A lovasíjász című nagysikerű film rendezője, Kaszás Géza elkötelezett híve a huszárságnak, így azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy erről a témáról is forgasson egy filmet. Mint mondja, a huszár hagyományőrzés kötelessége az utókornak.
Fotó: A Lovasíjász Facebook oldala
A színész-rendező személyesen is kötődik a huszársághoz, hiszen rendszeresen tartja a kapcsolatot a mogyoródi huszárokkal és bár már régen húzott egyenruhát, de a mai napig hagyományőrző huszár hadnagyként tagja a zalaegerszegi I. Magyar Császári és Királyi Huszárezrednek. Számára a huszár-lét követendő minta férfiasságból, kitartásból és elszántságból.
„A magyarok legnagyobb haditetteit a huszárok hajtották végre. Ez egy annyira ütőképes és gyors könnyűlovas hadegység volt, ami villanásszerű megjelenésével csatákat tudott eldönteni. Nem véletlen, hogy a magyar példából kiindulva Európa számos országában hoztak létre huszár hadtesteket, amik a mai napig őrzik a hagyományt – mondta Kaszás Géza, aki szerint a huszárság is hungarikum.
„A bátorság, a villámgyors reagálás, a keménység és a felelős parancsvégrehajtás az első szavak, amik a huszárságról eszembe jutnak, valamint az életmód, ami a huszárokat jellemezte. Nem szabad elfelejteni, hogy senki nem született huszárnak, a huszárokat sorozták, majd egy nagyon intenzív és kemény kiképzés után kerültek a harcmezőre. Úgy tudták megülni a lovat, ahogy kevesen a korban, a ló pedig elengedhetetlen része volt az eredményes harcászatnak” – mesélte a színész-rendező.
Fotó: Vágta.hu
Kaszás Géza szerint a huszárok lovas kultúrája még a híres spanyol lovasiskola idomítási eredményeit is felülmúlta, a huszár hagyományőrzés pedig azon túl, hogy kötelessége az utókornak, példát is mutat emberi tartásból.
Egy ausztrál farmer szokatlan módon kívánta felhívni a figyelmet arra, milyen fontos a víz, a talaj, az őshonos növényzet és úgy általában a környezet védelme. A bátor cowboy felpattant fakó lovára és csúcsidőben lovagolt át Sydney egyik forgalmas hídján.
Glenn Morris ausztrál marhatenyésztő organikus gazdálkodást folytat és azt vallja, hogy az egészséges víz és talaj befektetés az emberi egészségbe.
Elmondása szerint azért lovagolt végig a Harbour hídon csúcsforgalomban, hogy felhívja a figyelmet a föld, a vizek és az őshonos vegetáció védelmére, a helyi kormány egy tervezett rendelkezése ugyanis megkönnyítené az őshonos növényzet kiirtását.
A bátor cowboy és Hombre nevű lova okoztak ugyan némi fennakadást a délelőtti csúcsforgalomban, de mint mondja, sokan integettek neki és lefotózták, emellett a közösségi médiában is sok pozitív visszajelzést kapott az akciója.
Glenn Morris elmondása szerint komolyan aggódik a klímaváltozás miatt, ami nem csak a gazdálkodókat teheti tönkre, de a környezetet, így a Nagy-Korallzátony is kárát látja, a vezetők pedig semmit nem tesznek azért, hogy ezt megakadályozzák.
2016.06.23. Forrás és fotók: The Daily Telegraph
Frissítve: 2022.07.26.
Illusztráció: Canva
Akár 1500 baktériumfaj is éldegélhet egy átlagos istálló porában, legtöbbjük azonban a lovakra nem ártalmas. Magyar kutatók az istállóport és a porszemcséken egészen lovad tüdejéig utazó kórokozókat vizsgálták.
Tavaszi teszt egy 20 bokszos istállóban:
Egy átlagos istálló rendkívül poros környezet. Legtöbbet a por allergizáló hatásával – ami részben a különböző penészgombák által termelt méreganyagoknak, endotoxinoknak a következménye – foglalkoztak és foglalkoznak a kutatások. A porszemcsék ugyanakkor bejuttathatják a ló szervezetébe a rajtuk megtapadt egyéb hívatlan látogatókat, például mérgező anyagokat vagy például baktériumokat. Lovak esetében ugyanis az 5 μm átmérőjű részecskék már akár az alsóbb légutakba is bejutnak és bejuttatják a rajtuk megtapadó szennyezőket is.
Néhány magyar kutató arra kereste a választ, hogy egy átlagos istállóban az összegyűlt, folyamatosan fel-felkeveredő és a levegőbe jutó por milyen baktériumokat hordozhat.
A mintavételt tavaszi időszakban végezték egy 20 bokszos istállóban. A bokszok egy központi, észak-déli tájolású istállófolyosó mentén helyezkedtek el, melynek két végén tágas kapuk biztosították a légáramlást. A lovak napközben karámozva voltak.
Veszélyt jelent-e a lovakra az istállópor?
Az összegyűjtött porból újgenerációs DNS vizsgálattal mintegy 1500 különböző baktériumfajt mutattak ki a kutatók, ezek jelentős részét pontosan nem is sikerült beazonosítani. A kutatók várakozásának megfelelően főleg olyan baktériumok fordultak elő az istállóporban, amelyek közönséges talajlakó szervezetek, de olyanokat is találtak, amelyek a lovak bélrendszerében fordulnak elő, míg mások megtalálhatók a szénán és a szalmán is.
