Dr. Bodó Gábor, az üllői Lógyógyászati Tanszék és Klinika vezetője megerősítette, hogy két karanténban álló lovuk tesztje pozitív lett fertőző kevésvérűségre. Bővebb tájékoztatást júniusra ígért.

Amikor értesültünk arról, hogy az üllői Lógyógyászati Tanszék és Klinikán március óta karanténban álló három ló közül kettőnek pozitív lett a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztje, tájékoztatásért fordultunk a NÉBIH-hez, illetve a Lógyógyászati Tanszék és Klinikához. Olyan kérdéseket tettünk fel, melyek az ügyet figyelemmel kísérő lótartókat és állatorvosokat egyaránt foglalkoztatják:

1. A karanténban tartott lovak második tesztje lett pozitív. Mi a következő lépés?
2. Mutattak / mutatnak ezek a lovak a fertőző kevésvérűségre jellemző tüneteket?
3. Gyógyszeres kezelés alatt állnak / álltak ezek a lovak? Ha igen, milyen gyógyszereket kapnak / kaptak?
4. Mennyi esély van rá, hogy a harmadik tesztjük esetleg negatív lesz?
5. Mi várható, ha a harmadik tesztjük pozitív lesz?
6. Melyik vírustörzs mutatható ki a most pozitívat tesztelő lovakból?
7. Ezek a lovak március 9-e óta elhagyták, elhagyhatták az istállójukat?
8. Hol voltak ezek a lovak, amíg a kólikás istálló felújítása zajlott?
9. Szó volt róla, hogy az istálló fertőtlenítése során a nem fertőtleníthető dolgokat és berendezési tárgyakat elégettétek, beleértendő a kezeletlen fából készült bokszokat is. A TV2 helyszínen készült riportján viszont jól látható, hogy bőven maradt még fa felület az istállóban, amit nem lehet fertőtleníteni. Ez járványvédelmi és higiéniai szempontból okozhat esetleg problémát?
10. Melyik vírustörzset mutatták ki a korábban elaltatott ló mintáiból?
11. Mit mutatott ki a korábban elaltatott ló kórbonctani vizsgálata?
12. Mi lett a korábban elaltatott ló tartási helyén tartott másik ló vérvizsgálatainak eddigi eredménye?
13. Mi a helyzet azokkal a lovakkal, amik hazaszállításra kerültek és tartási helyükön voltak / vannak megfigyelés alatt? A lótartók betartják a karantén előírásokat? Elvégeztetik a vérvizsgálatokat? Mi lett a vérvizsgálatok eddigi eredménye?
14. Információink szerint Törökbálinton van egy Üllőt megjárt, fertőzöttségre gyanús ló, melynek fertőzöttségre gyanús státuszát a NÉBIH törölte. A lótartó erről levélben kapott tájékoztatást. Igaz ez a hír? Ha igen, mi volt az eljárás oka?
15. A közelmúltban többször elhangzott, hogy a fertőző kevésvérűséget rovarok terjesztik, illetve elsősorban a nem megfelelően végzett állatorvosi eljárások során fertőződhetnek lovak. Ez esetben hogyan, mikor és mitől fertőződhetett meg az a két ló, amelynek a mostani tesztje pozitív lett?
16. Fertőző kevésvérűség tekintetében és a pozitív tesztek ismeretében veszélyben lehetnek:
17. a Lógyógyászati Tanszék és Klinikán március 1-16. között kezelt lovak?
18. a Lógyógyászati Tanszék és Klinikán március 16. után kezelt lovak?
19. a Lógyógyászati Tanszék és Klinikától alig 100-150 méterre lévő Dóra majorban tartott lovak?
20. Várható a Klinika ismételt lezárása, fertőtlenítése?
21. A tavaszi idővel együtt megjelentek a vérszívó rovarok. Hogyan akadályozzák meg a Lógyógyászati Tanszék és Klinikán, hogy a karanténban álló lovakról a vérszívó rovarok ne vihessék át a fertőzést más állatokra?
22. Van valami, amire a betegséggel és a kialakult helyzettel kapcsolatban szeretnék felhívni a lovasok, lótartók figyelmét?

Dr. Bodó Gábor válasza, melyet teljes egészében, módosítás nélkül közlünk:

„A 22 kérdésedből válaszolunk azokra, amikre szükséges:

14. kérdés: Törökbálint: nem igazak az információid, nem került Törökbálintra fertőzésre gyanús ló, ezért zárlat alá sem került ilyen ló Törökbálinton. Tovább nem részletezném a kérdésed mögött rejlő szakmaiatlanságokat.

15. Következtetéseket majd a 90-100 nap elteltét követően fogunk levonni, ez természetesen meg fog jelenni a honlapunkon. Jelenleg nincs szó semmilyen kitörő járványról, teljesen felesleges pánikot kelteni.

A zárlat alatt lévő lovak szigorított zárlata folyik tovább, igen szomorú és nagyon sajnálatos tény, hogy két ló pozitívvá de nem beteggé vált, sajnos lehet, hogy a zárlat alatt lévő lovak közül többen is pozitívvá fognak válni a 90 nap alatt, de ez országos szinten semmi újat nem jelent, mint azt, hogy a kezdettől meghozott hatósági döntések szükségesek voltak.

Semmilyen, a klinikán megfordult és a jövőben megfordulandó ló nincs egyéb veszélynek kitéve, mint Magyarország egyéb területein. Sőt! Véleményem szerint a nem vizsgált lovak sokkal nagyobb veszélyt jelentenek mindenki környezetében, mint a klinikára való behajtás a szigorított intézkedések mellett.

