Kezdőlap Blog Oldal 491

Lázár Vilmos: jó úton járunk

A Kincsem – Nemzeti Lovasprogramban megfogalmazott célok tekintetében a lovas ágazat valamennyi területén sikerült eredményeket elérni Lázár Vilmos, a Magyar Lovas Szövetség elnöke szerint.

A fogathajtóként kilencszeres világbajnok sportvezető a Papp László Sportarénában pénteken kezdődött OTP Lovas világkupa keretében megrendezett országos lovas fórumon azt nevezte a legnagyobb eredménynek, hogy sikerült visszaállítani a lovassportok, a lovaglás és az egész lovas társadalom presztízsét. Ugyanakkor úgy vélte, bizonyos területen, így például a lovasoktatásban nem elégséges az előrelépés.

Lázár Vilmos, Lezsák Sándor és Budai Gyula

Lázár Vilmos kiemelte, hogy Nyugaton gazdaságilag is hasznot termel a lovas ágazat, akár az agráriumban, akár a turizmusban, s hosszú távon ez a cél Magyarországon is.

“Magyarországon ezer lakosra hat ló jut, ezzel messze el vagyunk maradva az Európai Unió átlagától. Hollandiában például ez a szám huszonkettő. Pedig a lovas ágazatnak komoly munkahelyteremtő hatása is van, minden harmadik lóra jut egy munkahely. Ez azt jelenti, hogy ha a magyarországi lóállomány elérné az uniós átlagot, húszezer új munkahely létesülhetne” – mondta, majd megjegyezte, hogy a magyarországi lovaknak csak mintegy 20-25 százaléka minőségi sportló.

A lovasprogram különböző területeinek eredményeiről beszámolva Lázár kiemelte a szövetség strukturális átalakítását, az edzőképzés fontosságát, illetve hogy a szabadidős rendezvényszabályzat kidolgozása és életbe lépése óta minden szakágban nőtt a versenyek és az igazolt versenyzők száma.

Beszélt arról is, hogy sikerült megnyerni a kormány támogatását, így a szövetség sportágfejlesztési koncepciójára 65 millió forintot kapott, amely elsősorban az utánpótlás- és szakemberképzésre helyezi a hangsúlyt.

Fontosnak tartotta megjegyezni a lovasprogramban meghatározott törvényi feltételek megvalósulását, amelyek a lovardákra és a tereplovaglásra vonatkoznak.

Elmondta, hogy ő maga is a médiából értesült a lovas szolgáltatásokat szabályozó ÖM rendelet legutóbbi, nagy port kavaró módosításáról, mely az ismeretlen származású lovakat kizárja a lovas szolgáltatások végzéséből. Kijelentette, hogy a rendeletet a lehető leghamarabb úgy kell változtatni, ahogyan azt a szakma megkívánja.

Hozzátette, hogy tervezik egy olyan törvényjavaslat benyújtását is, amely alapján a lóverseny fogadások játékadójának 85 százaléka kerülne vissza a lovas ágazatba, s így az állandó és biztos forráshoz juthatna.

Ugyancsak az előre tett lépések között említette az idei sporteredményeket, azaz a világ- vagy Európa-bajnokságon nyert 12 érmet, vagy a szövetség saját magazinjának, a Pegazusnak a létrehozását, illetve azt a sportdiplomáciai sikert, hogy Fugli Károly révén van magyar tagja a nemzetközi szövetség (FEI) vezetésének.

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára hangsúlyozta, a kormány a szívén viseli a lovas ágazat sorsát, ezt mutatja az az infrastruktúrafejlesztés, amelyről a kormány korábban döntött. Ennek keretében megújul a szilvásváradi lovasközpont 2014 szeptemberéig 1,6 milliárd forintból és Budapesten a Nemzeti Lovarda 2015-re 2 milliárdból. Utóbbival kapcsolatban kijelentette, kiemelt állami beruházásnak nyilvánították a projektet.

Szintén bejelentette, hogy január elsejétől a mezőhegyesi és a bábolnai ménesbirtok felügyelete a Magyar Fejlesztési Banktól a VM-hez kerül.

Lázár a fideszes politikus beszédét kiegészítendő megemlítette: az egyik legpozitívabb előrelépés, hogy a Nemzeti Lovarda 2011 decemberében a szövetség vagyonkezelésébe került, ez ugyanis biztonságot adott az egész lovas társadalomnak.

A Lovas Fórumot Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Ő arról beszélt, hogy Kassai Lajos lovasíjász módszere és az általa képviselt szellemiség hungarikum lett, s ez az egész lovas társadalom sikere.

Kiemelte, a lovasprogramban megfogalmazott célok eddig részben valósultak meg, s elsősorban az iskolai lovaglás oktatás területén van hiányérzete, noha így is 45 intézmény 1740 tanulója vett részt lovas foglalkozáson. Ez központi források és oktatási program hiányában az iskolák ezt önerőből valósították meg. Ezzel kapcsolatban Lázár Vilmos kijelentette, hamarosan megállapodást kötnek a VM-mel, hogy a lovasoktatás szakmai részére – a nagyobb siker reményében – új koncepciót dolgoz ki a szövetség.

Balatoni Monika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a lovasterápia és az erdőtörvény módosításának fontosságát emelte ki. Az államtitkár elmondta: a Bejárható Magyarország Keretprogram összefogja a gyalogos, a kerékpáros, a lovas, a kajak-kenu és a vitorlás turisztikai területeket, az erdőtörvény módosítása pedig – Európában modellértékűként – átjárhatóvá tette az ország területét minden határ nélkül. Utóbbinak köszönhetően 1140 kilométeres útvonalon “átlovagolható” az egész ország, ez pedig jelentősen segíti a lovasturizmust.

