Kezdőlap Blog Oldal 490

Pótmamát kapott a csacsi

A Hope (Remény) névre hallgató szamárcsikó alig nagyobb, mint egy kutya. Mamája nem volt hajlandó őt elfogadni, gazdája, Jane Nelson azonban úgy döntött, ad neki egy esélyt.

Jane születésétől fogva kétóránként kecsketejjel cumiztatta a kis csacsit. Hope mára anyjaként követi Jane-t, a lakásba is szabad bejárása van. „Olyan, mint egy gyerek – mondja Jane – egész nap jön utánam, ugrál, játszik, rosszalkodik.”

Nelson négy alpakát, nyolc mini shetlandit, egy másik szamarat és két malacot is tart birtokán. Amikor Hope nem a lakásban múlatja az időt, a Dixey névre hallgató shetlandi póni mellett ismerkedik a nagyvilággal.

Hope mediterrán szamár: marmagassága alig 65 cm, akkora, mint egy labrador és felnőttként sem lesz nagyobb egy shetland póninál. A mediterrán szamár nem túl elterjedt az Egyesült Királyságban, mindössze 400 példány él belőlük a szigetországban. Ennek megfelelően az áruk is igen borsos: egy kanca értéke körülbelül 900.000 Ft.

2013.12.06. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Forrás: DailyMail
Frissítve: 2022.08.04.
Fotó: Canva

Öt éven át kamerával Overdose nyomában

Megszólalnak a film készítői

Az utóbbi idők legsikeresebb, magyar színekben versenyző lováról, Overdose-ról készült filmet december 5-től vetítik a mozik a fővárosban és több vidéki városban is. A Lovasok.hu már több alkalommal is foglalkozott a filmmel, sőt a véleményünk is olvasható az oldalon. Összefoglalva: mi nagyon szerettük a filmet.

Ahhoz viszont, hogy még teljesebb képet kapjunk az alkotásról, és még közelebb hozzuk a nézőkhöz, interjút készítettünk a film készítői közül Ferenczi Gábor rendezővel és Gül Togay kreatív producerrel.

A beszélgetés során szó volt többek között a forgatás körülményeiről, a szereplők életéről, a siker titkáról és természetesen Dóziról is.

Lovasok.hu: Honnan jött az az ötlet, hogy filmet forgassanak Overdose-ról?

Gül Togay: Idrányi Flórának, a forgatókönyvírónak lovas múltja van, ő ismerte Overdose állatorvosát, Szmodits Zsoltot, rajta keresztül hallottunk először Overdose-ról. Épp lekvárt főztünk a Balatonon, amikor mesélt Overdose-ról, és hogy milyen jó téma lenne egy dokumentumfilmre. Akkor itt még nem tört ki az Overdose-láz. Gondoltam, hogy a Gabit (Ferenczi Gábor) húzom be, aki sok dokumentumfilmet csinált már, de egyfajta játékfilmes attitűdje is van. Először elküldött, hogy ez őt nem érdekli. És akkor jött ez a párizsi történet, amire a média végre itthon is felkapta a fejét. Felolvastam a futamról szóló egyik cikket Gabinak, és akkor egyszercsak azt mondta: most érdekel!

Lovasok.hu: Mi volt ebben a cikkben, ami ennyire megfogta?

Ferenczi Gábor: Ugye azt történt, hogy a legnagyobb európai vetélytársa, Marchand d’Or is indult azon a versenyen. Overdose őrületes előnnyel pályacsúcsot futott, de a startgépben bent ragadt egy ló. A starter későn intette le a futamot, így a jelet Overdose zsokéja nem láthatta. Újraindították a futamot, de a tréner és a tulaj abban egyetértettek, hogy nem engedik mégegyszer starthoz Overdose-t. „Hát hogy magyarázzam el neki, hogy ugyan nyert, de még egyszer kell indulnia”? – így indokolta a döntésüket a tréner. Ez volt részemről a döntés személyes része: érdekes emberek vannak a ló körül, kiváncsi lettem rájuk. A másik ok az volt, hogy a média nemzeti eseményként kezdett róla beszélni, látszódott, hogy őrületes éhség van valamilyen nemzeti sikerre. Overdose az év sportolója lett, a politika melléállt, az pedig, hogy a tulajdonos kisebbségi magyar, még érdekesebbé tette a hírt. Egy lóból nemzeti hős, egy nemzet büszkesége lett.

Lovasok.hu: És mi volt az a pont, amikor eldőlt, hogy ebből valóban film lesz?

Ferenczi Gábor: Az, hogy egy ló körül felbolydul egy ország. Ez olyan, mint a 6:3, egy nemzeti siker. Mindenki Kincsemet meg Imperiált látott a lóban. Lehetett tudni, hogy épp egy történelmi esemény zajlik. Igazából nem is a siker érdekelt, hanem hogy hogyan reagálnak az emberek akkor, ha valami egyértelműen rendben van. Ki áll oda mellé, miért, mit és hogyan akar megmutatni magából.

Lovasok.hu: Hogy zajlott az elején a támogatókeresés?

Gül Togay: Lehetett érezni, hogy ez nem egy egyszerű film, sok rétege van, sok minden van benne. Ezért elkezdtünk pitchelni, próbáltunk innen-onnan támogatókra szert tenni. Az első külföldi próbálkozásunk Berlinben volt. Ilyenkor az ember kap tíz percet, hogy rábeszélje a filmre az embereket, mutathat forgatott anyagot, vagy képeket. Megpróbáltuk átadni azt a hangulatot, hogy mi milyen filmet képzelünk el a történetből: hogy ő testesíti meg egy ország álmait. Ugye a válság elején vagyunk, ami kihat a közhangulatra. Jön egy csillogó gyémánt, és mindenkinek felcsillan a szeme. Mintha a legkisebb királyfit látnák, aki elindul szerencsét próbálni, és sikeres lesz. És ebben nem csak a lósport szerelmesei voltak érintve. Mint a tűz, úgy terjed a remény. Elmondtuk ezt, előadtuk, és a külföldiek arcán a döbbenetet láttuk. Aztán nevettek. Nekik ez abszurd volt, hogy egy ló hátán ekkora teher van. Abszurdnak tekintették ezt az egészet.

Lovasok.hu: Hogy befolyásolta a forgatást a sérülés?

Ferenczi Gábor: Ahogy belekeveredtünk a történetbe, úgy a hitelességhez elengedhetetlenül szükséges távolság megtartása egyre nehezebb volt. Már mindenkinek drukkoltunk, már mindenkit megértettünk. És amikor az a bizonyos sérülés bekövetkezett, az minket is szíven ütött. Addigra ugyanis már teljesen együtt lélegeztünk velük.

Gül Togay: De az is bennünk volt, hogy úristen, hogy folytatódik a történet?! Addig egyszerűnek tűnt, hogy hová vezet, attól a ponttól kezdve pedig nem láttuk az alagút végét, nem tudtuk, hogy mi lesz ebből. Gabi volt leginkább észnél ebből a szempontból. Ő mindig próbálta távolabbról nézni a filmet. és ő mondta ekkor, hogy igen, itt van a drámai fordulópont. Most lesz ebből film.

Lovasok.hu: Milyen volt a kapcsolat a szereplőkkel?

