Kezdőlap Blog Oldal 508

Csikó születik…

Írta:
Lovasok.hu

Ellátogattam az Ópusztaszeri Akhal Méneshez, azzal a céllal, hogy kiscsikókat fotózzak a tavaszban. Nem gondoltam, hogy a fotózás a vártnál jobban sikerül, sőt meglepő fordulatot vesz. Haga Zsuzsanna lovas fotós megható élménybeszámolója következik:

Szombat délután naplemente fényeiben vadásztam magányosan az egyik legelőn, de nagyon elfáradtam és elindultam vissza a szállásom felé. Út közben még bekanyarodtam a jurtákhoz megnézni, hogy mutatnak a szürke marha borjúk ellenfényben. Őket nem találtam, de úgy döntöttem ha már itt vagyok akkor utoljára még készítek néhány képet a sárga virágok közt legelésző lovakról. Ahogy közeledtem feltűnt hogy a távolban (eddig még nem felfedezett) hat-nyolc ló, a nyugodt csendes “naplementés” legelészés helyett viszonylag élénken mozog.

Tovább sétáltam feléjük. Még messze jártam, amikor feltűnt, hogy egy sötét színű ló fekszik, nem gondoltam rosszra, sok ló heverészik hosszan a legelőn. A teleobjektívvel azért ráközelítettem megállapítottam hogy elég furcsán emelgeti a fejét. Öt méterrel később egyértelművé vált amikor megláttam a fehér magzatburkot, hogy ellik.

Gyorsan telefonáltam az Attilának és siettem oda. A lovak közben elgaloppoztak a legelő másik végébe és az ellő kancával magunkra maradtunk.

Nagyon furán éreztem magam, mert odajött hozzám. Mit segítsek?! Hogyan? Megpaskoltam, beszéltem hozzá, ekkor a csikó egyik lába látszott még. Lefeküdt, felállt, ment volna a többi után, de ahogy megindult a csikó nagyokat mozdult benne és jöttek a görcsök és tolófájások, akkor lefeküdt. Én leraktam a gépet és ahogy nyomta úgy próbáltam húzni a csikó lábát (finoman, óvatosan) akkor már az orra is kint volt. Ezt megismételtük háromszor. Amikor tudtam fotóztam. Amikor már kint volt a feje, lecsíptem az orránál a magzatburkot és a kezemben vett levegőt először.

A következő tolófájásnál világra jött egészben, megvolt mindene. Kisegítettem a burokból és már emelte is fel a fejét. Meleg.. nedves.. szuszog…

Fotóztam ahogy tudtam, sajnos a nap közben lement és a fényviszonyok megromlottak, ezért azt hogy áll és szopik már csak másnap reggel tudtam megörökíteni. Attiláék megérkeztek mikor már kint volt. Kis csődör született, aki nem is volt olyan kicsi.

Mindent összevetve csodás élmény volt, mélyen megérintett, a fényképezőgépet is megérintette, ráfér egy alapos tisztítás.

2013. 05. 09.
Lovasok.hu
Fotók és forrás: Haga Zsuzsanna, Canva
Frissítve: 2022. 01. 31.
2022.08.09.

 

Elhunyt Egri Zoltán

Írta:
Lovasok.hu

Elhunyt Egri Zoltán

(1942-2013)

Elment az utóbbi fél évszázad egyik legnagyobb lovas személyisége. Lóértő, lótudós, hippológus volt – bár ezt ő soha nem mondta magáról. Mi igen!

Gazdag, sokszínű és hallatlanul eredményes az életpályája. Mindenütt hatalmas elkötelezettséggel és igen magas szakmai műveltséggel szolgálta és fejlesztette a lótenyésztést és a sport ügyét. Munkásságát az értékek megőrzésén alapuló modernizálás és építkezés jellemezte Keszthelyen, Orosházán, Kerteskőn, Bábolnán, Enyingen és Szilvásváradon.
Jellegzetes, könnyed, szarkasztikus humora minden helyzetben elkísérte, bár ez gyakran nem vált hasznára. Tisztviselő szüleivel 1952-ben a Csongrád megyei Székkutasra költözött. A hódmezővásárhelyi gimnáziumi évek után nehéz időszak következett számára, mert „családi háttere miatt” nem engedték továbbtanulni.

Az egyetem helyett a Fajtakísérleti Állomáson fizikai munkás lett. Tanulmányait a szarvasi Mezőgazdasági Felsőfokú Technikumban folytatta, majd onnan került a Keszthelyi Akadémiára.

Pályakezdőként 1966-ban az orosházi Új Élet Tsz. ménesvezetői és főállattenyésztői munkáját látta el. Ekkor tűzte ki a bogárzói lóversenypálya nyomvonalát, mely később fontos állomása lett pályájának.

’68-ban Bábolnára került és a Kerteskői Ménes vezetőjének nevezték ki. A Bakonyban töltött évtizedet pályája legszebb feladatának tartotta. 1978-tól három évig az Enyingi Állami Gazdaság sáripusztai kerület igazgatója, majd Ócsán 1981-82 között a Pegazus Tours – Ócsai Vörös Október – idegenforgalmi területvezetője volt.

1982-től Szilvásváradon élt, ahol a MEFAG üzemvezetője, majd 1987-től főmérnöke volt.

A rendszerváltás után bekapcsolódott a helyi közéletbe és három cikluson át polgármesterként, közmegelégedésre irányította és fejlesztette Szilvásvárad községet 2002-es nyugdíjba vonulásáig.

Az 50-es évek második felében nagy lendülettel vetette bele magát a viharsarki régió gazdaversenyeinek szervezésébe, melyeken – a szomszéd gazdától kapott lovával – maga is eredményesen szerepelt, 1959-ben futamot nyert.

A lovassportok szinte valamennyi ágában kipróbálta magát jó eredménnyel. A keszthelyi években az egyetem díjugrató csapatában lovagolt.

A militaryban kisebb nemzetközi versenyekben versenyzett eredményesen és az 1980-as olimpiára készülő válogatott csapat póttagja lett.

Díjlovaglásban területi bajnokságot nyert. Négyesfogathajtásban a mai napig fennálló világrekordot állított fel lipicai ménfogatával: győzött a Triest – Verona, a New York – Late Mohonk és a Bábolna – Pannonhalma – Bábolna távhajtó versenyeken.

Hosszú évekig amatőr sík-, gát- és akadálylovasként versenyzett. 2002-ben, hatvan éves korában emlékezetes versennyel búcsúzott a versenylovaglástól: győzött a bogárzói galopp pályán.

Gyakorló lótenyésztőként több kiváló ló fűződik nevéhez. Orosházán töltött évei alatt született Adonisz, a ’72-es müncheni olimpián szereplő magyar military csapat legeredményesebb tagja. Kerteskő vezetőjeként jelentős figyelmet fordított a tréringben lévő csikókra. A bakonyi ménesben töltött tíz év alatt hat Derby győztest neveltek, köztük a Hármas Korona nyerő Bilbao-t. Jó szívvel gondolt vissza a Kancadíj nyerő Pásztorsípra és az import Babette-ra, akinek első csikója rögtön Derbyt nyert. Enyingi időszakának legsikeresebb lova Aldato II, a ’80-as OMÉK Nagydíj győztes ménje.