2013.12.01. Forrás és fotó: MTI


KapcsoLÓdó cikkek:

A nullás lovak védelmében módosulhat az ÖM rendelet >>

Folytatódnak a lovas ágazati beruházások >>

Új Lovas- és Rendezvényközpont épül Szilvásváradon >>

Két év múlva átadják a Nemzeti Lovardát >>

Nem indult el szeptemberben az iskolai lovaglás oktatás >>

Elfogadták az új erdőtörvényt >>

Vágtában a hungarikumok közé

A Hungarikum Bizottság döntésével öt új taggal bővült a hungarikumok gyűjteménye, valamint a Magyar Értéktár: Puskás Ferenc életműve, Kassai Lajos lovasíjász módszere, a gyulai kolbász, a szikvíz és a magyar operett került fel a listákra. Hamarosan azonban tovább bővülhet a lovas hungarikumok sora.

A Magyar Lovas Kör és a Lovasok.hu októberben kezdeményezte a magyar lovaskultúra, valamint a hagyományos magyar lófajták (gidrán, lipicai, kisbéri félvér, nóniusz, shagya-arab, Furioso-North Star, hucul, magyar hidegvérű) és a magyar parlagi szamár felvételét a Pest Megyei Értéktárba, mely a hungarikummá válás első lépcsője.

A Pest Megyei Értéktár Bizottság október 25-i ülésén elfogadta ezen értékek  felvételét a Pest Megyei Értéktárba, és azonnali hatállyal kezdeményezte felvételüket a Magyar Értéktárba is.

2013.11.30. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Fotó: canva.com
Frissítve: 2022.08.05.

Lovak vakvágányon

Csontó Zoltán írása

Bár Kucsák László országgyűlési képviselő módosító javaslata nyomán várhatóan hamarosan újra változik a lovas szolgáltatásokat szabályozó ÖM rendelet és rendeződik az ismeretlen származású lovak helyzete, mindenképpen érdemes elolvasni Csontó Zoltán írását a témában:

A Lovasélet szeptemberi számában tárgyilagosan közöltük a lovardák működését szabályozó 14/2008-as számú ÖM rendeletben történt módosításokat. Most egy elemét ragadom ki, amely látszólag logikus, bizonyos szempontból pozitív, ugyanakkor katasztrofális hatással lehetne több ezer lóra, lovas vállalkozásra és lovasra, és a piac többi szereplőjére is.

Fotó: Szépalma Hotel és Lovarda

A rendelet egyes számú melléklete szerint a vendég lovagoltatásával járó lovas szolgáltatásban résztvevő lónak 2014. július elsejétől ismert származásúnak kell lenni: ez legalább az egyik ős, azaz az apa és a ló születési évének ismeretét jelenti. A rendelet bizonyára a tenyésztők helyzetén kíván segíteni azzal, hogy megnöveli a keresletet a jócskán befékeződött piacon. Helyénvaló is lenne ez a törekvés, hiszen tény, hogy a két aszályos év után, a válság hatodik évében a tenyésztők –akik pénzt, energiát öltek tevékenységükbe, és igyekeznek minőséget előállítani – felőrlődtek, ugyanakkor a  szaporítók és importőrök által olcsón piacra került lovak letörik az árat és lehetetlen helyzetbe hozzák a tenyésztést törvényesen folytatókat.

Az így kialakult helyzet vezérelt arra, hogy elgondolkodjak a rendelet lehetséges következményein.

Lehetséges kimenetelek

Az optimális

Nyilván, a rendelet alkotójának az optimális megoldás lebegett a szeme előtt, amikor megfogalmazta az iskolalóval szemben támasztott követelményeket. Tudva levő, hogy a közkézen forgó lovak jelentős részének a származása nem ismert, vagy ugyan  a tulajdonosa tudja, de nem dokumentált. Ennél fogva ezek olcsóbbak, mint a „papíros” társaik, így a  kevés pénzért lovagoltatók számára könnyebben elérhető, hamarabb megtérül, de még az is lehet, hogy alkalmasabb is a feladatra, mint a pedigrés hátas.

A rendelet szempontjából az optimális megoldás az lenne, ha az előttünk álló őszön, télen és tavaszon a lovardások eladnák a papír nélküli lovaikat és 2014. július 1-ig feltöltenék istállóikat ismert származásúakkal, kiképeznék azokat és le is vizsgáztatnák, hogy a jövő nyáron már a rendeletnek megfelelő állománnyal keressék a betevőjüket. A tenyésztőknek ezzel megoldódna sok problémájuk: apad a ló létszám, nő a bevétel, a jövő évi takarmányt már könnyedén meg tudja venni és még lehet, hogy nyaralásra is futni fogja.

Ez a megoldás több kérdést vet fel:

  • Mennyi ismeretlen származású ló van Magyarországon a lovas szolgáltatóknál?
  • Hány lovarda érintett ebben az állomány cserében?
  • Milyen áron lehet eladni az ismeretlen származású lovakat?
  • Kik fogják azokat megvenni?
  • Hol vannak azok a vevők?
  • Mennyiért tudnak majd ismert származású lovat venni a lovas vállalkozók?

 A válaszokat nem tudom, csak latolgatom a lehetőségeket, de a számok megdöbbentőek!

Az ÖM rendeletnek idáig megfelelt és bejelentett lovardákat a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal tartja nyilván. A honlapjukon valamennyi név szerint meg is tekinthető, a számbavételük körülményes és a keresés nehézkes közöttük. Ez alapján kb. 330-ra taksálom a legálisan működő lovardák számát.