Ferenczi Gábor: A kapcsolattartást a szereplőkkel, mint elsődleges feladatot, Flóra látta el. Mindig leste, hogy kivel éppen mi van, és jelezte feléjük, hogy minket mi érdekel. Eleinte egyik médiának néztek minket a sok közül, pedig mi talán pont akkor kezdtünk forgatni, amikor más kikapcsolta a kamerát. De szép lassan, idővel megteremtődött egyfajta bizalom, nem sokkal a sérülés után, amikor a média már kezdett elpárologni. Akkor már könnyebb volt közelebb menni hozzájuk, mivel ők is észrevették, de különösen a tulajdonos, hogy mi talán valamiféle krónikásai vagyunk vagy lehetünk a történetnek.

Az a fajta film, amire mi készültünk, annak a műfaja azt hiszem ismeretlen volt a szereplők számára. Ez nem egy riportfilm, vagy sportfilm, amelyeknek persze mind megvan a maguk helye, létjogosultsága, hagyománya, hanem más. Egy másik műfaj. Lényegében csak amikor már elkészült a film, akkor szembesültek azzal, hogy mi elsősorban a drámai helyzetekre, az érzelmi csomópontokra koncentráltunk – sokkal inkább, mint a száraz tények, események precíz felsorolására. Úgy gondoltuk, hogy a pillanatok intenzív átélése a néző számára mindennél fontosabb, ilyen élményeken keresztül jobban megérti, milyen szenvedélyes világ is van e mögött az egész lovas világ mögött, ami elsőre talán egzotikusnak tűnik.

Lovasok.hu: Milyen filmet képzeltek el a történetből?

Ferenczi Gábor: Még amikor nem volt támogatónk, nem is igazán tudtuk, milyen műfaj lesz, csak forgattunk. Volt ez már a fejünkben tízperces sorozat is egy sportcsatornán, mert olyan hihetetlen gazdag volt az anyag. Annak ellenére, hogy a ló nem csinált semmit, csak betegeskedett, körülötte őrületes drámák zajlottak, az események igencsak pörögtek. Aztán lassacskán kialakult, hogy egy egészestés filmet akarunk, úgy láttuk, hogy annak a dramaturgiai szerkezete nagyon illik ehhez a történethez. Már 170 óra forgatott anyagnál tartottunk… Az pedig elég sok.

Gül Togay: Amikor egy ember előad egy történetet egy plénum előtt, akitől támogatást remél, akkor az embernek azt úgy kell előadnia, mint egy játékfilmet, tehát tudnia kell az elejét, a közepét és a végét, tudni kell előre, hogy hová fut ki a történet. Ez egyrészt szinte lehetetlen, másrészt pedig egy bizonyos intenciónak ott kell lennie, érezni kell, merre fog kifutni, és hogy mire vagyunk kíváncsiak. Az elég hamar kiderült, hogy ha az ember folyamatosan csak egy lovat mutat, akkor aligha derül ki, hogy milyen képességei vannak, és az sem elég, ha egy ember, vagy kettő elmondja azt. Kellenek köré emberek, át kell éljük az ő drámáikat is, hogy azokon keresztül megérthessük a lovat.

Lovasok.hu: Mennyire sikerült közel kerülni Overdose-hoz?

Ferenczi Gábor: A lóval nehéz volt forgatni, mert egyrészt sérült volt, másrészt pedig élete 90 százalékát állva tölti egy bokszban, ahová nem lehetett bemenni, mert biztonsági őrök álltak ott. Eleinte áradt felénk némi bizalmatlanság, mert úgy gondolták, hogy mi is csak egy média vagyunk, aki egy újabb bőrt akarunk lehúzni erről a szenzációról. Ennek okán volt egy kis távolságtartás, meg hát maga a fizikai helyzet is: akkor hozták ki Overdose-t, amikor verseny volt. Nagyon kevés képünk volt magáról a lóról; a versenyeken a forgatási jogot már más megvette, tréning alatt nem lehetett zavarni egy kamerával, a bokszban pedig nem túl kameraképes. De ha még az is lett volna, abból még nincs drámai helyzet.

Lovasok.hu: Mi volt a koncepció, kit szántak a film főszereplőjének?

Gül Togay: Ugye nekünk Overdose-zal együtt négy főhősünk volt. Mikóczy Zoltán, Ribárszki Sándor, Budinszki Barbi és a ló. Ezek négyen így voltak egy egység. Látható volt egy csoportdinamika, láttuk, hogyan működnek együtt, mik az erős és gyenge pontjai a csapatnak a film szempontjából. Úgy gondolom, hogy egyenlő hangsúlyt kap az edző és a tulajdonos. A munkalovas igaz, hogy percszámban kevesebbet van jelen, de mégiscsak sejtelmesen erős a jelenléte, és lehet, hogy a ló van a legkevesebb ideig jelen, de hát ugye róla beszélünk.

Lovasok.hu: Hogy zajlott a címválasztás? Például az alcím milyen indíttatásból került végül oda?

Gül Togay: Azért használtuk azt az alcímet, hogy Vágta egy álomért, mert azt reméltük, hogy az emberek érteni fogják ebből, hogy mi valamennyire elrugaszkodunk a lótól, mivel ez akár mindannyiunk álma is lehetne. Lehet, hogy még jobban kellett volna hangsúlyozni ezt a címben, hogy azok se csalódjanak a filmben, akik azt remélik, hogy csak Overdose-t kapják, hiszen a film nem csak őt mutatja be, hanem azt az egész világot, ami körülötte zajlik.

Lovasok.hu: Előbb volt forgatókönyv, vagy az eseményeket követte a koncepció?

Ferenczi Gábor: Persze, kell, hogy legyen egy koncepció. De a dolgok nem úgy szoktak történni, ahogy az ember eltervezi, ezért folyamatosan át kell írni a forgatókönyvet, ahogy az események fordulatot vesznek. Viszont minden pillanatban rendelkezni kell egy teljes forgatókönyvvel, akkor is, ha azt óránként át kell írni, és meg kell változtatni. Mivel dokumentumfilmről van szó, próbálom a történéseknek az igazságát és az előrevetített árnyékát megérteni, megjósolni, hogy mi történik, hogy ott legyek, amikor megtörténik. Muszáj előre gondolkodni, mert különben nem vagyok ott. Állandóan sakkozni kell, és kitalálni az ellenség következő lépését, és ez az ellenség a valóság.

Ez az egyik dolog. A másik része a leforgatott anyag. El kell felejteni mindent, amit idáig kitaláltál, az összes történetet, és létre kell hozni egy történetet abból az anyagból, amit leforgattál.

Gül Togay: Amikor már kész volt a film, előszedtük a legeslegelső szinopszist. Elképesztő, de végül ugyanaz történt, ami benne volt.

Ferenczi Gábor: Voltak forgatókönyv-variációk, amiket prezentálni kellett. Nemcsak a megrendelő számára, hanem a magunk számára is, hogy mi van ha… És azokat a vonalakat végig kellett vinni. Például most láttam, hogy az, hogy szobrot állítottak Overdose-nak, a legelső szinopszisban benne volt. Tehát van egy logikája, ahogy mi élünk, annak, aki ebben él. Az emberek azért nem annyira különböznek egymástól, mindenki felismeri magát a másikban. Ki lehet találni, hogy mik fognak történni, de mindig jönnek kanyarok.

Lovasok.hu: Mikor vált világossá az, hogy hogyan fog végződni a film?

