Haszonállatból társállat lehet a ló?
Cristiana Muscardini, az Európai Parlament egyik képviselője néhány napja nyújtotta be a lenti indítványt, melynek célja, hogy a lovakat ne a haszonállatok, hanem a kutyákhoz és macskákhoz hasonlóan a társállatok közé sorolják:
Az Európai Parlament állásfoglalásra irányuló indítványa
a lovak társállatként való elismeréséről
“Az Európai Parlament,
A. mivel az utóbbi években egyre gyakrabban fordul elő, hogy állampolgárok versenyre vagy cirkuszi mutatványokra már nem alkalmas, levágásra ítéltetett vagy illegális kereskedelmet folytató és illegális versenyeket rendező bűnszervezetek hálózatába kerülő állatokat mentenek meg;
B. mivel sok esetben a rehabilitációs intézményekben lovak segítségével folytatott állatterápia kitűnő eredményeket hozott a pszichofizikai betegségekben szenvedőknél;
C. mivel a legfrissebb hírek olyan, a fogyasztókat megzavaró és félreinformáló esetekről számoltak be, hogy marhahúskészítményként csomagolt, a csomagoláson fel nem tüntetett lóhúst tartalmazó élelmiszertermékeket koboztak el;
D. mivel a versenylovak húsa az emberi egészségre káros gyógyszeranyagokat tartalmazhat;
1. felkéri a Bizottságot annak a lehetőségnek a mérlegelésére, hogy a lovakat is – a kutyákhoz és a macskákhoz hasonlóan – tekintsék társállatnak;
2. felkéri a Bizottságot, hogy javasoljon olyan közös szabályokat, amelyek lehetővé teszik a lovas rendezvényekre már nem alkalmas lovak a közösség, vagy magánszemélyek által üzemeltetett létesítményekben kapjanak elhelyezést és állatorvosi ellátást.”
A Lovasok.hu az Európai Bizottság egyik munkatársát, Dr. Alf-Eckbert Füssel-t (DVM, Deputy Head of Unit, DG SANCO/G2) kérdezte ezzel az indítvánnyal kapcsolatban. Dr. Füssel, aki korábban a fertőző kevésvérűséggel kapcsolatban is számos hasznos információt osztott meg velünk hangsúlyozta, hogy a lenti felvetések az ő személyes véleményét tükrözik, egyúttal arra biztatja az olvasókat, hogy tárgyilagosan gondolják végig az indítvány esetleges elfogadásának lehetséges következményeit.
1. Az EUs jogalkotásban jelenleg nem létezik a társállat fogalma. Kérdéses tehát, hogy milyen státuszba kerülnének a lovak, amikor már nem tartoznak az élelmiszertermelésre felhasználható állatok közé. Vajon tenyésztés céljából tartott állatok maradnak? Vagy állatkerti, esetleg bőr- és szőrmetermelésre szántak lesznek? A kedvtelésből tartott állat kategóriája létezik, ez csupán terminológiai kérdés.
2. Az Európai Parlament a közelmúltban adta közre a kedvtelésből tartott állatok listáját. Ezen a ló nem szerepel.
3. Amíg a lovak a tenyésztés céljából tartott állatok körébe esnek, egyértelmű rendelkezések védik jólétüket. De hogyan védhetjük a jólétüket társállatként? Milyen szabályozás vonatkozna például a szállításukra?
4. A lovak társállattá való minősítése azt jelentené, hogy változnának gyógyszeres kezelésük feltételei. Persze a WTO tagjaként az EU nem utasíthatná vissza a lóhús importját harmadik országokból, mivel a lóhús sem állat-, sem humán egészségügyi veszélyt nem jelent. Semmi nem gátolná viszont a gyógyszerekkel immáron szabadabban kezelt uniós lovak harmadik országba történő eladását, ahonnan élelmiszernek feldolgozva kerülnének vissza az Unióba. Ez azt jelenti, hogy még kevesebb lehetőség lenne az élelmiszercélra feldolgozott lovak gyógyszeres kezelésének ellenőrzésére, és jólétük védelmére, egyúttal kevesebb lehetőség lenne a fogyasztók egészségének védelmére is.
(A közelmúltban láthattunk erre példát: az Amerikai Egyesült Államokban komoly problémákat okozott a lóvágóhidak bezárása.)
5. A lovak és lófélék húsa sok uniós polgár napi étrendjében szerepel, fogyasztása a megfelelő uniós rendelettel szabályozott. Van jogunk ahhoz, hogy ellehetetlenítsük a lóhús fogyasztását?