Számba vettem a környezetemben 15 kilométeres körön belül működő lovardákat.  Sebtében húszat számoltam, és kerestem őket a honlapon, de egyet sem találtam a nyilvántartásban. Ez azt jelenti, hogy az én legálisan működő lovardámra 20 olyan jut, ami nem szerepel az MKEH nyilvántartásában! Ha ezt az arányt országosan kiterjesztem és a 330 jegyzett lovardát megszorzom 20-al, akkor 6600 nem bejelentett lovarda lehetséges, ez a bejelentettekkel együtt, durván 7000 lovas szolgáltatót jelent! Mennyi lehet ezekben az ismeretlen származású ló?

Ne essünk túlzásba, vegyünk csak kettőt lovardánként: 14.000 ló, aminek az elkövetkező félévben új gazdát kell keresni. Ez a Magyarországon fellelhető összes lólétszámunk kb. 22%-a. Vajon a rendelet alkotója tisztában van-e ezekkel a számokkal?

Kőrösi Krisztinánál az MLOSZ ügyvezető igazgatójánál érdeklődtem az ismeretlen származású lovak száma után: “Azt sem tudjuk, mennyi ló van Magyarországon, nem még azt, hogy ezek közül mennyi az ismeretlen származású” – hangzott a válasz.

Tudomásom szerint semmilyen felmérés vagy összeírás sem készült a lovardákról és a lovakról, tehát feltételezem, hogy más szervezet sem rendelkezik erre vonatkozóan adattal. Márpedig adatok nélkül ilyen volumenű döntést hozni!? Több ezer ló és több ezer ember, család sorsa forog kockán e rendelet nevezett pontja miatt.


Fotó: Seholsziget Élménypark, Sólyomszem Lovarda

Mi lesz a következménye, ha ezek a lovak piacra kerülnek? Kik vehetik meg?

 A lovardák kihúzva a listáról. A sportolók elméletileg vevők lehetnének, mert az MLSZ megengedi az ismeretlen származású lóval történő versenyzést, de valószínűleg kevés kivételtől eltekintve alkalmatlanok lennének e célra. Maradtak a szabadidőlovasok, de ekkora mennyiséget felvesz ez a piac tavaszig? Nem valószínűsíthető. Tehát a lovardáknak két lehetőségük maradt. Az egyik, hogy megtartják az ismeretlen származású lovaikat, a másik hogy megszabadulnak tőlük.

Ha megtartják őket, megint két lehetőségük van:

  1. Kivonják a forgalomból és etetik őket tovább, szeretni azért még lehet őket. Tömegével nem lehet erre a megoldásra számítani.
  2. Nem vonják ki őket a forgalomból, keresnek valamilyen legális megoldást, vagy nem keresnek és akkor illegálisan működnek tovább.

Ha értékesíteni nem tudják őket, akkor is két lehetőség van a megszabadulásra:

  1. Kiírtatják, vagy lelövik őket, de akkor a tetem megsemmisítése is  (ATEV) pénzbe kerül
  2. Elküldik vágóba, így valamennyi pénzhez is jut a nem túl rózsás helyzetben lévő lovas szolgáltató. Ez a megoldás logikusnak tűnik.

Nagyon profánul hangzik ez a levezetés és elnézést kérek azoktól, akik a lovukra úgy tekintenek mint, társra, munkatársra esetleg családtagra, mert számukra a ló nem egyszerűen két szülőpár statisztikai jelben megnyilvánuló előfordulása.

A rendelet optimális fordulata esetén, az ismeretlen származású lovak ára a piacon a túlkínálat miatt le fog menni, a papíros lóé pedig a kereslet növekedésével nőni fog. Tehát a jóhiszemű lovas szolgáltató az eladott két ló árán nem tud két, a rendelet által megkívánt lovat venni. Ha többet kell kicserélni, akkor a helyzete még reménytelenebb, tehát lovardák fognak megszűnni, emberi sorsok jutnak forduló ponthoz, mennek tönkre, vagy válik sorsuk jobbra, ahogy megszabadulnak az egyébként is alacsonyan jövedelmező tevékenységüktől.

És mi lesz azokkal a lovasokkal, akik alól eladják a lovat és bezárják előttük a lovardát? Az optimális az lenne, hogy a rendeletnek megfelelő lovardákban csapódnának le. Így nőne a kereslet, árat tudnának emelni és el tudnák kérni azt a pénzt, amit el kell kérni egy óra lovagoltatásért. De be fog ez következni? Ha nem lennének földrajzi és anyagi korlátaik a lovasoknak, akkor lehet.


Fotó: Bodor Major

Amit nyerünk a vámon, elveszítjük a réven

A vágóba elküldött 14.000 ló már nem fogja a 2014-es évi szénát és zabot enni, tehát jövőre közel 28.000 hektáron nem kell vetni, aratni és kaszálni. De tudják ezt a földhasználók? Valószínű nem! Tehát jövőre a takarmányból túlkínálat lesz, aminek a megmaradt lótulajdonosok fogják a hasznát látni.

A kb. 20.000 lovas, aki alól levágták a lovat és bezárták előttük a lovardát, nem fogja a lovasboltban megvenni az új nyári kollekciót, tehát csökken a háttéripar bevétele, azok nem tudják fenntartani az alkalmazottjaikat és az el nem adott termékek után ÁFÁ-t sem fognak fizetni az államkasszába. Három ló egy munkahelyet teremt: 14.000 ló „kolbászba töltése” kb. 5000 munkahely megszűnését jelenti.

A valóság

Valóban ez volt a rendelet alkotójának a szándéka? Valóban ez várható? Nem hiszem. Amit felvázoltam, az az optimális verzió, ami akkor következik be, ha a gazdaságban a piac törvényei a meghatározóak és törvénytisztelő a lovas vállalkozó. De mint a mellékelt számok mutatják, nem azok, és mint azt az elmúlt években megtanultuk a piaci törvények sem állnak mindenek felett.

