Kezdőlap Blog Oldal 489

Mi a véleményed a lovardarendeletről?

Több alkalommal, többféle megközelítésben foglalkoztunk már a lovas szolgáltatásokat szabályozó ÖM rendelet szeptember óta hatályos módosításaival itt a Lovasok.hu oldalain. De nem a mi véleményünk a fontos, hanem a Tiétek, kedves lovasok és lovas szolgáltatók, akiknek az életét, munkáját és szórakozását közvetlenül érinti a szabályozás. Itt a lehetőség arra, hogy hallassátok a hangotokat.


Fotó: Szépalma Hotel és Lovarda

 

Horváth Emese (Pejkó Lovas Sport Egyesület) már megosztotta meg velünk a rendelettel kapcsolatos véleményét és kérdéseit. Emese eredeti szakmáját tekintve kutatómérnök (agrármérnök), aki lovasoktatói végzettségel is rendelkezik. Ifiként a Honvédban lovagolt. 1997 óta foglalkozik lovasoktatással, 12 éve pedig kifejezetten csak gyerekeket tanít lovagolni. Lovardája sportegyesületként működik, bérlovagoltatással nem foglalkozik. Az idei évben kezdett azon gondolkodni, hogy kicsit nyit kifelé, de augusztusban a rendeletet áttanulmányozva igencsak elgondolkozott ezen, majd a Lovasok.hu cikkeit olvasva született meg alábbi írása:

Határidő

NÉBIH: „A Rendelet szerint a lovak alkalmassági vizsgálatának eredményéről szóló bejelentést, a módosító NGM rendelet hatályba lépésekor már működő szolgáltatóknak legkésőbb 2014. június 30-ig kell megtenni a Hivatal felé (Rendelet 14. § (2) bekezdés).”

Horváth Emese, Pejkó Lovassport Egyesület: Kívánják módosítani a határidőt? Ha igen, mi lenne az új határidő?

A határidő módosítása feltétlenül szükséges, mivel december vége van és még mindig nincs pontos leírás a vizsgakövetelményről, még mindig nincs információ arról sem, hogy mennyibe fog kerülni a vizsga.

A kis lovardákban nincs fedeles ezért télen két-három hónapra leállnak, tavasszal legalább két hétre van szükség, mire a lovak ismét alkalmasak lesznek arra, hogy újra lehet tanulót ültetni rájuk. Az ország összes lovardáját a fennmaradó két hónapban fogják vizsgálni/vizsgáztatni?

Minimum 5 ló?

MLTKSz, Lóska János: „Azok a „szolgáltatók”, akik kevesebb, mint öt lóval tudnak gazdaságilag fenntartható lovas szolgáltatást végezni, csak és kizárólag a lovak maximális kihasználásával, a megfelelő pihenőidő betartása nélkül tudják ezt elérni. A regenerálódáshoz szükséges pihenőidő elhagyásával rohamosan felgyorsul a lovak fizikai és mentális romlása, erkölcsi amortizációja. A minimális lólétszám alatti lovardákban zajló tevékenység nem más, mint az állat forgóeszközként való használata, és az állatjóléti elvárások mellőzése.”

Horváth Emese, Pejkó Lovassport Egyesület: Miért kell minimum öt ló? Úgy tűnik mintha a családi lovardák létezéséről egyszerűen nem vennének tudomást. Szeretném kérni, hogy a fent idézetteket Lóska János úr ezt bővebben, számokkal alátámasztva fejtse ki.

Gazdasági szempontból: Egy vállalkozás méretét az igény határozza meg, ha két lovat tart el a körzet, akkor kettő lóra van szükség.

Egy már meglévő lovardánál a lovak számával szinte egyenes arányban nő a tartás költsége (takarmány, kovács, állatorvos) mindaddig, amíg már alkalmazottra van szükség. Két-három lovat kis családi segítséggel egy ember el tud látni, akár úgy is, hogy egy személyben lovász, edző és marketinges. Öt-hat lónál viszont pont jelentkezik az a probléma, hogy jóval nagyobb beruházás szükséges és egy embernek már nagyon megterhelő. Alkalmazott lovászhoz vagy edzőhöz viszont kevés a bevétel és biztosan veszteséges a vállalkozás. Mivel a lovasok nagy része délután és hétvégén ér rá, ezért gyakran a család számára kiegészítő jövedelem a lovagoltatás.

Szakmai szempontból: Nem elfogadható indok, hogy ha csak két ló van, akkor azok biztosan túl lesznek terhelve. Önmagában nem a lovak számától függ azok terhelése, illetve túlterhelése, hanem a lovasok és a lovaglásra alkalmas lovak számának egymáshoz való viszonyától.


Fotó: Seholsziget Élménypark, Sólyomszem Lovarda

Társadalmi szempontból: A kisvárosok köré települt lovardák felszámoltatása, ellehetetlenítése még több ember számára tenné elérhetetlenné a lovaglást. A két-három lovas családi vállalkozások öt-hat lóra bővítése komoly beruházást igényel, amire a mai gazdasági viszonyok között nem sok helyen van lehetőség és nincs is értelme, ha nincs több lovas.

Mi lesz a kis családi lovardákkal?

Horváth Emese, Pejkó Lovassport Egyesület:  Milyen formában működhetnek tovább szabályosan a kis családi lovardák? Vagy esetleg felszámolásra ítélték őket?

Hatások és következmények

Horváth Emese, Pejkó Lovassport Egyesület: Végeztek hatástanulmányt? Ha igen ki és milyen eredménnyel? Tudjuk, hogy hány ember munkalehetősége szűnhet meg? Vannak becslések arra, hogy hány ló válhat feleslegessé? FElmérték, hány ember lovaglási lehetősége szűnhet meg?

