Kezdőlap Blog Oldal 672

Megállták helyüket- pápai lovasiskola

Megállták helyüket

Pápa (polgár) – Az idén negyvenéves pápai lovasiskola legrégebbi tagjának, Kocsis Lászlónak köszöntésével kezdődött szombat este a Griff Szállóban a lovasbál.

Mint elhangzott, az országban egyedüli sportklubként működő lovasiskola bemutatók, versenyek sorát tartja a jubileumi év folyamán. Ám ezen az estén is szolgált meglepetéssel. A lovasklubból 15 éve kinőtt hagyományőrző Pápai Huszáregyesület nemrég alakult néptáncegyüttese, énekkara és zenekara tartott fergeteges bemutatót. Később a táncosokkal csordultig megtelt parkett látványa is bizonyította, a lovas ember igen szereti az életet.

Forrás: Napló 2007-01-30
Kép: Canva
Frissítve: 2024.04.22.

Nagy Gábor begyógyult sebekkel

Nagy Gábor begyógyult sebekkel
Klasszikus hős marad

Hősszerelmesként indult a pályán. Mikszáth Kálmán A fekete város című regényének Zsurzs Éva rendezte tévéfilm változatában Fabricius Antalt alakította. Huszonkét éves volt, a színművészeti főiskola hallgatója. Friss diplomásként Keleti Márton filmjében, a Bob hercegben a címszerepet kapta. A siker megduplázódott. Nagy Gábor a szó legnemesebb értelmében a hetvenes évek egyik legnagyobb sztárja volt. Később is többször állt a kamera előtt. Mészáros Márta és Fábri Zoltán által a Szabad lélegzetben és Az ötödik pecsétben jutott komoly feladathoz. Aztán csendesebb időszak következett az életében. Már ami a filmezést illeti. Színpadon ugyanis folyamatosan játszik. Két lánya közül az idősebbik már unokával is megajándékozta, második házasságának a gyümölcse még csak hétéves. A kiegyensúlyozott nagypapa boldog édesapa, aki színészként sem tartozik megkeseredett kollégái nem éppen gyér csapatához.

Különös érzés lehet évről évre viszontlátnia magát ugyanabban a szerepben. A fekete várost ugyanis – és ez így van rendjén – szinte minden esztendő végén műsorára tűzi valamelyik tévécsatorna. A televíziós filmmúzeum egyik legendás alkotásának főszereplőjeként találkozhat egykori önmagával.
Egyetlen rossz érzésem van a dologgal kapcsolatban, noha nem lettem negatív beállítottságú. Azt tapasztalom ugyanis, hogy aki annak idején nem élte meg élményszerűen ezt a filmet, arra nem hat annyira. A mai fiatalok valahogy nem nagyon mozdulnak rá. Most, hogy kiadták DVD-n, kapok pár levelet, de ismételten csak az a korosztály jelzi vissza az örömét, amelyik a hetvenes években is szerette a filmet. Lehet, hogy a mai fiatalok azért tartózkodnak tőle, mert a regény kötelező olvasmány, arról nem is beszélve, mennyit változott az ízlésvilág, és milyen sorozatok készülnek manapság.
Sajnálom, hogy az érték ennyire háttérbe szorul, hogy a mai gyerekek, de még az ifjabb kollégáim is, nálam sokkal nagyobb színészeket sem ismernek. Mint mesterség elképesztő mértékben devalválódott a színészet.

Mit felelhetek erre? Akárcsak az én szakmám. Újságíró is lehet bárkiből. Mint ahogy színész is.
Ma napi sorozatok ontják a »sztárokat«. De az is elég, ha beül az ember egy délutáni show-ba, máris híressé válik.

Tizenöt percre, ahogy Andy Warhol mondta.
Miközben nagyon tehetséges emberek, szerep híján, nem jelenhetnek meg sehol.

Ön most a soproni színház tagja.
Ez a kilencedik évadom Sopronban. Regénybe illik, ami előtte volt. Amikor az Arizona Színház az utcára került, Mikó István állt a társulat élére, az ellehetetlenüléstől mentve meg húsz-huszonöt embert. Ez a csapat került le Sopronba, a szakma szemében azonban mind a mai napig nem létezik ez a társulat. Fővárosi kritikusok nem járnak az előadásainkra, fesztiválra nem hívnak bennünket. Sopronban játszani egyfajta kitaszítottságot jelent. Ezt mi így éljük meg. Pedig az eredeti tagokból már csak hárman vagyunk, az átok meg is szűnhetne végre.