A működő 7000 lovarda 95%-a valamilyen módon kibújt az ÖM rendelet hatálya alól, vagy fittyet hányt az egészre és folytatta a tevékenységét, mint ahogy azt azelőtt is tette. A lovasok jelentős része nem tartotta be az állattenyésztési törvényt sem, ezért van a rengeteg papír nélküli olcsó ló a rendszerben. Ha idáig nem tisztelték a törvényt miért pont a 14/2008-as számú ÖM rendelet módosítását tartanák be? Valószínű, hogy csak az a 330 vállalkozó fogja törni magát, hogy megfeleljen az újabb követelményeknek, akik idáig is megfeleltek.

Ez a rendelet olyan, mint a kerítés. Az is csak a tisztességes embereknek szab határt, a maradék 6600 pedig mit sem változtat, lovardázik tovább.


Fotó: Airport Ranch

Minden törvény annyit ér, amennyit betartatnak belőle

A jelenlegi állás szerint a lovardákat az MKEH illetékes osztálya ellenőrzi, ahol létszámleépítés miatt egy ember maradt erre a feladatra. Mivel ő Budapestről nem látja, hogy hol működik az a 6700 be nem jelentett lovarda, ezért csak bejelentés alapján folytat le ellenőrzést.

Amennyiben egy engedély nélküli lovardát első ízben fülön csípnek, nem lehet megbüntetni, csak a tevékenység folytatását betiltani és felszólítják az engedély megkérésére. Erről egy jogszabály rendelkezik, amit a  KKV-k ellenőrzése során alkalmazni kell. Ha másodízben kapják szabálysértésen, maximum 2.200 Ft hússzorosára, azaz 44.000 Ft-ra büntethetik meg. Ilyen szankciók és ilyen ellenőrzés mellett, ki fogja azt a rendeletet betartani?

Az állattenyésztési törvény szerint a tenyésztési hatóság (MLOSZ) faladata a tenyésztés ellenőrzése, azaz a törvény betartatása. Ennek érdekében mindenhol, ideértve az engedéllyel, vagy tenyésztő szervezeti elismeréssel nem rendelkező személyek, vagy szervezetek tevékenységének helyét is ellenőrizheti, bírságolhat, és elrendelheti az állatnak az állattartó költségére történő ivartalanítását, tehát, hogy elszaporodtak az ismeretlen származású lovak az elmúlt évtizedben, az az MLOSZ felelőssége. Az elmúlt egy-két évtized ellenőrzési és szervezési hiányosságait most egy huszárvágással akarják rendbe tenni, aminek a következményét a lovak, a vállalkozók, és a lovasok isszák meg.

Megoldási javaslat

A rendelet apró módosításával menteni lehetne a helyzetet. 2014. július 1. után engedni kellene dolgozni azokat az ismeretlen származású lovakat a vállalkozásokban, amelyek bizonyítják alkalmasságukat a vendég lovagoltatására, így a tulajdonosok motiváltak lennének, hogy levizsgáztassák lovaikat, menthetnék az értéküket, működőképesek maradnának a lovardák, és sorolhatnám még az előnyeit…  2014. július 1. után csak ismert származású lovat lehetne lovas vállalkozói tevékenységbe bevonni, így a nem hivatalos tenyésztés útját választók tisztában lesznek már a szülőpárok kiválasztásánál, hogy az utód piaci értéke csökkent lesz, értékesítése pedig nehézkes.

A huszárvágás helyett egy kiszámítható átmenetet kérek az egyébként is sok bizonytalansággal szembenéző lovas vállalkozók nevében.

Minden „nagykapu” mellett ott van egy „kiskapu”

Ha nem történik meg a könnyítés, akkor a vállalkozók meg fogják keresni a kiskaput. Mivel a rendelet nem vonatkozik a sportban használt lovakra, így bújtatottan, egyesület formájában fogják folytatni a tevékenységüket a lovardák, mint ahogy ezt a mai nap is sokan teszik. Így nem vonatkozik rájuk az ÖM rendelet egyetlen pontja sem.

Orbán Viktor miniszterelnök hatalomra kerülésekor kijelentette, hogy most már vége a hazudozásnak. Ennek megfelelően történtek is pozitív lépések, mint pl. mindenkinek alkotmányos joga, hogy állatot tartson és az istállót már nem kell gyümölcstároló néven megépíteni faluhelyen sem.  Ez a rendelet mégis hazudozásra készteti a vállalkozókat, és nem fehéredik tőle a gazdaság. Egy rendes lovasember tudja, hogy a lótól nem kér semmit akkor, ha nem tudja rajta számon kérni. Az adminisztrációnak is nemcsak a rendelet alkotására kellene hangsúlyt fektetni, hanem annak a betartatására is, egyébként csak saját tiszteletét ássa alá.

A kiskaput be kellene zárni az egyesületeknek, úgy, hogy kötelezni kellene őket, hogy tartozzanak valamilyen szakmai szövetséghez (hagyományőrző, szabadidő lovas sport, lovas turisztikai, vagy lovassport szövetséghez), ahol megszervezik tagjaik képzését, vizsgáztatását és minősítését. Ez esetben a szövetségek, kvázi kamarákként funkcionálnának, ellátnák tagjaik érdekvédelmét és a szervezet önszabályozását. Ez előre mozdíthatná a lovas szolgáltatások minőségbeli változását.

A témára, az MLOSZ elnöke Mihók Sándor a Lovasélet decemberi számában reagál.

2013.11.26. Írta: Csontó Zoltán
A cikk megjelent a Lovasélet magazin 2013. novemberi számában
Frissítve:2022.08.10.

Lovas VK: Holland és dél-afrikai győzelem

A dél-afrikai Oliver Lazarus nyerte a Papp László Sportarénában zajló Lovas világkupa szombati díjugrató vk-fordulóját. A négyesfogathajtó vk-forduló bajnoka a holland Ijsbrand Chardon, legjobb magyarként Dobrovitz József harmadik lett.