Mindentudó lovak?

MLTKSz, Lóska János: „A nyeregalatti alkalmassági vizsgát nem kell másképp elképzelni, mint egy átlagos, a lovardában zajló osztálylovaglást, mindhárom jármódban egyaránt. A lovak nyeregalatti elbírálásához szükséges tesztlovasokat a lovarda maga biztosítja. …

Ahhoz, hogy egy ló alkalmas legyen a biztonságos szolgáltatásra, elengedhetetlen a ló teljes körű felkészítése, belovaglása. Az alapszintű feladatok végrehajtására alkalmas ló kiképzése, felkészítése magában foglalja a ló képzését futószáron, lovardában és terepen egyaránt. Így a külön futószáras-, osztály- vagy terepló fogalma és ezek megkülönböztetése, eltérő vizsgáztatása nem releváns. Az alkalmassági vizsga során kért feladatok olyan alap elvárások, amelyekkel egy alapszintű szolgáltatásban részt vevő lónak mindenképpen rendelkeznie kell a biztonság érdekében.”

Horváth Emese, Pejkó Lovassport Egyesület: Mi a szakmai indok arra, hogy minden lónak mindent tudnia kell?

A lovardák többségében „szakosodnak” a lovak. Miért lenne szükség arra, hogy öt-hat lóból mindegyik alkalmas legyen futószáras oktatásra, hiszen egy lovas kb.10-15 alkalommal ül futószáron, szabadon pedig egy életen át – kedvező esetben marad abban a lovardában, ahol kezdett.

Ahol nincs futószáras oktatás, mert más módszerekkel oktatnak oda minek öt futószáras ló? Például van, ahol soha sem megy, még a teljesen kezdő sem futószáron, edző vagy a segédje megy/fut a ló mellett és vezeti azt. (Erre Nyugat-Európában számtalan példa van, de így működött az Állatkerti Kísérleti Lovasiskola is) Egyre gyakoribb az is, hogy körkarámban dolgoznak a lovak.

Vizsgakövetelmények

MLTKSz, Lóska János: „A nyeregalatti alkalmassági vizsgát nem kell másképp elképzelni, mint egy átlagos, a lovardában zajló osztálylovaglást, mindhárom jármódban egyaránt. A lovak nyeregalatti elbírálásához szükséges tesztlovasokat a lovarda maga biztosítja. Azoknak a szolgáltatóknak, akik több éves szakmai tapasztalattal, és jól képzett lovakkal rendelkeznek, a vizsgára való alkalmasság nem jár semmilyen extra felkészüléssel, hiszen semmi mást nem kell bemutatniuk a bírálók előtt, mint egy napi rutin feladatot, úgy ahogy annak biztonságosan és színvonalasan minden nap zajlania kell a szolgáltatást igénybevevők biztonsága érdekében.”

Horváth Emese, Pejkó Lovassport Egyesület: Mik a vizsgakövetelmények? Külön kidolgozták-e a vizsgakövetelményeket a különböző profilú lovardákhoz? Gondolok itt pl. egy Balaton melletti, alkalmi lovasokat lovagoltató létesítmény, és egy kifejezetten kisgyermekekre szakosodott pónilovarda közötti különbségekre, a terápiás lovagoltatásról nem is beszélve. Külön kidolgozták a vizsgakövetelményeket minden stílusra: angol, western, „free horse style”, hagyományőrző stb.?

Ki vizsgáztathat?

MLTKSz, Lóska János: „A lovak alkalmassági vizsgáját olyan személyeknek (min. 2 fő) kell elvégeznie, akik maguk is több éves, akár több évtizedes, lovasturisztikai tapasztalattal, színvonalas, bizonyított szakmai háttérrel rendelkeznek.

A Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség a rendelet megalkotása előtt is végezte a lovak alkalmassági vizsgáját, a minősítést kérő lovardáknál. A minősítést minden esetben olyan szakemberek végezték, akik maguk is lovas szolgáltatóként dolgoznak, és több éves/évtizedes szakmai háttérrel rendelkeznek a lovas turisztikai szolgáltatások tekintetében.

A rendeletben elvárt alkalmassági vizsga megegyezik a minősítésben foglaltakkal, tehát végrehajtására a szakmában elismert lovas szolgáltatók a legalkalmasabbak, hiszen saját tapasztalataik útján ők képesek a legátfogóbban felmérni a látottakat.”

Horváth Emese, Pejkó Lovassport Egyesület: Ki és milyen képesítéssel fogja megállapítani, hogy alkalmas-e a ló az adott munkára? Ki jelöli ki azokat a személyeket, akik vizsgáztathatnak? A vizsgáztató állatorvos és lovasedző egy személyben?

Tisztességes ember nem dolgozik beteg vagy sánta állattal, aki ilyesmit tesz, annak megvannak a saját módszerei. Ha valóban az a cél, hogy kiszűrjék az egészség szempontjából munkavégzésre nem alkalmas lovakat, akkor ehhez igenis szükség van állatorvosra is.

Angol, western, „free horse style”, hagyományőrzés stb. stílust egyaránt ismerő szakember egy személyben vagy minden stílusra külön szakember áll rendelkezésre?

Azt szinte már félve kérdezem, hogy kizárólag a tapasztalat számít? Végzettségre nincs is szükség ahhoz, hogy a vizsgáztató lovardák sorsáról döntsön?


Fotó: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Hucul Ménes

Lovardánként 2 óra mindent eldönt?

