Egy szamarat akartak városi tanácsosnak jelölni Ecuador legnépesebb településén, lelkes támogató tábora ellenére azonban a hatóságok kizárták Mr. Donkey-t a választásból.
Guayaquil városában akarták indítani a szamarat, amely sokak szerint nem nagyobb szamár, mint a többi jelölt. Bár az állat igen népszerű, a hatóság kizárta a jelölhetőek köréből, pedig hívei mindent megtettek az ügy érdekében. Nyakkendőt kötöttek rá és mintegy negyvenen az állat kampánystábjából felvonultak vele a város utcáin lelkesen dobolva. Támogatói még szavazólapot is készítettek Mr. Donkey-nak, amin öltönybe “öltöztetve” szerepel. Nem öncélúan, vagy a vicc kedvéért szerették volna indítani a patást, céljuk felhívni az emberek figyelmét a februári választásokra.
Mr. Donkey esete nem egyedüli a világon, már többször előfordult, hogy állatot szerettek volna hasonló pozícióba emelni. A macskák különösen jól szerepelnek e téren.
A kanadai Halifaxben az év elején Stan Tuxedót akarták jó páran polgármesterré választatni, de nem ő nyert. Az alaszkai Talkeetna városának viszont már 15 éve macska polgármestere van. Igaz, csak tiszteletbeli, és mellette van emberi is.
Kutatások bizonyították, hogy a lovak kitűnő emlékezőképességgel rendelkeznek. Nem csak fajtársakat, hanem embereket is képesek csupán egy érzékszervi benyomás – például a hang alapján – felismerni. A legújabb tanulmányok szerint pedig a kancáknál jobban kialakult ez a képesség, mint csődöröknél.
Dr. Leanna Proops és Dr. Karen McComb, a Sussexi Egyetem munkatársai, több éven át végeztek a lovak emlékezőtehetségére vonatkozó megfigyeléseket. Dr. Proops már 2008-ban bebizonyította, hogy nem csak az embereknek, hanem a lovaknak is úgynevezett krosszmodális emlékezetük van. A különböző érzéki benyomásokat kombinálni, a hiányzó jeleket pedig helyettesíteni tudják egy másik jellel.
Kísérleteikben a ménes tagjai a távol levő egyedet csupán a hangja alapján is tudták azonosítani, anélkül, hogy látták volna. Ez bizonyítéka annak, hogy magasan fejlett a krosszmodális emlékezőtehetségük. Ezt az adottságot nem csak a fajtársak megkülönböztetésére használják fel a lovak, hanem a különböző személyeket is ennek segítségével ismerik meg.
A kutatók olyan lovakkal végezték kutatásukat, amelyek több személyt is jól ismertek. Az első vizsgálatban arra voltak kíváncsiak, hogy a lovak milyen jól tudják megkülönböztetni az ismerős személyeket az idegenektől. Balról és jobbról egy-egy elrejtett hangszóróból játszottak le nekik egy ismerős és egy idegen hangot. A lovak hamarabb reagáltak az ismerős hang hallatán: tovább és gyakrabban néztek az ismerős hang irányába. Ez egyértelműen mutatja, hogy csupán a hang alapján tudják, hogy ki is beszél hozzájuk. Ezen kívül észrevették, hogy a lovak inkább akkor találták el a “helyes megoldást”, ha az ismerős hang tőlük jobbról szólt, ami arra enged következtetni, hogy a bal agyféltekéjük felelős ennek feldolgozásában.
Továbbá arra az érdekességre lettek figyelmesek a kutatók, hogy a megismerés, ill. a hozzárendelés képessége, a kancáknál jobban kifejlődött, mint a méneknél vagy herélteknél. A kancák tovább néztek arra az ismerős személyre, akit halottak, mint a csődörök. Erre az lehet a magyarázat, hogy a kancák felelősek a ménes szociális kapcsolataiért, ezért jobban kifejlett náluk ez a készség.
Proops és McComb bebizonyították, hogy a lovak egyértelműen hozzá tudták rendelni a hangot az emberekhez. Összetett krosszmodális emlékezőtehetségüknek köszönhetően megismerik azokat az embereket, akikkel mindennapjaikban találkoznak, hang, illat, látvány stb. alapján. A lovak szociális élete nagyon összetett, így az egyes emberek, vagy fajtársak megismerése és felismerése nagyon fontos számukra.
