Kezdőlap Blog Oldal 13

Legyél te is lovas önkéntes!

Írta:
Ábrahám Alexandra

MIÉRT JÓ A BÁTOR TÁBOR ÖNKÉNTESKÖZÖSSÉGÉHEZ TARTOZNI?

A Bátor Tábor 2001 óta szervez élményterápiás foglalkozásokat súlyos és krónikus betegséggel élő gyerekek és családjaik számára. Minden programunkat önkéntesek segítségével valósítjuk meg, 2023-ban összesen 5001 gyereknek és szülőnek szereztünk örömöt és bátorságot programjainkkal. Jelentkezz február 11-ig önkéntesnek nyári táborainkba, hogy TE is segíts sorsfordító élményekhez juttatni táborozóinkat.

A Bátor Táborban szerzett tapasztalat az önkéntesek életére is jelentős hatással van:  72%-uk számol be arról, hogy optimistábbak, nyitottabbak és leginkább toleránsabbak lettek, valamint javult a problémamegoldó képességük.

Bátor Táboros önkéntesnek lenni életre szóló kaland.
Élményterápiás programjainkon azon dolgozunk, hogy sorsfordító
élményeket nyújtsunk súlyosan vagy krónikusan beteg gyerekeknek
és családtagjaiknak.

TÉGED IS VÁRUNK!

Bárki jelentkezhet hozzánk önkéntesnek, aki elmúlt 20 éves.
Semmilyen más előfeltétel vagy elvárt előképzettség nincs.

JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 2024. FEBRUÁR 11.

HOGYAN ZAJLIK A JELENTKEZÉS:
1. Regisztrálj adatbázisunkba, és töltsd ki a jelentkezési lapot.
2. Elhívunk egy csoportos interjúra.
3. E-mailben értesítünk a kiválasztás eredményéről.
4. Vegyél részt képzésünkön
5. Önkénteskedésre fel

Mindent az önkéntességről: batortabor.org/hu/onkentesseg
Kérdésed van? Keress bátran! onkentes@batortabor.hu

 

 

2024.02.01
Önkéntesség – Bátor Tábor. Életeket változtatunk (batortabor.org)

Nyeregből a Kemence mellé!

Írta:
Fülöp Viktória

Képzeltétek volna, hogy egyik pillanatban még kellemesen túráztok lovatok nyergében, a másikban már mennyei kovászos finomságokat sütögettek, forró teát iszogattok és a lovas élményeitekről beszélgettek?

A Pilisi Major szervezésében Zaka Dominika lovas írónő ezt a mutatványt követte el: pénteken még Tamila nyergében boldogan túrázott lóháton egy csapat lovassal, szombaton már Közösségi kovászos kalácssütést tartott Dobogókőn egy eredeti mongol jurtában és lovas élményeiről, Úton című könyvének élményeiről mesélt!

Tele élményekkel, csodás emberekkel, mennyei ízekkel és égből “pottyant” fordulatokkal!

Ez jellemezte az első közösségi kovászos kalácssütő napunkat Zaka Dominika: Szabadon lovas írónővel Dobogókőn.

A subás cserépkályha vígan ontotta a meleget. A kemence teli foszlós kovászos kaláccsal. Gyönyörűszép, magas, ízes, kézműveskovászos kalácsokat sütött a sok jó szorgos kéz! Igazi melegszívű, családias, kellemes édes kovászos volt ez a közösségi kalácssütő nap!

Hálásak vagyunk, hogy ilyen sokan velünk tartottak és ilyen szimpatikus csapat, sok jó ember gyűlt össze.

Valljuk, hogy a kovász egészség, sütni öröm és az világon a  személyes kapcsolatok fontossága, a közösség, minden eddiginél jobban felértékelődik!

Ha te is érdeklődsz a közösségi kovászos sütögetés iránt, akkor a következő Közösségi Kovászos Sütögetések február 17-én és február 24-én lesznek, melyekről bővebb információt a Pilis Major – Élmények a Nimród Kertje Biogazdaságban Facebook oldalán, illetve ezen a linken találhatsz:

https://www.facebook.com/pilisimajor

A ló elülső végtagjának anatómiája

Írta:
Ábrahám Alexandra

Ha a ló félvállról veszi…

A ló válla és az azt körülvevő, mozgatásában szerepet vállaló izmok, ízületek állapota kulcsfontosságú a lovunk képzése során. A váll, illetve a hozzá kapcsolódó elülső végtag megfelelő működése elengedhetetlen a lovas alatti feladatok végrehajtásának túlnyomó részében. Emellett ezek állapota nagyon beszédes a ló edzésmunkájának, terhelésének terén is.

A ló elülső végtagja, és annak felfogatása sok szempontból különleges, egy precízen összerakott műszer.

Első és talán legfontosabb a ló elülső végtagjainak felfogatása. Bár jobban illik a mechanizmusra, hogy a ló törzsének két végtag közé függesztése. Hogy miért, azt azonnal kifejtem. A ló két elülső végtagja semmilyen ízület által nincs csatlakoztatva a bordakosárhoz. Maga a vállízület nem a törzshöz csatolja a végtagot, hanem a lapockát (scapula), és a felkarcsontot (humerus) csatlakoztatja össze. Emellett a ló kulcscsonttal egyáltalán nem is rendelkezik, mely több irányú stabilitást adhatna az ízületnek.

Ehelyett az elülső végtag rögzítés egészen egyszerű. Mivel ahogy azt már látjuk, ízületes csatlakozás nincs a törzs és a két végtag között, így a megoldás, amely rögzíti őket, az az úgynevezett mellkasi heveder (lásd az első ábrán). A mellkasi heveder azon izmok izomlánca, melyek a törzset, mint egy függőágyban rögzítik a két elülső végtag között (lásd második ábra).

Ezáltal maga a gravitáció is segíti a törzs stabil helyeződését, ahogy belefekszik a mellkasi heveder ventrális izmainak összességébe. Ezáltal az elülső végtag a fej (cranialis), illetve a far (caudalis) irányába magas mobilitással bír. Oldal irányú mobilitása azonban minimális, az is teljes mértékben vállból képződik.

Viszont ez a felfogatási mechanizmus az oka annak is, hogy a túlterhelésre rendkívül érzékeny a ló eleje, és erőteljes kötöttségeket, problémákat tud okozni, ha nem figyelünk oda a megfelelő terhelési szint betartására. Hiszen összességében csak izmok tartják a ló és a lovas súlyának jó részét a ló elején


Itt át is térhetünk az anatómiáról a funkcionalitásra. A ló elejének több fontos funkciója van. Első a teherhordás. A ló elején folyamatosan hatalmas teher van, legyen szó természetes egyensúlyi állapotról, vagy lovas alatti egyensúlyról. Bár jól hangzik az, hogy a lovunk hátuljára helyezzük a súlypontot (és nagyon szemléletes is a lovas számára) ez nem feltétlen lehetséges, kizárólag pillanatok erejéig. Több nyomópados kutatás is volt már a témakörben, és a végeredmény az, hogy lovas alatt a legszebb hegyre fel mozgással rendelkező ló is körülbelül 140%-os terhelést helyez az elejére. Ennek ellenére mindig törekedni kell a hegyre fel mozgásokra, mivel ezt az értéket ha minimumom tartjuk, azzal kíméljük legjobban a lovunkat.

Kulcsszerepe van még az elülső végtagnak a mozgáskoordinációban is. Egy olyan ló, melynek kötött, merev a válla, sokkal kevésbé fordulékony, és koordinálható mint egy szabadabb vállú ló. Hasonló ez mint az autóknál, ott is az első kerék szabja meg az irányt.

A koordinációban a nyak mobilitására gyakorolt hatások miatt is fontos szerepe van. A váll szabadsága nagyban befolyásolja ugyanis a ló nyakának mobilitását. Ennek egyszerű oka az, hogy számos nyak izom fut a fej felöli váll izmok alá, vagy épp csatlakozik rá az elülső végtagra. Ennek okán, ha a váll izomzata merev, az kihat a ló nyakának flexibilitására.

Tehát a váll megfelelő állapotban tartása nem csupán az elülső végtag aktivitása miatt fontos, hanem azért is mert kihatással van a mozgáskoordinációra, a nyak mobilitására és túlterhelése erősen korlátozza a ló teljesítményét.

Ebből kiindulva, számos olyan mozgás közben jelentkező tünet van, melyek figyelmeztethetnek arra, hogy a lovunk vállával valamilyen probléma lehet.

A nem megfelelő elülső végtag működésnek gyakori tünete a koordinálatlan mozgás. Ilyenkor a lovat nehéz az egyik, vagy akár mindkét kézen például kiskörre fordítani, nehézkes vele kígyóvonalat lovagolni. Ennek oka hogy a merev, zárt váll nehezebben reagál, valamint a nyak mozgása is korlátolt, ami alapból nehezíti a hajlításokat, így például a kör ívére hajlítást.

Ehhez a problémához kapcsolódik, amikor a ló rosszabb esetben el is kezd sodródni, avagy ‘elmegy a vállán’. Ez a probléma is gyakran tünete a kötött elülső végtagnak.

Szintén a nyak mobilitásának hiánya miatti tünet lehet az instabil támaszoldás, vagy akár a teljes képtelenség a keretben való közlekedésre.
Fontos még a válltevékenység romlása. Az ugrás felett túl gyakran belógatott elülső végtag, vagy a nyújtás aktivitásának csökkenése.

Szerencsére az általános problémák ellen ellenszer is van.