Lovakat megbetegítő, a lovakra veszélyt jelentő baktériumot azonban a mintában nem találtak, ugyanakkor emberre veszélyes baktériumok kis mennyiségben előfordultak az istállóporban.
Az istállópor tehát továbbra sem a barátunk, de ez az új kutatás előrébb viheti az állatorvosokat a lovak légúti betegségeivel szembeni küzdelemben.
Így javíthatod lovad közérzetét:
Te is sokat tehetsz lovad egészségéért, ha az istállóban a lehetőségeidhez mérten igyekszel csökkenteni a port:
A lovak almozáskor és a széna kiosztásakor ne legyenek a lovak az istállóban
Locsold fel az istállót seprés előtt
Rendszeresen pókhálózd le az istállót. Érdemes a falakat, egyéb felületeket rendszeresen portalanítani, akár lemosni.
A széna portartalmát locsolással, áztatással, vagy gőzöléssel csökkentheted.
A légzőszervi problémákkal küzdő lovaknak nagy segítség lehet, ha speciális, pormentes almot használsz
A projektben a Pannon Egyetem Környezettudományi Intézetének és a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai Kutatóközpontjának kilenc kutatója vett részt:
Még nincs konkrét terved, hogy mivel töltsd jól megérdemelt nyári szabadságodat? Vagy épp ellenkezőleg: már évek óta szeretnél eljutni egy több napos lovastúrára? Segítünk választani! Mutatunk közelieket, távoliakat, embert próbálóakat, túrákat hatalmas hidegvérűeken és apró izlandi lovakon.
A magyar hidegvérű otthona
A magyar hidegvérű fajta békés természetű, könnyen kezelhető ló, kezdő lovasok megbízható társa, de termeténél és erejénél fogva akár 90-100 kilogrammos lovassal is könnyedén mozog. Azok a vendégek, akik nem lóháton kívánnak részt venni a túrákon, hintókon élvezhetik a zselici táj varázslatos lankáit, az erdők és a mezők szépségét.
A bőszénfai Szarvasfarm Lovarda lovastúráin találkozhatsz gímszarvasokkal, dámvadakkal, esetleg muflonokkal és vaddisznókkal és bejárhatod a Somogy Megyei Erdőgazdaság túraútvonalait is.
Túrázz az Ópusztaszeri Akhal Teke Ménes lovain különleges nyergekben, a Tisza és a puszták vidékén, és próbáld ki, milyen az élet az eredeti kazak és mongol jurtákban.
Ópusztaszer olyan területek határán fekszik, ahonnan egyaránt elérhetőek a kiskunsági homokbuckás ligetek, az alföldi szikes puszták és a Tisza vadregényes ártere. Utad erre nagyrészt tájvédelmi körzetek érintetlen, gazdag növény- és állatvilágán keresztül vezet.
Ráadásul a „honfoglalás lovát”, a legendás akhal tekét lovagolva fedezheted fel a tájakat. Ez az a lófajta, amelyikkel történelmünk összefonódik, és híres különleges kényelméről. Nem csak a lovak, de a nyergek is különlegesek: magyar stílusú nyergek, korszerűsítve a mai lovaglástechnikai igényekhez és lovakhoz.
Szívesen töltenéd megérdemelt nyári pihenésedet a Balaton mellett, de ezúttal lovaglással? Irány az Equital Lovasudvar és barangold be lóháton a Balaton-felvidék és a Keszthelyi hegység vidékét.
Az Equital Magyarország egyik legszebb és legváltozatosabb vidékén, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett területén, 22 hektáros zöldterület közepén fekszik. Túráik során lóháton járhatod be a Nemzeti Parkot.
A Bakony nyugati lankáin, Döbröntén az ötpatkós Hasik Lovasudvar várja a tereplovaglás megszállottjait. Vadregényes erdőségek – napsütötte tisztásokkal, gyönyörű környezet, jól felszerelt lovasudvar, tapasztalt és vendégszerető oktatók és nem utolsósorban megbízható lovak várnak itt.
A Platános Kúria a Homokhátságon, igazi dél-alföldi, pusztai környezetben található. Hosszan elnyúló legelők, vizenyős rétek váltakoznak itt kisebb-nagyobb erdőligetekkel. Itt még nem feszülnek kerítések mindenütt, így sok tíz kilométert megtehetsz a pusztán anélkül, hogy akadály kerülne az utadba.
Lovastúráik során bebarangolhatod az Alföldet Bugacpusztától egészen a déli határszélig. A Kúriától könnyű lovaglásnyi távolságra található, a madárvilágáról méltán híres szegedi Fehértó, és a gyönyörű Dongéri-főcsatorna, amely mentén a Tiszához lovagolhatsz, de egy kétnapos túra keretében megismerheted az egész világon egyedi bugaci ősborókást. A négy égtáj bármelyikét választod, biztos, hogy felejthetetlen lovastúrában lesz részed.
Fedezd fel Ivót és környékét egy igazán különleges lófajta, az izlandi hátán és próbáld ki különlegesen kényelmes jármódjaikat.
Az Ivói Izlandi Lovarda sok szeretettel várja azokat a lovasokat is, akik nem kedvelik a nyári hőséget, hiszen Csíkban, Erdély leghűvösebb medencéjében ilyenkor is kellemes szellők járnak. De ha gyakorlott lovas vagy, kipróbálhatod igazi embert próbáló lovastúrjukat is, és négy nap alatt bebarangolhatod az udvarhelyi medence mesés tájait.
