Kezdőlap Blog Oldal 312

Ménesnyi ló az Amarokban

Erő, kényelem, minőség és elegancia – Legin István, a Jazzy Rádió egyik népszerű műsorvezetője így jellemezte a Volkswagen Amarokot, miután extrém körülmények közt tesztelte annak gyorsulását és megbízhatóságát. Lássuk mitől esett szerelembe bevállalós tesztvezetőnk.

Elegáns és tekintélyt parancsoló – mint egy uralkodó

Első találkozásom az Amarokkal a Lovasok.hu Akadémia rendezvényen volt, ahol megcsodáltam robosztus erőtől dagadó formáját, kedvenc királykék színű gyöngyház csillogását. Akkor ott eldöntöttem, hogy tesztelni akarom, és hamarosan el is jött a pillanat a Porsche Buda telephelyén. Miközben végigsimítottam formás vonalait, feltűnt, hogy hűtőrácsát és lámpáit teljesen átdolgozták. LED-es nappali fényeket, és látványos küszöb alatti világítást is kapott.

Motorházteteje majdnem a mellkasomig magasodik, és csillogó krómozott hűtőrácsán ott csillog a jel. A jel, ami minden benzingőzzel megfertőzött rajongónak megdobogtatja szívét: V6. Bizony, az új Amaroknak már 3000 cm3 V6-os a motorja, még egy turbófeltöltővel (TDI) is megspékelve. Garantálja az üléstámlába préselő hatalmas 550 nm nyomatékot, de még ott a bűvös szám is, a ménesnyi vadlovacska, a 224 lóerő. És ha lepadlózzuk a gázt, az Overboost funkciónak köszönhetően kicsit változik a vezérlés, a turbónyomás, és a pacik száma felugrik 244 lóerőre.

Nem is kérettem magamat, felpattantam a pilótaülésbe. Bizony fel, mert az Amaroknak egy valódi uralkodóhoz méltóan magas trónusa van. Ami körülvesz, az is méltóságos: prémium szintű belső kidolgozás, kellemes tapintású finom bőrkárpitok és ülések, valamint a németesen szögletes vonalú elegancia.

Minden extra benne van, mi manapság szem-száj ingere

Magamhoz szabom a minden irányban elektromosan állítható ülést, és máris otthonos a kényelem. Bár a kulcs a kormányzárban, azért indulás előtt még egy kicsit ismerkedek vele. Középen egy 6 colos kijelző tetszetős grafikájában minden, ami manapság szem szájnak ingere. Mobil kapcsolat, GPS navigáció, hangvezérlés, rengeteg állítási lehetőség a menüben, digitális hifi rendszer SD és USB csatlakozási lejátszással, tolató és radar kamera. Mindez magyar nyelvű menürendszerrel, köszönet a német mérnököknek a megtisztelésért. Ez a kis figyelmesség sajnos idáig nem sok tesztautónkban volt elérhető.

A kormány előtti műszeregységben a fordulatszámmérő és a kilométeróra között is egy LCD kijelző van, amiben meg lehet jeleníteni a GPS, a hifi adatait, és a sok menet közbeni funkciót, mint például pillanatnyi és átlagfogyasztást, váltó fokozatokat, menet üzemmódot, napi számlálókat…stb.

8 sebességes automata váltó, automata összkerékhajtás

Miután megcsodáltam mindent, indulás, gyerünk Amarok, pár napig együtt leszünk, és lovas barátainknak majd beszámolunk a kalandjainkról.

Az indító kulcsfordítás hagyományos, de a motorindítás teljesen elektronikus, automata. Kissé konzervatívan jobban is szeretem ezt a megoldást, mint a gombnyomásost. Tehát a motor automatikusan indít a kulcsforgatásra, de mégis mi ez a nagy csend? Önindítás után kellemes némaság. Fülelek, és bizony jár a motor. Semmi rezgés, hang alig, úgy ketyeg a 3000-es turbós V6-os, mint egy igazi Schaffhausen óra. A kézi váltós típus 6 sebességes, de tesztautónk 8 sebességes automata váltós, és az összkerékhajtása is teljesen automata. Parkoló és üres állással, egy normál, egy sport, és egy kézi léptetős fokozattal, valamint elképesztően jó erőelosztással rendelkezik a 8 fokozatban.

Kezdem a normál állással, mert ismerkedünk egy kicsit, mint suttogó a vadlóval. Váltó hátra és indulás ki a Porsche Buda telephelyéről. Mint egy kilátóból a panorámát, úgy szemlélem a forgalmat. Ha közel megyek a kapuhoz, sorompóhoz, a radar bejelez és mutatja az akadályokat a központi kijelzőn. A kamera is bekapcsol, és a hagyományos kép mellett egy felülnézettel is tájékoztat. Így aztán mindent látok, ami körülöttem zajlik.

Ó, már mentem is 200 métert, megszoktam, kicsit odalépek normál fokozatban, és belelapulok az üléstámlába: meglendít a 165kW/224 lóerő. Mi jöhet még sport fokozatban, padlógáznál?


Jobb személyautókat megszégyenítő tempóval gyorsul

Nem is bírom tovább, ezt ki kell próbálni. Megállunk az Amarokkal az autópálya felhajtó leállósávjában, forgalom elvonult, miénk az aszfaltcsík! Váltó sport fokozatba, rock zene be, hangerő fel, kipörgésgátló kikapcsol, stopper indul, padlógáz!