Több mint száz évvel ezelőtt még más betűk vették körbe a füves négyszöget, a három jármód – lépés, ügetés és vágta – egymást követték, a lépésnek pedig csak egy irama volt.
Pontosan 105 éve kerültek a lovas versenyszámok a nyári olimpiák programjára. A nevezetes 100. évforduló alkalmából a németországi Verdenben kiállítás is nyílt “100 év olimpiai lovasverseny – emlékezés a legjobbakra” címmel. A kiállítás egyik különleges darabja az a felvétel, melyen Ingrid KlimkeAbraxxas-szal bemutatja az 1912-es díjlovas programot, melynek leírását nem volt egyszerű felkutatni.
A programban nincsenek féloldalazások, vágtaperdülések, de passage vagy piaffe sem. Átlókat sem kellett lovagolni, leginkább a külső patanyomon köröztek a lovasok. A programot számos kiskör, átváltás, röviden hátra arc és állj nehezítette.
A legfurcsább pedig talán az lehet a mai lovasoknak, ami a díjlovas program befejezése után következett: a lovasok pár lyukkal rövidebbre csatolták a kengyelt, majd egy öt akadályból álló díjugrató pályát kellett teljesíteniük. Az akadályok közül a mozgó henger és a büdös tehénszőr okozta a legtöbb fejtörést lónak és lovasnak egyaránt.
Nézd meg a (német nyelvű) videót!
Deák Anette Stefanie, Lovasok.hu
Forrás és fotó: ReiterRevue
2012.05.24.
Frissítve:
2022.01.28.
2017.03.30.
2022.08.09.
40 kilométeren át ellenszélben lovagoltak a Nyeregszemle lovasai
Reggel fél kilenc körül intettek búcsút a Nyeregszemle lovasai a soltvadkerti Henry Lovasfarmnak és kitűnő lovászuknak, Nándinak.
Az 53-as úttal párhuzamosan haladtak iszonyú szélben Erdőtelket délnyugatról kerülték meg, majd Ökördin lovagoltak át észak-északnyugatnak Solt irányába. A Kiskunság szikes pusztáin több kilométeren keresztül egy lélekkel sem találkoztak, pedig a Fűzvölgyi-csatornán ( hivatalos nevén Duna völgyi főcsatorna) való átkeléshez elkélt volna a segítség. A helyenként tíz méteres szélességű vízfolyáson (Duna völgyi főcsatorna) való átjutáshoz vezető útra végül egy juhász útmutatásai alapján találtak rá. Iszonyú ellenszélben megtenni a majd 40 km-es utat rendkívül fárasztó volt, a lovak idegeit felborzolta a széllel szemben haladás, így türelmetlenebbül lovasainknak több feladatot adtak, mint rendesen.
A fáradt lovasoknak egy kis felüdülést Miklapuszta Tájvédelmi Körzet természetvédelmi őre hozta, pár szelet csokoládé képében, ami gyors elfogyasztása után, a meghívót kézbesítők a változatos vidék nyújtotta látványt élvezettel szemlélték lóhátról. Megpihenni, itatni az állampusztai börtön mellett álltak meg, ahonnan a Duna gátjára kaptattak fel, s onnan egészen a Révbéri Lovascentrumig meg sem álltak.
A lovascentrumban szállásoltak el éjszakára a lovakat, a fiúk a helyi lovász, Bandi gondjaira bízták Csengét, Kumiszt és Omárt. Minden bizonnyal élvezik a helyiek vendégszeretetét, mert a lóállásokban térdig szalmában állva, finom, száraz szénával dugig tömött jászolból falatozhatnak. Korsós Zoltán tegnapi lovas kísérőjük a dunaegyházi Forrás Vendégházba invitálta meg a Nyeregszemle lovasait. A lovas barátokkal való esti találkozások, a házigazdák kedvessége nyugalmas pihenést ígér az estére.
A lovasok a technikai vívmányai révén az út során nyomon tudják követni, hogy mennyien tartanak velük virtuálisan útjukon.Minden egyes tetszésnyilvánítás, hozzászólás erőt ad nekik ahhoz, hogy vidáman, haladjanak előre dacolva az út viszontagságaival.
