Az önkormányzati miniszter 14/2008. (XII. 20.) ÖM rendelete a lovas szolgáltató tevékenységről
Olvasói levelek:
Gondolatébresztő
Örömmel értesültem arról a nagyszerű hírről, hogy végre megszületett a „lovardatörvény”. Egy kezdeményezés, amely a tisztességesen működő, minden szakmai elvárásnak eleget tevő, elsődlegesen a lovak érdekeit és lovasok biztonságát messzemenőkig szem előtt tartó lovardatulajdonosok, lovardavezetők megnyugtatására fogalmazódott meg. Ezzel háttérbe szorítja, majd kizárja azok népes táborát, akik sem szakmailag, sem erkölcsileg, nem méltók erre a „szolgáltatásra”. Talán egy kis értelmet nyer, hogy miért is dolgozik az ember napi 16 órát, (fázik, ázik, ég a napon) 365 napot évente.
Erre gondoltam, mikor még bele sem olvastam a rendeletbe, no meg a velejáró néhány ésszerűtlen, olykor fölösleges, ámde kötelező apróságra. Ezután jött csak a meglepetés…
Elolvastam és napokig nem tudtam megérteni, hogy mi vezérli azoknak az embereknek a gondolatait, akik ebben az előkészítő munkában vettek részt.
Bár közhely, de leszögezhetjük, hogy ismét valakinek önös érdekei kerültek előtérbe. Illetve csapjunk össze valamit, hirdessük, hogy ez milyen jó nektek, tegyük kötelezővé, majd kérjünk érte jó sok pénzt.
Az újdonsült rendelettel reményeim sajnos hamar szertefoszlottak… viszont elhatároztam, hogy jobbító szándékkal, legjobb tudásom szerint felfedem a hiányosságait, ellentmondásait.
Bízva abban, hogy az illetékesek elszégyellve magukat korrigálják hibáikat, és ezzel nem kötelezik a még működő jó nevű lovardákat a színvonal csökkentésére, értelmetlen „képzésre” illetőleg nem veszik el a kedvét annak a néhány leendő befektetőnek, akik ebbe a csekély nyereséggel működő, erőn felül teljesítő ágazatba tőkéjüket fektetnék.
Nem kívánom az egész rendeletet pontról pontra venni, (bár megérné) csupán találomra néhány pontot.
Előtte azonban szeretném megkérdezni, hogy érti-e valaki azt, ha a Magyar Lovas Szövetség a rendelet hatályon kívül helyezését kérte, az illetékesektől miért ez a válasz érkezett rá?
„Lovasok.hu: A rendelet hatályba lépése óta milyen kritikai észrevételek érkeztek a minisztériumba hivatalos úton, a rendelettel kapcsolatban?
ÖM.: A rendelet hatályba lépése óta egyetlen javaslat érkezett a minisztériumba, mégpedig a Magyar Lovas Szövetség részéről. Ez arra irányult, hogy a miniszter úr helyezze hatályon kívül a jogszabályt. A javaslat indokait áttanulmányozva megállapítható volt, hogy a javaslattevő nem tanulmányozta át kellően a jogszabályt”.
Sajnos az ország rendeleteinek, jogszabályainak nagy részét jogászok alkotják, akik szorosan a rendelethez fűződő szakmának talán a létezéséről sem tudnak.
Igazán el kellene gondolkoznia a jogalkotónak, hogy szakmailag helyes-e a rendelet tartalma. Továbbá az előkészítő munkában érdemes lenne a szakmailag hiteles emberek észrevételeit figyelembe venni.
Végzettségemet tekintve nem vagyok jogász, így nem is érthetek mindenhez… A józan eszem mégis azt diktálja, hogy a jogi része a jogászok feladata, a szakmai része pedig a szakemberek feladata. Most pedig úgy néz ki, hogy felcserélődtek a szerepek!
Eszerint, ha jól értelmezem, nem számít, kinek milyen végzettsége van. Mindegy, hogy akkreditált lovasoktató, edző, szakedző, végzettséggel rendelkezik, és eddig ő volt a vezető oktató, edző, felelős vezető szakember. Ezentúl egy lovastúra-vezető képesítést szerzett ember lesz az általam – mint tulajdonos által – kijelölt személy, a felelőse a lovardám jó hírének, sikerének, bevételének.
Ő eldönti, ki, mikor, mit, hogyan hajtson végre. Hiszen erről papírja lesz és a törvény is előírja. A magasabban képzett, vendégkörrel rendelkező edzőimet elbocsátom, helyükre túravezetőket alkalmazok.
Konkrétan fel kell vennem a képesítésemnél lényegesen alacsonyabb képzettségű lovastúra-vezetőt, aki megmondja nekem, hogy miként végezzem dolgom a saját lovardámban.
Vagy befizetem és elvégzem a tanfolyamot? Ez értelmetlen.
– Jogos kérdés, hogy egy 6 éves gyermek lovagoltatására elegendő-e a lovastúra-vezetői képzés.
– Az oktatás tematikája nem tartalmazza a legfontosabb részképzéseket. Amennyiben én agrárközgazdász diplomával rendelkezem, majd középfokú ill. szakedzői végzettséget szereztem, engem senki ne kötelezzen arra, (se jogász, se miniszter) hogy egy olyan tanfolyamot végezzek el a vállalkozásom folytatásához, saját költségemen közel 300.000 forintért 405 órában (elmélet gyakorlat együtt) két év alatt, amit képzettségem szerint én oktathatnék azoknak, akik ezt eladni próbálják. Ez az óraszám napi nyolc órával számolva 50 munkanap.
