken kívül méhkezelésre, inszeminálásra alkalmas, fényforrással ellátott speculumot is biztosítottunk.
Az országban először Mezőhegyesen, Bábolnán, Kaposvárott, Tökön mutattuk be a méh vizsgálatára és a korai vemhesség megállapítására alkalmas, lóra specializált ultrahangos berendezést, mely azóta széles körben elterjedt. Az első bemutató lehetőségét dr. Lazáry Sándor barátom, a Berni Állatorvostudományi Egyetem professzora biztosította úgy, hogy saját ultrahang-készülékükkel elküldte hozzám Frederick Barellett kedves kollegámat, és ő végezte a bemutatóvizsgálatokat. Ő biztosította azt is, hogy három fiatal, lócentrikus állatorvos több hetes tanulmányi útra kiutazhatott Bembe és Angliába, New Market-be. “Mindent a lóért!” jelszóval igyekeztem végezni a rám bízott feladatokat 1989. októberéig, amikor Törökbálint nagyközség polgármesterévé választottak, de a lovaim megmaradtak. Ekkor mondta Herczog Emil, hogy: “Lóhoz értő állatorvosnak mi a fenének kell emberekkel foglalkoznia!” Most visszatérek saját lovaimra, Borbálára és a többiekre. Célom az volt, hogy tisztavérben szép nóniusz csikókat neveljek.
A meddőnek ítélt Borbálát sikerült olyan “helyzetbe” hoznom, hogy vemhesült. Időközben megtaláltam egy szem lányát, Ugri Bugrit és azt is megvettem. Annak érdekében, hogy a felépült hat bokszos, lócentrikus istállóm lassan benépesüljön, Szántódpusztáról vettem egy Reit póni kancacsikót, a Rézit, ő lett feleségem kedvence. Borbála ígéretesen szép csődörcsikót ellett 1986-ban, aki apjáról lett elnevezve Ánizsnak. Két év múlva élete legszebb kancacsikóját, Boglárkát hozta a világra. Őt szántam Bori utódjául. A sors kegyetlensége, hogy nyolc hónapos korában a bokszban, lehetetlen helyre, a kötőfékre felakadva csigolyáját törte. Mai napig sem tudom elfelejteni! Boglárka helyébe hosszas keresgélés után Makóról vettem egy kancacsikót, Tücsit Az 1990-es MMI ménfelvásárlásán. Ánizs minden szempontból megfelelt, külön örömöm volt az, hogy a 74 mén szépségversenyén – nóniusz létére – hetedik lett. A 90-es években Boritól, Ugri Bugritól és Tücsöktől még egy-egy méncsikó került felvásárlásra. Rézi 1999-ig hét csődörcsikót ellett, mindet gyerekek részére vették meg. Borbála 1999. május 9-én betöltötte a 30. életévét, összesen 15 csikót ellett, ebből öt került méncsikóként felvásárlásra. Május 15 -én, legnagyobb bánatunkra, kimúlt. Tisztességgel eltemettük!
Vallom, hogy a ló életkorát nagyban befolyásolja a gazda gondossága. Örök igazság, hogy a ló utálja a szegénységet, ezért, mint nyugdíjas, 1999-ben rákényszerültem, hogy megváljak tőlük, egész családom kesergése mellett. Egy arab csődört (Danit) hagytam meg, azóta paripa lett belőle és 70 évesen is három éve egyedül látom el. Barátom, társam lett. Nagyon szeretem. A portán van még racka, mangalica, egyéb aprójószágok, hat darab szolgálati macska és természetesen a Pulika, megboldogult feleségem kedvence.
A lovat csak az ismerheti meg, aki rendszeresen gondozza és foglalkozik vele. Aki csikót vagy lovat nevel, soha ne törekedjen arra, hogy akarata, átvitele félelmet váltson ki belőlük. A lovat soha nem betörni kell, hanem betanítani akkor, amikor a kölcsönös bizalom kialakult és éreztetni kell vele, hogy amit kérünk, elvárunk tőle, azt teljesíteni tudja. A legkisebb dicséret, simogatás tovább növeli gazdája iránti bizalmát. Igazán hűséges társ akkor lesz, ha szívesen teljesíti kérésünket és elfogadja a segítségadást. Megéltem, de túléltem azokat az évtizedeket is, amikor úri nyavalyának minősítették a lótartást, a sárga lovaglócsizmát viselő lovasra, mint véres posztóra néztek.
Egy lócentrikus állatorvos lovas életútját ismerhették meg, ahol a lónak mindig fontos szerepe volt és van. Ha gondolják, kövessék példámat.
Dr. Elek Sándor
Forrás: Magyar Lovas Kör
Frissítve: 2023.02.28.