Kiállítás a lovak történelméről a British Museumban
II. Erzsébet királynő magángyűjteményének ritkán látható darabjait is felvonultatja a londoni British Museum nagyszabású lótörténeti kiállítása, amelyen ókori leletek, festmények, trófeák és szobrok mutatják be a lovak háziasításától a modern lóversenyekig vezető hosszú és kalandos utat.
A kép illusztráció
A The horse: from Arabia to Royal Ascot (A ló: Arábiától az ascoti királyi lóversenyig) című tárlat az uralkodó trónra lépésének 60. évfordulóját ünneplő programsorozat részét képezi. Az érdeklődők május 24. és szeptember 30. között kereshetik fel az ingyenes kiállítást.
A kiállítás védnökségét is vállaló II. Erzsébet királynő a múzeum rendelkezésére bocsátja a híres brit versenyló, Persimmon ezüstből készült Fabergé szobrát.
A látogatók a lóportréiról híres George Stubbs (1724-1806) brit festő egyik ritkán látható alkotását is megnézhetik, mely egyébként a windsori kastély egyik magántermét díszíti.
A tárlaton helyet kapnak a British Library, a Fitzwilliam Museum és a Royal Armouries (Királyi Fegyvertár) által kölcsön adott tételek is, valamint Szaúd-Arábiából érkező ritka tárgyak.
A British Museum saját gyűjteményéből különleges ókori leletek kerülnek kiállításra. A múzeum szerint a lovak története maga a civilizáció története. Ezek az állatok óriási hatással voltak az ókori társadalmakra – a tárlat egyebek között a Közel-Kelet történetére gyakorolt hatásukat veszi górcső alá.
A lovak több mint ötezer évvel ezelőtti háziasítása drasztikus változást eredményezett az emberiség történetében. Szakemberek szerint elsőként a dél-oroszországi, ukrajnai sztyeppéken háziasították őket, míg a Közel-Keleten minderre az i. e. 2300 körül került sor. Ezt megelőzően szamarakat használtak a szállítmányozáshoz.
Az Irak déli részén elterülő Úr ókori sumér város királyi temetőjében talált leletek tanúsága szerint az állatokat általában nehéz, de technológiailag fejlett járművek elé fogták be.
Ezekben a korai társadalmakban a lovak idővel a gyorsabb közlekedés eszközeivé váltak.
A kiállításon helyet kap egy igazán különleges lelet is: a Mezopotámiában talált, nagyjából i.e. 2000 és i.e. 1800 közötti időszakból származó égetett agyag lenyomat a lovast és lovát megörökítő legkorábbi ismert ábrázolások egyike.
Ókori asszír leletek szerint a lovak idővel a hadviselés és a vadászat meghatározó szereplőivé váltak. A gondosan kidolgozott és díszített lószerszámok a lovak, hajtók és lovasok státuszáról, illetve az őket övező tiszteletről árulkodnak. Az arab, perzsa, török és mogul miniatűrök, kerámiák, valamint kéziratok a hátasok egyre növekvő jelentőségét bizonyítják az iszlám világban az i. sz. 7 századtól kezdődően.
A British Library gyűjteményéből kölcsön kapott, lovagi művészetről szóló 14. századi kézirat gyönyörűen illusztrálva szemlélteti a lovak megfelelő gondozásának a szabályait, az akkori legújabb lovaglási technikákat, a professzionális fegyverhasználatot, manővereket és a kidolgozott felvonulási alakzatokat.
Nagy-Britannia esetében az arab telivérek 18. századi meghonosításától kezdve a modern sporteseményekig (ascoti derbi és olimpiai játékok) követhetik végig a látogatók a hátasok szigetországi történetét.
A londoni olimpia szervezői 900.000 új belépőjegyet bocsátanak ki, ebből 21.000 az olimpia lovas versenyszámaira szól.
4.000 új jegy közül válogathatnak azok, akik a díjlovagló versenyekre szeretnének bebocsátást nyerni, 12.000 új jegy várja a lovastusa cross-country versenyszáma iránt érdeklődőket és 5.000 további néző tekintheti majd meg a díjugrató versenyeket. Az új belépőjegyeket május 15-től lehet megvásárolni a www.tickets.london2012.com weboldalon. Egy vásárló maximum négyet vásárolhat.