Tagja volt a Törőcsik Mari vezette egykori Művész Színháznak is.
Rövid ideig. Van ennek egy furcsa magyarázata: két Maár Gyula-filmben játszottam. Ennek köszönhetően amikor Mari megpályázta a színházat, megsúgta, hogy ha megkapja, engem mindenképpen szeretne megtartani az Arizona társulatából. Számomra ez óriási elismerés volt akkor. Pedig Mikóval szemben tulajdonképpen árulást követtem el. ők utcára kerültek, én elfogadtam Mari ajánlatát. Évad végéig olyan emberekkel voltam egy színpadon, akik tudták, hogy a következő szezontól nincs szerződésük. A Művész Színházban azonban erkölcsi és morális mélypontra jutottam. Komoly feladat hiányában nem éreztem jól magam. Törőcsik Marit aztán csúfondáros körülmények között menesztették, jött Csiszár Imre, aki nekem mondott fel, a Művész Színház élszínészei megalapították a maguk társulatát, oda nem hívtak… ezek iszonyú sebek voltak! Mikó István viszont döbbenetes módon az »árulásom« után is vállalt, így kerültem Sopronba.

Boldog lehetett.
Megtépázott lélekkel? Nehéz volt. Szerencsére olyan közösség, olyan szeretet és nyitottság fogadott, amilyet Budapesten azt megelőzően már évtizedek óta nem tapasztaltam. Amikor a Tóték Postását játszottam, egészen közelről láttam az arcokat. Szinte együtt lélegeztek velünk a nézők, olvasni tudtam a szemükből. Ott és akkor kaptam vissza a szakmába vetett hitemet. Schwajda György a Művész Színházban azt mondta: koromnál és alkatomnál fogva semmire sem tud használni, Valló Péter viszont az Arizonában csak karakterekben tudott elképzelni. Akkor hogy van ez? Aztán jött Szilágyi Tibor, és most, a Tizenkét dühös emberben a tizenkettedik esküdt vagyok. A reklámember. Ez fantasztikus előadás, végig mindenki a helyén van, és megállás nélkül játszik. Még a kollégáimat is sikerült meglepnem, annyira kivetkőztem magamból a szerepben. Nem is feltételeztek ilyen hangot tőlem.

Amikor Bob hercegként fürdött a sikerben, már a Vígszínház tagja volt.
Ott sem kényeztettek el. Játszottam a Popfesztiválban, a Harmincéves vagyok-ban, az In memoriam Ö. I.-ben. Ez utóbbi volt az egyetlen produkció, amelyben komoly feladatot kaptam. Katonaszökevénytől kezdve sokféle figura lehettem az előadásban. Abban az évben váltam el az első feleségemtől, Pongor Ildikótól, és ebből eredően akkor kerültem a legközelebb a társulathoz. Amíg nős voltam, rohantam haza. Összement a függöny, átöltöztem, és már ott sem voltam. A válást követően azonban nem kellett rohannom. S mivel esténként ott maradtam a társalgóban, akkor ismertek meg és fogadtak el igazán a kollégáim. Olyan pozícióban hagyhattam ott a színházat, hogy éreztem: megszerettek. De akkor már mennem kellett. Szolnokra szerződtem.

Főszerepet játszott egy szlovák–német mesefilmben, a Sóhercegben is.
Csupán érdekességképp jegyzem meg: próbafelvétel nélkül, csak egy sima találkozás után kerültem be a filmbe.

Fábri Zoltán is önben látta meg Az ötödik pecsét ávós tisztjét.
Ezért ma is hálával gondolok rá. A művészfilmesek ugyanis könynyű kis sikernek találták A fekete várost és a Bob herceget. Fábri máshogy gondolkozott. Latinovits Zoltán mellé állított, aki iszonyú állapotban volt már akkor. Nagyon kellemetlenül viselkedett. A legnagyobb jelenetünket harmincötször kellett felvenni – miatta! Különböző pontokon rendre elakadt. Félre is hívott egyszer a Fábri, hogy »Gábor, a Zoli egészen mást játszik, mint ahogy én elképzeltem, de higygye el, fantasztikus lesz!« És megköszönte a türelmemet.