MLTKSz, Lóska János: „Az alkalmassági vizsga összesen körülbelül 1,5-2 órát vesz igénybe lovardánként. Az alkalmasságot ellenőrző bizottság miután végignézi és beazonosítja a lovakat, megtekinti a lovak munkára való előkészítését. Ez alatt felméri a lovak emberhez való hozzáállását, viselkedését. … Természetes, hogy a lovak képzettsége, lovagolhatósága változik, azonban a szolgáltató érdeke, hogy bemutassa, az általa használt ló megkapta a megfelelő felkészítést, és legalább a vizsgálat idején alkalmas volt a feladat biztonságos végrehajtására..”

Horváth Emese, Pejkó Lovassport Egyesület: Egy alkalom alapján fogják megállapítani, hogy megfelel-e a szolgáltatás végzésére a ló? A vizsgáztató ott és akkor megismeri, kiismeri jobban, mint az edző, aki több éve dolgozik vele? Itt egy munkatársról van szó, akivel évek alatt csiszolódunk össze, nem egy gépjármű vizsgájáról.

Nem feledjük a nullás lovakat

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter: „Tájékoztatom Képviselő Urat arról, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium illetékesével már felvettük a kapcsolatot az alkalmasság egyéb feltételeinek megfelelően kiképzett „nullás” lovak lovas szolgáltatásban tartásáról.”

A válaszból az is kiderül, hogy a rendelet módosításában döntő szava lesz az állattenyésztést szabályozó Vidékfejlesztési Minisztériumnak. A módosításra azonban előreláthatólag 2014 januárjáig még várnunk kell. (Forrás: Terítéken a nullás lovak ügye a Parlamentben)

Horváth Emese, Pejkó Lovassport Egyesület: Mikorra várható a rendelet módosítása, hogy a már dolgozó nullás lovakat ne kelljen lecserélni? Amennyiben nem felmenő rendszerben vezetik be a rendeletet, az minden ésszerűséget nélkülöz.

2013.12.20. Horváth Emese, Pejkó Lovassport Egyesület
Szerkesztette: Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Frissítve: 2022.08.10.

Szokatlan díjugró tehetség

Minden gyermek rajong a négylábúakért, de ennek a kötődésnek most egy új dimenziójával találkozhat a lovas társadalom: Anna, a tíz éves svéd kislány szabadidejében kedvenc lovait utánozva négykézláb galoppozik a lovardában és akadályokat ugrik át.

Régebben Anna azt játszotta, hogy ő kutya, naphosszat együtt szaladgált nagymamája ölebével. Ahogy Anna növekedett, már egyre kevésbé érezte magát „kutyául”, és új kedvenceit, a lovakat kezdte utánozni.

Minden nap szorgalmasan edzett, hogy minél jobban hasonlíthasson példaképeire. Kezdetben az akadályok nem voltak magasabbak 40 centiméternél, mára azonban a 110 centiméteres magasság sem jelent számára problémát.

Az orvosok szerint hosszú távon ez a hobbi nem lesz jó hatással a kislány egészségére. Édesanyja azonban nem aggódik. Úgy gondolja, hogy Anna életében a díjugrás csak egy rövid fejezet, tényleges álma, hogy sikeres atléta legyen.

2013.12.20. Balogh Bori, Lovasok.hu
Frissítve: 2022.08.04.
Fotó: Canva

Ifj. Simon József és Bárdos György a Dinó Sporthíradóban

2013.12.11-i adás

A híradó vendégei ifj. Simon József kettes fogat A kategória ez évi csapat magyar bajnoka, valamint edzője, Bárdos György többszörös világ és Európa-bajnok fogathajtó.

Adás minden hétköznap a Hatoscsatorna műsorán.

Valamennyi adás megtekinthető:
www.dinosport.hu

Terítéken a nullás lovak ügye a Parlamentben

Az ÖM rendelet szeptemberi, nagy vihart kavaró módosítását követően Kucsák László országgyűlési képviselő november 19-én nyújtotta be módosítási javaslatát a Nemzetgazdasági Minisztériumnak az ismeretlen származású, vagyis nullás lovak védelmében. Azóta is kíváncsian várjuk a híreket.

Kissé megnyugodhatnak a nullás lovak pártfogói, a Hír24 beszámolója szerint ugyanis az ÖM rendelet szeptemberi módosításával a lovas szolgáltatásokból kizárt ismeretlen származású lovak kérdése még az év végi hajrában is előkerült a Parlamentben. Ráadásult azt is megtudhattuk, hogy a honatyák szorgalmasan olvassák a Lovasok.hu híreit.

Gőgös Zoltán országgyűlési képviselő december elején nyújtott be írásbeli kérdést Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez, hogy megtudja, megindultak-e a módosítást megelőző egyeztetések.

Arra külön büszkék vagyunk, hogy a képviselő „A nullás lovak védelméről” címmel ellátott kérdésében a Lovasok.hu korábbi A nullás lovak védelmében módosulhat az ÖM rendelet című cikkére hivatkozik.

Az írásbeli kérdés letöltése .pdf formátumban >>

 

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter december 17-i válasza egyértelműen jó hír mindazoknak, akiket hátrányosan érintett a rendelet ismeretlen származású lovakra vonatkozó kitétele:

„Tájékoztatom Képviselő Urat arról, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium illetékesével már felvettük a kapcsolatot az alkalmasság egyéb feltételeinek megfelelően kiképzett „nullás” lovak lovas szolgáltatásban tartásáról.”

A válaszból az is kiderül, hogy a rendelet módosításában döntő szava lesz az állattenyésztést szabályozó Vidékfejlesztési Minisztériumnak. A módosításra azonban előreláthatólag 2014 januárjáig még várnunk kell.

2013.12.18. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Forrás: Hír24
Frissítve: 2022.08.04.
Fotó: Canva

Trafikban is fogadhatsz az Ügetőszilveszter futamaira

Az ügető szilveszteri futamaira már legalább hetven helyen tehetik majd meg tétjeiket azok, akik a lóversenyt nem szeretnék a pályáról követni.