A kép illusztráció
Meggyújtották az olimpiai lángot
Május 10-én meggyújtották a londoni nyári olimpia lángját a görögországi Olümpiában. A fáklyát Héra istennő 2600 éves temploma előtt egy papnő korhű jelmezben, a Nap sugaraival, egy fém parabolatükör segítségével lobbantotta fel.
A láng egyhetes, közel 2900 kilométeres görögországi útján negyven várost érint, jövő csütörtökön érkezik Athénba, a régi Olimpiai Stadionba, majd másnap adják át Angliában a vendéglátóknak. Több mint 10.000 kilométeres brit körútja 1000 települést érint. Az olimpiai láng végül a július 27-i megnyitón lobban fel a londoni Olimpiai Stadionban.
Az olimpiai fáklyát Edward Barber and Jay Osgerby tervezték. A fáklya minden apró részlete szimbolikus: a háromszög forma egyaránt utal a három londoni olimpiára (1908, 1948 és 2012), illetve az ötkarikás játékok mottójára, a „Citius, Altius, Fortius” (gyorsabban, magasabbra, erősebben) szókapcsolatra. A 8000 apró lyuk pedig azt a 8000 fáklyavivőt jelképezi, akik az Olimpiai Váltó során körbehordozzák az olimpiai lángot, mielőtt az megérkezne a londoni Olimpiai Stadionba.
Anyaga egy speciális alumínium ötvözet, melyet a BMW müncheni üzeme tesztelt, hogy kellőképpen ellenáll-e az időjárás viszontagságainak. Hosszúsága 80 cm, súlya pedig 800 gramm.
Vége a férfiuralomnak a Bécsi Spanyol Lovasiskolában
A 25 éves Hannah Zeitlhofer lehet a Bécsi Spanyol Lovasiskola 440 éves történelmének első női belovaglója. Hannah 2008 óta növendéke a lovasiskolának, május elseje óta immár Bereiteranwärterin (belovaglójelölt).
A Spanyol Lovasiskola közleménye szerint Hannah szakmai felügyelet alatt megkezdheti egy fiatal mén kiképzését, mellyel majd helyt kell állniuk a Lovasiskola előadásain. A kiképzés általában hat évig tart, sok türelmet és kitartást követel a fiatal belovaglójelöltektől. A belovagló (Bereiter) rang megszerzéséig 8-12 év telik el, egy olyan hosszú időtartam, amely alatt sok ember már feladta ezt az álmát, így valóban csak a legjobbak tartanak ki idáig.
Hannah Zeitlhofer és a brit származású Sojourner Morrell voltak az első ifjú hölgyek, akik 2008 szeptemberében megkezdhették tanulmányaikat a legendás intézményben és véget vetettek a több száz évig tartó férfiuralomnak. Sojourner Morrell azonban félbeszakította tanulmányait Bécsben, és inkább a modellkarrier mellett döntött…
Viselkedészavarok és rossz szokások enyhítése gyógynövényekkel, illóolajokkal
Ha valaki olvasott már lóbetegségekről szóló szakkönyveket, észrevehette, hogy az azok csupán néhány bekezdés erejéig érintik ezt a témát. Hiába ismerjük jól az idegrendszer anatómiai felépítését, működése nem csak vegyi anyagok és biokémiai folyamatok összességén alapul. Van ott valami „lelki” dolog is…
Kicsit hasonlít a helyzet a tudomány és a vallás kapcsolatára: a tudományé a test, a vallásé a lélek. A gyógynövények szerencsére nem csupán sejtekbe zárt hatóanyagok. Energiájuk révén valamilyen módon hatnak a lelki tényezőkre is.
A kép illusztráció
Természetesen nem választható külön a ló teste és lelke, de a lelki bajokkal nem az állatorvos szokott foglalkozni, hanem a ló gazdája, edzője, lovasa. Az állatorvos általában akkor javasol gyógyszert vagy nyugtató eljárást a nehezen kezelhető lónak, ha fájdalom okozza a kezelhetetlenséget, vagy a ló viselkedése bizonyos helyzetekben már ön- és/vagy közveszélyes (pl. lószállítás, állatorvosi kezelés, patkolás).