Szilvásváradon három évtizeden át a lipicai tenyészanyag minőségének fejlesztésén dolgozott. Szelektálta a korszerűtlen küllemű és rossz teljesítményű kancákat. Külföldi kapcsolatai révén eredményes méneket, Pluto Roviga-t, Favory Dubovina-t, Neapolitano Brezova-t és Siglavy Trofetta-t vitt be a fajtába. A szilvásváradi lipicaiak a világklasszis hajtók kezei között világhírű lovakká váltak. Rendezőként aktív részese volt az 1984-es szilvásváradi Világbajnokságnak. 1985-ben az OMÉK-on Conversano XXIII mén nagydíjat, két tenyészkanca aranyérmet, a ménes Teljesítmény Nagydíjat nyert.

Társadalmi feladatai közül kiemelkedik a Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesületében több mint két évtizeden át végzett elnöki munkája. Nevéhez fűződik az első Magyar Lipicai Méneskönyv összeállítása és a Világ Lipicai Méneskönyv szerkesztése is. Ő képviselte hazánkat a Lipicai Nemzetközi Egyesület első kongresszusán, emellett nemzetközi fogatbíróként Európa legjelentősebb versenyein bíráskodott.

Aktív, kiegyensúlyozott nyugdíjas életet élt. Büszke volt rá, hogy gyermekei szeretik a lovakat. Közel a hetvenhez sem tudott elszakadni a lovaktól– portáján lovak és egy szamár áll.

Szabadidejében – a lovakon kívüli – legnagyobb szenvedélyének, a lószerszámok készítésének hódolt. A szíjgyártó szakmát még diákként sajátította el. Nyergek és sallangos lószerszámok kerültek ki kezei közül. Az 1997-es riesenbecki világbajnokságon öt külföldi fogattal versenyzett az “Egri” szerszámokban.
Kellemes társasági élmény volt vele beszélgetni. Lexikális tudása kiemelkedő és kronologikus pontossággal emlékezett a különböző szakmai eseményekre, ló és versenyadatokra.

Kitüntetései: Magyar Köztársaság Érdemrend arany fokozata (2007), Vitézi Rend Arany Kereszt (2005), Sport Érdemérem Arany fokozat (1984), Széchenyi érem (2002) Konkoly-Thege Sándor Díj 2013

2013.05.10, Krebs András
Kép: Canva
Frissítve: 2023.08.07.

Nyeregszemle egy fiatal lovas szemével

Írta:
Lovasok.hu

Nyeregszemle egy fiatal lovas szemével

Csodaszámba menő lovas rendezvény – Szunyi Renáta beszámolója

Érezték már azt egy vidám kirándulásnak ígérkező program végén, elszorult torokkal és könnyes szemekkel, hogy soha többé nem akarnak hazamenni? Én igen!!

Megtört a jég! Végre egy olyan rendezvényt szerveztek, amelyre eddig még nem volt példa! S habár az első „próbálkozásra” kevesebben érkeztek, sikere mégis hatalmas volt. Második alkalommal a lovasok száma megduplázódott, a nézők pedig tízezrével jártak csodájára.

A kép illusztráció

Ez a lenyűgöző, óriási volumenű és sokakat megmozgató esemény a Nyeregszemle, a Kárpát-medencei Lovas Hagyományőrző és Ismeretterjesztő program, amely szerintem nem csak belőlem vált ki ilyen érzelmeket.

A Nyeregszemle főszervezője Solymosi Bertold, aki csapatával megteremtette azt a lehetőséget, amely által a lovas ágazat bármely képviselője egy olyan rendezvényen vehet részt, ahol például egy fogathajtó megismerkedhet egy díjugratóval vagy egy lovas tornász egy középkori lovaggal. Ahol több napon keresztül folyhatnak a tapasztalatcserék, az éjfélig tartó történetmesélések. S így Új barátságok kötődnek.

Pillantsunk bele kicsit a kulisszatitkokba. A rendezvényt hosszú hónapokig tartó szervezés előzi meg a szervezők részéről, a lovasok hónapokkal korábban kezdik felkészíteni lovaikat az útra (patkolás, lóútlevél, oltások, kondíció…), ami a rendezvény helyszínére vezet, és jó előre megtervezik a szabadság kérést. A helyszínen szintén hónapokkal korábban kezdődnek a munkálatok, hogy a lovasok fogadására, minden kész legyen.

Már közel hét éve végzem tanulmányaim a Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközép és Szakiskolájában! Lótenyésztőként kezdtem, megtanulhattam a szakma csínját- binját, de ahhoz hasonló ismereteket, mint amelyekre a Nyeregszemlén tettem szert, nem tanulhattam meg a tankönyvekből. Diák segítőként első és második alkalommal is a lovasok előtt pár nappal érkeztem az Emlékparkba néhány társammal, hogy a munkálatokban segédkezzem. Mostanra kijelenthetem, hogy a rendezvény „függőjévé” váltam.

Az első alkalommal megismertem egy új „lófajtát” melyről a későbbiekben még említést teszek. A kunkötést ismerem, de megtanulhattam székely módra megkötni a lovat és olyan lófajtákat láthattam, amelyekkel, nem minden nap találkozik az ember. Második alkalommal már hatalmas mosollyal köszönthettem a korábban megismert lovasokat, személyesen találkozhattam híres lovasokkal, és hasznos dolgokat tanulhattam meg vagy leshettem el.

Az már önmagában is hatalmas élmény számomra, hogy több száz lovas együtt sátorozhat egy csodás környezetben lovaik mellett.

Azonban a lovas programok, amelyek az arénában követik egymást, a hab a tortán! Minden lovas csapat bemutathatja tudományát. Nem lehet betelni velük, mert nincs két egyforma előadás, sem szabadidomításban, sem csikós bemutatóban, vagy lovagi tornában.

Mint említettem, megismerkedtem egy „lófajtával”, amely akkor lesz hivatalosan elismert lófajta, ha kiállta az idő próbáját. Ezek a középmagas termetű lovak a Kunfakók. Ők is szerves részét képezik a nyeregszemlének, hiszen a lovas csapat párbajban más lófajtákkal szemben és együtt mutatják be képességeiket a lovas- és az avatatlan szemű közönségnek.

A tavalyi évben a Kunfakósok Eördögh Andrással az élükön, a Pusztai Rókákkal vívtak lovas csapat párbajt. Nem díjlovagló programot, vagy magasiskolai elemeket mutattak be. A hétköznapi feladatokból állítottak össze ügyességi versenyt, ami a lovak ügyességét, engedelmességét, gyorsaságát, fordulékonyságát, valamint a lovasok helyzetmegoldó képességét tette próbára. Hatalmas lendülettel dolgoztak a lovak és lovasok minden részről, ami a nézők tapsviharát váltotta ki.