Első és legfontosabb, hogy mindig fokozottan figyeljünk a lovunk egyensúlyi állapotára. Ne engedjük folyamatosan az elejére esve ‘gurulni’, mert az hosszú távon nagyon ártalmas, és hamar túlterhelheti az elejét. Csikó korban kiemelten figyelni kell az egyensúlyi állapotra, mivel ilyenkor a csikó fara gyakran túlnőtt állapotban van, így még nagyobb a kockázati faktor.

Ha a lovunk, megfelelő egyensúlyi állapotban közlekedik, akkor fontos betartani a megfelelő mennyiségű pihenő időt. Nem szabad túlhajtani a lovat, legyen meg mindig a megfelelő regenerációs ideje. Kiváltképp ha ugrólóról beszélünk, nem szabad túlugratni a lovat, mert hamar az elülső végtag rovására mehet.

Figyeljünk oda továbbá a megfelelő állapot fenntartására. Alkalmazzunk nyújtásokat a lovunkon (aktív és passzív nyújtásokból egyaránt számos jó opció van), valamint végezzünk el váll mobilizációs, lazító gyakorlatokat munka előtt és után, ezzel is segítve a megfelelő mobilitást. Ha pedig tünetet észlelünk, akkor mihamarabb hívjunk szakembert, mint minden mozgásszervi problémánál, itt is kiemelten fontos, hogy hamar elkapjuk a gondot, és kezeljük.

2024.01.23
Szerző: Dobos Áron, FEI képesített ló masszázs terapeuta (FEI PET)
SmartHorseMassage

SmartHorse Massage

Továbbra is népszerűek és keresettek a hazai lófajták

Írta:
Ábrahám Alexandra

A lótenyésztők számára is nehéz év volt a 2022-es és emiatt a 2023-as év eleje is igencsak nehezen indult számukra, de ettől függetlenül a magyar lótenyésztés sikeres évet zárt, a csikók és az újdonsült tenyésztők száma, illetve a képzett lovak iránti kereslet a nehézségek ellenére is gyarapodott, azonban a támogatásokra továbbra is nagy szükség van.

A 2022-es év takarmányválsága szerencsére 2023-ban már nem volt annyira érezhető, de a magasinfláció nem kímélte a gazdákat és a lótenyésztőket, ennek ellenére nem volt jelentős mértékű visszaesés a fedeztetési és a csikózási adatok alapján.

Bélley Márta, a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetségének (MLOSZ) főtitkárának elmondása szerint –
„Az őshonos fajták területén mindenképp segítség volt, hogy az in situ jogcímek kifizetése időben megkezdődött. Sajnos évről évre küzdelem folyik azért, hogy a tárgyévi nemzeti támogatások forrásaihoz hozzáférjen mindenki. Az Agrárminisztérium ebben az évben a keret kiegészítésére kényszerült, de bízunk benne, és az állattenyésztési szakmai szervezetek azért dolgoznak, hogy a következő évektől magasabb szintű nemzeti forrás álljon rendelkezésre a tenyésztésszervezésben.”

Nagy a lelkesedés a tenyésztők körében

„Kellemes meglepetéssel indult az év a Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesületénél, ahol a tisztújító közgyűlésen ezelőtt sosem látott mennyiségű résztvevő volt jelen” – fogalmazott Bocsi Csaba, az egyesület elnöke. Az egyesület tagjainak jórésze elköteleződött az elkövetkezendő 5 éves időszakra a minőségi lipicai lótenyésztés mellett.

Ennek egyik fontos szempontja, hogy nagyobb minél nagyobb mértékben bevonják a már sportban kipróbált lovakat a tenyésztésbe, mivel a nemzetközi fogatversenyeken kiválóan teljesítő mének korábban nem kaptak elég figyelmet a tenyésztést illetően. Az egyesület fontosnak tartja a tagság tudásbázisának növelését, ezért idén egyből két alkalommal rendezték meg a küllemi bírálati tanfolyamot Szilvásváradon.

A sportló tenyésztés is sikeres

„A piacképes, jó minőségű sport-, illetve tenyészállatok árai meglehetősen elszabadultak a világpiacon. Minden jel arra utal, hogy árcsökkenés nem várható, így tenyésztők kihasználva a lehetőségeiket, a tenyésztési törekvéseiket saját használati/ sportló előállítása céljából, illetve a piacra tenyésztés érdekében továbbra is fenntartják” – fogalmazott Pataki Gergely, a Magyar Sportlótenyésztők és Magyar Félvér Tenyésztők Országos Egyesületének tenyésztésvezetője. – „A megszületett és regisztrált csikók száma változatlanul emelkedő tendenciát mutat, így továbbra is az egyik legnagyobb „aktív” egyedszámmal működő tenyésztőszervezetet képviselik a lovaságazatban.”

Mindez nem jelenti azt, hogy a magyar lótenyésztők hatra dőlhetnek.

hazai lófajták

A magyar hidegvérűló is nagy népszerűségnek örvend

A 2023-as év a Magyar Hidegvérű Lótenyésztők Országos Egyesületénél is igencsak mozgalmas volt. A magyar hidegvérűló fajtajellegének helyreállításáért folyó küzdelmet nagyban elő segíti, hogy a ménkatalógusokkal együtt a ménvizsgák is népszerű fórumok lettek. A hidegvérűek ünnepének számító kaposvári kiállításon az egyesület lovai kiemelkedően teljesítettek, a MÁSZ tenyésztői nagydíjat is egy hidegvérűló tenyésztő kapta. Az egyesület kimagasló eredményeket ért el Hódmezővásárhelyen és Debrecenben is. A tavalyi évben több mint 620 csikót regisztráltak.

2024.01.18, Ábrahám Alexandra
Forrás: allattenyesztok.hu
Képek forrása: canva.com

 

Olvass többet a Huculösvényről, kattints ide!

Patás hősök egyenesen Hortobágyról

Írta:
Ábrahám Alexandra

Hazai vadlovakkal segítik a spanyol Przewalski-lovak fajta mentő programját. Közülük 16 lovat választottak ki, leginkább fiatalabb és néhány tapasztaltabb, idősebb egyedet, azzal a céllal, hogy visszatelepítsék őket egyik eredeti élőhelyükre az Ibériai-fennsíkra.

A Pentezug csoport munkatársai, a projekt sikerességének köszönhetően, már korábban is segítették szakmai tudásukkal a Mongóliai és az Oroszországi fajta mentő akciókat, ezúttal a spanyol kollégákat támogatják a visszatelepítési programban.

Ez az akció világszinten egyedülálló, mivel kevés olyan, a kihalás szélén álló faj él, melyet sikeresen vissza tudnak telepíteni eredeti élőhelyükre.

A Hortobágyi nemzetipark területén található vadlórezervátum 1997-ben kezdte meg Pentezug projektjét, mindössze 31 lóval, melyek már akkor jól érezték magukat a pusztában. Mára a populáció megtízszereződött és évente körülbelül 30 csikóval gyarapodik a számuk. A világon körülbelül kétezer egyed él és közülük a második legnagyobb populáció hazánkban található.

A befogást és a szállítást is hónapokon át szervezték szakemberek segítségével, hogy sem ezek a különleges, fokozottan védett vadlovak, sem pedig az emberek ne sérüljenek. A magyar szakemberek munkájának köszönhetően kezdődhetett meg a visszatelepítési program. A kiválasztás során a legfontosabb szempont az volt, hogy genetikailag minél változatosabb kiinduló csoport érkezzen az Ibériai-fennsíkra.

– Háromszáz lóból megmutatni azt a közel húsz egyedet, amit szállításra szánunk, nem könnyű. Figyelnünk kellett arra, hogy amikor ezek a lovak el vannak kábítva és öntudatlanok, sem állat, sem az ember ne sérüljön – fogalmazott Nagy-Szabados Tímea, a Hortobágyi Nemzeti Park projektasszisztense.

– A természetvédelem lényegét fogjuk meg ezzel a programmal: segítsünk olyan fajoknak, amelyek kipusztulnának, hogy jussanak el az eredeti élőhelyükre. Ott aztán végezzék el azt a munkát, amit a jó Isten rájuk bízott. Legeljék a területet, ez mindenkinek jó lesz, a gazdálkodóknak és a természetvédelmi szakembereknek is – mondta el Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója.

A nemzeti park instagram oldalán azt is megemlítette, hogy a vadlovak visszatelepítése kulcsfontosságú szerepet fog játszani az egészséges ökoszisztémák helyreállításában és a biodiverzitás fenntartásában.

Jelenleg a vadlovak, a projekt koordinátora, Kerekes Viola felügyelete alatt, már az új élőhelyükkel és a már ott élő fajtársaikkal ismerkednek.

Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság igazgatójának szavait idézve – „Egy sikertörténet ez, az emberiség sikertörténete, amikor is egy önmagát fenntartó populációt tudunk létrehozni – Hortobágyon kívül is – Spanyolországban, Kazahsztánban, majd később a Föld más pontjain is, mert célunk a faj megmentése.”

2024.01.17, Ábrahám Alexandra
Források: hnp.hu, hvg.hu
Képek forrása: canva.com

Ezeket a szálastakarmányokat ehetik a lovak!