Mennyi belső erőre volt szüksége ahhoz, hogy ezekben a nehéz, nem sokat termő években talpon maradjon?
Azt kell mondanom: az időnkénti csendet saját magamnak is köszönhetem. Azzal, hogy nem jártam válogatásokra, szinte kizártam magam a magyar filmgyártásból. Negyven embernél többet persze ma sem foglalkoztatnak. Bármelyik filmet vesszük is, ugyanazok az arcok köszönnek vissza. Olyan jellegű alkotások, mint A fekete város vagy a Bob herceg, nem is készülnek már. Amit nagyon sajnálok: Zsurzs Éva A láthatatlan ember című Gárdonyi Géza-regényt szerette volna még filmre vinni, s én Zétát játszottam volna. De még az ő pozíciójával sem tudott annyi pénzt összeszedni, amennyire ehhez a filmhez szüksége lett volna. Nehéz pálya a miénk. Sokszor nagyon kegyetlen. Akit folyamatosan csak kis szerepekre kényszerítenek, annak egy idő múlva elkopik a hite és a lelke is. Annak az embernek pedig, aki nem hisz magában, tilos színpadra lépnie. Mit akar megmutatni, aki nem tud adni? Sopron a hitemet adta vissza, a legnehezebb időszakokban pedig mindig találtam magamnak valami egészséges időtöltést. Vagy a lovaglás, vagy a tenisz vitte el a felgyülemlett energiámat. Ez volt az én lelki terápiám. A sport. Fizikailag is, lelkileg is, szellemileg is mindig igyekeztem a lehető legjobb kondícióban tartani magam, hogy mindig kész legyek az adott szerepre. Nem rokkantam bele, ha nem jött feladat.

Apaként hogy tudott helytállni?
A válásom után, amikor Szolnokon játszottam, hétfői apuka voltam. Az volt a szünnap. De addigra már olyan intenzív kapcsolatban voltam a lányommal, hogy a vidéki létem sem jelentett törést kettőnk viszonyában. Bori ma már kint él Németországban, férjhez ment egy jó humorú német fiúhoz, a Siemens PR-menedzsere, és unokával ajándékozott meg nemrég. Kint voltunk náluk a nyáron… a férje, aki nem beszél magyarul, órákig beszélgetett a kisebbik lányommal, Julkóval.

Bizonyára nem a véletlen műve, hogy a második felesége is táncosnő.
Pedig a válásom után hosszú évekig be sem tettem a lábam az Operaházba. De a sors úgy hozta: másodszor is táncosnőbe szerettem bele. A válásom szépen zajlott. Nem járunk öszsze, de azóta is jó viszonyban vagyunk. Bori lányom annak idején az édesanyjánál maradt, aki új párjának két gyönyörű lányt szült. Huszonöt évesen házasodtam, de a válásunk után, érett fejjel olyan szabadságot kaptam, hogy senkinek semmivel nem kellett elszámolnom. Ezt követően találkoztam a mostani feleségemmel, aki tizenhét évvel fiatalabb nálam. Csodálatos nő. Tőle kaptam Julkót, aki mindkettőnket boldoggá tesz.

Mit érez, amikor ifjúkori önmagát látja a képernyőn?
Hogy izgalmas lett volna megélni egy nagy ívű karriert. Magabiztos, élesen ágáló kiskakas voltam A fekete városban. Nem lehetett igaza másnak, csak nekem. Ilyen volt a szerep, amely tökéletesen fedte akkori énemet. Azóta eltelt harmincegynéhány esztendő, amelyben megalkuvások is voltak, az empátiakészsége és a bölcsessége azonban növekszik az embernek. Színészként vannak be nem teljesült vágyaim, de ha szóba hozom őket, a feleségem nagyon okosan mindig azt mondja: »Gondold végig – hány kollégád kapta meg azt, amit te?« És igaza van. Tehát meg kell, hogy nyugodjak végre.

Tetszik a felirat a pólóján. Big Daddy.
A lányomtól kaptam.

Nagy papa vagy nagypapa?
Amikor kaptam, az első megnevezés volt érvényben. Ma már a második. És annak is a legboldogabb változata.

Szabó G. László
Forrás: Vasárnap 2007-01-05
Frissítve: 2023.02.13.
Fotó: Canva

Corinna Schumacher és a lovai

Corinna Schumacher és a lovai

Amikor annak idején Michael Schumachert megkérdezték mit fog csinálni a visszavonulása után, ő azt válaszolta, hogy a feleségének fog segíteni istállófiúként. Természetesen ez csak vicc volt, ám az igaz, hogy Corinna szenvedélye a lovaglás.

