Biomassza hasznosítással kísérleteznek a Szolnoki Mezőgazdasági Főiskolán
Szolnoktól mintegy 50 kilométerre található Mezőtúr, itt működik a szolnoki Mezőgazdasági Főiskola műszaki fakultása. Ebben az intézményben két félévben oktatnak vidékfejlesztést. A hallgatók a Furioso North Star lófajtát próbálják megmenteni, és merinó juh tenyésztéssel foglalkoznak.
Hekliné Herbály Katalin – főiskolai tanár, Szolnoki Mezőgazdasági Főiskola
“Az elméleti órákon foglalkozunk a vidéki térségek általános jellemzőivel, foglalkozunk a vidéki térségek funkcióival, ami azt jelenti, hogy a gazdasági termelési funkción túl, külön hangsúlyt fektetünk az ökológiai, környezetvédelmi, illetve társadalmi funkciókra is. Tehát a vidékfejlesztés nem egyenlő a mezőgazdaság fejlesztésével, hanem ennél sokkal tágabb terület.”
A mezőtúri oktatók nem elégszenek meg azzal, hogy a diákok csak passzívan hallgassák a tananyagot, a diplomáért cserébe aktív részvételt várnak el. Itt bizony házi feladatként kérdőíveket töltenek ki az ifjú emberek, interjúkat készítenek, amiket aztán az oktatók segítségével a kiscsoportos szemináriumokon dolgoznak fel. Hekliné dr Herbály Katalin külön felhívta a figyelmünket a főiskolán folyó biomassza hasznosító kísérletekre, amikben a kutatási téma iránt érdeklődő diákok szintén aktívan közreműködnek.
A mezőtúri főiskola azonban nemcsak hazai perspektívában gondolkodik, amikor felkészíti diákjait az életre.
Hekliné Herbály Katalin:
“Évente a Főiskolán megrendezésre kerül a Nemzetközi Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi konferencia, ahol az egyetemistáknak, főiskolásoknak, Phd hallgatóknak lehetőségük van az ezirányú kutatásaikat bemutatniuk, és azon hallgatóink akik komolyan veszik a munkát minden évben eredményesen szerepelnek. A nemzetközi kutatásokba is bekapcsolódtunk, pl: az elmúlt év júniusában rendeztük meg az Európai Vidék Egyeteme c. nemzetközi szimpóziumot, ahol a Főiskola oktatói aktívan, szekcióvezetőként, workshop vezetőként vettek részt. Itt szintén a megújuló energiákkal kapcsolatos témában, vidéki nők helyzete, illetve az ökológiai biogazdálkodáshoz kapcsolódó témákban vezettük a csoportokat.”
Manapság persze elképzelhetetlen felsőfokú képzés anélkül, hogy ne tanulnának pályázatírást a leendő vidékfejlesztési szakemberek. A mezőtúri főiskolán ez is a tananyag része.
Hekliné Herbály Katalin:
“A feladat általában, hogy a saját településre, illetve a saját kistérségre készítenek egy reális helyzetfeltárást. Tehát vizsgálják meg, hogy az adott település milyen adottságokkal rendelkezik: földrajzi, gazdasági adottságokra gondolok. Készítsenek egy rövid összefoglalót. Ehhez kapcsolódik a svot analízis, azaz az erősségek, gyengeségek, lehetőségek, és veszélyek kategóriában kell felsorolni azokat a jellemzőket amelyek az adott térségben tetten érhetőek.
Tehát ha az egyik hallgató pl. azt jelöli meg a dolgozatában, hogy infrastruktúra fejlesztés, vagy falusi turizmus fejlesztése reális az adott térségben, akkor tudja, hogy ehhez milyen EU forrást lehet megkeresni.”
Az intézmény már néhány – náluk végzett – sikeres pályázatíróval büszkélkedik, akik a gyakorlatban kamatoztatják tudásukat.
Az elméleti tudást a hallgatók a gyakorlati foglalkozásokon egészítik ki, mégpedig a főiskolától néhány kilométerre a hármas Kőrös mentén, a Peresi holtágnál, ahol 120 hektáros tangazdaságban 12 éve ökológiai termelés folyik.
Krizsán József – igazgató-helyettes, Szolnoki Mezőgazdasági Főiskola
“A fajtáknak a megőrzése nagyon fontos feladat. Itt, ahol vagyunk, a Furioso North Star lófajtát próbáljuk megmenteni, és merinó juh tenyésztéssel foglalkozunk. 100 anyajuh van a telepen, és a hallgatók itt ismerkednek meg a két állatfajjal kapcsolatos tartási feltételekkel. A lovas turizmusnak a képző helye is a terület, 60 férőhelyes vendégszállónk is van, és a turizmus szakirányos hallgatóink itt ismerkedhetnek meg a szakma fogásaival.”
A gyakorlati oktatás része az is, hogy a hallgatók rendszeresen ellátogatnak a 800 fős Kétpó nevű községbe, ahol már a valósággal találkozhatnak.
A helység már 10 éve pontos terv szerint fejlődik, és csak az elmúlt év során 35 millió forintot fordítottak fejlesztésre.
Boldog István – polgármester, Kétpó
“Itt mindent magunknak kell elkészíteni, nem olyan egyszerű a pályázatírás, a nagyon bonyolult pályázatokhoz már cégeket kell felfogadnunk. Itt minden dolgozónak meg kell tudnia írnia egy pályázatot, ez elemi kötelesség. A legnagyobb nehézség az, hogy a pályázatok legnagyobb része utófinanszírozott, ezt egy ilyen kis település nagyon nehezen tudja megoldani, hogy megfinanszírozza előre, és majd utólag kapja meg a pénzt. A legnagyobb nehézség pedig az, hogy a pénzek nagyon sokára jönnek meg, eltelik 3-4 hónap, mire az elszámolást követően megjön a pénz.”
A hallgatók persze nem a csupán a nehézségekkel, hanem az eredményekkel is találkoznak Kétpón. A felújított óvoda és iskola, és az új Községháza arról árulkodik, hogy a község lakói és vezetői tudják miként lehet egy lakóhelyet élhetővé tenni. A település rangját emeli a közeli kastélyszálló, ami úszómedencével, szaunával, és a hamisítatlan az alföldi csenddel várja a vendégeket.
2007.07.24.
Forrás: MTV
Frissítve: 2023.03.13.
Fotók: Canva
Egyes esetekben akár egyetlen alkalom is elegendőnek bizonyul, de krónikus esetekben általában a kúraszerű igénybevétel (kezelés) vezet eredményre. Az itt ható energia természetes jelenség, nem szükséges hozzá emberi közvetítés, ezért a helyet mindenki saját döntése alapján és saját felelősségére használhatja. Ha valakinek mégis segítségre lenne szüksége, úgy a helyszínen természetgyógyász szakembereket is talál.