A lovak viselkedése tehát függ ugyan a fizikai állapotuktól (pl. fájdalom esetén ingerlékenyebb az állat), de én úgy gondolom, zömében mégis a lelki tényezőktől, a ló pszichés állapotától függ a ló hangulata, kedve. Ezt pedig a múltbeli élmények erőteljesen alakítják. Aki felhördül annak olvasásakor, hogy a lovaknak lelkük van, javaslom, itt hagyja abba az olvasást…
Akik lovak lelki gyógyításával foglalkoznak, azt szokták mondani, a ló olyan érzékeny, mint egy kisgyermek. Ha gazdájával szoros a kapcsolata, akár még a gazda egészségi állapota is hatással van rá. Bizonyára sokan átéltek már olyasmit, hogy amikor ők maguk idegesek voltak, lovuk is idegessé vált. Ilyenkor a ló akár még hasmenést is produkál és erőteljesen verejtékezik az átragadt idegességtől. Aztán, amint a gazdának sikerül megnyugodni, és ezt lova felé közölni, az állat is (némileg) megnyugszik.
Témánk ezúttal tehát a már felbukkant viselkedési problémák kezelése (enyhítése) gyógynövényekkel, illetve lehetőség szerint ezek megelőzése. Tény, hogy a ló igényeinek megfelelő tartással, a jó bánásmóddal és a természetes lókiképzési módszerekkel többet el lehet érni egy bizalmatlan lónál, mint pusztán gyógynövényekkel. De mi a helyzet a valóban ijedős és félénk, netán pánikra hajlamos lovakkal? Véleményem szerint a megfelelő bánásmód gyógynövényekkel kombinálva igen hatékony tud lenni. Sokat segít, ha még más alternatív terápiákat is bevonnak a folyamatba (pl. mágnesterápia, Shu-Pont terápia, stb.).
Tény, hogy a viselkedési problémák „csak” megnehezítik a lóval való munkát, de zömében nem teszik lehetetlenné, legalábbis nem annyira, mint a testi-fizikai elváltozások. Ijedős lovat – ha nehezen is,- de lehet valamennyire lovagolni, ellentétben egy kólikás vagy sánta lóval. Mégis egyre többen keresik a megoldást lovuk nyugtatására, és az egyik megoldást a gyógynövények nyújtják.
Néhány szóban összefoglalnám, hogy mi válthatja ki a ló rossz szokásait, nehéz kezelhetőségét (a lista nem teljes):
korábbi vagy jelenlegi durva bánásmód
mozgáshiány
túl sok inger (pl. iskolalovaknál hiányzik a boksznyugalom)
túl kevés inger (hiányzó lótársak, magány, unalom, foglalkozás hiánya)
túl sok, nem megfelelő takarmány és kevés mozgás
fájdalom (a krónikus fájdalmak sokszor rejtve maradnak)
ösztrogenikus ciklus a kancáknál (pl. rendszertelen, túl intenzív, gyakori sárlás)
zaj (versenyeken, rendezvényeken)
Láthatjuk, ha egy ló ijedős, nem figyel lovasára, annak számtalan oka lehet. Ettől függően számtalan gyógynövény-kombináció lehet az, amelyik beválik, amellyel sikeresen enyhítjük a feszültséget. Én évek óta egy olyan receptet (Fitocavallo STRESSZ) javaslok a hozzám fordulóknak, amibe sokféle gyógynövényt belekevertem, éppen azért, hogy biztosan benne legyen az a néhány, amire jól reagál a ló. Így is előfordul, hogy igazítunk a recepten, hogy még jobb hatást érjünk el. Többéves tapasztalatom az, hogy a gyógynövények végül mindig segítenek, de a nyugtalan lovaknál bizony kísérletezni kell egy kicsit.
Először is nem mindegy, melyik gyógynövényeket válogatjuk a receptbe. Az egyik ló jól reagál a macskagyökérre, a másik nem. Egyszerűen azért, mert más a viselkedési probléma oka. Előfordul olyan is, hogy az egyik lónak napi 2×15 gramm macskagyökér por a megfelelő adag, a másiknak viszont a várható stresszhelyzet előtt csak 4-5 nappal kell megkezdeni egy háromszoros dózis etetését.