Az Equus Silvania Lovas Farm és Vendégház Újsinka faluban található, mely az erdélyi Kárpátok lábánál fekszik, mintegy 50 km-re Brassótól. A túráik során Európa legfalusiasabb területeit láthatod és több tízezer szabadon, hagyományosan tartott birkával, rendkívüli flórával és faunával. Itt nem ritkaság a barna medve, a farkas, a hiúz, láthatsz békászó sast, vagy búbos bankát is.
A Hipparion Lovas Vándorközpont lovastúrái során megismerkedhetsz Székelyföld csodálatos világával, az itt élő emberek életmódjával és kultúrájával. Olyan helyekre juthatsz el, ahová ember csak lóháton vagy gyalog léphet be. Bepillanthatsz egy olyan világba és életformába, ami a huszonegyedik századi embernek már elképzelhetetlennek tűnik.
A Csiki Csángó Lovastanya Csinódon, Budapesttől 700, Csíkszeredától 30 km-re található, a Kárpátok kanyarulatában, az egykori Csíkszék és Kászonszék határvidékén.
A Csiki Csángó Lovastanya lovastúráin megismerhetsz egy szinte érintetlen természeti világot, a mai erdélyi munkalovakat, lovagolhatsz a legendás magyar huszárnyeregben, vagy hajthatsz helyi lovas szekeret. Itt kezdő lovasokat is szívesen fogadnak, számukra vezetéklovas túrákat szerveznek.
A piberi Egyesfogathajtó Világbajnokságra is kvalifikáló Egyesfogathajtó Magyar Derby győztese ifj. Jámbor Vilmos lett, a ketteseknél Hódi Károly nyert. A legjobb fogathajtók csaptak össze a Mélykúton megrendezett országos versenyen.
Hódi Károly és fogata
55 fogat a díjhajtó pályán
A díjhajtás versenyszámban a bíróknak összesen 55 fogatot kellett elbírálniuk. Az egyesfogatok első versenyszámát ifj. Jámbor Vilmos nyerte Nyúl Katalin és Farkas József előtt.
Az A kategóriás kettesfogathajtók mezőnyében Hódi Károly programját látta legjobbnak a zsűri, második helyen Nagy Tibor végzett, a harmadik helyet pedig Papp János szerezte meg.
A B kategóriás hajtók közül Cseh László végzett az élen, megelőzve dr. Tóth Andreát és Küri Albertet, a négyesek mindössze két fogatot felsorakoztató mezőnyében pedig Váczi István nyert Szabó Lajos ellen.
A fiatal fogatlovak díjhajtás versenyében Sági József,ifj. Bozsik József és Kun Andrea fogatát látta legjobbnak az István Péter, Bocsi Csaba és Fári János alkotta zsűri.
A junioroknál Szajkó Liliána szerezte meg az első helyet Érsek Anett, és a két fogattal induló Rozmán Tímea Krisztina előtt, a fiatal hajtóknál pedig Kun Andrea végzett az élen, megelőzve Kovács Zsófiát és ifj. Kosztolányi Zoltánt.
Póni négyesfogattal ifj. Jámbor Vilmos, gyermek kategóriában pedig Majoros Anna volt az egyetlen induló.
Öt akadályban is Hódi Károly volt a leggyorsabb
Az egyesfogatok mezőnyében Kecskeméti László visszalépése után kilenc induló állt rajthoz. Nyúl Katalin hajtott végig a leggyorsabban a pályán, második helyen Meskóné Orosz Mária végzett, megelőzve Lantos Gábort.
A B kategóriás kettesfogatok maraton versenyét Hegedűs Sándor nyerte, Küri Albert végzett a második helyen és Czakó Attila lett a harmadik.
Az A kategóriás kettesfogatok tíz fogatot számláló mezőnyéből Hódi Károly öt akadályt a leggyorsabban teljesítve megnyerte a versenyszámot, a második legeredményesebb hajtó ifj. Veszelszki Gábor volt, Kiss Róbert pedig harmadik lett.
A négyesfogatoknál Váczi István és Szabó Lajos párbajából ezúttal az előbbi versenyző jött ki győztesként.
A maraton versenyszám során a fiatal versenyzőknek öt-, illetve hat akadályt kellett teljesíteniük. Junior kategóriában Szajkó Liliána végzett az élen Érsek Anett és Rozmán Tímea Krisztina előtt. A fiatal hajtók versenyében póni kettesfogattal ifj. Kosztolányi Zoltán végzett az élen, második lett Kovács Zsófia. Kun Andrea “nagy” egyesfogatával a harmadik helyet szerezte meg. Gyermek kategóriában Majoros Anna ellenfél nélkül versenyzett.
Az akadályhajtás alaposan átrendezte az erőviszonyokat
Az egyesfogatoknál ifj. Jámbor Vilmos nyerte az akadályhajtást, aki ezzel a győzelemmel végül az összetett versenyben a dobogó legfelső fokára állhatott fel. Hozzá hasonlóan hibátlanul, mindössze némi alapidő túllépéssel másodikként végzett a versenyszámban az észt Pille Riin Roosileht. A díjhajtás és a maraton után az élen álló Nyúl Katalin az akadályhajtást egy verőhibával és öt másodpercnyi időtúllépéssel az ötödik helyen zárta, így végül az összetett versenyben be kellett érnie az ezüstéremmel. Az akadályhajtás harmadik helyezettje Németh László lett.
A 2016-os Egyesfogathajtó Magyar Derby győztese tehát ifj. Jámbor Vilmos lett, második Nyúl Katalin, bronzérmes Gáspár Szilvia.