A szombati díjugrató vk-minősítő 57 lovast felvonultató mezőnyében 12 versenyző tudta hibátlanul és a 74 másodperces szintidőn belül végiglovagolni a pályát, közülük a brit Allen Whitaker volt a leggyorsabb 61.60 másodperccel az olasz Emanuele Gaudianót és a német Andreas Brennert megelőzve. A magyarok közül hárman zártak hibátlanul: Técsy Attila Catara nyergében a negyedik helyen végzett 67.09 másodperccel, míg Szuhai Gyula nyolcadik, Gombos László pedig kilencedik lett.


Szuhai Gyula

A szombaton rendezett díjugrató vk-fordulót a dél-afrikai Oliver Lazarus nyerte. A 45 fős mezőnyből kilencen teljesítették hibátlanul és időn belül a pályát, köztük két magyar is: Szász Sándor és ifjabb Szabó Gábor. Az összevetésben aztán Oliver Lazarus bizonyult a leggyorsabbnak, míg legjobb magyarként Szász Ferrana nyergében negyedik lett, Szabó pedig Timpex Centtel ötödikként zárt. A pénteki minősítő versenyen győztes brit Allen Whitaker második, míg az egy nappal ezelőtt mögötte második olasz Emanuele Gaudiano harmadik lett.

A fogathajtók szombati bemelegítő versenyszámában a 2004-ben csapatban világbajnok Dobrovitz József nyert a hollandok élő legendája, Ijsbrand Chardon előtt, a harmadik pedig Osztertág Kristóf lett.


Ijsbrand  Chardon

A vasárnapi döntőben aztán Chardon bizonyult a legjobbnak és leggyorsabbnak. Dobrovitznak és Theo Timmermannak esélye sem volt a győzelemre. Chardon több mint 20 másodperccel jobb időt ért el honfitársánál, míg a magyar hajtót közel 15-tel verte, de mivel Dobrovitznak volt két, egyenként 5 másodperces büntetéssel járó verőhibája is, harmadik lett. Ifjabb Dobrovitz József az ötödik, Osztertág Kristóf a hatodik, Osztertág Márk pedig a hetedik helyen végzett.

2013.12.02. Forrás: MTI, MTI fotó: Kovács Tamás
Kiemelt fotó: Canva
Frissítve: 2022.08.19.


KapcsoLÓdó cikkek:

Magyar lovas a díjugrató Európa-bajnokság döntőjében >>

Fedett pályán is lendületben a magyar fiatalság >>

Két magyar bronzérem Izsákon, a Négyesfogathajtó EB-n >>

 

Az Országos Military Bajnokság győztese: Pintér Vanda a Dinó Sporthíradóban

Az Országos Military Bajnokság győztese:
Pintér Vanda a Dinó Sporthíradóban

2013.11.14-i adás

A híradó vendége: Pintér Vanda az Országos Military Bajnokság győztese.

Adás minden héthöznap a Hatoscsatorna műsorán:
17:30, illetve 23:00 és 01:30-kor.

Hároméves díjlovas – Avagy: mikor üljön lóra a gyerek? 2. rész

2. rész

Mint arról korábban már beszámoltunk, néhány hete egy hároméves angol kisfiú volt a média sztárja, aki a híradások szerint rangos díjlovagló versenyt nyert. Ennek kapcsán szakértőkkel tisztázzuk, hány éves kortól érdemes a gyereket megismertetni a lovaglás örömeivel.

Hároméves kisfiú ír lovastörténelmet

Harry Edwards-Brady még óvodába sem jár, de már rangos díjlovaglóversenyt nyert. Idén tanult csak meg lovagolni, de már kvalifikálta magát az Év Lovasa show-ra.

A brit kisfiú két pónit irányított a versenyen, mindkettő továbbjutott vele, első produkciójára a Royal Norfolk bírái több ezer néző előtt 50 pontból 48-at adtak. A tehetséges lovasnak ez volt élete első versenye. Az már most bizonyos, hogy Harry minden idők legfiatalabb versenylovasa, de az első bemutatott produkciója alapján eséllyel indul Birminghamben az NEC Arenában rendezendő országos bajnokságon.

A fiatal bajnokjelölt arra a kérdésre, hogy mit szeret a legjobban, azt válaszolta: „traktort vezetni, ujjal festeni és a fagyit”. (2013. október 10., Index)

A hároméves Harry és pónija a versenyen.
Vajon milyen csizma- vagy testsúlysegítségeket tud adni a lónak?

 

Harry története leginkább arra hívta fel a figyelmünket, hogy milyen sok kérdést kell tisztázni a gyermekek lovagoltatásával kapcsolatban, hiszen minden szülő számára fontos és felelősségteljes döntés, hogy mikor kezdjen sportolni gyermeke, illetve hogy egyáltalán milyen sportot válasszon.

Korábbi cikkünkben Bozori Gabriella (gyógypedagógus, lovasterapeuta) és Györgypál Zoltánné (hippoterapeuta) osztotta meg véleményét és tapasztalatait azon kisgyerekes szülőkkel, akik szeretnék csemetéikkel minél hamarabb megszerettetni a lovakat és a lovaglást.

Ezúttal Rétháti Györgyi (gyógytornász-hippoterapeuta, lovasoktató), valamint Szent-Miklóssy Andrea (lovaskultúra oktató) és Nyírő László (lovasedző) próbál útmutatást adni a témában.

Rétháti Györgyi (gyógytornász-hippoterapeuta, lovasoktató):

„Teljesen fölöslegesnek és károsnak tartom egy hároméves gyerek lovasoktatását, különösen versenyeztetését. Ez utóbbi nyilvánvalóan nem a gyermek komolyan vehető igénye.