Írta:
Ábrahám Alexandra

Hazánk éghajlata egyre kiszámíthatatlanabb. Az állattartók számára nem kis feladat ilyen körülmények között a rendelkezésre álló pár hónapban megtermelni az éves takarmányszükségletet. A lótartókra ez hatványozottan igaz, hiszen a szálastakarmány alapját a jó minőségű legelő és széna jelenti. Az előállításra két mód van: vásárlás útján vagy saját legelő/kaszáló területek fenntartásával.

szálastakarmány

Bármelyik lehetőséget választja a lótartó, tudni kell, hogy melyek azok a növények, amelyek lovak számára (is) ideális takarmányt jelentenek, hiszen nem minden takarmánynövény veszélytelen számukra. Valamint fontos, hogy minden lótulajdonos fel tudja mérni az előállított takarmány minőségét (akár veszi, akár kaszálja). Hiába ugyanis a megfelelő növény, ha a helytelen betakarítás vagy tárolás következtében alkalmatlanná válik a fogyasztásra.

Kiváló példa a 2022-es év, amikor az Alföldön a kevés csapadék miatt a kaszálók nem szolgáltattak elegendő szénát, így azt drágán a Dunántúlról és külföldről kellett beszerezni, ami igen nagy költséget jelentett amellett, hogy még a minőség is elmaradt a várttól.

Milyen is egy jó minőségű szálastakarmány és melyek az értékmérő tulajdonságok?

Érzékszervi vizsgálat alapján:

A jó széna ismérve a kiváló levél-szár arány, a friss szénaillat és az egészséges zöldes szín. Gyomnövényektől mentes és földdel nem szennyezett, nem penészes.

szálastakarmány

Ezt eddig bárki könnyedén felismerheti, viszont egy gondos gazda ennél többre figyel.

Beltartalom alapján:

Szárazanyag (Sza):
Ideális esetben a széna nedvességtartalma 10-17% (Sza:83-90%) között van. A 10% alatti széna törékeny, száraz és poros lehet, 18% felett pedig a penészedés okozhatja a romlást. A szélsőséges 25% feletti nedvességtartalom tűzveszélyessé is teszi a bálát. A nedvességtartalom meghatározásához célszerű és megtérülő befektetés beszerezni egy jó minőségű bála nedvességmérőt.

Nyersfehérje (CP):
A széna fehérjetartalma széles határok között mozoghat, a széna típusától és a betakarítás időpontjától függően. Minél fiatalabb a kaszálandó fű vagy a pillangós, annál magasabb lesz a fehérjetartalma. A fűszéna fehérjetartalma 8-14% között mozog, a pillangós (lucerna) szénában pedig 15-22%-ot is elérheti. Általánosságban elmondható, hogy egy fiatal lónak 12-18% közötti fehérjetartalmú szénára van szüksége a megfelelő növekedéshez és fejlődéshez, míg a legtöbb kifejlett lónak elegendő az alacsonyabb fehérjetartalmú széna (10-12%). Természetesen egy edzésben vagy nehéz munkában lévő lónak több fehérjére van szüksége a megfelelő izomfejlődés érdekében.

Nyersrost:
A fenológiai fázis megállapítása döntően befolyásolja a takarmány emészthető rost tartalmát. Minél fiatalabban vágjuk le a növényeket, annál több az emészthető rost és kevesebb a lignin tartalom. A megfelelő beltartalom elérésének és a hozam maximalizálásának érdekében a kultúrát (fű, pillangós) a virágzás kezdete előtt vágjuk le. Az optimális nyersrost tartalom a lovak számára a szárazanyag 15-35%-a. A lucerna széna rosttartalma alacsonyabb, míg a fűszénáé magasabb, ami lehetővé teszi a ló számára, hogy több szénát egyen anélkül, hogy súlyfeleslege legyen.

Energiatartalom (DE):
A pillangós és a fűszéna energiatartalma is eltérő. A lucernaszéna általában több kalóriát tartalmaz kilogrammonként, mint a fűszéna. Így, ha a lóval lucernaszénát etetnek, akkor kevesebbet kell fogyasztania belőle testsúlyának fenntartásához. Sok lótartó, aki csökkenteni akarja a ló kalóriabevitelét, fűszénát etet a lucerna széna helyett.

Kalcium (Ca) és Foszfor (P):
A két ásványianyag kiegyensúlyozott aránya a széna típusától függően változik. Ideális esetben a kalcium-foszfor aránynak 3:1 és 1:1 között kell lennie a lovakban, más szóval egy lónak legalább annyi kalciumra van szüksége az étrendjében, mint a foszforra és soha nem fordítva.

Tekintsük át, hogy a hazai feltételek tükrében mennyire teljesülnek ezek a minőségi elvárások.
Sajnos a természetes gyepek elhanyagoltak és amellett, hogy kis mennyiségű termést adnak, a minőségük is rossz. Megtalálhatók rajta pillangósok, pázsitfüvek, savanyúfüvek, gyomnövények, mérgező- és gyógynövények egyaránt. A lovak pazarlóan legelnek, a legelő egyes részeit túllegelik, más részeit kihagyják, amivel elbillentik a számukra kevésbé kedvező növények irányába a legelő összetételét. Emiatt fokozottabban oda kell figyelni a lovak által használt legelők karbantartására, gondozására (például tisztító kaszálás), a megfelelő tartástechnológia kialakítása mellett (például szakaszos legeltetés, Paddock Paradise). Amennyiben lehetőség van rá, mindenképp érdemes a legelőket felújítani, melyről egy korábbi cikksorozatunkban olvashat részletesebben.

A kaszáló telepítésénél érdemes előnyben részesíteni a ló számára kedvelt füveket:

  • csomós ebír,
  • angol perje,
  • magyar rozsnok,
  • réti perje,
  • nádképű csenkesz,
  • réti-, vörös csenkesz
  • és zöld pántlikafű.

A takarmány jobb beltartalma érdekében célszerű pillangóssal vegyesen vetni, mint pl.: lucerna (kúszó lucerna), fehér here, vöröshere, bíborhere (1 éves), baltacim, édes csillagfürt.

Fontos, hogy a vetőmag keverékben a fű domináljon és a pillangós csak kis arányban legyen jelen (15-25%) a válogatás miatt. Többéves tapasztalatunk alapján kiváló megoldás a Zöld Ász vetőmagkeverék. Összetevők (csiraarány) tekintetében a következőket tartalmazza: csomós ebír (42%), nádképű csenkesz (26%), fehér here (21%), angol perje (11%).

Azok a tenyésztők és lótulajdonosok, akik nem rendelkeznek elegendő legelővel és/vagy kaszálóval, más alternatívák után kell, hogy nézzenek.

Cikksorozatunk első részében részleteztük, hogy a szudánifű nem éppen jó választás a lovak számára. Ezúttal azok közül az egynyári növények közül hoztunk néhány példát, amelyek biztonságosak és jó minőségű takarmányt tudnak adni kisebb odafigyelés mellett is.

Indiai köles:

Hazánkban egy pár éve került forgalomba az indiai köles, ezért újdonságnak számít a gazdák körében.

Az indiai köles egy szubtrópusi növény, amely hozzászokott a nyári meleghez és klímához. Jobban bírja a szárazságot, mint a cirok és jól alkalmazkodik a különböző talajtípusokhoz. Sokkal levelesebb a szudánifűnél és 60 cm alatt is biztonsággal legeltethető.

A fiatal, 1 méter alatti növény jó minőségű takarmányt ad bugahányás előtt, azonban 1 méter fölött magas lignin tartalmú szárakat növeszt és gyorsan veszít a fehérjetartalmából. Kiváló széna készíthető belőle, a fiatal növény fehérjetartalma elérheti a 16%-ot is. Kaszálás és legeltetés után gyorsan újra sarjad, azonban figyelni kell, az állomány túllegeltetésének elkerülésére, valamint, hogy kaszálásnál a tarló minimum 15-20 cm maradjon.

Fontos, hogy nem tartalmaz toxikus és antinutritív anyagokat, így kimondottan ajánlott lovak legeltetésére és egy nyári szezonban átlagosan kétszer kaszálható. Az elmúlt években a hazai változó nyári körülményekhez kiválóan alkalmazkodott.

Mohar:

A mohar meleg igényes, olcsó takarmánynövény kultúra. Rövid tenyészidőszakkal rendelkezik (60-80 nap), ami lehetőséget nyújt, hogy másodvetésként is hasznosítható legyen. Gyengén vagy egyéltalán nem sarjad újra, a várható hozam így egy kaszálásra maximalizálódik.

Finom, vékony szára nagyon könnyen szárad, ezért szénakészítésre kiválóan alkalmas kultúra. Nem tartalmaz toxikus anyagokat, így szakaszos legeltetésre is kitűnő választás. A bugahányás előtt érdemes lekaszálni, mert ekkor optimális a beltartalom a maximális hozam mellet. A növény fenológiai fázisától függően fehérjetartalma 10-16% közé tehető.

2024.01.17, Németh Paméla, területi képviselő, Sersia Farm Kft.
www.sersiafarm.hu/szalastakarmanyok-lovaknak

Szarvasmarháknak kiváló, de vajon a lovak is ehetik a szudánifüvet?

Írta:
Ábrahám Alexandra

A szudánifű a szarvasmarha takarmányozásba mára már igen kedvelt tömegtakarmány. Kiváló alkalmazkodóképessége, szárasságtűrése és rövid tenyészideje lehetőséget kínál a gazdák számára, hogy kedvezőtlenebb talajviszonyok és kevés csapadék mellett is nagy mennyiségű és jó beltartalommal bíró tömegtakarmányt készíthessenek. 

Szudánifű

A szudánifű a kérődzők takarmányozásában jól beilleszthető, hiány pótló takarmány, de vajon a lovak takarmányozásában is ilyen jó beilleszthető? Nos, egyes gazdák szerint kiválóan alkalmas, mások pedig egyenesen tiltják a szudánifű lovakkal való bármilyen formájú etetését.

