A ló használhatóságának egyik fontos összetevője a jelleme. A jellem az egyed egész életén át változhat, alapvetően veleszületett és tanult tulajdonságokból áll össze. A veleszületett viselkedési jellemzőket hívják a szakemberek vérmérsékletnek vagy temperamentumnak. Egy ló vérmérséklete azonban az idő előre haladtával sokat változhat, a folyamatos tanulás, tapasztalatok révén alakul ki aktuális jelleme vagy személyisége.

Gondoljunk csak bele! Milyen viselkedést várunk el egy terápiás lótól? Nyugodtságot, megfontoltságot, barátságosságot. És egy rendőr lótól vagy egy versenylótól? Milyen lovat álmodnak maguknak a szabadidő lovasok? Nyilván egyes viselkedési jellemzők minden lovasember számára fontosak (pl. ne legyen a ló túl félős, rebbenékeny), de a túlzott nyugodtság sem biztos, hogy kedvező egy versenyló vagy sportló esetében. A kérdés azért sem elhanyagolandó, mivel egyes kimutatások szerint a lovas balesetek közel negyedének a hátterében a ló szélsőséges megriadása áll.

Német kutatók különböző szakágakban versenyző sportlovasokat, tenyésztőket, lovasoktatókat és szabadidő lovasokat kérdeztek meg arról, hogy mely tulajdonságokat tartanak fontosnak a lovaknál (pl. küllem, lábszerkezet, jármódok minősége, munkakészség, személyiség). A válaszadók 13 ország lovasai közül kerültek ki. Gyakorlatilag minden válaszadó a legfontosabb tulajdonságok közé sorolta a munkakészséget és a személyiséget, és ez utóbbi tulajdonság jelentőségét leginkább a szabadidő lovasok hangsúlyozták ki (1. Ábra).

1.Ábra. A ló egyes tulajdonságainak fontossága a válaszadók szerint. Az adott tulajdonságok súlyozására 1000 Euro-t kellett elosztani olyan arányban, amilyen fontosnak ítélték az egyes jellemzőket a kitöltők. Az ábrán lévő oszlopok végén látható a, ill. b, azt jelzi, hogy a válaszadók csoportjai között volt-e az adott tulajdonság fontosságának megítélésében különbség. pl. a szabadidős/hobbi lovasok a ló küllemét vagy személyiségét fontosabb tulajdonságnak tartották, mint a többiek (Graf és munkatársai 2014. nyomán).

És vajon a tenyészállatok kiválasztásánál mennyire fontos szempont az adott egyed viselkedése? Habár az 5-6 éves sportlovak bírálatában a vérmérséklet fontos szerepet lap a FEI (Nemzetközi Lovas Szövetség) útmutatója szerint, a lovas szakemberek a meglévő bírálati rendszereket nem tartják kielégítőnek, kellőképpen tárgyilagosnak. Az egyik legnehezebb kérdés az, hogy miként lehet elkülöníteni a tanult viselkedési jellemzőket a veleszületett, vérmérsékleti tulajdonságoktól? Az öröklött jellemzők megítélése alapvető fontosságú lenne a tenyésztésre szánt lovak kijelölésénél. A témával kapcsolatos, több évtizede zajló etológiai kutatások révén egyre többet tudunk meg arról, hogy milyen jellemvonások alkotják egy ló személyiségét és ezek mérésére is megvannak a kidolgozott tesztek. Lássunk néhány egyszerű módszert arra, hogy felmérjük egy ló személyiségét!

ARÉNA teszt. A vizsgálatsorán a lovat egy határozott időre (általában 5 percre) bevezetik, majd szabadon engedik egy zárt karámban. Mivel a ló ilyenkor egyedül marad, elválasztva a társaitól, jól lemérhető az a tulajdonsága, hogy mennyire jól bírja az egyedüllétet. A társaktól függő lovak nyerítenek, trágyáznak, és viszonylag sokat vágtáznak. A kevésbé függők szimatolgatnak, hemperegnek és nem vagy csak elvétve nyerítenek.

ÚJ TÁRGY teszt. Ebben a tesztben a lovat egy olyan tárggyal szembesítik, amivel még korábban nem találkozott (2. Ábra). Alapvetően a kíváncsiságát, idegességét lehet felmérni. Amikor egyes mének utódainak viselkedését összehasonlították, kiderült, hogy az egy apától származó utódok nagyon hasonlóan viselkednek az ilyenfajta helyzetekben. Ez tehát azt jelentheti, hogy a mén kíváncsisága, bátorsága öröklődő tulajdonság, amit érdemese lehet a tenyésztés során figyelembe venni.

2. Ábra. Quarter horse lovak az ún. ÚJ TÁRGY tesztben. A kíváncsi, kevésbé félős lovak általában hamar odamennek az ismeretlen tárgyhoz, megszaglásszák és megrágcsálják (fotó: Kiss Noémi).