Ami a legszebb az egészben, hogy azon felül, hogy a lovas előadók tudják mikor lépnek fel az arénában, a legtöbb dolog spontán eseményeken alapul, így történhet meg, hogy a párbaj közepén a lengyel huszárok jókedvűen, kardot lengetve a fejük fölött, lovaikkal vágtatva csatlakoznak a két csapathoz, ami meglepetést okoz ugyan, de ettől olyan különleges az egész. Az idei évben a lovas csapat párbajra, már négyfős csapatok felsorakozásával kerül sor, ami még izgalmasabbá teszi.

A nyeregszemle egy olyan nemes program, amely a lovak és lovasok, valamint a nézők számának gyarapodásával, talán Európa egyik legnagyobb volumenű rendezvényévé teljesedhet ki! És hiszem, hogy ez így is lesz! Az első Nyeregszemle a Találkozás jegyében telt, hiszen az ország legkülönbözőbb pontjairól érkeztek lovasok, még Székelyföldről is.

A második Nyeregszemle a Vivát Huszár, amelyre nem csak magyarországi huszárok érkeztek, a lovasok létszáma növekedett, a hangulat pedig még fergetegesebb volt.

A harmadik Nyeregszemle az Árpád népe nevet kapta, akik mi vagyunk, tegyük hát tiszteletünket jelenlétünkkel a „Nagy” Magyarország szívében! S már én sem csupán csak segítőként, hanem lovasként készülődöm az indulásra, hisz mint említettem, „függő” lettem, de nem csak én, segítő társaim is és úgy gondolom azok a lovasok is, akik az elmúlt két évben is tiszteletüket tették.

2013.05.07. 
Forrás: Solymosi Bertold, Nyeregszemle.hu

A szervezők elérhetősége és általános információkérés:

info@nyeregszemle.hu
Tel.: +36 20 290-3320

Lovasok, ti ezt hívjátok: +36 70 220-3314
(ezen a számon csak fogadni tudjuk a hívásokat,
ha nem vesszük fel, hívjátok később újra)

www.nyeregszemle.hu

Frissítve: 2024.04.06.
Fotó: Canva

Álmos, a színpadi álmok közti ló

Írta:
Lovasok.hu

A színpadi álmok közti ló

Nemzeti Színház színpadján 2éve egy lovat is láthatunk a III. Richárdban.
Kruchio Ágit kérdezem, Álmos gazdáját.

– Hogy esett a választás Álmosra? Miért pont ő került be színpadra?
Valló Péter szeretett volna egy „fehér” lovat a színpadra, az egyik jelenetben. Álmost, így a színdarab kaszkadőr szakértője, Pintér Tamás választotta.

– Mit lehet tudni Álmosról? (melyik lovardában lakik,fajta, életkor, profil, ..)
Hogy és mikor került Hozzád?
1995. június 4.-én született, Apja:1933 O’Bajan XV-1, Anyja: Dollár-félvér kanca. Leginkább az apai – Shagya Arab jelleget örökölte, küllemében és viselkedésében is. Szeretem az ilyen fajtájú lovakat, értelmesek és könnyen kezelhetőek. Álmossal azért nem volt könnyű dolgom, mert ugyan ment nyereg alatt és kocsit is húzott, de egészen más körülmények között nőtt fel és más igényeknek kellett megfelelnie. Ráadásul már kilenc éves volt. Három éve dolgozom vele, akkor került hozzám, amikor előző lovam: Küküllő 23 évesen megbetegedett. Vele sok filmben és színdarabban dolgoztam (pl.: Ausztriai indiánszínházakban, a Magyar Állami Operaházban vagy a Honfoglalás c. filmben, ahol Franco Nero /Árpád vezér/ lova volt.
Álmost saját istállónkban tartjuk Rákoshegyen.

– Volt-e már hasonló szereplése? Kapott-e valamilyen különleges kiképzést korábban?
Mielőtt hozzám került, ilyen feladatokat nem végzett. A ló kiképzésekor a legfontosabb a rendszeres és változatos napi munka, melynek révén kialakul a lelki kontaktus is. Az igazi szépsége abban van, amikor a ló már képes megérezni, kitalálni gazdája gondolatát is. Ennek alapja a bizalom, ami sokszor nehéz, küzdelmes munka árán jön létre. Különleges feladatot egy ló csak akkor tud elvégezni, ha feltétel nélkül megbízik gazdájában. A ló megérzi és meg is hálálja az ember szeretetét és türelmét.

– Mi is a ló konkrét dolga a darabban?
Az egyik fontos jelenetben szerepel. Ez egy álomkép, melyben megjelennek azok a szereplők, akiknek meg kellett halniuk azért, hogy III. Richárd kerülhessen a trónra. A „fehér” ló történelmünkben is mítikus erejű, áldozatot mutató jelkép. Úgy gondolom, a rendező erre utal Álmos szerepeltetésével.
Ugyanakkor a színpadon van egy fehér kabrió is, amely furcsának tűnik, de ezen keresztül érezhetjük a szerző, Shakespeare zsenialitását, mert a mai korban is játszódhatna ez a királydráma: az emberi jellemek nem sokat változtak, főleg a hatalomért való küzdelem.
Álmost Buckingham hercege /Kaszás Attila/ vezeti körbe a színpadon, ketten ülnek a lovon: a Walesi herceg /Előd Álmos/ és York hercege /Lenzsér Olivér/, miközben monológokat mondanak.
Kaszás Attila hirtelen tragikus halála mindenkit megviselt. Biztos, hogy mindannyiunknak hiányozni fog az előadásokról, még Álmosnak is…

– Hamar beletanult-e a szerepébe? Hány db próba kellett mielőtt élesben ment?
Mint minden színházi előadást, ezt is egy hónapos próbaidőszak előzte meg. Mikor először mentünk a színházba, Álmos már ismert és bízott bennem annyira, hogy szívesen jött utánam bárhova. Például a díszletszállító liftbe úgy jött be, mintha már máskor is járt volna ott. Meglepetések persze itt is érték.
A színházban különleges színpadtechnika, fény- és hanghatások vannak, amelyekhez külön hozzá kellett szoktatni.

– Mit szokott meg a legnehezebben?  Hogy viselkedett a füstben, az erős világításban?
A szárazjég füstöt szokta meg a legnehezebben, mert egyik alkalommal váratlanul alányomták és nagyon megijedt tőle. Most már gond nélkül sétál az olykor szügyig érő füstben is.

-A közönség nem zavarta? Kap-e valamilyen jutalomfalatot utána?
A közönség nem zavarta, mert már megszokta a szereplést és itt a nézők is szinte mozdulatlanul nézik a jelenetet. Jutalomfalatot nem csak utána, hanem közben is kap, azzal szoktuk ösztönözni a feladat elvégzésére.