Az Ama-rock meglendül, állít a vezérlésen és a turbónyomáson, aztán alám teszi most a ménesnyi 244 lóerejét, kapaszkodom a kormányba, ugrálnak a fokozatok a kijelzőn, és bődületes a gyorsulás. Nyolc másodperc alatt megvan nulláról a 100 kilométer per óra – ez már valami, hoztuk a gyári értéket. Nyomom tovább, 19,4 másodpercnél 150 kilométer per óra. Azt a mindenit, egy 2,3 tonnás gépezettől nem semmi a jobb személyautóktól megszokott gyorsulás! Fantasztikus ez az élmény.

Megfordulunk az első kihajtónál, és visszafelé is kipróbáljuk, de most kézi váltással. Most muzsika le, hallani akarom a vágta hangokat, és megint padlógáz.

Menetzaj nem sok, kellemes csend van a pilótafülkében, csak a fülke mögötti kapuidomnak van némi szélhangja. Rögtön érzem, rokonlelkek vagyunk, az Amarok igazi ikrek, a maga kettősségében.

A vad táltosok félelmetes ereje kezes póniként kezelhető. Az erőhöz és a robosztus mérethez egy csendes, precízen irányítható finom gépezet társul. És a kormány szervója is, ahogy az érzékenysége a sebesség függvényében változik. Álló helyzetben és kis tempónál elképesztően finom, egy ujjal is lazán lehet tekerni a kormányt, ami parkolásnál, terepezésnél nagy segítség.

No de gyerünk, kézi váltással is nézzük a gyorsulást. Forgalom elment, most nincs zene, hallani akarom a szíve dobbanását. A váltót oldalra nyomva manuális állásba kapcsolok, ujjaim a kormány alatti léptető füleken. Stopper indul, és start. Megint az ülésbe lapulok, 7,9 másodperc alatt megvan a 100 kilométer per óra. Nosza, lefaragtam egy tizedet. Gyerünk tovább, 18-nál a 150. Azta, másfél másodperccel jobb, és egy élvezet a kézi váltás is.

A biztonságos megállást az új Amaroknál már hátul is tárcsafékek garantálják, a szinte már természetes ABS-szel.

Rezzenéstelenül állja a terepakadályokat

De az Amarok nem versenyautó, és mi lovas szemmel nézzük, mit tud terepen. Igazán semmi dolgunk, az összkerékhajtás teljesen automata. Uccu bele a tengelyekig érő sártengerbe – az Amaroknak meg se kottyan. De egy láthatatlan hegyes gyökértől defektet kapok. Tanulság: vigyázni kell a fákhoz közeli átláthatatlan pocsolyákkal. Gyári szerszámkészlet elő, a pótkerék egy kurblis rúd segítségével leereszthető a plató alól. Alaposan körbeékelem a kerekeket, és röpke óra alatt kész is vagyok.

A gyári adatok között a 45 fokos emelkedő megmászása is szerepel, amit egy szakmai bemutató mobilmászókáján meg is szemléltem. Hát lássuk most belülről átélve.

Ráfordulok a krosszpálya siratófalára. Alacsony fordulaton is hatalmas nyomatékkal kapaszkodik felfelé, látóteremet a bárányfelhők töltik ki, az Amarok az egekbe emelkedik. Mintha ez lenne az otthona, lazán felkaptat a csúcsra. Kicsit félelmetes a magasság, aztán le a szakadékba, besegít a lejtmenetszabályzó. A közepén fotózási szünettel nehezítve az Amarok magabiztosan, rezzenéstelenül álja az akadályokat.

Hoppá, elfelejtettem az Off-road állást bekapcsolni. De most gyerünk, ezt is kipróbálom. Terepes fékezésnél másképp vezérli az ABS-t. Így laza talajon is jó a fékerő. Betépek vele egy sima kanyarba, manuális váltó állásban. A poros földes úton stabilan, jól vezeti a kanyarívet az intelligens terephajtás.


Minden teherrel megállja a helyét zord útviszonyok közt is

De itt a teszthancúrozás ideje, aztán a kanyar végén aláfordítom a kormányzást, belépem a gázt, és mintha tudná a gép, hátra érezhetően több nyomatékot ad, és ahogyan kell, a fotók kedvéért gyönyörűen sodródik a fara látványosan nagy porfelhő kíséretével.

Bár lószállítóval nem ajánlatosak ezek a mutatványok, de a tapasztalat garantálja, hogy az Amarok minden teherrel megállja a helyét a zord útviszonyok közt is.

Különlegesség az átdolgozott rakodófelület is. Kategóriájában egyedülálló módon a sárvédők kialakítása lehetővé teszi egy euro raklap keresztben felhelyezését a platóra. Így a teher a hátsó tengely fölé kerül az ideális súlyelosztás érdekében.

Az Amarokot is összegezve, de csak 6 szóban:  ERŐ, ERŐ, ERŐ, kényelem, minőség, elegancia!

Köszönet a Porsche Budának, hogy kipróbálhattam az Volkswagen Amarokot.

Köszönet a Lovasok.hu főszerkesztőjének, Magyar Dorottyának és Romeonak a fotózásért!