A versenylovaknál a doppingszernek minősülő macskagyökér helyett komlót, citromfüvet, golgotavirágot, stb. lehet használni, de ott is a gazdának kell kísérleteznie, hogy mikor és mennyit adjon a lónak.
Lehet, hogy folyamatosan adott gyógynövényekre reagál jól a ló, de vannak olyan egyedek is, akiknek a verseny előtti adagolás segít, akár illóolajok szagoltatásával kombinálva. Igen, ez kicsit macerás, de végül megéri.
A vasfű és a levendula inkább olyan lovaknak segít, amelyek csikókorba visszanyúló problémákkal küzdenek, míg a komló a kényesebb idegrendszerű egyedeknek vált be. A citromfű akkor nagyon jó, ha például idegi alapon felbukkanó légzőszervi probléma is van, pl. a fejrázás vagy az allergikus orrfolyás a versenyszezon és a lovaglási szezon megkezdésével.
Az orbáncfűvel óvatos vagyok, a depresszióra hajlamos lovaknál azonban biztosan megér egy próbát. A migrénes fejfájásokra (ki gondolná, hogy lovak is szenvednek ettől a frontok idején!) a kamilla biztosan receptalkotó, mert görcsoldó hatása is van (l. frontkólika).
Jómagam sokat kísérleteztem a gyógynövényekkel, és végül arra a megállapításra jutottam, hogy nem létezik olyan, bevált „nyugtató” recept, mely minden lónak egyformán jó lenne (nem így mondjuk a kehességre használt recept). Továbbá fontosnak tartom, hogy illóolajokkal is támogassuk meg a gyógynövényeket: a lovas és a ló is csak nyerhet a finom, érzelmeket áthangoló illatok szagolgatásából. Egy csepp levendula a zakóra cseppentve, és van mibe beleszippantani az izgulós versenyzőknek. Bővebben az Aromaterápia lovaknak c. könyvemben.
Többen kérdezték, hogy mi a különbség a kalcium és a gyógynövények között?
Tulajdonképpen nem összehasonlítani kell a kettőt, mert mindnek más a szerepe.
Versenylovaknál a kalcium-magnézium kiegészítőket más okból kifolyólag alkalmazzák, mint a herbákat. Intenzív izommunkának kitett lovaknál ugyanis gyakori az idegrendszer működéséhez szükséges sók hiánya, mely ingerlékenységet, nyugtalanságot és izommerevséget okozhat. Ilyen esetekben gyakorlatilag a normális ionszint helyreállítása által történik meg a „nyugtatás”.
Probléma az ásványi kiegészítőkkel akkor van, ha nem az alacsony ionszint okozza a viselkedésbeli problémát, hanem a korábbi vagy jelenlegi rossz bánásmód, tartási körülmények. Ha a szoros határidők és a célorientált lovaglás miatt nincs idő a félelmek és ijedős viselkedés gyökerét megkeresni, feldolgozni, helyette inkább kalciumot-magnéziumot kap a ló, akkor az eredmény elmarad. Az a legcélszerűbb, ha egy egyszerű vérvizsgálattal az állatorvos megállapítja, hogy szükség van-e kalcium-magnézium étrend kiegészítőkre.
A növények között is akadnak magasabb kalciumtartalmúak, melyek nyugtató hatásúak. Ugyanakkor a nyugtatóként használt gyógynövények inkább kiegyensúlyozzák és erősítik az idegrendszert. Nehezen bizonyítható, de az illóolajoknak és a nyugtató gyógynövényeknek megfigyelhető olyan hatása, ami miatt azt feltételezzük, hogy a korábbi rossz emlékek feloldását segítik a lónál. Az tény, hogy gyógynövények etetése mellett igenis kell dolgozni egy adott viselkedésbeli problémán – ha azt tényleg nem a kalcium-magnézium háztartás egyensúlytalansága okozza.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy természetes lókiképzési módszerekkel együtt alkalmazva, gyorsabban és könnyebben érhetőek el eredmények egy–egy problémás ló esetében, ha közben gyógynövényekkel és illóolajokkal is kezelik a lovat. A lovasok általában örömmel értesültek róla, hogy talán minden magyar iskolában lehet majd lovaglást tanulni. Nos, remélem, az erőszakmentes bánásmóddal kezdik majd az oktatást, és csak azok a gyerekek ülnek majd lóra, akik ismerik a „lónyelvet”. Akkor bizonyára nem kell majd annyi gyógynövény és egyéb nyugtató anyag a lovainknak!