Először is tegyük tisztába mi is az a szudánifű.

A Szudánifű a Cirok (Sorghum) nemzetségébe tartozik melynek több 100 faja ismert, köszönhetően annak, hogy az egyes cirokfélék jól keresztezhetők egymással. Ebbe a csoportba tartoznak a cukorcirkok, a szemes cirkok, szudáni füvek és még sok más társuk.

A cirok fajok szárazságtűrő növények, melynek köszönhetően mindinkább teret nyernek a vetésforgóban. Takarmányozási érték szempontjából az egyes fajok között viszont igen nagy a szórás, kezdve a cukorcirok alacsony tápértékétől, a BMR-ek kiváló emészthetőrost tartalmáig. A szudánifüvek alapvetően jó beltartalmi értékekkel rendelkeznek, illetve ebben a csoportban is megjelentek a BMR hibridek melyekben a lignin szint jóval alacsonyabb a hagyományos hibridekhez képest. Hazánkban a szudánifű elnevezésbe bele tartoznak a Sudanense x Sudanense szudánifű és a Bicolor (szemes)x Sudanense hibridek is.

Amiben viszont minden cirok megegyezik, hogy tartalmaznak egy olyan ciánglikozidát (durrin), amely az élő szervezetbe kerülve egyebek mellett hidrogén cianidra (kéksav) hasad és mérgező. A növény a kezdeti fejlődése során termeli a legnagyobb mennyiségben (kb. a növény 50-60 cm-es magasságig emelkedett a szintje), de bármilyen stressz hatására a tenyészidőszak teljes szakaszában újra magas szintet érhet el a növény minden részében. Stressznek számít a kaszálás, rágás, taposás, hosszan tartó aszály, időszakos vízállás, jégeső, fagyás és a növényvédőszer használat is.

Általánosságban elmondható, hogy 60 cm-es növénymagasság alatt ezeket a növényeket semmilyen állattal nem etetjük és a stressz faktor megszűnése után legalább 10-14 napot várunk a betakarítással vagy legeltetéssel.

A kéksav mérgezés aggodalomra ad okot a cirok, a szudánifű vagy a cirok-szudánifű hibridek etetésekor. Ezek a fajok változó mennyiségű cianogén glükozidot tartalmaznak. A szudáni hibridek közül a bicolor x szudáni hibridek nagyobb mennyiségben tartalmazzák a vegyületet a szudáni hibridekhez (sudanense x sudanense) képest. A kéksav egy erős, gyorsan ható méreg, amely bejut az érintett állatok vérkeringésébe, és átjut az egyes szervekbe. Ezután gátolja a sejtek oxigénfelhasználását, így gyakorlatilag az állat fulladását okozza.

Az a növény tekinthető igazán mérgezőnek, amelynek 100 grammjában 20 mg-ot meghaladó hidrogéncianid (kéksav) képződik, de erősen mérgező növények esetében ennek háromszorosa is képződhet. Ezt a vegyületet egy kis ideig bálnavadászatokon is használták, melynek során a szigonyt vonták be a méreggel.

A haszonállatok közül a lovak reagálnak a legérzékenyebben erre a vegyületre, már igen kis mennyiség is visszafordíthatatlan károkat okoz a szervezetnek. A stresszhatás alatt lévő növény legeltetése vagy zölden etetése súlyos veseproblémákat, hólyaggyulladást okoz. Egy tapasztalatlan tulajdonos számára a mérgezés tünetei kólikának tűnhetnek (az állat kezdetben szokatlanul mozog és látszólag hasi fájdalmai vannak), azonban kis idő elteltével vizelet csorgást és véres vizeletet tapasztalunk.

A vemhes kancáknak is gondot okozhat a vemhesség első három hónapjában (feltehetően a kéksav tartalom miatt); a kancák elvetélhetnek, a csikók pedig összehúzódó ínakkal születhetnek. A mérgezés végzetes lehet a lovak számára, mivel jelenleg nincs rá kezelés és rosszak a gyógyulási esélyek. Így kijelenthetjük, hogy jobb, ha lovainkkal frissen nem etetünk szudánifüvet!

hermes-szudanifu-2023

De mi a helyzet a belőle készített szénával?

Jó hír számunkra, hogy akár szénaként, akár szenázsként való tartósítás során ezek az anyagok kierjednek a takarmányból, azonban mindenképpen ajánlott bevizsgáltatni annak HCN tartalmát, mielőtt etetésre kerülne a sor.

Mint az korábban említettem, a bicolor x szudáni hibridek több kéksavat tartalmaznak, valamint vastagabb szárral is rendelkeznek a szudáni x szudáni hibridekhez képest. Az átlagosan ujjnyi vastag szár megnehezíti a száradás folyamatát, a rendeket sokszor kell forgatni és sokáig – akár 15 napig is – ki vannak téve az időjárási körülményeknek. Ezzel szemben az újra sarjadási potenciáljuk nagyon gyors és sok esetben mire a rendek megszáradnának már a sarjú növény rá nő a rendekre. Ugyan a szudáni x szudáni hibrid szára nádszerű és tény, hogy rövidebb idő szükséges a száradáshoz, legtöbb esetben a gazdák elsietik a széna bálázását és az eredmény ismételten egy rosszminőségű, penészes bála lesz.

Összességében elmondható, hogy a szudánifű állati takarmányozásra alkalmas bizony szabályok betartása mellett: szarvasmarháknak és juhoknak közepes odafigyeléssel kifejezeten ízletes, jó tápértékű szenázs készíthető belőle. Ellenben a lovak szudánifűvel való takarmányozása a mérgezés lehetőségének ismeretében semmilyen formájában sem ajánlott.

Következő cikkünkben bemutatjuk azokat a termeszthető tömegtakarmányokat, melyekből kis odafigyeléssel is nagyon jó minőségű szénát készíthetünk lovainknak, kiegészítve ezzel a gyepek alacsony termőképességét.

2024.01.17
Németh Paméla, területi képviselő, Sersia Farm Kft.
www.sersiafarm.hu/szudanifu-mint-takarmany
Képek forrása:
szudánifű kép: www.sersiafarm.hu
kiemelt kép: Ábrahám Alexandra

Honnan tudom, illik-e a nyergem a lovamra?

Írta:
Ábrahám Alexandra

Jó nyereg, rossz nyereg…

Fontos, hogy ez a cikk elsősorban a rosszul illeszkedő nyereg felismerésére szolgál, azokra a jelekre koncentrál, melyekből gyanakodhatunk arra, hogy a nyereg nem kényelmes a ló számára. Emellett nagy hangsúlyt szeretnék fektetni ezen témakör biomechanikai elemzésének is. Ezt azért tartom fontosnak, mert sok lovas becsüli alá a jól kiválasztott nyereg fontosságát, ezzel rosszabb esetben maradandó károkat is okozva a lóban, mind fizikálisan, mind pedig mentálisan.

Pár pontban végig fogok menni a nyeregillesztés fontosabb alappillérein, de kiemelem (és ez még többször el fog hangzani), hogy amennyiben nyeregprobléma merül fel, mindenképpen nyerges szakemberrel vegyük fel a kapcsolatot, és ő nézze a nyerget a lovunk hátára. Ez is egy külön szakma, melyet rengeteg rutin és szaktudás formál.

Ahhoz hogy megértsük a nyereg hatásait a ló mozgására, elsősorban azt kell látni, hogy miért is oda nyergelünk, ahova. Ahhoz képest, hogy a lovunkon ránézésre egy igen nagy felület található, ahova nyugodtan kerülhetne a nyereg, ez korántsem igaz így. A nyeregnek rengeteg kritériumnak kell megfelelnie, és tökéletesen kell felfeküdnie ahhoz, hogy probléma mentesen használhassunk.

Az első pont amit figyelembe kell vennünk, az a ló lapockája. A lapocka veszélyeztetett területe a lapocka nyereg felőli, dorsalis fele, melyen maga a lapockaporc található. Amikor a ló lép, üget, vágtázik, olyankor a lapocka igen nagy mozgástartományban mozdul. Amikor a ló az első végtagját előre lendíti, a lapocka dorsalis vége, ilyetén módon a lapockaporc caudalisan, azaz a far felé mozdul. Egy túlzottan előre helyezett nyereg beleér ebbe a mozgástartományba, ami kellemetlen a ló számára, és huzamosabb ideig történő használat esetén erősen kötötté teszi az első végtagok mozgását, csökkenti a mozgástartományt, és rontja a mozgáskoordinációt. Ez erőteljes teljesítményromláshoz vezet, kiváltképp az ugró- és a díjlovaknál.

Maradván a csontoknál, szintén érzékeny terület a bordagumók (tuberculum costae) sora két oldalt a musculus longissimus dorsi mellett. A bordagumókat a nyereg terhelési pontjai nem érhetik el. És végül, de nem utolsó sorban szintén a csontokhoz tartoznak a csigolyák tövis nyúlványai (processus spinosus), végig a gerinc vonalon. Egy nyereg melynek a gerinccsatornája túl szűk, negatív ráhatással lehet a ló tövisnyúlványaira, mely erőteljesen fogja gátolni a ló elengedett, hátból történő munkáját.

Fontos tényező még a bordakosár. A lovak felépítésében a törzs egyik fő stabilizáló eleme a bordakosár, mely a hátnak hatalmas segítség abban, hogy azt a súlyt (ami például a ló belsőségeit foglalja magába) ne puszta izomerőből kelljen megtartani. Így a nyeregpárna sem lóghat túl az utolsó állbordán, tehát a nyereg nem lehet hátrébb mint a T18-as csigolya. Ennek oka hogy a lumbális szakasz stabilizálására már nem áll rendelkezésre borda, így ott a hát felől érkező terhelésre a ló jóval érzékenyebb.