Ferenczi Gábor: Március 26-án. Akkor dőlt el, hogy úgy fog végződni a film, ahogy most látható. Egész odáig nem lehetett tudni. Akkor történt az, hogy már megvolt a baden-badeni vereség, lement a másik négy futam, de érezni lehetett, hogy még nincs meg a film. Nincs befejezve. Tudtuk, hogy valami hiányzik, de nem tudtuk, hogy mi. És akkor leesett a hó. Márciusban. Kirohantam Alagra egy kamerával, az első operatőrrel, aki elérhető volt vasárnap. Kirohantunk, és fölvettük Overdose-t, akit akkor már kiengedtek. Nem volt túl jó allapotban, így a tréner tudta, hogy mostanság biztosan nem fog futni, tehát nyugodtan kimehet a karámba. Soha nem engedték ki a karámba annak előtte a kedvünkért. Gyönyörű volt, szabad volt, és viháncolt. És másnapra, hétfőn elolvadt a hó. És akkor éreztük, hogy jó, akkor ez most így megvan. Ez nem csak egy jó kép volt, ez pótolta azt, ami hiányzott.

Lovasok.hu: Melyik az a jelenet, amelyikre a legbüszkébb, hogy elkészülhetett?

Ferenczi Gábor: Nekem egy egészen pici jelenet van, amit mindig elhűlve nézek. Amikor Mikóczy ad egy sajtótájékoztatót Alagon, és erre az alkalomra visszaérkezik Németországból Ribárszki is. A nagy kérdés ekkor az volt, hogy akkor most mi lesz a lóval, megy-e Hoppegartenbe Ribárszkiékkal vagy elválnak útjaik. Bent folyik a sajtóértekezlet, mi kint állunk a teraszon, a Ribárszki, a Lovaregylet elnöke, az állatorvos. És akkor Mikóczy kijön a sajtótájékoztatóról, átöleli a Ribárszkit, vesz egy marha nagy levegőt, és azt mondja, hogy ha mindenki úgy gondolja, hogy Overdose csak akkor fog felépülni, ha a Barbi és a Sanyi vele marad, akkor a ló megy Németországba. Az a mozdulat, ahogy a Ribárszki odaferdíti a fülét, hogy hallja, hogy most mi fog történni – ez az a pillanat, ez az én kedvencem. Ez a pici kis mozdulat.  Ahogy elkezdi Mikóczy a mondatot, Ribárszki már tudja, hogy minden rendben van, és rágyújt. Megnyugodott. Ahányszor nézem a filmet, ez az a pillanat, amikor azt mondom, hogy ilyen helyzetben sajnos kevésszer voltunk jelen.

Lovasok.hu: Befejezésül pedig: önök mit gondolnak Overdose-ról, tényleg egy csodaló?

Ferenczi Gábor: Amikor ott voltunk Pulborough-ban Overdose bokszánál, az ottani állatorvos mesélte, hogy onnan látszik, hogy ez nem egy átlagos ló, hogy három hónapig állt, és mentálisan egy pillanatig nem romlott le az állapota. Ez pedig végtelenül ritka. Csak állt és várt, ez hihetetlen. Engem addig nem nyűgöztek le különösebben a lovak, de ezek a jelek olyan jellemre vallanak, amire az ember egyre inkább azt mondja, hogy hát tényleg egy csoda. Példamutató ez a kitartás, de nem csak az övé, hanem azoké az embereké is, akik körülötte voltak. Ebben a kitartásban benne van a szereplők küzdelme is. Mi azért is csodáljuk ezt a lovat, mert felépült, és újra elindult. Szerintem nagyobb csoda volt, hogy ő abból a betegségből felépült, mint az a genetikai csoda, amire az egész világ összecsapta a kezét.

A dokumentumfilm az HBO és a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával, a Filmteam Kft. produkciójában készült.

2013.12.05. Szűcs-Imre Tamás, Lovasok.hu
Frissítve: 2022.08.04.
Fotó: Canva

Hogyan vásárolj ugrólovat?

Tippek profi lovasoktól

Amikor ugrólovat keresel, könnyen eltévedhetsz a hirdetések végtelennek tűnő útvesztőjében, melyek mind a jövő legígéretesebb ugróbajnokát kínálják eladásra. Hogy mégis megtaláld a kivezető utat, megkérdeztünk néhány sikeres díjugrató lovast, hogy ők mire is figyelnek az eladó díjugrató lovak hirdetésének olvasásakor, és hogy szerintük a  lovasoknak mire kellene odafigyelniük, mikor lóvásárlásra adják a fejüket.

Temperamentum

Akár a legmagasabb szinten akarsz versenyezni, akár csak kezdő kategóriában, a szakértők mind egyetértenek abban, hogy a kiszemelt ló temperamentuma döntő jelentőségű. Ha a ló könnyen tanul, és megfelelő a hozzáállása a munkához, az minden szinten megkönnyíti és élvezhetőbbé teszi a munkát a lovas számára.

“A legfontosabb, hogy mindenekelőtt olyan lovat keress, amelyik szeret ugrani – ezzel félig már meg is nyerted a csatát,” mondja Helen Tredwell, díjugrató versenyző.

Ebben Georgie Crumley is egyetért, aki az angliai Surrey-ben működtet egy lókiképzéssel, bértartással is foglalkozó eladóistállót. “A valódi, odaadó temperamentumnál nincs fontosabb. Ezen az egy tulajdonságon minden kivételes ló osztozik. Hajlandók a legjobbat kihozni magukból, és bármit megtesznek érted, ha arról van szó.” Bár a ló hajlandósága a közös munkára elengedhetetlen, William Funnell annak a jelentőségét emeli ki, hogy a lónak illenie is kell a lovashoz.

“Ha a ló kicsit furfangosabb, az a tapasztalt lovasnak nem jelent problémát,” magyarázza. „A tehetséges lovak gyakran trükkösek fiatalabb korukban, de hozzáértő kezek között szépen kibontakoznak. Meg kell találni a képességek és a temperamentum megfelelő keverékét.”

Ezért amikor az eladó díjugrató lovak között böngészel, fontos, hogy őszintén mérd fel a képességeidet és a körülményeidet. Az a ló, amelyik a legmagasabb szinten versenyez egy profi lovassal, nem feltétlenül felel meg egy kisebb, otthoni pályán edző hobbilovas számára.
A megkérdezettek mind egyetértettek abban, hogy míg ők szívesen dolgoznának egy tehetséges, de esetleg kicsit rakoncátlan fiatal lóval, ezt semmiképp nem ajánlanák kezdő vagy fiatal lovas számára, aki szeretne magasabb szintre lépni a díjugratásban.

“Örömmel foglalkozom olyan lóval, amelyikben ott a lehetőség, feltéve hogy figyel rám és ő is szívesen dolgozik. Nem zavar, ha kicsit cselesebben kell is lovagolni, szívesen eljátszadozom vele,” mondja Helen.


4 éves Justboy apaságú kanca

Fiatal vagy kezdő lovas esetében azonban Helen tapasztaltabb lovat javasol, tehát akár azt, hogy a ló lépjen vissza egy szinttel, hogy lovasa biztonságosan rutint szerezhessen.
“Egy tapasztalatlan versenyző csak olyan lóval induljon versenyen, amely már bebizonyította, hogy az adott szinten jól tud ugrani,” mondja.