Fotó: Canva
Azt olvasom a Lovasélet Magyarországon című könyvben (Sz. Bozsik Nóra és dr. Várady Jenő, 1976), hogy Budapesten mindössze négy lovaspálya van, a Galopp versenypálya, az Ügető versenypálya, Az Országos Lótenyésztési Felügyelőség sportistállója a Kerepesi úton (azelőtt Tattersall) és a Budapesti Honvéd SE. Ez utóbbiról az áll itt, hogy “Budapesten jelenleg az egyetlen fedett résszel is rendelkező lovarda, így ez biztosítja a válogatott lovaskeret téli hónapok alatti felkészülését a tavasszal kezdődő versenyekre. (…)
A kép illusztráció
Az Egyesület a lovaglás oktatásával foglalkozik, mivel versenyzőik az utánpótlás-nevelésre igen nagy gondot fordítanak. A válogatott ugrókeretének zöme sportolóik közül került és kerül ki.”
Az Ügetőt átköltöztették a Galoppra, a leghíresebb és legeredményesebb versenyló nevét viselő Kincsem-parkba, eredeti helyén már bontanak, a ló vontatta kocsik helyét rövidesen átveszik a bevásárlók kocsijai. A Honvéd SE pályájának története pedig 2005-ben majdnem véget ért. Az utóbbi, a Hidász utcai telep használatának átvételéről szóló év végi II. kerületi önkormányzati döntés előtt hajlamos voltam – nem megalapozatlanul – összefüggést keresni a két helyszín története között. Vagyis a sport célú zöld terület többet ér, mint hogy emberek vagy lovak rohangásszanak rajta. (A legfrissebb példa: Kecskemét önkormányzata a múlt év végén adta el bevásárlóközpont építése céljára a KTE sporttelepét a klubházzal, a volt Nyári Kaszinó remek, védett – s bontásra beáldozott – épületével együtt!)
A Tattersallról azt írják e könyv szerzői, hogy “1840 körül épült az úrlovasok részére. Elsősorban az arisztokrácia gyermekei jártak ide lovagolni.”
Úri dolog (volt) lovagolni, “kilovagolni”, “kikocsizni” is – látjuk, vagy láttuk a filmeken, olvastuk is sokszor. A lovassportkérdésben alig látni érdemleges pozitív változást a “lovas nemzet” Magyarországán. Az ellenkezőjére azonban ismét van példa.
A Honvédelmi Minisztérium szerint azért zárják be és számolják fel a Hidász utcai lovardát, mert “a HM ezentúl nem kíván egy fillért sem áldozni közpénz-ből a környéken élők sportolására” (Népszabadság, november 26.), és mert “…folyamatos veszteséggel működik a lovarda, és a HM évente több tízmillióval támogatja az ottaniak lovaglását” – olvashattuk. Az emberek lakótelep (pardon: lakópark) építésének tervét gyanították, bár a kerületi szabályozási terv nem teszi lehetővé a területen lakások építését, a lovardához tartozó épületek pedig védettek. Ám minden rendezési tervet megváltoztathat, minden helyi védelmet elrendelő jogszabályát felülbírálhatja az az önkormányzat, amely azt megalkotta. (Erre is példa a kecskeméti eset!)
Emlékszem arra, amikor e lovastelep melletti budai laktanyának egy tekintélyes zöld területén lakóházakat építettek a Pasaréti út felőli oldal magas téglakerítése mögött. Pontosabban arra, hogy mire lebontották, s újra, “korszerűbb” alacsonyabbra cserélték a téglakerítést, már ott állt mögötte az éppen elkészült, új, katonai lakótelep. Ez a Kádár-korszakban történt. Ma akár nyugodtak is lehetnénk, ha nem lenne a szabályozási tervek, az építési engedélyezési eljárások s az engedély nélküli vagy a megadott engedélytől eltérő építkezések terén annyi negatív tapasztalatunk.
Az elég különös volt, hogy a telep mai tulajdonosa a terület “legeredményesebb hasznosításának” módozatait keresve bezárta volna a lovardát, ahelyett, hogy mai funkciója szerinti működtetésének lehetőségét kereste, vagy – urambocsá! – a privatizációján gondolkodott volna. Nem a beépíthető zöld területi négyzetméterek, hanem a lovarda magánosítását értem ezen természetesen!
A kérdés nem új, volt idő megtalálni a jelenleginél jobb választ.