A lóval, mint élőlénnyel való ismerkedés, a lóhoz szoktatás 5-8 éves korban elkezdődhet. A foglalkozás tartalmazhat – megfelelő irányítás és felügyelet mellett – lóápolást, valamint egyszerű torna és/vagy voltizs gyakorlatokkal kiegészített futószáras lovaglást. Az időtartam nem kell, több legyen, mint 15-30 perc.

Az egyéni vagy csoportos voltizsálás (lovastorna) kitűnő alapokat ad a 7-13 éves korosztálynak a lovaglás előkészítésére, a ló mozgásának, viselkedésének megismerésén keresztül.9-12 éves korban jutnak el a gyermekek arra a fizikai és értelmi fejlettségi szintre, hogy a lovaglás alapjainak oktatását is megkezdhetjük, pl. lóra szállás, lovon ülés, szártartás, segítségek fajtái, a ló irányítása stb. A lovaglás történhet futószáron, majd futószár nélkül egyénileg, vagy osztályban, 25-40 percig.


Fotó: Haga Zsuzsa

 

12-13 éves kor után fokozatosan növekvő intenzitású edzéseket is tarthatunk a fiataloknak, mindvégig figyelembe véve az életkori sajátosságokat.

Az oktatásra kiválasztott lóval kapcsolatban fontosabb a megfelelő képzettség, mint a testméret, de azért lehetőség szerint ne túl nagy testű lovat adjunk a gyerekeknek.

9-12 éves korban a gyermek ügyességi versenyek alapozhatják meg a későbbi, más szakágakban történő versenyzést, vagy a magasabb szintű szabadidős lovaglást. Bármilyen versenyen csak akkor induljon a gyermeklovas, ha lovát képes tudatosan lovagolni és kontroll alatt tartani! 3-8 évesek versenyeztetése véleményem szerint felelőtlenség.”

Munka átlagos ideje
Terhelés a csontozatra
Szükséges szellemi érettség
Koncentráció szükséglet
Ajánlott minimum életkor
Lóval való ismerkedés
igény szerint
nincs
kisfokú
mérsékelt
5 év
Kézen vezetés
15-20 perc
minimális
kisfokú
mérsékelt
5 év
Futószáras munka voltizshevederrel
20-30 perc
közepes
közepes szintű
közepes
6 év
Futószárazás nyeregben
20-30 perc
közepes
közepes szintű
közepes
7 év
Szabadon lovaglás
25-40 perc
közepes v. erős
közepes v. magas szintű
közepes v. nagy
8 év
Versenyzés
közepes v. erős
magas szintű
nagy
9 év
.

Szent-Miklóssy Andrea (lovaskultúra oktató) és Nyírő László (lovasedző):

A kisgyermekek lovagoltatásával kapcsolatos legfontosabb tapasztalatainkat táblázatban foglaltuk össze. Szeretnénk azonban egy kicsit alaposabban a ló kérdését. Tapasztalataink szerint egy jól képzett “nagy” ló sokkal többet ér, mint egy képzetlen póni. Gyermekek lovagoltatása esetén a legfontosabb, hogy a ló jól képzett és jó fejű legyen, illetve hogy jól tolerálja a gyerekeket.

Természetesen fontos, hogy mekkora lovat választunk a kisgyerek alá, hiszen na lovagláshoz bizonyos fizikai fejlettségre is szükség van.


Fotó: Haga Zsuzsa

Futószáron oktatni 6-7 éves kortól lehet, addigra már általában leér a gyermekek lába annyira, amennyire futószáron kell, és már a csípőjének sem fog ártani a lovaglás. Mire önállóan lovagolhat a gyermek (az átlagos heti 1-2 lovaglással számolva), 8-9 éves általában. Addigra pedig az önálló lovagláshoz elég nagy, tehát “jó helyre ér mindene”. Persze egy ilyen kis gyereket nem szabad a leglangalétább, legkövérebb lóra ültetni, még akkor sem, ha ágyút lehet sütögetni a füle mellett. Tapasztalataink szerint egy 160 cm körüli, vékonyabb testalkatú ló teljesen megfelel ezen gyermekek lovagoltatására.

A nagyon pici pónikkal az a gond általában (tisztelet a kivételnek), hogy ki képezi ki, ki tartja képzésben, ki lovagolja át, ha szükséges? Felnőtt nem tudja a méretei miatt. Kevés helyen van kéznél olyan ügyes lovas kisgyerek, akire ilyesmit rá lehet bízni. Többek között ezért is olyan elterjedt az a nézet, hogy a pónik szemtelenek és kiszámíthatatlanok.

A kisebb testalkatú “nagy” ló viszont “többfunkciós”, adott esetben felnőtt is lovagolhatja, képezheti.

Munka átlagos ideje 
Szükséges
szellemi érettség
Koncentráció szükséglet
Ajánlott fizikai fejlettségi szint
Ajánlott minimum életkor
Megjegyzés, figyelmeztetés
Lóval való ismerkedés
a gyerek érdeklődésétől függően bármennyi 
a gyerek szellemi érettségéhez kell igazítani
a ló mérete és a súlya miatt jelentős
nincs
nincs
6-7 év alatt csak felnőtt kíséretében
Kézen vezetés
a gyerek kedvétől függően bármennyi 
ha segítő, aki sétál a ló és a gyerek mellett, akkor nincs jelentősége
nincs
1,5-2 év (alatta csak pár percre)
felnőtt segítővel
Futószáras munka voltizs-hevederrel
20 perc, de sokszor eleinte kevesebb
iskolás kor (testtudat, testkép legyen meg)
jelentős
110-115 cm magasság 
6-7 év
Ha túl fiatalon kezd futószáraz-ni a gyerek, kudarcként élheti meg, hogy később engedik szabadon lovagolni, mint a nagyobbakat
Futószárazás nyeregben
20 perc
ha nyereg nélkül elengedett kézzel tud már dolgozni a különböző jármódokban
jelentős
110-115 cm magasság 
7 év felett
Szabadon lovaglás
45-60 perc
iskolás kor 
jelentős
110-115 cm magasság 
7 év felett
nem életkortól, hanem lovastudástól függ
Versenyzés
heti 2-3×60 perc
önálló, akár egy pillanat alatt lejátszódó döntésre való képesség, saját koncepció a lóval való munkára rövid távon (egy edzés) és hosszú távon (célok a jövőre)
különlegesen nagy
110-115 cm magasság
14-15 év
megfelelő ülésbiztonság és lovastudás hiányában nem javasolt