Laura Renwick egyetért abban, hogy kezdő lovas esetében a lónak többet kell tudnia annál, mint amit kérnek tőle, és hajlandónak kell lennie arra is, hogy kisegítse a lovast. “A lónak tudnia kell, mi a feladata, és meg kell könnyítenie a lovas dolgát,” mondja.

Testalkat

A világ legjobb díjugrató lovai között van néhány, melyek testalkata közel sem tökéletes, de a lovasok gyakran átsiklanak a küllemi hiányosságok felett, ha a ló megbízható, és szereti azt, amit csinál.

“Nem aggódnék amiatt, hogy nem tökéletes a testalkata,” mondja Helen, „bár a ló továbbadásakor problémát jelenthet.”

Itt az a legfontosabb, hogy minden olyan tulajdonságot elkerülj, ami a ló hosszú távú használhatóságát negatívan befolyásolhatja. Ha komolyan fontolgatod egy ló megvásárlását, mindig kérj vételi vizsgálatot egy tapasztalt állatorvostól a jövőbeni problémák kiküszöbölése végett.

Rádiháza Bohókás – 8 éves herélt

Nincsenek örök érvényű és mindenható szabályok arra, hogy hol kell ugrólovat venni, de a Lovasok.hu eladó lovai mindenképp jó kiindulópontot szolgáltatnak.

“Én abban hiszek, hogy ha elég jó a ló, akkor ő talál meg téged,” mondja Helen. “Sosem tudhatod, hogy hol bukkansz rá a következő lóra. Csak tartsd nyitva a szemed, és hallgass a megérzéseidre!”

2013.12.05. Kresák Réka, Lovasok.hu
Fotó: lovasok.hu, Canva
Frissítve: 2022.08.19.


KapcsoLÓdó cikkek:

Eladó lovak a Lovasok.hu-n >>

A lóvásárlás nagy kérdései, avagy: Hogyan találd meg az igazit? >>

Lovat a gyereknek? >>

Hogyan vásárolj díjlovat – tippek profi lovasoktól >>

Hogyan vásárolj díjlovat – tippek profi lovasoktól

Profi lovasok tippjei

Díjlovagláshoz keresel lovat? Mielőtt pénzt adnál ki, olvasd el az alábbi hasznos tanácsokat: profi lovasok és lókiképzők osztják meg a legígéretesebb díjlovak kiválasztásával kapcsolatos tapasztalataikat.

„Hinned kell abban, hogy bírni fogja a kiképzést” – ez Tim Brown legfőbb tanácsa, aki díjlovaglásra, lovastusára és díjugratásra képez ki lovakat Angliában.

De hogyan lehetsz biztos abban, hogy a hirdetésben szereplő vagy a kipróbált díjló képes lesz megbirkózni a kiképzéssel azon a szinten, amelyen lovagolni akarsz?


Mint a minden szakágban, a díjlovaglásnál is a
kiegyensúlyozottság és a tanulékonyság a legfontosabb tulajdonságok.

Temperamentum

„Olyan lóra van szükség, ami nem ijedezik. Meg kell birkóznia mindennel, amit az arénában és akörül lát – akár a virágokról, akár a bírói fülkéről legyen szó” mondja Tim.  A viselkedése azt kell üzenje, hogy figyel rád.

„Fel kell tudni ismerni, hogy a ló csak képzetlen vagy alapvetően nyers – ami nagyon nem mindegy”, mondja Tim, „Sok tapasztalat kell ahhoz, hogy ezt meg tudd különböztetni”.

A nemzetközi versenyeken szereplő Emile Faurie azt szereti, ha lovai „temperamentumosak de észnél vannak”. Véleménye szerint „ha tempreamentumosak, akkor könnyebb kiképezni őket, kedvesek és érzékenyek – én ilyennek szeretem őket”.

Egy könnyen kezelhető lovat megülni mindig kellemesebb, fontos azonban, hogy a lónak legyen karizmája. A bírák egy jó lovat is lepontozhatnak, ha unalmasnak találják, figyelmeztet Tim.

Emile nem csak arra figyel, hogy esztétikailag tetszetős legyen a ló – gyakorlati szempontból is figyel a testfelépítésre.

Mozgás és testfelépítés

„A jó testfelépítés mindig segít abban, hogy a ló összeszedett maradjon”- mondja Tim. „Ha egy ló jól van összerakva és egyensúlyban van, akkor képes súlyt hordozni, ami alapvető követelmény és a mozgásán is tükröződik.” Az embereknek gyakran az tetszik, ha a ló eleje látványosan mozog. „Valójában azonban sokkal fontosabb, hogy a hátulja hogyan mozog.”

Ezzel az olimpiai bajnok díjlovas, Carl Hester is egyetért. Ő mindig az erőteljes hátsó lábakat, az ezekből kiinduló mozgást és a kivételes vágtát keresi.

Tim még hozzáteszi: „Ahogy a díjlovaglás egyre magasabb szintjein dolgozik az ember, fokozatosan nagyobb hangsúly helyeződik a ló hátuljára. Így a testfelépítés szempontjából a hátsó lábak nagyon fontosak – képesnek kell lenniük hordozni a lovat.” „A ló elejének mozgása fejleszthető, a hátsó rész esetében azonban ez nehezebb.”

Emile azt javasolja, hogy kipróbálás előtt figyeld meg a lovat ügetés közben, emelkedő, kemény talajon.

Származás

A származás mindig fontos szerepet játszik a profi díjlovasoknál, mikor új lovat választanak maguknak.

„Érdekes lehet megvizsgálni a származást, hiszen számos hajlam és jellegzetesség különböző vérvonalakhoz köthető.” magyarázza Tim. „Én azonban szeretek nyitott maradni, és a lovat önmagában, saját érdemei alapján megítélni. A testvérek gyakran nagyon különbözőek lehetnek a küllem és a mozgás terén is. A származás jó iránymutató a temperamentum megítéléséhez, de az elmúlt években például tisztán díjugrató felmenőkkel rendelkező lovak is nyertek aranyérmet. A származás tehát sosem a jó ló alfája és az ómegája.”

Vásárlás: hol keress?

Ahogy Emile mondja, „sosem tudhatod, hol bukkansz rá a következő gyöngyszemre”. A Lovasok.hu eladó lovai azonban jó kiindulópontként szolgálhatnak.Vásárlás: hol keress?

2013.12.05. Fordította: Kresák Réka
Fotó: Canva
Frissítve: 2022.08.03.


KapcsoLÓdó cikkek:

Eladó lovak a Lovasok.hu-n >>

A lóvásárlás nagy kérdései, avagy: Hogyan találd meg az igazit? >>

Lovat a gyereknek? >>

Hogyan vásárolj ugrólovat – tippek profi lovasoktól >>

Mikor és hol láthatod az Overdose-filmet?

2013. december 5-től már mozikban is látható az Overdose – Vágta egy álomért című film

A budapesti Uránia Nemzeti Filmszínház mellett további öt vidéki mozi kezdi vetíteni Overdose filmjét december első hetében, de az HBO is ismét műsorára tűzi Dózi történetét.

Overdose története januárig még legalább 19 városban kerül vászonra, köztük Debrecenben, Miskolcon, Szegeden, Pécsett és Sopronban.