– 2004.nov. óta megy a darab. Gondolom Álmos már kívülről fújja a napirendet. Ha este megjelenik a lószállító akkor már tudja hogy fellépése van aznap is. Szokott-e rossz napja lenni? Van-e olyan hogy nincs nagy kedve felmenni a futóra, vagy a színházba menetelnél adódnak-e nehézségek?
Már túl vagyunk a 60. előadáson, ezért Álmos úgy közlekedik a színházban, mintha otthon lenne. Szeret ide járni valóban megérzi, hogy hova megyünk, amikor elindulunk.
Valaki mindig hoz neki almát, répát vagy kockacukrot a fellépés előtt. Persze mi sem indulunk el ezek nélkül.

– A színészek mit szóltak mikor megtudták hogy egy lóval kell egy színpadon lenniük?
(nem is akármilyen színészekről van szó: Blaskó Péter, Kulka János, Udvaros Dorottya,Schell Judit, Kaszás Attila, Szarvas József,Trokán Péter, Spindler Béla, Benedek Miklós, Molnár Piroska,…  )
Színfalak mögött próbáltak ismerkedni Álmossal? Volt aki nagyon tartott tőle?
A színészek számára nem jelentett különösebb meglepetést Álmos jelenléte a színpadon. Szakmájukból adódóan szokva vannak a különleges helyzetekhez, főleg azok akik rendszeresen dolgoznak Valló Péterrel, a darab rendezőjével. A színészek többsége szereti az állatokat, de nem mindenki tud bánni velük. Kaszás Attilának nagyon jó érzéke volt Álmoshoz mindig tudta, hogy mit kell csinálni ha egy váratlan esemény történik, amitől esetleg megáll vagy megijed a ló.

– Ha netán lebetegne van dublőre vagy akkor elmarad az előadás?
Eddig minden előadáson ott voltunk, még akkor is amikor meghibásodott a lószállító – ekkor gyorsan kellet kerítenünk egy másik lószállítót, így éppen a jelenet előtt értünk oda.
Általában fél órával előbb ott szoktunk lenni, ha esetleg bármi hasonló probléma közbejönne.
Beteg még nem volt szerencsére, ha esetleg hosszú ideig beteg lenne, akkor másik lovat kell vinni helyette. Az előadás azért emiatt nem maradna el.

– Színházi szereplésén kívül mivel telnek a ló napjai?
Jó időben egész nap kint van a karámban és rendszeresen mozgatjuk általában terepen vagy futószáron.

-Már elég régen benne vagy a filmes szakmában, 40 éve szerepelsz lovas filmekben, kaszkadőrködsz is.
Hogy indult lovas pályafutásod, milyen szerepeid voltak? Mesélj kicsit lovas múltadról!
Lovas családba születtem, édesapám Kruchio László a mezőhegyesi ménes vezetője volt az 1950-es években.
Akkoriban itt magas színvonalú szakmai munka folyt nemcsak a tenyésztésben, hanem a lovas- és lósportban is. 9 évesen kezdtem komolyabban lovagolni, akkor már Apajpusztán éltünk. Édesapám a pusztaturizmus egyik megvalósítója volt. Az 1960-as évek elejétől rendszeresen jártak hozzánk külföldi csoportok, megismerni a magyar pusztát és vendéglátást. Lovasbemutatókat tartottunk nekik: székfoglalót, kolbászevést, sapkalopást.
Gyermek lovas csapatunk is volt, melyben én voltam az egyetlen lány. Hatalmas, ló magasságú labdával két kapura játszottunk meccseket.
Első filmemet 11 évesen, 1967-ben mint gyermeklovas forgattam Rényi Tamás: A völgy c. háborús filmjében.
Azóta rendszeresen szerepelek filmekben. Időközben megtanultam a kaszkadőr szakma egyéb feladatainak végrehajtását: vívás, verekedés, ugrás magasból.
Sok színésznőt helyettesítettem a veszélyes jelenetekben: Turai Ida, Ruttkai Éva, Tordai Teri, Szerencsi Éva, Bordán Irén, Básty Juli, Töröcsik Mari, Rachel Welsh, Patricia Adriani, Maria Gladkovska…
Az 1970-es, 80-as években sok kosztümös történelmi filmet forgattunk /pl.: A névtelen vár, A szerelem bolondjai, Klapka légió, A falu jegyzője, Pscyhé, Tizenhat város tizenhat lánya, A vadon…/
Ezekben nemcsak a színésznők helyett lovagoltam, hanem vívtam, verekedtem a csatajelenetekben is. Sokszor bajuszt is ragasztottak emiatt rám. Több Jancsó-filmben is szerepeltem /Magyar rapszódia, Allegró Barbaro…/.
Jancsó Miklós készített egy TV filmet Budapestről Szomorú vasárnap címmel, melyben leugrottam az Erzsébet híd közepéről a Dunába.
A legnagyobb lovas film, melyben részt vettem az Aszparuh c. produkció volt, amelyet az 1981-es bolgár milleneumra készítettek. 1500 ló és lovas szerepelt benne.
Ausztriában indiánszínházakban is dolgoztam, melyeknek nagy népszerűsége van. Ezek rendkívül látványos előadások, melyek az indián regényeket elevenítik meg a nézők számára.

– Volt-e komolyabb lovas baleseted?
Egy komoly balesetem volt, még gyermekkoromban, amikor egy ló hirtelen megijedt és elindult velem a pusztába. Leestem a lóról, a fejemre érkezem és emlékezetkieséses agyrázkódásom lett. Kisebb balesetek természetesen előfordultak. Régi lovas mondás szerint csak az nem esik le a lóról, aki nem ül föl rá.

– Hány lovad van most, mit lehet tudni róluk? Milyen gyakran lovagolsz?
Két lovam van, az egyik Álmos a másik egy csikó, amelynek a kiképzése most kezdődik…

Köszönjük a riportot!

Skokán Ildikó
Frissítve: 2023.05.06.
Fotó: Canva

Tanulás egy életen át

Írta:
Lovasok.hu

Tanulás egy életen át

„Bárki, aki már nem tanul, az öreg, legyen akár húsz éves, akár nyolcvan. Aki viszont tanul, az fiatal. A legkomolyabb dolog az életben az, hogy elménket fiatalon tartsuk.”- Henry Ford

Lovasok, edzők…

A lovaglásban mindez duplán érvényes. Az önképzés, a szakmai továbbképzés megkerülhetetlen. És ez nem csak a lovasra, hanem az edzőre érvényes. Ha az edződ nem képzi magát, lovaglását szakmai kontroll nélkül folytatja, állandóan egyedül dolgozik, akkor nem nyitott a gondolatokra, szakmája valójában nem érdekli, belefásult a napi verklibe – túl öreg, cseréld le!