Újságban először 1991 augusztusában a Magyar Nemzet hasábjain foglalkoztam a millennium idején, 1895-96-ban épült volt hadapródiskolával, s az 1931-32-ben hozzácsatolt Hidász utcai területtel, ahol a lovardát megépítette a honvédség. 1997 őszén már bezárta volna a HM a lovardát, hírlett, a vevő is megvan. A Honvéd SE lovastelepének fenntartásáért tüntetők, a fedett lovarda lebontása ellen tiltakozók egy lószállító kocsival eltorlaszolták a bejáratot. Ez akkor – úgy látszik – elég volt.
Lehet, hogy a leépülés a Nemzeti Lovardával kezdődött. Az 1857-58 között Pollack Mihály tervei szerint a Nemzeti Múzeum mögött megépített épület is megsérült a második világháborúban, s bár helyreállítható lett volna, három évvel később, 1948-ban lebontották. A Ludovika Akadémia – mely szintén Pollack műve – a XIX. század 30-as éveiben épült. Klasszicista lovardája a háború után (Alfa) mozi lett, majd 1992. május 25-ei leégése után négy évvel a Természettudományi Múzeum kiállítóházaként építették újjá. Az Orczy-kert másik oldalán a Bárka Színház épületének “megjelenése” nem hagy kétséget eredeti funkcióját illetően.
Ugyanakkor, amikor a Hidász utcai fedett lovardát tévéműsorban először bemutattam, és a várható sorsán aggódtam (több mint nyolc évvel ezelőtt!), beszámoltam arról is, hogy lebontották a székesfehérvári laktanya – műemlékileg védett – fedett lovardáját, s bevásárlóközpontot építettek a helyén. Szétszedték a műemlék lovardát, mégpedig azzal az ígérettel, hogy újra összerakják a Palotaváros (még Lenin-lakónegyed néven) épült paneltömbjei és a Rácváros kis megőrzött utcarészlete közötti szabad területen, s fedett piacként szolgál tovább. Nem történt semmi. Isten szabad ege alatt aztán hamar szétmállott minden fala, ablaka s összes fából készült alkotóeleme. Már csak a tégláival és különleges szerkezetének vasrúdjaival találkozhattam a félbe- és elhagyott kastélyrekonstrukció mellett Lepsényben (!) 1998 nyarán.
Gyulán az Almássy-kastély 1833-ban épült lovardájából az 1950-es években uszoda lett, s e minőségében újították fel alig több mint egy éve. Kecskeméten az Angolkisaszszonyok iskolájának tornatermévé lett a Czollner téri üzletház; bútorbolt a volt Erzsébet laktanya fagerendázatú lovardája; a volt Rudolf laktanyát, melynek területén két fedett lovarda is van, a Közép-európai Egyetem kapta meg vagy tíz éve. Itt 16 000 négyzetméternyi épület áll üresen! Debrecenben az egyetemmé alakult Kassai úti Magyar Királyi Huszárlaktanya lovardájából – mely addig átalakítás nélkül megúszta – 1997-ben ifjúsági szórakozóközpont lett. Tégláson a Dégenfeld-kastély üvegezett falú lovardájának hűlt helye olyan, mint egy városi foghíj az egymáshoz simulva megépült melléképületek sorában. Balmazújvároson a 2001-ben a műemléki jegyzékből törölt, majd lebontott lovarda helyén Penny Marketet építettek a bútorraktárként hasznosított klasszicista Semsey-kastély mögött. Szabadkígyóson az Ybl tervezte Wenckheim-kastély egykori ebédlője a tornaterem, a mai ebédlő pedig a volt fedett lovarda a bentlakásos oktatási intézmény védett parkjának területén. Gödöllőn az öntöttvas oszlopok sorától díszes istállók sorsa felől még nincs döntés, a Grassalkovich-kastély lovardája “többfunkciós” térként hasznosul. Komárom (pontosabban az 1920-ig Új Szőnynek nevezett jobb parti település) huszárlaktanyájában négy istállóból egyet lebontottak, a többit más célokra építették át, a fedett lovardák egyikében bevásárlókosarakat gyártanak, a másik kamionparkoló. Ám az egyiket magánerőből eredeti funkciójában újították meg, így ma is él hat ló az egykor 760-at (!) dolgoztató komáromi laktanya területén. Nagykanizsán elhanyagolt bérlakások vannak az 1902-ben épült József főherceg laktanyában, ahol a lovardaépület még áll. Szombathelyen a két fedett lovardából már egy sincs meg, a tizenegy istállóból egy áll, s mint hőközpont funkcionál. Az 1888-ban épült, manapság egyetemi campusszá alakuló egykori huszárlaktanya maradék épületeit két éve műemlékké nyilvánították. Tolnán a fedett lovarda tetőszerkezetét az Eiffel-iroda tervezte, ma tornaterem. Fertődön (avagy Eszterházán) konzervgyár működik a lovarda falai között. Tatán, a tó partján az üres Esterházy-kastély lovardája diszkó volt legutóbb. Keszthelyen, a Festetics-kastély parkjában az “Ybl-lovarda” Füszért-raktárnak, sörgyárnak és szükséglakások sorának adott helyet. Leégése után lépésről lépésre újjáépítik, 2004-ben kocsikiállítás nyílt meg a falai között.