2013.12.04.
Frissítve: 2022.08.04.
Fotó: Canva

Overdose-film: érzelmi vihar, a győzelem eufóriája és a bukás tragédiája

Száraz György filmkritikája

Start, kezdődik a film, egy óriás 2007-es évszám jelenik meg a vásznon, aztán csattogó startgépekből kirobbanó versenylovak küzdelme kezdődik a zöld gyepen. Majd később mindig OVERDOSE győz. Ez még kevés ahhoz, hogy egy dokumentumfilm éberen tartsa a néző figyelmét a film végéig.

A következő percekben a lóversenyzés sajátos világának szereplői, a ló tulajdonosa, a zsoké, a lovásza, a közönsége lép színre különböző helyeken és helyzetekben. Így tesz kísérletet a rendező arra, hogy mindazt az érzelmi vihart, a győzelem eufóriáját, a bukás tragédiáját megmutassa a nézőknek.

172 órát forgattunk, mondta Ferenczi Gábor, az Idrányi Flóra ötletéből készített dokumentumfilm rendezője, aki másik munkatársával, a kreatív producer, Gül Togay-jal együtt úgy gondolta, hogy bár a film csak 72 perces, a történet legmeggyőzőbb elmeséléséhez, lényegének megértéséhez és átéléséhez ennyi nyersanyagra feltétlenül szükségük volt. 

2007-ben nyitottak be az alkotók a Turf világába, Alagra, a Kincsem Parkba, Baden-Baden-be, Chantilly-be… a trágyadombok által bekerített istállóudvarokba, a pókhálós boxokba, a lepattant pályaszéli kocsmákba, és a versenypályák excluzív tulajdonosi páholyaiba. Közel 5 itt eltöltött év kellett ahhoz, hogy megérezzék e világ belső életét és hogy sikeres filmet alkossanak, köszönhetően észrevétlen, csendes, alázatos ittlétüknek.

Megismerkedhetünk a lóversenyzés világának nem mindennapi szereplőivel, úgymond csodabogaraival, a Turf varázslatos színterével és egy, megjelenésében és viselkedésében arisztokratikus versenyló (jól áll neki, hogy nem tud beszélni!) csodálatos pályafutásával. Talán nem is egyértelműen dokumentumfilm, ez a játékfilmek sajátosságát is magán viselő mozi, a Vágta egy álomért. Talán ennek bizonyítéka, hogy a mozik is műsorukra tűzik.

Nézzék meg a filmet és hogy tetszeni fog, azt onnan tudják, hogy vágyuk támad majd kimenni a lóversenyre.

A film a Filmteam Kft produkciójában, az HBO és a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készült.

2013.12.04.,
Írta: Száraz György, a Lovaregylet elnöke
Frissítve: 2022.08.04.
Fotó: Canva

Lovasok az Olimpiai Bizottság előtt

A múlt héten a Magyar Lovas Szövetséggel folytatódtak az olimpiai sportági konzultációk a MOB tanácstermében. A sportág vezetői értékelték az elmúlt év eredményeit, és felvázolták a jövővel kapcsolatos terveiket.

Az egyeztetéseken a Magyar Olimpiai Bizottságot Fábián László, a MOB sportigazgatója, dr. Bartha Csaba, a MOB sportigazgató-helyettese, Medvegy Iván, a MOB sportszakmai főmunkatársa és dr. Téglásy György, a válogatott kereteket ellátó szolgálat igazgatója képviselte.

A Szövetségtől Stróbl Dorottya főtitkár és a díjugrató szakbizottság elnöke, Szotyori Nagy Kristóf jelent meg az egyeztetésen.

A díjugrató szakág vezetője szakága eredményeinek összefoglalásával kezdte az ülést. Idén végre volt mire büszkének lenni, hiszen Weinhardt Virág gyermek Európa-bajnoki címet hozott a magyar lovas sport számára. Ugyanezen az Eb-n 22 csapatból bronzérmet tudott szerezni a magyar gyermekcsapat is.

Sajnos nem büszkélkedhetnek ilyen eredményekkel a felnőtt lovasok, az olimpiai sportágakat (díjlovaglás, díjugratás, military) tekintve. Míg a nem olimpiai kettes- és négyesfogat-hajtásban többször is dobogóra állhattak hajtóink, díjugratásban és díjlovaglásban még messze vagyunk az igazán nagy nemzetközi eredményektől.

Annak érdekében, hogy változhasson a helyzet és közelebb kerülhessen Magyarország a világ élvonalához, a Magyar Lovas Szövetség erőfeszítéseket tesz nemzetközi versenyek szervezésével és az európai lovas szövetségekkel való együttműködéssel.  „A tavalyi CSIO versenysorozat valódi lökést adott a lovassportnak”- mondta Stróbl Dorottya. „Minden esély meg van rá, hogy jövőre is megrendezhessünk egy nemzetek díja állomást, hiszen az idén is Budapest volt a térség legnépszerűbb versenyhelyszíne”- tette hozzá.

Medvegy Iván az olimpiai szakágak lóállománnyal kapcsolatos kérdéseiről érdeklődött, hisz a sportág nem csak a lovastól kíván meg kiemelkedő teljesítményt. „Nincs nagy csoda egyik évről másikra, de a tenyésztők abban az irányban haladnak, hogy minél tehetségesebb lovakat adhassanak a lovas ágazatnak, így a lovassport komplexen a sporttal és a tenyésztéssel együtt haladhat tovább.” Követve ezzel a lovassportokban jóval sikeresebb Hollandiát, akivel sikeres partnerkapcsolatot tudott kiépíteni a szövetség. Az együttműködés következtében holland mintára, a magyar mesterek mellett holland edzői segítséggel indulhat tehetséggondozó program Magyarországon, amely nagyon komoly előrelépést jelenthet az utánpótlás számára. „Jövőre el szeretnénk indítani a programot, amelynek hozományaként képzett lovasaink lesznek, akik jobbat tudnak kihozni az átlagos képességű lovakból is”- mesélt a tervekről a főtitkár.

A sportági gyűlésen szóba került az edzőképzés hiányosságai mellett, az EMMI Felzárkóztatási Program révén kapott támogatás felhasználása is, amellyel kapcsolatban Bartha Csaba felhívta a figyelmet a versenysport támogatásának fontosságára, annak érdekében, hogy a lovassport újra a közönség és a sportszakma figyelmének központjába kerülhessen.

Összességében úgy tűnik, „megindult valami” és a Kincsem – Nemzeti Lovas Program és a nemzetközi kapcsolatok segítségével lendületet kaphat a magyar lovaglás, és talán újra kiváló tehetségek és magyar tenyésztésű lovaik tölthetik meg az újjá épülő létesítményeket edzéseken és versenyeken egyaránt.

2013.12.03. Forrás: Mob.hu
Fotó: Kovács Anikó


KapcsoLÓdó cikkek:

A Magyar Lovassport Szövetség beszámolója a 2012. február 11-én tartott közgyűléséről >>

Lázár Vilmos: jó úton járunk

A Kincsem – Nemzeti Lovasprogramban megfogalmazott célok tekintetében a lovas ágazat valamennyi területén sikerült eredményeket elérni Lázár Vilmos, a Magyar Lovas Szövetség elnöke szerint.

A fogathajtóként kilencszeres világbajnok sportvezető a Papp László Sportarénában pénteken kezdődött OTP Lovas világkupa keretében megrendezett országos lovas fórumon azt nevezte a legnagyobb eredménynek, hogy sikerült visszaállítani a lovassportok, a lovaglás és az egész lovas társadalom presztízsét. Ugyanakkor úgy vélte, bizonyos területen, így például a lovasoktatásban nem elégséges az előrelépés.