Corinna gyerekkorában találkozott először egy lovaglással, amikor volt egy kis pónijuk. Ezután azonban eltávolodott a sporttól és csak öt évvel ezelőtt kezdett el komolyabban foglalkozni vele. Mindig is szerette az állatokat és azon belül a lovakat, de tartott is tőlük – egészen addig, amíg egy alkalommal el nem kísérte férjét Dubaiba, ahol egy ismerősük ménest tartott. Az ismerős megkérdezte, hogy nincs-e kedve lovagolni. “Melegvérű, nyugtalan lovak voltak, így egyáltalán nem volt élvezetes lovagolni rajtuk. De volt a ménesben egy quarter ló, amit azért tartottak, hogy a kiegyensúlyozott természetével megnyugtassa a többi lovat.” – mesélte Corinna egy lovaglással foglalkozó honlapnak – “Azt mondtam, hogy ezen a quarter lovon szeretnék lovagolni. És ezeken a csodálatos teremtményeken keresztül fedeztem fel ismét a lovaglás szeretetét. A quarter lovak nélkül soha nem kezdtem volna el lovagolni.” (Megjegyzés: az amerikai quarter egy ló fajta, amely nyugodt természetéről híres.)

Corinna új hobbiját férje, Michael is támogatja – olyannyira, hogy Svájc legmodernebb western lovas komplexumát építtette fel neki Givrinsben. A létesítmény rögtön igen népszerű: itt edz a svájci western lovas csapat és minden évben itt rendezik a SwissSlide elnevezésű versenyt, amely azonnal nagyon látogatott lett. Idén az okozott gondot a szervezőknek, hogy annyian jelentkeztek, hogy nem tudtak minden nevezést fogadni. Azonban a westernlovas szövetség szabályzata szerint minden nevezést kötelesek regisztrálni, emiatt az a megoldás született, hogy néhány versenyszámot töröltek a programból.
A CS Ranch (így hívják Corinna givrinsi lovas komplexumát) szakmai irányítását az ausztrál western lovas világbajnok, Martin Larcombe végzi.

Corinna kedvenc lova a vicces nevű Arc Please Pass The Gin, akit röviden csak Ernie-nek hívnak. “Ezek az állatok annyira nyugodtak, hogy nem kell aggódnom amikor a gyerekeim is velem vannak az istállóban és ott tombolnak.” – mondja – “Ernie sosem vadulna meg, még akkor sem, ha megijesztik. De sokáig is kellett keresnem a megfelelő lovat. Végül Amerikában találtunk rá.”

Nemcsak Corinna, de kislánya, a jelenleg 10 éves Gina Maria is szenvedélyes westernlovas. Akárcsak édesanyja, ő is részt vesz versenyeken – legutóbb például 6. lett a rookie kategóriában, s ebben az a nagy szó, hogy rajta kívül felnőttek vettek részt a megmérettetésen.

Forrás: XLsport.hu 2007-10-01
Fotó: Canva
Frissítve: 2023.02.16.

Tömegoszlatásra is trenírozzák a rendőrlovakat

Tömegoszlatásra is trenírozzák a rendőrlovakat

A héten megkezdheti a rendőrlovak kiképzését a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz), miután a megszűnt somogyi lovasbázisról új lovak érkeztek. A lovaknak meg kell szokniuk a városi tömeget, az egyenruhás rendőrök közti munkát, és tömegoszlatási feladatokra is kiképzik őket.

Miután a somogysárdi lovas bázis megszűnt, az ottani lovak egy része a Rebiszhez került, de ezek a lovak még nem kaptak olyan jellegű kiképzést, amellyel városban is bevethetők – közölte a Rebisz szóvivője, Gálik Viktória.

A kiképzés több részből fog állni a Rebisznél. Ez azt jelenti, hogy a lovaknak meg kell szokniuk a városi körülményeket, hogy villamosok, buszok között kell dolgozniuk, illetve hogy nagyobb tömeg veszi őket körül.

Az állatokat emellett hozzá kell szoktatni az egyenruhás rendőrök közelségéhez is, így – a csapatszolgálati egységekkel közösen – összehangolt tömegoszlatási feladatokat is gyakorolnak majd. A szóvivő szerint erre azért is szükség van, mert a tömegrendezvények mellett a kiemelt kockázatú labdarúgó-mérkőzések rendjét is ezek az egységek biztosítják.

A Rebisz lovai egyébként minden héten képzési gyakorlaton vesznek részt a bázison – tette hozzá Gálik Viktória. A HírTV hétfőn arról számolt be, hogy összehangolt tömegoszlatási feladatokra képzik ki a lovas rendőröket január végétől a Rebisz-laktanyában.