Volkswagen Amarok listaára: 11.358.880 Ft

Volkswagen Amarok adatai:

  • VW Amarok 3.0 V6 TDI Aventura
  • Lökettérfogat: 2967 cm3
  • Hengerek/szelepek száma: V6/24 turbódízel
  • Teljesítmény: 165 kW/224 LE 3000-4500/perc, rövid időre: 244 LE
  • Maximális forgatónyomaték: 550 Nm 1400-2750/perc
  • Saját tömeg: 2,3 tonna
  • Teherbírás: 1.0 tonna
  • Tengelytáv: 3097 mm
  • Hosszúság / szélesség / magasság: 5254/1954/1834 mm
  • Gyorsulás 0-100 km/h: 7,9 s
  • Maximális sebesség: 193 km/h
  • Vegyes átlagfogyasztás gyári: 7,6 l/100 km / teszt alatt mért (város, terep, országút): 10 l/ 100 km
  • CO2-kibocsátás: 199 g/k

 

2017.05.04. Fotók és szöveg: Legin István, motorosteszt.hu

Így láttátok Ti a Lovasok.hu szilvásváradi kirándulását

Nemcsak a hóhelyzet tette különlegessé a Lovasok.hu április 22-i kirándulását. A busznyi lelkes lovas csapat velünk fogatozott és velünk ámult a csodálatos lipicai törzsmének, kancák és csikók láttán. Venczel Zsolt lovas fotós pedig megörökítette a felejthetetlen pillanatokat.

Borús időben derűs csapat indult útnak a Lovasok.hu legutóbbi egynapos kirándulásán. A Bécsi Spanyol Lovasiskola után most a szilvásváradi Állami Ménesgazdaság volt porondon. Már az utazás is lipicaiakra hangolódva telt: dr. Pataki Balázs lipicai tenyésztésvezető előadása alatt röpült az idő.

A törzsmén-istállóhoz így már egy magabiztos kis csapat érkezett, akik szakértő szemmel vizslatták a felvezetett törzsmén minden mozdulatát. De hogy a szemlélődők testközelből is megismerhessék a lipicai egyedülállóan akciós, ruganyos mozgását, hét lipicai fogat gördült elő. Hiszen nincs is annál stílusosabb, mint lipicai fogatokon bejárni a ménesudvart, ahol kocsimúzeum és A bükk fehér sziklái című rövidfilm várta a kíváncsi szemeket.

Ezt a kulturális élménycsokrot a legelő ménes közelsége fokozta, ahol a Lovasok.hu-s résztvevőktől karnyújtásnyira legelésző kancákról azt is megtudhattuk, hogy ők azok, akik munkájukkal aktívan részt vesznek a ménesgazdaság életében.

A jókedvűen legelő lipicai ménes látványa a csapat étvágyát is meghozta, így a fogatok már indultak is tovább a vadregényes tájon át a Villa Negra Vendégházhoz.

Ebéd után már a nap is kisütött s kíváncsian nézte, ahogyan a kirándulók a fogatokkal bevették a szilvásváradi Archeoparkot is, ahol megtanultak követ pattintani és íjjal tüzet gyújtani. A napot egy kis helyi séta zárta a Református Kerektemplom és a néprajzi és helytörténeti múzeumot magában foglaló Orbán-ház megtekintésével.

De beszéljenek helyettük azok a lovasok, akik velünk tartottak Szilvásváradra:

“Jól éreztem magamat. Sajnálom, hogy a programot meg kellett változtatni az időjárás miatt. Nagyon tetszett a kirándulás. A kocsis segítőkész volt, a felkért szakértők előadása összeszedett és hasznos volt.”

“Mivel számomra a ló “prioritást” élvez ez a nap nagyon tartalmas volt. Várom a következő kirándulást.”

“Sok információt nyújtott, mind a lótenyésztésről, mind a Szilvásvárad körüli helyről.”

“Nagyon tetszett. Mind az istállólátogatás, mind a fogatozás nagyon jó volt. Felkészültek voltak az utazás során információt adtak.”

“Nagyon tetszett. Sok jó program volt. Megtudtam több mindent a lipicai lovakról. Jó volt a csapat.”

“Nagyon tetszett, hatalmas élményt nyújtott.”

“Ismételni kell ezeket az utakat!”

“Tökéletes szervezés, profi kísérők”

“Jól szervezett, rugalmas program. Érdekes szakmai programok, remek kísérők. Józsi bácsi is szuper volt! Pataki Balázsékkal bármikor szívesen megyünk újra. Legyen még ilyen, más ménesekbe is!”

“Fantasztikus! Szuper! Gratulálni tudok a csapatnak!”

2017.05.05. Horváth Annamária, Lovasok.hu
Fotók: Venczel Zsolt

Nyakunkon a Derby-szezon, tudj meg mindent róla!

Hétvégén Észak-Amerikában és Angliában, majd egy hét múlva Franciaországban futják azokat a versenyeket, amelyekben a jó szereplés egy életre meghatározza egy versenyló értékét, eladhatóságát és a verseny utáni tenyészkarrierjét.

Fotó: Pixabay

Mi fán terem a klasszikus verseny?