Az általam ismert fedett lovardák közül eredeti funkciója szerint csak a mezőhegyesi hasznosul, amely Hild József tervei szerint épült 1809-ben, az 1789-ben alapított legendás méntelep, “Ménesintézet” központjában.
Kisbéren a legkiválóbb XIX. századi csődörök tiszteletére emlékoszlopot állítottak (!), s ezen olvasható az 1874-ben itt született Kincsem “atyjának” a neve is. Kossuth külügyminisztere, Batthyány Kázmér, majd a Wenckheim család (kórházként hasznosított) kastélyával szemben áll Wenckheim Béla lovas szobra, s mögötte még ott az egykori Magyar Királyi Lovarda is. 2002-ben újították fel a külsejét, s benne az év vége felé karácsonyi vásárt tartottak. A fedett lovarda “revitalizációját” megnehezíti, hogy a két istállót és a melléképületeket irodáknak építették át az elmúlt évtizedekben.
Egy, csak egy épült az elmúlt fél évszázadnál is hosszabb időszakban. Mór városában egy vállalkozó új fedett lovarda megnyitásával kezdte az új évezredet.
A hazai lovassport egyik legmegdöbbentőbb eseménye volt Budapesten a Kerepesi úti Ügető bezárása és eladása. Nemcsak az ezredfordulón 170 éves magyar lóversenyzés, de a műemlékvédelem számára is, mely “elaludt”, s csak az utolsó pillanatban nyilvánította védetté a modern hazai vasbeton-építészet akkor 65 éves kiemelkedő darabját. Megmarad tehát a központi lelátó, melynek üléseiről majd egy nagy bevásárlóközpontra nyílik kilátás. A többi épület bontása már folyik, és beépül a hatalmas zöld terület. A lovassport, a lóversenyzés (a sport) területeinek beépítése a városi zöld területek elvesztését is jelenti egyben. Így a Kerepesi úti eset eléggé hasonlít ahhoz, ami a Hidász utcában várható volt. És lehet, hogy nem csak a Hidász utcában?
A Tattersallban volt Európa egyik legnagyobb fedett lovardája. Háborús sérüléseiből helyreállították, de 1954-ben életveszélyesnek nyilvánították, és lebontották. A fent, a cikk elején idézett könyv azért ír csak egy fedett budapesti lovardáról, mert a Tattersallban (amely a Nemzeti Lovarda nevet viseli hivatalosan) csak 1983-86 között építettek újat, egy 25 x 70 méteres nagyot, majd a kilencvenes években egy 20 x 40 méteres kicsit is. A gazda a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, amelynek utasítása szerint itt új tanulócsoport már nem indítható 2006-ban, mert az oktatást 2007-től áthelyezik Nagykovácsiba! Ma már minden gyanús: lehet, hogy az Ügető helyén beruházó, építő cég vetett szemet a szomszédra?
Az, ami a II. kerületi Honvéd-sportteleppel majdnem megtörtént 2005 végén, kis híján újabb példával szolgált a magyarországi fedett lovardák (valamint más sporttelepek) szomorú sorsára és a minden “szabad” területet beépítő igyekezetre egyaránt.
A budapesti (debreceni, szombathelyi stb.) gyerekek, ha lenne hol lovagolni tanulniuk, később a nemzetközi versenyeken is hozhatnának dicsőséget az országnak. S ha nem, hát egy egész életre szóló sportolási lehetőséget nyernének, úgy, mint az, aki úszik vagy – más “úri sportot” űzve – teniszezik, vitorlázik, golfozni jár.
Egyébként egyre több jómódú emberről hallani, hogy lovakat tart. Valahol vidéken. A lovas turizmus is fellendülőben van számos helyen az országban. Az Alföldön vagy a hegyvidéken ma már része a vendégek számára kínált programlehetőségeknek. Vajon miért nem üzlet fenntartani egy – utolsók közt megmaradt – városi lovastelepet és fedett lovardát? Aki megengedheti magának a lovaglás örömét, nyilván megfizeti a lehetőséget, s aki nem – ha tehetséges -, kaphatna támogatást ehhez a sporthoz. Úgy, ahogy más sportágaknál is volt és van is ilyen gyakorlat.