Forrás: Origó 2007-01-29


A héten megkezdődhet a rendőrlovak kiképzése

A megszűnt somogyi lovas bázisról a Rendészeti Biztonsági Szolgálathoz (Rebisz) érkezett lovak kiképzése az időjárás függvényében még ezen a héten megkezdődhet. A lovakkal egyidejűleg lovasrendőröket is kiképeznek.

A lovaknak most elsősorban a városi körülményeket kell megszokniuk, hogy villamosok, buszok között kell dolgozniuk, illetve, hogy nagyobb tömeg veszi őket körül. Az állatoknak emellett meg kell szokniuk az egyenruhás rendőrök közelségét is, így, a csapatszolgálati egységekkel közösen, összehangolt tömegoszlatási feladatokat is gyakorolnak majd.

Forrás: Index 2007-01-29


Összehangolt tömegoszlatási gyakorlat lovasrendőröknek?

A kiképzésre azért van szükség, mert új állatok érkeztek. Összehangolt tömegoszlatási feladatokra képezik ki a lovas rendőröket január végétől.

A Hír TV információ szerint január 31-re a REBISZ laktanyába rendelték be a lovas rendőröket, ahol a rendőrségi biztonsági szolgálat egyenruhásaival közös, összehangolt tömegoszlatási feladatokat gyakorolnak majd.

Februárban további öt alkalommal kell részt venni a lovas rendőröknek ilyen kiképzésen. A REBISZ sajtóosztályán azt közölték: a kiképzésre azért van szükség, mert új lovak érkeztek a rendőrséghez.

Forrás:MTV
2007-01-29
Kép: canva
Frissítve: 2024.02.23.

Az orosházi tenyésztők ügetős sztárokat nevelnek

Az orosházi tenyésztők ügetős sztárokat nevelnek

Az Orosházi Lovas Egyesület elnöke, Kunos Gyula János örvendetes hírről számolt be. A napokban tette közzé a Magyar Nemzeti Lóverseny Kft. a 2006. évi verseny sikerlistáját.

A Magyarországon futtatott ügetőlovak több mint 150 hazai és külföldi tenyésztői között az első húszban két orosházi tenyésztő neve is szerepel az általuk tenyésztett ügető versenylovak éves nyereményei alapján.

Kulik Ferenc a 15., Kunos Gyula a 18. helyet foglalja el ebben a rangsorban. A lovak 101 és 123 alkalommal álltak starthoz tavaly. Az első 20 tenyésztő között csupán 10 magyar magántenyésztő szerepel, a többiek németek és versenyeztetéssel foglakozó társaságok. A telivérek 2006. évi besorolásánál is született orosházi siker, hiszen az elmúlt évi teljesítménye alapján, a Budapesti Kincsem Parkban tréningezett lovak listáján az előkelő 30. helyen található Rumcajsz. Az orosházi pályán is többször versenyző, 66 generálhendikep számú (minden év végén a futott formák alapján elkészül egy generálhendikep nevű rangsor, ebben a lovak képességi számuk szerinti sorrendben vannak feltüntetve) pej mént a Mihalik család tenyésztette. n Cs. I.

Forrás:  Békés Megyei Hírlap 2007-01-29
Kép: Canva
Frissítve: 2024.04.15.

A lovakat lelövik? Ugye nem!

A lovakat lelövik? Ugye nem!

Huszonnyolc ló kerülhet az utcára a lovarda megszűnése miatt. Újabb hatalmas pofon az állam részéről a magyar sportnak, a takarékoskodás jegyében bezárják a Nemzeti Lovardát.

A mai Nemzeti Lovarda kereken 125 éve Richard Tattersall angol lószakértőtől és üzletembertől kapta eredeti nevét (Tattersall), amely fél évszázadon át különböző lovas események színhelye volt. Hetvenöt éve, 1931-ben került a főváros tulajdonába, ahol azután lovarda és fedett pálya épült. A legutóbbi korszerűsítés, 1987 óta az egyébként népszerű, sikerekben gazdag sportág, az öttusa otthona. Méghozzá kiváló otthona, a versenyek és egyben az edzések központja. Kedvező fekvésének köszönhetően a versenyzőknek nem kell sokat utazgatni, s így az időt jól kihasználva hatékonyan, egy napon több sportágban is készülhetnek.

A lovardát bezárás veszélye fenyegeti. A létesítmény igazgatóját már utasították arra, hogy a bérlőknek, így az öttusázóknak is fel kell mondani. A felmondólevél egyelőre technikai okok miatt késik. Kézbesítése ellehetetlenítené a magyar öttusasportot, huszonnyolc ló kerülne az utcára, s jó esetben ha valamelyik vidéki bázison be is fogadnák őket, a versenyzőknek a gyakori utazgatással, fél napot is veszítenének az értékes edzésidőből.