Hétvégén futják Észak-Amerikában a Kentucky Derby-t, miközben Angliában a mének 2000 és a kancák 1000 Guineas-ére, majd egy hét múlva a francia Poule d’Essai des Poulains-re és Pouliches-ra kerül sor. Ezek azok a versenyek, amelyekben a jó szereplés egy életre meghatározza egy versenyló értékét, eladhatóságát, elismertségét és a verseny után a tenyészkarrierjét.

Ezek a versenyek az úgynevezett a klasszikusok. De mik is azok a klasszikus versenyek, mi a céljuk, miért és mikor alakultak ki? Vannak-e ilyenek Magyarországon is?

A lóversenyzés mai rendszere, így a klasszikus versenyek is Angliában alakultak ki. A 18. században a versenyek többsége minden korosztály számára nyitott volt, aminek eredményeként az idősebb, kifejlett lovak többnyire meg is verték a hároméveseket. Mivel azonban a versenylótartás és futtatás drága és a sérülésveszély miatt kockázatos, a tulajdonosok úgy gondolták, hogy a tenyésztés és a fiatal lovak jobb eladhatósága érdekében külön nagyversenyeket kellene rendezni a számukra. Ezeknek a versenyeknek a fő célja, hogy kiderüljön, melyik ló a hároméves évjárat legjobbja.

Már a 18. század óta

Elsőként az Anthony St. Leger kapitányról és egykori angol parlamenti képviselőről elnevezett St. Leger futama jött létra ezzel a céllal, méghozzá 1776-ben, amelyet akkor 3200 méterre írtak. A verseny távját később 400 méterrel lerövidítették.

Három évvel később, 1779-ben ennél rövidebb távra, 2400 méterre rendezték meg az Oaks-ot, amelyen kizárólag kancák vehettek részt. A verseny elnevezése onnan származik, hogy a pályát Lord Derby epsomi birtokán a tölgyes (angolul Oaks) körül jelölték ki. Mindössze egy évet, azaz 1780-ig kellett várni, hogy az első Derby-t is lefussák az Oaks-szal megegyező pályán. A különbség a két verseny között az volt, hogy a Derby-n mének és kancák is indulhattak.

Fotó: Pixabay

Miért hívjuk Derby-nek?

A nagyverseny elnevezésével kapcsolatban több történet is napvilágot látott, de az egyik legismertebb az, miszerint az első Derby előtt a két legesélyesebb telivér tulajdonosa, Lord Derby és Lord Bunbury abban állapodott meg, hogy a győztes ló futtatója nyeri el a pénzdíjat, míg a második helyezettről pedig elnevezik az ezután rendszeresen megtartandó versenyt. Ahogy ma már tudjuk, a győzelem Sir Charles Bunbury Diomed nevű lovához került, míg a második helyet Lord Derby telivére szerezte meg.

Mintegy húsz évvel később, 1809-ben adódott hozzá ezekhez egy tavaszi és az előbbieknél rövidebb távra, 1600 méterre kiírt 2000 Guineas a méneknek, majd öt évvel később az 1000 Guineas a kancáknak. Az elnevezés a versenyek megalapításakor érvényes díjazásra utal. A Guinea régi pénzegység, amelynek értéke 1,05 font.

A klasszikusok klasszikusai

A világon tehát ezek a klasszikus tenyészversenynek nevezett futamok terjedtek el, amelyek idővel több helyen is módosultak az adott ország körülményeihez igazodva.

Az öt eredeti klasszikus verseny, amelyet Angliában jelenleg is futnak:

  • 2000 Guineas – 1.600 méter
  • 1000 Guineas (csak kancáknak) – 1.600 méter
  • Oaks – (csak kancáknak) – 2.400 méter
  • Derby – 2.400 méter
  • St Leger – 2.800 méter

A hármas koronát az a hároméves telivér szerzi meg, aki a méneknek és kancáknak is nyitott három versenyben győz.

A szezon tehát általában a 2000 Guineas-szel, majd Angliában, illetve számos országban ehhez hasonlóan a 1000 Guineas-szal kezdődik. Számos országban saját nevet is adtak a versenyeknek.

Klasszikusok a Kincsem Parkban

Magyarországon az elnevezése Nemzeti Díj, amelyet május 7-én futnak majd a Kincsem Parkban. Ez a verseny nyitott a kancák és a mének számára egyaránt, azonban ezen a napon a hároméves kancák ugyanerre a távra, igaz alacsonyabb díjazással, külön futamban, a Hazafi Díjban is starthoz állhatnak.

Az év során a második klasszikus általában a Kancadíj (Oaks). Magyarországon is így volt ez egészen a közelmúltig, amikor a Derby előtt két, szerencsésebb esetben három héttel lefutott Magyar Kancadíjat át nem tették augusztus elejére.

Ezután következik a Derby, amelynek a díjazása a klasszikusok közül a legmagasabb és a megnyerése minden lófuttató legnagyobb álma.

Az Amerikai Egyesült Államokban és Olaszországban is májusban futják, azonban Európában általában június-július során kerül rá sor. Magyarországon 1921-ben futották az első Magyar Derbyt Alagon. Idén így már a 95. Magyar Derby-t tartják július 2-án, azaz mindig július első vasárnapján.

A St. Leger a klasszikusok utolsó állomása, amelyet nálunk október elején futnak a Kincsem Parkban.