Aromaterápia lovaknak – ingyenesen letölthető könyv (Link!)
A 2005-ben megjelent Lóherba – Gyógynövények lovaknak című, nyomtatásban megjelent könyv folytatásaként is tekinthet az Olvasó erre a kis könyvecskére.
Bár formai megjelenésükben különbözőek, hiszen az Aromaterápia könyvecske elektronikus formában jelent meg, szakmaiságában ugyanolyan megalapozott, mint elődje. További különbség, hogy a szerzői jogok védelme mellett ez a kiadvány szabadon terjeszthető, továbbítható és tartalma másolható, a forrás megjelölésével.
A könyv érdekessége, hogy az illusztrációként felhasznált lovas képeket lovasok küldték nekem. Számomra ez sokat jelent, hálás köszönetem a képekért!
Szeretném, ha az itt leírt tudás minél több lovashoz eljutna, és minél több ló életét jótékonyan befolyásolná! Kívánom, hogy mindenki tanuljon, okosodjon ebből a kis könyvből, használja lova, és saját mindennapi életében ezeket a csodálatos gyógyító anyagokat!
Marton Zsófia
A kiadvány szabadon terjeszthető, továbbítható és tartalma másolható, a forrás megjelölésével.
A lovak társas lények. A tavasz és a nyár nagyszerű időszak, hogy együtt tartsd őket egy tágas legelőn. Ha azonban a „legelőtársak” még nem ismerik egymást, időt és energiát kell szánnod az összeszoktatásukra.
A szabadon élő lovak csoportokba verődnek és a túlélés szempontjából nagyon fontosak a csoporton belüli szociális kapcsolatok. Ezzel szemben az ember oltalma alatt élő lovak csak a legritkább esetekben választhatják meg szabadon társaikat és kénytelenek megbirkózni egy adott szituációval.
A sérülések megelőzése érdekében az állatok fokozatos, szakszerű és lehetőség szerint stresszmentes összeszoktatása kulcsfontosságú. Az érintett lovakat már az összeengedés előtt tanácsos egy ideig szomszédos kifutókban tartani, hogy összeismerkedhessenek.
Ha az újoncot egy már összeszokott csoportba szeretnéd beszoktatni, elegendő időt kell szánnod arra, hogy az összes ló összeismerkedhessen. Ha területi és infrastrukturális lehetőségek megengedik, ajánlatos a csoport egyes tagjait felváltva egy ideig a szomszédos karámban, az új jövevény közvetlen szomszédságában tartani. Ezzel a módszerrel az állatoknak lehetőségük adódik, hogy a kerítésen keresztül megismerjék egymást – mindenféle, a csoporton belül kialakult rangsorból adódó szociális nyomás nélkül. Ha az ismerkedés ezen fázisa sikeres volt, akkor az újonnan érkezett állatot közvetlenül is összerakhatod a csoport egy-egy tagjával. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyen esetekben a rangsor legmagasabb fokán levő egyeddel érdemes kezdeni, majd a hierarchiában utána következővel folytatni, és így tovább. Természetesen ezúttal is elegendő helyet kell biztosítani a lovak számára.
Ezzel a módszerrel nagyban csökkenthetők az akár súlyos sérülésekkel is járó összetűzések. Lótulajdonosként azonban tisztában kell lenned azzal a ténnyel, hogy a rangsor kialakításáért folytatott harcok a lovak természetes viselkedésének részét képezik, evolúciós szempontból nézve a csoport biztonságát és életbenmaradását szolgálják. A stabil hierarchia kialakulása körülbelül egy évig tart, így a türelemmel kell lenned és elegendő időt kell hagynod kedvencednek, hogy megfelelően beilleszkedhessen az adott csoportba.