HÍD teszt. Sok ló számára komoly kihívást jelent, hogy rálépjen egy környezetétől elütő (színű, mintázatú) felszínre. A bátrabb, könnyebben kezelhető lovak könnyebben rávehetők erre, mint félősebb társaik (3. Ábra). Mivel a különböző fajtájú lovak között jellemző különbségeket találtak, úgy gondolják, hogy ennek a jellemvonásnak is erős a genetikai meghatározottsága.

3. Ábra. Quarter horse lovak a HÍD tesztben. A félősebb ló megtorpan a szőnyeg előtt, megpróbálja kikerülni. A bátrabb ló könnyen átvezethető (fotó: Kiss Noémi).

SZEMÉLY teszt. Milyen a ló emberhez való viszonya? Inkább elkerüli vagy odamegy hozzá (4. Ábra)? Ez a személyiség jegy alapvetően az emberrel kapcsolatos tapasztalataitól függ. Sokan nem is gondolnák, hogy ennek a tulajdonságnak a tekintetében milyen nagy szerepe van a gondozóknak, akikkel napi kapcsolatban vannak az állatok. De már a kezdetekkor, a születés utáni napokban elkezdődik a tanulás az emberekkel kapcsolatosan. Az emberekkel barátságosabb kancák csikói is barátságosak lesznek, a félősebb kancák utódai pedig a bizalmatlanságot tanulják el anyjuktól.

4. Ábra. SZEMÉLY teszt. Egy ló emberekhez való viszonyát méri ez a teszt. A barátságos lovak keresik az ember társaságát, közel állnak hozzá, megszaglásszák, megrágcsálják (fotó: Kiss Noémi).

A lóval való bánásmód alapvetően meghatározza egy ló személyiségét. Amikor a fent említett tesztek segítségével megvizsgálták 9 méntelep közel 100 tenyészménjének viselkedési jellemzőit, kiderült, hogy az egyedek közötti jelentős különbségekért alapvetően az emberi tényező tehető felelőssé. Amikor összehasonlították a különböző telepeken tartott lovak viselkedését, kiderült, hogy vannak helyek, ahol a mének általában sokkal reaktívabbak, mint más telepeken tartott társaik. Mindegyik telepen tartottak arab telivéreket és francia hátasokat is. Az arab telivérek egy-egy telepen belül lényegesen reaktívabbaknak bizonyultak, mint a francia hátasok. Egyes telepeken viszont a francia hátas mének reaktivitása messze felülmúlta más telepek ara telivérjeinek reaktivitását (5. Ábra).

5. Ábra. A genetikai háttér (fajta) és a környezet hatás a lovak reaktivitására (Hausberger és munkatársai, 2004. nyomán)

A veleszületett jellemvonások összessége, a vérmérséklet legtisztább formában a csikókon figyelhető meg. Az anyjuk alatt álló kiscsikók viselkedése is sokatmondó lehet. Kimutatták, hogy az anyjuk mellett ácsorgó, sokat pihenő és gyakrabban szopó 3 hónapos csikók 3 évesen is félősebbek, kevésbé tanulékonyak lesznek, mint a társaik. A gyorsan tanuló, bátrabb, érdeklődőbb 3 évesek kiscsikóként is kíváncsibbak, érdeklődőbbek voltak, mint a többiek (6. Ábra).

6. Ábra. A három hónapos csikók viselkedési jellemzőiből következtetni lehet a 3 éves korukban mérhető tanulási képességükre és vérmérsékleti mutatóikra (Henry és Hausberger, 2017. nyomán)

A lovak személyiségének vizsgálata arra a fontos tényre hívja fel a lovakkal foglalkozó szakemberek figyelmét, hogy a viselkedést a genetikai meghatározottságon túl olyan tényezők is jelentősen befolyásolhatják, mint az egyedeket érő korai hatások, az elhelyezés módja, a szociális környezet vagy a takarmányozás. Ezeken túl igen fontosak azok a tapasztalatok, melyeket a lovak az emberekkel való mindennapi találkozásuk során szereznek (gondozás, kiképzés). Semmilyen szelekciós program nem garantálhat “tökéletes lovakat”, legalábbis ami az egyedek viselkedését illeti. A tartási körülmények fejlesztése, és a lovak egyedi természetét figyelembe vevő kiképzési módszerek alkalmazása csökkentheti a viselkedési problémák kialakulásának valószínűségét, hatékonyabbá és “lóbarátabbá” téve ezzel a modern lótartást.

2019.03.26.
Tóthné Dr. Maros Katalin
SZIE, MKK, Állattenyésztés-Tudományi Intézet
Frissítve: 2022.08.31.