Nyereg helye

Láthatjuk tehát, hogy rengeteg apró buktatót kell figyelembe venni egy nyereg illesztése során (lásd 1-es ábra). A ló izomzata már inkább szolgál egyfajta útmutatóként ebben. Két fontos izomcsoport van, melyek a nyereg helyzetét többé kevésbé meg tudják adni. Ezek a musculus latissimus dorsi, illetve a musculus longissimus dorsi (lásd 2-es ábra). Már csak az izmok elhelyezkedése is mutatja, hogy szinte egy nyereg formáját adja ki ez a terület. Ennek köszönhető, hogy amennyiben a nyereg nem megfelelő, akár a ló hátánál, akár a bordakosárnál, az az izomfunkció gátlásával erőteljes befolyásoló tényező a ló munkakészségét tekintve.

Izomzat

További befolyásoló tényező a musculus deep pectoral, mely a heveder szempontjából fontos.

Idegi tényezők is közrejátszanak, ebből a legfontosabb számunkra a 11-es agyideg, (11 cranial nerve) lesz. Ennek oka a reflexszerűsége, illetve az elhelyezkedése. Elhelyezkedését tekintve végig fut a musculus trapezius cranialis és caudalis felén egyaránt (lásd 3-as ábra), mely szintén beleesik egy rosszul illesztett nyereg zónájába. Ennek az idegnek a stimulációja fedeztetéskor lényeges, és a ló teljes evolúcióját hordozza magában. Amikor a mén fedez, ezen a területen gyakran megcsípi a kancát, ami reflexszerűen blokkolja az elülső végtagokat, és stabilizálja a hátulsóakat, hogy azok megbírják a mén súlyát. Bár adott szituációban ez előnyös, nyereg alatt kifejezetten hátrány, ha ez a mechanizmus megtörténik.

Nyeregillesztés

Emelett a gerincoszlopból, mint egy fából a gyökerek, úgy ágaznak szét az idegek, és alkotnak reflexpontokat (ezeket exteroceptív reflexeknek nevezzük). Ilyen reflexpontok bőven találhatók a ló gerincének lumbalis szakaszán is, mely például eredményezhet bakolást, ideges viselkedést, így ezeket is mindenképp fontos szabadon hagyni.

Tehát összegezve, a nyeregnek nem szabad rálógni a lapocka mozgástartományára, tehereloszlást tekintve a tövisnyúlványok és a bordagumók közé kell esnie, hogy egyiket se terhelje. Nem szabad túllógnia a T18-as csigolyán, ezáltal a bordakosáron. Le kell követnie a longissimus és latissimus dorsi vonalát, de nem szabad sehol túlzott terhelést mérnie az adott izmokra. A hevedernek egyenletesen kell eloszlatni a terhelését a deep pectoral-on. És akkor még nem esett szó a lovas oldaláról.

Mindannak fényében, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelnie a nyeregnek, innen már a terhelési pontok alapján logikusan láthatóak a tünetek rossz nyereg esetén.

Az első, és talán legáltalánosabb tünet a hátfájás, amikor mindenki a nyeregre gondol. Ennek is több oka lehet, ezáltal több megnyilvánulása.

Egyrészt ha a korábban említett tövisnyúlványokat éri egy nyereg szűk gerinccsatornája az általában a hát beejtésével, folyamatosan felcsapott fejjel, erős merevséggel jár. Amennyiben a bordagumók kapják a terhelést az egy erőteljes hajlítási képtelenséget hozhat magával, valamint szintén a támaszkodás hiányát. Ha a ló hátára túl hosszú a nyereg (gyakori eset póniknál, frízeknél), akkor a hátulsó végtagok munkájának romlására lehet felfigyelni, mind maga az aktivitás romlik, mind pedig a laterális mozgásokra való hajlam. Emellett megnyilvánulhat erőteljes bakolásban, ellenszegülésben ugró szakágban (ott a lumbalis tájék izomzata kifejezett stabilizáló szerepet lát el, jobban mint bármely egyéb szakágban).

A lapocka folyamatos ingerlése az elülső végtagok aktivitásának, koordinációjának romlását hozza magával. Ilyenkor a ló eleje zárttá, inaktívvá válik, erőteljes kötöttség mellett. Szintén ugró lovaknál nagyon veszélyes, mivel ezt a problémát elől zárt, vagy előre csúszó nyereg váltja ki leggyakrabban, amely az ugrásról leérkezve (amikor a ló elejét a leginkább használná terhelés szempontjából) hatványozódik. Amikor az ugrás a leszálló ágban van, a lovas súlya is előre, lefele tolja a nyerget. A talajfogáskor mindez kiegészülve a gravitációs terheléssel, hatalmas súlyt rak az elülső kápára, mely ha nem jól oszlik el, akkor hamar okozhat súlyos problémákat.

A különféle izomcsoportok túlterhelése szintén szekciókra szedhető.

A hát túlzott terhelése, ezáltal a musculus longissimus dorsi funkcióinak gátlása a hátulsó végtag aktivitásának romlását eredményezi, súlyosabb esetben a ló a hátát beejti, zablát elköpi.

A musculus latissimus dorsi, és a deep pectoral valamilyen szinten egy kalap alá vehetők, ha a tünetek szerint csoportosítjuk őket. Mindkettő zárt, kötött elülső végtag mozgást eredményez, nagyban rontja a mozgáskoordinációt.

Kiemelten fontos, hogy ha bármit észlelünk az itt leírtakból, akkor keressünk fel egy nyerges mestert. Nem 100% hogy mindig a nyereg a ludas, de amennyiben igen, akkor egy teljes mértékben kiküszöbölhető problémát ne hagyjunk meg a lovunknak. Orvosoljuk mihamarabb.

Tehát néhány alap pillér összefoglalóként.

A gerinccsatorna legyen megfelelő méretű ahhoz, hogy szabadon hagyja a negatív mozdulatokat kiváltó reflexpontokat, és a hát érzékeny területeit, és ne lógjon túl a thoracalis szakaszon.

Figyeljünk a mar tájékra, a lapocka rendelkezzen elég szabad térrel ahhoz, hogy a mozgása ne legyen befolyásolva, illetve ne kapjon stimulációt a 11-es agyideg.

A heveder ne érje el a könyököt, és legyen megfelelő méretű a lóra (kifejezetten ajánlom az anatómiai hevederek használatát).

A megfelelő nyereg és  nyereg illesztés egy kritikus pontja a lovakkal való munkának, így fontos hogy felismerjük a problémát, és minél hamarabb orvosoljuk azt.

Szerző: Dobos Áron, FEI képesített ló masszázs terapeuta (FEI PET)
SmartHorseMassage
2021.01.09

SmartHorse Massage

Hamarosan nyitja kapuit a TMG REAG VII. Talajélet Konferencia és Szakkiállítás

Írta:
Frisch Andrea

A lótartás alapvető feltétele, hogy mindig rendelkezésre álljon jó minőségű, elegendő mennyiségű takarmány. Ezt vásárlás útján, valamint saját előállítás által lehet biztosítani. Akár így, akár úgy történik a takarmánybeszerzés, közös érdekünk, hogy a talajok megfelelő adottsággal, aktív talajélettel rendelkezzenek ahhoz, hogy az előállítás sikeres legyen.

Egyre több gazdálkodó ismeri fel, hogy az a gazdálkodási forma, amely eddig működött, hosszútávon a talajélet pusztulásához vezet, így változtatásra van szükség. A Talajmegújító Gazdák Egyesületének fő küldetése megismertetni azokat a gazdálkodási lehetőségeket, amelyekkel földjeink kimerülése megállítható, a talajok belátható időn belül javíthatók. Nem elhanyagolható, hogy ezekkel a módszerekkel fenntartható, jövedelmező gazdálkodási forma alakítható ki, amellyel biztosíthatjuk, hogy mindig legyen takarmány az állatok előtt.

Ha Te is tudsz azonosulni ezekkel a célokkal, mindenképpen figyelmedbe ajánljuk a 2024.01.10-11-én megrendezésre kerülő TMG REAG VII. Talajélet Konferencia és Szakkiállítást, ahol mind a neves előadóktól, mind a kiállítóktól értékes tudást szerezhetsz a témában.

RÉSZLETEK ÉS JELENTKEZÉS! >

Kinek szól a rendezvény?

  • Az alábbi területeken tevékenykedőknek: szántóföldi növénytermesztők, állattartók, gyümölcsös, ültetvényes gazdák, kiskertesek, szaktanácsadók, élelmiszeripari érdeklődők, a tudományos élet képviselői, mezőgazdasági képzési területen tanuló diákok;
  • A változásra, változtatásra hajlandó, és a téma iránt érdeklődő gazdáknak;
  • Azoknak, akik már ezen az úton haladnak és tovább szeretnének fejlődni;
  • Azoknak a haladó gazdáknak, akik szívesen megismernék egymást, hogy tapasztalatokat tudjanak cserélni.

TMG REAG VII. Talajélet Konferencia és Szakkiállítás előadói

Antal Balázs
KRISNA-VÖLGY

2007 óta kertészkedek a Krisna-völgyben. Az elmúlt 10 évben fokozatosan álltam át a regeneratív, talajmegújító talajművelésre. Biogazdaságban dolgozok, amiben a talaj egészsége kiemelt fontosságú. Az elmúlt években csak jó tapasztalatom volt a csökkentett művelés és a takarónövények alkalmazása kapcsán.