Szombaton újabb kilenc trafik csatlakozott a Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft. hálózatához. A tervek szerint 2014 tavaszára már 300 fogadóhelyen lehet majd nyomon követni a futamokat.

Az állami lóversenyszervező cég még 2011 decemberében írt ki közbeszerzést országos lóverseny-fogadási rendszer szállítására, amin a francia PMC, a Carrus csoport cége nyert tavaly nyáron. A tervek szerint 440 terminált helyeznének el az országban, ebből 40 a pályán, azaz a Kincsem Parkban lenne. A rendszer 650 millió forintba került. A szerződött partnerek 6 százalékos jutalékot kapnak.

2013.12.16. Forrás: Index

Szamár- és öszvérháton Santorini szigetén

Német Réka lovas grafikus, jelenleg egy hajón dolgozik, mellyel bejárják a Földközi tenger partvidékét. Útja során sok izgalmas helyre jutott már el, ahol első dolga volt meglátogatni a helyi lovakat, csacsikat és öszvéreket, hogy megörökíthesse miként élik mindennapjaikat. Ezúttal Santorini szigeténél horgonyoztak le, s Réka máris a patások nyomába eredt.

A művésznő életében már egész kicsi korától kezdve fontos szerepet játszottak a patások, nem volt tehát meglepő, hogy első rajztémájának is a lovat választotta. A kötődés a művészethez és a lovakhoz az idő múltával csak egyre szorosabbá vált. A bécsi Iparművészeti Egyetemen Digitális művészet szakon végzett, ahol projektjeinek állandó szereplői lettek a lovak. A rajzaiból készített lovas falinaptárak kaphatóak a Nemzeti Lovardában és a Kincsem Park éttermében.

Bár jelenlegi munkája során a vízen nem sok múzsával találkozhat, s hajója útját még vízilovak sem nagyon keresztezik, Réka hamar rájött, hogyan teheti mégis LÓvá napjait. Képei elrepítenek az egyik legszebb görög sziget, Santorini sziklás hegyvidékére, bepillantást nyújtva a görög szamarak és öszvérek birodalmába, ahol a turisták csacsiháton juthatnak fel a kék spalettás hófehér házakból álló hagyományos görög városka tetejére. Bár kétségtelen, hogy a hosszúfülűeknek nincs könnyű dolga a tűző napon a lépcsőkön fel-le közlekedve, mégis hozzátartoznak a vidék sajátos hangulatához. A csacsik és öszvérek mindig nagy örömmel fogadják a Réka által hozott almákat: a turistáktól megcsömörlött fintorgó csacsi-orrok egyből kitágulnak, amint megérzik az alma illatát…

2013.12.13. Botykai Dóra, Balogh Bori, Lovasok.hu
Frissítve: 2022.08.04.
Fotó: Canva

Legalább 5 ló és alkalmassági vizsga: a minőség garanciája?

A lovas szolgáltató tevékenységről szóló ÖM rendelet módosítása 2013. szeptember elsején lépett hatályba. A rendelet egyik fontos újdonsága hogy a lovaknak alkalmassági vizsgát kell tenniük, amit ötévente ismételni kell.

A NÉBIH és a Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítvány (MLTSz) tájékoztatását korábbi cikkünkben már olvashattátok. Időközben kézhez kaptuk a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség elnökének, Lóska Jánosnak tájékoztatását is.


Fotó: Szépalma Hotel és Lovarda

A Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség az ÖM rendeletben hivatkozott, a vendég lovagoltatásával járó, illetve az egyéb szolgáltatásban résztvevő lovak esetében a lovak alkalmassági vizsgálatára a NÉBIH által kötelezően kirendelendő szakértő.

Lovasok.hu: A rendelet módosítása hatalmas port kavart…

MLTKSz, Lóska Eszter: A rendeletben elvárt követelmények egy színvonalas szolgáltatás minimum feltételei, amelyek kifejezetten a lovak és lovasok biztonságát és épségét szolgálják.

Alapvetően az élet minden területén az a tendencia figyelhető meg, hogy a kötelezettségek mindig nagyobb felháborodást váltanak ki, viszont nem elhanyagolható az, hogy ki az, aki felháborodik, és miért. Nagyon hasznos lenne a fejlődő lovasélet számára, hogy azok is hangot kaphassanak, akik évek óta hátrányt szenvednek a szakmaiatlan és illegálisan működő lovardák miatt, és akik évek óta várnak egy ilyen szintű szabályozást. Rengeteg elismerő, és köszönő telefonhívást kapunk évtizedek óta működő, neves lovardáktól és lovasoktatóktól a rendeletért folytatott munkáért.

Lovasok.hu: Mi az oka annak, hogy a rendelet öt lóban határozza meg a minimális lólétszámot?

MLTKSz, Lóska János: Ahhoz, hogy a lovak fizikailag és mentálisan is sokáig alkalmasak legyenek a feladat elvégzésére, elengedhetetlen az időről időre való átlovaglás, a megfelelő pihenésre alkalmas hely (istálló és karám egyaránt) és a regenerálódáshoz szükséges pihenőidő.

Azok a „szolgáltatók”, akik kevesebb, mint öt lóval tudnak gazdaságilag fenntartható lovas szolgáltatást végezni, csak és kizárólag a lovak maximális kihasználásával, a megfelelő pihenőidő betartása nélkül tudják ezt elérni. A regenerálódáshoz szükséges pihenőidő elhagyásával rohamosan felgyorsul a lovak fizikai és mentális romlása, erkölcsi amortizációja.

A minimális lólétszám alatti lovardákban zajló tevékenység nem más, mint az állat forgóeszközként való használata, és az állatjóléti elvárások mellőzése.