Az A kategóriás kettesfogathajtók mezőnyében egyetlen versenyző sem teljesítette a pályát hibátlanul és alapidőn belül, ez a bravúr végül az egyetlen hölgy kettesfogathajtónak, a B kategóriában versenyző dr. Tóth Andreának sikerült.
Az A kategóriában induló versenyzők akadályhajtását Papp János nyerte Nagy Tibor és Kovács Szabolcs Tamás előtt. Az összetett versenyben Hódi Károly szerezte meg az aranyérmet, aki az utolsó versenyszámban ugyan a hetedik helyen végzett, de a díjhajtás és maraton során megszerzett győzelme elegendő volt az első hely megőrzéséhez. Papp János remek akadályhajtásának köszönhetően korábbi összetett harmadik helyéről végül a dobogó második fokára állhatott fel, az összetett verseny bronzérmét pedig a házigazda Kiss Róbert vihette haza.
A B kategóriás kettesfogatok között megszerzett akadályhajtás győzelmével dr. Tóth Andrea a korábbi összetett negyedik helyéről előrelépve végül az ezüstérmet szerezte meg. Az aranyérmet Hegedűs Sándor vihette haza, aki maraton győzelmével állt az élre, és az akadályhajtásban elért harmadik helyével sikeresen megőrizte elsőségét összetettben. A kategória harmadik helyezettje Küri Albert lett.
A négyesfogatok két indulója közül az akadályhajtásban Szabó Lajos végzett az élen, az összetett győzelmet azonban Váczi István szerezte meg.
A juniorok akadályhajtás versenyét Rozmán Tímea Krisztina nyerte, az összetett versenyben pedig Szajkó Liliána szerezte meg az aranyérmet. A fiatal hajtók versenyében ifj. Kosztolányi Zoltán lett az akadályhajtás győztese, összetettben a dobogó legfelső fokára pedig Kovács Zsófia állhatott fel.
A gyermek kategóriában egyedüliként induló Majoros Anna bravúrosan, verőhiba nélkül és alapidőn belül teljesítette az akadályhajtás pályáját. Póni négyesfogatával ifj. Jámbor Vilmos időtúllépés nélkül, egy verőhibával hajtott le a pályáról.
Kancák: kicsit hisztisek, érzékenyek, de így tökéletesek. A csákváriak is rajonganak értük, olyannyira, hogy negyedszerre is megrendezték a regionális tenyészszemlét, ahol gidrán, kisbéri félvér, hucul, furioso-north star és magyar félvér kancákat is pontozott a szakmai zsűri.
Haga Zsuzsi kamerája pedig nem pihent: csintalan csikók, büszke felvezetők és csillogó szemű gyerkőcök akadtak lencsevégre május utolsó szombatján.
Bár az országos tenyészszemléket a Kisbéri és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület rendezi, regionális tenyészszemle rendezési jogát mégis kérhetik a tenyésztők, ha egy helyen legalább hat kancát be tudnak mutatni.
A feltételeknek a Csákvári Ménes idén is megfelelt, így igazán színvonalas rendezvényt láthattak május 28-án, a gyereknapi felhajtás helyett lovakat szemlélő látogatók.
Kancabírálatra 17 gidrán, 5 hucul, 1 furioso north star, 14 magyar félvér, 6 kisbéri kancát neveztek a tenyésztők. A kancák pontozása két pályán párhuzamosan zajlott. Az egyesületek által felkért bírálóbizottságok a korosztály legjobbnak őket választották ezen a napon:
Déva King Gold Bonita (2394 Déva xx – Filou Bokréta)
Magyar félvér kancák:
Somos (3321 Acorn – Kormos)
Stracsi (4089 Attila – Carmen)
Deres Alkony (3321 Acorn – Derengő Hajnal)
A csikóknak nem kellett izgulniuk
Bár a regionális tenyészszemléken ők is felvezethetők, pontozásos bírálatra mégiscsak a harmadik életévüket betöltött kancák kerülhetnek. Jó magaviseletükkel azonban sokat lendítettek mamájuk szereplésén. Haga Zsuzsanna rájuk is fókuszált, így most megszemlélheted a legbájosabb utánpótlást:
A méneknek is járt az elismerő pillantás
Nyolc tenyészmén gyűjtötte be az elismerő pillantásokat a csákvári tenyészszemlén. Elsőként Babicsek József 5747 Goral XIX-21 lucsinai tenyésztésű hucul tenyészménje pózolt a közönségnek.
Az év első nemzetközi díjugrató megmérettetése, a 29. alkalommal megrendezett Gróf Széchenyi István Emlékverseny zajlott a hétvégén a Nemzeti Lovardában. A Nagydíjban 145 centiméteres akadályokon 30.000 euróért versengtek a lovasok.
Karádi László nemzetközi pályaépítő 145 cm-es alappályáját hatan tudták hiba nélkül teljesíteni. A hét akadályból álló összevetésben a szlovák Marian Stangel Badarcóval mindent egy lapra feltéve lovagolt és 40,63 másodperc alatt ért célba.
Utána következett Varga Balázs saját tenyésztésű kancájával, Jloval, aki szintén megtett mindent a győzelemért, de végül 40,64 másodpercnél vágtattak át a célon. Ez az egy századmásodpercnyi különbség a második helyet jelentette a kabókapusztai lovasnak.