A Hidász utcai eset fontos figyelmeztetés. Az önkormányzati döntés akár megfordíthatna egy több mint fél évszázada tartó folyamatot.
Kincsem istállójában – amikor utoljára ott jártam – lakás volt Gödön. Budapesten a Reáltanoda utca 14. alatt a Blaskovich-palotában, Kincsem pesti istállójában az (időközben bezárt és már lebontott) Úttörő Áruház raktára volt évtizedekig. A fényes múlt emléke is lassan feledésbe merül. A helyek és lehetőségek elfogynak.
Igaz, Széchenyi István lótenyésztést, lóversenyzést szorgalmazó írásait bármikor lehet idézni – ingyen.
Ha a hazai lovassport történelmét kutatva emlékezünk, a legnagyobbak között találjuk a magyar díjugratósport legnagyobb alakját Platthy Józsefet, azt az embert, aki egész életét és működését a rá jellemző szorgalmával, kemény céltudatosságával, és nem utolsósorban tehetségével a lovassportot és a tenyésztést szolgálta.
Platthy József 1900-ban született. Elemi iskolai tanulmányai után a Ludovika Akadémia huszárlovas szakágát végezte, majd századosi rangban a ’20-as évek végéig a Nemzeti Lovardában szolgál. Oktat, belovagol, díjugrató versenyző, és ez a tevékenység később egész életét végigkíséri. Platthy 1934-1941 között folyamatosan nyolcszor nyerte meg a díjugratás országos bajnokságát, Európa legrangosabbnak számító aacheni nemzetközi bajnokságán 1934-ben két első díjával és 14 helyezésével a legeredményesebb versenyző volt. Hogy fogalmat alkothassunk a verseny színvonaláról, egyetlen adat: Kilenc országból 1000 nevezés érkezett, amin három lovassportág osztozott, de ebben a díjugratók voltak többségben. Platthy a Jubileum Preisben kezdte „aratását”, szakadó esőben Sárgarózsával megnyerte a számot, Rheingold Preisben szintén első, majd ezután következett a Grosser Preis von Aachen, a verseny fénypontja. A rendkívül nehéz pályán 20 ugrást (150-160 cm) kell teljesíteniük a világ legjobbjainak. Platthy ebben a magas színvonalú versenyben negyedik lett, Gergely vitézzel. Ez időben naponta 30 ezer néző, 41 versenyszám szerepel a programokban, köztük 7 díjlovagló- és 20 díjugratóverseny – ez Aachen, Párizs, Róma, Luzern, San Remó, Bécs, és még hosszan sorolhatnánk azokat a versenyhelyeket, ahol Platthy győzelmei és helyezései alapján ünnepelt sztár volt. Ausztriában elért kiváló eredményeiért a magyar díjugratók közül egyedül ő kapta meg az osztrák arany lovasjelvényt.
De a legfényesebb az 1936-os berlini olimpián – Sellő nevű lován – elért bronzérem, amit magyar díjugrató sportoló azóta sem ért el. Ez időben kiemelkedő eredményeinek köszönhetően nagy népszerűségnek örvend, és ezért mind a hazai, mind a nemzetközi sajtóban a legmagasabb jelzőkkel méltatják versenyzését. Néhány gondolat az akkor megjelent értékelésekből: „Sellőt lovagolta Platthy lovasmester. Légis lovaglás, légies ugrásokkal. Csodálatos lendület. Művészi és mégis energikus lovaglással vezette kancáját a nagytudású lovas, és összesen két hibát vétett az egész versenyben. Egyike volt a nap legszebb lovaglásának. Tökéletes harmónia, alig észrevehető befolyás”. Lovaglási, versenyzési stílusa a rövid forduló, ferde ugrásokkal, az összevetésben, különösen, ha azok időre mentek, verhetetlen volt. Ez időben a magyar lovasok sikeres nemzetközi helytállása jellemezte az 1930-as évek első felét. Ezt betetőzte a berlini olimpiai szereplésük.