… és a jó patkolókovácsok is holtig tanulnak

Kis hazánkban a patkolás-körmölés kicsit olyan, mint a foci: mindenki ért hozzá. Semmilyen rendelet, vagy törvény nem szabályozza azt, ki körmölhet, patkolhat, a kovácsokat sehol nem regisztrálják, sőt az állatorvosokkal ellentétben felelősségbiztosítást sem szükséges kötniük. Az OKJ-s felnőttképzés másfél év alatt elvégezhető, lovas előképzettség nem szükséges hozzá.

Rengeteg az olyan önjelölt „patkolókovács”, aki állítólag a nagyapjától, vagy a falu idős kovácsától leste el a szakmát, esetleg a díszműkovácsolásról nyergelt át a patkolásra. És szép számmal akadnak, akik – saját bevallásuk szerint – az ország, Európa, vagy épp a világ legjobb patkolókovácsától tanultak, ezért „természetesen” nincs szükségük sem szakképesítésre, sem továbbképzésekre.

Persze benned is felmerülhet a kérdés: miért lenne szüksége egy patkolókovácsnak továbbképzésre?! Hiszen ez is csak szakmunka, mint a kőművesé, vagy az asztalosé. A lóanatómia sem változik. Mi újdonságot tanulhatnának a patkolókovácsok?

Először is szögezzük le, hogy a kovács a ló lábainak épségéért felel. Hasonló a felelőssége, mint egy állatorvosnak. Ha nem megfelelően végzi munkáját, súlyos, maradandó károkat okozhat a ló mozgásszervrendszerében, vagy akár az állat életét is veszélybe sodorhatja.

Egy másfél éves képzés során a tanulók csak az alapokat sajátítják el, hosszú éveket kell még eltölteniük gyakorlással egy tapasztalt patkolókovács mellett, hogy magabiztosan elsajátítsák az alapokat és megfelelően végezhessék munkájukat.

Bár a ló anatómiája nem nagyon változik, az újabb és újabb technikai és diagnosztikai eljárásoknak köszönhetően a kovácsok és állatorvosok egyre alaposabban megismerhetik munkájuk alanyát, a lovat. Digitális röntgen, MRI, CT felvételek mutatják azokat az elváltozásokat, melyekről évekkel ez előtt még nem is álmodhattak volna. Egy jól képezett patkolókovács ezért ma már nem elégszik meg például azzal a diagnózissal, hogy „patahengeres” a ló.

Lassított és kikockázott felvételek, számítógépes modellek segítenek jobban megérteni a ló mozgását, a patára ható erőket. Olyan kézzelfogható tudás mindez, ami segít, hogy a patkolókovács már másnap jobban végezhesse a munkáját – a lovak érdekében.

Persze a patkó sem változott sokat az elmúlt 100-200-300 év folyamán, az utóbbi idők legfontosabb újdonsága a tömeggyártás – gondolhatnánk. Pedig a gyártók a kovácsokkal együtt dolgozva igyekeznek folyamatosan olyan termékeket kifejleszteni, melyek megkönnyítik a lovak és a kovácsok életét is. Évről évre újabb és újabb kiegészítők és segédanyagok kerülnek a forgalomba, ezek egy része valóban hasznos, míg más részük teljességgel haszontalan, vagy éppen kifejezetten káros.

Összefoglalva mindezt: a kovács tehát olyan szakember, aki a rábízott lovak lábának épségéért felel. Ráadásul fontos szerepe van a lovak egészségvédelmében, hiszen ő rendszeresen találkozik az állatokkal, míg az állatorvos már csak akkor, ha baj van.

A patkolókovács szakma évezredes hagyományokkal rendelkezik, melyeket művelőinek meg kell ismerniük és meg kell őrizniük. De a jó patkolókovács tudja, hogy nem elégedhet meg a napi munkájával. Soha nem hagyhatja el a gyakorlást és folyamatosan fejlesztenie kell tudását. 

2013.03.14, Forrás: Zabla és Kengyel, MAPE
Frissítve: 2023.05.06.
Fotó: Canva

 

Csíkokkal a böglyök ellen

Írta:
Lovasok.hu

Zebracsíkokkal megvédheted lovadat a vérszívóktól?

A bögöly sok lótartó életét megkeseríti nyaranta. Van, aki különféle rovarriasztókkal, van, aki illóolajokkal próbálja távol tartani a kellemetlen vérszívókat, de olyan – semmiképpen sem követendő – módszerrel is találkozhatsz, hogy a lóra petróleummal rajzolt minták kerülnek. Sikerességükről erősen megoszlanak a vélemények.

Németországban elterjedőben van azonban egy új, olcsó és igencsak szívderítő módszer is, ami – akármilyen meglepő – tudományos tényeken alapszik. Egy magyar és svéd kutatókból álló csoport bizonyította ugyanis, hogy a zebrák fekete-fehér csíkjai védelmet jelentenek a cecelegyek ellen.

Több kísérlettel vizsgálták, miként hatnak a böglyökre a fekete és fehér szín különböző variánsai. A kísérletek egyike alatt négy különböző színű (barna, fekete, fehér és egy zebracsíkos) lómakettet állítottak fel egy lovas tanya közelében, melyek felületét ragacsos anyaggal vontak be, majd megszámolták a makettekre ragadt böglyöket. A fekete és a barna lómakett vonzotta a legtöbb böglyöt. A fehér már sokkal kevésbé volt népszerű a kellemetlen vérszívók körében, míg a fekete-fehér zebracsíkos makett vonzotta a legkevésbé a böglyöket.

Leleményes lótartók ezért kísérletképp csíkokkal kezdték festeni lovaikat – és eredményeik bíztatóak.

A festéshez világos lovak esetében faszenet, sötét lovaknál agyagot, vagy liszt és víz keverékét használhatják a természetes módszerek kedvelői, de az állatjelölő termékek, valamint a gyermekek körében népszerű ujjfestékek is kiválóan alkalmasak a célra. A siker egyik fontos eleme, hogy a csíkok függőlegesek és kontrasztosak legyenek, sötét lóra tehát világos, világos lóra pedig sötét csík való. A lótartók megfigyelései szerint a keskenyebb csíkok váltak be leginkább.

Próbáljátok ki Ti is és számoljatok be az eredményről kommentben,
illetve küldjetek képet az elkészült remekművekről az info@lovasok.hu e-mail címre!

2013.07.26. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Fotók: Bremsenfrei dank Zebrastreifen

Lódobogástól volt hangos Visegrád

Írta:
Lovasok.hu

Huszárok a Dunánál

 

Huszárlovak patái alatt remegett a föld, akik a „Huszárok a Dunánál, 1500 év magyar katonája és A Magyarok Európáért, Európa a Magyarokért!” elnevezésű rendezvénysorozat keretében érkeztek a Dunakanyarba május végén.