Fotó: Major Zsolt

Derby-körkép a nagyvilágból

Ország 
Elnevezés (besorolás)
Helyszín
Lefutás időpontja
Táv
Első lefutása
USA
Kentucky Derby* (G1)
Churchil Downs
Május
2000 m
1875
UK
Epsom Derby (G1)
Epsom
Június
2400 m
1866
FR
Prix du Jockey-Club (G1)
Chantilly
Június
2100 m
1836
GER
Deutsches Derby (G1)
Hamburg
Július
2400 m
1869
ITA
Derby Italiano (G2)
Capannelle / Róma
Május
2200 m
1884
HK
Hong Kong Derby**
Sha Tin
Március
2000 m
1873
JP
Tokyo Yüshun (G1)
Tokió
Május/Június
2400 m
1932
AUS
Australian Derby (G1)
Randwick / Sidney
Április
2400 m
1861
HUM
Magyar Derby
(HUN Gd-2)
Kincsem Park
Július
2400 m
1921
AUT
Österreichisches
Galopper Derby
Magna Racino, Ebreichsdorf
Június
2200 m
1868

.

2017.05.03. Vonczem Gabriella
Források:
– Galopp Magazin 2014.január 13.,
– dr. Fehér Dezső: Az angol telivér Magyarországon
– Wikipedia
– www.kincsempark.hu

Díjugratók majálisa Kiskunhalason

Nem akármilyen programmal múlatták a hosszú hétvégét a díjugratók: Országos Díjugrató Minősítő Verseny és Grand Prix várta őket Kiskunhalason.

A Grand Prix sorozat Kiskunhalason kezdődött öt éve, és ezúttal visszatért Bács-Kiskun megyei szülővárosába.

Fiatalok Nagydíja

Karádi László nemzetközi pályaépítő 125 cm-es alappályáját a gyermek korosztály számára kiírt Grand Prix-ben hét lovas tudta hibátlanul teljesíteni. Az összevetés Hóman Gréta sikerét hozta, aki közel négy másodperces előnnyel győzött Kaland nyergében. A második helyen Pataki Anna Dorottya zárt Hannibállal, a harmadik helyet Sólyom Bori Luca szerezte meg Agropoint Contaro nevű lovával.

Az U25-ös korosztály számára kiírt 140 cm-es Grand Prix 350.000 Ft-os pénzdíjáért huszonkilencen álltak starthoz, közülük hat lovasnak sikerült tizenhárom számozott akadályból álló alappályát hiba nélkül megugrani. Az összevetésben leggyorsabb Török Sándor volt Bognár Tingli Tanglival. Második lett Tóth Boglárka a nagyszerűen ugró Claudiusszal, megelőzve Jármy Vincét és Prímát.

Heuréka, Kövy András

Idén 24 páros kvalifikálódott a 150 cm-es Nagydíjra, de Karádi László nemzetközi pályaépítő tizenhárom ugrásból álló nehéz pályáját csak egyetlen egy lovas tudta hibátlanul lovagolni: Kövy András sárga kancájával, Heurékával.

A másfél millió forint összdíjazású Grand Prix további helyein a négy hibapontos lovasok az időeredmény alapján osztozkodtak. Kovács Henri Kyara Van Het Netehof D nyergében másodikként végzett, harmadik lett Jován Richárd Rochéval, Weinhardt Virág pedig Equest Cha-Chával negyedikként zárt.

Mezőhegyesi lovasé lett Kiskunhalas Nagydíja

A Kiskunhalas Város nagydíjáért folyó kitartásos magasugratás gyorsan eldőlt. A nevezését leadó négy lovas közül az első három verő hibát ejtett a felvezető akadályokon, így az utolsóként startoló Szász Attilának csak arra kell figyelnie, hogy ne ejtsen verőhibát és átjusson a 156 cm magas kőfalon. Mondhatni simán vette az akadályt Zelda nevű lovával a mezőhegyesi lovas.

2017.05.02. Forrás: Díjugrató Szakág, Halasmédia
Frissítve: 2022.08.16.
Fotók: Canva

Felújították Kincsem egykori istállóját Gödön

A csodakanca istállója muzeális igénnyel mutatja be, hol élt annak idején Kincsem. És bár az istálló épülete közösségi, kulturális térként éledt újjá Gödön, egyúttal a magyar lovaskultúra fontos emlékhelyévé is válhat.

A Budapest-Vác vasútvonal elkészülte előtt lóváltó állomás és csárda működött az épületben, majd a 19. század második felében már istállóként szolgált. Hírnevét és fennmaradását Kincsemnek köszönheti, hiszen pályafutása legszebb éveiben itt élt a világhírű csodakanca.

A helyi védettség alatt álló épület az utóbbi évtizedekben kihasználatlanul állt, majd az elmúlt egy évben Göd pályázati forrásból újíttatta fel a romos ingatlant. A 152 millió forintos beruházásnak köszönhetően egy kulturális és közösségi funkciókat nyújtó komplexum jött létre.

Az istálló a felújítás előtt és utáni képe.

A Kincsem kultuszához köthető, az istállót is bemutató kiállítás, a patkolókovács és bőrös mesterséget bemutató műhelyek is létesültek a felújított istállóépületeiben és területén. Annak idején az északi szárnyban helyezkedett el Kincsem lakhelye. Az épületnek ezen a részén látható Kincsem korhűen rekonstruált boksza, és itt rendezték be a csodakanca pályafutását bemutató emlékhelyet is.