Bizonyított tény: a lovak igazi mesterei az emberek felismerésének. Egy kísérlet bizonyította, hogy a négylábúak csupán illatuk, külsejük vagy a hangjuk csengése alapján meg tudnak különböztetni egy idegent egy számukra ismerős embertől. Ez tehát azt jelenti, hogy akár egyetlen érzékszervük használatával is felismerik lovasukat, gondozójukat: ha nem látják, akár hangja, vagy illata alapján.
Jessica Frances Lampe, a skót University of Edinburgh állatorvosa és Jeffrey Andre, a James Madison University in Harrisonburg pszichológusa tizenkét, nyolc és tizenöt év közötti ugrólóval végezett kísérleteket. Megállapították, hogy a lovaknak ún. „cross-modális” emlékezőképessége van, ami annyit jelent, hogy az agyuk képes a különböző érzékszerveikre ható ingereket összekapcsolni. A hiányzó inger, pl. az egyén külseje, más érzékszervekre ható ingerekkel, pl. az egyén hangjával kompenzálható.
Hogy a lovak emlékezőképességét teszteljék, a kutatók több kísérletet is végeztek. Először a lovardavezető ment be az istállóba, akit a lovak jól ismertek, majd pedig egy idegen. Mindketten kb. egy percig simogatták a lovakat a nyakukon, fejükön és a vállukon, anélkül, hogy egy szót is szóltak volna, majd eltűntek egy fából készült fal mögött.
A reakcióidő elárulja az érdeklődést
Pár másodperccel később a kutatók egy-egy hangfelvételt játszottak le az ismerős, majd az ismeretlen személy hangjával. A lovak sokkal nagyobb érdeklődést mutattak a hang iránt, amikor az nem egyezett a beszélő külsejével és illatával. A hang és a személy közötti ellentmondás láthatóan nagyon érdekes volt a lovak számára, mivel mintegy két és félszer tekintettek a lejátszó felé. A tudósok szerint ez a kísérlet azt bizonyítja, hogy a lovak az egyén külsejét, hangját és illatát összefüggésbe tudják hozni.
Amikor a lovak saját fajtársaik között vannak, különösen érzékenyen reagálnak az idegen hangokra, mivel ezek konkurenciát vagy veszélyt jelenthetnek. Az emberekkel végzett kísérleteknél viszont nem volt különbség az állatok viselkedésében ismert és idegen hangok esetében, kivéve a reakcióidő hosszát. Ez arra utal, hogy a lovak az idegen emberekre nem konkurenciaként vagy veszélyként tekintenek.
A két tudós szeretné az állatok „cross-modális” emlékezetét tovább kutatni. Nincs még válasz például arra, hogy a lovak képesek-e egyetlen egy érzékszervükkel különbséget tenni két ismerős személy között. Egy azonban biztos: ez a típusú emlékezőképesség az olyan zsákmányállatok számára, mint a ló, óriási előnyt jelent. Ezzel a képességükkel ugyanis nem csak hőn szeretett gazdájukat, hanem az ellenséget is időben fel tudják ismerni.
Pontosan 105 éve kerültek a lovas versenyszámok a nyári olimpiák programjára. A nevezetes 100. évforduló alkalmából a németországi Verdenben kiállítás is nyílt “100 év olimpiai lovasverseny – emlékezés a legjobbakra” címmel. A kiállítás egyik különleges darabja az a felvétel, melyen 
A szabadon élő lovak csoportokba verődnek és a túlélés szempontjából nagyon fontosak a csoporton belüli szociális kapcsolatok. Ezzel szemben az ember oltalma alatt élő lovak csak a legritkább esetekben választhatják meg szabadon társaikat és kénytelenek megbirkózni egy adott szituációval.
Ezzel a módszerrel nagyban csökkenthetők az akár súlyos sérülésekkel is járó összetűzések. Lótulajdonosként azonban tisztában kell lenned azzal a ténnyel, hogy a rangsor kialakításáért folytatott harcok a lovak természetes viselkedésének részét képezik, evolúciós szempontból nézve a csoport biztonságát és életbenmaradását szolgálják. A stabil hierarchia kialakulása körülbelül egy évig tart, így a türelemmel kell lenned és elegendő időt kell hagynod kedvencednek, hogy megfelelően beilleszkedhessen az adott csoportba.