6. A lótenyésztés nem lenne többé mezőgazdasági tevékenység, a lótenyésztésre vonatkozó szabályozást hatályon kívül kellene helyezni, ami jelentős zavart okozna az uniós piacon. De van ennek egy fontosabb, kézzelfoghatóbb vonatkozása is. A tenyésztésnek része a szelekció. Ha nem lesz felvevőpiaca a kiszelektált állatoknak, tehát nem lehet majd vágólóként értékesíteni őket, nem beszélhetünk majd többé lótenyésztésről az Unióban. Természetesen lesz majd lótenyésztés – valahol máshol.
7. Ha a lovakat kivonják az élelmiszertermelésre felhasználható állatok köréből, állateledelként sem lesznek feldolgozhatók. Lehet belőlük biodízel, bőr, hegedűvonó, illetve megoldás lehet a hamvasztás. Biztos, hogy ezt akarjuk?
8. A fentiek következményeként a lótartás olyannyira megdrágulhat, hogy a lovassport és lótenyésztés valóban csak kevesek kiváltsága lehet. Ennek drámai hatása lenne a fiatalok oktatására, hiszen a ló és a lovaglás segít visszatérni a természethez és megérteni azt, megtanítja, milyen is felelősséget vállalni egy másik élőlény iránt, nem is beszélve a kedvező testi és lelki hatásokról.
Akik mindezt nem érzik drámai változásnak, gondoljanak bele abba, hogy mire idáig ér a folyamat, hányan veszíthetik el munkájukat és megélhetésüket emiatt.
Kíváncsiak voltunk a FEEVA (az Európai Lógyógyász Állatorvosok Szövetsége) álláspontjára is. A FEEVA elismeri a lóvágóhidak működésének szükségességét a lovak kedvtelésből, sport, illetve élelmiszertermelés céljára való tartásának természetes velejárójaként. A lóhús fogyasztása pedig az egyén személyes döntése. Jelenleg a lóútlevélben a tulajdonos jelölheti, hogy annak életútja végén élelmiszer célú vágásra szánja-e lovát. Amennyiben nem, jelentősen kibővülnek a gyógykezelésének lehetőségei.
Persze senki ne várja, hogy egyik napról a másikra megváltozik lovaink stáusza. A fenti indítvány csupán egy felvetés Muscardini asszony részéről, amit kötelezően iktatni kell az Európai Bizottság rendszerében. Az EB erre pár nap, vagy talán pár hét alatt válaszol, de hogy jogerős döntést hozzon, minimum fél év lenne. Nem kevés idő, mire egy ilyen vitatott esetben lezajlanak az egyeztetések tagállami, majd közösségi szinten, akár évekig is eltarthat a folyamat.
Osszátok meg velünk véleményeteket kommentben!
Az indítvány eredeti szövege itt olvasható: Az Európai Parlament állásfoglalásra irányuló indítványa a lovak társállatként való elismeréséről
2013.03.18. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Frissítve: 2023.08.14.
Fotók: Canva
„Az én feladatom az, hogy megteremtsem a lovastornász számára a feltételeket ahhoz, hogy a lehető legjobban szerepeljen. Nekem kell a ló egyenletes mozgását fenntartanom” mondta Noel Martonovich, a kanadai csapat futószárazója.A futószárazó és a ló nagyon jó kapcsolatban kell, hogy legyenek. Ennek a kapcsolatnak a kialakítása, ápolása is a napi munka része. Martonovich, aki nem csupán futószárazó, de edző is egyben, nagyon fontosnak tartja, hogy lovait hozzászoktassa a tömeghez és a zajhoz.
Azon, hogy a lovak lovasuk utasításainak vonakodás nélkül engedelmeskedjenek, a 17. századi csatatereken életek múltak. A lovasságnak óvatosan kellett manővereznie a gyalogság között, és figyelniük kellett egymásra is. A saját és lovasa súlyát tökéletes egyensúlyban hordozó ló rendkívüli előnyt jelentett a harctereken úgy a védekezésben, mint a támadásban. A magasiskola gyakorlatai ekkoriban nem csupán a nézők szórakoztatására szolgáltak, a harcban ló és lovasa élete múlhatott ezen bravúrokon.
A legelterjedtebb aljzat a beton. Én magam is ennek a híve vagyok, mert ez könnyen tisztítható, fertőtleníthető és megfelelő almolással puhábbá tehető. Nem javaslom a mindenféle gumiszőnyegek alkalmazását, mert ha nincs leragasztva, vagy elszakad, akkor nem fertőtleníthető teljesen és ennek, pl. a féreghajtásnál komoly jelentősége lesz.