A lovarda megszűnésével a magyar sportdiplomácia is súlyosan sérülne, mert fennáll annak veszélye, hogy a 2008-as olimpiai kvalifikációs öttusa világbajnokságot nem tudná a szövetség a Magyarországtól megszokott színvonalon megrendezni.

A létesítmény megmentésére társadalmi összefogás alakult ki. Az érdekeltek megértik a nehézségeket, a szükséges takarékoskodást, hogy az állam számára túl költséges a lovarda fenntartása. Így alternatív javaslattal éltek. Kérik, hogy ne adják el a területet. A lovarda kezelési jogát bízzák az intézményre, s a lovasklub, a társadalmi összefogás résztvevőivel vállalná az üzemeltetés költségeit, azaz az államot nem terhelnék költségek.

A magyar öttusa család bízik a kedvező válaszban, a helyzet rendeződésében.

Forrás: MOB
Sportfórum 2007-01-26
Kép: Canva
Frissítve: 2024.04.22.

Räikkönen felesége lovasként indul az olimpián

Räikkönen felesége lovasként indul az olimpián

Míg Kimi Räikkönen idén a vb-cím megszerzéséért harcolt, felesége, Jenni Dahlman döntött, és hátat fordított a modellkedésnek.

Kimi Räikkönen felesége most minden szabadidejét az edzéseknek szenteli, hiszen a finn díjlovagló-válogatott versenyzője kíván lenni.

Az egykori szépségkirálynőnek elege lett a modell-életből, a sportért azonban rajong.

“Az autóversenyzés nem vonz, gyerekkoromban maximum egy moped nyergébe ültem fel” – újságolta Jenni.

“A négylábúak iránt viszont vonzódom. Két éve vettem Simon nevű lovamat, Kimi pedig nagyon gáláns volt, három újabb hátassal, Liberrel, McKinleyvel és Calanddal lepett meg.”

A csinos hölgy nem tartja kizártnak, hogy beverekszi magát a 2012-es londoni olimpián induló finn díjlovagló-válogatottba.

Kimi úgy nyilatkozott, néha együtt lovagol a Porkkalában lévő családi birtokon a feleségével, de inkább a több és fémesebb lóerőt kedveli.

“Menne a lovaglás is, csakhogy allergiás vagyok a lószagra” – mondta nevetve a Forma1-es sztár, akinek egyébként elnyerte tetszését a Turun Sanomat cím lap újságírója, Heikki Kulta írta Kimi-könyv. A zsurnaliszta 30 éve minden Forma1-es viadalon jelen volt, és most a “Jégember” vb-diadalát dolgozta fel.

“A finn sport legnagyobb szenzációja ez a vb-diadal” – mesélte Kulta, aki úgy véli, eddig a TPS Turku volt az éllovas e téren azzal, hogy 1987-ben megverte UEFA Kupa-meccsen az Intert.

Forrás:  Habostorta,  2007-12-05
Frissítve: 2023.01.26.
Fotó: Canva

Ki farmot varázsolt a pusztába

Ki farmot varázsolt a pusztába

Papp Péter Debrecen melletti gazdaságával Európa legjobb fiatal innovatív gazdája lett.

Egy Debrecen melletti farm tulajdonosa, a harmincéves Papp Péter érdemelte ki a Fiatal Gazdák Európai Tanácsa (CEJA) által kiírt versenyen 270 gazdafarmer között az Európa legjobb fiatal innovatív gazdája címet.

Papp Péter kisgyermekkora óta állatok között szeretett volna élni. Aktív gyermekként emlékszik vissza debreceni kisiskolás éveire. Szüleinek gondot okozott, miként lehet lekötni energiáit. Végül a pallagi lovardában kötöttek ki. Papp Péter ott ragadt a lovak között.

Egy tanyát szeretett volna, ahol kutyákkal, lovakkal élhetne. Azt mondja, nem a divat, hanem az állatszeretet – különösen a lovak szeretete – motiválta. A tehenek mellett ma is négy lovát karámozza, ezek mindegyike a már nyugdíjaskorban lévő telivér versenykancájától származik.