 

2017.04.28. Forrás: MTI, Göd város hivatalos honlapja
Fotó: Canva.com
Frissítve: 2022.09.19.

Miért törnek el még a legjobb kobakok is?

Nem feltételezés, hanem tény, hogy a kobak életet menthet. Lovasként Te is jól tudod, hogy a lovak körül egy apró véletlennek is súlyos következményei lehetnek. Ennek ellenére meglehet, hogy Te is hajlamos vagy alábecsülni a veszélyt. Pedig inkább a kobak törjön, mint a fejed. Apropó törés: a Casco-tól most azt is megtudhatod, hogy egy komoly ütés hatására miért törnek el még a legjobb kobakok is.

Ez a cikk arról szól, amit egyetlen lovas sem szeretne kipróbálni, de mégis a lovaglás elkerülhetetlen része: a baleset. Muszáj beszélni róla, hiszen aki felül a lóra, az bizony le is esik. Ilyenkor csak a szerencse kérdése, hogy esés közben nem kerül-e az útjába egy pata, egy fa, ahogy az is, hogy a puha homokba, vagy épp a kemény aszfaltra érkezik-e.

A kobak cserélhető. A fejed nem.

Egy lovasbaleset során fejed épsége döntően a kobakon múlik. És bár a sérülések tárháza szinte végtelen, az egyik legsúlyosabb eshetőség az, ha a fejed sérül, hiszen akár maradandó idegrendszeri károsodás lehet az eredmény. Nem túlzás tehát, amikor azt hallod, hogy kobak nélkül lóra ülni felelőtlenség.

Természetesen a kobak megjelenése, kényelme, praktikus használata sokat nyom a latba, de az általa nyújtott biztonság a legfőbb tulajdonság – ez az, amiért meg- és felveszed.

Inkább a kobak törjön, mint a fejed

Fontos tisztázni, hogy a fejvédők nem örökéletűek, azért húzunk sisakot, hogy az károsodjon és ne a fejünk sérüljön. Egy sisaknak az az egyetlen dolga, hogy egy baleset során eltörjön, megrepedjen vagy a Casco sisak esetében az illesztéseknél nyíljon szét és ezáltal elnyelje az ütés erejét. A sisak anyagának kell tehát eltörnie ahhoz, hogy megvédhesse a tulajdonosának koponyáját. Bármekkorát eshet az ember, ha a bukósisak megsérül, akkor azonnal kötelező a csere, ugyanis nem láthatjuk, hogy a belső ütéselnyelő EPS hab mennyire károsodott

Tehát: ha egy komolyabb baleset során a kobakod eltört, szétnyílt az nem arra utal, hogy a fejvédőd silány minőségű volt. Sokkal inkább arra, hogy súlyos sérüléstől mentett meg.

Valószínűleg a lovas életét mentette meg ez a kobak. Még 9 képünk van balesetben megsérült kobakokról.
Kattints a képre a galéria megtekintéséhez. – Képek forrása: Riders4helmets

Casco mindig nagy hangsúlyt helyezett a sisakok által nyújtott biztonságra, ezért saját tesztlabort létesített, ahol folyamatosan teszteli mind a fejlesztés alatt álló, mind már a sorozatgyártásban lévő modelleket. A német cég tulajdonosa és igazgatója a nemzetközi sisakteszt-protokollokat kidolgozó bizottság tagja, a terület elismert szakembere.

Persze más, amikor a töréstesztet egy kalibrált gép végzi, és megint más, amikor egy valós baleset során kell helytállnia. Nézzünk egy példát az utóbbi esetre.

Casco kobakokat viselnek a lovas rendőrök

A Készenléti Rendőrség állományába tartozó lovas rendőrök mind egyedileg logózott Casco PrestigeAir sisakot viselnek, ami viselőihez hasonlóan bizonyította már, hogy éles helyzetben is helyt áll.

Egy esetben egy lovas rendőr leesett megriadt lováról, aki reflexből maga mögé rúgva pont fejbe is találta lovasát. A kobak még a ló hatalmas erejű rúgásának következtében is a tervezett illesztés és törésvonalak mentén tört el, ezáltal is elvezetve a rúgás brutális erejét. A szerencsének és a Casco kobaknak köszönhetően így a derék lovas egy enyhe agyrázkódással és zúzódásokkal megúszta a rendkívül csúnya balesetet.

A Készenléti Rendőrség állományába tartozó lovas rendőrök egyedileg logózott Casco PrestigeAir sisakot viselnek – Fotó: Haga Zsuzsanna

Mindig tartsd észben:

  • Kizárólag olyan kobakot használj, ami megfelel a biztonsági előírásoknak és a CE EN1384-es biztonsági Európai Uniós szabványnak.
  • Lovagláshoz használj kobakot. Természetesen a kerékpáros sisak is jobb, mint a semmi, de nem nyújtja azt a védelmet, amire lóháton igazán szükséged lenne.
  • Baleset esetén csak a megfelelően beállított és rögzített kobak véd.
  • Cserélni kell a sisakot ha egy bukás során akár csak minimálisan is sérül.
    Fontos tudnivaló hogy az ilyen jellegű védőfelszerelések jellemzően egyszer használatosak, tehát egy esetleges baleset során keletkező ütközés után kötelező lenne lecserélni őket. Már akár egy kisebb ütésnél, becsapódásnál is megváltozhat a sisak belső szerkezete, és azon a ponton már biztosan nem tud úgy helytállni, mint az bukás előtt, vagyis ideális esetben azonnali cserére szorul.
  • Az általános használat során a bukósisak anyaga idővel elöregszik, kiszárad és apróbb sérülések jelenhetnek meg a sisakon. A műanyagok esetében az UV sugárzás is fokozza a károsodást. Saját biztonságod érdekében esés nélkül is érdemes 5-6 évente lecserélni a fejvédődet.