Ifj. Tóth László és Toll Forgó a 2015-ös budapesti CSIO-n
A dobogó harmadik fokát ifjúsági válogatottunk, ifj. Lázár Zoltán szerezte meg Lacrima Di Felicitával, negyedik Horváth Balázs PM Dianával, ötödik Európa-bajnokunk, Weinhardt Virág Chiclanával.
Az U25 kategória döntőjének összevetésébe tizennégyen jutottak be. A győzelmet Sopronyi Réka szerezte meg Donalddal, megelőzve klubtársát, a csütörtöki győztes Szilágyi Rékát Médea Of Brightnessel. A harmadik helyen Baileys nyergében Budai Virág végzett.
A középkör döntőjében látványos összevetés után győzött ifj. Tóth László Toll Forgóval, míg a második helyet a 15 éves Tóth Boglárka szerezte meg Claudiussal. Harmadik lett Réti Dávid tanítványa, a szintén ifjúsági válogatott Ódor Evelin Babett nyergében.
A kiskör döntője igazi születésnapi ajándékot hozott Busi Sándornak, aki a hatodik ikszet egy győzelmet érő, villámgyors hibátlannal koronázta meg.
A gyermek kategória győztese Hóman Gréta lett a rutinos Kalanddal, megelőzve Janik Annát és Alasztics Alizt.
A fiatal lovak döntőjének összevetésében utolsó startolóként Szentirmai Péter nyert a Borislav Borislav által tenyésztett Concordia HB nyergében, megelőzve a Lewitzi Ménesben tenyésztett sárga Jason Stathamet Técsy Attilával, és az Emerald apaságú Kyrát Kovács Henrivel.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg május 20-22. között az Alagi Nemzetközi Military Versenyt, mely az elmúlt évek alatt a hazai lovastusa élet egyik meghatározó pontjává vált. Péterfy Zsuzsanna lovas fotós a helyszínen járt, hogy megörökítse a terepverseny legizgalmasabb pillanatait. Nosztalgiázz velünk!
A FEI Fejlesztési Programjának támogatását élvező alagi helyszín idén három kategóriának (CCI1*/2* és CIC3*) adott otthont. A magyarokon kívül az alagi tereppályán hat további nemzet (bolgár, cseh, német, olasz, osztrák, szlovén) lovasa küzdött térrel és idővel. Bár a verseny egy hónappal ezelőtt rajtolt, a fotók láttán mégis azt érezheted, mintha most dübörögnének a paták melletted. Tovább az alagi military versenyen készült képekhez »
A 2016-os Alagi Nemzetközi Military verseny eredményei
A legkisebb, CCI* kategória győztese az olasz Matti Luciani lett Bingo nevű lovával, a legjobb magyar eredmény Vámosi Lilla és lova, Casus Belli nevéhez fűződik, akik a negyedik helyen zárták az egycsillagos mezőnyben a megmérettetést. Letölthető teljes eredménylista CCI* kategóriában »
1. Matti Luciani (ITA) – Bingo
2. Nicola Datti (ITA) – Cocmos Baby
3. Miriam Bray (SLO) – Glücksruf
4. Vámosi Lilla (HUN) – Casus Belli
5. Kaizinger Balázs (HUN) – Deva Demosz
6. László Gabriella (HUN) – Suttogó Saca
A kétcsillagos CCI** kategóriában a cseh Eliska Opravilova Lasing nyergében szerezte meg az első helyet, a legeredményesebb hazai versenyző, Porcsa Lőrinc a harmadik helyen végzett Pop-Corn nevű lovával. Letölthető teljes eredménylista CCI** kategóriában »
1. Eliska Opravilova (CZE) – Lasing
2. Roland Pulsinger (AUT) – Colloredo
3. Porcsa Lőrinc (HUN) – Pop-Corn
4. Schaller Gábor (HUN) – Principessa
5. Porcsa Lőrinc (HUN) – Ortrud
A legnehezebb, háromcsillagos CIC*** kategóriát a német színekben versenyző Jörg Kurbel nyerte Entertain You nyergében, míg a kategória egyetlen hazai indulója Egyed László és lova, Viking a 14. helyen zárta a versenyt. Letölthető teljes eredménylista CIC*** kategóriában »
1. Jörg Kurbel (GER) – Entertain You
2. Stefano Brecciaroli (ITA) – Viscount George
3. Harald Ambros (AUT) – Tralee Mine
4. Stefano Brecciaroli (ITA) – Apollo VD Wendi Kurt
5. Jörg Kurbel (GER) – Balladeer Promise
6. Matti Luciani (ITA) – Leopold K
…
14. Egyed László (HUN) – Viking
Gratulálunk a győzteseknek és a helyezett lovasoknak!
„Szerettük volna eloszlatni azt a közkeletű nézetet, hogy a lipicai ló úgymond az osztrákoké, a Habsburgoké. Be akartuk bizonyítani, hogy igenis helye van a magyar értékek között, Magyarországnak sok köze van a fajtához, joggal lehetünk rá büszkék” – a hétvégén első alkalommal kerül a televízió képernyőjére A lipicai című film.
Incitato XVIII törzsmén – Fotó: Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad
Az nem lehet, hogy megint harminc év teljen el egy újabb, a lipicaiakról szóló magyar film létrejöttéig – ez volt az egyik apropója annak az áprilisban elkészült filmnek, amely csodaszép felvételekkel mutatja be a fajtát, valamint a lipicai múltját és jelenét.
A film készítőivel, Szabados Zsuzsanna szerkesztő-riporterrel és Pintér András rendező-operatőrrel a Médiatanács-Blog készített interjút.