Az állatszeretet pályaválasztását is meghatározta, de a mezőgazdasági szakiskolában nem támogatták a fiatal lovas sportolót. Harmadik osztályosként ezért iskolát kellett váltania, így került Berettyóújfaluba, ahol az iskola már büszke volt a lovastornákról rendszeresen trófeákkal visszatérő diákjára. Sikerrel szakvizsgázott és érettségizett. A középiskola befejezése után egy száz tehenet tartó német gazdánál kezdett dolgozni Saalhausenben. Sokat tanult, főképpen azt, hogy a legjobb minőségű a tulajdonos munkája, és azt, hogy a munka és a hobbi jól megfér egymással. A német gazda a tehenek mellett lovakat is tartott.

Hazatérve jelentkezett a Kaposvári Egyetemre, hogy a Lovasakadémia közelében lehessen. De közben saját gazdaságot is akart. Szülői segítséggel vásároltak egy tanyát a Debrecen melletti Sámson-kertben, ahol haszonállatként 150 anyabirkát és néhány tehenet tartott. Ekkor kapta az első pofonokat, ugyanis az alkalmazottak kezén sok minden kárba veszett. Néhány évig eltartott, míg sikerült kiszállnia a sámsoni birtokból.

Fél évtizede került a mostani halápi farmra. Pontosabban a puszta földre. Debrecentől keletre, Halápi környékén egy fából ácsolt fogadókapu áll. Rajta a felirat: Papp Farm. Alatta: Cégtulajdonos: Papp Péter.

A ma már 310 hektáros takarmánytermő terület közel 700 szarvasmarhát tart el. Az apródonként, a mindenkori saját anyagi erőtől, a megszerezhető banki hiteltől és a támogatott programoktól függően hosszú ideig tartó fejlődés után jutottak el a mostani állapothoz. A bővülés nem áll meg, most épül egy 400 férőhelyes új istálló. Az állatokra a gazda már alkudozik.

A következő nagyobb lépés egy biogázüzem létrehozása. Ha ez elkészül, a trágya elhelyezése már nem a gazda gondjait szaporítja, hanem egy újabb tevékenységgel a pénztárkönyvben érzékelhető bevétel forrása lesz. Miközben a legtöbb tehenészet a tej alacsony árával bajlódik, a Papp-farmon már egy tejfeldolgozó építését tervezik.

Az elmúlt évek tapasztalatairól beszámoló gazda szavait összegezve kiderül, hogy növekedni csak az állami és uniós támogatással lehet, de ezzel is csak úgy, ha felszámolásra ítélt, csődbe jutott vállalkozások értékesítésre kínált javait megvásárolja. Ezzel együtt szükség van a szakmai újdonságok ismeretére, s ha lehet, mielőbbi alkalmazására. A birtok sikeres működtetésének titkai közé tartozik az is, hogy a tulajdonos egyelőre nem spórol erejével, s idejével sem. Ha kell, fuvarozó, traktoros, kombájnos, állattenyésztő, tmk-lakatos, tetőfedő és még sorolhatnánk.

De még ez is kevés, ha a gazdaság nem áll több lábon. Papp Péter ezért is működtet egy fuvarozó vállalkozást. A négy kamion nemcsak a tejtermelő telepnek szállít, hanem bérfuvart is vállal. Az utóbbi időben, kihasználva az uniós tejhiányt, már Olaszországba szállítja a tejet. Ha sikerül hosszabb távon megegyeznie a vevővel, vásárol két hűtőkamiont, s maga szállítja a tejet, hogy a fuvarozás haszna is megmaradjon. Ezektől a tárgyalásoktól függ az is, hogy Halápin megépül-e a parmezán félkész terméket gyártó üzem.

Papp Péter mostanában nem csak a gazdaság fejlesztésére gondol: nősülni készül. Jövendőbelije a szomszédos homokbánya tulajdonosának a lánya.

 Czauner Péter

Forrás: Népszabadság
2007-01-25
Kép: canva
Frissítve: 2024.04.15.

Hihetetlen, de igaz: divatba jött a lóhús

Hihetetlen, de igaz: divatba jött a lóhús

A francia konyha mindig is híres volt a különleges ízeiről. Most is egy ételkülönlegességgel próbálják a turistákat megnyerni: a legrangosabb éttermek lóhúsból készítik ételeiket.

A lóhús nemcsak egészséges és különleges, hanem megfelelő helyettesítője lehet a sertésnek, a marhának és a báránynak is – hirdetik a portékájukat a főszakácsok és a hentesek.

A húsételekkel ellenőrzésével foglalkozó franciaországi hivatal beszámolója szerint egyre nagyobb mennyiségben értékesítik a lóhúst a kifejezetten erre kialakított húsáruházak.