PhDr. Lucia Balak
PHDR. LUCIA BALAK

Lucia and her husband Juraj are members of the Czech Association for Regenerative Agriculture. They started two organisations, social business Živá Záhrada with the long-term goal to restore the microbiome and soil biodiversity through quality compost and soil lab services and a research non-profit PedaVita with focus on citizen science and improved understanding of soil health in the context of plant, animal, human and environmental health. Lucia is a student of Dr. Elaine Ingham.

Bekecs Mátyás
CSALÁDI GAZDÁLKODÓ

Bekecs Mátyás családi gazdálkodó vagyok. Az Alföldön, a Tisza-tó közelében, Tiszaszentimrén gazdálkodunk, ahol szántóföldi növénytermesztéssel, gyepgazdálkodással és húshasznú szarvasmarha tenyésztéssel foglalkozunk, körülbelül 500 ha-on.

Szeretnénk a talaj bolygatása nélkül (no-till), takarónövények alkalmazásával, a műtrágyák és vegyszerek elhagyásával, a szántóföldjeink legeltetésével (kb. 200 magyartarka szarvasmarhánk segítségével) egy olyan komplex, ökológiailag fenntartható rendszert kialakítani, ami megoldást nyújtana a jelenlegi problémáinkra.

Bellai Tamás
KITE ZRT., KERESKEDELMET TÁMOGATÓ MÉRNÖK

2010-ben mezőgazdasági gépészmérnökként végzett a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karán, majd műszaki gyakornokként kezdett dolgozni a KITE Zrt-ben. 2011-től fejlesztőmérnökként foglalkozott a precíziós gazdálkodás műszaki megoldásaival, illetve az ehhez kapcsolódó talajművelési rendszerek bevezetésével. Kiemelten foglalkozott az erózió elleni védelemmel és az ehhez kapcsolódó technológiák hazai kipróbálásával, megvalósításával. 2019-től gépüzemeltetést támogató mérnökként dolgozott, majd 2021-től kereskedelmet támogató mérnök pozícióban bemutató gépek szakmai felkészítésében és üzemeltetésében, illetve szántóföldi bemutatók és kiállítások szervezésében vállal szerepet a gépkereskedelemben dolgozó kollégák szakmai támogatása és oktatása mellett.

Berecz Sándor
CALMIT HUNGÁRIA KFT., AGRA ÁGAZATVEZETŐ

Berecz Sándor több, mint 2 évtizede tevékenykedik a mezőgazdaságban.

Korábban vetőmagnemesítő nagyvállalatoknál az új generációs portfóliók bevezetés előtti adaptációs és technológiai vizsgálatait végezte. Változó klíma- és talajadottságú, hazai és régiós termőhelyeken szerzett tapasztalataival a talajjavítás területén segíti a gazdákat.

Az osztrák Calmit közel 70 éves gyakorlattal rendelkezik a talajjavítás területén. A Calmit Agrar talajjavító megoldásai és termékei akár többféle talajhasználathoz, vagy vetésforgóhoz igazítva, a talajjavítók kijuttatásával is elérhető a gazdálkodók számára.

Boros Tomas
GAZDÁLKODÓ, FELVIDÉK

Közel 700 ha-on gazdálkodunk Érsekújvár es Nitra között, e mellett szolgáltatás nyújtással foglalkozunk es vetőgépek felújításával. 2013 óta kezdtünk el direktvetésen gondolkozni, de hosszú út volt amig ezt bevállaltuk.

Braun Zsolt
AGÁRÉRTÉKESÍTÉSI ÉS BESZERZÉSI VEZETŐ MAGYARORSZÁG ÉS AUSZTRIA

Több mint 25 éve dolgozom a mezőgazdaság különböző szektoraiban.
Pályám korai szakaszában a takarmányiparban és a hozzá kapcsolódó kereskedelemben, termékfejlesztésben tevékenykedtem.
Az elmúlt több mint 15 évben a Bunge Növényolajipari Zrt.-nél – többek között- a területi képviselői csapatunk, valamint a Talajteremtő projektünk vezetőjeként.
A Bunge egy integrált agrár- és élelmiszeripari nemzetközi társaság, amely az ún. „farm to fork”, azaz a termőföldtől az asztalig tartó termékláncban tevékenykedik. Egyik legfontosabb feladatunknak a hazai és a régiós fogyasztói igények maradéktalan kielégítését valamint a azok folyamatos változáskövetését tekintjük.
A kiemelt fontosságú „Talajteremtő” projektünk célja, hogy a világ vezető élelmiszerelőállító cégei által egyre inkább hangsúlyozott és meghatározott fenntarthatósági céloknak megfelelő – a talajmegújító gyakorlatot alkalmazó gazdálkodásból származó – alapanyag igények megfogalmazása és eljuttatása a különböző terményeket előállítók döntéshozóihoz.”

Dér Attila
DERALAND, ÜGYVEZETŐ, TULAJDONOS

Dér Attila a Deraland ügyvezetője, tulajdonosa. Mezőgazdasági gépészmérnök (Gödöllő, 1996).

A Deraland Kft. 2001 őszén azzal a szándékkal alakult, hogy modern, a termelési-, és üzemeltetési költségek csökkentéséhez nagyban hozzájáruló erőgép kiegészítő berendezéseket kínáljon a mezőgazdasági termelő szervezetek, ill. magángazdálkodók számára. Mottónk: Minden, ami a traktor körül számít …

Robert Dohál
CHIEF OF THE BOARD PD KRAKOVANY – STRÁŽE

PD Krakovany – Stráže: Established in 1991, after change of management in 2012, the Agricultural cooperative Krakovany-Stráže was struggling to run its activities. Today it became a well-known lively example of regenerative soil management in Western Slovakia (Trnava Region). Spreading on an area of 640 hectares, the cooperative applies regenerative agriculture techniques. Completely no-till and this season it had more than 10 crops without using any fungicides, insecticides or artificial fertilizers.

Farkas Flórián
Farkas Flórián okleveles mezőgazdasági mérnök talajmegújító gazdálkodó és szaktanácsadó.

A 28 hektáros, kizárólag növénytermesztéssel foglalkozó gazdaság 2008 óta forgatás nélküli, 2018-tól talajmegújító (regenerativ) rendszerben működik. A gazdaság a délvidéki Bajmoki határában található, a Telecskai löszhátsagon, pár kilométerre a Szerb-Magyar határtól. Szaktanácsadóként 23 éve tevékenykedik.

Goldmann Dávid és Juhász Anna
Goldmann Dávid és Juhász Anna vezetik az Eger melletti közel 70 hektáros kis családi gazdaságot.

Állattartással, regeneratív mezőgazdasággal foglalkoznak.

Munkájukban az agrár területek biodiverzitásának növelésére, valamint az állatjólléti feltételek biztosítására teszik a hangsúlyt.

Franz Grötschl
A Boden-ist-Leben alapító és elnökségi tagja, a családjával együtt Burgenlandban egy tehenészetet üzemeltet, 75 ha-on gazdálkodnak, ebből 20 ha gyep. A terület jórészt nagyon homokos, száraz, kevés a csapadék.

 

dr. Gyulai Iván
ÖKOLÓGUS

dr. Gyulai Iván, ökológus, az „Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért” Alapítvány elnöke. Nevéhez fűződik a gömörszőlősi „fenntartható falu” kezdeményezés, a „Zsigerbeszéd” című filmsorozat, és a komposzthagyó mélymulcsnak nevezett, talajmegújító kertgazdálkodás gyakorlata, amelyet egyre többen követnek. Elkötelezett híve a természetesnek, a természettel való együttélésnek, azt vallja, hogy a Föld nem a vastól, nem a műtrágyáktól, nem a vegyszerektől, hanem az élet tiszteletétől és szeretetétől terem.

Hajnal Péter
AGRONÓMUS

Hajnal Péter vagyok, növényorvos végzettségem van, egy 530 hektáros vállalatban dolgozom agronómusként. Emellett 4 – 5 éve kezdtem a saját magánvállalkozásomat is beindítani. Nulláról kezdtem, nem volt se traktorom, se földem, semmim se. Jelenleg kb. 45 ha-on gazdálkodom otthon. Az elejétől fogva a talajmegújító módszerekkel képzeltem, hogy gazdálkodni fogok, igy az ekét sose használtam. Rengeteg hibát követtem el az elmúlt időszakban, ami a helyes gazdálkodást illeti. Rengeteget tanultam belőle, és a jelenlegi piaci helyzet mutatta meg, hogy egy vállalkozásban komoly döntéseket kell hozni, illetve oda kell tenni magát teljes emberként pl. hogy túléljen egy ilyen válságot, mint ami jelenleg van itt Közép – Európában.

Hegedűs Sándor Hegedűs Sándor
NÖVÉNYVÉDELMI SZAKTANÁCSADÓ

  • DATE Általános agrármérnök 1984.
  • DATE Növényvédelmi szakmérnöki 1987.
  • FVM Herbológus képzés.
  • 35 évig szántóföldi növénytermesztés, növényvédelem.
  • 8 éve EAT módszer a Sersia Farm Kft-vel karöltve.