Lovasok.hu: Ki, kik fogják elvégezni a lovas szolgáltatásokban résztvevő lovak alkalmassági vizsgálatát? Milyen végzettséggel, előképzettséggel kell rendelkezniük? A melléklet szerint a lovaknál vizsgálni kell a lábak és a hát állapotát. Ezt állatorvos fogja végezni?

MLTKSz, Lóska János: A lovak alkalmassági vizsgáját olyan személyeknek (min. 2 fő) kell elvégeznie, akik maguk is több éves, akár több évtizedes, lovasturisztikai tapasztalattal, színvonalas, bizonyított szakmai háttérrel rendelkeznek.

A Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség a rendelet megalkotása előtt is végezte a lovak alkalmassági vizsgáját, a minősítést kérő lovardáknál. A minősítést minden esetben olyan szakemberek végezték, akik maguk is lovas szolgáltatóként dolgoznak, és több éves/évtizedes szakmai háttérrel rendelkeznek a lovas turisztikai szolgáltatások tekintetében.

A rendeletben elvárt alkalmassági vizsga megegyezik a minősítésben foglaltakkal, tehát végrehajtására a szakmában elismert lovas szolgáltatók a legalkalmasabbak, hiszen saját tapasztalataik útján ők képesek a legátfogóbban felmérni a látottakat.

Lovasok.hu: Az alkalmassági vizsgálat a szolgáltatás helyén, vagy egy központilag kijelölt helyszínen történik majd?

MLTKSz, Lóska János: A lovak alkalmassági vizsgája mindenképpen azon a helyen zajlik, ahol a lovak a szolgáltatást végzik, tehát szállítási költség nem terheli a szolgáltatót.


Fotó: Akadémia Lovasiskola

Lovasok.hu: Lovanként mennyi időt vesz igénybe a vizsga?

MLTKSz, Lóska János: Az alkalmassági vizsga összesen körülbelül 1,5-2 órát vesz igénybe lovardánként. Az alkalmasságot ellenőrző bizottság miután végignézi és beazonosítja a lovakat, megtekinti a lovak munkára való előkészítését. Ez alatt felméri a lovak emberhez való hozzáállását, viselkedését.

A lovas szolgáltatói tevékenységhez szükséges alkalmassági vizsga az alábbi részekből áll:

1. Lovak azonosítása (bélyegzés, jegyek, útlevél alapján)

2. Lovak egészségügyi állapotának felmérése: A vizsgálat elvégzéséhez nem szükséges állatorvos, hiszen a szakavatott bizottság képes felmérni a lovak szolgáltatáshoz szükséges egészségügyi állapotát. Ez a vizsgálat nem tér el attól a vizsgálattól, mint amit minden lovasnak, vagy lovas szolgáltatónak el kell végeznie lován minden egyes munka megkezdése előtt. A vizsgálat fő célja, hogy átfogóan bírálja el a lovat a tekintetben, hogy a szolgáltatás végzésére alkalmas-e. Tehát a vizsgálat legfőképp a lábakra, patákra és a hátak állapotára koncentrál: pl. a ló nem sánta, a háta ép, nincs rajta törés, nyomás, megfelelően van körmölve, patkolva, valamint nézik, hogy a ló jól táplált-e.

3. Lovak viselkedése: A viselkedés az ápoláskor, szereléskor és nyereg alatt (önálló munkában és csapatban, valamint tereplovaglás alatt) egyaránt elbírálásra kerül. Tehát figyelembe veszik a ló viselkedését, magatartását, vérmérsékletét a szolgáltatás teljes időszaka alatt, minden egyes olyan helyzetben, ahol a szolgáltatást igénybevevő kapcsolatba kerülhet a lóval.

4. Lovagolhatóság: A lovaknak számot kell adniuk arról, hogy mind három jármódban, a lovardában és terepen, önállóan és csapatban egyaránt biztonságosan használhatóak. Az önálló munkánál fontos, hogy társaitól függetlenül, együttműködően hajtsa végre a kért feladatot (pl. lépésből ügetés, ügetésből lépés, vágtabeugratások, vezethetőség, stb.)

Osztály- vagy tereplovaglás esetén elvárás, hogy a lovak a kellő távolságban, egymást nem zavarva végezzék a tőlük elvárt feladatokat (pl. ne maradjon le, ne rohanjon a másik ló farába, ne rúgjanak egymásra stb.) A szakértő bizottság számára az első percekben felmérhető, hogy a lovak mennyire rutinosak a csapatban való közlekedés terén és mennyire alkalmasak a társaikkal, lovasaikkal való együttműködésre.

Szempont továbbá a szolgáltatásnak megfelelő, könnyű támaszkodás, irányíthatóság, adott jármódnak megfelelő ütemesség, segítségekre megfelelő érzékenység.

A nyereg alatti bemutatásnál a bírálók nézik továbbá a lovak kondicionális állapotát is, hiszen a lovak ilyen jellegű felkészítése alapkövetelmény a szakszerű, színvonalas szolgáltatásnál, és a lovak egészségügyi állapotának megőrzésénél.


Fotó: Seholsziget Élménypark, Sólyomszem Lovarda

Lovasok.hu: A lovakkal kik és milyen feladatokat fognak végezni? Vannak lovak, akik nagyrészt futószáron és osztályban dolgoznak kezdők alatt, mások napos-többnapos túrákat mennek, lovagolni nem feltétlenül tudó emberek alatt. Tény, hogy – egy ideális világban és nem a mai magyar valóságban – minden lónak megfelelő idomítottsággal kellene rendelkeznie ahhoz, hogy a túralóval is végezhető legyen némi idomító munka, vagy ugrómunka, a futószáras ló pedig biztonságosan közlekedjen terepen. De gyakran nem ez a helyzet. Tehát a kérdés, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelnie az adott lónak?