A magyar Honvédelmi Misztérium, Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter, Dr. Töll László és Horváth Lajos együttműködése révén létrejött hét napon át tartó haditúra első állomásán, Visegrádon tartottak fergeteges bemutatót a hagyományőrzők május 26-án, amelyet a program fővédnöke, Hende Csaba honvédelmi miniszter is megtekintett.

Valódi időutazásra invitálták az érdeklődőket a szervezők, az Esterházy huszárok, a Magyar Huszár és a Katonai Hagyományőrző Szövetség. A bemutatók sorát az isaszegi Szent Márton Lovas Hagyományőrző Egyesület huszár bandériuma kezdte: látványosan mutatták be, mire is képes egy jól képzett katonaló, egységben lovasával. A bemutató szakkomentátora Győrffy-Villám András hagyományőrző dandártábornok volt.

A visegrádi Szent György Lovagrend tagjainak hála a közönség megismerkedhetett a középkori gyalogság hajító és lőfegyvereivel, valamint párbajtechnikáival. Utánuk ismét a lovasoké volt a főszerep: érkeztek az Esterházy huszárok, akik bebizonyították, hogy nem csak őrzik, át is élik nemes elődeik hagyományait. Bemutatták több korszak lovas technikáját.

A mogyoródi Sándor-huszárok azt a történelmi pillanatot mutatták be, mikor a ’48-as forradalmat követően a fiatal magyar állam elkezdte megszervezni lovasságát. Ennek megfelelően kiképzési elemek és gyakorlatok bemutatójával készültek. A szép, szakszerű lovaglást lelkes tapssal üdvözölte a közönség.

A sort a 9. Nádasdy huszárezred bemutatója zárta, akik a dualizmus korának magyar huszárait keltették életre.

 

2013.06.11. Lauf Kata, Lovasok.hu
Forrás: honvedelem.hu
Frissítve: 2023.03.21.
Fotók: Canva

Szolgálunk és védünk – lóháton 1.

Írta:
Lovasok.hu

Szolgálunk és védünk – lóháton 1.

 

Budapest közepén elrejtve van egy különleges istálló. Nem azért különleges, mert a legnagyobb, a legmodernebb, vagy mert a legértékesebb sportlovak lakják. A mindennapjaikat itt töltő lovasok teszik különlegessé. 

Meglepő otthonosság

Ha nem a rendőrség épületén keresztül érkeztem volna, fel sem merülne bennem, hogy az istálló körül tevékenykedő lovasok rendőrök. Márpedig ők a Készenléti Rendőrség Lovas Alosztályának tagjai. Nem viselnek egyenruhát, hiszen „itthon” vannak, itt a hétköznapi lovaglónadrág, lovaglócsizma, vagy hopilet is elegendő.

Anita, a vezetőm, körbevisz a régi építésű, világos, szellős, tágas istállón. A lovak, akiket leginkább futballmeccseken, állami rendezvényeken, vagy vidéki járőrözés közben láthatunk, kíváncsian fordulnak felénk tágas bokszaikban. Szépek, tiszták, kerekek – és ami azt illeti, rég láttam ennyi érdeklődő, kedves és kiegyensúlyozott lovat egy istállóban. Kint a napon frissen mosott hevederek és izzasztók száradnak. Az istálló takarmány tárolására használt végében frissen kaszált fű van gondosan elterítve. „A fiúk ki szoktak menni, hogy kaszáljanak a lovaknak” tudom meg Anitától.

A reggeli edzésnek már vége, a frissen vizsgázott beregsurányi lovasrendőrök épp az utolsó lovakat vezetik fel a kamionra. A budapesti állomány tagjai – így mondják ezt errefelé hivatalosan – pedig javában készülnek a jövő heti kiskunhalasi kirándulásra. „Jó lesz, mert végre együtt lehet az egész csapat” mondják. Hétfő hajnalban indulnak és az egész hetet vidéken töltik. Persze ne holmi lovastáborozást, vagy céges csapatépítő tréninget képzeljünk el. Lesz elméleti és gyakorlati képzés, megrendezik a lovasrendőrök versenyét és valószínűleg szolgálatot is kell majd teljesíteniük.

A fiúk kövekért mennek, hogy legyen mivel megtölteni a zörgő hordókat, a lányok régi ruhákból két emberalakot készítenek. Van zászlókból készített, illetve szalagokkal teleaggatott kapujuk, és billenő pallójuk is – mind-mind az alakulat keze munkáját dicséri. Kell is a változatosság az edzések során, hiszen a lovaiknak mindenre felkészültnek kell lenniük.

Valóságos mintaállam

Farkas József rendőr alezredes, mai beszélgetőpartnerem épp egy ellenőrzésre vár, így bőven van időm ismerkedni a hellyel, a lovasokkal, bepillantani a kulisszák mögé.

Az istállóban épp lóápolás zajlik. A lovak kötőfék nélkül szépen fegyelmezetten állnak a bokszok közötti közlekedőn és élvezik a kényeztetést. Szőrápolás, alapos patamosás – egy rendőrló nem lehet ápolatlan, még idebent sem. Az azonnal nyilvánvaló, hogy ezek a lovak is épp annyi gondoskodást, törődést és szeretetet kapnak, mint egy családi kedvenc. Jut bőven kedveskedés, simogatás, jutalomfalat mindegyiknek.

Az hamar kiderül, hogy a ló itt is ló. Sokkal több, mint munkaeszköz. „Ő a partnered, rá vagy utalva” mondják. És nem csak mondják, akár erejükön felül is megtesznek értük mindent: nincs legelő, hát kimennek kaszálni; billenő pallót építenek, közös összefogással felújítják az istállót, vagy virrasztanak egy beteg ló mellett. Lovasok a javából.

Van köztük kisgyerekes anyuka, akiről az is kiderül, hogy dzsúdó-bajnok volt. Van, aki itt kezdett lovagolni és van, aki 12 éves kora óta a lovak szerelmese. A közös pont a ló és a hivatásuk. Ahogy az egyik fiú mondja: „soha nem szeretnék mást csinálni”.

A Lovas Alosztály budapesti bázisa igazi lovas mini- vagy inkább mintaállam. Mintaállam, mert az istálló, a lovak, a szerszámos, minden példás rendben van, az ember manapság csak szakkönyvekben lát ilyet. És önellátó miniállam, mert saját főállású állatorvos, kovács és szíjgyártó segíti a lovasrendőrök munkáját. Az állományban vannak, akik a lószállításhoz értenek és abból veszik ki a részüket, de vannak lovasedzők is.

A lovas mintaállam élén Farkas József rendőr alezredes, mindenki Józsi bácsija áll. Állománya minden tagjához van egy-két jó szava és ajtaja nyitva áll mindenki előtt – egyedül az itt időről-időre elhangzó „kérek engedélyt belépni” emlékeztet arra, hogy mégiscsak rendőrök vesznek körül. Bár szívből utálom a kliséket, most mégis kénytelen vagyok leírni: apaként néznek fel rá beosztottjai.