Meglepő volt ezek után, hogy a következő években a magyar lovassportot inkább a hanyatló tendencia jellemezte. Kevesebb külföldi szereplés, a sikerek egyre ritkábbak. Mindez magyarázható volt azzal, hogy bizonyos őrségváltás ment végbe az élversenyzők soraiban. A formája tetőpontján lévő Platthy, Schaurek, Endrődy, Barcza, Visy, Németh, Jankovich mellett új nevekkel ismerkedhettek meg a lovassport kedvelői. Tóth Béla, Máchánszky Gyula, Inkey Lajos, Valkó, Szarka és Némethy Bertalan az utánpótlás legjobbjai. Legjobb lovaink külhoni zabra lettek fogva, az itthon maradottak pedig még nem értek meg, és a második világháború miatt pedig sohasem volt módjukban igazolni képességeiket. Sellő holland tulajdonba került, megnyitva ezzel a külföldre vándorló magyar lovak sorát. A harmincas évek felé egyre több nemzetközi sikert aratott magyar ugróló talált jómódú nyugati gazdára. Így került külföldre Kópé, Lidérc II, Egyetlen, Fruska és Sárgarózsa, hazai klasszis lovaink, amelyek már az új tulajdonosaikkal kevésbé remekeltek. 1939-ben, ősszel az ügető-versenypályán Platthy József századik ugratógyőzelmét aratta, ezúttal Medve nevű lovával, majd a bécsi Nagydíjban hatodik, a 25. Jubileumi Luzerni Nemzetek Díjában szerez egy harmadik helyet. A következő években a háború azután már lehetetlenné tette, hogy nemzetközi találkozókat rendezhessenek Európa-szerte.
A háborút követően 1952-ben Platthy, Hámori Dezső és Ócsag Imre segítségével az akkori Földművelésügyi Minisztérium Bőszénfai ménesébe kerül belovagló-edzői munkakörbe. Akkori főnöke, a nem kevésbé híres Rádoki József közel húsz esztendőn keresztül dolgozott Platthy Józseffel, amiből egy életre szóló barátság lett. Rádoki József nevéhez fűződik többek között Imperiál felnevelése, valamint a jártatópályás edzésmódszer kidolgozása és gyakorlati alkalmazása. A régi pályatárs és a kiváló barát 79 évesen is szívesen emlékezik Platthy Józsefre, akire még fiatalabb korában akasztották rá a Zsiga nevet:
“Platthy József, azaz Zsiga 1952-ben került hozzám Bőszénfára, ahol az akkori ménesben 440 lovunk volt. Nagyobbrészt kisbéri félvérek, de dalmandi és hannoveri fajtájúak is voltak. Zsiga főleg edzőként az ugrósportban dolgozott, de ezek mellett a pályáról lekerült lovak átképzését is sikeresen végezte. Az innen kikerülő lovak a hazai versenyeken szép eredményeket értek el, azonkívül évenként 118 ló került külföldre. Ezek eredményeiben Zsigának jelentős szerepe volt. Munkáját a nagy szakértelem, az alaposság és a hihetetlen türelem jellemezte. Gyakran megtörtént, hogy munkaidő után is a lovardában maradt, és a legnehezebben kezelhető lovakkal foglalkozott. Szűkszavú, hallgatag agglegény típus létére 53 éves korában házasodott meg, de ezek után is a munka volt a mindene. Kevesen tudták, hogy versenyzése során a bal kengyelt egy lyukkal hosszabbra, a jobb szárat rövidebbre vette. A berlini olimpiáról mondta el, jobb eredményt is elérhetett volna, de egy prózai ok ebben megakadályozta. A verseny előtt a feszültségek levezetésére olvasott, és későn vette észre, hogy szólítják. Ezért kénytelen volt egy bemelegítő ugrást kihagyni, az egyik akadály előtt pálcát használt, ami végzetessé vált. Zsiga több lovat készített fel az ’50-es évekbeli pardubicei versenyre, ahol két esetben rajthoz álltam. Több átszervezésen mentünk keresztül, de Zsiga legtöbbször velem tartott, vagy rövidesen utánam jött. Barátságunkra jellemző volt az egyik mondása a nehezebb időkben: ’Főnök, dobd át a szívedet és ugorj utána’.1957-ben egy újabb egyesülés után jött létre az Állami Kisbéri Ménes, amit 1962-ben megszüntettek, illetve átszervezték.Zsiga az átszervezés után, 1963-ban ment nyugdíjba. Ezután Budapestre költözött, később, még a ’70-es évek legelején Németországban edzősködött de egy lábtörés hazaparancsolta. Közel a 86-hoz még lovagolt, boldog emberként, szép hosszú kort megélve, 90 évesen távozott közülünk” – fejezte be a nagy pályatársról és barátról a visszaemlékezést Rádoki József.
Platthy József, Zsiga bácsi hosszú és gazdag életútja után nagy örökség maradt. A magyar lovasok egész légiója, több nemzedéke tőle tanulta meg a szorgalmas, becsületes, célravezető lovaglás tudását és művészetét. Amíg magyar lóversenyzés, díjugratás lesz, emléke és eredményei például szolgálnak minden sportolónak, edzőnek, mindenkinek, aki a lovassportot szereti és fontosnak tartja.