2008-ban már forgattatok filmet a lipicaiak főszereplésével A Bükk fehér sziklái címmel. Miért nyúltatok ismét ehhez a témához?
Pintér András: Az a film kifejezetten a szilvásváradi ménesgazdaság megrendelésére készült, és célzottan a ménesgazdaságot mutatja be 30-40 percben. Nekik nagy igényük volt már arra, hogy egy dvd-t tudjanak a boltjukban árulni az érdeklődőknek.
Egy véletlen kapcsán kerültünk bele annak a megvalósításába: épp Ópusztaszeren ültünk egy természetfilm-fesztiválon, ahol egy portréfilmünkkel elnyertük a közönségdíjat, és a jó hírt éppen telefonon elújságoltam papámnak (Pintér Tamás kaszkadőrnek), aki pedig Szilvásváradon Dallos Andor társaságában volt, a ménesgazdaság vezetőjével. Papám azzal reagált, hogy na ez egy jó apropó, mert Andor épp azt kérdezi tőlem, hogy ki tudna csinálni egy filmet a gazdaságról.
A helyszínnel egyébként már 1989-ben megismerkedtem filmesként, mert Szilvásváradon egy francia-magyar filmben kaszkadőrként dolgoztam. Mint a filmesek általában, mi is beleástuk magunkat a témába, és akkor jöttünk rá, hogy a lipicai fajta mekkora kincs. És míg a korábbi film kifejezetten arról szólt, hogy Szilvásváradon mi történik, most szerettük volna a fajtát teljes egészében megmutatni.
A lipicai ló, a monarchia, az összekapcsolódás a különféle államok ménesei között olyan pozitív példa, összekötő erő, amit érdemes filmre vinni. Olyat látni, amihez nem vagyunk hozzászokva, hogy azok a környező országok a miénkkel együtt, amelyekről azt halljuk, hogy nem szeretik egymást és nehezen működnek együtt, ebben a témában nagyon is jól kooperálnak.
És ami még ennél is szebb, hogy mondjuk egy fogathajtó versenyen ott lobognak egymás mellett ezek a zászlók, és az emberek együtt szurkolnak a versenyzőknek. Amikor elkészítettük a dvd-t, akkor azzal váltunk el, hogy itt harminc éve nem forgatott senki, és már akkor megbeszéltük, hogy ennek lesz folytatása.
Szabados Zsuzsanna: A legfontosabb indíttatás, hogy újra ehhez a témához nyúltunk – mindamellett, amit András elmondott –, az az, hogy 2012-ben elveszítettük András édesapját, és ő szeretett volna méltó emléket állítani az édesapjának. Mivel ő szerettette meg Andrással a lovakat, azon belül is a lipicai fajtát, ezért érezte úgy, hogy neki ezt a filmet el kell készítenie.
“Egy éven át mind a négy évszakban vettünk fel jeleneteket”
Meddig tartott a forgatás, milyen témákra fókuszáltatok?
SzZs: Egy év állt a rendelkezésünkre, hogy a filmet elkészítsük. Magyar filmként Szilvásvárad maradt a középpontban, ahol nagyon meghatározó a természet. Úgy tudtuk igazán bemutatni a környezetet, hogy egy éven át mind a négy évszakban vettünk fel jeleneteket.
PA: Az is célunk volt, hogy a 2015-ös teljes évet végigdokumentáljuk a lipicaiak szemszögéből. Mindenhova persze nem tudtunk eljutni, de olyan eseményeknek voltunk szemtanúi, mint a Bécsi Spanyol Lovasiskola alapításának 450. évfordulója, Lipica fennállásának 435. évfordulója, és elindult a szilvásváradi beruházás, amit az utolsó pillanatban még szintén bele tudtuk tenni a filmbe.
SzZs: Lipicán és Piberben könnyű dolgunk volt, mert Dallos Andoron keresztül vettük fel a szálat, és szívesen láttak minket. Bécsben kérvényt írtunk a Spanyol Lovasiskolának, hogy szeretnénk forgatni.
PA: Ott is szívesen fogadtak minket, annak ellenére, hogy megelőzte a híre a vezetőséget, hogy nem is fognak velünk szóba állni, nem könnyű bejutni, és főleg az igazgatónővel nehéz dolgunk lesz. Ehhez képest azt kell mondjam, hogy kellemes csalódás volt, forgathattunk is és interjút is készítettünk az igazgatónővel, Elizabeth Gürtler asszonnyal. Mindenhova beengedtek, mindent megmutattak, tényleg segítőkészek voltak.
A lipicaiakról korábban készült más filmekhez képest hová helyezitek a tiéteket?
PA: Egy amerikai, Walt Disney-játékfilm, A lipicai mének csodája (1963) a II. világháború alatti ausztriai lipicai ménes sorsát követi. Nagyon sajnálom, hogy a jogdíjak miatt nem tudtunk ebből részletet felhasználni, mert a lipicaiaknak jellemzően visszatérő történetéről szól, a menekítésről.
Már a napóleoni seregek elől is menekítették őket, mert óriási értéket képviseltek. Napóleon egyik célja is a ménes megszerzése volt, a németek pedig el is kezdték áttelepíteni a ménest Ostrauba Bécsből. Ebben a filmben pedig van egy jelenet, amikor a két ellentétes oldalon álló tiszt együttműködik, hogy a lipicaiak megmenekülhessenek – ezzel egy pillanatra a lovasok, a lószerető emberek felülírják a háborút.