Hallottál már a Casco cseregaranciáról?

Hogy ez mit is takar? Azt, hogy ha egy lovasbalesetben kobakod összetörik, a következőt féláron kapod meg.

Amikor megvásárolsz egy új Casco kobakot, a dobozában találsz egy cseregarancia-levelet, Austausch-Service felirattal. Ezt őrizd meg jól. Ha lovasbalesetet szenvedsz és összetörik a kobakod, vedd elő ezt a szelvényt és tüntesd fel rajta az adataidat. Csomagold be egy dobozba a törött kobakot, ragaszd fel a dobozra a szelvényt és küldd vissza a Casconak.

Amint beérkezett a csomag a Cascohoz, ott a törött kobakot szemrevételezik, majd kiállítanak egy számlát a kobak árának feléről. Nincs más teendőd, mint ezt az összeget átutalni, majd figyelni a postást, aki hamarosan csenget vadiúj Casco kobakoddal.

Amikor megvásárolsz egy új Casco kobakot, a dobozában találsz egy ilyen cseregarancia-levelet. Őrizd meg jól.

A Casco kobakokat keresd országszerte a lovasboltokban:

2017.04.27. Lovasok.hu

Újításokkal jön a tizedik Nemzeti Vágta

17 elővágta, kötelező szügyhám, háromkörös döntők, nagyszabású, városon átvonuló seregszemle és történelmi lovas táborok – különleges programot ígér az idén tíz éves Nemzeti Vágta.

Fotó: Nemzeti Vágta / National Gallop

Jubileumi programsorozattal készül az idén tíz éves Nemzeti Vágta, amelyet a 17 elővágtát követően szeptember 16-án és 17-én rendeznek meg a fővárosi Hősök terén kialakított versenypályán.

A verseny sajtótájékoztatón Lázár Vilmos, a Magyar Lovas Szövetség, illetve a versenysorozat elnöke elmondta: a jubileumi születésnapi eseményen kiemelt szerepet kap a huszárság ünneplő műfaja, a verbunkos, így idén a Vágta Lavotta János és Bihari János, a műfaj két kiemelkedő képviselője előtt is tiszteleg.

A korábbi éveknek megfelelően a Hősök tere körüli pályán 72 magyarországi és határon túli település lovasa mérkőzik meg a döntőbe jutásért – mondta el Szotyori Nagy Kristóf, a Nemzeti Vágta versenyigazgatója, aki kitért az újításokra is. Kiemelte: idén a középdöntő és a döntő is háromkörösre bővül, a lovak felszerelésében pedig kötelezővé teszik a szügyhám viselését.

Székely Tibor, a Nemzeti Vágta főkapitánya elmondta: a lovas program megszületésének tizedik évfordulója egybeesik a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség fennállásának 25. évfordulójával. Ez alkalomból több száz résztvevővel, különleges történelmi zászlóerdővel kísérve nagyszabású jubileumi seregszemlét rendeznek, amely a Kossuth tértől vonul végig a városon a Vágta megnyitójára. A Hősök tere közelében pedig a történelem különböző korszakait bemutató lovas táborok alakulnak.

Hazánk versenyzőjével együtt ezúttal is 12 nemzet lovasa verseng majd a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok lovain a nemzetközi futamban. A szervezők idei célkitűzése, hogy a világ minden kontinense képviseltesse magát a megmérettetésen. Az évek óta nagy sikerrel megrendezett nemzetközi futam mellett idén is lesz többek között jótékonysági sztárfutam, kishuszárvágta és fogatvágta is.

2017.04.26. Forrás: MTI

Kincsem még mindig megállíthatatlan

Mintegy másfél hónappal az ünnepélyes bemutató után átlépte a 300 ezres nézőszámot a csodakanca nevét viselő romantikus kalandfilm a hétvégén.

A Kincsem kapott hideget-meleget. Míg a szélesebb közvélemény figyelmét a hazai viszonylatban grandiózus költségvetés kötötte le, addig a lovas társadalom leginkább azt kifogásolta, hogy a film nem ragaszkodott hűen a csodakanca életének történetéhez.

De a Kincsem mindennek ellenére bizonyított: Herendi Gábor új filmje az idei év legnézettebb alkotásának számít és továbbra is országszerte játsszák a mozik.

„… Hogy hány néző számít manapság soknak, azt már nehezebb megítélni. Százezer feletti nézőszámnak már nagyon örülnek a magyar rendezők, de én szeretnék kétszázezer fölé menni” – mondta az Origonak Herendi Gábor egy korábbi interjúban. Nos, minden vágya így teljesüljön!