Hollósi Dávid

Hollósi Dávid
ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ, MBH BANK AGRÁR- ÉS ÉLELMISZERIPARI ÜZLETÁG

Gazdasági agrármérnök és pénzügyi-számviteli szakember, 20 éve foglalkozik agrárfinanszírozással. Jól ismeri a vidék gazdaságát, de ugyanígy mezőgazdaság és élelmiszeripar nagyvállalati szegmensét is, és nagy figyelmet fordít a globális, regionális és helyi folyamatok összefüggéseinek bemutatására. Vezetésével jött létre és működik a magyar bankszektor egyetlen önálló agrár- és élelmiszeripari üzletága. A Magyar Bankszövetség agrár munkacsoportjának elnöke, aki aktívan részt vesz az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány munkájában is. 2023-ban év agrárpiaci szakértője. Munkája során az egységes élelmiszer-gazdaság finanszírozására helyezi a hangsúlyt, és rendkívül fontosnak tartja az agrárium érdekeinek hatékony képviseletét, ezáltal is elősegítendő a hatékony agrárfinanszírozást és -politikát.

Horváth Attila

Horváth Attila
NÖVÉNYVÉDELMI SZAKTANÁCSADÓ

Horváth Attila vagyok, 2014 óta dolgozom növényvédősként Baranya délnyugati, és Somogy déli területein. Száznál több partnerrel állok kapcsolatban, több mint 10 000 hektárra látok rá, mind a gazdák, mind a termőhelyek igen változatosak, eltérő igényekkel. A sarat és a port szeretem, a papírmunkát nem.

Dr. Juhász Anikó

Dr. Juhász Anikó
AGRÁRMINISZTÉRIUM AGRÁRGAZDASÁGÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRA

Juhász Anikó 2018-tól az Agrárminisztérium helyettes államtitkára. 2015–2017 között az AKI (Agrárgazdasági Kutatóintézet, Budapest) főigazgatója volt. Egyetemi végzettségét a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen (1997) szerezte, PhD fokozatát pedig a Szent István Egyetem Gazdálkodás és Szervezéstudományi doktori iskolájában (2010). Tizenhét éves tapasztalattal rendelkezik az élelmiszer-ellátási láncok és a kapcsolódó szakpolitikai kutatások területén, különös tekintettel a Közös Agrárpolitikára. Az unió kutatási keretprogramok agrárium számára releváns pályázati felhívásai esetében projekt- és programértékelő 2012 óta. Az Európai Unió Mezőgazdasági Kutatási Állandó Bizottságának (SCAR) agrártudás és innovációs rendszerekkel foglalkozó stratégiai munkacsoportjának (AKIS SWG) társelnöke 2017–2022 között.

Kassai Lajos

 

Kassai Lajos
LOVASÍJÁSZ, KASSAI-VÖLGY

www.kassai-lovasijaszat.hu

 

Dr. Keszthelyi Sándor

Prof. Dr. Keszthelyi Sándor
MATE NÖVÉNYTERMESZTÉSI-TUDOMÁNYOK INTÉZET

Prof. Dr. Keszthelyi Sándor, egyetemi tanár vagyok, a MATE Növénytermesztési-tudományok Intézetének, Kaposvári Campusán dolgozó munkatársa. E szervezeti egységen belül az Alkalmazott Takarmánynövény-termesztési Csoport vezetője. Kutatási területem elsősorban a szántóföldi kártevők biológiai, ökológiai kutatásait érintik. Ezen kívül kiemelten foglalkozom még a rejtett életmódú károsítók képalkotó technikákkal (CT, MR, stb.) történő elemzéseivel, valamint a raktári kártevők környezetbarát védekezési kutatásaival. E tématerületeket érintve mintegy 350 közleményem jelent meg, melyből 110 tudományos jellegű, míg 145 tudomány népszerűsítő publikáció. Emellett 7 önállóan írt és szerkesztett könyvem jelent meg az agro-zoológia tématerületéből, melyek közül az utolsó „Szántóföldi kárdiagnosztika” címmel 23.11.08-én került forgalomba.

Koszty Viktor

Koszty Viktor
AGREENA APS, ORSZÁGFELELŐS

Az Agreena ApS csapatát erősíti 2022-től, jelenleg mint országfelelős. A vállalat fő profilja a mezőgazdaság bevonása az önkéntes szén-dioxid piacra, továbbá támogatni a Regeneratív gazdálkodás (Regen AG) elterjedését. Az utóbbi 10 évet agrár értékesítésben töltötte, főleg farm menedzsment rendszer értékesítésével. Előtte vetőmag előállítással és értékesítéssel foglalkozott.

Kökény Attila

Kökény Attila
TALAJMEGÚJÍTÓ TECHNOLÓGIÁK FEJLESZTŐJE, A NESTLÉ LENS TANÁCSADÓJA

A talajmegújító technológiák alkalmazója és fejlesztője 2010 óta. Grafikusként, majd informatikai vezetőként dolgozott korábban, amely munka mellett kezdett gazdálkodni a talaj regenerációjára építő, takarónövényes no-till technológia alkalmazásával. 2012 óta tervezi és alkalmazza a legsikeresebb takarónövény keverékeket a magyar piacon. 2014-től ökológiai termesztésben használható búzafajták minimum művelésű és no-till termesztéstechnológiai kísérleteit végezte saját tervezésű no-till vetőgépével az ÖMKI programjában. 2016-ban tervezte meg a RAD direktvetőgépet, amely a 400 hektár alatti gazdaságoknak segít a no-till technológiára való áttérésre. 2018-ban alapította meg a Talajmegújító Gazdák Egyesületét, amely összefogja a magyar regeneratív szellemű gazdálkodókat. Az elmúlt évek során több gazdaságban segített a regeneratív átállási folyamat elindításában és a TMMG keretrendszeréről szóló előadásain több ezer termelőnek adta át az alapismereteket a takarónövényes no-till sikeres alkalmazására épülő gazdálkodáshoz. 2021 óta a NESTLÉ LENS talajmegújító mezőgazdasági programjának tanácsadója, amely a NESTLÉ/Purina beszállítóinak regeneratív átállási folyamatát segíti.

Lengyel Zoltán

Lengyel Zoltán
TÁNCOSKERT

Lengyel Zoltán a Hajdú-Bihari Polgáron vezeti a Táncoskert nevű családi gazdaságot, melynek teljes területe bio minősítés alatt áll. Elsősorban legeltetett állatairól és a húsok direkt értékesítéséről – közösségi gazdaság és villámpiac formájában – ismert. Természetesen a legelő területekhez szántók is tartoznak, ahol az állatok számára termeli meg a takarmányt. A gazdálkodás mellett különféle szervezetekben aktív. A Magyarországi Agroökológia Hálózat Egyesület elnökségi tagja, a Regeneratív és Fenntartható Mezőgazdaságért alapítvány és a magyar Savory hub elnöke, Savory Accredited Professional, EARA alapító tag.

Padra István

Padra István
KOMPOSZTÁLÁSI SZAKÉRTŐ

Az elmúlt 12 évben szerves hulladékok újrahasznosításával (komposztálással) foglalkoztam ipari léptékben, mely során mezőgazdászi- és környezetvédelmi irányelvek mentén igyekeztem a természeti körforgásba minél több hasznos anyagot „visszaterelni”. Korábban középiskolában tanítottam mezőgazdasági- és környezetvédelmi szakmacsoportokban. Családi gazdaságban nőttem fel, jelenleg itthon építem a kert talaját a biointenzív önellátás felé, melynek alapja a szervesanyag stabilitás (komposztálás).

Palik Ferenc

Palik Ferenc
SZÁPÁRI ÖKOFARM ÉS BIOMALOM

A bakonyi dombok között családi gazdaságként működünk, a növénytermesztést állattartással egybekötöttük, és a talajmozgatást megszüntettük.

Dr. Parádi István

Dr. Parádi István
ELTE TTK NÖVÉNYÉLETTANI ÉS MOLEKULÁRIS NÖVÉNYBIOLÓGIAI TANSZÉK, ADJUNKTUS

Parádi István az ELTE TTK Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszékének adjunktusa, fő érdeklődési területe a növény-mikróba szimbiózisok és a növényi stresszélettan, amelyben 25 éves hazai és külföldi kutatási tapasztalattal rendelkezik. 2022 óta az ExperiPlant Kft. társalapítója és ügyvezetője, céljuk a kutatási tapasztalatok és a szigorú tudományos szemléletmód összekapcsolása a mezőgazdasági gyakorlattal, különösen a fenntartható és biológiai alapú megoldások fejlesztése terén.

Pecze Rozália

Pecze Rozália
SYNGENTA KFT.

Az elmúlt 30 évben növényvédelmi és talajvédelmi feladatokban dolgozom a Syngenta Kft-ben. Tapasztaltam hogy meg lehet állítani a talajpusztulást és növelni lehet a talajok egészségét és a biológiai sokszínűséget az agráriumban.

Branimir Popov

Branimir Popov
DRAGRO, PRIMETRINITY, IGAZGATÓ

A Prime Trinity igazgatója, regeneratív mezőgazdasági projekteket valósít meg, szoftvereket és hardvert fejleszt a precíziós és regeneratív mezőgazdasághoz, valamint gépeket értékesít a regenerátiv és precíziós mezőgazdasághoz.

A Dr. Agro YouTube csatorna frontembere, aki 2017 óta foglalkozik Szerbiában a regeneratív mezőgazdaság témájával és annak jövőbeni fejlesztésével.

Rostislav Matl

Rostislav Mátl
SPOLEK PRO REGENERATIVNÍ ZEMĚDELSTVÍ

Chairman of the company DVP Agro a.s. (dvpagro.cz), which farms regeneratively in South Moravia and is a founding member of the Association for Regenerative Agriculture (regenerative.cz). We try to put regenerative farming methods into practice and share our knowledge with the public and members of the association.