Folytatása következik…

Régi álmom vált valóra azzal, hogy bebocsátást nyertem a Készenléti Rendőrség Lovas Alosztályához, megismerkedhettem azokkal a lovasrendőrökkel, akiket annyiszor láttam H. Szabó Sándor felvételein, vagy akikkel lovaglás közben magam is összetalálkoztam már. Hogy bepillanthattam ennek a zárt közösségnek a mindennapjaiba, akik minden bizonnyal a rendőrség legnépszerűbb, mindenhol szívesen látott tagjai.

Meghatározó élmény belépni egy ilyen lovas műhelybe, és szentül hiszem, hogy olyan értéket, olyan hozzáállást őriznek itt, melyet minden lovasnak ismernie kellene.

Mivel egy magamfajta grafomán képtelen lenne egy ilyen nap eseményeit egyetlen cikkbe belesűríteni, kénytelen leszek több rövidebb részre osztani mondanivalómat. Legközelebb a lovasrendőrökről és képzésükről, később pedig a rendőrlovakról olvashattok.

 

2013.05.23. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Forrás: ORFK
Frissítve: 2023.03.03.
Fotók: Canva

A lóistálló rendje és az istállómunkák

Írta:
Lovasok.hu

A lóistálló rendje és az istállómunkák

Az istállóban fontos a munkarend: a különböző munkák idejét össze kell hangolni az ember és a rá bízott állat igényével.

Istállótípusok:
– futóistálló
– bokszos istálló (tenyészmének, tenyészkancák, sport vagy egyéb hasznosítású lovak)
– állásos

Jelentősége: Takarmánybiztosítás, egységmegóvás, jó közérzet kialakítása, munkavégző képesség javítása.
Eszközök: lapát, seprű (vessző és cirok), vasvilla, talicska, gereblye, vödör, lombseprű, trágyaszedő készlet.
Fontos, hogy az eszközöket lovaktól elzárva, szerszámoskamrában tároljuk. Ügyelnünk kell arra, hogy használat után lemossuk, elmossuk. 3-4 havonta fertőtlenítés szükséges. Nincs vegyeshasználat, fontos a külön itató és etetővödör.

Az almolás és trágyázás

Jó közérzetet alakítunk ki vele, és persze szerepet játszik az egészségvédelemben. Ugyanis problémákat okozhat az emésztőrendszerben, a légutakban, illetve a lábszerkezet károsodhat ha nem végezzük el.

Fontos a rendszeres munkavégzés
Boksz: Naponta, a reggeli etetés után célszerű elvégezni az almolást és trágyázást.
Mélyalomnál: A felszínre naponta friss szalma réteg kerül, trágyázást csak 3-6 havonta végzünk. Általában legelőre engedés után szokás elvégezni. Történhet kézi (talicskával) vagy gépi munkával.

A szénát egy helyre rakjuk, majd utána félrerakjuk a száraz almot is. Eltávolítjuk a trágyát gereblye, seprű, lapát segítségével. A félretett száraz almot szétterítjük, majd behordjuk a friss almot.

Alomfajták: a leggyakrabban búza-, árpa- vagy zabszalmát, faforgácsot (általában olyan állatoknál használjuk, melyek feleszik maguk alul az szalmát) hazsnálunk. A fűrészpor lovak alomlására nem alkalmas, mert irritálja a légutakat. Egyre több helyen alkalmaznak speciális pormentes alomfajtákat – nem csak légúti problémával küzdő lovak számára hasznos.

A szalmát leggyakrabban bálában tároljuk, lehet kiskocka, nagykocka vagy körbálás. A pormentes alomfajták általában zsákokban vásárolhatók meg.

Figyelnünk kell, hogy az alom soha ne legyen penészes, rothadt, sőt lehetőleg vizes sem. A bálamadzagnak pedig semmi keresnivalója az istállóban! A szemetet és drótot ki kell szedegetni, ha esetleg a szalma közé keveredett.

Érdemes hetente pókhálózni, kimosni a bokszokat, félévente pedig meszelni, festeni.

Takarmányozás

A takarmányokat két részre oszthatjuk: szemes és a szálas takarmányokra. Szálas takarmány a széna (réti, lucerna, vagy muhar)és a szalma – nem tévedés: a szalma nem csak alom, hanem fontos takarmány is. Szemes takarmányok: zab, kukorica, korpa, árpa.

Hogyan etetünk: Előbb szénát adunk a lónak, utána a szemest. A napi adagot általában három részre osztjuk és reggel, dlében, este etetjük. A lovak egyedi fejadagja a munka intenzitásától, egészségi állapotától, és a takarmány minőségétől függhet. Nagyon fontos, hogy munka előtt 1-2 órával már ne adjunk abrakot a lónak.

Takarmányok előkészítése: Az abrakot roppantjuk, vizezzük, korpával, gyümölccsel (alma, körte, dinnye), zöldséggel (sárgarépa) gazdagíthatjuk. A szálas takarmányt (széna) felrázzuk, vízzel fellocsojuk, ezáltal portalanítjuk. A lovak egyéni igényeiknek megfelelően kaphatnak különféle lótápokat, takarmánykiegészítőket, vitaminokat.

Itatás: Történhet szakaszosan (vödör, vályú, hordó) vagy folyamatosan (önitató).

Egy ló naponta 50-60 liter vizet iszik. Ha szakaszosan itatunk, minimum három de ha lehet, napi öt alkalommal meg kell itatnunk az állatot. Ha nagyon hideg a víz, télen egy kevés szalmát szórunk rá. Felhevült lovat munka után nem itatunk. Csoportos tartásban biztosítani kell több megfelelő méretű vályút, itatót a balesetek elkerüléséhez.

ZAz istálló tisztántartása és szellőztetése

Minden nap seperni kell, célszerű előtte fellocsolni a területet, így megakadályozni a porolást. Portalanítást akkor végzünk, amikor az istállóban nincsen ló. Seprűvel, szivaccsal, festőecsettel érdemes ezt a munkát végezni. Ügyeljünk arra, hogy huzat legyen, hogy a por távozhasson az épületből.

Szellőztetés: Az elhasznált levegőt cseréljük ki, a káros gázokat távolítjuk el. Jó, ha az istállóban folyamatos enyhe légmozgás biztosítható, de ne legyen huzat. Nyáron a meleg levegő lecserélése és ezáltal az istálló hűtése a cél, míg télen az elhasznált levegő frissre cserélése. Történhet természetes (légaknás, eresz-tetőgerinces szellőztetés) vagy mesterséges (ventilátor, túlnyomás, szívó és egynyomásos megoldások) szellőztetéssel. A meleg és a hideg levegő súlykülönbsége határozza meg a légáramlást.

Káros gázok:
Ammónia (NH3): Az ürülék baktériumának lebontása során keletkezik, légúti megbetegedéseket okozhat.
Kénhidrogén (H2S): Szerves anyagok rothadása során keletkezik, sejtméreg, a vér oxigén felvételében tud kórokat okozni.
Széndioxid: Kilélegzett levegő, nem káros, csak a levegő minőségére van hatással.