Forrás: www.fogatsport.hu
Platthy József
Az 1900-ban született Platthy József, aki egyedi és zseniális alakja volt a díjugrató-sportnak. Platthy sikerének kulcsa szinte teljes egészében a lóval való megmagyarázhatatlan és taníthatatlan kommunikáció és összhang volt. Platthy maga volt a csoda, millióból egy, aki hihetetlen érzékkel nyúlt minden egyes négylábú társához. Sokan próbálták ellesni, milyen varázslatot csinál a híres őstehetség, és ő sem zárkózott el a lovasoktól, azt a pluszt azonban, ami őt világszínvonalra emelte, lehetetlen volt bárkinek is átadni.
Tudását egyedül lovakon keresztül tudta eljuttatni másokhoz: az általa kiképzett lovak legtöbbje képességén felül teljesített, más lovasok alatt is. Platthy József eddigi egyetlen olimpiai érmes díjugratónkként vonult be a történelembe. 1936-ban, a berlini ötkarikás játékokon, Sellővel, a telivér kancával szerzett bronzérmet. Sellő eredetileg tartaléklóként szerepelt az olimpiai keretben. Azért indult végül Berlinben, mert Platthy első számú lova elpusztult az Olimpia előtt. A lovas zsenialitását igazolja, hogy tartaléklovával tudta elérni hazánk eddigi legkimagaslóbb eredményét.
Zsiga bácsi, sporttól való visszavonulása után is, szinte halálának napjáig lovagolt. Sokan szerették nézni, ahogy a törékeny alkatú, nyolcvan év fölötti Zsiga bácsi a legnehezebben kezelhető öttusalovakat is percek alatt együttműködésre ösztönözte. És ha épp senki sem volt kint a pályán, aki aggódva kérte volna, hogy legalább ne ugrasson, átugratott néhány akadályt is. 90 éves korában hunyt el.
Forrás: Erdélyi Magdolna
Kép: Canva
Frissítve: 2023-02-18.
Hollósi megvédte elsőségét
Lovassport Az esős idő ellenére igzalmas volt a gerjeni futam
TN-összeállítás
A kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére remek versenyeket hozott a IX. Gerjeni Lovasnapok, amely a Dél-dunántúli Regionális Bajnokság első fordulója volt.
A gerjeni Domsa Ferenc ezúttal nem tudott beleszólni a dobogós helyek sorsába, de a verseny szervezéséből alaposan kivette a részét
A versenyre Tolna, Baranya és Somogy mellett Veszprém és Pest megyéből is érkeztek fogatok. Pénteken egész nap esett az eső, ezért a technikai értekezleten a dr. Kiss János által vezetett versenybíróság a maratonverseny könnyítése mellett döntött. A lovak kímélése érdekében az alapidőket meghoszszabbította, így kisebb iramban kellett meghajtani a szakaszokat. Szombaton 10 órakor rajtolt el a maraton, az első fogatot tízperces időközönként további 27 fogat követett. Szombatra elállt az eső, de a nehéz talaj így is próbára tette a lovakat és hajtókat egyaránt. Az összes fogatnál már a 6. és 7. akadályban látni lehetett, hogy a nehéz talajon elfáradtak a lovak. A maraton versenyben kiemelkedően jó teljesítményt nyújtott a tolnai Cseh László, aki mind a hét akadályt a legrövidebb időn belül teljesítette.
A dobogósok és a Tolna megyei eredmények. Maratonhaj-tás: 1. Cseh László 80.216, 2. Horváth Árpád (Perkáta) 80.258, 3. Süli Lajos (Harkány) 81.234, … 6. Hollósi László (Tengelic) 86.04 pont.
Vasárnap kora reggel kezdődött a díjhajtás amikor is a fogatok dr. Kiss János, Kacz Lajos és Némedi István versenybírók előtt mutatták be lovaik idomítottságát. A verseny kezdetén újra esett az eső, és a díjhaj-tópálya egy részén állt a víz, volt ahol a felázott talajon mély kátyúk keletkeztek, így a hajtók nem tudtak színvonalas programokat hajtani.
A dobogósok és a Tolna megyeiek eredményei. Díjhajtás: 1. Hollósi László 53.87, 2. Török László (Halásztelek) 57.60, 3. Süli Lajos (Harkány) 58.67, 6. Lehőcz Ferenc (Zomba) 62.93 pont.
A díjhajtás után a hagyományos spediterhajtásra került sor, ahol a helybéli hajtók mérték össze tudásukat. A lovakat gumiskocsiba fogva hajtották meg a 12 akadályból álló pályát.