 

2013.11.16.
Magyar Dorottya, Lovasok.hu

Egymilliárdos pókcsípés

Életéért küzd Ausztália legdrágább csikója

A nemrég visszavonultatott ausztrál sztársprinter Black Caviar 25 versenyéből 25-öt nyert, köztük 15 Group I-est. Anyai féltestvérét idén áprilisban vezették fel a Húsvéti Árverésen, ahol 5 millió ausztrál dolláros vételárával (több, mint egymilliárd forint) hazája legdrágábban vásárolt csikója lett.

Pár napja azonban aggasztó hírek érkeztek, savós patairha-gyulladással küzd, és állapota ugyan nem romlik, de nem is javul. Mint ismeretes, Overdose is ebben a betegségben szenvedett, e miatt kellett 2009-2010-ben 15 hónapot kihagynia, és az ennek nyomán kialakult állapotra vezethető vissza folyamatos pataérzékenysége, ami miatt később több versenyről kellett visszaléptetni, mint amennyin el tudott indulni. Az ausztrál csikó azonban nem sérülést szenvedett, hanem egy pók csípte meg.

Éppen a kifutójában legelészett, amikor valaki észrevette, hogy a jobb mellső lába megdagadt. Először fizikai sérülésre gyanakodtak, ám amikor állatorvost hívtak, ő látta, hogy komolyabb a probléma. Az egyelőre név nélküli, Jimmy becenevű lovat azonnal a werribee-i állatklinikára szállították.
Ott állapították meg, hogy a problémát a mindössze másfél centiméteres ausztrál fehér-farkú pók (Lampona cylindrata) csípése okozta, de az antibiotikumos kezelés allergiás reakciót váltott ki a lónál, ami nemcsak hasmenéssel járt, hanem a jobb első lábán savós patairha-gyulladás alakult ki.

Ennek már két hete, és az állapota azóta csöppet sem javult. Igaz, nem is romlott tovább, így még van esély akár a teljes felépülésére is – bár nem sok.

A betegség – csakúgy mint Overdose esetében – életveszélyes, mivel ilyenkor a szarutok és az irha összeköttetése nagy terülten megszűnik, és a ló súlya miatti terhelés következtében a patacsont elmozdulhat a szarutokban (megsüllyedhet és/vagy rotálódhat). Ennek mértékétől függ, hogy a ló a jövőben képes lesz-e sántaságmentesen járni, a versenypályára való visszatérés pedig ritkaságszámba megy.

Három éve dr. Sótonyi Péter professzor, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi kara, Anatómiai és szövettani tanszékének vezetője úgy nyilatkozott, hogy a savós patairha-gyulladásból felépülni “a lovaknak csak igen kis százalékánál sikerül.”

A csikó 5 millió ausztrál dolláros vételára amúgy közel a kétharmada annak, mint amennyit Black Caviar a 25-ös veretlenségi sorozatával versenydíjakból szerzett. Az összeg mégsem “teljesen őrült”, hiszen Black Caviar kanca, csak kevés utódja lehet. Ha viszont féltestvére akár csak meg tudja közelíteni nővére eredményességét, mén lévén sokat kereshet a fedeztetésből. Amire az átlagnál jobb esélye van, hiszen egy harmadik anyai féltestvérük, All Too Hard már négy Group I-es győzelemnél tart, amikhez még két második helyet is szerzett a legmagasabb versenyosztályban. Persze legelőször is túl kell élnie ezt a szörnyű betegséget.

2013.11.15. Forrás: PannoniaOverdose.hu
Frissítve: 2022.09.14.

Film készül Kincsemről

30-60 millió dollár közötti költségvetéssel, független produkcióban kezdik forgatni a Kincsem-filmet 2014 tavaszán – jelentette be Losonczi Gábor, producer.

A hat főszereplő közül kettő Oscar-díjas, ahogy a film európai rendezője is, de személyükről Losonczi egész addig nem nyilatkozhat, amíg csupán szóbeli megállapodás, és nem írásos szerződés köti őket. A film igazi főszereplőjéről a producer elmondta, hogy három Kincsem lesz – több, egymáshoz megszólalásig hasonló lovat fognak vásárolni – és bár ez idáig vagy százan kérdezték tőle, hogy Overdose fogja-e játszani Kincsem szerepét, erre nem kerülhet sor, hiszen a csodakanca – ahogy neve is mutatja – kanca volt, a csodaló pedig mén.

Szőcs Géza, volt kulturális államtitkár, miniszterelnöki főtanácsadó lesz a film dramaturgja. Nyitóbeszédében elmondta, hogy “a film léptéke meghaladja a nemzeti szabványokat”, a büdzséje önmagában akkora, mint a teljes magyar filmszakma kétéves költségvetése; Kincsem – a teljesítmény mindenek felett álló hatalmáról szóló – története egyetemes, s már régen meg kellett volna születnie a Kincsem-eposznak.