Dr. Szabó Emese

Dr. Szabó Emese
KITE ZRT., FEJLESZTÉSI OSZTÁLYVEZETŐ

Agrárkémikus agrármérnökként és növényorvosi szakirányon végzett, doktoriját agrokémiai témában írta, melyben az új talajvizsgálati módszerek tápanyag-gazdálkodási gyakorlatba történő integrálásának lehetőségét vizsgálta. Tíz éve dolgozik a precíziós gazdálkodás területén meghatározó szereplőként jelen lévő KITE Zrt.-nél, jelenleg fejlesztési osztályvezető beosztásban. Részt vesz a Precíziós Gazdálkodási Rendszer (PGR) – elsősorban a tápanyag-gazdálkodási és öntözési szaktanácsadási tevékenység – fejlesztésében.

Szunyogh András

Szunyogh András
DEDES PROJEKT

Az idei OMÉK-on megkaptam a 2023 Fiatal Agrárszakember Mezőgazdasági Nagydíj-at, a DEDES magán agrárökológiai program keretében regeneratív mintabirtokot hozunk létre, amelyen belül legeltetési kísérleteket folytatunk szarvasmarhákkal (vörös angus) és lovakkal (akhal-teke).

Tóth Győző

Tóth Győző
TERMÉSZETBARÁT KERTÉSZ

Tóth Győző vagyok. 35 évvel ezelőtt biokertészként kezdtem a kertészkedést. Miután a bio iparággá alakult, én a természet felé vettem az irányt. Így lettem természetbarát kertész.

Munkásságom céljai:

  • ellátni a családot egészséges táplálékkal;
  • az általam művelt földet kifogástalan állapotban továbbadni unokáimnak;
  • az évtizedek alatt megszerzett tapasztalataimat közkinccsé tenni.

Dr. Tóth Zoltán

Dr. Tóth Zoltán
EGYETEMI DOCENS, TANSZÉKVEZETŐ, MATE NÖVÉNYTERMESZTÉSI-TUDOMÁNYOK INTÉZET, AGRONÓMIA TANSZÉK, GEORGIKON CAMPUS KESZTHELY

A földműveléstan, földhasználat, növénytermesztés szakterületéhez tartozó tantárgyakat oktatja. Kutató munkája elsősorban a Keszthelyi Tartamkísérletekre épül és az eltérő tápanyagellátás, szervesanyag gazdálkodás, vetésforgó és talajművelés produktivitásra és talajállapotra gyakorolt hatásának vizsgálatára irányul. Több hazai és nemzetközi kutatási projektben vett/vesz részt vezető kutatóként, jelenleg két H2020 projekt (SOILGUARD, LEX4BIO) kutatóhely vezetője.

Vázsonyi László

Vázsonyi László
VULCANAGRO KFT., ALAPÍTÓ

53 éves, vegyipari-gépészmérnök végzettséggel. Családos, 4 gyermek apukája vagyok. A VulcanAgro Kft alapítója és megálmodója vagyok. Terméket fejlesztek, szaktanácsolok és vezetem a VulcanAgro Kft-t. A filozófiám pedig, hogy sokkal többet kellene törődni a talajjal, érteni a benne zajló folyamatokat. Kevesebb vasat kellene használni, több időt hagyni, hogy regenerálódjon és feleslegesen nem kellene terhelni tápanyagokkal, növényvédő szerekkel, taposással.

Frisch Andrea 2024.01.08
Forrás: https://tmg.hu/

Izomelfajulásos izomfesték-vizelés

Írta:
Ábrahám Alexandra

Ünnepi betegség, mely nem is olyan ünnepélyes…

Az ünnepek a lovasok számára nem minden esetben a felhőtlen pihenésről szólnak. Aki lovat tart, annak mindig el kell azt fogadnia, hogy ez egy idő- és energiaigényes életvitel. A lovaknak kiemelten fontosak a kiegyensúlyozott mindennapok, a rutinszerű edzésmunka és takarmányozás, ezt azonban a hosszabb ünnepek felboríthatják.

ünnepi betegség
ünnepi betegség

Az ünnepek alatt jelentősen megnövekszik a kólikás lovak száma, valamint a boxban maradt lovak gyakran tesznek magukban kárt az istállógőznek köszönhetően. Mindezen, talán ismertebb problémák mellett az ünnepekhez köthető az izomelfajulásos izomfesték-vizelés is, köznyelvi megnevezésén az ünnepi betegség.

‘Beceneve’ a múltban keresendő. A betegség a leggyakrabban az igáslovak körében fordult elő, amikor azok hosszabb ünnepek (húsvét, karácsony) alatt mozgás nélkül álltak bent az istállóban, de továbbra is a kemény munkának megfelelő abrak adaggal. Ezt követően az ünnepek után a lovat befogták, és egyből az ünnepek előtti magas intenzitású munkát végeztették vele. Ez eredményezhette az ünnepi betegséget. A betegség fő tünete az izomfesték vizelés, illetve az erősen kötött mozgás, leggyakrabban a ló hátuljától.

Bár az izomelfajulásos izomfesték-vizelés nem csak a ló izomzatának a megbetegedése, mindazonáltal az izomzat erősen érintett a betegségben. Leginkább a nagyobb izomtömeggel rendelkező, málhásabb lovak (hidegvérű, sodrott) a veszélyeztetettek. A betegség kockázata akkor növekszik, amikor a ló több napot bent áll a boxban, nincs lehetősége jártatásra sem. Emellett az abrak adagja viszont kemény munkára van beállítva, ami folyamatosan túlzott mértékű energiával látja el a lovat. Maga a betegség könnyen felismerhető. Ha a ló több napi pihenő után hirtelen magas intenzitású munkát végez megfelelő előkészítés nélkül, akkor egy bizonyos időn belül (5 – 10 – 30 perc) a ló mozgása kötötté válik. A kötöttség mellett jellemző a remegés, túlzott mértékű izzadás, a ló hátuljának rogyadozása. Ez súlyosabb esetben a ló összeeséséhez is vezethet. Ilyenkor a ló izomzata (főként a farizmok) érezhetően merevvé, duzzadttá válnak. Ennek oka, hogy az adott izomcsoportokban az izomrostok elkezdenek elhalni. Ezek az izomrostok megduzzadnak, és képtelenné válnak az összehúzódásra, ez okozza az izommerevséget, és az erőteljesebb izomfunkcióra való képtelenséget.

Emellett a ló vizelete sötétbarnás-vörösessé válik. Ilyenkor ürül a kioldódott izomfesték. A betegség súlyos esetben a vese erőteljes károsodásával – ezt a vesében felhalmozódó izomfesték váltja ki -, akár az állat elhullásával járhat, így kiemelten fontos állatorvost hívni.

A betegség kialakulása ahogy látjuk kifejezetten gyors. Abban hogy mennyire súlyos a kór lefolyása, nagyon nagy szerepet játszik, hogy milyen hamar tudjuk felismerni azt. Ha a lovas/hajtó időben ismeri fel a betegséget, és a ló nem fekszik el, akkor megfelelő állatorvosi ellátás mellett jó esélye van a lónak a teljes felépülésre. Mind ehhez fontos, hogy ahogy felismerjük a kórt, a lovat azonnal le kell állítani, nem szabad tovább mozgatni, minimalizáljuk az izom és a szervezet terhelését. A kockázati tényezőt növelő szegmensek jól láthatóak (nagyobb, erősebb alkatú lovak, hosszabb pihenő, magas szintű abrakolás mellett), ezeket érdemes észben tartanunk, hogy érintenek-e minket.

De lássuk a prevenciót. Ennél a betegségnél kiemelten fontos, hogy előrelátással és körültekintéssel kezeljük a lovunkat az ünnepek alatt, és a mindennapokban egyaránt. A lovunk takarmányozásának megfelelő beállítása, főleg az abrak takarmány esetén szintén kritikus, ne etessük túl a lovat, mert az pihenő alatt szintén negatívumhoz vezethet. Amennyire tehetjük ne hagyjuk a lovat a boxban, legalább jártatóba, sétálni menjen ki az ünnepek alatt is. Kritikus továbbá a munkába való visszahozatal. Sokan úgy gondolják, hogy 2-3 nap nem oszt, nem szoroz. Ez teljes pihenő esetén nem igaz, főleg a veszélyeztetett lovaknál. Így ilyenkor is érdemes egy-két nap átmeneti időszakot adni a lónak, azelőtt, hogy komoly terhelésnek vetnénk alá. Számításba kell természetesen venni azt is, hogy a ló több nap pihenő után kifejezetten energikus, ilyenkor az első nap mindenképpen érdemes kontrollált munkában tartani a lovat, így elkerülhetjük a bajt.

Összegezve az ünnepi betegség egy olyan kórság mely gyorsan kialakulhat, és végkimenetele olykor végzetes. Emellett, amennyiben a lovas tisztában van a betegség sajátosságaival, akkor egyrészt könnyedén felismerhető, és megelőző lépéseket is hatékonyan tehetünk. Ha ilyen esetekben csak enyhe kötöttséget észlelünk a ló mozgásban, azonnali hatállyal szüntessük be a mozgatást, és pihentessük a lovat. Ha a vizelete nem színeződik el, akkor is érdemes szakemberre bízni a helyzet súlyosságának megítélését, és nem kockáztatni.

Szerző: Dobos Áron, FEI képesített ló masszázs terapeuta (FEI PET)
SmartHorseMassage
Borító kép forrás: pexels.com
2023.12.21

SmartHorse Massage

1...121314...69913. oldal a 699-ból
© Lovasok.hu
Hiba bejelentés