A Lógyógyászati Tanszék és Klinikán továbbra is fennáll a szigorított zárlat a kólikás istállóban. A betegség továbbra sem terjed, mint a pestis vagy az influenza (vagy az ebola). A klinika többi része ugyanúgy működhet tovább, mint eddig.

A többi kérdésedre azok közül, amik nekünk ill. rólunk szólnának, majd 90-100 nap elteltével a honlapunkon fogunk összefoglaló híradást adni.”

De miért várnánk júniusig?

Ez egy veszélyes és alattomos betegség. Lehet rövid időn belül halálos, de maradhat évekig tünetmentes. Az érintett állat élete végéig fertőz, így veszélyt jelent a többi lóra. Ezért a mostani esetben teljesen jelentéktelen az a „nagyon sajnálatos tény, hogy két ló pozitívvá de nem beteggé vált”. A pozitív teszt az életükbe kerülhet.

A fertőző kevésvérűségtől évtizedekkel ezelőtt több ezer ló halála árán mentesült hazánk. Ez volt az ára annak, hogy ma lovak és lótartók nagyobb biztonságban élhessenek. Hogy a lósportban, vagy lovassportban versenyző magyar lovak ott lehessenek a világversenyeken. Hogy a magyar tenyésztők lovai különösebb nehézség nélkül eladhatóak legyenek külföldre is.

A fertőző kevésvérűség ellen nincs védőoltás, nincs gyógymód. Az egyetlen lehetőség a védekezés: az alapvető óvintézkedések betartása, legyen szó lóvásárlásról, lovastúrázásról, fedeztetésről, állategészségügyi beavatkozásokról, az alapvető higiéniai előírások betartásáról, vagy a kötelező szűrések elvégzéséről.

Ez egy olyan betegség, amitől nem védheted meg lovadat pusztán a fenti pontok betartásával. Mert ha a szomszédos lótartó, a közeli lovarda tulajdonosa, vagy lovad bokszszomszédjának gazdája nem annyira elővigyázatos, mint Te, a Te lovad életével is játszik. Ezért érthető azon lovasok igénye, akik szeretnék tudni, hol tartózkodnak a tartási helyükön karanténozott lovak, betartják-e ott a karantén előírásait, mi lett a vértesztjeik eredménye, illetve hogy a velük egy létesítményben élő többi ló vajon szabadon mozoghat-e határainkon innen és túl. De miért lenne titok akár az, hogy végül milyen betegség vezetett a március 9-én elaltatott ló halálához, vagy az, hogy a vírus mely törzsét mutatták ki a levett mintákból?

A Lógyógyászati Tanszék és Klinika a tudományos kutatásokon és az állatorvosok oktatásán kívül elsősorban a lovakért és a lótartókért van. Egy állami intézmény, amit részben az adófizetők pénzéből, részben pedig a kedvenceiket ott gyógyíttató lótartók pénzéből tartanak fenn. Ezért érthető a lótartók – a Klinika egykori, jelenlegi és majdani klienseinek – igénye, miszerint szeretnének valós idejű és részletes tájékoztatást kapni az üggyel kapcsolatban, ahelyett, hogy júniusig várnának az információkra. A tények közlése, a tájékoztatás nem pánikkeltés. Az információ hiánya viszont bizonytalanságot kelt.

Jelen esetben lóéleteket menthet a megfelelő időben érkező megfelelő információ. A lovasok, lótartók és az állatorvosok rendszeres, folyamatos tájékoztatása lehet a leghatékonyabb eszköz, amivel elérhetjük, hogy 2015-ben Magyarországon ne kelljen több lótartónak a fertőző kevésvérűség miatt elveszítenie a lovát.

A lótartók, az állatorvosok, a NÉBIH és a Lógyógyászati Tanszék és Klinika közös ügye, hogy ne forduljanak elő újabb megbetegedések. E közös ügy érdekében a lótartók megérdemlik, hogy partnerként tekintsenek rájuk.

2015.05.03. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Frissítve: 2022.07.23.
Fotó: Canva

Információink szerint az üllői Lógyógyászati Tanszék és Klinikán március óta karanténban álló három ló közül kettőnek pozitív lett a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztje. Ők lehetnek a betegség következő áldozatai.

Az üllői Lógyógyászati Tanszék és Klinikán 2015. március 9-én fertőző kevésvérűség gyanúja miatt el kellett altatni egy lovat, akit március elseje óta kezeltek. Az intézményben szigorú biztonsági intézkedéseket léptettek életbe egy esetleges járvány megelőzése érdekében, a Klinika a szigorított fertőtlenítés elvégzése után március 16-án nyitotta meg újra kapuit a beteg lovak előtt.

Négy ló, akik az FKV miatt elaltatott állattal egy időben tartózkodtak a kólikás istállóban, 90 napra zárlat alatt maradt az átalakítás alatt álló épületrészben. Közülük egy ló, Frederik két komoly kólikaműtétet követően március 14-én elpusztult. A megmaradt három ló esetében 21 naponta elvégzett vérvizsgálatokkal kell megbizonyosodni arról, hogy fertőződtek-e a betegséggel.

Több egymástól független forrásunktól úgy értesültünk, hogy a karanténban álló három ló közül két állat második tesztje pozitív lett. A harmadik ló tulajdonosa a saját költségén készített izolációt lova számára a karantén alatt álló istállóban, annak reményében, hogy megóvhatja a fertőzéstől.

Az üggyel kapcsolatban bővebb tájékoztatásért fordultunk a NÉBIH-hez, illetve a Lógyógyászati Tanszék és Klinikához. Reméljük, hogy válaszaikat kézhez kapva hamarosan bővebb információval szolgálhatunk.

2015.04.30. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Frissítve: 2022.07.23.
Fotó: Canva