A legnagyobb felvásárlók a vendéglátók, amelyek főleg azokat a turistákat próbálnak becsalogatni éttermeikben, akiknek saját országában nem szerezhető be a húskülönlegesség. Amerikában vagy Nagy-Britanniában például egyáltalán nem szokás lóhúst fogyasztani.

A szakácsok szinte bármilyen húsételt elkészítenek a lóból. Az állat húsa igen egészséges, hiszen alacsony a zsírtartalma, de sok vasat tartalmaz.

Bár a termék most kezd elterjedni, az első lóhús áruház 1866-ban nyílt meg Párizsban.

Forrás:  2007-01-24
Kép: canva
Frissítve: 2024.04.15.

Lovak lovagoltak a képeken Pécsett

Lovak lovagoltak a képeken Pécsett

A 13. évfolyamát élő Lovas Nemzet magazin fotópályázata már évekkel ezelőtt jelentősen átlépte az országhatárokat, nemzetközivé szélesedett. A pécsi kiadású lap most fotókiállítással mutatkozott be a Postapaloátban.

A kép illusztráció

A rendkívüli érdeklődés is bizonyítja, hogy a rendezők célja – a ló valamint a ló és ember rejtélyes kapcsolatának mind érdekesebb bemutatása, és a témához való személyes kötődés – milyen sok embert ösztönöz arra, hogy élményeit, tapasztalatait megossza az érdeklődőkkel.

“Lovas nemzet a magyar”, mondogatjuk gyakorta, ha identitásunkat képszerűen akarjuk megfogalmazni. Ugyanezt a szállóigévé vált fordulatot használjuk, ha dicső elődeinkre gondolva történelmi visszatekintést végzünk, sőt, még tréfálkozni is szoktunk vele néha.

A ló, mint egyenrangú társ a továbbélést biztosította honfoglaló őseink számára, évszázadokon keresztül szoros egymásra utaltságban élt együtt ember és megbecsült társa. Legendák születtek a magyarok lovaglás-tudásáról, különösen a kalandozások idején.

A technikai forradalom azonban nagy változásokat hozott a közlekedésben, mezőgazdaságban, szemléletváltozás következett be a lovakkal való viszonyban is. Ma már nem annyira használati értéke, mint inkább szépsége, intelligenciája, versenyszelleme dominál. A ló- és lovas versenyek rengeteg nézőt vonzanak, sokan tartanak állatszeretetből lovat, még többen lovagolnak kedvtelésből. A lónak nemzeti hagyományaink megőrzésében jelentős szerepe van, hiszen ősi szokásaink erősen kötődnek a lótartáshoz, lovagláshoz.

Mégis sokan felteszik a kérdést: Mi szükség van manapság a lóra? Lovas nemzet-e még a magyar?

A kérdésre válaszolnak a kiállított képek. A több mint félezer beérkezett – amatőr és művészi – alkotás reprezentálja a magyar lovas társadalmat és kitekintést ad a szomszédos országok lovas kultúrájára. Készültek képek istállókban, legelőkön, versenypályákon, patkoló kovácsnál és állatorvosnál. Különböző évszakokban ragadták meg az alkotók a megismételhetetlen pillanatot. Szívszorító felvételeket is láthatunk, de szerencsére nagyon sok képen ott bujkál a humor, helyenként az irónia. Megjelenik a ló ezer arca, az ember és ló bensőséges kapcsolata.

Az alkotók törekedtek arra, hogy ezt a nemes állatot, az ember barátját és társát érdekesen, esztétikusan és valósághűen ábrázolják. A fényképek elkészítésénél különböző fototechnikai eljárásokat alkalmaztak, előfordul néhány egészen egyedi, ritka megoldás.

A zsűri tagjai: Tám László EFIAP fotóművész, Takács Szabolcs, a Fotómozaik c. magazin főszerkesztője, Balázs József, a Lovas Nemzet főmunkatársa, díjlovas bíró és Tóth Károly fotóművész értékelték a pályamunkákat és választották ki 177 pályázó 554 alkotásából a legjobb fotókat. A három meghirdetett kategória – gyermek, amatőr, profi – első három helyezettje értékes díjakat, míg a kategóriákon felüli három fődíjas Mihály Árpád szobrászművész Hunor és Magor c. szobor-kompozíciójának bronzplakett változatát nyerte el. Ezen felül 3-3, összesen kilenc pályázó részesült a Fotómozaik, a Lovas Nemzet és Tám László fotóművész különdíjában.

Sz. P. F.

Forrás: Pécsi napilap.hu 2007-01-13

 

Frissítve: 2024.01.31.
Fotó: Canva

Hiba bejelentés