Magam részéről nem bízom a gyerekem, vagy családom egyetlen tagját sem (és ezt ismerőseimnek sem ajánlom) ilyen „szakemberre”… De a lovardámat sem, melyben az összes vagyonom, életem munkája van, amit én évtizedek alatt tanultam és építettem fel.
– Hogy kiknek a munkáját értékelhetjük, e mögött a rendelet mögött?
„Lovasok.hu: Mely lovas és más szakmai szervezetek vettek részt a tervezet előkészítésében?
ÖM.: A lovas szolgáltató tevékenységről szóló 14/2008. (XII. 20.) ÖM rendelet előzetes egyeztetésében részt vett a Magyar Lótenyésztők és Lovasszervezetek Szövetsége, a Magyar Lovasturisztikai Közhasznú Szövetség, valamint a Magyar Lovasterápiás Szövetség.”
– A Lovasterápiás Szövetség képzése annyira jól szervezett és népszerű, hogy megyénként 1 szakembert sem tudnak felmutatni. Így nehéz lesz hippoterapeutát alkalmazni.
– A Lovasturisztikai Szövetség (amely a képzést is indítja) elnökének privát honlapján nem láthatóak gyerekek gerincvédőben ill. „kobakban”. Egyetlen lovas sem. Pedig ez alapvető lenne. Már csak a példamutatás miatt is.
– Magyar Lótenyésztők Szövetsége: Érthetetlen, hogy ezen a fórumon sem tűnt fel senkinek, ami mindenkinek kiüti a szemét. Pedig itt a tagok közt van a Magyar Lovas Szövetség előző elnöke. Jelenlegi elnöke a visszavonását kérte…
– Miért nem kell nyilvántartásba venni a fogatozást és a bemutatót? A fogatozás sem igényel kisebb szakmai tudást, mint a lovaglás vagy annak oktatása. A felelősség sem kisebb. A bevétel sem. Akkor miért is nem?
Talán azért, mert ez sincs benne az oktatási rendszerben, így azt nem is lehet számon kérni… Akkor erre nem kell vizsgával rendelkezni.
– A lovak tartási körülményeire vonatkozó döntések helyesek, de ebben az esetben a Budapest belterületén lévő két legrégebbi lovardát be is lehetne zárni, ill. ezeket a tevékenységeket felfüggeszteni. Pedig jelenleg is ebből élnek.
– A többi lónak (sport) nem azonos tartási körülmény jár? Miért más egy bérló, hobbiló vagy sportló alapvető fizikai szükséglete? Talán először az állatvédelmi, állattartási rendeletet kellene megalkotni, és nem itt kell taglalni azok feltételeit.
Ismét egy rendelet, ami millió fölösleges terhet ró a nyakunkba.
„10. § (6) A szakmai tevékenységért felelős személy által kijelölt személynek államilag elismert képzésben megszerzett, vagy valamely EGT – államban szerzett lovastúra-vezető képesítéssel kell rendelkeznie.”
Tehát a megszerzett (oktató, edző, szakedző) képesítés mellé el kell végezni ezt is. Pedig az edzői – szakedzői képesítéssel nem említhető egy napon…Ez a képesítés a legnagyobb jó indulattal sem nevezhető elegendőnek.
A mi lovardánkban nincs túralovaglás, még csak tereplovaglás sem.
Köszönjük, hogy a lovaink és a mi (adófizetők pénzét) érdekeinket szemelőt tartva ismét építő, előremutató remek munkát végeztek választott vezetőink…
Utóirat: Bírálni a legkönnyebb. Kritizálni még könnyebb.
Az egyik lovas újságban olvastam, hogy a turisztikai képzés (70-80 óra a túravezetői tananyagban) kimaradt és így, e nélkül a lovasturizmus nem létezhet…
Kérdésem csak annyi miért nyüstölnek minket értelmetlenségekkel? Amennyiben egyértelműen csak a bevételek emelésére szolgál, (és ez az indok) indítsanak kiegészítő képzést, csak a turisztikára vonatkozóan. Ez talán eladható, ellentétben ezzel a nagyon hiteltelen túravezetői képzéssel.
Ismét csak azt tudom mondani, hogy örülök a kezdeményezésnek nagy szükség van a lovasoktatás, lovasturizmus rendbetételére, de sajnos ilyen módon többet árt, mint használ.
Aki még nem olvasta a “Nemzeti Szabvány a Lovas turizmusról” szóló gondolatokat, az tegy meg.
Egy érintett a témában
Frissítve: 2023.03.28.
Fotó: Canva
De tényleg ilyen egyszerű lenne?
Díjhajtó kocsi: Sport Phaeton, Leitert Henrik
Díjhajtó kocsi: Spider típusú, Leitert Henrik
Mikor voltunk, mióta nem vagyunk „lovasnemzet”?
Nem olcsó sport a lovaglás, hiszen egy öt mázsás állatot kell egész éven át jó kondícióban tartani, még akkor is, ha nincs igénybe véve. Ezzel ellentétben a különböző sporteszközöknek elhanyagolható a fenntartási költsége, még a motoros meghajtásúaknak is van olyan előnye a lóval szemben, hogy csak akkor fogyasztják az üzemanyagot, amikor dolgoznak.
Az áremelkedést nem lehet ráterhelni a vendégre, mert akkor még ritkán sem fog jönni. A bértartásban lévő lovak gazdái is rosszul vannak, ha a tartásköltség emelkedik. Az istállótulajdonosnak a saját tulajdonú lovak eltartásának megnövekedett költségeit is elég elviselni, nemhogy még mások lovaiét is.