Lázár Vilmos, Lezsák Sándor és Budai Gyula

Lázár Vilmos kiemelte, hogy Nyugaton gazdaságilag is hasznot termel a lovas ágazat, akár az agráriumban, akár a turizmusban, s hosszú távon ez a cél Magyarországon is.

“Magyarországon ezer lakosra hat ló jut, ezzel messze el vagyunk maradva az Európai Unió átlagától. Hollandiában például ez a szám huszonkettő. Pedig a lovas ágazatnak komoly munkahelyteremtő hatása is van, minden harmadik lóra jut egy munkahely. Ez azt jelenti, hogy ha a magyarországi lóállomány elérné az uniós átlagot, húszezer új munkahely létesülhetne” – mondta, majd megjegyezte, hogy a magyarországi lovaknak csak mintegy 20-25 százaléka minőségi sportló.

A lovasprogram különböző területeinek eredményeiről beszámolva Lázár kiemelte a szövetség strukturális átalakítását, az edzőképzés fontosságát, illetve hogy a szabadidős rendezvényszabályzat kidolgozása és életbe lépése óta minden szakágban nőtt a versenyek és az igazolt versenyzők száma.

Beszélt arról is, hogy sikerült megnyerni a kormány támogatását, így a szövetség sportágfejlesztési koncepciójára 65 millió forintot kapott, amely elsősorban az utánpótlás- és szakemberképzésre helyezi a hangsúlyt.

Fontosnak tartotta megjegyezni a lovasprogramban meghatározott törvényi feltételek megvalósulását, amelyek a lovardákra és a tereplovaglásra vonatkoznak.

Elmondta, hogy ő maga is a médiából értesült a lovas szolgáltatásokat szabályozó ÖM rendelet legutóbbi, nagy port kavaró módosításáról, mely az ismeretlen származású lovakat kizárja a lovas szolgáltatások végzéséből. Kijelentette, hogy a rendeletet a lehető leghamarabb úgy kell változtatni, ahogyan azt a szakma megkívánja.

Hozzátette, hogy tervezik egy olyan törvényjavaslat benyújtását is, amely alapján a lóverseny fogadások játékadójának 85 százaléka kerülne vissza a lovas ágazatba, s így az állandó és biztos forráshoz juthatna.

Ugyancsak az előre tett lépések között említette az idei sporteredményeket, azaz a világ- vagy Európa-bajnokságon nyert 12 érmet, vagy a szövetség saját magazinjának, a Pegazusnak a létrehozását, illetve azt a sportdiplomáciai sikert, hogy Fugli Károly révén van magyar tagja a nemzetközi szövetség (FEI) vezetésének.

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára hangsúlyozta, a kormány a szívén viseli a lovas ágazat sorsát, ezt mutatja az az infrastruktúrafejlesztés, amelyről a kormány korábban döntött. Ennek keretében megújul a szilvásváradi lovasközpont 2014 szeptemberéig 1,6 milliárd forintból és Budapesten a Nemzeti Lovarda 2015-re 2 milliárdból. Utóbbival kapcsolatban kijelentette, kiemelt állami beruházásnak nyilvánították a projektet.

Szintén bejelentette, hogy január elsejétől a mezőhegyesi és a bábolnai ménesbirtok felügyelete a Magyar Fejlesztési Banktól a VM-hez kerül.

Lázár a fideszes politikus beszédét kiegészítendő megemlítette: az egyik legpozitívabb előrelépés, hogy a Nemzeti Lovarda 2011 decemberében a szövetség vagyonkezelésébe került, ez ugyanis biztonságot adott az egész lovas társadalomnak.

A Lovas Fórumot Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Ő arról beszélt, hogy Kassai Lajos lovasíjász módszere és az általa képviselt szellemiség hungarikum lett, s ez az egész lovas társadalom sikere.

Kiemelte, a lovasprogramban megfogalmazott célok eddig részben valósultak meg, s elsősorban az iskolai lovaglás oktatás területén van hiányérzete, noha így is 45 intézmény 1740 tanulója vett részt lovas foglalkozáson. Ez központi források és oktatási program hiányában az iskolák ezt önerőből valósították meg. Ezzel kapcsolatban Lázár Vilmos kijelentette, hamarosan megállapodást kötnek a VM-mel, hogy a lovasoktatás szakmai részére – a nagyobb siker reményében – új koncepciót dolgoz ki a szövetség.

Balatoni Monika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a lovasterápia és az erdőtörvény módosításának fontosságát emelte ki. Az államtitkár elmondta: a Bejárható Magyarország Keretprogram összefogja a gyalogos, a kerékpáros, a lovas, a kajak-kenu és a vitorlás turisztikai területeket, az erdőtörvény módosítása pedig – Európában modellértékűként – átjárhatóvá tette az ország területét minden határ nélkül. Utóbbinak köszönhetően 1140 kilométeres útvonalon “átlovagolható” az egész ország, ez pedig jelentősen segíti a lovasturizmust.

2013.12.01. Forrás és fotó: MTI


KapcsoLÓdó cikkek:

A nullás lovak védelmében módosulhat az ÖM rendelet >>

Folytatódnak a lovas ágazati beruházások >>

Új Lovas- és Rendezvényközpont épül Szilvásváradon >>

Két év múlva átadják a Nemzeti Lovardát >>

Nem indult el szeptemberben az iskolai lovaglás oktatás >>

Elfogadták az új erdőtörvényt >>

Vágtában a hungarikumok közé

A Hungarikum Bizottság döntésével öt új taggal bővült a hungarikumok gyűjteménye, valamint a Magyar Értéktár: Puskás Ferenc életműve, Kassai Lajos lovasíjász módszere, a gyulai kolbász, a szikvíz és a magyar operett került fel a listákra. Hamarosan azonban tovább bővülhet a lovas hungarikumok sora.

A Magyar Lovas Kör és a Lovasok.hu októberben kezdeményezte a magyar lovaskultúra, valamint a hagyományos magyar lófajták (gidrán, lipicai, kisbéri félvér, nóniusz, shagya-arab, Furioso-North Star, hucul, magyar hidegvérű) és a magyar parlagi szamár felvételét a Pest Megyei Értéktárba, mely a hungarikummá válás első lépcsője.

A Pest Megyei Értéktár Bizottság október 25-i ülésén elfogadta ezen értékek  felvételét a Pest Megyei Értéktárba, és azonnali hatállyal kezdeményezte felvételüket a Magyar Értéktárba is.

2013.11.30. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Fotó: canva.com
Frissítve: 2022.08.05.

Lovak vakvágányon

Csontó Zoltán írása

Bár Kucsák László országgyűlési képviselő módosító javaslata nyomán várhatóan hamarosan újra változik a lovas szolgáltatásokat szabályozó ÖM rendelet és rendeződik az ismeretlen származású lovak helyzete, mindenképpen érdemes elolvasni Csontó Zoltán írását a témában:

A Lovasélet szeptemberi számában tárgyilagosan közöltük a lovardák működését szabályozó 14/2008-as számú ÖM rendeletben történt módosításokat. Most egy elemét ragadom ki, amely látszólag logikus, bizonyos szempontból pozitív, ugyanakkor katasztrofális hatással lehetne több ezer lóra, lovas vállalkozásra és lovasra, és a piac többi szereplőjére is.