MLTKSz, Lóska János: A nyeregalatti alkalmassági vizsgát nem kell másképp elképzelni, mint egy átlagos, a lovardában zajló osztálylovaglást, mindhárom jármódban egyaránt. A lovak nyeregalatti elbírálásához szükséges tesztlovasokat a lovarda maga biztosítja. Azoknak a szolgáltatóknak, akik több éves szakmai tapasztalattal, és jól képzett lovakkal rendelkeznek, a vizsgára való alkalmasság nem jár semmilyen extra felkészüléssel, hiszen semmi mást nem kell bemutatniuk a bírálók előtt, mint egy napi rutin feladatot, úgy ahogy annak biztonságosan és színvonalasan minden nap zajlania kell a szolgáltatást igénybevevők biztonsága érdekében.

Ahhoz, hogy egy ló alkalmas legyen a biztonságos szolgáltatásra, elengedhetetlen a ló teljes körű felkészítése, belovaglása. Az alapszintű feladatok végrehajtására alkalmas ló kiképzése, felkészítése magában foglalja a ló képzését futószáron, lovardában és terepen egyaránt. Így a külön futószáras-, osztály- vagy terepló fogalma és ezek megkülönböztetése, eltérő vizsgáztatása nem releváns. Az alkalmassági vizsga során kért feladatok olyan alap elvárások, amelyekkel egy alapszintű szolgáltatásban részt vevő lónak mindenképpen rendelkeznie kell a biztonság érdekében.

Természetes, hogy a lovak képzettsége, lovagolhatósága változik, azonban a szolgáltató érdeke, hogy bemutassa, az általa használt ló megkapta a megfelelő felkészítést, és legalább a vizsgálat idején alkalmas volt a feladat biztonságos végrehajtására. A lovak kezelhetőségének, színvonalas munkájának, fizikai állapotának fenntartása a szolgáltatásért felelős személy felelőssége. Ezért nagyon fontos, hogy a felelős személy rendelkezzen a megfelelő szakmai képzettséggel.

Még mindig nem teljes a kép

Tekintve, hogy egy olyan vizsgáról beszélünk, ahol a lovaknak legalább 80%-os eredményt kell teljesíteniük, szerettük volna közzétenni az alkalmassági vizsga feladatait, az értékelés szempontjait, vagy akár a pontozólapokat – sajnos erre nem kaptunk lehetőséget a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetségtől. Néhány további kérdésünk is megválaszolatlan maradt:

  • Lovanként mennyibe fog kerülni az alkalmassági vizsga? Mikor, ki felé (NÉBIH, vagy MLTKSz) és milyen módon kell ezt rendezni?
  • A rendelet 2013. szeptember elsején lépett hatályba. A Rendelet szerint a lovak alkalmassági vizsgálatának eredményéről szóló bejelentést, a módosító NGM rendelet hatályba lépésekor már működő szolgáltatóknak legkésőbb 2014. június 30-ig kell megtenni a Hivatal felé. Az alkalmassági vizsga feladatai és kritériumai az MLTKSZ válaszának megjelenéséig nem voltak ismertek. Szerettük volna tudni, hogy mi az oka ennek a három hónapos késlekedésnek? Várható, hogy ezt figyelembe véve módosul a 2014. június 30-as határidő?

Írd meg Te is a véleményedet, észrevételeidet, tapasztalataidat a lovak alkalmassági vizsgájával kapcsolatban!

2013. december 13. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Frissítve.2022.08.10.

Érkeznek a nevezések a 2015-ös Angol Derbyre

Sir Alex Ferguson és Michael Owen is nevezték lovaikat

Nem tévedés és nem elírás. Ugyanis Angliában a nevezés első köre annak ellenére, hogy a benevezett lovak még csak yearlingek, akik majd jövő tavasszal kezdik versenykarrierjüket, másfél évvel a háromévesek legnagyobb megmérettetése előtt zárul.

Sir Alex és Rock of Gibraltar, aki a Manchester United színében futott

A tulajdonosok összesen 409 lovat neveztek, holott az Epsom Derbyben maximum húszan indulhatnak. Ugyanis ilyenkor a nevezési díj még csak 500 font, ami később nyolcezerre emelkedik, ha pedig valaki csak a verseny előtti utolsó két hónapban kap észbe, már 75 ezer angol fontot kell fizetnie.

Sir Alex Ferguson és Michael Owen egy-egy lovat neveztek, míg Maktoum Sejk, Dubaj uralkodója 71-et, a Manchester United korábbi tulajdonosa, John Maginer Coolmore ménese pedig 54-et.

A legsikeresebb ír telivér-istálló, a Colmore Stud tulajdonosa, John Maginer 2005-ig a Manchester United futballcsapatának közel 30%-át birtokolta. Számos lova egyikét, az 1999-es születésű Rock of Gibraltar-t feleségére és a csapat edzőjére, Sir Alex Fergusonra íratta. Akkor még nem tudta, hogy egyik legsikeresebb lova nem neki szállítja majd a világra szóló sikereket. Rock of Gibraltar ugyanis hét Group I-es versenyt nyert, köztük az angol és ír 2000 Guinea-t, az ascoti St. James’s Palace Stakes-t és a párizsi Prix du Moulin de Longchamp-t.

A ló visszavonulását követően (hiszen a fedeztetésből még komoly jövedelemre lehetett számítani) Maginer és Sir Alex között kisebb nézeteltérés támadt utóbbi tulajdonosi jogainak „mértékéről”, ám a felek peren kívül megegyeztek, a nyilvánosságot pedig nem tájékoztatták megállapodásuk részleteiről.