A délutáni akadályhajtásra a sáros talajon Pákolitz István pályaépítő 16 akadályból álló könnyített pályát épített. Hu-szonhat fogat állt starthoz, közülük a zombai Bíró Viktor és a balatonlellei Szabó Zoltán teljesítette hibátlanul a pályát. A szétlövésben Szabó Zoltán bizonyult jobbnak, így ő nyert.
A dobogósok és a Tolna megyeiek eredményei. Akadályhajtás: 1. Szabó Zoltán (Bala-tonlelle) 0 hibapont, 2. Bíró Viktor (Zomba) 0 hibapont, 3. Prik-kel Péter (Mezőszilas) 0.5 hibapont, 5. Drobni Anikó (Tolna-Mözs) 3 hibapont, 6. Zámbó István (Dombóvár) 3 hibapont.
Az összetett versenyt az elmúlt évi bajnok Hollósi László magabiztosan nyerte, a második helyre meglepetésre Süli Lajos futott be, akinek fiatal lipicai lovai először indultak háromszámos versenyben.
A Tolna Megyei Lovasszövet-ség ezúton fejezi ki köszönetét Domsa Ferencnek és a rendezőknek, hogy a pocsék időjárási körülmények ellenére is egy színvonalas, jó hangulatú versenyt szerveztek.
Összetett verseny eredménye: 1. Hollósi László 142.910, 2. Süli Lajos 149.404, 3. Lehőcz Ferenc 152.098, 4. Horváth Árpád 158.788, 5. Dörögdi István (Mezőszilas) 159.556, 6. Kanizsai Zsolt (Komló) 161.680 pont.
A Dél-dunántúli Regionális Fogathajtó Bajnokság összetett versenyében ugyanezen hajtók állnak az első hat helyen.
Szombaton Tolnán vetélkednek a fogathajtók
Kettesfogat-hajtó versenyt rendez a Tolna-Mözsi Lovas Egyesület szombaton, a mözsi lovaspályán. A program délelőtt 9-kor kezdődik, az akadályhajtás első fordulójával. Az ünnepélyes megnyitó 13 órakor lesz, majd következik az akadályhajtás második fordulója és a vadászhajtás. Az eredményhirdetésre, díjátadásra 17 órától kerül sor.
Kerta – Sérült személyeknek szervezett lovaglást és egész napos programot Topár Zsolt a Nyitott Lovardák országos program keretében. A rendezvényre kilenc sérült látogatott el ismerőseivel, családtagjaival.
A Csengő Parasport Lovas Szakosztály az idén először kapcsolódott be a sorozatba. A résztvevők között volt autista, Down-kóros, agydaganatos, mozgáskorlátozott és halmozottan sérült is. A jelentkezők egy része már gyakorlott lovas, voltak viszont, akik akkor ismerkedtek meg a lovas terápiával. Érkeztek érdeklődők Ajkáról, Pápáról, Tapolcáról, Celldömölkről, Magyarpolányból.
– A rendezvény célja, hogy a sérülteket kimozdítsuk a négy fal közül – tudtuk meg Topár Zsolttól. – Bemutatjuk a lovas terápia előnyeit, cél a ló és a lovaglás megszerettetése.
Az egész napos programban szerepelt a sérültek lovas bemutatója voltizshevederben, western- és angol nyeregben. Három bográcsban főtt ebédre a betyár paprikás krumpli, volt íjászbemutató, ami után az íjakat bárki ki-próbálhatta, sétakocsikázás a községben, terápiás kutyabemutató, csocsó és foci. Topár Zsolt két speciálisan kiképzett lóval végzi a gyógyító foglalkozásokat. Az állatnak meg kell szoknia, hogy babzsák, csörgő labda vagy különféle színű karika repül felé. Fel kell készíteni az állatot a váratlan hatásokra is. Az autistánál vagy Down-kórosnál nem lehet tudni, lovaglás ideje alatt mi megy végbe az agyában, ezért sok minden előfordulhat. A celldömölki Németh Krisztina 2004 októberétől lovagol. A 37 éves agydaganatos hölgyet a kezdetekkor négyen ültették fel a lóra és kétoldali biztosítással ülte meg azt, ma már westernnyeregben, önállóan irányítja az állatot. Mint elmondta, hetente jár a lovardába, azóta stabil lett a mozgása. Nagyon szereti a lovat, és a foglalkozás légköre is segíti őt a gyógyulásban. A lovon el kell lazulni és nyugodtnak maradni, az állat ugyanis megérzi a rajta ülő lelkiállapotát. A bemutatót a magyarpolányi Esli Jonatán kezdte. Topár Zsolt elmondta, a kisfiú mozgása sokat javult, ma már édesanyja segítségével egyenes háttal állni is tud a lovon.
A Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás munkatársa a Blikktől értesült a bliccelő lóról.