Fotó: Szépalma Hotel és Lovarda

A rendelet egyes számú melléklete szerint a vendég lovagoltatásával járó lovas szolgáltatásban résztvevő lónak 2014. július elsejétől ismert származásúnak kell lenni: ez legalább az egyik ős, azaz az apa és a ló születési évének ismeretét jelenti. A rendelet bizonyára a tenyésztők helyzetén kíván segíteni azzal, hogy megnöveli a keresletet a jócskán befékeződött piacon. Helyénvaló is lenne ez a törekvés, hiszen tény, hogy a két aszályos év után, a válság hatodik évében a tenyésztők –akik pénzt, energiát öltek tevékenységükbe, és igyekeznek minőséget előállítani – felőrlődtek, ugyanakkor a  szaporítók és importőrök által olcsón piacra került lovak letörik az árat és lehetetlen helyzetbe hozzák a tenyésztést törvényesen folytatókat.

Az így kialakult helyzet vezérelt arra, hogy elgondolkodjak a rendelet lehetséges következményein.

Lehetséges kimenetelek

Az optimális

Nyilván, a rendelet alkotójának az optimális megoldás lebegett a szeme előtt, amikor megfogalmazta az iskolalóval szemben támasztott követelményeket. Tudva levő, hogy a közkézen forgó lovak jelentős részének a származása nem ismert, vagy ugyan  a tulajdonosa tudja, de nem dokumentált. Ennél fogva ezek olcsóbbak, mint a „papíros” társaik, így a  kevés pénzért lovagoltatók számára könnyebben elérhető, hamarabb megtérül, de még az is lehet, hogy alkalmasabb is a feladatra, mint a pedigrés hátas.

A rendelet szempontjából az optimális megoldás az lenne, ha az előttünk álló őszön, télen és tavaszon a lovardások eladnák a papír nélküli lovaikat és 2014. július 1-ig feltöltenék istállóikat ismert származásúakkal, kiképeznék azokat és le is vizsgáztatnák, hogy a jövő nyáron már a rendeletnek megfelelő állománnyal keressék a betevőjüket. A tenyésztőknek ezzel megoldódna sok problémájuk: apad a ló létszám, nő a bevétel, a jövő évi takarmányt már könnyedén meg tudja venni és még lehet, hogy nyaralásra is futni fogja.

Ez a megoldás több kérdést vet fel:

  • Mennyi ismeretlen származású ló van Magyarországon a lovas szolgáltatóknál?
  • Hány lovarda érintett ebben az állomány cserében?
  • Milyen áron lehet eladni az ismeretlen származású lovakat?
  • Kik fogják azokat megvenni?
  • Hol vannak azok a vevők?
  • Mennyiért tudnak majd ismert származású lovat venni a lovas vállalkozók?

 A válaszokat nem tudom, csak latolgatom a lehetőségeket, de a számok megdöbbentőek!

Az ÖM rendeletnek idáig megfelelt és bejelentett lovardákat a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal tartja nyilván. A honlapjukon valamennyi név szerint meg is tekinthető, a számbavételük körülményes és a keresés nehézkes közöttük. Ez alapján kb. 330-ra taksálom a legálisan működő lovardák számát.

Számba vettem a környezetemben 15 kilométeres körön belül működő lovardákat.  Sebtében húszat számoltam, és kerestem őket a honlapon, de egyet sem találtam a nyilvántartásban. Ez azt jelenti, hogy az én legálisan működő lovardámra 20 olyan jut, ami nem szerepel az MKEH nyilvántartásában! Ha ezt az arányt országosan kiterjesztem és a 330 jegyzett lovardát megszorzom 20-al, akkor 6600 nem bejelentett lovarda lehetséges, ez a bejelentettekkel együtt, durván 7000 lovas szolgáltatót jelent! Mennyi lehet ezekben az ismeretlen származású ló?

Ne essünk túlzásba, vegyünk csak kettőt lovardánként: 14.000 ló, aminek az elkövetkező félévben új gazdát kell keresni. Ez a Magyarországon fellelhető összes lólétszámunk kb. 22%-a. Vajon a rendelet alkotója tisztában van-e ezekkel a számokkal?

Kőrösi Krisztinánál az MLOSZ ügyvezető igazgatójánál érdeklődtem az ismeretlen származású lovak száma után: “Azt sem tudjuk, mennyi ló van Magyarországon, nem még azt, hogy ezek közül mennyi az ismeretlen származású” – hangzott a válasz.

Tudomásom szerint semmilyen felmérés vagy összeírás sem készült a lovardákról és a lovakról, tehát feltételezem, hogy más szervezet sem rendelkezik erre vonatkozóan adattal. Márpedig adatok nélkül ilyen volumenű döntést hozni!? Több ezer ló és több ezer ember, család sorsa forog kockán e rendelet nevezett pontja miatt.


Fotó: Seholsziget Élménypark, Sólyomszem Lovarda

Mi lesz a következménye, ha ezek a lovak piacra kerülnek? Kik vehetik meg?

 A lovardák kihúzva a listáról. A sportolók elméletileg vevők lehetnének, mert az MLSZ megengedi az ismeretlen származású lóval történő versenyzést, de valószínűleg kevés kivételtől eltekintve alkalmatlanok lennének e célra. Maradtak a szabadidőlovasok, de ekkora mennyiséget felvesz ez a piac tavaszig? Nem valószínűsíthető. Tehát a lovardáknak két lehetőségük maradt. Az egyik, hogy megtartják az ismeretlen származású lovaikat, a másik hogy megszabadulnak tőlük.

Ha megtartják őket, megint két lehetőségük van:

  1. Kivonják a forgalomból és etetik őket tovább, szeretni azért még lehet őket. Tömegével nem lehet erre a megoldásra számítani.
  2. Nem vonják ki őket a forgalomból, keresnek valamilyen legális megoldást, vagy nem keresnek és akkor illegálisan működnek tovább.

Ha értékesíteni nem tudják őket, akkor is két lehetőség van a megszabadulásra:

  1. Kiírtatják, vagy lelövik őket, de akkor a tetem megsemmisítése is  (ATEV) pénzbe kerül
  2. Elküldik vágóba, így valamennyi pénzhez is jut a nem túl rózsás helyzetben lévő lovas szolgáltató. Ez a megoldás logikusnak tűnik.

Nagyon profánul hangzik ez a levezetés és elnézést kérek azoktól, akik a lovukra úgy tekintenek mint, társra, munkatársra esetleg családtagra, mert számukra a ló nem egyszerűen két szülőpár statisztikai jelben megnyilvánuló előfordulása.

A rendelet optimális fordulata esetén, az ismeretlen származású lovak ára a piacon a túlkínálat miatt le fog menni, a papíros lóé pedig a kereslet növekedésével nőni fog. Tehát a jóhiszemű lovas szolgáltató az eladott két ló árán nem tud két, a rendelet által megkívánt lovat venni. Ha többet kell kicserélni, akkor a helyzete még reménytelenebb, tehát lovardák fognak megszűnni, emberi sorsok jutnak forduló ponthoz, mennek tönkre, vagy válik sorsuk jobbra, ahogy megszabadulnak az egyébként is alacsonyan jövedelmező tevékenységüktől.