Az angol válogatott csatára, Michael Owen lova két nappal Overdose 2011-es ascoti futása után nyert egy kisebb versenyt ugyanott. Brown Panther azóta megnyerte a hosszútávú lovak egyik nagy becsben tartott versenyét, a 3200 méteres Goodwood Cup-ot, amit 1878-ban Kincsem nyert, akinek ez volt az egyetlen angliai futása.

Owen Brawn Panther féltestvérével nevezett, míg Sir Alex egy 250 ezer guinea-ért vásárolt Dansili-csikóval.

Owen és Brawn Panther a Goodwood Cup díjátadásán

Szokatlannak tűnik, hogy a lovakat már yearling korukban be kell / be lehet nevezni bármilyen versenybe, ám mindennek gazdaságossági okai vannak. Az Epsom Derby, a háromévesek másfél mérföldes versenye bír ugyanis a legnagyobb presztízzsel, nyilván sokan reménykednek benne, hogy lovuk megnyerheti. Csakhogy a verseny 1,3 millió fontos díjazását valamiből elő kell teremteni – és ennek egy tekintélyes részét a nevezési díjak adják.

A képlet egyszerű: vagy sokan fizetnek keveset, vagy kevesen sokat. A versenyszervező pedig úgy döntött, hogy a Derby legyen elérhető a kisebb pénzű futtatók számára is, egy-egy kiváló képességű ló ne azért maradjon le róla, mert tulajdonosa nem tudja megfizetni a magas nevezési díjat. Az ilyenkor fizetendő 500 fontos (első körös) díjakból pedig akkor jöhet össze elegendő pénz, ha azt minél többen megfizetik. Ezért a nagyon korai határidő.

Ebből most a 409 nevezéssel összejött nagyságrendileg 200 ezer font. Ha csak a lovak fele marad állva a 2015. márciusi második körre is (ami tulajdonképpen e lovak hároméves szezonjának kezdete), akkor a fejenként fizetendő további ezer fontokból összejön még 200 ezer, ami már összesen 400 ezer font, a versenydíj harmada.

2013.12.13. Forrás: PannoniaOverdose.hu

Kaland, lovak, örök barátság

Négy igaz barát, három ló és világutazó lovasuk találkozott hat év után újra egy Kecskemét közeli tanyán.

A lovas egy ausztrál világutazó, aki közel tíz éve lóháton tette meg azt az utat, amit egykor Dzsingisz kán, majd számos nomád nép. Tim Cope most azért jött Magyarországra, hogy viszontlássa lovait, valamint átadja az útjáról készült könyvét annak az embernek, aki hatodik éve vigyáz kazahsztáni lovaira. Ő Anyácska, azaz Illésné Áncsán Aranka, aki korábban a Tiszadobi Gyermekváros vezetője volt, tavaly óta pedig a Kecskeméti SOS Gyermekfalu munkatársa. Hat éve vállalta el a lovak tartásával járó felelősséget, és a nehézségek ellenére is állta a szavát.

Anyácska így mesélt a Timmel való ismeretségükről: – Tim három évig vándorolt lóháton Mongóliától Magyarországig. 2007-ben az út végén ajándékozta három hű társát a tiszadobi gyermekotthonnak. Előzménye, hogy útja során nálunk is megszállt magyarországi útitársával. Ő korábban többször is megfordult Tiszadobon, tapasztalva, hogy az állami gondozott gyerekeink szeretik a lovakat, szívesen itatják, sétáltatják, csutakolják őket. Mindezt egy lovardában tanulták meg, ahol a gyerekeknek volt alkalmuk közelebbről megismerni a lovak világát. Timnek is megtetszett ez a közeg, a gyerekek lovak iránti lelkesedése. Úgy tartotta, hogy a barátait nem adja el az ember, és az útja legvégén úgy döntött, Tiszadobra ajándékozza a lovait.

Tim barátainak tekinti a három lovat. Ogonyok, Kok és Taskonir hűséges társai voltak, az első kettő málháit szállította, Taskonir volt a hátas. Az öreggel való találkozásuk volt a legmeghatóbb. A ló emlékezett Timre, ugyanakkor neheztelt is rá, a viszontlátás első perceiben alig üdvözölte. Másnapra elmúlt a feszültség, Tim ki is lovagolt Taskonir hátán. A kalandor elmondta, jól esett egészségesen, jól karban tartva viszontlátni lovait, örül, hogy valódi otthonra leltek.

Milyen volt hat év után viszontlátni a lovait? – kérdezte mindenki Timtől.

Három éven át, tízezer kilométeren keresztül voltunk együtt – válaszolta. –  A kazah sztyeppén volt, hogy egy hétig nem találkoztam emberekkel, civilizációval. Nem voltak fák, házak, kerítések, csak a pusztaság. A lovak és a kutyám voltak a társaim. Éjjelente jól esett a nagy csöndben azt hallgatni, ahogy a lovak legelnek. Az maga volt a pokol, amikor nem hallottam őket, mert akkor tudtam, éheznek” -mesélte az utazó.

A legnehezebb pillanatokat az elszenvedett balesetek, a határátlépések jelentették, valamint az időjárás. Hol plusz ötven fokban, hol mínusz negyvenben meneteltek. Az ausztrál kalandor az elmúlt hat évben filmet készített és könyvet írt a nagy utazásról.

Arankáék tanyáján négy ló él, Tim három paripája mellé Pankát is befogadta a család. Jó sora van a fiatal kancának, a három nomád ló is társául fogadta.