Fertőtlenítés: 3-6 havonta meszelés, nagyfokú rovar- és rágcsálófertőzöttség esetén gázosítás, rágcsálóirtás szükséges.

Istállóklíma: Függ az egyedszámtól és az istálló méretétől, külső hőmérséklettől, páratartalomtól, káros gázok mennyiségétől, por- és mikrobatartalomtól, légmozgástól, de az itatók rendszerétől és a takarítási munkáktól is. Ha túl magas a páratartalom, az kedvez a baktériumoknak, férgeknek és féreglárváknak, emellett a penész is könnyen befészkeli magát az istállóba. Persze a túl száraz levegő sem jó. Az ideális páratartalom 60-80% közötti.

A ló jól tud alkalmazkodni a hőmérséklet változásokhoz ha a hőszabályzó rendszere rendben van. Ennek ellenére az istállóban télen se legyen 10°C foknál melegebb.

Istálló körüli rend – külső körletrend

A szemét összeszedése, tárolása, az udvar, a jádák felseprése, rendbetétele, környező zöldterületek gondozása, karbantartása mindennapos munkák. Rendszeresen ellenőriznünk kell a tűzvédelmi vizet is. A karámokat rendszeresen karban kell tartani, ellenőrizni kell az épségüket. Ne feledkezzünk meg a pályák talajának karbantartásáról, locsolásáról és a trágya összegyűjtéséról sem.

Cikket beküldte: Jenna
Frissítve: 2023.05.02.
Fotó: Canva

Világhírű lógyógyászok Szirmabesenyőn

Írta:
Lovasok.hu

Világhírű lógyógyászok Szirmabesenyőn

A sántaságdiagnosztika alapjai

A sántaságdiagnosztika alapjai lovon címmel két napos elméleti és gyakorlati tanfolyamot rendeztek világhírű állatorvos specialistákkal Szirmabesenyőn, az Észak-Magyarországi Lógyógyászati Kft-nél. 

Az Észak-Magyarországi Lógyógyászati Kft. Királyvölgyi Ló Tréning- és Rehabilitációs Központjában több mint félszáz hazai állatorvosnak tartottak továbbképzést a külföldről hívott szakértők.

„A kétnapos elméleti és gyakorlati tanfolyam elvégzését azon állatorvosonak ajánlottuk, akik szeretnék ló sántaságvizsgálati tudásukat megalapozni, felfrissíteni illetve rendszerezni” – mondta Dr. Szeghő Zsolt lógyógyász, a továbbképzés főszervezője. Az ország minden tájáról, de még a felvidékről, Kassáról is érkeztek a kurzusra állatorvosok.

A kép illusztráció

Az előadók között szerepeltek:

• John Walmsley, aki 1968-ban a Cambridge-i Egyetemen szerezte állatorvosi diplomáját. Először Nyugat-Wales-ben és Nyugat-Angliában, Bodmin Moor-ban dolgozott, majd öt évet praktizált Ausztráliában, Új-Zélandon és a Dél-Afrikai Köztársaságban. 1976-ban visszatért Angliába és megalapította a Liphook Equine Hospital-t. Szakterülete a lovak általános és ortopéd sebészete. A világ minden táján tart előadásokat, kurzusokat, elismert szaklapokban publikál, szakkönyvek társszerzője. Elismert tagja az Állatorvos Sebészek Európai Szakkollégiumának (ECVS), a brit Királyi Állatorvosi Kamarának (RCVS), a Brit Lógyógyász Állatorvosok Szövetségének (BEVA) elnökségének, a brit Lóverseny Fogadási Társaság (HBLB) állatorvosi bizottságának (VAC) és a University of London állatorvosi kar vezetőségének (Royal Veterinary College). „Nyugdíjba” vonulása óta a University of Melbourne (Ausztrália) lósebészeti tanszékének és a Swedish Veterinary School (Svédország, Uppsala) óraadó professzora. 

John eddig két alkalommal, 2005-ben és 2007-ben is tartott sántaság- és röntgendiagnosztikai kurzust Magyarországon – hatalmas sikerrel. Az idén Budapesten, október 3-5. között megrendezésre kerülő 13. Lógyógyász Állatorvosok Világkongresszusának (WEVA) egyik kiemelt előadója lesz.

Emmanuel Engeli 1998-ban Svájcban, a berni egyetemen szerezte diplomáját, ezután a minnesotai egyetemen volt gyakornok, majd a New York-i Cornell Egyetemen dolgozott mint nagyállat-sebészeti rezidens. A rezidensképzés befejezése után pedig New Yorkban, majd Svájcban lovas magánpraxisban tevékenykedett. 2004-től az állatorvos sebészek amerikai, illetve európai szakkollégiumának tagja. 2005-től Kentben (Anglia) a Bell Equine Veterinary Clinic ortopédiai részlegnek a vezetője.

2009 márciusától a University of Cambridge The Queen’s Veterinary School Equine Hospital vezető sebésze. Emmanuel jelenleg több angol lókórház külsős ortopédiai szakreferenseként dolgozik. 

Fő szakterületei: sántaságvizsgálat, sportlovak atlétikai teljesítményének vizsgálata és kezelése, ortopédiai sebészet. Emmanuel neves szaklapokban publikált szakcikkeket, brit illetve nemzetközi tanfolyamokon tart előadásokat.

• Luis Pardon Lamas 2001-be szerezte diplomáját Portugáliában, a lisszaboni állatorvosi egyetemen. Gyakornoki idejét a kaliforniai (USA) Davis egyetemen (U.C. Davis) töltötte, majd két évig Évorában (Portugália) magánpraxisban dolgozott. 2003-tól a Cambridge-i Egyetemen gyakornoki, majd nagyállat-sebészeti rezidensi pozíciót tölt be. A rezidens program befejezése után egyszerre dolgozik a Cambridge-i Egyetemen mint sebész, illetve Yorkban (Anglia) egy lógyógyász specialista praxisban. Az Állatorvos Sebészek Európai Szakkollégiumának (ECVS) tagja, valamint a brit Királyi Állatorvosi Kamara által adományozott Ló Ortopéd Sebészeti Diplomájának birtokosa.

Számtalan megjelent szakmai cikk, valamint elismert lógyógyászati szakkönyvek ortopédiai fejezeteinek szerzője. A Brit Lógyógyász Állatorvosok Egyesülete által szervezett továbbképzések rendszeres előadója, sántaságdiagnosztika témakörben. Jelenleg PhD tanulmányait folytatja a Londoni Egyetem állatorvosi karán (RVC) és az Imperial Collage intézetében. Témaköre a csont- és izomrendszer egyedfejlődésének fizikai modellezése. 

2013.05.02.
Forrás:  Németh Csaba, Képek: Irány Televízió

1...507508509...699508. oldal a 699-ból
© Lovasok.hu
Hiba bejelentés