A másik inspiráció egy nemrég holland-német-osztrák koprodukcióban készült film volt Frank Westerman Lipicai – A legenda című könyve alapján. Ez viszont kifejezetten a tenyésztésről, nemesítésről, genetikáról szól, azt járja körbe, hogy meg lehet-e alkotni a tökéletes lovat.
SzZs: Magyarországon mindenképpen hiánypótló a film. Most hogy elkészültünk vele, fellelkesültünk a fogadtatás láttán, és elkezdtünk azon gondolkodni, hogy a többi lófajtáról is készülhetne hasonló ismeretterjesztő film.
Mi volt a legnagyobb nehézség a forgatások alatt?
PA: Egy dokumentumfilmnél sosem az történik teljes egészében, amit az ember elképzel, leír a forgatókönyvben. Az élet átírja a dolgokat.
Nagyon szerettünk volna egy családi szálat felgöngyölíteni, a dédapám ugyanis belovagló tanár volt a Bécsi Spanyol Lovasiskolában. Annyit tudtunk, hogy a házasságlevelében szerepel a foglalkozása. Bécsben nem tudtak segíteni, mert csak a főbelovaglókat tartják számon évszázados távlatokból. Kapacitás hiányában viszont nem tudtunk kutatni a Kunsthistorische Museumban. Igazolást nem nyert a dolog, de teljesen kihagyni így sem akartuk, ezért úgy kezdődik a film: „a családi legendárium szerint…”.
SzZs: Még a piberi ménes vezetője, Max Dobretsberger is a szívén viselte a történetet, és ő is próbált nekünk segíteni.
PA: Kaptunk ajándékba viszont egy másik felfedezést, hogy a dédapámnak, Schwaben-Durneiss Gézának volt egy testvére. Hecker Waltertól ugyanis, aki szakértőként közreműködött a filmben, a családnév alapján és kis kutatás után megtudtuk, hogy a testvér szerzői álnéven könyveket írt, és tőle származik a legautentikusabb huszárleírásA kék csákóban című írásából, de írt Tisza István, a lovas címmel is könyvet.
SzZs: A témához jobban kötődő személyes szálat mindenképpen szerettünk volna beletenni. Ezért megkerestük Kappel Editet, aki mint díjlovas és szabadidomító a ménesgazdaság megbízásából foglalkozik több ígéretes lipicai ménnel. Olyan környezetet kerestünk hozzá, ahol kellően tud érvényesülni a munkájának a jellege, és hosszas terepszemlézés után találtunk rá arra a ligetre a Szána-völgyben, ahol tényleg nagyon szép, hatásos jeleneteket sikerült felvennünk vele és a ménekkel.
PA: Talán a legérdekesebb dolog, amikor filmesként találkozunk a lóval. Ott álltunk egy nagy mezőn és ránk hajtották a ménest, és nem is az fogott meg igazán, ahogy vágtáztak felénk, hanem amikor megálltak és egyesével-kettesével elkezdtek odajönni hozzánk. Éreztem az egyik lovat, ahogy a nyakamnál a kabátom kapucniját rágja-rángatja hátrafelé…
Vagy amikor hajnal ötkor csak magunk állunk a ménessel együtt a mezőn, nincs ott senki, csak a 40-50 ló meg mi ketten, meg talán egy-két csikós… akkoriban sokat beszéltünk erről Zsuzsival, hogy szinte félelmetes elsőre.
SzZs: Nekem ez volt az első ilyen élményem, hogy egy nagy ménessel szemtől-szembe kerültem. Mindig volt egy pici félelmem a lovakkal szemben, nem is vagyok lovas, csak András által kerültem közel a lovakhoz. Nagy ugrás volt, amikor ott álltunk a Bükk-fennsíkon és vágtázott felém a ménes – lenyűgözött. Nagyon sok területen fotózom, de mára a lovak fotózása a szívügyemmé vált.
PA: Kiderült, hogy nem baj, ha hangos a légi felvételekhez használt drón, mert kellő távolságból nem zavaró a lovak számára, sőt a zaj még jól is jött, mert jól mutattak a felvételen az egy irányba fülelő figyelmes lovak. Így aztán kiderült, hogy a drón is egy csikós, mert úgy lehetett vele terelni az állatokat, mintha tényleg a földről hajtotta volna valaki őket.
SzZs: Szokatlan helyzet állt elő például a Bécsi Spanyol Lovasiskolában megtartott előkelő bálnál is, ahol például Elena spanyol hercegnő is megjelent. Engedélyezték ugyan a forgatást, de a dresszkód ránk is vonatkozott. Ennek a rendezvénynek a bemutatásával is egy jó példát akartunk hozni arra, hogy miként lehet a hagyományt úgy megtartani, hogy az élő maradjon.
Fotóztál a forgatás alatt?
SzZs: Igen, de nagyon nehéz volt, mert két kamerával forgattunk és mindig vártam az alkalmat, hogy mikor fotózhatok már. Bár nagy örömömet leltem a forgatásban, de eredendően fotós vagyok, a jobbnál jobb témák meg ott voltak előttem. Azért eljött mindig az én időm is a fotózásra, szeretnénk belőle kiállítást is. A ménesgazdaság kocsimúzeumában most is látható egy több szerzőtől összeállított lovasfotó-kiállítás, ahol húsz képem szerepel.