2013.12.12. Forrás: Baon.hu
Frissítve: 2022.08.04.
Fotó: Canva

VM: A lótartó helyek bejelentése a lovasok érdekét is szolgálja

2013. október 11. óta hatályos az a rendeletmódosítás, mely szerint minden egyes lótartó helyet be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettség akkor is él, ha valaki akár csak egyetlen lovat, pónit, szamarat, öszvért tart. A döntés szakmai hátteréről, a bejelentési kötelezettség jelentőségéről a jogalkotó Vidékfejlesztési Minisztériumot kérdeztük.

Lovasok.hu: Mi a rendeletmódosítás szakmai héttere? Mi indokolja a lótartó helyek bejelentési kötelezettségét?  

VM: A fenti módosítás a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendeletet érinti, amely már korábban is előírta a 30 vagy annál több lófélét számoló állományok bejelentését, az ezen FVM rendeletben leírtak szerint.

A lófélék egyedeinek azonosításáról szóló 110/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet kidolgozásának előkészítése során merült fel az igény a lótartó helyek nyilvántartásának egységesítésére annak érdekében, hogy a lófélék nyomonkövetésének rendszere még hatékonyabb lehessen. A nyomonkövetés élelmiszerlánc-biztonsági, járványügyi okokból különösen indokolt, ugyanis az állatok nem megfelelő bejelentése, elégtelen egyedei azonosítása, illetve a mozgatásukra vonatkozó szabályokkal való visszaélés élelmiszerlánc-biztonsági kockázatot is jelent.

A hatósági ellenőrzési tapasztalatok, a megtörtént esetek azt mutatták, hogy szükség van a nyilvántartásra vonatkozó szabályok szigorítására. A lófélék nyomonkövetését az Európai Uniós elvárásoknak megfelelően is hatékonyabbá kell tenni.

A módosítás állategészségügyi szakmai hátterében több indok is áll. Ilyen a fertőző kevésvérűséggel kapcsolatos, kedvezőtlen romániai járványügyi helyzet, mely a hazai lóállomány védelme érdekében már korábban is szigorúbb intézkedéseket igényelt. A nem jogkövető magatartás az ország állategészségügyi státuszát veszélyeztetheti. A fertőző kevésvérűséget az elmúlt években hazánkban és más uniós tagállamokban is több esetben diagnosztizálták; a hazai kitörésekkel kapcsolatban hatóságunk szigorú intézkedéseket tett.

Magyarország 2010-ben 8, 2011-ben 13, 2012-ben 8, az idei évben 5 esetről jelentett az Európai Bizottság felé. Romániában 2010-ben csak 2, 2011-ben azonban már 422, 2012-ben 1549, míg 2013-ban 875 esetről számoltak be.

fertőző kevésvérűség mellett az élőállat-szállítások kapcsán észlelt szabálytalanságok is alátámasztják a nyomonkövetés szigorításának szükségességét. A hatósági adatbázis (ún. TRACES rendszer) adatai alapján hazánkból 2012-ben 435, az idei évben december 1-jéig összesen 394 lószállítmányt indítottak más tagállamba. A hazánkba irányuló, közösségen belüli lószállítmányok száma 2012-ben 404, míg 2013-ban december 1-jéig 414 volt.

A legjelentősebb kereskedelem Olaszországba irányul, oda 2012-ben 104 élő, nagyrészt vágási célú lószállítmányt indítottak, 2013-ban december 1-jéig pedig 90-et. A járványügyi szempontból meghatározó Romániából irányul lókereskedelmet illetően 2012-ben 20, 2013-ban 8 lószállítmány érkezett hazánkba, míg Magyarországról Romániába 2012-ben 10, 2013-ban pedig 17 szállítmányt vittek.

Felhívjuk a figyelmet, hogy már a 110/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet is előírta, hogy a lóféle új tartási helyre érkezését az állattartó 10 napon belül jelenteni köteles, az ún. lótartási hely bejelentő lapon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági hivatal (NÉBIH) felé. Ezzel összhangban áll a 119/2007. FVM rendelet fenti módosítása, mely a lótartó helyek egységes bejelentési kötelezettségét írja elő, és amely rendelkezést miniszteri rendelet tartalmazza.

(Lovasok.hu – megjegyzés: A lótartási hely bejelentő lap kitöltésével lesz tehát teljes a bejelentés folyamata. Ez az ügyintézés egy olyan lépése, mely a NÉBIH korábbi tájékoztatásában nem szerepelt.)

Tovább a bejelentés folyamatának részletes leírásához >>

Lovasok.hu: Várható valamilyen, kimondottan a lótartó helyekre vonatkozó támogatás, ellenőrzés, szabályozás, adó bevezetése?

VM: Az intézkedés alapja támogatással is kapcsolatos, ugyanis a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzésére nyújtandó támogatásokkal kapcsolatos irányadó 38/2010. (IV. 15.) FVM rendelet alapján a támogatások felhasználásának ellenőrzése többek között az állatok egyedi nyilvántartására vonatkozó szabályok alapján történik. Az őshonos állatfajták támogatásának egyik alapvető követelménye, hogy a kérelmezett lovak a támogatási év kezdetekor a kérelmező tenyészetében legyenek, amit a bejelentett állattartói viszony alapján lehet ellenőrizni.

A lótartó helyek bejelentése tehát az állattartó érdeke is, a támogatások igénylésén túl a járványügyi és élelmiszer-biztonsági követelményeknek való megfelelés, a fertőző betegségek megelőzése érdekében.

Lovasok.hu – megjegyzés: Szerettük volna azt is megtudni, hogy azoknak a lótartóknak, akik már 2013. október 11. előtt is lovat tartottak, de ezidáig nem voltak bejelentve, meddig kell megtenniük bejelentésüket, de kérdésünkre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

2013.12.11. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Frissítve: 2022.08.04.
Fotó: Canva

Hiba bejelentés