Losonczi Gábor producer elmondta, hogy a büdzsé 30-60 millió dollár között lesz, ami egy közepes hollywoodi produkciónak felel meg. A film magyar-angol-német-osztrák-orosz koprodukcióban készül. Ugyan a legnagyobb részét Magyarországon veszik fel, de külföldi helyszíneken is forgatnak majd.

A film forgatása – jövő tavaszi indulással – öt hónapot igényel, az utómunkák időtartama szintén öt-hat hónap. Mindent egybevetve 2015 tavaszán kerülhet sor a világpremierre. Castingolni fogják Kincsemet is. Három, egymáshoz megszólalásig hasonló lovat terveznek vásárolni, persze ők nem feltétlenül fognak teljesen úgy kinézni, mint Kincsem. Egyrészt, mert a csodakancáról csak metszetek és festmények maradtak fenn, fotó nem készült róla, másrészt a korabeli beszámolók kilógó bordájú, csúnyácska lóként jellemezték.

A lovakat lehetőség szerint a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtokról fogják kiválasztani, de ellátogatnak majd a newmarketi és baden-badeni lóárverésekre is. A kiválasztott jószágok közül az lesz látható majd a versenyjelenetekben, amelyik a legjobban fut, és a legbékésebben tud a színészekkel forgatni. Tartalék lóra azért van szükség, mert ha az egyik esetleg megsérül, nem szüneteltethetik a forgatást annak felépüléséig.

2013.09.19. Forrás: Pannoniaoverdose.hu
Frissítve: 2022.08.04.
Fotó: Canva

 

LÓbarátok egy életen át

Saját vakvezető lova van a világtalan kancának

A kétéves Luna egy génhiba miatt nem sokkal születése után elvesztette látását. Egy vak ló számára pedig nem könnyű az élet. A fiatal kancát azonban nem gondozói, hanem négylábú barátnője, a 25 éves Sugar Bear segíti a mindennapokban.

A két kanca egy észak-karolinai lómenhelyen él. Esténként a 25 éves Sugar Bear mutatja Lunának az istállóhoz vezető utat: előre megy, kinyitja az ajtót, bemegy a bokszba és megvárja, míg Luna lépésről-lépésre tapogatva az utat utána megy. Majd, mint aki jól végezte dolgát, átmegy a saját bokszába, hogy elfogyassza esti abrakját.

Luna hamarosan egy saját legelőrészt kap. Az ő legelőjét azonban nem karám, hanem murva fogja határolni, a kanca így a kavicsok segítségével állapíthatja majd meg, hogy elérte legelője határát. Lunát gondozói be is lovagolják majd, mert azt remélik, hogy ha új feladatok elé állítják, kicsit felbátorodik és könnyebben veszi majd a mindennapok kihívásait.

2013.09.12. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Forrás: h4horses.net
Frissítve: 2022.08.04.
Fotó: Canva

Egészséges és fitt lovak egy életen át

Ha körbenézel egy-egy lovardában megfigyelheted, hogy a lovak egy jelentős része nem egészséges és gazdáik gyakran többet látják az állatorvosukat, mint a lovasoktatójukat. Másrészt viszont vannak lovak, akik szinte életük végéig egészségesek és fittek maradnak.

Ahhoz, hogy a Te lovad is hosszú, boldog és egészséges életet éljen, a következőkre mindenképpen oda kell figyelned:

  • megfelelő takarmányozás
  • sok mozgás a szabadban
  • pihenés munka után
  • az állandó stressz kerülése
  • törődés és odafigyelés

Mozgás

Egy óra munka a pályán vagy a fedelesben és 23 óra állás az istállóban: ilyenek a mai sport- és hobbilovak nagy részének mindennapjai. A ló viszont menekülő állat és csak akkor marad sokáig fitt és egészséges, ha elegendő teret biztosítasz számára a mozgáshoz. Ahhoz, hogy a lovak sokáig egészségesek maradjanak, sok aerob, azaz izommunkát igénylő mozgást kellene végezniük.

Hogyan is néz ki az ideális edzés? Nem kell teljesen kifárasztani a lovat. Az intenzívebb edzésfázisokat mindig egy kis levezetés, pihenés kövesse. Kezdd az edzést bemelegítéssel, lépéssel majd könnyű ügetéssel. Végezz iramváltásokat, hosszhajlításokat. Ezt követhetik a komolyabb feladatok és hosszabb vágták, majd levezetésként ismét könnyű ügetés – immár hosszabb száron, hogy a ló lenyújthassa a nyakát – majd végül lépés.

Megerőltető munka után pihenés

Az állandó stressz káros hatással lehet nem csak az emberek, de a lovak egészségére is. Ha lovad jól teljesített az edzésen, vagy egy versenyen, megérdemel egy kis pihenést, legyen az egy kellemes tereplovaglás, vagy a többi lóval való legelés és játék. Ha egy ló a megerőltető munka után nem tud eleget pihenni, az hosszú távon a betegségek kialakulásához vezethet.

Megfelelő tartás

Az ember társává tette a lovat, a végtelen puszták vándorát istállókba zárta, szénára és abrakra szoktatta. Minden lótartónak az a célja, hogy kedvence jól érezze magát a bőrében, a tényt azonban, hogy a ló mástól érzi magát jól, mint az ember, nem szabad figyelmen kívül hagyni. A ló nem feltétlenül érzi jól magát egy számodra kényelmesnek, melegnek és puhának tűnő bokszban. Szívesebben tombolna kint a friss levegőn a karámban társaival, hiszen csordaállat. Ahhoz tehát, hogy jól érezze magát kedvenced, sok időt kell fajtársaival töltenie a szabadban.

2013.09.05. Horosz Enikő, Lovasok.hu
Fotó: canva.com
Frissítve: 2015.09.11.

Hiba bejelentés