2017.04.25. Forrás: MTI
Frissítve: 2022.08.02.
Fotó: Szabó Adrienn, Kincsem

A legjobb magyar fogathajtók ott lesznek Fábiánsebestyénben

Tíz nemzet hatvan hajtója méri össze tudását a 35. alkalommal megrendezésre kerülő fábiánsebestényi nemzetközi fogathajtó versenyen – az indulók között ott lesz a teljes magyar fogathajtó élmezőny is.

Lázár Zoltán – Fotó: Fogatverseny – Fábiánsebestyén

A nyolcszoros világbajnok Lázár Zoltán a rendezvény sajtótájékoztatóján elmondta: a négyesfogatoknak a göteborgi Európa-, míg a ketteseknek a lipicai világbajnokságra ez lesz az első válogatóverseny. Ő ezúttal csak az elitkategóriában ül bakra, mivel a négycsillagos viadalokon, amilyen a fábiánsebestyéni is, a szabályok szerint csak egyetlen kategóriában lehet indulni.

Lázár Zoltán kiemelte, hogy négyesben indul a holland Bram Chardon, a sportág élő legendájának számító Ysbrand Chardon fia, illetve az idei fedeles világkupadöntőben második svájci Jerome Voutaz.

“Most kezdődik az idény, nagyon jól szolgálja a felkészülést ez a verseny, mindenki lemérheti, hol tart jelenleg” – mondta Lázár Zoltán, aki úgy véli, hogy míg a kettesfogathajtó-világbajnokságon a csapatnak jó esélye van a címvédésre, egyéniben ehhez a sportág sajátosságából fakadóan némi szerencse is kell. A négyes EB-n is jó esélyt lát az éremszerzésre, már csak azért is, mert a jelenlegi legjobb hajtó, az ausztrál Boyd Exell a kontinensviadalon nem szerepelhet.

Lázár azt is elárulta, hogy a négyes vb-n valószínűleg az amúgy díjugratásban versenyző fia lesz az egyik segédhajtója.

Farkas Sándor, a verseny főszervezője elmondta: hat kategóriában tíz nemzet hatvan hajtója áll rajthoz a már hagyományos Lovas Napok keretében sorra kerülő viadalon. Hozzátette, az elmúlt 35 év csúcspontja kétségtelenül a 2015-ben megrendezett kettesfogathajtó-vb volt.

2017.04.25. Forrás: MTI
Kép: Canva
Frissítve: 2022.08.16.

Mindenki magának akarja a lipicait

Horvátország és Szlovénia is sajátjaként tekint a lipicai lóra. A lipicairól mint horvát lófajtáról ad ki bélyeget 2018-ban a horvát posta. A szlovénok szerint viszont mivel Szlovénia a történelmi ménes szülőföldje, ezért eredetét tekintve szlovén lófajtáról van szó.

Fotó: Kappel Edit, Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad

Dejan Zidan szlovén földművelési, erdészeti és élelmiszerügyi miniszter úgy nyilatkozott: a lipicai lovakat Ausztriában, Szlovákiában, Olaszországban, Magyarországon, Romániában, Szerbiában, valamint a horvátországi Djakovói Állami Ménesben is tenyésztik. Ennek ellenére a lipicai fajta eredetiségét igazoló törzskönyvet (méneskönyv) az európai uniós jogszabályok szerint csak a szlovéniai Lipicán és az ausztriai Piberben adhatnak ki – tette hozzá.

Szlovéniában nemzeti szimbólumként tekintenek a lipicai lóra, a 20 centes érmén is szerepel.

Horvátország viszont úgy tartja, horvát lófajtáról van szó, ami kulturális örökségük része. Nidal Korabi, a horvátországi Djakovói Állami Ménes igazgatója úgy nyilatkozott: a lipicai lovak és a szlavóniai emberek kapcsolata beépült a népi hagyományba, a zenébe és a táncba. A lipicai ménes a szlavóniai kulturális örökség része, és mérhetetlen nemzeti vagyon Horvátország számára – hangsúlyozta.

A vita annak apropóján alakult ki, hogy a horvát posta tizenegy bélyeget bocsát ki 2018-ban, ezek egyikén szerepel majd lipicai ló.

A lipicai fajta első ménesét 1580-ban a Trieszt melletti kis faluban, Lipizzán alapították a Habsburg uralkodóház számára: “Itt a legjobb lovakat tenyésszék, melyek a császári udvar számára lesznek elővezetve. Ezek a legkiválóbb és legtűrőképesebb lovak legyenek. Kemény és füves talajon járjanak ott, ahol kevés fű nő.”

A lipicai ménes egy részét a napóleoni háborúk idején menekítették a horvátországi Djakovóra, ahol 1805 óta tenyésztik a fajtát. A magyarországi lipicai lótenyésztés is ekkor kezdődött, mivel az állomány egy részét Mezőhegyesre telepítették át. A háborús veszélyek elmúltával sem tért vissza az összes ló Lipicára, hanem a közben felduzzadt állomány egy része a mezőhegyesi katonai ménesben maradt.

Nem kérdés, hogy a lipicai különleges helyet foglal el a régió lovaséletében, hiszen kiemelt genetikai értékkel bíró hagyományos magyar lófajtáink között is szerepel.

2017.04.24. Forrás: MTI
Fotó: Kappel Edit, Canva
Frissítve: 2022.08.11.

Hiba bejelentés