PA: Szilvásváradon kivételes helyzetben éreztük magunkat. Andor ugyanis egy zárkózott, nagyon komoly szakmai tudással rendelkező vezető, nem szokása odaengedni senki olyat, aki nem szakember – tévéseket, fotósokat sem – a lovak közelébe. A Bükk fehér sziklái forgatása alatt viszont elnyertük a bizalmát, és így olyan helyekre jutottunk be, amit exkluzív élményként éltünk meg, és reméljük, majd a nézők is.
Kiknek szánjátok ezt a filmet, mikor lesz látható?
PA: Megpróbáltunk egy olyan BBC-s szemléletű filmet készíteni, amelyet komoly ismeretterjesztő televíziós csatornák is műsorra tűzhetnének.
Szép, klasszikus értelemben vett dokumentumfilmet akartunk csinálni, ami lehet, hogy önmagában kizárja azt, hogy a fiatalabbak ezt ötven percen keresztül végignézzék, de a kor eszközeivel éltünk: drónt használtunk a légi felvételekhez, sisakra szerelt kamerával mutatjuk be a csikós vagy a szabadidomító szemszögét, modern vágástechnikát alkalmaztunk és 3D-s főcímet készítettünk. Reménykedünk benne, hogy a szélesebb nézőközönség is kíváncsi lesz rá.
Milyen hatást reméltek a filmtől?
SzZs: Szerettük volna eloszlatni azt a közkeletű nézetet, hogy a lipicai ló úgymond az osztrákoké, a Habsburgoké. Be akartuk bizonyítani, hogy igenis helye van a magyar értékek között, Magyarországnak sok köze van a fajtához, joggal lehetünk rá büszkék, és ki kellene aknáznunk az ebben rejlő lehetőségeket. Szerintem nagy jövő előtt áll a fajta, a küszöbön álló szilvásváradi beruházás pedig jól népszerűsítheti itthon is a fajtát.
PA: Igen, oldani fogja a szilvásváradi elszigeteltséget. A szlovén megoldáshoz hasonló kialakítást terveznek, ahol a ménes behajtása turistacsalogató látványosságként is felfogható, az útvonal kordonnal van elkerítve, a város központjához közel. Mert a nagyközönség látni akarja a lovakat, a karámokat, az istállókat, részese akar lenni ennek a 400-500 éves tradíciónak.
Ezért lenne jó a budavári bemutatók felélesztése is – reméljük, lipicaiakkal – mert akkor a külföldieknek is nyilvánvaló lenne, hogy ennek a fajtának itt is vannak gyökerei. Bécsnek ez a fő attrakciója, miért ne lehetne ezt megvalósítani Budapesten is?
A lipicai: hétvégén a Duna World műsorán
A lipicai című ismeretterjesztő filmet a hétvégén sugározza a Duna World:
június 18., szombat, 13.50
június 19., vasárnap, 7.25
Pintér András és Szabados Zsuzsanna filmjéből kiderül: a lipicai nemcsak a Habsburgoké. A képsorok bemutatják nemzeti kincsünket, a lipicai lófajtát, illetve az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad segítségével, valamint az osztrák és szlovén méneseken keresztül megismerhetjük a lipicai ló jellemzőit: történetét, változatos használati módjait, és nem utolsósorban szépségét, szeretetreméltóságát. Az alkotók célja, hogy a lipicai fajta erényeit hírül vigyék a televíziós nagyközönség számára is. Az ismeretterjesztő film a Médiatanács Kollányi Ágoston-pályázatának forrásából készült el.
Augusztusban már a magyar mozikban is látható lesz az új Ben-Hur, a film készítői pedig a napokban egy rövid kis videót adtak ki a legizgalmasabb jelenet, a fogatverseny forgatásáról.
„Mindenki azt fogja hinni, hogy egy nagy CGI-parádét hoztunk össze, pedig ez távol áll a valóságtól” – hangzik el a videóban, később pedig azt is elmondják a színészek, hogy a pályán tényleg ők vannak a lovak mögött, tényleg ők húzzák a négy száguldó ló gyeplőjét.
„Itt nincs fék, nincs légzsák” – mondja Timur Bekmambetov, a film rendezője.
De valóban ilyen biztos és rutinos fogathajtóvá avanzsáltak volna a film sztárjai, hogy egy ténylegesen életveszélyes jelenetben maguk hajtják a száguldó lovakat?
Nos, a két főszereplő valóban ott állt a fogatokon, de a lovakat valójában világbajnok fogathajtónk, Juhász László és fia irányították, nem is akárhogy. Mint egy korábbi interjúban elmondták, akkor is ők hajtják a fogatokat, amikor nem a dublőrök, hanem a főszereplők vannak a kocsikon:
“Olyan speciális kocsit kell elképzelni, amit mi irányítunk hátulról. A római kocsi után erősített másik kocsin ülünk, mintegy négy méterre. Nem könnyű feladat, hisz alig látunk előre, rádióról irányítanak bennünket is. A filmben viszont úgy látszik, mintha a színészek hajtanák a kocsit.”
Juhász László hajtja Messala lovait, fia, a fogathajtó és kaszkadőr ifj. Juhász László pedig Ben-Hur fogatát irányítja. A magyar hajtók több csikóssal és 42 lóval vettek részt az olaszországi forgatáson. Ben Hur fogatában lipicai, arab, spanyol, és andalúz lovak vágtatnak, míg az ellenfél Messala kocsija előtt nóniuszok.
A film egy nappal az amerikai premier előtt, augusztus 18-án kerül a magyar mozikba.
2016.06.16. Forrás: Origo Kép forrása: HD Wallpapers
Frissítve: 2022.09.11.