És mi lesz azokkal a lovasokkal, akik alól eladják a lovat és bezárják előttük a lovardát? Az optimális az lenne, hogy a rendeletnek megfelelő lovardákban csapódnának le. Így nőne a kereslet, árat tudnának emelni és el tudnák kérni azt a pénzt, amit el kell kérni egy óra lovagoltatásért. De be fog ez következni? Ha nem lennének földrajzi és anyagi korlátaik a lovasoknak, akkor lehet.


Fotó: Bodor Major

Amit nyerünk a vámon, elveszítjük a réven

A vágóba elküldött 14.000 ló már nem fogja a 2014-es évi szénát és zabot enni, tehát jövőre közel 28.000 hektáron nem kell vetni, aratni és kaszálni. De tudják ezt a földhasználók? Valószínű nem! Tehát jövőre a takarmányból túlkínálat lesz, aminek a megmaradt lótulajdonosok fogják a hasznát látni.

A kb. 20.000 lovas, aki alól levágták a lovat és bezárták előttük a lovardát, nem fogja a lovasboltban megvenni az új nyári kollekciót, tehát csökken a háttéripar bevétele, azok nem tudják fenntartani az alkalmazottjaikat és az el nem adott termékek után ÁFÁ-t sem fognak fizetni az államkasszába. Három ló egy munkahelyet teremt: 14.000 ló „kolbászba töltése” kb. 5000 munkahely megszűnését jelenti.

A valóság

Valóban ez volt a rendelet alkotójának a szándéka? Valóban ez várható? Nem hiszem. Amit felvázoltam, az az optimális verzió, ami akkor következik be, ha a gazdaságban a piac törvényei a meghatározóak és törvénytisztelő a lovas vállalkozó. De mint a mellékelt számok mutatják, nem azok, és mint azt az elmúlt években megtanultuk a piaci törvények sem állnak mindenek felett.

A működő 7000 lovarda 95%-a valamilyen módon kibújt az ÖM rendelet hatálya alól, vagy fittyet hányt az egészre és folytatta a tevékenységét, mint ahogy azt azelőtt is tette. A lovasok jelentős része nem tartotta be az állattenyésztési törvényt sem, ezért van a rengeteg papír nélküli olcsó ló a rendszerben. Ha idáig nem tisztelték a törvényt miért pont a 14/2008-as számú ÖM rendelet módosítását tartanák be? Valószínű, hogy csak az a 330 vállalkozó fogja törni magát, hogy megfeleljen az újabb követelményeknek, akik idáig is megfeleltek.

Ez a rendelet olyan, mint a kerítés. Az is csak a tisztességes embereknek szab határt, a maradék 6600 pedig mit sem változtat, lovardázik tovább.


Fotó: Airport Ranch

Minden törvény annyit ér, amennyit betartatnak belőle

A jelenlegi állás szerint a lovardákat az MKEH illetékes osztálya ellenőrzi, ahol létszámleépítés miatt egy ember maradt erre a feladatra. Mivel ő Budapestről nem látja, hogy hol működik az a 6700 be nem jelentett lovarda, ezért csak bejelentés alapján folytat le ellenőrzést.

Amennyiben egy engedély nélküli lovardát első ízben fülön csípnek, nem lehet megbüntetni, csak a tevékenység folytatását betiltani és felszólítják az engedély megkérésére. Erről egy jogszabály rendelkezik, amit a  KKV-k ellenőrzése során alkalmazni kell. Ha másodízben kapják szabálysértésen, maximum 2.200 Ft hússzorosára, azaz 44.000 Ft-ra büntethetik meg. Ilyen szankciók és ilyen ellenőrzés mellett, ki fogja azt a rendeletet betartani?

Az állattenyésztési törvény szerint a tenyésztési hatóság (MLOSZ) faladata a tenyésztés ellenőrzése, azaz a törvény betartatása. Ennek érdekében mindenhol, ideértve az engedéllyel, vagy tenyésztő szervezeti elismeréssel nem rendelkező személyek, vagy szervezetek tevékenységének helyét is ellenőrizheti, bírságolhat, és elrendelheti az állatnak az állattartó költségére történő ivartalanítását, tehát, hogy elszaporodtak az ismeretlen származású lovak az elmúlt évtizedben, az az MLOSZ felelőssége. Az elmúlt egy-két évtized ellenőrzési és szervezési hiányosságait most egy huszárvágással akarják rendbe tenni, aminek a következményét a lovak, a vállalkozók, és a lovasok isszák meg.

Megoldási javaslat

A rendelet apró módosításával menteni lehetne a helyzetet. 2014. július 1. után engedni kellene dolgozni azokat az ismeretlen származású lovakat a vállalkozásokban, amelyek bizonyítják alkalmasságukat a vendég lovagoltatására, így a tulajdonosok motiváltak lennének, hogy levizsgáztassák lovaikat, menthetnék az értéküket, működőképesek maradnának a lovardák, és sorolhatnám még az előnyeit…  2014. július 1. után csak ismert származású lovat lehetne lovas vállalkozói tevékenységbe bevonni, így a nem hivatalos tenyésztés útját választók tisztában lesznek már a szülőpárok kiválasztásánál, hogy az utód piaci értéke csökkent lesz, értékesítése pedig nehézkes.

A huszárvágás helyett egy kiszámítható átmenetet kérek az egyébként is sok bizonytalansággal szembenéző lovas vállalkozók nevében.

Minden „nagykapu” mellett ott van egy „kiskapu”

Ha nem történik meg a könnyítés, akkor a vállalkozók meg fogják keresni a kiskaput. Mivel a rendelet nem vonatkozik a sportban használt lovakra, így bújtatottan, egyesület formájában fogják folytatni a tevékenységüket a lovardák, mint ahogy ezt a mai nap is sokan teszik. Így nem vonatkozik rájuk az ÖM rendelet egyetlen pontja sem.

Orbán Viktor miniszterelnök hatalomra kerülésekor kijelentette, hogy most már vége a hazudozásnak. Ennek megfelelően történtek is pozitív lépések, mint pl. mindenkinek alkotmányos joga, hogy állatot tartson és az istállót már nem kell gyümölcstároló néven megépíteni faluhelyen sem.  Ez a rendelet mégis hazudozásra készteti a vállalkozókat, és nem fehéredik tőle a gazdaság. Egy rendes lovasember tudja, hogy a lótól nem kér semmit akkor, ha nem tudja rajta számon kérni. Az adminisztrációnak is nemcsak a rendelet alkotására kellene hangsúlyt fektetni, hanem annak a betartatására is, egyébként csak saját tiszteletét ássa alá.

A kiskaput be kellene zárni az egyesületeknek, úgy, hogy kötelezni kellene őket, hogy tartozzanak valamilyen szakmai szövetséghez (hagyományőrző, szabadidő lovas sport, lovas turisztikai, vagy lovassport szövetséghez), ahol megszervezik tagjaik képzését, vizsgáztatását és minősítését. Ez esetben a szövetségek, kvázi kamarákként funkcionálnának, ellátnák tagjaik érdekvédelmét és a szervezet önszabályozását. Ez előre mozdíthatná a lovas szolgáltatások minőségbeli változását.

A témára, az MLOSZ elnöke Mihók Sándor a Lovasélet decemberi számában reagál.

2013.11.26. Írta: Csontó Zoltán
A cikk megjelent a Lovasélet magazin 2013. novemberi számában
Frissítve:2022.08.10.

Hiba bejelentés